What changed

1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 naih.hu/adatkezelesi-tajekoztatok Falk Miksa utca 9-11. KR ID: 429616918 ugyfelszolgalat@naih.hu

HATÁROZAT

tájékoztatási kötelezettség teljesítésének elmulasztásával összefüggő jogellenes adatkezelés tárgyában a […] .-vel (a továbbiakban: Kérelmezett 1) és a […].-vel (a továbbiakban: Kérelmezett

## I.2. A Hatóság a határozatában hivatalból megállapítja, hogy

INDOKOLÁS

évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése alapján 2022. december 01. napján adatvédelmi hatósági eljárás kezdeményezése iránti kérelmet terjesztett elő a Kérelmezettekkel szemben.

## II. Tényállás tisztázása

(69) Az Ákr. 10. § (1) bekezdés alapján az ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. (70) Az Ákr. 35. § (1) bekezdés alapján a kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. (71) Az Lszt. 2. § (1) bekezdés alapján a lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet jogi személy. (72) Az Lszt. 11. § alapján ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A lakásszövetkezet célját nem szolgáló építmény – különösen a gépkocsitároló – a tag vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában is állhat. (73) Az Lszt. 15. § (1) bekezdés h) pont alapján a Szövetkezet közgyűlésének hatáskörébe tartozik a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek (11. §) használata, hasznosítása módjának megváltoztatása. (74) Az Lszt. 21. § (1) bekezdés alapján a (2) bekezdésben meghatározott lakáselőtakarékoskodót, illetve a kedvezményezettet – legfeljebb az első tíz megtakarítási év során – a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakáselőtakarékoskodónak a lakás-takarékpénztárnál – a szerződéskötéskor vagy később benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. A lakás-előtakarékoskodó jogosult az állami támogatás iránti kérelmét a megtakarítási év utolsó napjáig a teljes megtakarítási évre vonatkozóan módosítani. Az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét a kormány rendeletben határozza meg. (75) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:11. § (1)

(77) A Pmt. 6. § (1) bekezdés a) pont alapján a szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni az üzleti kapcsolat létesítésekor. (78) A Pmt. 7. § (1) – (3) bekezdései alapján: (1) A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdés a) és e)–h) pontjában meghatározott esetben az ügyfelet, annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottját, rendelkezésre jogosultját, továbbá képviselőjét azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. (2) A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

(91) A jelen határozat II.5. pontjában írtak alapján a Kérelmezett 2 nem terjeszkedett túl a

3:1. § (1) bekezdés és 6:11. § (1) bekezdés is, tehát a Szövetkezet minősül adatkezelőnek a vizsgált adatkezelés vonatkozásában, mivel a Kérelmezett 2, mint közös képviselő a Szövetkezetet képviseli, nevében, helyette járt el. (93) A GDPR 12. cikk (1) bekezdés alapján az adatkezelő kötelezettsége az adatkezeléssel összefüggő tájékoztatás. (94) A fentiek miatt a Szövetkezet, mint adatkezelő volt köteles a Kérelmező részére tájékoztatást nyújtani, ezért a Hatóság a Kérelmező azon kérelmét, hogy állapítsa meg a Kérelmezett 2 tájékoztatási kötelezettségének a megsértését, elutasította. (95) A Kérelmezett 2 arra is hivatkozott, hogy az ügyfélazonosítás során a Kérelmezett 1 egyik munkavállalójának e-mailje alapján járt el, emiatt a Kérelmezett 1 adatfeldolgozója, továbbá arra, hogy a személyes adatokat a Kérelmezett 1 kérte. A Kérelmezett 1 nyilatkozata ezzel ellentétes, mivel a Kérelmezett 1 arra hivatkozott, hogy csak és kizárólag tájékoztatás céljából küldte a hivatkozott e-mailt a Kérelmezett 2 -nek. A Kérelmezett 2 érvelése egyrészt a fent hivatkozott 7/2023. sz. szövetkezeti határozat miatt nem fogadható el, másrészt azért sem, mert a Kérelmezett 1 munkavállalója nem utasíthatja a Kérelmezett 2-t, illetve a Kérelmezett 1 sem utasíthatja a Kérelmezett 2-t, mivel ilyen jellegű jogviszony nem áll fenn közöttük. Továbbá adatfeldolgozónak amiatt sem tekinthető a Kérelmezett 2, mivel a Kérelmezett 1 - (23) és (26) bekezdésekben részletezett - nyilatkozata szerint a Kérelmezett 1 nem tekinti adatfeldolgozónak a Kérelmezett 2-t, tehát nem volt erre irányuló adatkezelői döntése. A Hatóság továbbá – megvizsgálva a Kérelmezett 2 által hivatkozott, jelen határozat II.6. pontjában részletezett e-mailt – arra a következtetésre jutott, hogy a hivatkozott e-mail inkább tekinthető tájékoztatásnak, mint bármilyen utasításnak, különös tekintettel arra, hogy a szövegben nincs arra utalás, hogy a Kérelmezett 2-nek bármilyen szerepe is lenne az azonosításban.

## IV.4.1. Tájékoztatási kötelezettség

(98) Tekintettel arra, hogy a határozat IV.2.2. pontjában megállapítottak szerint nem a Kérelmezett

## IV.4.1.2. A Kérelmezett 1 tájékoztatási kötelezettsége

Kérelmezett 1 adatfeldolgozójához) a Kérelmező által kitöltött Kiegészítő azonosítási adatlap és okmánymásolatok 2023. január 13. napján érkeztek postai úton. Ezen dokumentumok alapján a Kérelmezett 1 munkatársa 2023. január 19. napján elvégezte a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást, majd a dokumentumokat szkennelték és irattározták. Ezzel összefüggésben a Kérelmezett 1 visszahivatkozott arra a korábban már említett tényre, hogy a Kérelmezett 1 a 2023. február 02. napján kelt kiutalási értesítő levélben ([…] levél) vette fel először a kapcsolatot a Kérelmezővel, és arra is hivatkozott, hogy ebben a levélben tájékoztatta az érintetteket az ügyfélátvilágítással kapcsolatos adatkezelésről. Itt hangsúlyozta a Kérelmezett 1, hogy az […] levél megküldéséig nem kéri az ügyfeleitől a Kiegészítő adatlap kitöltését és a hozzá kapcsolódó okmánymásolatokat. A Kérelmezett 1 az állításai alátámasztására becsatolta a hivatkozott dokumentumokat másolatban, többek között a 2023. január 13. napján érkezett Kiegészítő azonosítási adatlapot, melynek jobb felső sarkában az […]felirat látható. (104) A fentiek alapján tehát a Kérelmezett 1 kezelte és kezeli a Kérelmező ügyfélazonosításhoz szükséges személyes adatait, melynek forrása nem a Kérelmező volt, hanem a Kérelmezett 2 (az előző pontban megállapítottak alapján a Szövetkezet felhatalmazása alapján), mivel már azt megelőzően elvégezte az ügyfélazonosítást, hogy a Kérelmezőt azok megküldésére felhívta volna, ugyanis akkor már a rendelkezésére álltak a szükséges adatok, amiket a Kérelmezett 2 küldött meg a részére. A Kérelmezett 1 ugyanakkor arról is nyilatkozott, hogy az […] levél megküldésig nem küldött a Kérelmezőnek tájékoztatást, illetve az […] levélben is csak a szokásos tájékoztatást nyújtotta. Ebből az következik, hogy a Kérelmezett 1 arról egyáltalán nem értesítette a Kérelmezőt, hogy a személyes adatait már kezeli az ügyfélazonosítással összefüggésben, és a személyes adatok forrása a Kérelmezett 2.

* * * (112) A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. (113) A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. (114) A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Budapest, „az elektronikus aláírás és időbélyeg szerint” Dr.habil. Péterfalvi Attila elnök, c. egyetemi tanár