Что изменилось

## Ügyszám: NAIH-2727-2/2022. Tárgy: kérelemnek részben helyt adó

i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett;

Az Infotv. 38. § (2b) bekezdés alapján a Hatóságnak a (2) bekezdésben a személyes adatok tekintetében meghatározott feladatköre a bírósági döntés meghozatalára irányuló peres és nemperes eljárásokban, az azokra vonatkozó előírások alapján a bíróság által végzett adatkezelési műveletek vonatkozásában nem terjed ki a (3) bekezdésben meghatározott hatáskörök gyakorlására.

A jogszabály azonban csak tárolási kötelezettséget ír elő, a tárolt személyes adatok másra nem használhatók fel.

A Kérelmezett az adatkezelési tájékoztatója szerint az érintettekkel folytatott telefonbeszélgetéseket rögzíti és megőrzi a Ptk. szerint meghatározott elévülési időtartam alatt. A Kérelmezett arra hivatkozott, hogy a Kérelmezővel összefüggésben ilyen hanganyag nem áll rendelkezésére. Az tényként fogadható el, hogy a Kérelmező a Kérelmezettel folytatott telefonbeszélgetést, mivel a Kérelmezett a NAIH-5732-4/2021. számú végzésre küldött nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy a Hatóság felhívása alapján az ügyet felülvizsgálták, és megállapították, hogy a Kérelmezett adminisztrátora hibázott, mert a Kérelmező szóbeli panaszát nem vette nyilvántartásba panaszként. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a Kérelmezett a felülvizsgálata során, melyet a Hatóság végzése miatt folytatott le, meghallgatta a tárolt hangfelvételt, és az alapján vont le következtetéseket, tehát létezett hangfelvétel, mely a Kérelmező és a Kérelmezett beszélgetését rögzítette. Ezt támasztja alá az is, hogy a Kérelmezett ügyintézője a 2021. július 15-i hívás során megjegyezte: „Úgy látom, hogy 06.23-án egyeztetett velünk korábban, a kollégával, akkor ezt a felvételt szeretné kikérni.” A fentiek miatt tehát megállapítható, hogy a Kérelmezett a jelen adatvédelmi hatósági eljárásról történt tudomásszerzése után törölt olyan hanganyagot, melynek megőrzése az eljárás szempontjából, különös tekintettel az elszámoltathatóság elvére indokolt lett volna, és emiatt a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján jogalappal is rendelkezett volna. Emellett egyéb célból is indokolt lett volna megőriznie, hiszen ha a felülvizsgálat során megállapította, hogy panasz is elhangzott a beszélgetés során, akkor a Hpt. 288. § is előír ilyen megőrzési kötelezettséget. A Kérelmezővel folytatott telefonbeszélgetés hanganyagának megőrzéséről való nem gondoskodás azért is ellentmondásos, mert maga a Kérelmezett is elismerte, hogy a Kérelmező az első telefonbeszélgetés alkalmával panaszt is megfogalmazott, melyet – a Kérelmezett hivatkozása szerint az alkalmazottja mulasztása miatt – nem bírált el. Az ilyen „panaszok” érintetti kérelemként történő besorolása különböző szempontok figyelembevételével történhet. A Kérelmező azt állította, hogy érintetti kérelmet nyújtott be a Kérelmezetthez, ennek megállapítása miatt is szükséges lett volna a kérdéses hanganyagot megőrizni, a későbbiekben annak bizonyítása érdekében, hogy a Kérelmezett jogszerűen minősítette-e az adott panaszt úgy, hogy az nem érintetti kérelem. A telefonbeszélgetés hanganyagának megőrzéséről való nem gondoskodás tulajdonképpen törlést takar, mivel ismert a Kérelmezett telefonbeszélgetésekkel kapcsolatos adatkezelése az adatkezelési tájékoztatójából, és tekintve azt, hogy az alapján minden az érintettek által a Kérelmezett ügyfélszolgálata felé kezdeményezett telefonbeszélgetést automatikusan rögzít (erre a hívás során a gépi hang is felhívja a figyelmet), ezért a Kérelmezővel folytatott telefonbeszélgetéseket is rögzítenie kellett. A Kérelmezett a Kérelmezővel folytatott telefonbeszélgetés hanganyagának megőrzéséről nem gondoskodott, nem vizsgálta meg, hogy a GDPR 5. cikk (2) bekezdése alapján köteles-e megőrizni, és mindezt úgy tette, hogy a törlés időpontjában már a jelen adatvédelmi hatósági eljárás folyamatban volt, tehát mindenféleképpen számítania kellett a Kérelmezettnek arra, hogy a Kérelmező érintetti kérelmeivel el kell tudnia számolni a Hatóság felé. A Hatóság a fentiek miatt megállapította, hogy azzal, hogy a Kérelmezővel folytatott telefonbeszélgetéseket törölte, és így nem tudta a Hatóság felhívására a Hatóság részére megküldeni, megsértette a GDPR 5. cikk (2) bekezdését. A Hatóság továbbá itt megemlíti azt, hogy a Kérelmezett, mint követelésvásárlással is foglalkozó pénzügyi intézmény a Hpt. 288. § alapján is köteles megőrizni a követelésbehajtással összefüggésben érkezett panaszokat, tehát a Kérelmezett adatkezelési tájékoztatója ezzel kapcsolatban téves, mivel csak a hitelintézeti tevékenységével összefüggésben hivatkozik a Hpt. 288. § szerinti panasz megőrzési kötelezettségére. A Hpt.-ben előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával, tehát a megőrzési kötelezettség megsértésével kapcsolatban megállapításokat a Hatóság nem tehet, mert az a pénzügyi fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik. A Hatóság ugyanakkor a Kérelmezett téves tájékoztatást tartalmazó adatkezelési tájékoztatójával kapcsolatban megállapította, hogy a Kérelmezett megsértette a GDPR 12. cikk (1) bekezdését és a GDPR 13. cikkét is.

## IV.8. A Kérelmezettel szembeni döntés nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos kérelem

## IV.9. Jogkövetkezmények

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár