Lex Digitales Digital economy regulation trends monitor

← back to the document

What changed

Hozzáférési kérelem teljesítése és ügyvédi titok · редакция 1 → 2 · зафиксировано 2026-09-17 02:23 · +5 −5 lines

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………... 1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 naih.hu/adatkezelesi-tajekoztatok Falk Miksa utca 9-11. KR ID: 429616918 ugyfelszolgalat@naih.hu
## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt
## […](a továbbiakban: Kérelmező) a Hatósághoz 2023. január 26. napján benyújtott kérelmére
## […] (a továbbiakban: Kérelmező) a Hatósághoz 2023. január 26. napján benyújtott kérelmére
## […](a továbbiakban: Kérelmezett) Kérelmezettel szemben hozzáférési jog megsértése
## […] (a továbbiakban: Kérelmezett) Kérelmezettel szemben hozzáférési jog megsértése
tárgyában adatvédelmi hatósági eljárás indult. A Hatóság a fenti adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza: A Hatóság
megfelelő tájékoztatást adott a Kérelmezőnek, ezzel megsértve a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679/EU rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR) 15. cikk (1) bekezdését, egyebekben a Kérelmező kérelmét elutasítja;
## 2.kötelezi a Kérelmezettet, hogy a jelen határozat indokolásában kifejtetteknek megfelelő
## 2. kötelezi a Kérelmezettet, hogy a jelen határozat indokolásában kifejtetteknek megfelelő
tájékoztatást nyújtson a Kérelmező részére az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően. A 2. pontban előírt intézkedés megtételét a Kérelmezettnek a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével egyidejűleg – igazolnia a Hatóság felé. A 2. pont szerinti kötelezés nemteljesítése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. A határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan1, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.
(1) A Kérelmező ügyfélkapun keresztül 2023. január 27. napján kérelmet nyújtott be a Hatósághoz (NAIH-2104-1/2023), melyben előadta, hogy hozzáférési jogát a Kérelmezett megsértette, mert mind a mai napig nem kapott választ a Kérelmezettnek postai úton megküldött, 2022. december 16. napján kelt hozzáférési kérelmében foglaltakra. A Kérelmező
1A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál: NAIH_K01 űrlap (2019.09.16.) Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap az alábbi linkről érhető el: https://www.naih.hu/kozig-hatarozat-birosagi-felulvizsgalata a kérelméhez mellékletként csatolta a Kérelmezettnek megküldött levelének, valamint a levél postai feladását igazoló feladóvevénynek a másolatát. (2) A Kérelmező kérte a Hatóságot, hogy állapítsa meg a jogsértést a Kérelmező hozzáférési joga gyakorlására irányuló kérelmével kapcsolatosan, továbbá, hogy a Hatóság kötelezze a Kérelmezettet arra, hogy a Kérelmező részére adjon a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: „GDPR” vagy „általános adatvédelmi rendelet”) 15. cikk (1) bekezdés szerinti, megfelelő tartalmú tájékoztatást a Kérelmező Kérelmezett által kezelt személyes adatairól. (3) A Hatóság NAIH-2104-2/2023 ügyiratszámú végzésében felhívta a Kérelmezettet arra, hogy a tényállás tisztázása érdekében adjon tájékoztatást a végzésben foglaltakról. (4) A Hatóság felhívására a Kérelmezett 2023. március 7. napján előterjesztett nyilatkozatában (NAIH-2103-3/2023) előadta, hogy mint gyakorló ügyvédet az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 9. § -a szerint titoktartási kötelezettség terheli. Ez a titoktartási kötelezettség abszolút, és az üggyel kapcsolatos minden adatra kiterjed. A Kérelmezett hivatkozott az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (5) bekezdésének d) pontjára, mely értelmében nem kell az érintett rendelkezésére bocsátani az adatkezeléssel összefüggő információkat, ha a személyes adatoknak valamely uniós jog vagy tagállami jogban előírt szakmai titoktartási kötelezettség alapján – ideértve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget is – bizalmasnak kell maradnia. A Kérelmezett kiemelte, hogy a Kérelmező soha nem volt ügyfele, hanem az ellenérdekű fél volt. A Kérelmezett álláspontja szerint a fenti jogszabályi rendelkezésből az következik, hogy a Kérelmezővel szemben őt nem terheli tájékoztatási kötelezettség, másképp megfogalmazva a Kérelmezőnek nincs hozzáférési joga. Mindezek miatt a Kérelmező kérelme – a Kérelmezett álláspontja szerint – teljes egészében alaptalan. (5) A Kérelmezett előadta továbbá, hogy a Kérelmező hozzáférési kérelme 2022. december 19. napján érkezett hozzá. A levélben foglaltakra a Kérelmezett 2023. január 7. napján kelt levelében adott választ, azonban a levél „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza hozzá. Ezt követően a levelet a Kérelmezőnek a Kérelmező e-mail címére is elküldte. (6) A Kérelmezett a titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem adott teljeskörű választ arra, hogy a Kérelmező mely személyes adatait, milyen célból, meddig kezeli. A Kérelmezett a személyes adatok kezelésének jogalapjaként az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) és f) pontjait jelölte meg, a személyes adatok kezelésének kezdő időpontjaként pedig 2019. január 9. napját. (7) Tekintettel arra, hogy a Kérelmezett a Hatóság felhívására nyilatkozatában előadta, hogy a sikertelen postai kézbesítést követően a Kérelmező részére e-mailben is elküldte a Kérelmező hozzáférési kérelmére adott válaszát, azonban ezt az állítását bizonyítékkal nem támasztotta alá, a tényállás megállapítása érdekében a Hatóság NAIH-2104-4/2023 ügyiratszám alatti végzésében felhívta a Kérelmezettet, hogy küldje meg a Kérelmezőnek a postai sikertelen kézbesítést követően írt e-mail másolatát. (8) A Kérelmezett a Hatósághoz 2023. április 11. napján beérkezett, NAIH-2104-5/2023 ügyiratszám alatt iktatott nyilatkozatában előadta, hogy a Kérelmező 2022. november 29. napján az […] e-mail címről intézett hozzá elektronikus levelet, melyre tekintettel a Kérelmezett a hozzáférési kérelemre adott válaszát is erre a Kérelmező által használt e-mail címre küldte el. A Kérelmezett a nyilatkozatához mellékletként csatolta a fenti e-mail másolatát annak bizonyítására, hogy a Kérelmező által használt e-mail címre küldte meg a levelét, továbbá a Hatóság felhívásának eleget téve csatolta annak az e-mailnek a másolatát is, amelyben a hozzáférési kérelemre adott válaszát a postai sikertelen kézbesítést követően elküldte a Kérelmezőnek. (9) A Hatóság 2021. május 14-én az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 76. §-a alapján nyilatkozattételre és észrevételek megtételére hívta fel a Kérelmezőt (NAIH-2104-6/2023. sz. végzés) és a Kérelmezettet (NAIH- 2104-7/2023. sz. végzés) a bizonyítás lezárása előtt. (10) A Kérelmező a Hatóság Ákr. 76. § szerinti felhívására iratbetekintést követően a Hatósághoz 2023. május 2. napján beérkezett 2104-12/2023 sz. alatti nyilatkozatában az alábbi észrevételeket tette:
1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál: NAIH_K01 űrlap (2019.09.16.) Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap az alábbi linkről érhető el: https://www.naih.hu/kozig-hatarozat-birosagi-felulvizsgalata a kérelméhez mellékletként csatolta a Kérelmezettnek megküldött levelének, valamint a levél postai feladását igazoló feladóvevénynek a másolatát. (2) A Kérelmező kérte a Hatóságot, hogy állapítsa meg a jogsértést a Kérelmező hozzáférési joga gyakorlására irányuló kérelmével kapcsolatosan, továbbá, hogy a Hatóság kötelezze a Kérelmezettet arra, hogy a Kérelmező részére adjon a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: „GDPR” vagy „általános adatvédelmi rendelet”) 15. cikk (1) bekezdés szerinti, megfelelő tartalmú tájékoztatást a Kérelmező Kérelmezett által kezelt személyes adatairól. (3) A Hatóság NAIH-2104-2/2023 ügyiratszámú végzésében felhívta a Kérelmezettet arra, hogy a tényállás tisztázása érdekében adjon tájékoztatást a végzésben foglaltakról. (4) A Hatóság felhívására a Kérelmezett 2023. március 7. napján előterjesztett nyilatkozatában (NAIH-2103-3/2023) előadta, hogy mint gyakorló ügyvédet az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 9. § -a szerint titoktartási kötelezettség terheli. Ez a titoktartási kötelezettség abszolút, és az üggyel kapcsolatos minden adatra kiterjed. A Kérelmezett hivatkozott az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (5) bekezdésének d) pontjára, mely értelmében nem kell az érintett rendelkezésére bocsátani az adatkezeléssel összefüggő információkat, ha a személyes adatoknak valamely uniós jog vagy tagállami jogban előírt szakmai titoktartási kötelezettség alapján – ideértve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget is – bizalmasnak kell maradnia. A Kérelmezett kiemelte, hogy a Kérelmező soha nem volt ügyfele, hanem az ellenérdekű fél volt. A Kérelmezett álláspontja szerint a fenti jogszabályi rendelkezésből az következik, hogy a Kérelmezővel szemben őt nem terheli tájékoztatási kötelezettség, másképp megfogalmazva a Kérelmezőnek nincs hozzáférési joga. Mindezek miatt a Kérelmező kérelme – a Kérelmezett álláspontja szerint – teljes egészében alaptalan. (5) A Kérelmezett előadta továbbá, hogy a Kérelmező hozzáférési kérelme 2022. december 19. napján érkezett hozzá. A levélben foglaltakra a Kérelmezett 2023. január 7. napján kelt levelében adott választ, azonban a levél „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza hozzá. Ezt követően a levelet a Kérelmezőnek a Kérelmező e-mail címére is elküldte. (6) A Kérelmezett a titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem adott teljeskörű választ arra, hogy a Kérelmező mely személyes adatait, milyen célból, meddig kezeli. A Kérelmezett a személyes adatok kezelésének jogalapjaként az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) és f) pontjait jelölte meg, a személyes adatok kezelésének kezdő időpontjaként pedig 2019. január 9. napját. (7) Tekintettel arra, hogy a Kérelmezett a Hatóság felhívására nyilatkozatában előadta, hogy a sikertelen postai kézbesítést követően a Kérelmező részére e-mailben is elküldte a Kérelmező hozzáférési kérelmére adott válaszát, azonban ezt az állítását bizonyítékkal nem támasztotta alá, a tényállás megállapítása érdekében a Hatóság NAIH-2104-4/2023 ügyiratszám alatti végzésében felhívta a Kérelmezettet, hogy küldje meg a Kérelmezőnek a postai sikertelen kézbesítést követően írt e-mail másolatát. (8) A Kérelmezett a Hatósághoz 2023. április 11. napján beérkezett, NAIH-2104-5/2023 ügyiratszám alatt iktatott nyilatkozatában előadta, hogy a Kérelmező 2022. november 29. napján az […] e-mail címről intézett hozzá elektronikus levelet, melyre tekintettel a Kérelmezett a hozzáférési kérelemre adott válaszát is erre a Kérelmező által használt e-mail címre küldte el. A Kérelmezett a nyilatkozatához mellékletként csatolta a fenti e-mail másolatát annak bizonyítására, hogy a Kérelmező által használt e-mail címre küldte meg a levelét, továbbá a Hatóság felhívásának eleget téve csatolta annak az e-mailnek a másolatát is, amelyben a hozzáférési kérelemre adott válaszát a postai sikertelen kézbesítést követően elküldte a Kérelmezőnek. (9) A Hatóság 2021. május 14-én az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 76. §-a alapján nyilatkozattételre és észrevételek megtételére hívta fel a Kérelmezőt (NAIH-2104-6/2023. sz. végzés) és a Kérelmezettet (NAIH- 2104-7/2023. sz. végzés) a bizonyítás lezárása előtt. (10) A Kérelmező a Hatóság Ákr. 76. § szerinti felhívására iratbetekintést követően a Hatósághoz 2023. május 2. napján beérkezett 2104-12/2023 sz. alatti nyilatkozatában az alábbi észrevételeket tette:
i. A Kérelmezettet mint gyakorló ügyvédet az Üttv. 9. §-a szerint titoktartási kötelezettség terheli, azonban ez nem vonatkozik olyan személyes adatokra, amelyeket az adatok gazdája beleegyezésével kell kiadnia. ii. A Kérelmezett tévesen hivatkozott a jelen ügyben az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (5) bekezdésének d) pontjára. iii. Az ügyvédi tevékenység kapcsán nem számít, hogy a Kérelmező ellenérdekű féle, a lényeg, hogy a Kérelmezett kezeli-e a személyes adatait vagy sem. iv. Volt egy polgári per és számtalan olyan más eset is, ahol a Kérelmezett a Kérelmező személyes adatait kezelte és erről nem adott tájékoztatást. v. A Kérelmezett az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja szerinti adatkezelőnek minősül. A Kérelmezőnek hozzáférési joga van az általa kezelt személyes adatokhoz. vi. A Kérelmező bizonyítási indítványként kérte figyelembe venni, hogy a Kérelmezett által küldött és hivatkozott postai küldemény téves címre lett elküldve és ezért nem tudta átvenni. A Kérelmező álláspontja szerint a Kérelmezett pontosan tudta a Kérelmező lakcímét, ezért a téves küldés feltételezi a Kérelmezett rosszhiszeműségét. vii. A Kérelmezett szándékosan nem említi meg a jövedelmi viszonyai kapcsán, hogy az ügyvédi tevékenységből származó jövedelme nem annyi, mint a nyugdíja, hanem jóval több. Erre tekintettel a Kérelmező kérte az Ákr. 64. §-át alkalmazni. A Kérelmező hivatkozott az Ákr. 64. § (2) bekezdésére. (11) A Kérelmezett a Hatóság Ákr. 76. § szerinti felhívására iratbetekintést követően a Hatósághoz 2013. május 10. napján beérkezett 2104-14/2023 sz. alatti nyilatkozatában az alábbi észrevételeket tette:
(109) A Kérelmező korábbi állásfoglalások figyelembevételére irányuló javaslatával kapcsolatosan a Hatóság rögzíti, hogy a Hatóság valamennyi döntése meghozatala alkalmával a szükséges mértékben figyelembe veszi az eddigi joggyakorlatát és korábbi döntéseit, jogértelmezését. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a Hatóság kötve lenne a korábbi jogértelmezéséhez, állásfoglalásai nem rendelkeznek abszolút kötőerővel, valamint a Hatóságnak mindig az adott ügy egyedi tényállásával összevetve kell értelmeznie a jogszabályokat, esetlegesen teret adva jogi álláspontjának részletezésére, pontosítására, fejlesztésére is. Ebből következően az ügy egyedi tényállása alapján nem feltétlenül lehetséges minden esetben a Hatóság korábbi döntéseiben és állásfoglalásaiban foglaltakat ténylegesen figyelembe venni. (110) A Kérelmezőnek a selejtezéssel kapcsolatos nyilatkoztatási kérelmével, valamint az Üttv. és a MÜK szabályzat rendelkezései megsértésének a döntés során történő figyelembevételére irányuló kérelmével kapcsolatosan a Hatóság álláspontja, hogy a Kérelmezett jelen ügyben hivatkozott iratselejtezésének, valamint az iratok selejtezésére vonatkozó gyakorlatának vizsgálata nem képezi jelen adatvédelmi hatósági eljárás tárgyát. Mindezek mellett az Infotv. 38. § (2) bekezdésével összhangban a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel annak vizsgálatára, hogy a Kérelmezett megsértette-e az Üttv. és a MÜK szabályzat nem adatvédelmi vonatkozású rendelkezéseit.
## 5.Az eljárási és adatvédelmi bírság kérdése
## 5. Az eljárási és adatvédelmi bírság kérdése
(111) A Hatóság amennyiben jogsértést állapít meg az adatvédelmi hatósági eljárásban, az általános adatvédelmi rendeletben és az Infotv-ben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ezek közé tartozik az adatvédelmi bírság is, melyekről a Hatóság az általános adatvédelmi rendeletben biztosított szabad mérlegelése alapján önállóan, vagy más jogkövetkezmény mellett hivatalból dönt. (112) Abban a kérdésben, hogy indokolt-e az adatvédelmi bírság kiszabása, a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv.75/A. §-a alapján hivatalból mérlegelte az ügy összes körülményét és megállapította, hogy a jelen eljárás során nem szükséges adatvédelmi bírság kiszabása. A Hatóság mérlegelésébe tartozó megítélése szerint a személyes adatok védelméhez fűződő jog sérelmének orvoslása bírság kiszabása nélkül is lehetséges a jelen ügyben a tájékoztatás pótlásával. Ezt támasztja alá az is, hogy a Kérelmezettel szemben adatvédelmi jogsértést a Hatóság eddig még nem állapított meg. (113) A Hatóság felhívja továbbá a Kérelmezett figyelmét, hogy az általános adatvédelmi rendelet hatályba lépése óta több mint öt év telt el, így – különösen az ügyvédi tevékenységez gyakorlók részéről – nem elfogadható az, hogy nem ismerik és nem alkalmazzák az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit, így az ügyvédi titokra hivatkozva teljes egészében megtagadják az érintettek hozzáférési kérelmének teljesítését. A Hatóság kiemeli, hogy továbbra is gyakoriak az ügyvédi tevékenységet gyakorlók körében észlelt, az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek be nem tartásával kapcsolatos jogsértések. A Hatóság rámutat, hogy az adatvédelmi hatósági eljárásban bírság kiszabásának is helye van, és a jövőben feltárt hasonló jogsérelem esetén a GDPR 83. cikkére tekintettel fontolóra veszi adatvédelmi bírság kiszabását is.
Dr. habil. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár