Lex Digitales Digital economy regulation trends monitor

← back to the document

What changed

Elsőfokú ítélet a NAIH-384-7/2022. ügyszámú közigazgatási határozat megtámadása ügyében (Fővárosi Törvényszék 103.K.703.004/2022/16. sz. ítélete) · редакция 1 → 2 · зафиксировано 2026-09-17 02:23 · +3 −3 lines

## Fővárosi Törvényszék
[9] Az alperes mellőzte az adatvédelmi bírság kiszabását, mert ezen jogkövetkezmény alkalmazása a Kérelmezők jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem érinti, számukra az alperes ilyen döntése jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztet, ezért a bírságkiszabás vonatkozásában a Kérelmezők nem minősülnek ügyfélnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 10.§ (1) bekezdése alapján, az Ákr. 35.§ (1) bekezdése szerint e vonatkozásban kérelem benyújtásának nincs helye, a beadvány ezen része kérelemként nem értelmezhető. Hivatalból is megvizsgálta, hogy indokolt-e adatvédelmi bírság kiszabása, a GDPR 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv.75/A. §a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében bírság kiszabása nem arányos és nem szükséges.
## Akeresetlevél, a védirat, az érdekelt nyilatkozata
## A keresetlevél, a védirat, az érdekelt nyilatkozata
[10]Az alperes határozatával szemben a felperes indított megtámadási pert. Kérte a határozat megsemmisítését, perköltségigény mellett. Vitatta, hogy megsértette a GDPR 12. cikk (4) bekezdését, ugyanis a GDPR 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott 1 hónapos válaszadási határidőn belül, a 2021. 11. 17. napján kelt, az adattörlési kérelemre adott válaszlevelében tájékoztatta a Kérelmezőket arról, hogy az adattörlési kérelmének nem tud eleget tenni, ugyanis a megállapodásról készült, birtokában lévő másolatban anonimizálta a Kérelmezők adatait, így személyes adataikat nem kezeli, valamint a Kérelmezők személyes adatainak harmadik személy részére történő továbbítására nem került sor. A felperes 2021. 11. 17. napján kelt válaszlevele a GDPR 12. cikk (4) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelel, az alperes ezzel ellentétes megállapítása téves. Az alperes nem vette figyelembe a felperes 2022. 03. 25. napján kelt beadványát, amelyben részletezte, hogy nem a megállapodás másolatában, hanem az ügyvédi levélben foglalt személyes adatokat vette alapul a válaszlevelének megfogalmazásakor, illetve ezen személyes adatokat a válasz megküldését követően haladéktalanul anonimizálta, így ezen adatok vonatkozásában sem tekinthető adatkezelőnek, ugyanis az adatok személyes adat jellege megszűnt. Semmilyen személyes adatot nem kezel, ezért a határozat kötelezettségeket kiszabó rendelkezései jogszabálysértőek. Az alperes által a védiratban hivatkozott Adatvédelmi Irányelv 29. cikke által létrehozott munkacsoport (a továbbiakban: WP29 munkacsoport) WP 136 számú véleménye (4/2007 vélemény a személyes adat fogalmáról) már nem irányadó, figyelemmel arra, hogy a GDPR alkalmazhatóvá válásával a WP29 munkacsoport szerepét átvette az Európai Adatvédelmi
[10] Az alperes határozatával szemben a felperes indított megtámadási pert. Kérte a határozat megsemmisítését, perköltségigény mellett. Vitatta, hogy megsértette a GDPR 12. cikk (4) bekezdését, ugyanis a GDPR 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott 1 hónapos válaszadási határidőn belül, a 2021. 11. 17. napján kelt, az adattörlési kérelemre adott válaszlevelében tájékoztatta a Kérelmezőket arról, hogy az adattörlési kérelmének nem tud eleget tenni, ugyanis a megállapodásról készült, birtokában lévő másolatban anonimizálta a Kérelmezők adatait, így személyes adataikat nem kezeli, valamint a Kérelmezők személyes adatainak harmadik személy részére történő továbbítására nem került sor. A felperes 2021. 11. 17. napján kelt válaszlevele a GDPR 12. cikk (4) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelel, az alperes ezzel ellentétes megállapítása téves. Az alperes nem vette figyelembe a felperes 2022. 03. 25. napján kelt beadványát, amelyben részletezte, hogy nem a megállapodás másolatában, hanem az ügyvédi levélben foglalt személyes adatokat vette alapul a válaszlevelének megfogalmazásakor, illetve ezen személyes adatokat a válasz megküldését követően haladéktalanul anonimizálta, így ezen adatok vonatkozásában sem tekinthető adatkezelőnek, ugyanis az adatok személyes adat jellege megszűnt. Semmilyen személyes adatot nem kezel, ezért a határozat kötelezettségeket kiszabó rendelkezései jogszabálysértőek. Az alperes által a védiratban hivatkozott Adatvédelmi Irányelv 29. cikke által létrehozott munkacsoport (a továbbiakban: WP29 munkacsoport) WP 136 számú véleménye (4/2007 vélemény a személyes adat fogalmáról) már nem irányadó, figyelemmel arra, hogy a GDPR alkalmazhatóvá válásával a WP29 munkacsoport szerepét átvette az Európai Adatvédelmi
Testület (European Data Protection Board, a továbbiakban: EDPB), amely 1/2018 számú jóváhagyó dokumentumában (Endorsement) döntött arról, hogy a WP29 munkacsoport mely dokumentumaiban megfogalmazott szakmai álláspontot tartja fenn. Az Endorsementben zárt lista formájában felsorolt dokumentumok között nem szerepel a WP 136 számú vélemény. Az alperes védiratának ezen pontja közvetett módon történő azonosításról, illetve azonosíthatóságról szól, amelyek egyikével kapcsolatban sem tartalmaz rendelkezést, illetve indokolást a határozat, az alperes fenti álláspontja a határozatban nem szerepel, ezért a védirat ezen része a határozat indokolása meg nem engedett kiegészítésének minősül. A határozati megállapítás az volt, hogy az érintettek azonosítottak, nem pedig az azonosíthatóság körét vizsgálta az alperes, ez utóbbi nem volt tárgya az eljárásának. A felperes csak anonimizált adatokat kezel, ezek azonban nem minősülnek személyes adatoknak, a Kérelmezők pedig nem tekinthetők az állított adatkezeléssel beazonosított személyeknek. A határozat sérti az Ákr. 81. § (1) bekezdését, mert nem tért ki arra, hogy a felperes 2021. 09. 01. napján kelt válaszlevelére alapítva miért tekinti a Kérelmezőket beazonosított természetes személyeknek, nem vette figyelembe a felperes 2022. 03. 25. napján kelt iratában kifejtetteket, az alperes fenti mulasztása az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt.
[12] Az alperesi érdekelt kérte a keresetnek mint alaptalannak az elutasítását, perköltségigény mellett. Csatlakozott az alperes által előadottakhoz, miszerint a felperes nem tájékoztatta az érintetteket a személyes adatok kezeléséről, a hatóság felhívására nem igazolta az adatkezelés jogalapját és célját, az érintettek megkeresésére téves tájékoztatást adott és nem tett eleget az adattörlési kötelezettségének. Mindezek miatt a felperes eljárása jogszabálysértő, a határozat jogszerű, ennélfogva a kereset alaptalan.
## Abíróság döntése és annak jogi indokai
## A bíróság döntése és annak jogi indokai
[13] A kereset nem alapos.
dr. Sára Katalin s.k. dr. Bíró Péter s.k. dr. Huber Gábor s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró