Lex Digitales Digital economy regulation trends monitor

← back to the document

What changed

A Tisza Pártot érintő adatszivárgás alapján készített térkép elérhetőségének a Mediaworks Hungary Zrt. hírportáljain megjelent cikkekben... · редакция 1 → 2 · зафиксировано 2026-09-17 02:22 · +10 −10 lines

..............................................................................................................................................................................................................................................................
## H A T Á R O Z A T
## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a […](a
továbbiakban: Képviselő)által képviselt Mediaworks Hungary Zrt.-vel (székhelye: 1082 Budapest,
## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a […] (a
továbbiakban: Képviselő) által képviselt Mediaworks Hungary Zrt.-vel (székhelye: 1082 Budapest,
## Üllői út 48., cégjegyzékszám: 01 10 047955; adószám: 24785725-2-44, a továbbiakban: Ügyfél)
szemben hivatalból indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza. I. A Hatóság a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló 2016/679 számú európai parlamenti és a tanácsi (EU) rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 58. cikk (2) bekezdés b)
## pontja alapján elmarasztalja az Ügyfelet amiatt, mert az Ügyfél szándékosan megsértetteaz általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy
## pontja alapján elmarasztalja az Ügyfelet amiatt, mert az Ügyfél szándékosan megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy
a. az Ügyfél által kiadott www.origo.hu honlapon (a továbbiakban: Origo) 2025. november 7én megjelent „Interaktív térképen mutogatják a Tisza-szimpatizánsokat” című cikkében (a továbbiakban: Cikk1) közzétette – az ismeretlen személy által készített és nyilvánosságra hozott – […] oldalra (a továbbiakban: Térkép) mutató linket és ezzel hozzáférést biztosított az érintetteknek a Térképen keresztül elérhető nevéhez, lakcíméhez, telefonszámához, véleményéhez;
6 https://mti.hu/nemzeti-kozlemenytar/2025/11/06/politikai-partok-adatbazisaibol-nyilvanossagra-kerulo-szemelyes-es
I.2. A Térképre mutató linknek a Cikk1-en keresztüli közzététele (5) Az Ügyfél által kiadott Origo-n a Cikk1 2025. november 7-én 16 óra 47 perckor jelent meg. A cikk második bekezdése a következő volt: „a Tisza Párt adatszivárgási ügye újabb botránnyal folytatódik. Az Index beszámolója szerint miután októberben mintegy 200 ezer felhasználó adatai kerültek nyilvánosságra a párt Tisza Világ applikációból, most valaki egy térképes vizualizációt hozott létre az adatbázis alapján. Az oldalon földrajzi koordináták alapján böngészhetők a kiszivárgott adatok, így akár utcaszinten is megjeleníthetők a Tisza Párt szimpatizánsai.Az interaktív térkép ITT ÉRHETŐ EL.” Az utóbbi mondat a cikkben félkövér formázással szerepelt. Az „ITT ÉRHETŐ EL” szövegrész a Térképre mutató link volt, amelyre kattintva az olvasók közvetlenül eljutottak a Térképre. Emellett a bekezdésben az „Index” szintén egy hiperhivatkozás volt és arra kattintva az Index november 7-ei cikke jelent meg. Ezen túlmenően az Origo a Cikk1-ben arról is írt, hogy „a NAIH külön kiemelte: a médiaszolgáltatók sem hivatkozhatnak a kiszivárgott adatbázisra, és nem oszthatnak meg olyan linket, amely az érintettek adataihoz vezethet.” A Cikk1-ben továbbá az is szerepelt, hogy „az interaktív térkép megjelenése tovább növeli az érintettek kockázatát, hiszen az adatok között nemcsak nevek, hanem e-mail-címek és pontos lakcímek is szerepelnek. Ez lehetőséget adhat zaklatásra, megfélemlítésre vagy akár fizikai visszaélésekre is. A hatóság hangsúlyozta: az érintettek nem önként hozták nyilvánosságra személyes adataikat, hanem egy adatbiztonsági hiányosságot kihasználó jogsértő személy miatt kerültek kiszolgáltatott helyzetbe.” (6) Figyelemmel arra, hogy a Hatósághoz nagyszámú beadvány érkezett a Cikk1 miatt, a Hatóság a 2025. november 21-én NAIH-16613/2025. ügyszám alatt hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indított az Ügyféllel szemben a Cikk1-ben Térképre mutató link közzétételével összefüggő adatkezelésnek az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelés vizsgálata tárgyában. A Hatóság az adatkezeléshez fűződő jogos érdek, illetve szükségességi-arányossági szempontok bemutatását kérte az Ügyféltől több nyilatkozattételi felhíváson keresztül, valamint a Hatóság kérte a Cikk1 eredeti szövegének továbbítását (NAIH-16613-1/2025. számú végzés). (7) Az Ügyfél a Hatóságnak adott, 2026. január 5-én kelt nyilatkozatában válaszolt a Hatóság kérdéseire (NAIH-962-1/2026. számú nyilatkozat). A Hatóságnak azon kérdéseire, hogy milyen szempontokat mérlegelt a Térképre mutató linknek a Cikk1-ben történő közzétételével összefüggésben, hogyan vette figyelembe az egyes sajátos körülményeket a Térképre mutató link közzétételéről való döntéshozatal során, az Ügyfél egybefoglalt választ adott, kifejezetten a Hatóság kérdéseiben nem kívánt nyilatkozatot tenni.
I.2. A Térképre mutató linknek a Cikk1-en keresztüli közzététele (5) Az Ügyfél által kiadott Origo-n a Cikk1 2025. november 7-én 16 óra 47 perckor jelent meg. A cikk második bekezdése a következő volt: „a Tisza Párt adatszivárgási ügye újabb botránnyal folytatódik. Az Index beszámolója szerint miután októberben mintegy 200 ezer felhasználó adatai kerültek nyilvánosságra a párt Tisza Világ applikációból, most valaki egy térképes vizualizációt hozott létre az adatbázis alapján. Az oldalon földrajzi koordináták alapján böngészhetők a kiszivárgott adatok, így akár utcaszinten is megjeleníthetők a Tisza Párt szimpatizánsai. Az interaktív térkép ITT ÉRHETŐ EL.” Az utóbbi mondat a cikkben félkövér formázással szerepelt. Az „ITT ÉRHETŐ EL” szövegrész a Térképre mutató link volt, amelyre kattintva az olvasók közvetlenül eljutottak a Térképre. Emellett a bekezdésben az „Index” szintén egy hiperhivatkozás volt és arra kattintva az Index november 7-ei cikke jelent meg. Ezen túlmenően az Origo a Cikk1-ben arról is írt, hogy „a NAIH külön kiemelte: a médiaszolgáltatók sem hivatkozhatnak a kiszivárgott adatbázisra, és nem oszthatnak meg olyan linket, amely az érintettek adataihoz vezethet.” A Cikk1-ben továbbá az is szerepelt, hogy „az interaktív térkép megjelenése tovább növeli az érintettek kockázatát, hiszen az adatok között nemcsak nevek, hanem e-mail-címek és pontos lakcímek is szerepelnek. Ez lehetőséget adhat zaklatásra, megfélemlítésre vagy akár fizikai visszaélésekre is. A hatóság hangsúlyozta: az érintettek nem önként hozták nyilvánosságra személyes adataikat, hanem egy adatbiztonsági hiányosságot kihasználó jogsértő személy miatt kerültek kiszolgáltatott helyzetbe.” (6) Figyelemmel arra, hogy a Hatósághoz nagyszámú beadvány érkezett a Cikk1 miatt, a Hatóság a 2025. november 21-én NAIH-16613/2025. ügyszám alatt hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indított az Ügyféllel szemben a Cikk1-ben Térképre mutató link közzétételével összefüggő adatkezelésnek az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelés vizsgálata tárgyában. A Hatóság az adatkezeléshez fűződő jogos érdek, illetve szükségességi-arányossági szempontok bemutatását kérte az Ügyféltől több nyilatkozattételi felhíváson keresztül, valamint a Hatóság kérte a Cikk1 eredeti szövegének továbbítását (NAIH-16613-1/2025. számú végzés). (7) Az Ügyfél a Hatóságnak adott, 2026. január 5-én kelt nyilatkozatában válaszolt a Hatóság kérdéseire (NAIH-962-1/2026. számú nyilatkozat). A Hatóságnak azon kérdéseire, hogy milyen szempontokat mérlegelt a Térképre mutató linknek a Cikk1-ben történő közzétételével összefüggésben, hogyan vette figyelembe az egyes sajátos körülményeket a Térképre mutató link közzétételéről való döntéshozatal során, az Ügyfél egybefoglalt választ adott, kifejezetten a Hatóság kérdéseiben nem kívánt nyilatkozatot tenni.
(8) Az Ügyfél az Smtv. 10. §-ára hivatkozva kijelentette, hogy „a következetes ítélkezési gyakorlat és az Alkotmánybíróság számos határozatában is azt az alapelvet tekinti követendőnek, mely szerint a sajtó feladata a hatóságok és a közvélemény figyelmének a felkeltése a közérdeklődésre számot tartó ügyekben.” A nyilatkozatban az Ügyfél felhívta a Ptk. 2:44. §át, amely szerint „a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.” Az Ügyfél hivatkozott az Alkotmánybíróság gyakorlatára is. Egyrészt kiemelte, hogy a 13/2014. (IV. 18.) AB határozat szerint „a nyilvános közlés megítélése során elsőként arról szükséges dönteni, hogy az adott közlés a közügyekben való megszólalást, közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükrözi-e, vagyis a közügyek szabad vitatásával áll-e összefüggésben.” Másrészt a 7/2014. (III. 7.) AB határozatát is idézte, amelyben az Alkotmánybíróság elvi jelentőséggel állapította meg, hogy „a közügyekkel összefüggő vélemény kinyilvánításának szabadsága a szólás- és sajtószabadság legbensőbb védelmi köréhez tartozik. A közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánítás, és a rá vonatkozó védelem fókuszában elsődlegesen nem a szólással érintett személyek státusza áll, hanem az, hogy a megszólaló valamely társadalmi, politikai kérdésben fejtette ki nézeteit.”
(9) Az Ügyfél ezen jogszabályi rendelkezések, illetve joggyakorlat alapján úgy nyilatkozott, hogy az általa „üzemeltetett internetes portál [Origo] sajtóterméknek minősül, amely a véleményszabadság részét képező sajtószabadság gyakorlásának legszélesebb körű jogosítványaival rendelkezik. A Tisza Párt adatkezeléseivel kapcsolatos botrányokhoz kapcsolódik az elmúlt időszak legszélesebb körű közérdeklődésre számot tartó közéleti vitája. A közéleti vita résztvevői a TISZA Párt adatbázisában szereplő személyek is. A cikk témája hozzájárul a fenti közéleti vitához. Mivel a cikk témája közéleti vitához kapcsolódik, az adatkezelés célja minden személyes adat vonatkozásában médiaszolgáltatás, a nyilvánosság tájékoztatása a sajtó útján közérdeklődésre számot tartó ügyben. Mivel a cikk témája közéleti vitához kapcsolódik, az adatkezelés jogalapja – minden személyes adat vonatkozásában az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek (sajtószabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, nyilvánosság tájékoztatása).” Az Ügyfél a nyilatkozatban azt is hangsúlyozta, hogy a Térképet nem ő hozta nyilvánosságra, „az bárki által hozzáférhető volt.” (10) A Hatóságnak a Cikk1 eredeti szövegének a továbbítására irányuló felhívására az Ügyfél úgy nyilatkozott, hogy „már nem tudja megállapítani, hogy mi volt a publikálás eredeti időpontja, és nem tudja az eredeti szöveget sem továbbítani. Az Ügyfél közölte a Hatósággal azt is, hogy a rendszere„[…]”. A Hatóság rögzíti, hogy az adatvédelmi hatósági eljárás során az Ügyfél nem tudta megmondani azt, hogy meddig volt elérhető a Térképre mutató link a Cikk1-ben. (11) A hivatalból indult adatvédelmi hatósági eljárás során a Hatóság észlelte azt, hogy az eljárás megindulásának időpontjában a Cikk1 olyan tartalommal érhető el, amelyben „Az interaktív térkép ITT ÉRHETŐ EL” mondat már nem szerepelt. Az Ügyfél a Hatóság felhívására nem továbbította a Cikk1 eredeti szövegét. A Hatóság annak érdekében, hogy meg tudja határozni a Cikk1 eredeti tartalmát, további bizonyítási eljárást folytatott le. A Hatóság ennek során két olyan szolgáltatást használt [az Internet Archive nonprofit szervezet által üzemeltetett Wayback Machine szolgáltatás (https://web.archive.org/, a továbbiakban: Wayback Machine), illetve archive.today szolgáltatást (https://archive.ph/, a továbbiakban:
(9) Az Ügyfél ezen jogszabályi rendelkezések, illetve joggyakorlat alapján úgy nyilatkozott, hogy az általa „üzemeltetett internetes portál [Origo] sajtóterméknek minősül, amely a véleményszabadság részét képező sajtószabadság gyakorlásának legszélesebb körű jogosítványaival rendelkezik. A Tisza Párt adatkezeléseivel kapcsolatos botrányokhoz kapcsolódik az elmúlt időszak legszélesebb körű közérdeklődésre számot tartó közéleti vitája. A közéleti vita résztvevői a TISZA Párt adatbázisában szereplő személyek is. A cikk témája hozzájárul a fenti közéleti vitához. Mivel a cikk témája közéleti vitához kapcsolódik, az adatkezelés célja minden személyes adat vonatkozásában médiaszolgáltatás, a nyilvánosság tájékoztatása a sajtó útján közérdeklődésre számot tartó ügyben. Mivel a cikk témája közéleti vitához kapcsolódik, az adatkezelés jogalapja – minden személyes adat vonatkozásában az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek (sajtószabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, nyilvánosság tájékoztatása).” Az Ügyfél a nyilatkozatban azt is hangsúlyozta, hogy a Térképet nem ő hozta nyilvánosságra, „az bárki által hozzáférhető volt.” (10) A Hatóságnak a Cikk1 eredeti szövegének a továbbítására irányuló felhívására az Ügyfél úgy nyilatkozott, hogy „már nem tudja megállapítani, hogy mi volt a publikálás eredeti időpontja, és nem tudja az eredeti szöveget sem továbbítani. Az Ügyfél közölte a Hatósággal azt is, hogy a rendszere „[…]”. A Hatóság rögzíti, hogy az adatvédelmi hatósági eljárás során az Ügyfél nem tudta megmondani azt, hogy meddig volt elérhető a Térképre mutató link a Cikk1-ben. (11) A hivatalból indult adatvédelmi hatósági eljárás során a Hatóság észlelte azt, hogy az eljárás megindulásának időpontjában a Cikk1 olyan tartalommal érhető el, amelyben „Az interaktív térkép ITT ÉRHETŐ EL” mondat már nem szerepelt. Az Ügyfél a Hatóság felhívására nem továbbította a Cikk1 eredeti szövegét. A Hatóság annak érdekében, hogy meg tudja határozni a Cikk1 eredeti tartalmát, további bizonyítási eljárást folytatott le. A Hatóság ennek során két olyan szolgáltatást használt [az Internet Archive nonprofit szervezet által üzemeltetett Wayback Machine szolgáltatás (https://web.archive.org/, a továbbiakban: Wayback Machine), illetve archive.today szolgáltatást (https://archive.ph/, a továbbiakban:
## archive.today)], amely szolgáltatások által készített oldalmentések lehetővé teszik a cikkek
(23) A Cikk3-mal összefüggésben indult hatósági eljárásban ugyancsak a Képviselő járt el az
Ügyfél meghatalmazottjaként. Az Ügyfél ugyancsak a 2026. január 5-én kelt nyilatkozatában válaszolt a Hatóság kérdéseire, amely válasz szó szerint megegyezett a Cikk1-el és a Cikk2vel összefüggésben tett nyilatkozatával (NAIH-963-1/2026. számú nyilatkozat). A Hatóságnak a Cikk3 eredeti szövegének a továbbítására irányuló felhívására az Ügyfél ugyancsak akként nyilatkozott, hogy „már nem tudja megállapítani, hogy mi volt a publikálás eredeti időpontja, és nem tudja az eredeti szöveget sem továbbítani.” Az Ügyfél közölte a Hatósággal azt is, hogy a rendszere„[…]”. A Hatóság rögzíti, hogy az adatvédelmi hatósági eljárás során az Ügyfél nem tudta megmondani azt, hogy a Cikk3 meddig volt olyan tartalommal elérhető, hogy az abban szereplő képen látható volt a […] URL cím.
Ügyfél meghatalmazottjaként. Az Ügyfél ugyancsak a 2026. január 5-én kelt nyilatkozatában válaszolt a Hatóság kérdéseire, amely válasz szó szerint megegyezett a Cikk1-el és a Cikk2vel összefüggésben tett nyilatkozatával (NAIH-963-1/2026. számú nyilatkozat). A Hatóságnak a Cikk3 eredeti szövegének a továbbítására irányuló felhívására az Ügyfél ugyancsak akként nyilatkozott, hogy „már nem tudja megállapítani, hogy mi volt a publikálás eredeti időpontja, és nem tudja az eredeti szöveget sem továbbítani.” Az Ügyfél közölte a Hatósággal azt is, hogy a rendszere „[…]”. A Hatóság rögzíti, hogy az adatvédelmi hatósági eljárás során az Ügyfél nem tudta megmondani azt, hogy a Cikk3 meddig volt olyan tartalommal elérhető, hogy az abban szereplő képen látható volt a […] URL cím.
(24) A hivatalból induló hatósági eljárás során a Hatóság észlelte azt, hogy az eljárás megindulásának időpontjában a Cikk3 olyan tartalommal érhető el, hogy az abban szereplő képet módosították és a képen már nem szerepel a […] URL cím. Az Ügyfél a Hatóság felhívására nem továbbította a Cikk3 eredeti szövegét. A Hatóság annak érdekében, hogy meg tudja határozni a Cikk3 eredeti tartalmát további bizonyítási eljárást folytatott le. A Hatóság a Wayback Machine szolgáltatás által 2025. november 7-én 17 óra 54 perckor a Cikk3-ról készített oldalmentés alapján állapította azt meg, hogy mi volt Cikk3-nak az eredeti tartalma (NAIH-962-8/2026. számú ügyirat, 7. számú melléklet).
g) az adatkezelés jelentős közérdek miatt szükséges, uniós jog vagy tagállami jog alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal, tiszteletben tartja a személyes adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, és az érintett alapvető jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő; (…)”. (40) Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja értelmében a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit. (41) Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is. (42) Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a tagállamok jogszabályban összeegyeztetik a személyes adatok e rendelet szerinti védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal, ideértve a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelését is. (43) Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (2) bekezdése alapján a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelésére vonatkozóan a tagállamok kivételeket vagy eltéréseket határoznak meg a II. fejezet (elvek), a III. fejezet (az érintett jogai), a IV. fejezet (az adatkezelő és az adatfeldolgozó), az V. fejezet (a személyes adatok harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása), a VI. fejezet (független felügyeleti hatóságok), a VII. fejezet (együttműködés és egységesség) és a IX. fejezet (az adatkezelés különös esetei) alól, ha e kivételek vagy eltérések szükségesek ahhoz, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot össze lehessen egyeztetni a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal. (44) Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (3) bekezdése értelmében a tagállamok értesítik a
Bizottságot azon jogi rendelkezésekről, amelyeket a (2) bekezdés alapján elfogadtak, továbbá haladéktalanul értesítik a Bizottságot az említett jogi rendelkezéseket érintő későbbi módosító jogszabályokról, illetve módosításokról. (45) Az általános adatvédelmi rendelet (153) preambulumbekezdése szerint a tagállamok jogának össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás – ideértve az újságírói, a tudományos, a művészi, illetve az irodalmi kifejezés – szabadságára vonatkozó szabályokat a személyes adatok védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti joggal. (46) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 4. § (3) bekezdése szerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:43. § e) pontja alapján a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösena magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése (47) Az Smtv. 10. §-a értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.
Bizottságot azon jogi rendelkezésekről, amelyeket a (2) bekezdés alapján elfogadtak, továbbá haladéktalanul értesítik a Bizottságot az említett jogi rendelkezéseket érintő későbbi módosító jogszabályokról, illetve módosításokról. (45) Az általános adatvédelmi rendelet (153) preambulumbekezdése szerint a tagállamok jogának össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás – ideértve az újságírói, a tudományos, a művészi, illetve az irodalmi kifejezés – szabadságára vonatkozó szabályokat a személyes adatok védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti joggal. (46) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 4. § (3) bekezdése szerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:43. § e) pontja alapján a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése (47) Az Smtv. 10. §-a értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.
## III. Döntés
(66) A Hatóság továbbá kiemeli, hogy az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f)
pontja szerinti jogalap esetében hangsúlyos szerepe van a jogos érdeknek, mivel a másik két feltétel ehhez kapcsolódik. Abban az esetben lehet ugyanis a szükségesség feltételt vizsgálni, ha van egy jogszerű jogos érdek, amelynek alapul vételével mérlegelni lehet azt, hogy ezen jogszerű jogos érdek érvényesítéséhez szükséges-e az adatkezelés. Ugyancsak a jogszerű jogos érdek fennállta esetén vizsgálható a harmadik feltétel, az arányosság kérdése, hiszen egy nemjogszerű jogos érdek esetében semmiképp nem lehet arányos a személyes adatok
pontja szerinti jogalap esetében hangsúlyos szerepe van a jogos érdeknek, mivel a másik két feltétel ehhez kapcsolódik. Abban az esetben lehet ugyanis a szükségesség feltételt vizsgálni, ha van egy jogszerű jogos érdek, amelynek alapul vételével mérlegelni lehet azt, hogy ezen jogszerű jogos érdek érvényesítéséhez szükséges-e az adatkezelés. Ugyancsak a jogszerű jogos érdek fennállta esetén vizsgálható a harmadik feltétel, az arányosság kérdése, hiszen egy nem jogszerű jogos érdek esetében semmiképp nem lehet arányos a személyes adatok
10 Európai Unió Bíróságának a Koninklijke Nederlandse Lawn Tennisbond v Autoriteit Persoonsgegevens ügyben hozott C-621/22. számú ítélet 37. bekezdéspontja
IV.2.6. A közigazgatási bírság összegének meghatározása (116) A Hatóság rögzíti, hogy jelen határozat IV.1.1. pontjában kifejtettekre tekintettel, a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (3) bekezdését. Ezen rendelkezés alapján a bírság teljes összege nem haladhatja meg a legsúlyosabb jogsértés esetén meghatározott összeget. (117) Az Ügyfél által elkövetett jogsértések az adatkezelés jogszerűségére és a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelésére vonatkozó rendelkezések megsértését jelentették, azok a GDPR 83. cikk (5) bekezdés a) pontja szerint a magasabb összegű bírságkategóriába tartozó, súlyosabb jogsértésnek minősülnek. Ezen jogsértések megállapítása esetén a bírság felső határa 20 millió euró vagy a vállalkozás éves árbevételének 4%-a, attól függően, hogy melyik a magasabb. A Hatóság – figyelemmel a Bírság Iránymutatásra25 –, az Ügyfél legutóbbi, nyilvánosan elérhető 2024. évi konszolidált éves beszámolójában26 szereplő eredménykimutatását vette figyelembe a bírság összegének megállapítása során. Ez alapján az Ügyfél 2024. évi nettó árbevételének (70.279.652.000 forint) 4 %-a 2 811 186 080 forint, amely 7 853 133 eurónak27 felel meg, azaz nem éri el a GDPR 83. cikk (5) bekezdése által meghatározott statikus bírságmaximumot, a 20 000 000 eurót. Ezért az Ügyfél a jelen ügyben – figyelembe véve az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (3) bekezdését is – legfeljebb 20 000 000 eurónak megfelelő összegű bírsággal sújtható. (118) A Hatóság a fentebb foglaltak figyelembevételével, a bírság összegének meghatározásával kapcsolatos mérlegelési jogkörében a rendelkező részben foglaltak szerint döntött 50 000 000 forint (139 677 euró) összegű bírság kiszabásáról ezen jogsértések vonatkozásában. A kiszabott bírság az éves nettó árbevétel 0,07%-a, amely alacsonyabb, mint a GDPR 83. cikk (5) bekezdése szerinti, 20 000 000 eurós bírságmaximum. Ebből következően az Ügyfél számára nem jelent aránytalan terhet a megállapított bírság összege, ugyanakkor a kiszabott bírság az Ügyféllel szemben a jelen határozat meghozatalát megelőzően megállapított közigazgatási bírságok összegére is figyelemmel a jogsértések súlyához igazodóan arányos és visszatartó erejű. A kiszabott bírság továbbá ösztönző erővel bír arra, hogy a jövőben fokozott figyelemmel legyen adatkezelési tevékenységeire, azokat az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseivel összhangban végezze és a jövőben tartózkodjon a hasonló jogsértésektől. (119) A Hatóság – az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (1) bekezdésére tekintettel – a bírság arányossága körében figyelembe vette azt is, hogy az Ügyfélhez hasonlóan médiaszolgáltatási tevékenységet végző adatkezelőkkel szemben korábban mekkora összegű bírságot szabott ki. A Hatóság megállapítja, hogy jelen ügyben a jogsértés magas súlyára és a súlyosító körülményekre tekintettel – emellett figyelembe véve az enyhítő körülményeket is – az ötvenmillió forint összegű bírság nem tekinthető kirívónak vagy eltúlzottnak a korábbi határozatai esetében megállapított bírságösszegekhez képest (a
25 Bírság Iránymutatás 129-130. pontjai 26https://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/beszamolo_megjelenites, letöltés időpontja: 2026. május 15.
25 Bírság Iránymutatás 129-130. pontjai 26 https://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/beszamolo_megjelenites, letöltés időpontja: 2026. május 15.
27 2026. május 14-én érvényes MNB középárfolyama szerint 1 EUR = 357,97 HUF, forrás: https://www.mnb.hu/arfolyamtablazat?deviza=rbCurrencySelect&devizaSelected=EUR&datefrom=2026.05.14.&datetill=2026.05.14.&order=1, letöltés időpontja: 2025. május 15.
Dr. habil. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár