Lex Digitales Digital economy regulation trends monitor

← back to the document

What changed

Személyes adatok továbbítása hatósági eljárásban · редакция 1 → 2 · зафиксировано 2026-09-17 02:22 · +7 −7 lines

……………………………………………………………………………………………………………
döntéseket hozza:
I. A Hatóság a Kérelmezők kérelmének helyt ad, és a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. számú rendelete (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet vagyGDPR) 5. cikk (1) bekezdés c)
I. A Hatóság a Kérelmezők kérelmének helyt ad, és a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. számú rendelete (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR) 5. cikk (1) bekezdés c)
## pontjának és a 6. cikk (1) bekezdésének a Kérelmezők lakcím adatának az idéző végzésben feltüntetésével és továbbításával történt megsértése miatt elmarasztalja a
döntésekre vonatkozóan az ügyfél-azonosításhoz szükséges minimális személyes adattartalom meghatározására.
## 2. elrendeli a jelen határozatnak a Kérelmezők azonosító adatainak anonimizálása mellett, a Kérelmezett azonosító adataivaltörténő közzétételét a Hatóság
## 2. elrendeli a jelen határozatnak a Kérelmezők azonosító adatainak anonimizálása mellett, a Kérelmezett azonosító adataival történő közzétételét a Hatóság
honlapján.
A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak.1 A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.
1A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál. Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap hozzáférhető és letölthető a Hatóság honlapjáról: https://www.naih.hu/kozig-hatarozat-birosagi-felulvizsgalata
1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál. Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap hozzáférhető és letölthető a Hatóság honlapjáról: https://www.naih.hu/kozig-hatarozat-birosagi-felulvizsgalata
I N D O K O L Á S
(14) A Kérelmezett nyilatkozatához az alapeljárásban keletkezett iratok közül az alábbiakat csatolta: - […] sz. [a Kerületi Hivatal áttételt elrendelő végzése, (kelte: 2024.[...], Kérelmezetthez érkezett: 2024. […]) és annak mellékletei: a Kérelmezőknek és Kérelmező1 házastársának, valamint az Anyai Nagyszülőnek a személyiadatés lakcímnyilvántartásból 2024. […]-én lekért részletes adatai, valamint az annak alapjául […] sz. [kelte: 2024. [...] értesítés eljárás indításáról és idézés egyezségi tárgyalásra Kérelmező1-nek]; - […] sz. [kelte: 2024. […] értesítés eljárás indításáról és idézés egyezségi tárgyalásra Kérelmező1 házastársának]; - […] sz. [kelte: 2024. [...] értesítés eljárás indításáról és idézés egyezségi tárgyalásra Kérelmező1 édesapjának]; - […] sz. [kelte: 2024. […], jegyzőkönyv egyezségi tárgyalásról]; - Kérelmező1 2024. [...]-án e-Papír szolgáltatás útján előterjesztett beadványa [tényállás tisztázása körében tett észrevételek és indítványok]; - […]/2024. [kelte: 2024. […], a nagyszülői kapcsolattartási kérelemnek helyt adó határozat].
(15) A Hatóság 2024. [...]-én azÁkr. 76. §-a alapján nyilatkozattételre és észrevételek megtételére hívta fel a Kérelmezőket (NAIH-[…]/2024. sz. végzés) és a Kérelmezettet (NAIH-…/2024. sz. végzés).
(15) A Hatóság 2024. [...]-én az Ákr. 76. §-a alapján nyilatkozattételre és észrevételek megtételére hívta fel a Kérelmezőket (NAIH-[…]/2024. sz. végzés) és a Kérelmezettet (NAIH-…/2024. sz. végzés).
(16) A Hatóság fenti felhívására Kérelmező1 és a Kérelmezett egyaránt 2024. [...]-án előterjesztett beadványokban válaszoltak.
(32) A GDPR 5. cikk (1) bekezdése alapján a személyes adatok: a) kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”); b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”); c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”); d) pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”); e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”); f) kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”). (2) Az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).
(33) A GDPR 6. cikk (1) bekezdése alapjána személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre.
(33) A GDPR 6. cikk (1) bekezdése alapján a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre.
(34) A GDPR 77. cikk (1) bekezdése szerint az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.
(45) A Dáptv. 19. § (5) bekezdése szerint, ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.
(46) Az Ákr. 81.§ (1) bekezdése szerint a döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével, a rendelkező részt – a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a teljes eljárásra történő áttérés esetén az áttérés okára, a megismerhetetlenné tett zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint az önálló jogorvoslattal nem támadható végzésről az indokolásban csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható.
(46) Az Ákr. 81.§ (1) bekezdése szerint a döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével, a rendelkező részt – a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a teljes eljárásra történő áttérés esetén az áttérés okára, a megismerhetetlenné tett zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint az önálló jogorvoslattal nem támadható végzésről az indokolásban csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható.
(47) Az Ákr. 27. § (1) bekezdése szerint a hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli. (2) A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen. (3) A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.
(64) A Hatóság rögzíti ugyanakkor, hogy a Kérelmezett által felhívott rendelkezések egyike sem követeli meg azt a hatóságtól, hogy az ügyben felmerülő valamennyi releváns adatot valamennyi döntésében feltüntessen, illetőleg valamennyi ügyfél számára továbbítson. Az Ákr. 81. § (1) bekezdése az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges adatok feltüntetését kívánja meg a döntés tartalmi elemei között, a lakcímadatot külön nem nevesíti. A Hatóság ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a hatóságoknak az Ákr.-en és az ügyre irányadó egyéb jogszabályokon túl a GDPR előírásait is figyelembe kell venniük, így a GDPR 5. cikk (1) bekezdés c) pontja – vagyis az adattakarékosság elve – alapján ügyelniük kell arra is, hogy az ügyfél-azonosításhoz a lehető legkevesebb személyes adat szerepeljen a döntésben, ahogyan ezen értelmezést az Ákr. 81. §-hoz fűzött Nagykommentár is megerősíti. Kiemelendő, hogy az adattakarékosság elve a lehető legszűkebb körű személyes adat megjelölését kívánja az eljáró hatóságtól, akkor is, ha az eljárás során a zárt adatkezelés elrendelésére sem kérelem alapján, sem hivatalból nem kerül sor.
(65) A lakcímadat,mint ügyfélazonosító adat és ezáltal kötelező döntési elem érveléssel kapcsolatban a Hatóság továbbá rögzíti, hogy az a Szaztv. alapján nem tartozik a természetes személyazonosító adatok körébe, jóllehet valóban segítheti az ügyfél beazonosítását. Jelen esetben ugyanakkor az azonosításhoz más, és egyebekben mindkét ügyféli oldal által már ismert természetes személyazonosító adatok is rendelkezésre álltak, ezáltal ebből a célból a Kérelmezők lakcímadatának feltüntetése egyértelműen szükségtelen volt a Kérelmezett részéről. Ezen Kérelmezetti érvelés továbbá azért sem fogadható el, mert az alapügy kérelmezője, az Anyai Nagyszülő ugyancsak ügyfélnek minősült az alapeljárásban, a rá vonatkozó ügyfélazonosítás tekintetében ugyanakkor a Kérelmezett nem tartotta szükségesnek ugyanazon adatkörnek a megjelölését az ellenérdekű ügyfeleknek egyidejűleg megküldött idéző végzésekben, amelyekben egyúttal magáról az eljárás megindulásáról értesítette Kérelmező1-et és Kérelmező1 házastársát. A Kérelmezett ezen döntésekben – jóllehet az Ákr. 81. §-a az alapügy kérelmezője tekintetében is irányadó – az Anyai Nagyszülő mint ügyfél azonosítására elegendőnek ítélte a név és a rokonsági fok megjelölését [„….-…. anyai nagyszülő kérelmére 2024. … napján eljárás indult,…”].
(65) A lakcímadat, mint ügyfélazonosító adat és ezáltal kötelező döntési elem érveléssel kapcsolatban a Hatóság továbbá rögzíti, hogy az a Szaztv. alapján nem tartozik a természetes személyazonosító adatok körébe, jóllehet valóban segítheti az ügyfél beazonosítását. Jelen esetben ugyanakkor az azonosításhoz más, és egyebekben mindkét ügyféli oldal által már ismert természetes személyazonosító adatok is rendelkezésre álltak, ezáltal ebből a célból a Kérelmezők lakcímadatának feltüntetése egyértelműen szükségtelen volt a Kérelmezett részéről. Ezen Kérelmezetti érvelés továbbá azért sem fogadható el, mert az alapügy kérelmezője, az Anyai Nagyszülő ugyancsak ügyfélnek minősült az alapeljárásban, a rá vonatkozó ügyfélazonosítás tekintetében ugyanakkor a Kérelmezett nem tartotta szükségesnek ugyanazon adatkörnek a megjelölését az ellenérdekű ügyfeleknek egyidejűleg megküldött idéző végzésekben, amelyekben egyúttal magáról az eljárás megindulásáról értesítette Kérelmező1-et és Kérelmező1 házastársát. A Kérelmezett ezen döntésekben – jóllehet az Ákr. 81. §-a az alapügy kérelmezője tekintetében is irányadó – az Anyai Nagyszülő mint ügyfél azonosítására elegendőnek ítélte a név és a rokonsági fok megjelölését [„….-…. anyai nagyszülő kérelmére 2024. … napján eljárás indult,…”].
(66) Azzal a Kérelmezetti érveléssel kapcsolatban, miszerint a lakcímadat az alapügy típusából fakadóan kötelező tartalmi eleme a gyámhatósági döntéseknek, a Hatóság szintén arra az álláspontra jutott, hogy a kapcsolattartási ügyekben az eljáró hatóság számára kétségkívül kiemelt jelentőséggel bíró, a kiskorúakra, ill. szüleikre vonatkozó lakcímadat feltüntetése nem szükségszerű, és nem is lényeges kötelező tartalmi eleme az eljárásban első intézkedésként kibocsátott eljárási döntéseknek, erre a Kérelmezett által felhívott jogszabályi rendelkezésekből nem lehet következtetni.
Dr. habil. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár