Lex Digitales Digital economy regulation trends monitor

← back to the document

What changed

Az egyszemélyes ügyvédi irodára vonatkozó nyilvános információk · редакция 1 → 2 · зафиксировано 2026-09-17 02:24 · +5 −5 lines

…………………………………………………………………………………………………………
A Kérelmező beadványában kitért az általános adatvédelmi rendelet (14) preambulumbekezdésére, amely kimondja, hogy „[e] rendelet hatálya nem terjed ki az olyan személyes adatkezelésre, amely jogi személyekre, illetve amely különösen olyan vállalkozásokra vonatkozik, amelyeket jogi személyként hoztak létre, beleértve a jogi személy nevét és formáját, valamint a jogi személy elérhetőségére vonatkozó adatokat.’” E tekintetben hivatkozott az Adatvédelmi munkacsoport személyes adat fogalmáról szóló 4/2007. sz. véleményére, amely alapján:
−„A jogi személyekre vonatkozó információt természetes személyekre »vonatkozónak« is lehet tekinteni saját jellemzői alapján […]” −„Ilyen eset lehet, amikor a jogi személy neve természetes nevéből származik” −„Mindezen esetekben, ahol a »tartalom«, a »cél«, vagy az »eredmény« feltétele lehetővé teszi, hogy a jogi személyre vagy vállalkozásra vonatkozó információt természetes személyre »vonatkozónak« tekinthessük, az információt személyes adatnak kell tekinteni, és az adatvédelmi szabályokat alkalmazni kell.” Ennek kapcsán hivatkozott továbbá az Európai Bizottság vállalkozások adatainak kezelésével kapcsolatos tájékoztatójára4, amely alapján „az egyszemélyes gazdasági társaságokkal kapcsolatos információk személyes adatnak minősülhetnek, ha egy természetes személy azonosítását teszik lehetővé.” A Kérelmező álláspontja szerint a „hitelkockázatot befolyásoló események” és a „negatív események” az ügyvédi irodán túl az érintett szakmai, gazdasági azonosságára, azok jellemzőire, megbízhatóságára vonatkozó személyes adatok. Véleménye szerint a Kérelmezett által választott meghatározások kifejezetten tágnak mondhatóak, azt a látszatot keltik, hogy azok hivatalos, a bankok által végzett kockázatértékeléshez hasonló vizsgálati értékelések. Ahelyett, hogy a Kérelmezett kizárólag az ügyvédi irodára vonatkozó, pontos közérdekből nyilvános adatokat tűntetné fel, olyan terminológiát alkalmaz, amely ebben az esetben inkább az érintettre vonatkozó értkeléshez vezet, például vagyoni helyzetére, megbízhatóságára, hitelképességére vonatkozik. A Kérelmezett továbbá nem támasztotta alá, hogy mi alapján jutott arra a következtetésre, hogy az érintett és az érintett nevét viselő ügyvédi iroda hitelképessége, megbízhatósága negatívan értékelhető lenne. A Kérelmező kiemelte, hogy amennyiben könyvelői mulasztás okán került feltüntetésre ügyvédi irodája az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 266. § l) pontja szerinti, nyilvános áfa-mulasztók listáján, úgy annak nyilvánosságát a jogalkotó – a hivatkozott szakasz alapján – „folyamatosan” biztosítja, amely a NAV honlapján foglalt értelmezés szerint napi frissítést jelent. Az Európai Unió Bírósága C-398/15. sz. ún. Manni-ügyben hozott érvelése alapján, mivel az áfa-mulasztók listája tekintetében maga a jogalkotó határozott arról, hogy a listán szereplő adatkört csak a törvényben meghatározott ideig teszi elérhetővé, azt másnak, különös tekintettel a Kérelmezetthez hasonló tevékenységet folytatóknak is tiszteletben kell tartaniuk. A Kérelmezett a válaszában is nyilatkozott arról, hogy legkésőbb 2021. májusi információk alapján tünteti fel a kifogásolt adatokat. A Kérelmező hivatkozott továbbá az ügyvédi tevékenységről szóló LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 189-191. §-aira, amelyek meghatározzák, hogy az ügyvédekre, ügyvédi irodákra vonatkozó mely adatok hozhatóak nyilvánosságra. E körben nem szerepelnek az ügyvédekre, ügyvédi irodák gazdasági jellemzőire, megbízhatóságára vonatkozó adatok. A jogalkotó szűkebb körben biztosítja az ügyvédekre, ügyvédi irodákra vonatkozó gazdasági információ nyilvánosságát, mint egyéb esetben. Az Üttv. 8. §-a, valamint a kamarai szabályzatok névhasználatára vonatkozó szabályai korlátozzák az egyszemélyes ügyvédi irodák névválasztási szabadságát: az egyszemélyes ügyvédi
− „A jogi személyekre vonatkozó információt természetes személyekre »vonatkozónak« is lehet tekinteni saját jellemzői alapján […]” − „Ilyen eset lehet, amikor a jogi személy neve természetes nevéből származik” − „Mindezen esetekben, ahol a »tartalom«, a »cél«, vagy az »eredmény« feltétele lehetővé teszi, hogy a jogi személyre vagy vállalkozásra vonatkozó információt természetes személyre »vonatkozónak« tekinthessük, az információt személyes adatnak kell tekinteni, és az adatvédelmi szabályokat alkalmazni kell.” Ennek kapcsán hivatkozott továbbá az Európai Bizottság vállalkozások adatainak kezelésével kapcsolatos tájékoztatójára4, amely alapján „az egyszemélyes gazdasági társaságokkal kapcsolatos információk személyes adatnak minősülhetnek, ha egy természetes személy azonosítását teszik lehetővé.” A Kérelmező álláspontja szerint a „hitelkockázatot befolyásoló események” és a „negatív események” az ügyvédi irodán túl az érintett szakmai, gazdasági azonosságára, azok jellemzőire, megbízhatóságára vonatkozó személyes adatok. Véleménye szerint a Kérelmezett által választott meghatározások kifejezetten tágnak mondhatóak, azt a látszatot keltik, hogy azok hivatalos, a bankok által végzett kockázatértékeléshez hasonló vizsgálati értékelések. Ahelyett, hogy a Kérelmezett kizárólag az ügyvédi irodára vonatkozó, pontos közérdekből nyilvános adatokat tűntetné fel, olyan terminológiát alkalmaz, amely ebben az esetben inkább az érintettre vonatkozó értkeléshez vezet, például vagyoni helyzetére, megbízhatóságára, hitelképességére vonatkozik. A Kérelmezett továbbá nem támasztotta alá, hogy mi alapján jutott arra a következtetésre, hogy az érintett és az érintett nevét viselő ügyvédi iroda hitelképessége, megbízhatósága negatívan értékelhető lenne. A Kérelmező kiemelte, hogy amennyiben könyvelői mulasztás okán került feltüntetésre ügyvédi irodája az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 266. § l) pontja szerinti, nyilvános áfa-mulasztók listáján, úgy annak nyilvánosságát a jogalkotó – a hivatkozott szakasz alapján – „folyamatosan” biztosítja, amely a NAV honlapján foglalt értelmezés szerint napi frissítést jelent. Az Európai Unió Bírósága C-398/15. sz. ún. Manni-ügyben hozott érvelése alapján, mivel az áfa-mulasztók listája tekintetében maga a jogalkotó határozott arról, hogy a listán szereplő adatkört csak a törvényben meghatározott ideig teszi elérhetővé, azt másnak, különös tekintettel a Kérelmezetthez hasonló tevékenységet folytatóknak is tiszteletben kell tartaniuk. A Kérelmezett a válaszában is nyilatkozott arról, hogy legkésőbb 2021. májusi információk alapján tünteti fel a kifogásolt adatokat. A Kérelmező hivatkozott továbbá az ügyvédi tevékenységről szóló LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 189-191. §-aira, amelyek meghatározzák, hogy az ügyvédekre, ügyvédi irodákra vonatkozó mely adatok hozhatóak nyilvánosságra. E körben nem szerepelnek az ügyvédekre, ügyvédi irodák gazdasági jellemzőire, megbízhatóságára vonatkozó adatok. A jogalkotó szűkebb körben biztosítja az ügyvédekre, ügyvédi irodákra vonatkozó gazdasági információ nyilvánosságát, mint egyéb esetben. Az Üttv. 8. §-a, valamint a kamarai szabályzatok névhasználatára vonatkozó szabályai korlátozzák az egyszemélyes ügyvédi irodák névválasztási szabadságát: az egyszemélyes ügyvédi
4https://ec.europa.eu/info/law/law-topic/data-protection/reform/rules-business-and-organisations/applicationregulation/do-data-protection-rules-apply-data-about-company_hu iroda nevében az ügyvéd tulajdonnevének kötelezően szerepelnie kell. A Kérelmező családneve kifejezetten ritka, más, hasonló ügyvéddel nem téveszthető össze. A fentiek alapján a Kérelmező álláspontja szerint megállapítható, hogy a „hitelkockázatot befolyásoló események száma – 1”, valamint a „negatív események – 1 db” adatok megjelenítésével a Kérelmezett személyes adatkezelést valósít meg jogsértő módon. I.1.3. A megjelölt jogsértés orvoslára iránti döntésre vonatkozó határozott kérelem
Az adóazonosító és a név alapján a MÜK és a NAV adatbázisában található két adatsor összekapcsolható. A Kérelmezett ezen felül megjegyezte, hogy az ügyvédek neve is közérdekből nyilvános adat, de azt nem tárolja. A Kérelmezett adatbázisában az ügyvédi irodának, mint jogi személynek a fenti oldalról származó neve, címe és adószáma szerepel. Az oldal jellegéből adódóan az adatkezelés a Kérelmező üzletszerű gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik, így az nem tekinthető személyes adatnak. Az adószám formátumából kiderül, hogy áfa alany, így az nem személyes adat. A céges e-mail címét a Kérelmezőnek nem tárolja a Kérelmezett. A Kérelmezett véleménye szerint az információk egy jogi személyre vonatkoznak, nem egy azonosított természetes személyre, így az ügyvédi iroda adatai nem felelnek meg az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontjában leírtaknak. A Kérelmezett előadta, mivel a Kérelmező esetében nem kezelnek személyes adatot, ezért nem is tudott a számára az általános adatvédelmi rendeletnek megfelelő tájékoztatást adni. A Kérelmező ügyvédi iroda minőségében kereste meg a Kérelmezettet, az adatbázisban is így szerepel, természetes személyként nem tárol róla adatot, továbbá olyan egyéb adatot sem, amely a Kérelmezett által nem alkalmazott kontextusban személyes adatnak minősülhetne, mint például a céges e-mail cím, amelyből beazonosítható a magánszemély. Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikke személyes adatokra vonatkozik, és mivel a Kérelmezett nem kezel a Kérelmezőre vonatkozó személyes adatokat, így a kérését nem tudta értelmezni, nem tudta miről tájékoztatni. Amennyiben személyes adatait is kezelné a Kérelmezett, úgy a honlapján található adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint járna el. A Kérelmezővel szemben a NAV áfa bevallás elmulasztása miatt eljárást indított, amely információ a NAV honlapján7 érhető el. Az eljárás 2021. május 21. napján folyamatban volt, az ezt követő heti adatbázisban már nem szerepelt, mivel csak a folyamatban lévő eljárások szerepelnek a NAV oldalán. A Kérelmezett álláspontja szerint ez az esemény hatással van a szervezetek fizetésképtelenségi kockázatára, amit többváltozós statisztikai módszerekkel tesztel és validál. A Kérelmezett válaszlevelének írásakor valóban nem szerepel a Kérelmező ügyvédi irodája a NAV oldalán, ugyanakkor a Kérelmezett oldalán egy publikus forrásból származó, mindenki számára elérhető tényadat szerepel, amely a hitelkockázatot befolyásolja és az elmúlt egy évben történt. A Kérelmezett a számítások módszertanáról szóló kutatásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának állásfoglalását is mellékelte válaszához. A Kérelmezett szerint, amennyiben a Kérelmező tagadja ennek az eseménynek a megtörténtét, úgy azt igazolni tudná egy NAV-os nyilatkozattal. Kérelmezett kutatásai alapján, amennyiben volt ilyen típusú negatív esemény egy céggel szemben az elmúlt egy évben, az növeli a fizetésképtelenségi valószínűséget. A validálás során a modell 87% GINI értéket ért el, így a hatás nem nevezhető véletlen eredménynek. A modell leírását szintén megküldte a Kérelmezett a Hatóságnak. Ennek az adattípusnak a megjelenítése arra szolgál, hogy felhívja a potenciális érdeklődők figyelmét az adott tényre, akik így elkerülhetik az esetleges nemfizetés okozta érdeksérelmet.
6https://magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/ 7https://nav.gov.hu/nav/adatbazisok/adatbleker/Afa_bevallast_be_nem_nyujto
6 https://magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/ 7 https://nav.gov.hu/nav/adatbazisok/adatbleker/Afa_bevallast_be_nem_nyujto
Mivel a Kérelmező jogi személy, ezért rá nem érvényesek a természetes személyekre vonatkozó adatvédelmi szabályok, így az adatkezelés indokait sem kell megküldenie a Kérelmezettnek. A Kérelmező joggyakorlási kérelme személyes adatokra vonatkozott, amit a Kérelmezett nem tudott értelmezni, tekintettel arra, hogy a Kérelmezőre vonatkozó személyes adatokat nem kezel. A Kérelmező azon kérését, hogy a tényt, mely szerint ügyvédi irodája az említett dátumon szerepelt a NAV áfabevallást elmulasztók adatbázisában, a Kérelmezett törölje, a Kérelmezett nem tudta teljesíteni, mert – a fenti érvelés alapján – úgy azt a valótlan adatot közölnék a szervezetről, hogy nincs hitelkockázatot befolyásoló esemény vele szemben. Ez olyan historikus adat, amely más szolgáltató rendszerében is elérhető, például a […] rendszerében, amelyről készült képernyőképet a Kérelmezett szintén megküldött a Hatóságnak. Ez az adat ugyanakkor szintén nem természetes- , hanem jogi személyre vonatkozik. A Kérelmezett álláspontja továbbra is az, hogy az oldalon nem szerepeltet személyes adatokat. A Kérelmező jogi személy, adatai publikus forrásból elérhetőek, az adatkezelés üzletszerű gazdasági tevékenységhez kapcsolódik. Az oldalon a következő szervezettípusok szerepelnek, melyek kizárólag jogi személyek: állami vállalat; tröszt; állami és önkormányzati költségvetési szerv; szövetkezet; közkereseti társaság; betéti társaság; korlátolt felelősségű társaság; részvénytársaság; egyéni cég; egyesület; alapítvány; köztestület; közjegyzői-, végrehajtói- és ügyvédi iroda. Az oldalon szerepeltetett adatok publikus forrásból származnak, ahhoz a Kérelmezett nem kapcsol egyéb, nem publikus forrásból származó személyes adatot. Az oldal jellegéből adódóan az adatkezelés célja az adatbázisban szereplő cégek üzletszerű gazdasági tevékenységére korlátozódik. Az oldalon nem jelennek meg a szervezetek bejegyzett tisztségviselői és azok személyes adatai sem. A kezelt adatok védelme érdekében a Kérelmezett többlépcsős technikai és szervezési intézkedéseket vezetett be, többek közt a fizikai belépés ellenőrzése, rendszerekbe történő belépés ellenőrzése, hozzáférések ellenőrzése, adattovábbítás és adatbevitel ellenőrzése, hozzáférhetőség ellenőrzése. Az ezt részletező informatikai biztonsági szabályzatot a Kérelmezett mellékelte a válaszához. A Kérelmezett az érintettek tájékoztatásának az általános adatvédelmi rendelet 13. és 14. cikkei alapján tesz eleget. Személyes adatok kezelése esetében az alábbiak szerint biztosítja az adatvédelmi szabályoknak való megfelelést:
A Kérelmező 2022. március 7. napján a Hatóság által feltárt bizonyítékokkal kapcsolatban nyilatkozatot terjesztett elő, melyben továbbra is fenntartotta álláspontját, miszerint a Kérelmezett a személyes adatait kezeli. Az általános adatvédelmi rendelet (14) preambulumbekezdése kapcsán előadta, hogy az nem mondja ki, hogy azon természetes személyek sem élveznek védelmet, amelyek személyes adatait egy jogi személy kapcsán kezelik, illetve amelyek révén azonosíthatók. E körben újfent hivatkozott az Adatvédelmi Munkacsoport személyes adat fogalmáról szóló véleményére9, valamint az Európai Bizottság tájékoztatójára10. Hivatkozott továbbá az Európai Bíróság C-92/09. és C-93/09. számú egyesített ügyekben hozott döntésére, mely kiemeli, hogy „a magánélethez való jognak a személyes adatok védelméhez való jog tekintetében történő tiszteletben tartása – amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke elismer – az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó valamennyi információra kiterjed. Ebből következően a jogi személyek csak annyiban részesülhetnek a Charta 7. és 8. cikke szerinti védelmében, amennyiben a jogi személy hivatalos neve alapján azonosítható egy vagy több természetes személy. Ez a helyzet, ha valamely társaság hivatalos neve alapján közvetlenül azonosíthatók az abban tagként rész vevő természetes személyek”; a C-419/14. számú ügyben hozott döntésre, amelyben az Európai Bíróság az alapján találta alkalmazhatónak a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket, hogy a jogi személy hivatalos neve alapján valamely természetes személlyel azonosítható; továbbá az Európai Adatvédelmi Biztos 5/2021. számú véleményére11, mely kimondja: „[e]ven the data concerning legal persons may therefore in some cases be considered as personal data, as the clarified by the CJEU. In these cases, the determining factor is wheter the information ’relates to’ an ’identifiable’ natural person.”
8[…] 9 4/2007 vélemény a személyes adat fogalmáról 10https://ec.europa.eu/info/law/law-topic/data-protection/reform/rules-business-and-organisations/applicationregulation/do-data-protection-rules-apply-data-about-company_hu 11 https://edps.europa.eu/system/files/2021-03/21-03-11_edps_nis2-opinion_en.pdf
8 […] 9 4/2007 vélemény a személyes adat fogalmáról 10 https://ec.europa.eu/info/law/law-topic/data-protection/reform/rules-business-and-organisations/applicationregulation/do-data-protection-rules-apply-data-about-company_hu 11 https://edps.europa.eu/system/files/2021-03/21-03-11_edps_nis2-opinion_en.pdf
Az egyszemélyes ügyvédi iroda és az egyszemélyes ügyvéd tagja közötti kapcsolat vonatkozásában kiemelte: az ügyvédi iroda neve a saját nevével megegyezik, illetve az adataik között egyéb egyezések is fennállnak; az egyszemélyes ügyvédi iroda tartozásaiért az egyszemélyes ügyvéd tag saját vagyonával felel; az ügyvédi iroda nevében csak ő, mint egyszemélyes tag járhat el; az ügyfelek, valamint a nyilvánosság tagjai az ügyvédi irodát és eljárást az ügyvéddel azonosítják; az adatkezelés közügyet nem szolgál, nem közpénzre vonatkozik, az kizárólag a Kérelmezett gazdasági érdekét szolgálja. A fentiekre tekintettel az egyszemélyes ügyvédi iroda és annak névviselő ügyvédje között szoros személyes összefüggés mutatható ki, az egyszemélyes tag ügyvéd a vonatkozó európai bírósági joggyakorlat alapján jogosult az ügyvédi iroda nevében megjelenő saját neve, valamint az ennek kapcsán kezelt adok vonatkozásában a személyes adatok védelmére. A Kérelmező továbbá kifejtette, hogy a Kérelmezett tévesen hivatkozott cégadatként a személyes adataira a tekintetben is, hogy az ügyvédi irodát jogszabály nem minősíti cégnek, a cégnyilvántartásban sem szerepel. Nem igaz továbbá, hogy ügyvédi irodaként fordult volna a Kérelmezetthez, a neki eljuttatott e-mailjei egyértelműen az általános adatvédelmi rendelet szerinti érintetti kérelmet fogalmaztak meg. A Kérelmező álláspontja szerint a Kérelmezett adatbázis-építése a közérdekből nyilvános adatok vonatkozásában több esetben túlmutat a közérdek által indokolt célon. A kamarai nyilvántartás célja, hogy az ügyvédi tevékenységet folytatók azonosíthatóak legyen. Az Üttv. ugyanakkor nem rendelkezik úgy, hogy az ügyvédi irodák vagy ügyvédek gazdasági, pénzügyi, adóügyi adatai nyilvánosak legyenek. A Kérelmező szerint a jogalkotó nem tartotta szükségesnek ezen adatok nyilvánosságát, mert az ügyvédek, ügyvédi irodák elsősorban szakmai és nem gazdasági szereplőként vesznek részt a társadalomban. Az Üttv. 190. §-ában meghatározott kamarai nyilvántartásnak így nem célja az ügyvédek és ügyvédi irodák gazdasági szempontú ellenőrzése. Ennek megfelelően a Kérelmezett által a Kérelmező Üttv. alapján közérdekből nyilvános személyes adatainak kezelése sérti a célhoz kötött adatkezelés elvét, tekintettel arra, hogy az adatkezelés a Kérelmezett gazdasági érdekeit szolgálja. A Kérelmező nevéhez fűzött „hitelkockázatot befolyásoló esemény”, illetve „negatív esemény” megjegyzések – összhangban a C-434/16. számú ügyben írtakkal – szintén személyes adatnak minősülnek, melyek kapcsán a Kérelmezettnek adatkezelési célt és jogalapot kell igazolnia, továbbá az általános adatvédelmi rendelet 5. cikke szerinti alapelveknek történő megfelelést, melyet úgyszintén elmulasztott. A Kérelmezett által előadottak alapján a „hitelkockázatot befolyásoló esemény”, illetve „negatív esemény” adatok közzétételének alapja korábbi áfa bevallás elmulasztása. Az Art. 266. § l) pontja meghatározza, hogy a NAV az áfa mulasztók listáját folyamatosan teszi közzé, így a jogalkotó meghatározta azt a maximális időtartamot, amíg a mulasztás ténye közérdekből nyilvános adatként kezelhető. Ezen időtartamon túl a mulasztás ténye már csak „puszta” személyes adatnak tekinthető, így az csak megfelelő jogalap alátámasztásával kezelhető. A Kérelmezett továbbá az esetleges múltbéli mulasztást a nehezen értelmezhető „hitelkockázatot befolyásoló esemény”, illetve „negatív esemény” adatokkal, fennálló hiányosságként jelöl, amely így sérti a pontosság elvét is. A Kérelmező álláspontja szerint a Kérelmezett nem tudta egyértelműen igazolni, hogy miért szükséges folyamatos jelleggel a hivatkozott adatok feltüntetése, annak ellenére, hogy a jogalkotó rövid, meghatározott ideig rendelte el azok nyilvánosságát. Mivel a Kérelmező álláspontja szerint a Kérelmezett a személyes adatait kezeli, így meg kellett volna jelölnie a jogalapot is. E tekintetben előadta, hogy a Kérelmezetti válaszból, valamint az adatkezelés jellegéből következően az adatkezelés jogalapja az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek lehet. Ez esetben a Kérelmezettnek előzetesen tájékoztatnia kellett volna legalább az érdekmérlegelés eredményéről, kérelemre pedig azt részletesen bemutatni. Továbbá, mivel élt az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk szerinti tiltakozáshoz való joggal, a Kérelmezettnek az egyedi érdekmérlegelési tesztben be kellett volna mutatnia azokat a kényszerítő erejű jogos okokat, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben.
Mivel az ügy személyes adatok kezelését érinti, így annak valóságtartalma, hogy áfa bevallással kapcsolatos mulasztás történt, nem menti fel a Kérelmezettet, mivel az adatkezelés jóval a kérdéses mulasztás, és annak nyilvántartásból való törlését követően történt, továbbá az adóhatóság nem állapított meg a Kérelmezőre vagy irodájára vonatkozó szankciót. Az áfa mulasztás ténye a Kérelmezett adatkezelésnek időpontjában nem volt közérdekből nyilvános adat, „puszta” személyes adatként kezelte, az adatkezelés jogalapját pedig igazolnia kellett volna. A mulasztás oka kizárólag „könyvelői műhiba” volt, a Kérelmezett kutatásában tett általános észrevételek pedig nem igazolják, hogy a Kérelmező esetében a nemfizetés vagy a nem megfelelő színvonalú szolgáltatásnyújtás kockázata a mulasztás okán nagyobb lenne, továbbá azt sem, hogy a „hitelkockázatot befolyásoló esemény”, illetve „negatív esemény” adatokról az adatbázist böngésző személy feltétlenül a korábbai áfa bevallással kapcsolatos mulasztás tényére következtetne. Ez azért fontos, mert a Kérelmezett már akkor, amikor a Kérelmező megkereste, tudta, hogy milyen formában tevékenykedik, továbbá a kérdéses adat milyen forrásból származik, így elegendő információ állt a rendelkezésére ahhoz, hogy az érintetti és az adatkezelői érdekeket azonosítsa, és a megfelelő következtetésre jusson. A Kérelmező álláspontja szerint a Kérelmezett adatbázisa kialakításakor figyelmen kívül hagyta az adatvédelmi megfeleléssel kapcsolatos szempontokat, melyet alátámaszt a Kérelmezett oldalán elérhető Jogi nyilatkozat12, mely kimondja, hogy „[a]z ezeken az oldalon szereplő információkat legjobb tudásunk alapján gyűjtöttük össze és vizsgáltuk meg. De felelősséget a megjelenített információk helyességéért nem tudunk vállalni.” A Kérelmező a Kérelmezett azon érvelésére, hogy az adatai „historikusak”, melyek elérhetőek más szolgáltató, így például a […] rendszerében, úgy nyilatkozott, hogy azt nem tudta ellenőrizni, mivel a szolgáltató weboldalán a negatív eseményekhez való hozzáféréshez regisztrációt kér, továbbá hozzátette, hogy más szolgáltató esetleges jogsértő adatkezelése nem alapozhatja meg az adatkezelés jogszerűségét további adatkezelők számára. A Kérelmezett adatkezelése továbbá nagyobb kockázatot jelent a személyes adatok védelmére, mivel az adatbázisának jelentős része nyilvános, regisztráció nélkül megtekinthető. A Kérelmező e körben hivatkozott a németországi Wiesbaden közigazgatási bíróságának 2021. októberében hozott döntésére13, amely megállapította, hogy a közhiteles nyilvántartásból átvett személyes adatok kezelése jogsértő adatkezelést valósít meg, különösen abban az esetben, ahol az adatokat a nyilvános állami nyilvántartásból való törlést követő időtartamban kezelik. A Kérelmező álláspontja szerint a fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a Kérelmezett nem támasztotta alá a jogos érdekét, érdekmérlegelése hiányos, figyelmen kívül hagyta a fokozatosság elvét és nem igazolta, miért lenne szükséges esetében a NAV nyilvántartása szerinti utolsó időpontot meghaladó időtartamban való adatkezelés a Kérelmezett nyilvános adatbázisában. A Kérelmező álláspontja szerint továbbá – a francia adatvédelmi hatóság ún. Monsanto-ügyben hozott határozatával14 összhangban – a Kérelmezettnek tájékoztatnia kellett volna arról, hogy személyes adatait mely forrásból gyűjti, illetve azokat az általa nyújtott szolgálatás kapcsán, üzleti érdekei alapján kezeli. E tájékoztatási kötelezettségének proaktív módon, egyedileg kellett volna eleget tennie az adatkezelés megkezdése előtt, de annak még általános jelleggel, a weboldalon elérhető „Adatvédelmi nyilatkozat”, illetve „Adatvédelmi adatbiztonsági szabályzat” dokumentumban vagy más formában sem tett eleget. A Kérelmezett tájékoztatással kapcsolatos mulasztása sérti továbbá az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elvét is, mivel így az adatkezelési átláthatatlan, az adatkezelés tényét tagadta, az érintetti joggyakorlást megnehezítette. A Kérelmező a fentiekre tekintettel továbbra is kérte, hogy a Hatóság a kérelmének megfelelően kötelezze a Kérelmezettet.
12[…] 13https://www.rv.hessenrecht.hessen.de/bshe/document/LARE210001979 14https://www.cnil.fr/fr/node/121570
12 […] 13 https://www.rv.hessenrecht.hessen.de/bshe/document/LARE210001979 14 https://www.cnil.fr/fr/node/121570
1.5. A Kérelmezett második nyilatkozata
a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezet adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit; b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték; h) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését. Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adtok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslára iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. Az Ákr. 17. §-a értelmében a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti. Az Ákr. 106. § (1) bekezdése alapján a hatóság – tekintet nélkül a hatáskörére és az illetékességére – hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, veszéllyel vagy a személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével járna. A hatóság haladéktalanul értesíti a megtett intézkedésről az illetékes hatóságot. Az Üttv. 8. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység természetes személy gyakorlója a saját családi és utónevét vagy a születési nevét, valamint doktori címét használja a 4. § szerinti – az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott – minőségre való utalással. Az Üttv. 23. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen: a) az e törvényben meghatározott kivétellel a munkaviszony, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, az adó- és vámhatósági szolgálati, az egészségügyi szolgálati, a közalkalmazott, rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott, a rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai, igazságügyi szakértői intézménynél fennálló igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, továbbá a közjegyzői, bírósági végrehajtói jogállás, b) gazdasági társaságban a korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony, c) minden más, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenység.
Az Üttv. 57. § (1) bekezdése alapján az ügyvéd az ügyvédi tevékenységet üzletszerűen, egyéni ügyvédként vagy az ügyvédi iroda tagjaként, saját gazdasági kockázatvállalás mellett – az e törvényben meghatározott kivétellel – ügyfele megbízásából gyakorolja. Az Üttv. 87. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi iroda olyan jogi személy, amelyet egy vagy több ügyvéd, illetve európai közösségi jogász tag üzletszerű közös ügyvédi tevékenység folytatására alapít, és amelynél a tag kötelezettsége az ügyvédi irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és egyéb az alapító okiratban meghatározott vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. Az Üttv. 189. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai nyilvántartás - az 1. mellékletben meghatározott körben közhitelesen - tartalmazza az ügyvédi és ügyvédasszisztensi tevékenység természetes személy gyakorlója 1. mellékletben meghatározott adatait. Az Üttv. 189. § (2) bekezdése alapján azügyvédi kamarai nyilvántartás 1. mellékletben meghatározott fennálló, törölt és megváltozott adatai nyilvánosak, a fennálló és nyilvános adatait pedig az ügyvédkeresőben naprakészen nyilvánosságra kell hozni. Az Üttv. 190. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai nyilvántartás tartalmazza az ügyvédi iroda 1. ügyvédi kamarai nyilvántartási számát, 2. nevét, 3. irodája címét, 4. fiókirodája címét, 5. alirodája címét, 6. telefonszámát, 7. az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, 8. elektronikus levelezési címét, 9. honlapja címét, 10. irodavezetője vagy irodavezetői nevét, képviseleti jogosultságuk fajtáját, és e megbízatásuk hatályát, 11. tagjai nevét és kamarai azonosító számát, 12. a részvételével működő ügyvédi társulás nevét és nyilvántartási számát, valamint ügyvédi irodaközösség nyilvántartási számát, 13. vagyoni tagjának nevét, 14. vagyoni tagja nevén kívüli természetes személyazonosító adatait, 15. irattárának címét, 16. adószámát, valamint 17. jegyzett tőkéje mértékét. Az Üttv. 190. § (2) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai nyilvántartás tartalmazza a) az ügyvédi iroda egyesülésére, szétválására, a jogutódjára és a jogelődjére vonatkozó adatokat, b) az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás kezdő és befejező időpontját, c) a csődeljárás alatt álló ügyvédi iroda esetén az eljáró bíróság nevét, a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, hivatali levelezési címét, d) felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda esetén a bíróság által kirendelt felszámoló, továbbá a felszámoló által kijelölt felszámolóbiztos nevét, hivatali levelezési címét, e) a területi kamara által kijelölt irodagondnok nevét, hivatali levelezési címét, valamint f) az egyszemélyes ügyvédi iroda helyettes ügyvédje nevét és kamarai azonosító számát. Az Üttv. 190. § (3) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai nyilvántartás az (1) bekezdés 1-13. pontja és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat közhitelesen tartalmazza. Az Üttv. 190. § (4) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai nyilvántartásnak az (1) bekezdés 1-12. pontja és a (2) bekezdése szerinti adatai nyilvánosak, közzétehetők vagy bárki számára kiadhatók, a fennálló adatait az ügyvédkeresőben naprakészen nyilvánosságra kell hozni. Az ügyvédi tevékenységet gyakorlók névhasználatának részletes szabályairól szóló 5/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: MÜK szabályzat) 2.1. pontja alapján a természetes személy kamarai neve tartalmazza a) amennyiben azzal rendelkezik, doktori címét, valamint b) választása szerint a személyazonosításra alkalmas igazolványában szereplő családi és utónevét vagy születési családi és utónevét. A MÜK szabályzat 2.3. pontja alapján a területi ügyvédi kamara a 2.1. pont b) pontja szerinti név használata helyett – ha annak indokait a kérelmező legalább valószínűsíti – engedélyezheti: a) a bejegyzéskor vagy a névhasználat engedélyezéskor hatályban lévő jogszabályok szerint felvehető bármely házassági név, b) az ügyvéd anyjának leánykori vezetékneve és saját utóneve, c) további utónév felvétele vagy elhagyása mellett a 2.1. pont b) pontja szerinti név, d) megkülönböztető helyiségnév vagy a vezetéknevet közvetlenül megelőzően vagy követően megkülönböztető betűtoldat mellett a 2.1. pont b) pontja szerinti név vagy e) a személyazonosításra alkalmas igazolványában szereplő tudományos fokozat feltüntetése mellett a 2.1. pont b) pontja szerinti név használatát, ha az nem ütközik a névvalódiság és a névkizárólagosság elvébe. A MÜK szabályzat 3.1. pontja alapján az ügyvédi iroda neve tartalmazza a) egy vagy több tagjának aa) a jelen szabályzat alapján használható, a 2.1. pont b) pontja vagy 2.3. pontja szerint engedélyezett nevét vagy ab) viselt vagy születési családi nevét, valamint b) az „ügyvédi iroda”, kizárólat európai közösségi jogászokból álló ügyvédi iroda esetén az „európai közösségi jogászi iroda” kifejezést. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:1. § (1) bekezdése alapján a jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A Ptk. 3:1. § (2) bekezdése alapján a jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. A Ptk. 3:1. § (3) bekezdése alapján a jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg. A Ptk. 3:2. § (1) bekezdése alapján a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. A Ptk. 3:3. § (1) bekezdése alapján a jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik. A Ptk. 3:3. § (2) bekezdése alapján a jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. § (1) bekezdése alapján a cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelynek benyújtására a céget – közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok). A Ctv. 10. § (2) bekezdése alapján a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is teljeskörűen nyilvánosak. Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóregisztrációs eljárás eredményes lefolytatását követően teljeskörűen nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás iratai e törvény rendelkezései szerint nyilvánosak. Az Art. 266. § l) pontja alapján az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi folyamatosan azon adózónak a nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, aki áfabevallási kötelezettségének több mint két – egymást követő, rá irányadó – bevallási időszakon keresztül nem tesz eleget.
Az Üttv. 57. § (1) bekezdése alapján az ügyvéd az ügyvédi tevékenységet üzletszerűen, egyéni ügyvédként vagy az ügyvédi iroda tagjaként, saját gazdasági kockázatvállalás mellett – az e törvényben meghatározott kivétellel – ügyfele megbízásából gyakorolja. Az Üttv. 87. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi iroda olyan jogi személy, amelyet egy vagy több ügyvéd, illetve európai közösségi jogász tag üzletszerű közös ügyvédi tevékenység folytatására alapít, és amelynél a tag kötelezettsége az ügyvédi irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és egyéb az alapító okiratban meghatározott vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. Az Üttv. 189. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai nyilvántartás - az 1. mellékletben meghatározott körben közhitelesen - tartalmazza az ügyvédi és ügyvédasszisztensi tevékenység természetes személy gyakorlója 1. mellékletben meghatározott adatait. Az Üttv. 189. § (2) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai nyilvántartás 1. mellékletben meghatározott fennálló, törölt és megváltozott adatai nyilvánosak, a fennálló és nyilvános adatait pedig az ügyvédkeresőben naprakészen nyilvánosságra kell hozni. Az Üttv. 190. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai nyilvántartás tartalmazza az ügyvédi iroda 1. ügyvédi kamarai nyilvántartási számát, 2. nevét, 3. irodája címét, 4. fiókirodája címét, 5. alirodája címét, 6. telefonszámát, 7. az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, 8. elektronikus levelezési címét, 9. honlapja címét, 10. irodavezetője vagy irodavezetői nevét, képviseleti jogosultságuk fajtáját, és e megbízatásuk hatályát, 11. tagjai nevét és kamarai azonosító számát, 12. a részvételével működő ügyvédi társulás nevét és nyilvántartási számát, valamint ügyvédi irodaközösség nyilvántartási számát, 13. vagyoni tagjának nevét, 14. vagyoni tagja nevén kívüli természetes személyazonosító adatait, 15. irattárának címét, 16. adószámát, valamint 17. jegyzett tőkéje mértékét. Az Üttv. 190. § (2) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai nyilvántartás tartalmazza a) az ügyvédi iroda egyesülésére, szétválására, a jogutódjára és a jogelődjére vonatkozó adatokat, b) az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás kezdő és befejező időpontját, c) a csődeljárás alatt álló ügyvédi iroda esetén az eljáró bíróság nevét, a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, hivatali levelezési címét, d) felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda esetén a bíróság által kirendelt felszámoló, továbbá a felszámoló által kijelölt felszámolóbiztos nevét, hivatali levelezési címét, e) a területi kamara által kijelölt irodagondnok nevét, hivatali levelezési címét, valamint f) az egyszemélyes ügyvédi iroda helyettes ügyvédje nevét és kamarai azonosító számát. Az Üttv. 190. § (3) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai nyilvántartás az (1) bekezdés 1-13. pontja és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat közhitelesen tartalmazza. Az Üttv. 190. § (4) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai nyilvántartásnak az (1) bekezdés 1-12. pontja és a (2) bekezdése szerinti adatai nyilvánosak, közzétehetők vagy bárki számára kiadhatók, a fennálló adatait az ügyvédkeresőben naprakészen nyilvánosságra kell hozni. Az ügyvédi tevékenységet gyakorlók névhasználatának részletes szabályairól szóló 5/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: MÜK szabályzat) 2.1. pontja alapján a természetes személy kamarai neve tartalmazza a) amennyiben azzal rendelkezik, doktori címét, valamint b) választása szerint a személyazonosításra alkalmas igazolványában szereplő családi és utónevét vagy születési családi és utónevét. A MÜK szabályzat 2.3. pontja alapján a területi ügyvédi kamara a 2.1. pont b) pontja szerinti név használata helyett – ha annak indokait a kérelmező legalább valószínűsíti – engedélyezheti: a) a bejegyzéskor vagy a névhasználat engedélyezéskor hatályban lévő jogszabályok szerint felvehető bármely házassági név, b) az ügyvéd anyjának leánykori vezetékneve és saját utóneve, c) további utónév felvétele vagy elhagyása mellett a 2.1. pont b) pontja szerinti név, d) megkülönböztető helyiségnév vagy a vezetéknevet közvetlenül megelőzően vagy követően megkülönböztető betűtoldat mellett a 2.1. pont b) pontja szerinti név vagy e) a személyazonosításra alkalmas igazolványában szereplő tudományos fokozat feltüntetése mellett a 2.1. pont b) pontja szerinti név használatát, ha az nem ütközik a névvalódiság és a névkizárólagosság elvébe. A MÜK szabályzat 3.1. pontja alapján az ügyvédi iroda neve tartalmazza a) egy vagy több tagjának aa) a jelen szabályzat alapján használható, a 2.1. pont b) pontja vagy 2.3. pontja szerint engedélyezett nevét vagy ab) viselt vagy születési családi nevét, valamint b) az „ügyvédi iroda”, kizárólat európai közösségi jogászokból álló ügyvédi iroda esetén az „európai közösségi jogászi iroda” kifejezést. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:1. § (1) bekezdése alapján a jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A Ptk. 3:1. § (2) bekezdése alapján a jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. A Ptk. 3:1. § (3) bekezdése alapján a jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg. A Ptk. 3:2. § (1) bekezdése alapján a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. A Ptk. 3:3. § (1) bekezdése alapján a jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik. A Ptk. 3:3. § (2) bekezdése alapján a jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. § (1) bekezdése alapján a cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelynek benyújtására a céget – közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok). A Ctv. 10. § (2) bekezdése alapján a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is teljeskörűen nyilvánosak. Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóregisztrációs eljárás eredményes lefolytatását követően teljeskörűen nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás iratai e törvény rendelkezései szerint nyilvánosak. Az Art. 266. § l) pontja alapján az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi folyamatosan azon adózónak a nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, aki áfabevallási kötelezettségének több mint két – egymást követő, rá irányadó – bevallási időszakon keresztül nem tesz eleget.
## III. A Hatóság döntése
Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár