What changed

## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […] kérelmező (a továbbiakban: Kérelmező) 2023. március 10. napján benyújtott kérelme alapján az

a Kérelmező személyes adatainak aláírópad segítségével történő rögzítésének, és az így rögzített személyes adatok tárolásának, továbbá a Kérelmező személyazonosságának igazolására benyújtott és jogszabályi kötelezettség alapján arról készült másolat, a Kérelmező Központi Hitelinformációs Rendszerrel kapcsolatos nyilatkozatával összefüggő adatkezelés jogellenességének megállapítására irányuló részében, továbbá - a kártérítés megállapítására irányuló részében, valamint abban a részében, hogy a Kérelmező által küldött, a Hatósághoz 2022. november 2. napján érkezett beadványában feltett kérdéseket a Hatóság továbbítsa a Kérelmezetthez, az eljárást megszünteti. A jelen határozattal és végzéssel szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan1, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a határozattal szemben keresetlevélben jelezni kell. Az eljárást megszüntető végzéssel szemben benyújtott keresetlevelet a Fővárosi Törvényszék egyszerűsített perben, tárgyaláson kívül bírálja el. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30 000 Ft, a

## II.2. A Kérelmezett nyilatkozata

AES technológiájú titkosítás alkalmazásáról. A Kérelmező szerint ez az állítás azért nem fogadható el, mert a Kérelmező ezidáig nem is tudta, hogy a Kérelmezett ilyen titkosítást alkalmaz. A Kérelmező a kétfaktoros azonosításról mondott le, az ellen tiltakozott. Ráadásul a Kérelmező szerint mivel a Kérelmezett arra hivatkozott, hogy a Kérelmező csak leadott egy papírt és távozott, akkor felmerül a kérdés, hogyan lehetett szó titkosítási technológiákról, tehát hogyan mondhatott le róla a Kérelmező. (26) A Kérelmező továbbá előadta, hogy a Kérvény egy olyan PGP kulcsot tartalmaz, amiből az email címe visszafejthető, illetve kiolvasható, tehát a Kérelmezett azon állítása, hogy nem tudta azonosítani a Kérelmezőt, emiatt sem elfogadható. (27) A Hatóság a NAIH-3942-3/2023. sz. végzésében a Kérelmezőnek csak az azonosító adatait tüntette fel, a Kérelmező által benyújtott kérelem benyújtásának dátumát nem. A Kérelmezett ennek ellenére a válasznyilatkozatában hivatkozott a Kérelmező által 2022.01.28-án benyújtott kérelemre, ráadásul úgy, hogy a Kérelmezőnek volt egy másik kérelme is (ami időrendben a régebbi volt, azaz 2023.03.09-ei, valamint tartalmazta a Kérelmező azonosító adatait), és úgy, hogy a Hatóság nem is többes számban hivatkozott a kérelmekre. (28) A Kérelmező kifogásolta, hogy a Hatóság azt írta a bizonyítási eljárás befejezéséről szóló végzésében, hogy a Kérelmező sem a tanú nevét, sem az elérhetőségét nem hozta a Hatóság tudomására. A Kérelmező arra hivatkozott, hogy a tanú neve és sz.ig.száma rajta van a tanúpapír alján ([…] csatolmányai). Ez a tanú egyrészt a Kérelmező bankkártyájának állandó lakcímére történő postázásával kapcsolatban (ami ellen a Kérelmező tiltakozott) tanúskodott, másrészt az elektronikus aláírópadokkal kapcsolatos gyakorlatról is. (29) A Kérelmező arra hivatkozott, hogy a Kérelmezett valótlanságot állít azzal kapcsolatban, hogy nem engedte magát beazonosítani, ugyanis a Kérelmező bemutatta a személyi igazolványát a Kérelmezett ügyintézőjének. Ezt a Kérelmező állítása szerint tanúval is tudja bizonyítani, ugyanis a kérelem leadásakor magával vitt egy tanút. A Kérelmező arra is hivatkozott, hogy az, hogy a Kérelmezett a személyi igazolvány bemutatása után a személyazonosság ellenőrzésével kapcsolatban mit rögzített, nem a Kérelmező felelőssége.

(39) A GDPR 16. cikk alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok - egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő - kiegészítését. (40) A GDPR 17. cikk alapján: (1) Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

(66) A Kérelmezett általános gyakorlatának vizsgálata a Kérelmező jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem érinti, számára a Hatóság ilyen döntése jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztet, ebből kifolyólag ezen – a közérdek érvényesítésének körébe eső jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében a Kérelmező nem minősül ügyfélnek az Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján. Mivel ez a kérelem az Ákr. 35. § (1) bekezdésének sem felel meg, e vonatkozásban kérelem benyújtásának nincs helye, a beadvány ezen része kérelemként nem értelmezhető. (67) A Kérelmező személyes adatai vonatkozásában az aláírópadok használatának vizsgálatára irányult eljárást a Hatóság megszünteti az alábbiak miatt. Az eljárást a Hatóság a Kérelmező kérelmére indította az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése alapján és az Infotv. 60. § (1) bekezdés alapján. A kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárás olyan eljárás, mely eljárásban a Hatóság a Kérelmező saját személyes adatait érintő jogsértéseket vizsgálja, és dönt azok megalapozottságáról elsősorban a Kérelmező által előadott tények és bizonyítékok alapján. Ezen eljárás sajátossága, hogy nem a Hatóság akarata alapján kerül sor az eljárás megindítására, hanem az ügyfél saját elhatározásából fordul a Hatósághoz. A kérelemre induló eljárásban a Kérelmezőnek kell elsődlegesen az általa állított jogsértésekre vonatkozó tényeket, illetve a megfelelő bizonyítékokat előadni. Ezt erősíti meg az Infotv. 60. § (5) bekezdése, továbbá a GDPR 77. cikk (1) bekezdése is, mely szerint ilyen esetben „az érintett megítélése szerint” történt jogsértés. Az Infotv. 60. § (5) bekezdés d) pont szerint a kérelemnek feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait is tartalmaznia kell. A kérelemre induló eljárásban tehát a kérelem megalapozottságát szolgáló iratokat, egyéb bizonyítékokat elsődlegesen a Kérelmezőnek kell bemutatnia és a Hatóság nem kötelezhető a kérelem alátámasztására. (68) Az aláírópadok adott esetben valóban alkalmasak arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 14. pont szerinti biometrikus adatokat is rögzítsenek, úgy mint az írás sebessége, vagy az aláíró toll nyomása, stb. Emiatt az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pont alapján csak abban az esetben használhatók, ha ahhoz az érintett a hozzájárulását adja. (69) A Kérelmező azon nyilatkozata, hogy nem olvasta el az aláírópad használata előtt a dokumentumokat, csupán az ügyintézőt kérdezgette, nem elfogadható. Ugyanis a hozzájárulás, amit az érintett az aláírásával ad, az arra vonatkozik, ami az aláírt dokumentumokban szerepel, nem arra, amit szóban beszél meg az ügyintézővel. A Kérelmező csupán az aláírópadok használatával összefüggő feltételezéseit, aggályait sorolta fel, valamint arra hivatkozott, hogy miről beszélgetett az ügyintézővel, miközben hozzájárulását az általa át nem olvasott tájékoztatás elfogadásával adta meg, azzal kapcsolatban azonban nem adta elő az aggályait. (70) Mivel a Kérelmező kérelme a Kérelmezőt ért adatvédelmi jogsértést alátámasztó információt a hiánypótlási felhívás ellenére sem tartalmaz az aláírópadok használata vonatkozásában, az Infotv. 60. § (5) bekezdés d) pontja és az Ákr. 47. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint megszüntette az eljárást a Kérelmezett Kérelmező személyes adatainak aláírópad segítségével történő rögzítése, és az így rögzített személyes adatok tárolása vonatkozásában.

rendelkezései kötik, tehát az a Pmt. 7. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben köteles az ügyfelei személyazonosító igazolványát és lakcímigazolványának meghatározott oldalát lefénymásolni. Tekintettel arra, hogy a Kérelmező a Kérelmezett ezen adatkezelése vonatkozásában sem fogalmazott meg konkrét jogsértést, csupán ezt a fajta adatkezelést sérelmezte, ezért a Hatóság az Infotv. 60. § (5) bekezdés d) pontja és az Ákr. 47. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint megszüntette az eljárást ezen kérelem vonatkozásában is.

Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak. Az Ákr. 112. § (1) bekezdése és (2) bekezdés d) pontja, illetve az Ákr. 114. § (1) bekezdése alapján a végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak van helye közigazgatási per útján.