What changed

1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_KO1 elnevezésű űrlap szolgál: NAIH KO1 űrlap (2019.09.16) Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap hozzáférhető és letölthető a Hatóság honlapjáról: https://www.naih.hu/kozig-hatarozat-birosagi-felulvizsgalata

(20) Az Ügyfél a […] honlapon esettanulmányokat tett közzé, bárki számára elérhetően. A megjelent esettanulmányok közül a „[…]”, valamint „[…]” elnevezésű homeopátiás esettanulmányokról szóló cikkeket értékelte. A „[…]” című homeopátiás esettanulmányban részletesen bemutatásra kerülnek egy kényszerbetegséggel küzdő páciens pszichés panaszai, részletes személyes adatai (pl. életkor, tanulmány, munkahely, szexuális irányultság). A páciens neve nem szerepel a tanulmányban. A „[…]” elnevezésű cikkben egy daganatos betegségben szenvedő nő esete kerül ismertetésre. A cikkben a páciens neve nem szerepel és több beszkennelt leleten is kisatírozásra került a páciensre vonatkozó személyes adat. A leleteken az egészségügyi vizsgálaton részt vett dolgozók személyes adatai azonban feltüntetésre kerültek. Az esettanulmányok megjelentetésének feltétele volt, hogy a homeopata szakember megfelelően anonimizálja a tanulmányt, valamint a páciens előzetes hozzájárulását beszerezze. A […] folyóirat bárki számára elérhető volt.

(39) A Hatóság rögzíti, hogy ha egy folyóirat szerkesztője „átvesz” személyes adatot tartalmazó cikket, nem mentesül az alól a kötelezettség alól, hogy egyedileg megvizsgálja, valóban jogszerűen közölhető-e azonos tartalommal az átvett cikk, információ. Tehát mind a forrás (jelen esetben a cikket rendelkezésre bocsátó személy), mind pedig az utánközlő önálló adatkezelőnek minősül, az általuk végzett adatkezelési tevékenységgel kapcsolatban önállóan hozzák meg az adatkezelői döntéseket, így azokért a döntésekért is külön-külön tartoznak felelősséggel.”2 Az adatkezelő dönthet arról is, hogy a közzétételt megtagadja, és arról is, hogy visszajelez a másik adatkezelőnek, ha valamely jogi, szakmai tartalmat, például az anonimizálást nem megfelelőnek tartja.

mivel a tanulmány olyan érzékeny személyes adatokat (pszichés problémák, szexuális irányultság, vallási hovatartozás) is tartalmaz, amelyek bizalmasak, intimek és csak a kezelőorvosra tartoznak, és mások általi megismerésük különösen zavaró és kellemetlen lehet. Ha az esettanulmány célja szakmai tájékoztatás volt, úgy az érintett azonosítására alkalmas konkrét információk közlése nem volt szükséges. (47) A folyóiratban megjelent másik cikkben, a „[…]” elnevezésű esettanulmányban egy daganatos betegségben szenvedő nő esete kerül ismertetésre. A cikk szerzője részletesen leírja az érintett betegséget, egészségügyi kezelését és több egészségügyi dokumentumának másolati példányát is feltünteti. Az esettanulmányban az érintett azonosítására alkalmas információk nem szerepelnek, illetve a beszkennelt dokumentumokon az érintettre vonatozó személyes adatok eltakarásra kerültek. A cikkben azonban több nem megfelelően anonimizált beszkennelt lelet található. A leletek többségén látható az egészségügyi intézmény neve, a vizsgálaton részt vett dolgozók neve és beosztása (kezelő orvos, CT vizsgálat operátor, CT vizsgálat rögzítő). Mivel az érintett több egészségügyi vizsgálaton is részt vett, ezért több kezelőorvos neve is feltüntetésre került, továbbá nevük és beosztásuk több leleten is olvasható. Ugyanígy a CT-vizsgálatokon részt vevő dolgozók (operátorok, rögzítők) neve és beosztása is szerepel a beszkennelt leleteken. Az esettanulmány összesen hat egészségügyi dolgozó személyes adatát érinti. (48) A Hatóság értékelése szerint a „[…]” cikkben a nem megfelelően anonimizált beszkennelt leletek miatt az egészségügyi vizsgálatban részt vevő dolgozók személye egyértelműen beazonosíthatóvá vált mindazok számára, akik hozzáfértek a dokumentumokhoz. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a munkatársaik, hanem bárki azonosíthatta őket, mivel a leleteken feltüntetésre került a nevük, a munkahelyük és a munkakörük. A Hatóság szerint egy esettanulmány anonimizálása nem kizárólag a cikkben szereplő páciensre terjed ki, hanem minden olyan személyre is, akit a szerző a betegség ismertetése során megemlít, vagy akinek adatai a hivatkozott iratokban szerepelnek, azaz ha a szerző a cikkben más személyt is megjelenít, akkor azon személyes adatokat is anonimizálni szükséges.