## H A T Á R O Z A T

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt […] kérelmezőnek (a továbbiakban: Kérelmező) a képviselője, […] (a továbbiakban: Képviselő) által a hozzáférési joggyakorlásra irányuló kérelmének az […] (a továbbiakban: Kérelmezett) általi nem megfelelő teljesítése tárgyában benyújtott, a Hatósághoz 2019. november 11-én érkezett kérelme nyomán indult adatvédelmi hatósági eljárásban a Kérelmező valamennyi kérelmét e l u t a s í t j a .

* * * A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A veszélyhelyzet a keresetindítási határidőt nem érinti. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A veszélyhelyzet ideje alatt a bíróság tárgyaláson kívül jár el. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

## I N D O K O L Á S

## I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

## I.1. A Kérelmező a Hatósághoz 2019. november 11. napján érkezett kérelmében adatvédelmi hatósági

eljárás megindítását kezdeményezte a Kérelmezettel szemben.

A kérelem szerint a Kérelmező 2019. szeptember 17-én hozzáférési joggyakorlásra irányuló kérelmet nyújtott be a Kérelmezetthez.

A valószínűsített jogsértés körében kizárólag ezen kérelme 1.2., 1.3. és 2.3. pontjainak Kérelmező általi nem megfelelő teljesítését jelölte meg.

A hozzáférési kérelem 1.2. pontjában a Kérelmező hivatkozott a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 159. §-ra, miszerint a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. Azt kérte, hogy a Kérelmezett küldje meg tételesen és teljeskörűen azokat a gazdasági műveleteket, gazdasági eseményeket, amelyek a […] számú ügyletre (a továbbiakban: ügylet) vonatkoznak, azzal kapcsolatba hozhatók és a Kérelmező személyes adatának minősülnek. Ennek kapcsán kifejtette, hogy álláspontja szerint a teljesítés akkor teljeskörű, ha minden, az ügylettel kapcsolatos, az ügyletre vonatkozó gazdasági esemény megismerhetővé válik számára.

A Kérelmező a hozzáférési kérelem 1.3. pontjában tájékoztatást kért az engedményes részére átadott követelés valós értékéről. Valós érték alatt az Sztv. 3. § (9) bekezdés 12. pontja szerinti meghatározást értette a Kérelmező. Kérte továbbá, hogy a Kérelmezett küldje meg a részére az engedményezési okiratot, az engedményezési okirattal kapcsolatban az engedményes részére átadott személyes adatokat teljes terjedelemben, hiánytalanul, szükség esetén kitakarva azt a tartalmat, amely nem minősül a személyes adatának.

Ügyszám: NAIH/2020/2545/3. Tárgy: kérelmet elutasító határozat Előzmény ügyszám: NAIH/2019/7897.

A Kérelmező kérte továbbá, hogy amennyiben az engedményezési szerződés nem tartalmazza a személyes adatait, akkor a Kérelmezett adja meg, hogy „az engedményes” milyen adatok alapján határozza meg a követelés értékét, annak megállapításakor milyen iratokra, adatokra, információkra támaszkodik.

A hozzáférési kérelem 2.3. pontjában tájékoztatást kért a Kérelmező a Kérelmezettől arról, hogy az ügylet létrejöttekor keletkezett és a számviteli nyilvántartásban rögzített követelés milyen pénzügyi eszközön alapult, és kérte ezen pénzügyi eszköz részleteinek bemutatását. Tájékoztatást kért továbbá arról is, hogy ezen követelésnek mi volt a pénzneme, illetve a követelés „milyen tételeken keresztül került rögzítésre”.

A kérelem 1.2. („Ügylet nyilvántartási tételeinek megismerése”) és 2.3. („Ügylethez kapcsolódó követelés forrásának meghatározása”) pontjában foglalt adatkérésekkel kapcsolatban a Kérelmezett arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy ezen adatok nem minősülnek a személyes adatának, valamint az üzleti titkát képezik. Az 1.3. pontban foglalt kérelemmel kapcsolatban („Engedményezés részleteinek megismerése”) a Kérelmezett kifejtette, hogy az engedményezési szerződés az üzleti titkát képezi, így azt nem bocsáthatja a Kérelmező rendelkezésére.

A Kérelmező álláspontja szerint a Kérelmezett „olyan alaptörvényi és Infotv.-beli hivatkozást nem mutatott be, amelyre hivatkozással az adatkérelem teljesítése megtagadható lenne.”

A Kérelmező álláspontja szerint minden általa kért adat a személyes adatának minősül, azok vele összefüggésbe hozhatók és azok rendelkezésére bocsátása nem okozna jogsérelmet a Kérelmezett számára.

A Kérelmező kérelmében kifejtette, hogy véleménye szerint az engedményezés minden olyan adata, amely kapcsolatba hozható az engedményezett követelés kötelezettjével, az általa megismerhető, így különösen az, hogy a követelés az engedményező és az engedményes között milyen összegért cserélt gazdát.

A Kérelmező kérte a Hatóságtól, hogy kötelezze a Kérelmezőt a 2019. szeptember 17-én kelt hozzáférési joggyakorlásra irányuló kérelme hiánytalan teljesítésére.

Párhuzamos kérelemként terjesztette elő, hogy amennyiben a Kérelmezett üzleti titokra hivatkozással korlátozhatja a hozzáférési jogát, akkor a Hatóság kötelezze a Kérelmezettet arra, hogy indokolja és igazolja, az ügylet nyilvántartási tételeinek megismerésére vonatkozó kérés miért nem érinti a Kérelmező személyes adatainak Kérelmezett általi kezelését, valamint térjen ki arra is, hogy az ügylet nyilvántartási tételei miért nem minősülnek a személyes adatának. A Kérelmező kérte továbbá, hogy a Hatóság kötelezze a Kérelmezettet annak indokolására, milyen szempontból érintené hátrányosan a Kérelmezett jogait a Kérelmező hozzáférési kérelmének a teljesítése, személyes adatainak a rendelkezésére bocsátása.

A Kérelmező 2019. november 11-én érkezett kérelmére az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján a NAIH/2019/7897. ügyszámon 2019. november 12-én adatvédelmi hatósági eljárás indult.

## I.2. A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet, amely

felhívásnak a Kérelmezett 2019. december 10-én kelt válaszlevelével tett eleget.

A Kérelmezett elöljáróban tájékoztatta a Hatóságot, hogy a Kérelmezővel szemben fennálló követelését 2014-ben értékesítette, az engedményezést követően az adattároláson kívül más adatkezelési műveletet nem hajtott végre a Kérelmező személyes adataival összefüggésben.

A Kérelmezett nyilatkozatában tájékoztatta a Hatóságot, hogy a Kérelmező által használt „Ügylet nyilvántartási tételei” definíció nem banki definíció, a Kérelmezett ilyen meghatározást nem használ. A Kérelmező a 2019. június 28-án kelt hozzáférési kérelmének 1.2. pontjában már kérte az „Ügylet nyilvántartási tételeinek” megismerését, melyre válaszul a kérelem tartalma alapján a Kérelmezett megküldte részére az ügyletre vonatkozó részletes forgalmi kimutatást, amely tartalmazta a kölcsönügylettel kapcsolatos tranzakciós adatokat (esedékesség; befizetés összege, jogcíme; stb.)

A Kérelmezett álláspontja szerint az ügylet mögött lévő eszközök és források nem tartalmaznak semmilyen személyes adatot, az pedig az üzleti titkát képezi, hogy a folyósított lízing összegéhez szükséges forrásokat milyen forrásokból szerzi be (pl. refinanszírozásból, banki kölcsönből, stb.).

A Kérelmezett kifejtette, hogy az üzletpolitikájára, gazdálkodására és működésére vonatkozó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelyet még nem hozott nyilvánosságra, valamint a nem ügyfelekkel kötött szerződésekre vonatkozó tény, információ, megoldás, adat az üzleti titkának minősül. Ez utóbbi tárgykörbe tartozik a követelésvásárlóval kötött engedményezési szerződés is.

Az engedményezési szerződés tartalmazza többek között az értékesített követelések darabszámát, típusát, a követelés átruházásának ellenértékét, a fizetési ütemezést, a Kérelmezett és a követelésvásárló közötti elszámolás rendjét, stb. Ezek az információk azért képezik a Kérelmezett üzleti titkát, mivel nyilvánosságra kerülésük rontaná a Kérelmezett jövőbeni alkupozícióját a követelésértékesítési tevékenysége során, így a Kérelmezett alapvető érdeke, hogy ezek az információk ne váljanak közismertté. Emellett ezek az információk Kérelmezett szervezeti rendszerén belül is csak szűk munkatársi csoport számára hozzáférhetők.

A Kérelmezett a 2019. május 8-án és 2019. szeptember 5-én kelt válaszlevelében a Kérelmező rendelkezésére bocsátotta az engedményezés során átadott és a Kérelmezett által kezelt személyes adatokat, valamint a személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat. Az adatszolgáltatást megelőzően a Kérelmezett kérte a Kérelmezőt, hogy pontosítsa a kérelmét, hogy az engedményezési szerződés megismerése milyen módon érinti a személyes adatai kezelését.

Az „Ügylethez kapcsolódó követelés forrása” definíció szintén nem banki fogalom, annak jelentéstartalmát a Kérelmezett nem tudta megállapítani. Amennyiben az a kihelyezett kölcsön forrására irányul, akkor megállapítható, hogy az a személyes adatok kezelése szempontjából nem releváns információ, valamint az üzleti titkát képezi, ahogyan azt az „Ügylet nyilvántartási tételei” fogalomnál is kifejtette.

## II. Az ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendelet (a továbbiakban: GDPR) 2. cikk (1) bekezdése alapján a jelen ügy szerinti adatkezelésre a GDPR-t kell alkalmazni.

A GDPR jelen ügyben releváns rendelkezései a következők:

GDPR (63) preambulumbekezdés: Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint arra, hogy egyszerűen és észszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének megállapítása és ellenőrzése érdekében gyakorolja e jogát. Ez magában foglalja az érintett jogát arra, hogy az egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokhoz – mint például a diagnózis, a vizsgálati leletek, a kezelőorvosok véleményei, valamint a kezeléseket és a beavatkozásokat tartalmazó egészségügyi dokumentációk – hozzáférjen. Ezért minden érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy megismerje különösen a személyes adatok kezelésének céljait, továbbá ha lehetséges, azt, hogy a személyes adatok kezelése milyen időtartamra vonatkozik, a személyes adatok címzettjeit, azt, hogy a személyes adatok automatizált kezelése milyen logika alapján történt, valamint azt, hogy az adatkezelés – legalább abban az esetben, amikor az profilalkotásra épül – milyen következményekkel járhat, továbbá hogy minderről tájékoztatást kapjon. Ha lehetséges, az adatkezelő távoli hozzáférést biztosíthat egy biztonságos rendszerhez, amelyen keresztül az érintett a saját személyes adataihoz közvetlenül hozzáférhet. Ez a jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait, beleértve az üzleti titkokat vagy a szellemi tulajdont, és különösen a szoftverek védelmét biztosító szerzői jogokat. Ezek a megfontolások mindazonáltal nem eredményezhetik azt, hogy az érintettől minden információt megtagadnak. Ha az adatkezelő nagy mennyiségű információt kezel az érintettre vonatkozóan, kérheti az érintettet, hogy az információk közlését megelőzően pontosítsa, hogy kérése mely információkra vagy mely adatkezelési tevékenységekre vonatkozik.

GDPR 4. cikk 1. pont: „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

GDPR 15. cikk: (1) Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon: a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket; d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen; f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ; h) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

(3) Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri.

(4) A (3) bekezdésben említett, másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait. GDPR 77. cikk (1) bekezdés: Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet. Az Infotv. 2. § (2) bekezdés: Személyes adatoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) hatálya alá tartozó kezelésére az általános adatvédelmi rendeletet a III-V. és a VI/A. Fejezetben, valamint a 3. § 3., 4., 6., 11., 12., 13., 16., 17., 21., 23-24. pontjában, a 4. § (5) bekezdésében, az 5. § (3)-(5), (7) és (8) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 23. §-ban, a 25. §-ban, a 25/G. § (3), (4) és (6) bekezdésében, a 25/H. § (2) bekezdésében, a 25/M. § (2) bekezdésében, a 25/N. §-ban, az 51/A. § (1) bekezdésében, az 52-54. §ban, az 55. § (1)-(2) bekezdésében, az 56-60. §-ban, a 60/A. § (1)-(3) és (6) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)-(10) bekezdésében, a 62-71. §-ban, a 72. §-ban, a 75. § (1)-(5) bekezdésében, a 75/A. §-ban és az 1. mellékletben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel.

Az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel.

Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Ütvtv.) 1. § (1) bekezdés: Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.

## III. Döntés

## A Kérelmező hozzáférési kérelmének teljesítése

## III.1.1. Az ügylet nyilvántartási tételei

A Kérelmező a fenti cím alatt olyan gazdasági eseményekről, műveletekről kért tájékoztatást, amelyek az ügyletre vonatkoznak és álláspontja szerint a személyes adatának minősülnek.

A számviteli szabályozás célja, hogy a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre.

Gazdasági eseménynek azok a műveletek vagy események minősülnek, amelyek a vállalkozás vagyoni vagy vagyoni és jövedelmi helyzetére hatást gyakorolnak. A kettős könyvviteli elszámolás vezetésének célja, hogy az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően mutassa be. A kettős könyvvitel szabályai szerint vezetett könyvviteli nyilvántartás a vállalkozás életében bekövetkező valamennyi gazdasági eseményt tartalmazza, az nem ügyletenként, nem személyhez kötötten kerül elkészítésre.

A Hatóság álláspontja szerint a Kérelmezett megfelelően járt el, amikor a Kérelmezőnek az ügylettel összefüggő gazdasági események megismerésére irányuló kérelmére annak tartalma szerint megküldte részére az ügyletre vonatkozó részletes forgalmi kimutatást 2019. május 8-án kelt levele mellékleteként, amely tartalmazta a kölcsönügylettel kapcsolatos tranzakciós adatokat (esedékesség; befizetés összege, jogcíme; stb.).

Az, hogy a könyvviteli nyilvántartásban milyen formában kerül feltüntetésre egy gazdasági esemény és az milyen hatást gyakorol a Kérelmezett vagyoni helyzetére, nem minősül a Kérelmező személyes adatának, az vele összefüggésbe nem hozható. Ebből kifolyólag a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett nem sértette meg a GDPR 15. cikkét, amikor nem bocsátott olyan információkat a Kérelmező rendelkezésére, amelyek nem minősülnek a személyes adatának.

A Hatóság megjegyzi, hogy mivel a Kérelmezett által vezetett könyvviteli nyilvántartás nem minősül a Kérelmező személyes adatának, ezért ebben a körben a hozzáférési kérelem teljesítése szempontjából lényegtelen, hogy az a Kérelmezett üzleti titkának minősül-e vagy sem, annak vizsgálata a Hatóság részéről nem szükséges.

## III.1.2. Az engedményezés részletei

a) A Kérelmezett a 2019. október 15-én kelt levelében tájékoztatta a Kérelmezőt az ügyletből származó engedményezett követelés valós értékéről, miszerint az a teljes banki követelés összege volt, amely követelés a finanszírozott gépjármű értékesítését követően maradt fenn és összege […] volt kiegészítve az engedményezés időpontjáig felszámított késedelmi kamattal.

b) A Kérelmező kérte az engedményezési okirat rendelkezésére bocsátását, továbbá hozzáférést kért az engedményes részére átadott személyes adatokhoz. Ebben a körben fontos megjegyezni, hogy az engedményezési okirat, az engedményezési értesítő és az engedményezési szerződés nem azonos fogalmak, és azok alatt különböző dokumentumok értendők.

Az engedményezési értesítő az a dokumentum, amelyben az engedményező, azaz a követelés eredeti jogosultja a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve értesíti.

Az engedményezési okirat az a dokumentum, amelyet az engedményezési értesítőhöz hasonló tartalommal az engedményező állít ki, kiegészítve az engedményes személyével. Ezt az okiratot azonban az engedményező nem küldi meg a kötelezettnek, hanem azt az engedményesnek adja át, aki ezzel az okirattal tudja igazolni, hogy a követelést rá engedményezték.

A Kérelmezett nyilatkozata szerint a Kérelmezőt engedményezési értesítőben tájékoztatta az engedményezésről. A Kérelmezett és a […] között 2014. június 2-án létrejött engedményezési szerződés – melynek tárgyát képezte a Kérelmezett Kérelmezővel szembeni követelése – IV.3. pontja szerint az engedményező, azaz a Kérelmezett az engedményezési okirat jogszabályi feltételeinek megfelelő, közös nyilatkozatot, értesítő levelet készített el, amelyet a Kérelmezett is aláírt, majd átadott az engedményesnek. Ezen értesítő levél az engedményezési szerződés szerint tartalmazta az engedményezés tényét, az engedményezett követelés megjelölését, az engedményes személyét, székhelyét, telephelyét és bankszámlaszámát, valamint a teljesítési utasítást. Az értesítő leveleket az engedményes küldte meg a kötelezettek részére.

A Kérelmező a 2019. szeptember 17-én kelt kérelmében nem kérte kifejezetten az engedményezési szerződéshez való hozzáférés biztosítását. Kérte az engedményezési okirat megküldését, valamint azt, hogy amennyiben az engedményezési szerződés nem tartalmaz személyes adatokat, akkor a Kérelmezett arról tájékoztassa, hogy milyen adatok alapján határozza meg a követelés értékét, annak megállapításakor milyen adatokra, iratokra, információkra támaszkodik. Figyelemmel a kérelem megfogalmazására, feltételezhető, hogy a Kérelmező az engedményezési szerződéshez is hozzá kívánt férni.

Az engedményezési szerződés az engedményező és az engedményes közötti megállapodás, melynek alapján az engedményes a kötelezettel szembeni követelését az engedményesre ruházza, és az engedményes az engedményező helyébe lép. Az engedményezési szerződés elsődlegesen az engedményező és az engedményes közti jogviszonyt rendezi, amelynek keretében megállapodnak a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek tartott kérdésekben. Ilyen kérdések lehetnek például a teljesítési határidők, az átruházott követelések ellenértéke, a felek jogai és kötelezettségei, az egymással való kapcsolattartás módjai. Ebből kifolyólag az engedményezési szerződés nem minősül az átruházott követelés kötelezettje személyes adatának.

A Kérelmezett és az engedményes között létrejött engedményezési szerződés mellékletét képezi azonban az egyes kötelezettekkel szembeni, engedményezett követeléseket tartalmazó táblázat, megjelölve név szerint a kötelezettet, a fennálló tartozást, illetve, hogy annak mekkora része tőke és mekkora része kamat. A táblázat azt is tartalmazza, hogy az adott követelésnek mi volt a vételára.

A követelés vételára azonban annak ellenére, hogy a Kérelmező személyes adatának is minősül, egyben a Kérelmezett üzleti titka is, mivel az a gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik, titkos – nem közismert és az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró adat, amelynek titokban tartása érdekében a Kérelmezett az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. Ez utóbbit az támasztja alá, hogy a szervezetrendszerén belül is csak egy szűk kör férhet hozzá azokhoz az adatokhoz, hogy a Kérelmezett a volt ügyfeleivel szembeni követeléseit milyen vételáron engedményezi a követeléskezelési tevékenységet végző cégek részére.

A GDPR 15. cikk (4) bekezdése, valamint az azt magyarázó, pontosító GDPR (63) preambulumbekezdése szerint a hozzáférési jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait, beleértve az üzleti titkot. Ebből kifolyólag a Kérelmezett jogszerűen hivatkozik arra, hogy az engedményezési szerződés, illetve a szerződés mellékeltében található, a követelés vételárára vonatkozó adat az üzleti titkát képezi, ezért azt nem bocsátja a Kérelmező rendelkezésre, így eljárása során nem sértette meg a GDPR 15. cikkét.

c) A Kérelmező hozzáférési kérelme 1.3. pontjának harmadik bekezdésében nem fogalmazott egyértelműen, hogy ebben a körben azt kívánja-e megtudni, hogy a vele szembeni, engedményezett követelés vételára hogyan került meghatározásra (az engedményes szó használata erre enged következtetni) vagy arra, hogy a törlesztőrészletei, a kamatok, késedelmi kamatok és egyéb költségek hogyan alakultak, azok mi alapján kerültek meghatározásra.

A kérelmet úgy kezdte a Kérelmező, hogy „amennyiben az engedményezési szerződés nem tartalmaz személyes adatokat”, továbbá a kérelem arra irányul, hogy „az engedményes milyen adatok alapján határozza meg a követelés értékét”. Bár a Kérelmező kérelme arra irányult, hogy a Kérelmezett tájékoztassa arról, az engedményes hogyan határozza meg a követelés értékét, tartalma szerint arra vonatkozott, hogy a Kérelmezett hogyan határozza meg a követelés értékét, mivel az engedményes az ügylet során nem a Kérelmezett, hanem a […] volt. A Hatóság a fentiek alapján arra a megállapításra jutott, hogy a Kérelmező ebben a körben azt kívánta megtudni, hogy a vele szembeni, engedményezett követelés vételára hogyan került kiszámításra.

Ez a számítási metódus, az azok alapjául szolgáló információk és adatok nem a Kérelmezőre vonatkozó adatok, azokat a Kérelmezett a Kérelmező személyétől függetlenül határozza meg, így ezen információkhoz a Kérelmező nem jogosult hozzáférést kapni a GDPR 15. cikke alapján, és a Kérelmezett nem sértette meg a GDPR rendelkezéseit, amikor ezeket az információkat nem bocsátotta a Kérelmező rendelkezésére.

## III.1.3. Az ügylethez kapcsolódó követelés forrása

Az „ügylethez kapcsolódó követelés forrása” nem banki fogalom, általános, hétköznapi jelentéssel nem bír, így nehezen értelmezhető, még az általa adott magyarázat mellett is, hogy ezen címszó alatt pontosan milyen adatokat vagy információkat kívánt megismerni a Kérelmező.

A Kérelmezett Hatóság által is elfogadott értelmezése szerint a kérelem feltehetően a Kérelmező részére folyósított kölcsön forrására irányult. Az ügylet mögött lévő eszközök és források, amelyek azt mutatják meg, hogy a Kérelmezett miből finanszírozta (pl. refinanszírozás, banki kölcsön) a Kérelmezőnek nyújtott kölcsönt, nem tartalmaznak semmilyen személyes adatot, mivel ezen információk nem rá, nem a személyére vonatkoznak, tisztán pénzügyi adatok, amelyek megismerésére a GDPR hozzáférési jogot biztosító rendelkezései nem biztosítanak lehetőséget.

Ebből kifolyólag a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett nem sértette meg a GDPR 15. cikkét, amikor nem adott tájékoztatást a Kérelmezőnek a személyes adatának nem minősülő információról.

## IV. Egyéb kérdések:

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed.

A jelen döntések az Ákr. 80.-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapulnak. A határozat és a végzés az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésükkel véglegessé válnak. Az Ákr. 112. §-a és a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

***

A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése és 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó közigazgatási perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 35. §-a szerint, ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti.

A Rendelet 41. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a bíróság tárgyaláson kívül jár el. Ha a perben a veszélyhelyzet idején kívül tárgyalást kellene tartani, a felperes akkor kérheti, hogy a bíróság tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalást a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra halassza el, ha a) a bíróság a közigazgatás cselekmény halasztó hatályát legalább részben nem rendelte el, b) a keresetindításnak halasztó hatálya van, és a bíróság halasztó hatály feloldását nem rendelte el, c) ideiglenes intézkedést nem rendeltek el.

A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet.

Budapest, 2020. április 3.

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár