ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSSAL LÁTTA EL: AI] FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK ue Fővárosi Törvényszék Az ügy száma: 103.K.701.783/2023/17. A felperes: ( KN ) A felperes képviselője: Dr. Nagy János Ügyvédi Iroda ( ) Az alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.) Az alperes képviselője: Dudás Hargita Zavodnyik Ugyvédi Iroda Az alperesi érdekelt: li ( : ) Az alperesi érdekelt képviselője: dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd ( ko. j ) A per tárgya: adatvédelmi ügyben hozott NAIH-3977-4/2023. számú közigazgatási határozat megtámadása ítélet: A Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizéssen meg az alperesnek 300 000 (háromszázezer) forint, az alperesi érdekeltnek 100 000 (százezer) forint perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékbevételi számlájára 30 000 (harmincezer) forint kereseti illetéket. A Törvényszék tájékoztatja a felperest, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az ítélet alapjául szolgáló tényállás Az alperesi érdekelt 2022. február 9-én e-papíron nyújtott be kérelmet, melyben a felperes sajtóterméke (www. hu) által megjelentetett két cikkben megvalósított adatkezeléseket kifogásolta. Az első Cikkben (a továbbiakban: Cikki1.) a felperes egy nyilvános, bárki számára hozzáférhető közösségi oldalon, egy ismert gyerekorvos által, 2019. február 24-én tett bejegyzésből, és az alperesi érdekelt 2019. január 4-én bíróság előtt tett tanúvallomásából nyilvánosságra került információkat megismételve, valamint a .hu-n elérhető cikk (hitps://. hé i 7 to 2019. február 22.) belinkelésével közölt adatokat, az alperesi érdekelt szülésznői tevékenységével kapcsolatban. A Cikkl. címe: ,, [2] [3] [4] [8] 103.K.701.783/2023/17. 2 ú " A Cikkl. 2019. február 25. óta módosított tartalommal jelenleg is elérhető. A Cikkl.-el kapcsolatosan kifogásolt képmás tartalma a következő volt: az alperesi érdekelt civil ruhában, egy hálószoba-jellegű helyiségben, egy színes huzatú franciaágy mellett ült, ugyanakkor a fal és padló csempézett. Az alperesi érdekelt által kifogásolt második Cikk (a továbbiakban: Cikk2.) a 2021. augusztus 10. napján, illetve korábban megjelent sajtóhírek utánközlése. Az alperes a Cikk2. forrásaként a — következő belinkelt cikkeket tekintette: [. " - — 2021.08.10. — —-— https://www. , két olyan csecsemő" - 2019.02.07. — https://www. , hét hetes volt? - 2019/02 — https:// / Hi L KGN I vot " . 2021.08.10. — https:/www. . ]. A Cikk2. jelenleg is elérhető a felperes felületén. A Cikk2. címe: ,, 17 i a i " A Cikk2., az alperesi érdekeltnek, egy csecsemőhalállal összefüggésben indult büntetőeljárásban tett tanúvallomása kapcsán értékeli a szakmai működését, az újszülött halálát eredményező állítólagos felelősségét firtatva, összehozva a történteket más csecsemőhalál tragédiákkal. Az alperesi érdekelt 2021. december 15-én a felpereshez fordult a számára sérelmes adatkezelés miatt több kérelmet tartalmazó beadvánnyal, melyet a felperes azzal utasított el, hogy jogtalan adatkezelés nem történt. Az alperes eljárása során tett, 1. sorszámú Nyilatkozatában a felperes hivatkozott arra, hogy a kifogásolt Cikkben nyilvánosságra hozott adatokat a szerkesztőségük, mint sajtószerv, napjaink egy széles körben érdeklődésre számot tartó, kiemelt súlyú, közéleti vitájában, véleményformálásra használta fel annak érdekében, hogy a közvéleményt a tájékoztatás és a véleménynyilvánítás szabadsága keretében, megfelelő tájékoztatásban részesítse. A 2. sorszámú Nyilatkozatában a felperes állította, hogy az általa hivatkozott közéleti vita, a kifogásolt Cikkek megjelenésekor is még aktuális volt. Az alperesi érdekel, a Cikk1.-ben megjelent képmása vonatkozásában előadta, hogy olyan fényképfelvételt használt fel a felperes, amely az alperesi érdekeltről eredetileg, a ; Magazin magyar nyelvű oldalán, 2018.01.21. napján, az alperesi érdekelttel készített interjú illusztrációjaként jelentet meg hozzájárulásával. A szülésznői praxisával kapcsolatban ellene sosem folyt sem büntető, sem egyéb bírósági eljárás, nem volt olyan hivatalos ügye, amelyben az ő szakmai felelősségét vitatták, vagy vizsgálták volna. A felperes a közigazgatási eljárás során tett 4. sorszámú Nyilatkozatában előadta, hogy az alperesi érdekelt aktív közéleti politikai szerepet vállalt, amikor az elmúlt időszakban kampányolt politikus férje mellett. Ezen aktív közéleti szereplés miatt, az alperesi érdekelt személyes és egyéb tevékenysége is közérdeklődésre tart számot. Az 5. számú Nyilatkozatában hivatkozott az alperesi érdekelt közéleti és politikai szerepvállalását és közszereplői státuszát megalapozó cikkekre. Az alperes a keresettel támadott NAIH-3977-4/2023. számú határozatával az alperesi érdekelt kérelmének részben helyt adott és megállapította, hogy a felperes megfelelő jogalap nélkül hozta nyilvánosságra az alperesi érdekelt jelen határozat (81) bekezdésében megjelölt [10] 103.K.701.783/2023/17. 3 személyes adatait a https:// és a https:// . I . linkeken közölt hírcikkekben, ezzel megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46. EK Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679. EU Rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdését; azzal, hogy az alperesi érdekelt érintetti kérelmére adott válaszában csak általánosan, a saját érdekeit hangsúlyozva, az alperesi érdekelt személyes jogának figyelmen kívül hagyásával végezte el a jogos érdekét alátámasztó érdekmérlegelést, és ebből fakadóan nem törölte az alperesi érdekelt jogellenesen kezelt személyes adatait, megsértette a GDPR. 17. cikk (1) és (3), valamint a 21. cikk (1) bekezdését; azzal, hogy az alperesi érdekelt érintetti kérelmére adott válaszában nem nyújtott tájékoztatást a panaszolt cikkekhez kapcsolódóan végzett adatkezeléséről, valamint az általa az alperesi érdekelt vonatkozásában kezelt adatokról, megsértette a GDPR. 14. cikk (2), 15. cikk (1) és (3) bekezdését. A Hatóság hivatalból megállapította, hogy a felperes a határozat (81) pontjában megjelölt személyes adatok nyilvánosságra hozatalával, a GDPR. 5. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontját, valamint az 5. cikk (2) bekezdéséti is megsértette. Minderre tekintettel a felperest 10 000 000 forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. Továbbá elrendelte a jogosulatlanul kezelt személyes adatok Cikk1.-ből és Cikk2.-ből történő azonnali törlését, valamint azt, hogy a felperes a Cikk1.-ben és Cikk2.-ben közölt személyes adatok elérését, mint adatkezelést, ideiglenes intézkedésként átmenetileg korlátozza, mindezek megtörténtének tényét pedig 15 napon belül igazolja. Egyebekben az alperesi érdekelt kérelmét elutasította. Az alperes döntésében az alperesi érdekelt közszereplői minősége kapcsán hivatkozva a 3145/2018.(V.7.) AB határozatban foglaltakra, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.757/2020/6. számú ítéletére kifejtette, hogy az alperesi érdekelt annak ellenére sem tekinthető a jelen ügyben vizsgált hírcikkekhez kapcsolódóan közszereplőnek, sem közéleti szereplőnek, hogy kiemelt társadalmi érdeklődés fűződött a Cikkekben tárgyalt bírósági eljárással érintett ügyhöz, mivel az alperesi érdekelt a Cikkekben tárgyalt eljárásokban kizárólag szakmai tevékenysége okán, szülésznői feladatokat ellátó személyként, a büntetőeljárás tanújaként vett részt. Az alperesi érdekelt bizonyos közéleti, politikai kérdésekben történő megnyilvánulása okán lehet ugyan közszereplő, ugyanakkor ehhez nem elegendő, hogy az alperesi érdekelt házastársa polgármesterként közfeladatot ellátó személy és politikusként közszereplő. Az alperes nem fogadta el a felperes érvelését, miszerint az alperesi érdekelt aktív közéleti politikai szerepet vállalt, amikor az elmúlt időszakban részt vett politikus férje kampányában és szórólapozott, ugyanis az alperesi érdekelt hozzátartozóként, családtagként segítette férje politikai kampánytevékenységét, ezáltal azonban nem vált automatikusan sem közszereplővé, sem közéleti szereplővé. Az alperes határozatában rögzítette, hogy a felperesa ———— .hu online sajtótermék kiadójaként a kifogásolt adatkezelés tekintetében, adatkezelőnek minősül. A sérelmezett személyes adatok vonatkozásában hivatkozott arra, hogy az alperesi érdekelttel kapcsolatba hozható szöveges kijelentések, leíró információk közül, az alperesi érdekelt büntetőeljárási szerepe, ott tett nyilatkozatai, képzettsége, szakmai ismeretei, az alperesi érdekelt személyes, és különleges adatainak minősülnek. A panaszolt Cikkekben az alperesi érdekeltre vonatkozó személyes adatokként azonosítható: az alperesi érdekelt neve, ideértve a cikkek kereső címkéit is; a büntetőeljárásban betöltött szerepére vonatkozó adat (tanúkénti minősége); szülésznői tevékenységére vonatkozó adat, valamint a képmása (81. pont). [12] [13] [14] [15] 103.K.701.783/2023/17. 4 Az alperesi érdekelt neve egyértelműen személyes adat, annak feltüntetése a Cikkekben, és azok kereső címkéiben a hozzájárulása, illetve közzétételt megalapozó kényszerítő jogos érdek igazolása hiányában, jogosulatlan adatkezelésnek minősül. Az, hogy az alperesi érdekelt tanúként szerepel egy büntetőeljárásban, az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 4. pontja értelmében különleges, bűnügyi személyes adat, amelynek a felperes által történt nyilvánosságra hozatala szintén a GDPR. hatálya alá tartozó adatkezelés. A Cikk1.-ben a tanúi pozíció , egyelőre" jelzővel történő minősítése, a közzététel felperes által megjelölt céljával, vagyis a közlemény hiteles tájékoztatásával össze nem egyeztethető adatkezelésként értékelendő. Az alperesi érdekelt szülésznői szakképzettséggel rendelkezik, egészségügyi szakdolgozóként, 2011. november 4-től 2021. november 4-ig érvényes működési engedéllyel rendelkezett. Emellett 2016-ban megszerezte a szülészeti ellátás szakmacsoport szakdolgozói pontszámait elméleti és gyakorlati területen is. Ezen adatok, az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, melyek a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A célhoz kötött terjesztés jelen esetben szervesen kapcsolódott volna a tisztességes adatkezeléshez, de a felperes ezzel ellentétesen, a vitatott Cikkekben éppen azt hangsúlyozta, hogy az alperesi érdekelt nem rendelkezett a szakmai tevékenysége végzéséhez szükséges képesítéssel, engedéllyel. A képmás, mint személyes adat nyilvánosságra hozatalát illetően hivatkozott az alperes arra, hogy a Cikkl.-ben eredetileg közölt képmás vonatkozásában megállapítható, a képmás képi megjelenítése és a Cikk1. tartalma közötti kapcsolati összefüggés, tekintettel arra, hogy a büntetőeljárásban tanúként érintett alperesi érdekelt, központi személyként látható a fotón, a hátteret pedig, az intézeten kívüli szüléshez köthető környezet adja. Ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) 931/13. számú döntése alapján megállapítható, hogy önmagában az a tény, hogy valamely információ hozzáférhető a köz számára, nem feltétlenül vonja ki azt az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke szerinti védelem alól. Az Egyezmény 8. cikkében benne foglaltatik az információs önrendelkezéshez való jog egy bizonyos formája, melynek értelmében, a magánszemélyek felléphetnek — akár a semleges, értékítélettel nem párosuló, de jogaikat mégis érintő - adataik gyűjtése, feldolgozása és közzététele ellen. Jelen esetben a semleges, értékítélettel nem párosuló kritérium nem teljesült a Cikkekre és a kapcsolódó képre. Így nem teszi jogszerűvé a felperes adatkezelését az a tény, hogy az eredeti közléshez engedélyével készített képmás, az alperesi érdekelt hozzájárulásával került korábban nyilvánosságra. A felperes az alperesi érdekelt hozzájárulása nélkül használta fel az alperesi érdekeltet ábrázoló képmást a Cikkl.- ben, ezzel megsértette a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat. Az adatkezelés jogalapjának vizsgálatakor az alperes megállapította, hogy a felperes, a jelen ügyben tett nyilatkozataiban az általa végzett adatkezelés jogszerűsége tárgyában kizárólag az Alaptörvényre, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 10. §-ára hivatkozott, egyetlen esetben sem jelölt meg a GDPR 6. cikke szerinti jogalapot. A felhívásokra adott válaszok alapján megállapítható volt, hogy a felperes az alperesi érdekelt személyes adatait érdekmérlegelésként értékelhető indoka szerint napjainkban, egyik széles körben érdeklődésre számottartó, kiemelt tárgyú közéleti vitában, véleményformálás céljából, a közvélemény tájékoztatása érdekében hozta nyilvánosságra. A közéleti vita tárgyaként határozta meg a csecsemőkorú gyermekek halálával járó családi tragédiákat és az ezeket követő büntetőeljárásokat, hivatkozva az alperesi érdekelt aktív politikai szerepvállalására. Ugyanakkor a felperes nem tért ki nyilatkozatában arra, hogy az alperesi érdekelt személyes [16] [171 [18] [19] 103.K.701.783/2023/17. 5 adatainak kezelése, azok nyilvánosságra hozatala, mennyiben szükséges a megjelölt cél elérése érdekében. Ha egy sajtószerv leközöl, , átvesz? személyes adatokat tartalmazó cikket, nem mentesül az alól a kötelezettség alól, hogy egyedileg megvizsgálja, hogy valóban jogszerűen közölte-e az azonos tartalommal átvett cikk információit. Mind a forrás, mind pedig az utánközlő sajtószerv önálló adatkezelőnek minősül az általuk végzett adatkezelési tevékenységgel kapcsolatban, önállóan hozzák meg az adatkezelői döntéseket, így ezekért külön-külön tartoznak felelősséggel. A felperes a panaszolt Cikkben, megfelelő jogalap nélkül hozta nyilvánosságra az alperesi érdekeltnek a határozat (81) bekezdésében megjelölt személyes adatait, megsértve a GDPR 6. cikk (1) bekezdését. A jogos érdek, érdekmérlegelés vizsgálata során az alperes kifejtette, hogy a jogos érdek jogalapjának alkalmazásakor, az érintett személy adatainak kezelése hozzájárulása nélkül történik, ezért garanciális jelentőségű, hogy az adatkezelő alaposan feltérképezze, hogy a tervezett adatkezelés az érintett információs önrendelkezés jogára milyen kihatással lesz. Az érdekmérlegelést el kell végezni, a tervezett adatkezelés megkezdése előtt. Az alperesi érdekelt hozzáférési jog gyakorlása és tiltakozás adatkezelés ellen, törlési kérelem tárgyú megkereséssel fordult a felpereshez 2021. december 15-én. A felperes a megküldött válaszlevelében, kizárólag jogszabályhelyekre való hivatkozással indokolta az alperesi érdekelt adatainak nyilvánosságra hozatalát. Levélben kihangsúlyozta álláspontját, mely szerint a kifogásolt Cikkekben széles körben érdeklődésre számot tartó, kiemelt tárgyi súlyú közéleti vitában való véleményformálás volt a közzétételi cél, melynek során jogtalan adatkezelés nem történt. Az alperesi eljárás során a felperes nem tett nyilatkozatot az érdekmérlegelésről. A kötelező érdekmérlegelés során a felperesnek valamennyi, a mérlegelést befolyásoló tényezőt figyelembe kellett volna vennie, ennek körében a saját érdekei mellett, az alperesi érdekelt kérelmében megjelölt okokat is. Hivatkozott e tevékenység végrehajtásakor figyelembe veendő szempontokat illetően saját gyakorlatára és a Kúria Kfv.III.37.978/2021/10. számú ítéletére. A felperes az alperesi érdekelt kérelmére adott válaszában nem részletezte, hogy a közvélemény véleménynyilvánítás szabadsága körében történt tájékoztatása során megvalósított, az alperesi érdekelt személyes adatait érintő adatkezelés, miért korlátozza arányosan az alperesi érdekelt információs önrendelkezési jogát. Azt is elmulasztotta kifejteni, hogy az alperesi érdekelt személyes adatainak kezelése, azok nyilvánosságra hozatala, mennyiben volt szükséges a megjelölt cél elérése érdekében. Nem fejtette ki azt sem, hogy a panaszolt közlésnek mi volt a konkrét tárgya. Önmagában az, hogy az alperesi érdekelt közzétett személyes adatai, korábban már nyilvánosságra kerültek, nem mentesíti a felperesi adatkezelőt azon kötelezettsége alól, hogy ezen személyes adatok kezelése kapcsán pontos, és részletes érdekmérlegelést végezzen. Az adatkezelés jogalapjához és céljához kapcsolódó nyilatkozatokban (Nyilatkozat 4., Nyilatkozat 5.) kifejtett felperesi álláspontot az alperes nem fogadta el a jogos érdeket alátámasztó egyedi mérlegelésként, mivel a felperes kizárólag a saját érdekeit vette figyelembe. Az alperesi érdekelt érdekeire is kiterjedő, és azokat értékelő érdekmérlegelést nem végzett. Abban az esetben nehezen lehet társadalmi vitában véleményformáló tájékoztatásra hivatkozni, amikor a hírcikkek tartalma és megfogalmazása az egyéni véleményalkotási lehetőséget kizárva, egyoldalú álláspontot sugall. Minderre tekintettel, a felperes nem megfelelően végezte el a jogos érdeket alátámasztó érdekösszemérést, és azzal, hogy nem törölte az alperesi érdekelt jogellenesen kezelt személyes adatait megsértette a GDPR 17. cikk (1) és (3) bekezdését, valamint a 21. cikk (1) bekezdését. A célhoz kötöttség, az adattakarékosság elvének megvalósulását vizsgálva az alperes figyelembe vette, hogy az adatkezelés céljaként a közvélemény tájékoztatását jelölte meg a felperes, amellyel sajtószervként hozzájárul a kiemelt tárgyi súlyú, közéleti vita érdemi [20] [21] [22] [23] 103.K.701.783/2023/17. 6 megítéléséhez, elősegítve ezzel a társadalmi véleményformálást. A panaszolt Cikkek tekintetében azonban egyértelmű, hogy azokban nem az otthonszülés közéleti kérdéséhez kapcsolódva fejtette ki az újság pro és kontra érveit, mellyel valóban elősegíthette volna a társadalmi véleményformálást. A panaszolt Cikkek kizárólag az alperesi érdekelt büntetőeljárásban tett tanúvallomásáról, valamint a széleskörű nyilvánosságot kapott családi tragédiákról szólnak, melyeknél az otthonszüléshez köthető az alperesi érdekelt személye. A közlés fő célja, a közvélemény által már ismert büntetőeljárásban tanúként szereplő alperesi érdekelttel kapcsolatos, korábban nyilvánosságra hozott más forrásból származó információk, ismételt közlése volt. A sérelmezett Cikkek, és az azokhoz vezető kereső szavak, az alperesi érdekelt politikus férjét is megnevezik, egyértelműen utalva az aktuálpolitikai helyzetre, és az előválasztásra. Amennyiben valóban közérdeklődésre tart számot egy büntetőeljárás, az azzal kapcsolatos sajtószerv általi tájékoztatásban, mindenképpen törekedni kell a személyes adatoknak, csak szükséges mértékben történő kezelésére, az adattakarékosság elvének betartására. Ez kiváltképp vonatkozik arra, ha az érintett az eljárás mellékszereplője (pl. tanú, szakértő). A felperes jelen ügyben nem tudta meggyőzően bizonyítani a nyilvánosságra hozott személyes adatok kezelésének jogszerű célját, megsértve ezzel a GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pontját, valamint az 5. cikk (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat. A tisztességes adatkezelés elve is sérült. Az alperes hivatkozott arra, hogy az alperesi érdekelt személyes adatainak a megnevezett csecsemő halálesetekkel egy Cikkben való szerepeltetése megalapozza a tisztességtelen adatkezelés alapelvi sérelmét. A Cikkek központjában nem a csecsemő halálesetek vagy a büntetőeljárásról szóló tájékoztatás áll, hanem az alperesi érdekelt személye. Tisztességtelen adatkezelésként értékelte az alperes, hogy a felperes kizárólag az alperesi érdekeltet nevezte meg és állította a tragédiával kapcsolatos panaszolt Cikkek középpontjába annak ellenére, hogy közismert volt az adott büntetőeljárásban betöltött másodlagos szerepe és ismertté vált a büntetőeljárás - más személyek büntetőjogi felelősségét megállapító - eredménye is. Mindezzel a felperes megsértette a GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pontját. Az átlátható adatkezelés elve vizsgálatakor kiemelte, hogy az átláthatóság követelménye szervesen kapcsolódik a jogszerű adatkezeléshez. Egyértelműen megfogalmazott elvárás, hogy az adatkezelés folyamata, dokumentáltsága, megismerhető legyen a külvilág, de leginkább az érintett számára. A felperes rendelkezik részletes adatvédelmi tájékoztatóval, azonban a tényállás tisztázása során kiderült, hogy ennek tartalmát vagy nem ismerte, vagy figyelmen kívül hagyta. Az általa közölt Cikkek megjelenésének időpontja nehezen meghatározható, mivel a felperes hírfelületén, a Cikkek vonatkozásában, sem pontos megjelenési dátum, sem a Cikk szerzője nem került feltüntetésre. Az alperes csak a Cikkek elérési útjából tudta beazonosítani a közzétételére vonatkozó évet, és hónapot. Mindezzel a felperes megsértette a GDPR 5. cikk (2) bekezdését. Az érintetti jogok érvényesülése kapcsán az alperes hivatkozott arra, hogy több esetben kérte a felperes nyilatkozatát arról, hogy hogyan biztosította az alperesi érdekelt érintetti jogainak gyakorlását, a sérelmezett adatkezelés tekintetében. A felperes e kérdéseket illetően nem tett nyilatkozatot. A. korábbiakban hivatkozottak szerint az alperesi érdekelt hozzáférési jog gyakorlása és tiltakozás adatkezelés ellen, törlési kérelem tárgyú beadvánnyal fordult a felpereshez, aki formailag ugyan eleget tett az alperesi érdekelt kérelmére történő tájékoztatási kötelezettségének, mivel arra 30 napon belül választ adott. A válaszában azonban nem nyújtott tájékoztatást az általa az alperesi érdekeltről kezelt személyes adatok tekintetében, sem az adatkezelés jogalapjáról, sem időtartamáról és azok forrásáról. Nem közölt információkat arról, miként tett eleget a GDPR. 14. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti [241 [271 [28] 103.K,701.783/2023/17. 7 érdekmérlegelésnek sem. Ezáltal nem biztosította az alperesi érdekelt azon jogát, hogy meggyőződhessen a felperes által végzett személyes adatait érintő adatkezelési folyamatról, ezáltal az adatkezelés általános adatvédelmi rendelet szerinti alapelvének való megfelelésről (átláthatóság). A felperes csak a hatóság megkeresésére adott nyilatkozatában (Nyilatkozat2.) mondta ki azt, hogy nem kezel az alperesi érdekelt vonatkozásában semmilyen személyes adatot a Cikkekben felhasznált személyes adatokon kívül. Minderre tekintettel a felperes megsértette a GDPR 14. cikk (2) bekezdését és 15. cikk (1) és (3) bekezdésében foglaltakat. A fentiekre tekintettel, az alperes megállapította, hogy a felperes adatvédelmi jogsértést valósított meg, melyre figyelemmel, a GDPR 83. cikk (2) bekezdésére és az Infotv. 75/A. §- ában foglaltakra vele szemben szankcióként bírságot alkalmazott, tekintettel arra, hogy a feltárt jogsértések esetében a figyelmeztetést nem tartotta elégségesnek. A bírság kiszabása során súlyosító körülményként értékelte, hogy az alperesi érdekelt személyes adatait tartalmazó Cikkek, azok nyilvánosságra hozatalától kezdődően, folyamatosan és módosított tartalommal jelenleg is elérhetőek. Súlyosító körülményként értékelte az adatkezelés szándékos voltát, tekintettel arra, hogy annak ellenére, hogy a felperes ismerte a büntetőeljárást érintő bírósági sajtóközleményt, annak kiadását követő közlésben nem az aktuális adatokat hozta nyilvánosságra az alperesi érdekelt vonatkozásában. Kizárólag a tragédiával végződő eseteket, és a büntetőeljárás alperesi érdekeltet érintő részleteit helyezte a Cikkek középpontjába. Súlyosító körülményként értékelte, hogy adatvédelmi hatósági eljárás keretében, 2022. évben, már személyes adatok jogellenes kezelése miatt adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a felperest. Enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a felperes mindkét panaszolt Cikk tartalmát módosította, elismerte, hogy a Cikk2.-ben közzétett tartalommal megsértette az alperesi érdekelt személyiségi jogát, valamint megfelelő jogalap, és kényszerítő erejű jogos érdek nélkül, a tisztességes adatkezelés, a célhoz kötöttség, és a pontosság alapelveit megsértve kezelte az alperesi érdekelt szakmai működésével, szakmai ismereteivel, a büntetőeljárásban tett tanúvallomásával összefüggő, személyes adatait, illetve képmását. A bírság összegének meghatározása során figyelembe vette, hogy a jogsértések a GDPR 83. cikk (5) bekezdés a) pontja szerinti, magasabb összegű bírságkategóriába tartozó jogsértésnek minősülnek. Ezek alapján, a kiszabható maximum 20 000000 EUR, illetve vállalkozások esetében, az előző pénzügyi év, teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 496-át kitevő összeg. Rögzítette, hogy a felperes médiavállalatként működő vállalatcsoport, és meghatározó befolyást gyakorol. Az értékesítés nettó árbevétele, a 2021. évi adatok szerint, 47 790 082 forint volt. Erre tekintettel, a jogsértések súlyát, és a GDPR-ban meghatározott bírságmaximumot alapul véve, a mérlegadatokra tekintettel állapította meg a bírság összegét. A felperes keresete, az alperes védirata és az alperesi érdekelt nyilatkozata A felperes a határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetlevelében, elsődlegesen a határozat megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy a felperes nem sértette meg a GDPR rendelkezéseit, másodlagosan az alperesi határozat megsemmisítését, harmadlagosan annak hatályon kívül helyezését, negyedlegesen annak megváltoztatását és a bírság összegének 1 000000 forintban való megállapítását. Hivatkozott arra, hogy az alperesi érdekelt a férje politikai tevékenységétől kezdődően, azaz 2010. óta végez maga is közéleti, politikai tevékenységet. Sajtóban tett nyilatkozatai alapján nem csupán egyéni segítőnek, aktivistának minősül, hanem önálló közéleti szereplőnek. Hivatkozott dr. Juhász Imre alkotmánybírónak a 7/2014. (III.7.) AB határozathoz fűzött külön véleményére. [291 [30] [31] 132] 133] 103.K.701.783/2023/17. 8 Kifejtette, hogy amennyiben az alperesi érdekelt, bármilyen okból, a kifogásolt Cikkek vonatkozásában nem minősül közszereplőnek, abban az esetben is korlátozható személyes adatai védelméhez való joga, figyelemmel a 7/2014. (III.7.) AB határozatban foglaltakra. Az Alkotmánybíróság értelmezése alapján ugyanis, a véleménynyilvánítás joga és a magánszféra konfliktusa során a közügy jelentős tárgyi súlya, a közvélemény tájékoztatása szükségessé teheti a nem közszereplő személyes adatai védelmének korlátozását. A vizsgált ügy, nagy közérdeklődésre tart számot, jelentős társadalmi vitát közvetít, így a véleménynyilvánítás szabadságának legmagasabb szintű védelme előtérbe kerül az egyéni személyiségi jogokkal szemben. A közvélemény tájékoztatása adott esetben szükségessé teheti a nem közszereplő személyes adatai védelmének korlátozását is akkor, ha nem közszereplő magánszférájába tartozó adat, illetve információ nyilvánosságra hozatala olyan újdonsággal, hírértékkel szolgál, amely feltétlenül szükséges, elengedhetetlen a közvélemény tájékoztatásához. A felperesi álláspont szerint, ezen feltétel a jelen esetben teljesült, mivel a Cikkekben szereplő adatok hozzájárultak a közvélemény tájékoztatásához, jelentős hírértékkel bírtak egy, a közérdeklődésre számottartó ügyben. A képmás, mint személyes adat nyilvánosságra hozatala kapcsán kifejtette, hogy az alperesi érdekeltet ábrázoló fénykép készítéséhez az alperesi érdekelt hozzájárult, a kifogásolt fénykép közérdekű társadalmi vitához járult hozzá azzal, hogy bemutatott egy olyan személyt, aki ezen társadalmi vita közvetlen érintettje, szereplője. A közölt felvétel egyértelműen olyan információt tartalmaz, amely hozzájárul a kialakult társadalmi vitához. A fényképfelvétel az alperesi érdekelt hozzájárulása nélkül is felhasználható volt, figyelemmel a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:44. §-ára. Az alperesi érdekelt képmásának felhasználásához, a felperesnek nem volt szükséges engedélyre, így a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja nem sérült. A sajtószabadság GDPR. alapján történő, adott esetben szükségessé váló korlátozásakor, a szólás- és sajtószabadság alkotmányos jelentőségére figyelemmel keli eljárni, tekintettel a 3/2015. (II.2.)) AB határozatban foglaltakra. Az alperesi határozat, a felperesi adatkezelés jogalapja vonatkozásában ellentmondásos, és nem tartalmazza egyértelműen, hogy a felperes miért megfelelő jogalap nélkül hozta nyilvánosságra az alperesi érdekelt személyes adatait. Bár a határozat tartalmazza, hogy a felperes adatvédelmi tájékoztatója, az adatkezelés jogalapjaként a véleménynyilvánítás szabadságát, a nyilvánosság tájékoztatását, mint jogos érdeket jelölte meg és az alperes felhívásaira adott válaszaiban kifejtette, hogy a panaszolt Cikkekben, az alperesi érdekelt személyes adatait, napjaink egyik széles körben érdeklődésre számot tartó, kiemelt tárgyú súlyú közéleti vitában, véleményformálás céljából, a közvélemény tájékoztatása érdekében hozta nyilvánosságra, így a felperes által hivatkozott jogalap, egyezik mind az alperes eddigi következetes álláspontjával, és a bírói gyakorlattal is, ugyanakkor az indokolás a megfelelő jogalap hiányára utal, érdemi indokolás nélkül. A jogos érdek és az érdekmérlegelés kapcsán kiemelte, hogy a felperes válaszolt az alperesi érdekelt megkeresésére, amiben a jogszabályok pontos megjelölésével tájékoztatta őt, hogy álláspontja szerint miért nem történt részéről jogtalan adatkezelés. A felperes az érdekmérlegelés alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperesi érdekelt közismert személy, a kifejtettek szerint közszereplőnek minősül személyével kapcsolatos büntetőeljárás széleskörű sajtófigyelmet kapott különböző sajtótermékekben. Az alperesi érdekelt neve, képmása, foglalkozása, korábban is nyilvános és ismert volt. Mindebből következően pedig az alapjogok ütközése során az alperesi érdekelt személyes adatok kezeléséhez fűződő joga nem [35] [36] [37] [38] [39] 103.K.701.783/2023/17. 9 előzi meg a felperes véleménynyilvánításhoz, tájékoztatáshoz való jogát. Így a felperes megfelelően végezte el az érdekösszemérést, és jogszerűen nem törölte az alperesi érdekelt személyes adatait. Így nem sértette meg a GDPR 17. cikk (1) és (3) bekezdését, valamint a 21. cikk (1) bekezdését. A célhoz kötöttség és az adattakarékosság elve kapcsán hangsúlyozta, hogy az alperesi érdekelt — közszereplőnek — minősül, — fokozott tűrési kötelezettség terheli, a véleménynyilvánítási- és a sajtószabadsággal szemben. A felperes sajtószervként ezt a véleménynyilvánítási szabadságot gyakorolta, különös tekintettel a tájékoztatáshoz való jogra. Az adatkezelés célja, a felperesnek a sajtószabadsághoz fűződő joga, valamint a véleménynyilvánítási jog érvényesítése. A Cikkekben szereplő személyes adatok, nem sértik a felperes szükségszerű és célhoz kötött adatkezelését, ugyanis az ügy komplexitásából és súlyosságából fakadóan, a megismeréshez fűződő közérdek meghaladja, az alperesi érdekelt jogvédelemhez fűződő érdekét. A felperes által kezelt, mindössze négy személyes adat megfelelt az adattakarékosság elvének, ugyanis az csekély számú adatnak minősül, továbbá a felperes csak olyan adatokat kezelt, amelyek a cél eléréséhez alkalmasak és nélkülözhetetlenek voltak. Az adatkezelés célja nem lett volna teljesíthető, amennyiben a felperes az alperesi érdekelt nevét és szülésznői minőségét nem tüntette volna fel a Cikkben. A Cikkekben hivatkozott büntetőeljárással kapcsolatos, széles körben érdeklődésre számottartó közéleti vitában való hozzászólásokhoz, véleménynyilvánításokhoz hozzátartozik a közéleti vitában érintett közszereplő, személyes adatainak közlése is. Így a felperes nem sértette meg a GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) és c) pontjait. A tisztességes adatkezelés elve sem sérült. Az alperesi határozat indokolásával ellentétben az alperesi érdekelt személyes adatainak a megnevezett csecsemőhalál esetekkel egy Cikkben való szerepeltetése nem alapozza meg a tisztességtelen adatkezelés alapelvi sérelmét, mivel a Cikkek egyértelműen tartalmazzák, hogy az alperesi érdekelt milyen okból kapcsolódik a Cikkekben szereplő büntetőeljárásokhoz, illetve az adatkezelés célja és jogalapja is jogszerű volt. A felperes, a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok és az alapelvek betartása érdekében úgy ítélte meg, hogy nem jogosult közzétenni az érintett szülők személyes adatait, csupán anonim módon utalhat rájuk a Cikkekben. Az alperesi érdekelt azonban közszereplő, akinek neve és személye közismert, így ezen adatok említése nem tisztességtelen. eF. , egyelőre" jelzővel történtő minősítése nem egyeztethető össze, a közvélemény teljes tájékoztatásával. Azonban az EJEB felfogása szerint, amennyiben egy tényállás igazságtartalma legalább részben ellenőrizhető, igazolható, akkor tényállításról van szó (13/2014. (IV.18.) AB határozat). Ennek alapján, alperes hibás következtetésre jutott, tekintettel arra, hogy az , egyelőre tanúként" kifejezés valós tartalmú tényállításnak minősül. Mindezek alapján a felperes nem sértette meg a GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pontját sem. Az átlátható adatkezelés elve kapcsán kifejtette, hogy a felperes válaszolt az alperesi érdekelt megkeresésére, amiben a jogszabályok pontos megjelölésével tájékoztatta, hogy álláspontja szerint, miért nem történt részéről jogtalan adatkezelés. A felperes adatvédelmi tájékoztatója világos, egyszerű nyelvezetű, közérthető, könnyen hozzáférhető, úgyszintén a felperes által küldött válaszlevél is világos, egyszerű nyelvezetű és közérthető volt. Így a felperes nem sértette meg a GDPR 5. cikk (2) bekezdését. Az érintetti jogok érvényesülése kapcsán kiemelte, hogy az alperesi érdekelt tiltakozott személyes adatainak kezelése ellen, amelyhez a GDPR 21. cikke alapján joga volt. A 21. cikk (1) bekezdése azonban azt is rögzíti, hogy az adatkezelő a tiltakozás ellenére tovább kezelheti [41] [42] 103.K.701.783/2023/17. 10 a személyes adatokat, amennyiben az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben. A véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság pedig olyan jogok, melyek korlátozhatják az érintettek jogait, főként akkor, hogyha az érintett közszereplőnek minősül, és közérdekű ügyről van szó. Az adatvédelmi bírság kapcsán hivatkozott arra, hogy a határozat bírság megfizetésére kötelező része jogszabálysértő, az alperes a bírság kiszabása során a mérlegelés szempontjait, illetve az eset releváns körülményeit tévesen értékelte, a bírság mértéke, a jogsértéssel nem áll arányban. A felperes, mint az online sajtótermékek kiadója, tájékoztatási kötelezettségének tett eleget tevékenységének gyakorlása során, a jogsértés nem volt súlyos, mivel az alperesi érdekelt személyes adatai már más internetes oldalakon is közzétételre kerültek. Az adatkezelés nem volt szándékos, mivel az alperesi érdekelt adatai már korábban nyilvánosságra kerültek, és az alperesi érdekeltnek, mint közéleti szereplőnek, a személyes adatok védelméhez fűződő jogát, a közügyek szabad vitatását biztosító alapjog gyakorlása szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. Az alperes az enyhítő körülményeket nem kellő súllyal vette figyelembe, hogy a jogsértéssel érintett személyek köre mindössze egy fő, aki nem tartozik a sérülékeny csoportba, valamint nem értékelte azt, hogy az érintett személy közéleti szereplő. Nem értékelte enyhítő körülményként, hogy az ügyben érintett személyes adatok száma alacsony volt, az alperesi érdekeltnek mindössze négy adata szerepelt a Cikkekben, melyek közül a neve közismert, a közzétett kép több internetes oldalon is elérhető volt, valamint az alperesi érdekelt szülésznői minősítésével kapcsolatos információ az egészségügyi dolgozók nyilvántartásában nyilvánosan elérhető. Az alperes nem adta indokát, hogy a bírság maximum összegét, valamint a felperes 2021. évi nettó árbevételét, milyen módon és mennyiben vette figyelembe a bírság összegének meghatározása körében. Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte a határozatban hivatkozott indokok alapján. Hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.757/2020/6. számú ítéletében, az alperesi érdekelt személyével kapcsolatban kimondta, hogy .,A saját vállalkozásában szülésznőként dolgozó felperes, nyilvánvalóan nem minősül közszereplőnek; büntetőeljárásban tett tanúvallomás tétele nem közszereplés." Az alperesi érdekelt, annak ellenére sem tekinthető a jelen ügyben közszereplőnek, sem közéleti szereplőnek, hogy kiemelt társadalmi érdeklődés. fűződött a Cikkekben tárgyalt bírósági eljárással érintett ügyhöz, mivel az alperesi érdekelt a Cikkekben tárgyalt eljárásban kizárólag szakmai tevékenysége okán, szülésznői feladatokat ellátó személyként, a büntetőeljárás tanújaként vett részt. Hivatkozott a Kúria Pfv.IV.20.842/2022/5. számú ítéletére, melynek alapján egy politikai közszereplővel fennálló rokoni, családi kapcsolat ténye, önmagában nem alapozza meg a közszereplői minősítést. Kiemelte, hogy a Kúria Kfv.V.37.365/2022/10. számú ítéletében megállapította, hogy a sajtó tájékoztatási feladata általában véve nem alapoz meg közérdekű feladatellátási tevékenységet, a sajtó nem lát el közérdekű feladatot, a sajtó adatkezelésének jogalapjaként a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja fogadható el. Így, a felperes által megvalósított adatkezelés jogalapja, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja, amely feltételezi a jogos érdek fennálltának adatkezelő általi precíz, és indokolt alátámasztását, érdekmérlegelési teszt elvégzését, és annak igazolását. A felperes nem közszerepléssel összefüggésben tette közzé az alperesi érdekelt képmását. Az alperesi érdekelt közéleti szereplői minősége nem áll fenn, így a Ptk. felperes által hivatkozott, 2:44. §-a nem alkalmazandó. [45] [46] [47] 103.K.701.783/2023/17. 11 Hivatkozott, a 3019/2021. (V.28.) AB határozat indokolására, valamint arra, hogy miután az alperesi érdekelt nem minősül közszereplőnek, a képmása nincs összefüggésben valamiféle közszereplésével, nem köteles eltűrni képmásának felhasználását. A képes megjelenítéséhez szükséges hozzájárulásnak konkrétnak, célhoz kötöttnek, kifejezettnek kell lenni, azt a jogosult terhére kiterjesztően értelmezni nem lehet. A jelen esetben a hozzájárulás kizárólag az eredeti megjelenítésre vonatkozott. A felperes nyilatkozataiban egyetlen esetben sem jelölte meg a GDPR. 6. cikke szerinti jogalapot. Az alperesi érdekelt hozzájárulása nélkül használta fel a felperes a képfelvételét. A felperes a GDPR szerinti érdekmérlegelést nem végezte el, annak elvégzését nem igazolta. A felperes által az adatkezelés céljával összefüggésben előadott kiindulópont téves, az alperesi érdekelt nem minősül közszereplőnek, valamint önmagában a köz kíváncsisága, pletykaéhsége nem alapozza meg egy kérdés közérdeklődésre számottartó jellegét. (3214/2020.(VI.19.) AB határozat). A közlések fő célja a közvélemény által már ismert, büntetőeljárásban tanúként szereplő alperesi érdekelttel kapcsolatos, korábban nyilvánosságra hozott, más forrásból származó információk ismételt közlése volt. Hivatkozott a Fővárosi Törvényszék 105.K.701.428/2022/13. számú ítéletében foglaltakra, valamint arra, hogy az alperes nem vitatja, hogy a felperes rendelkezik adatvédelmi tájékoztatóval, azonban a joggyakorlat szerint a honlapon közzétett általános adatkezelési tájékoztató az egyéni tájékoztatás mellett akkor vehető figyelembe, ha az adatkezelő arra igazolhatóan felhívja az érintettek figyelmét, ami a jelen esetben nem történt meg. Az adatvédelmi bírság körében hangsúlyozta, hogy annak összegének meghatározása az alperes mérlegelési tevékenysége. A határozatban alperes számot adott az alkalmazott szankció indokairól bemutatva, hogy miért tartja indokoltnak a bírság kiszabását, részletesen kifejtette a bírság mértékének megállapításakor figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülményeket. A jogsértés alapeseteként az egy személy egyetlen adatának megsértése tekinthető, ezért az egy személy néhány személyes adatának érintettsége, nem minősülhet enyhítő körülménynek. A bírság összegének meghatározását az alperesi határozat (143) és (144) pontja tartalmazza. Az alperesi érdekelt nyilatkozatában, az alperes álláspontjához csatlakozva hangsúlyozta, hogy az adatkezelő felperesnek azt kellett volna kimutatnia, hogy a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek a sajtószabadsággal kapcsolatos érvekkel igazolt. A GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek fogalmába nem tartozik bele a tudatosan hamis tartalmú információk megosztását jelentő adatkezelés. Az adatvédelmi hatóság eljárása nem a Ptk. által védett személyiségi jogok érvényesítését értékelő eljárás, hanem a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokat tartalmazó rendelet értelmezése és alkalmazása. A tiltakozás gyakorlása keretében kellő részletességgel kifejtésre került a tiltakozás indokaként, hogy az adatkezelés valótlan információk nyilvánosan elérhetővé tételét jelenti, és ez kihatással van az alperesi érdekelt szakmai megítélésére. A felperes ezzel szemben csak általánosságban hivatkozott a sajtószabadságra és a közélet ügyeiről szóló hiteles, és pontos tájékoztatás követelményére. A bíróság döntése és jogi indokai A felperes keresete — az alábbiak szerint — nem alapos. A bíróságnak a közigazgatási jogvitát, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése, 85. § (1), (2) bekezdése és 86. § (1), (2) bekezdése szerint, a közigazgatási tevékenység megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között kell elbírálnia, és a Kp. 78. § (2) bekezdése alapján, a bizonyítékokat egyenként és [48] [49] [50] [52] [53] 103.K.701.783/2023/17. 12 összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve kell értékelnie. A jogszerűség vizsgálata során ezért az alperes által megállapított tényállásnak, és az annak alapjaként elfogadott bizonyítékoknak meghatározó szerepe van. A bíróság a bírság kiszabására vonatkozó határozat rendelkezéseit, a Kp. 85. § (5) bekezdése alapján vizsgálja felül. A bíróság az ügyet a Kp. 77. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A bíróság először az alperesi érdekelt közszereplői minőségét vizsgálta, miután a felperes a határozati megállapítások többségét ebből a kiinduló pontból támadta. Az alperes határozatának (71)-(75) pontjában vizsgálta az alperesi érdekelt ebbéli státuszát mércéül a 3145/2018.(V.7.) AB határozat [50] pontjában meghatározott szempontokat fogadva el. Idézte a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.757/2020/6. számú ítéletének [56] pontját, ahol a Fővárosi Ítélőtábla a személyiségi jog megsértése iránti perben kimondta, hogy: ,A saját "vonatkozásában szülésznőként dolgozó felperes nyilvánvalóan nem minősült közszereplőnek; büntetőeljárásban tett tanúvallomástétele nem közszereplés, ahogy ezt az alperes sem állította a perben." Ezt a megállapítást az AB határozat fényében az alpereshez hasonlóan a bíróság is elfogadta. Az alperesi érdekelt a kifogásolt Cikkekben, kizárólag szakmai tevékenysége okán, szülésznői feladatokat ellátó személyként jelent meg. A büntetőeljárásban tanúként hallgatták meg. Az alperesi érdekelt, a közszereplői minőség feltételeinek nem felelt meg, tekintettel arra, hogy szereplésének indoka kizárólag szakmai tevékenysége volt. A Kúria Pfv.IV.20.981/2022/6. számú ítélete szerint a közszereplő fogalmát tágabban kell értelmezni a politikai szereplők körénél, azonban az, hogy az alperesi érdekelt közszereplőnek minősülő férje kampányában részt vett, akár szórólap osztogatással, vagy más módon önmagában, saját közszereplői voltát, a közügyekben való közvetlen érintettségét, nem alapozza meg. , A támogató házastárs ebbéli szerepe folytán azzal, hogy kiáll hozzátartozója politikai szerepvállalása mellett automatikusan nem válik közszereplővé. A politikai közszereplővel fennálló rokoni, családi kapcsolat ténye önmagában nem alapoz meg közszereplői minősítést" (Kúria Pfv.IV.20.842/2022/5. számú ítélet). A felperesnek a keresetlevelében hivatkozott, a 2022. évben zajló kampánybeli házastársi támogatás előbbi kereteket nem haladja meg és nem igazolja a cikkekben bemutatott időben évekkel korábbi szakmai tevékenységgel összefüggően az alperesi érdekelt közszereplői státuszát. Miután az alperesi érdekelt nem közszereplő, a bíróság a közszereplőket megillető személyiségvédelem kérdésére nem tért ki, mert az alperes sem azt vizsgálta. Nem közszereplő személyes adatainak védelméhez való jog is korlátozható, erre a felperes helytállóan hivatkozott. Ennek vizsgálatát végezte el az alperes, mégpedig úgy, hogy a kérelem nyomán és hivatalból hatáskörében eljárva azt ellenőrizte, hogy a felperes adatkezelése a GDPR előírásainak megfelelt-e. Ennek során nem maga végzett érdekmérlegelést, hanem azt tisztázta, kellett volna-e a felperesnek érdekmérlegelést elvégeznie, azt megtette-e, ha igen, az helyes volt-e. Az erre vonatkozó döntését pedig megindokolta. A GDPR 4. cikk 1. pontja alapján , személyes adat": azonosított vagy azonosítható természetes személyre (, érintett") vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó 155] 103.K.701.783/2023/17. 13 egy vagy több tényező alapján azonosítható. A GDPR 4. cikk 2. pontja szerint , adatkezelés": a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés. A GDPR 4. cikk 7. pontja értelmében: , adatkezelő": az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja. A felperes a : hu online sajtótermékek kiadójaként, a felek által nem vitatottan, az alperesi érdekelt személyes adatai tekintetében, a kifogásolt Cikkek vonatkozásában, adatkezelőnek minősült, a panaszolt Cikkekben, az alperesi érdekelt személyes adatai közül a határozat (81) pontja szerinti adatokat kezelte. A GDPR 6. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy: személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. A GDPR idézett rendelkezései a személyes adat jogszerű kezelésének perben releváns feltételeit határozzák meg. Konkrét hozzájárulás hiányában, személyes adat kezelésére, az adatkezelő jogszerűen akkor jogosult, ha a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltételek fennállnak. A felperesnek az alperesi érdekelt személyes adatai tekintetében fennálló adatkezelői minősége, illetőleg az adatkezelés jogszerűsége, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján feltételezi a felperes részéről a jogos érdek fennálltát, illetőleg annak precíz és indokolt alátámasztását, érdekmérlegelési teszt elvégzését, és ennek igazolását is. Az alperesi érdekelt neve, képmása, büntetőeljárásban való részvétele, valamint az arra vonatkozó adat, hogy nem volt érvényes működési engedélye, valamint ÁNTSZ engedélye szülészeti tevékenységre személyes adatnak minősül, melyek jogszerű kezelése hozzájárulás hiányában, meg kell, hogy feleljen a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltételeknek. Bár az alperesi érdekelt szülésznői minőségéhez kapcsolódó engedélyek megléte, az egészségügyi dolgozók nyilvántartásában ellenőrizhető, azonban azzal, hogy a felperes ezen engedélyek vonatkozásában azok érvényességének hiányát tüntette fel, vétett a személyes adatok kezelése során, a tisztességes adatkezeléshez fűződő követelmények megtartásával szemben. A rendelkezésre álló adatokból ugyanis megállapítható volt, hogy az alperesi érdekelt egészségügyi. szakdolgozóként 2011. november 4-től 2021. november 4-ig érvényes működési engedéllyel (szülésznői szakképesítés) rendelkezett, emellett 2016-ban megszerezte a szülészeti ellátás szakmacsoport szakdolgozói pontszámait elméleti és gyakorlati területen is. Az adatkezelőnek az adatkezelés során az adatokat valós módon, azok célhoz kötöttségével kellett volna terjesztenie, azonban a felperes adatkezelése ennek a [52] [60] [61] 162] 103.K.701.783/2023/17. 14 követelménynek nem tett eleget. Erre az alperesi határozat (85) pontjában helyesen hivatkozott. Az alperesi érdekelt képmásának megjelenítése az alperesi érdekelt hozzájárulása nélkül történt. Az, hogy egy korábbi, vele készült, szakmájához kapcsolódó cikk során, az alperesi érdekelt, a róla készült fényképfelvétel megjelenítéséhez hozzájárult, nem helyettesíti azt, hogy ezen képfelvétel ismételt felhasználását a felperes vele ne egyeztesse, ahhoz tőle engedélyt ne kérjen. A közügyek szabad vitatására, a szükséges és arányos korlátozásra a felperes sikerrel nem hivatkozhat. Az alperes a határozat (86)-(91) pontjaiban részletesen kifejtette, hogy hozzájárulás hiányában milyen feltételeknek kell teljesülnie, ezek hiányát a kereseti sommás állítás nem cáfolja. A Kúria a Pfv.IV.21.138/2021/7. számú ítéletének [35] pontjában rögzítette, hogy: ,.AZ Ítélőtábla — helytállóan idézte a — Legfelsőbb Bíróság korábbi határozatait (Pfv.IV.20.125/2008/5., Pfv.IV.21.261/2011/4.) abban a körben, hogy a képmással való rendelkezés joga kizárólagos, a jogosultnak a személyhez fűződő jogok sérelmének megállapítását kizáró hozzájárulását nem lehet kiterjesztően értelmezni. A nyilvánosságra hozatal körében a képmás megjelenítéséhez szükséges hozzájárulásnak konkrétnak és célhoz kötöttnek kell lennie. Mindkét ítéletben kiemelte a Legfelsőbb Bíróság azt, hogy a hozzájárulásnak kifejezettnek kell lennie, azt a jogosult terhére kiterjesztően értelmezni nem lehet." A cikkéhez készített fényképfelvételt, és annak az alperesi érdekelt részéről való felhasználáshoz adott hozzájárulását, nem lehet akként értelmezni, mintha az alperesi érdekelt, a korábbi . cikkhez felhasznált fényképfelvétel kapcsán, felhasználási jogosultságot általánosan adott volna a sajtó részére, és a felperes által készített Cikk1. vonatkozásában is megadta volna, egy korábban készült fényképfelvétel felhasználásához való jogot. A 3019/2021. (V.28.) AB határozat indokolása, az Alkotmánybíróság gyakorlatát összefoglalva rögzítette azt, hogy a közhatalmat nem gyakorló személyek fényképfelvétele, hozzájárulásuk nélkül alkotmányosan csak akkor tehető közzé, ha az tárgyi összefüggésben van a közszerepléssel. A Cikk1.-ben a felperes a fényképfelvételt egyértelműen az alperesi érdekelt szakmai működésével, szülésznői tevékenységével, valamint ahhoz kapcsoltan egy büntetőeljárással és az alperesi érdekelt ennek során tett tanúvallomásával, tanúkénti meghallgatásával hozta összefüggésbe. Az alperesi érdekelt nem közszereplő, a Cikkek, nem közéleti szereplésével, nem közszereplői minőségével, hanem kifejezetten szakmai tevékenységével kapcsolatosak. Így a felperes e körben alappal, a Ptk. 2:44. §-ának rendelkezéseire, a fényképfelhasználás jogszerűsége körében, nem hivatkozhat. Ezek alapján egyértelműen megállapíthatóan azzal, hogy a felperes egy korábban, az alperesi érdekelt részéről hozzájárulásával készített fényképfelvételt, a Cikk1. kapcsán, külön hozzájárulás nélkül, ismételten felhasznált, megsértette a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, ezt az alperes helyesen állapította meg. Az adatkezelés jogalapja megjelölése érdekében a felperest az alperes több alkalommal nyilatkoztatta. E körben, az adatkezelés jogszerűségének alátámasztásaként a felperes kizárólag az Alaptörvényre, valamint az Smtv. 10. §-ára hivatkozott, a GDPR 6. cikke szerinti jogalapot egyetlen egy nyilatkozatában sem jelölt meg. Az újságírói tevékenységhez kapcsolódó adatkezelés jogalapja, - önkéntes hozzájárulás hiányában, amely jelen perben fel sem merült- kizárólag a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek lehet. Az Smtv. 10. §-a egyértelműen rögzíti, a közvéleménynek a tájékozódáshoz való jogát. Az [64] I65] [66] 103.K.701.783/2023/17. 15 újságírói tevékenységhez kapcsolódik az Alaptörvényben meghatározott tájékoztatáshoz fűződő alapjog, a sajtó feladata tehát, az Alaptörvényben védett alkotmányos alapjogok biztosításához szükséges, és védelemre szorul. Feladatainak ellátásához elengedhetetlenül szükséges az adatkezelés. Azonban nyilvánvalóan a sajtó feladatainak ellátása során, az általa végzett adatkezelés alkalmával, a GDPR 6. cikkében foglalt követelményeknek, az adatkezelés jogalapjának, jelen esetben a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt, a jogszerű adatkezelést megalapozó feltételeknek, meg kell, hogy feleljen. Felperes közérdekű célként, az alperesi érdekelt személyes adatainak nyilvánosságra hozatalaként azt jelölte meg, hogy egy napjainkban széleskörben érdeklődésre számottartó, kiemelt tárgyi súlyú közéleti vitában, véleményformálás céljából, a közvélemény tájékoztatása érdekében került sor, az alperesi érdekelt személyes adatainak nyilvánosságra hozatalára. A. közzétételi vita tárgyaként, a csecsemőkorú gyermekek halálával járó családi tragédiákat, és az ezeket követő büntetőeljárásokat határozta meg. Ugyanakkor nem fejtette ki, hogy az alperesi érdekelt személyes adatainak kezelése, illetőleg azok nyilvánosságra hozatala mennyiben szükséges a megjelölt cél elérése érdekében, mennyiben szükséges egy társadalmi vita elindításához, a közvélemény formálásához, az alperesi érdekelt személyes adatainak ismerete. A célhoz kötöttség az adatkezelés jogalapja körében, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltételeknek való megfelelés, mint követelmény, a felperest akkor is terheli, ha egyébként azonos tartalommal már közölt cikkeket vesz át. Ugyanis mind az eredeti forrás, mind pedig az utánközlő sajtószerv önálló adatkezelőnek minősül, és az adatkezelés vonatkozásában önállóan hozzák meg döntéseiket. Mind a forrás vonatkozásában, mind az utánközlő vonatkozásában fennállnak tehát a GDPR 6. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt követelményeknek való megfelelés vizsgálatának kötelezettsége. A rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan, a felperes a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltételek fennálltát, a személyes adatok nyilvánosságra hozatala körében nem vizsgálta, megfelelő jogalap nélkül hozta nyilvánosságra az alperesi érdekelt személyes adatait. Az alperes helyesen hivatkozott védiratában erre, utalva a határozatának (96)-(97) pontjaira. A 3/2015. (II.2.) AB határozatban kifejtettek szerint: , a közéleti véleménynyilvánítás fokozott védelme nemcsak a közügyekben megfogalmazott értékítéletekre, hanem a közügyek körébe tartozó tényállításokra is vonatkozik. A közügyekkel kapcsolatos tények, információk közlésének fokozott védelme, kiváltképp vonatkozik a sajtó működésére, mivel a sajtónak alkotmányos küldetése, hogy a közügyek alakulására befolyással lévő történéseket, körülményeket, összefüggéseket feltárja, és a nyilvánosság tudomására hozza. A média szabad tájékoztató tevékenysége a modern demokratikus nyilvánosság legfontosabb alkotóeleme, ezért központi jelentősége van annak, hogy a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül láthassa el ezt a feladatát. Ez nem jelenti, hogy a sajtó tájékoztató tevékenységére ne vonatkoztathatnánk törvényi előírásokat — ilyen előírásokat az Alkotmánybíróság már több esetben alkotmányosnak találta (Id.1/2007.(I.18.) AB határozat, illetve a 3096/2014. (IV.11.) AB határozat) —, de ezek megalkotásakor és értelmezésekor mindig úgy kell eljárni, hogy a sajtó alkotmányos küldetésének teljesítését, a közérdekre számottartó információk közzétételét ne akadályozzák vagy hátráltassák." A Kúria szerint a jogos érdek, mint jogalap az információk közzétételét nem akadályozza vagy hátráltatja, ellenben a véleménynyilvánításhoz és tájékoztatáshoz való jog mellett megjelenő személyes adatok védelmét garanciálisan biztosítja (Kúria Kfv.III.37.978/2021/10. számú ítélet). A Kúria álláspontja tehát megerősíti, hogy a sajtószabadság, a közélet tájékoztatásához fűződő alkotmányos követelmény mellett, az adatkezelés során, az adatkezelés jogcímének megjelölése kiemelten fontos, hiszen a sajtó garanciális feladatainak [67] [68] 169] [70] 103.K.701.783/2023/17. 16 ellátása során szükséges az általa kezelt személyes adatok védelmének biztosítása is. Mindezeknek a követelményeknek pedig azzal, hogy a felperes az adatkezelés jogalapját többszöri felhívás ellenére nem jelölte meg, nem tett eleget, megsértve a GDPR 6. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeket. A felperes utalt ugyan arra, hogy érdekmérlegelés alapján döntött arról, hogy a véleménynyilvánítás, a tájékoztatáshoz való jog megelőzi az alperesi érdekelt személyes adatok kezeléséhez fűződő jogát, de ennek megtörténtét az alperes eljárása során nem igazolta. A GDPR 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll: a) — a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) — a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs — társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor. A GDPR 17. cikk (3) bekezdése a) pontja szerint, az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges: a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából. A GDPR 21. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy: az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezésen alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti továbbá, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. Amennyiben az adatkezelésre a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor, az érintett személy, személyes adatainak kezelése hozzájárulása nélkül történik. Ezért az adatkezelés e körben garanciális jelentőségű. Az adatkezelőnek utána kell járnia, fel kell térképeznie, hogy az adatkezelés jogszerűségének követelményei fennállnak-e, az adatkezelő, vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez ténylegesen szükség van-e az adatkezelésre, illetve ütköztetnie kell, az érintett személyes adatainak védelméhez fűződő jogát, az adatkezelő, illetőleg harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez fűződő joggal. Ennek az ütköztetésnek az elvégzése történik az érdekmérlegelési teszt során. [73] [741 103.K.701.783/2023/17. 17 A felperes az alperes felhívása ellenére, az eljárás során az érdekmérlegelési teszt elkészítését illetően nem tett nyilatkozatot, annak tényét nem igazolta. Kizárólag az adatkezelése során nyilvánosságra hozott személyes adatok vonatkozásában az Alaptörvényt, illetőleg az Smtv. 10. §-át jelölte meg, illetőleg arra hivatkozott, hogy adatkezelésének, a személyes adatok nyilvánosságra hozatalának a célja, a közérdekű tájékoztatás követelményének a sajtó részéről való teljesítése volt. Azonban a felperes elmulasztotta mérlegelni adatkezelése során, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti követelmények meglétét, kizárólag saját érdekeit figyelembe véve jelenítette meg a Cikkl.-ben és Cikk2.-ben foglalt alperesi érdekelti személyes adatokat. Az alperesi érdekelt személyes adatainak védelméhez való jogát, annak ellenére nem vette figyelembe, hogy az alperesi érdekelt , hozzáférési jog gyakorlása és tiltakozás adatkezelés ellen, törlési kérelem" tárgyú megkereséssel fordult a felpereshez 2021. december 15. napján megjelölve azt, hogy számára személyes adatainak felperes részéről való kezelése miért sérelmes. A felperes a megkeresésre 2022. január 10-én küldött válaszlevelében azonban, kizárólag jogszabályhelyekre való hivatkozással indokolta az alperesi érdekelt adatainak nyilvánosságra hozatalát, kihangsúlyozva, hogy a Cikkekben széleskörben érdeklődésre számottartó, kiemelt tárgyi súlyú közéleti vitában való véleményformálás volt a cél, így jogtalan adatkezelés nem történt. Ugyanakkor nem részletezte, hogy az alperesi érdekelt személyes adatait érintő adatkezelés, miért arányosan korlátozza az alperesi érdekelt információs önrendelkezési jogát, nem fejtette ki, hogy az alperesi érdekelt személyes adatainak kezelése, azok nyilvánosságra hozatala mennyiben szükséges a megjelölt cél elérése érdekében. Önmagában annak ténye, hogy az alperesi érdekelt több személyes adata korábban már nyilvánosságra került, nem mentesíti a felperest azon kötelezettsége alól, hogy a személyes adatok kezelése kapcsán érdekmérlegelést , végezzen. Azt, hogy a felperes a Hatóság megkeresésére tett nyilatkozatában, az adatkezelés jogalapjaként, kifejezetten a véleményformálást, a közérdek tájékoztatását, a sajtónyilvánossághoz kapcsolódó alkotmányos alapjog érvényesülését jelölte meg konkrét, a Cikkekkel összefüggő helyzetre vonatkozó érveinek bemutatása nélkül, érdekmérlegelési tesztként elfogadni nem lehet. Az alperes a határozat (110)-(112) pontjaiban a Cikkek tartalmához igazodva mutatja be miként látta igazoltnak az érdekmérlegelés elvégzésének hiányát, a felperes keresetében ennek konkrét cáfolatát adni nem tudta. Az érdekmérlegelés lényege az adatkezelő jogos érdekérvényesítéséhez fűződő jogának, valamint az adatkezeléssel érintett személy, személyes adataihoz kapcsolódó önrendelkezési jognak az egymással való konkurálása, az ehhez kapcsolódó érdekmérlegelési teszt elvégzése. Mely joghoz fűződik nagyobb érdek, mely jog korlátozásához fűződik kisebb hátrány. Ezt az érdekmérlegelést, a felperes egyértelműen megállapíthatóan nem végezte el, kizárólag saját érdekeit tartotta szem előtt, amikor az alperesi érdekelt személyes adatait a vitatott Cikkekben nyilvánosságra hozta. A véleményformáló tájékoztatás, mint cél, akkor lehet releváns, ha a tájékoztatás kiegyensúlyozott, aktuális, minden oldalt bemutat és a társadalom számára egy olyan vitát kíván generálni, amelyben pro és kontra érvek hangozhatnak el, és a társadalom különböző álláspontot képviselő csoportjai, elmondhatják az adott vitás kérdésben az ellenérveiket. A felperes részéről a tájékoztatás, az alperesi érdekelt személyére, az ő szülésznői működésének megítélésére, és az ezzel kapcsolatos büntetőeljárásra korlátozódott, ezért — csecsemő-halálesetekhez — kapcsolódó közérdeklődéssel összefüggően állított adatkezelési elsőbbségét igazolni nem tudta. A társadalmi vita indítása, mint az érdekmérlegelést alátámasztó cél nem körvonalazódott. Az alperes a határozat (113) pontjában helyesen állapította meg, hogy a felperes megsértette a GDPR 17. cikk (1) és (3) bekezdését, valamint a 21. cikk (1) bekezdésében foglaltakat. A célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvének megvalósulását illető érveit a felperes az alperesi érdekelt közszereplői minőségére alapozta, amely téves kiindulás. [75] [76] [771 [78] 103.K.701.783/2023/17. 18 A GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pontja értelmében személyes adat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjthető, és ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon nem kezelhető (, célhoz kötöttség"), a c) pontja alapján a személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk (, adattakarékosság"". A bíróság a már kifejtettek szerint osztotta az alperes álláspontját a tekintetben, hogy az alperesi érdekelt nem minősül közszereplőnek. Az alperes határozatának (114)-(121) pontjaiban bemutatta, mely indokok vezettek a jogsértés megállapításához. Utalt az Alkotmánybíróság döntésére is, a testület több határozatában hangsúlyozta, hogy önmagában a köz kíváncsisága, pletyka éhsége nem alapozza meg egy kérdés közérdeklődésre számottartó jellegét (3213/2020.(VI.19.) AB határozat, 3214/2020.(VI.19.) AB határozat, 3215/2020. (VI.19.) AB határozat). A felperes a közügy jelleget nem tudta igazolni. A Cikkek tartalmából megállapíthatóan, a közlések fő célja a közvélemény által már ismert büntetőeljárásban tanúként szereplő alperesi érdekelttel kapcsolatos, korábban már nyilvánosságra hozott, más forrásból származó információk ismételt közlése volt. A Cikkek pusztán régi információkat újból megosztva, korábbi sajtóinformációkat megismételve jelentek meg, annak ellenére, hogy a büntetőeljárás eredményét ekkor már a felperes ismerte. A felperes által megjelenített Cikkek, nem tartalmaztak semmilyen olyan többletinformációt, a korábbihoz képest új tényközlést, amely közérdeklődésre külön számot tartó lehetett volna. Mindezek alapján megállapíthatóan tehát, az adatok kezelésének célhoz kötöttsége és az adattakarékosság elve sérült. A felperes kereseti érvei a határozati megállapítások ellenében az alperesi érdekelt fokozott tűrési kötelezettségétől indultak ki, amelyek közszereplői minőség hiányában megalapozatlanok. A tisztességes adatkezelés elvét az alperes a határozat (122)-(126) pontja szerint vizsgálta. A GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint, a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni (, jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság"). A hivatkozott Cikkek tartalmából megállapíthatóan, azok középpontjában nem a csecsemő halálesetek, vagy a büntetőeljárásról szóló tájékoztatás állt, hanem az alperesi érdekelt személye. Azok tartalmában a felperes kizárólag az alperesi érdekeltet nevezte meg, és hozta a tragédiákkal közvetlen összefüggésbe, ő állt a gyermek halálozásokkal kapcsolatos tragédiák középpontjában, annak ellenére, hogy a büntetőeljárásban betöltött, tanúkénti szerepe, az alperesi érdekeltnek ismert volt, sőt a büntetőeljárás során ismertté vált, a büntetőjogi felelősséggel rendelkező személyek kiléte is, és a büntetőeljárás eredménye is. A panaszolt Cikkek alkalmasak voltak arra, hogy az alperesi érdekelttel szemben, a tisztességes adatkezelés elvében foglalt követelményektől eltérően, egy kizárólag az alperesi érdekelt csecsemőhalálozásban betöltött szerepét hangsúlyozó, felvetést sugalljanak. A felperes keresetében kizárólag azzal cáfolta a jogsértést, hogy a Cikkek egyértelműen tartalmazzák, hogy az alperesi érdekelt milyen okból kapcsolódik a Cikkek szerinti büntető eljárásokhoz. Kétségtelen azonban, hogy a tanúi pozíció ,egyelőre? jelzővel történő ellátása, a , csecsemőhalál", — , engedélynélküli — otthonszülés"? belinkelt Cikkekben fellelhető szókapcsolatok és a büntetőeljárás és az alperesi érdekelt adatainak egyhelyen kezelése az alperesi értelmezést támasztják alá. Mindezzel sértve a GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat. [81] [82] [83] 103.K.701.783/2023/17. 19 Az átlátható adatkezelés, az érintett jogok érvényesülése sérelmének hiányára a felperes azért hivatkozott, mert rendelkezik bárki számára hozzáférhető adatvédelmi tájékoztatóval, továbbá válaszolt az alperesi érdekelt kifogásaira. A GDPR 5. cikk (2) bekezdése alapján, az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására (, elszámoltathatóság"). A GDPR általános követelménye, alapelvi szintű elvárás az adatkezelés során annak átláthatósága, dokumentáltságának megismerhetősége, mind a külvilág, mind pedig az érintett számára. A felperes rendelkezett részletes adatvédelmi tájékoztatóval, azonban ennek megismerésére az alperesi érdekeltet nem hívta fel, így annak létére a jogsértés ellenében nem hivatkozhat sikerrel. A GDPR (60) preambulum bekezdésével ellentétben, a tisztességes és átlátható adatkezelés elvével szemben, az alperesi érdekeltet nem tájékoztatta az adatkezelés tényéről és céljáról. Az adatkezelés átláthatósága csorbát szenvedett, hiszen a vitatott Cikkek megjelenéseinek időpontja nehezen volt meghatározható, mivel a felperes hírfelületén, a Cikkek pontos megjelenési dátuma, szerzője nem került feltüntetésre, mindez sértette az átlátható adatkezelés követelményeit. A felperes az általa hivatkozott, az alperesi érdekelt megkeresésére adott válaszlevelében, az adatkezelés átláthatósági követelményeinek nem tett eleget, mivel a válaszlevél pusztán jogszabályi hivatkozásokat tartalmazott, abból az adatkezelés jogalapja, jogszerűsége, az adatkezelés jogszabályi követelményeknek való megfelelése, az adatkezelés célja, valamint egyedi jellege nem volt megállapítható. Az érintetti jogok érvényesülése kapcsán a bíróság ismételten hangsúlyozza, ahogy korábban már kifejtésre került, hogy a felperes által hivatkozottakkal ellentétben, az alperesi érdekelt nem minősül közszereplőnek. A GDRR 14. cikk (2) bekezdés b) pontja értelmében, az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja az érintettre nézve tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükséges kiegészítő információkat: ha az adatkezelés a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapul, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről. A GDPRR 15. cikk (1) bekezdése szerint, az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon: a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket; d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen; 19) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ; h) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra [841] [85] [86] [87] [88] 103.K.701.783/2023/17. 20 vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár. A GDPR 15. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy: az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri. A felperes a Hatóság többszöri megkeresésére nem nyilatkozott arról, hogy hogyan biztosította az alperesi érdekelt jogainak gyakorlását, a sérelmezett adatkezelés tekintetében. Az alperesi érdekelt megkeresésére adott válasz, az érintetti jogok jogszerű érvényesítésének alátámasztására nem alkalmas, tekintettel arra, hogy az mindössze egy jogszabályi felsorolás a személyes adatok nyilvánosságra hozatali céljának megjelölésével, azonban nem tartalmazott tájékoztatást az alperesi érdekelt vonatkozásában kezelt személyes adatok tekintetében, sem az adatkezelés jogalapjáról, sem időtartamáról, sem az adatok forrásáról. Nem közölt információkat arról, hogy miként tett eleget a felperes az érdekmérlegelésnek, nem biztosította az alperesi érdekelt azon jogát, hogy meggyőződhessen az adatkezelési folyamatról, és az adatkezelés adatvédelmi rendelet szerinti alapelveinek megfelelőségéről. Mindezek alapján a GDPR 14. cikk (2) bekezdésének és 15. cikk (1) és (3) bekezdésének sérelme megvalósult. Az alperes a határozatának (127)-(136) pontjába részletes indokát adta döntésének, a bíróság azzal egyetért, a felperes kereseti érvei azt kétségessé tenni nem tudták. Az alperes az adatvédelmi jogszabálysértések jogkövetkezményeinek megválasztásánál mérlegelési jogkörében járt el. A figyelmeztetés szankció helyett, a bírságot azért választotta, mert a megvalósított jogsértéseket mérlegelve, a GDPR. 83. cikk (2) bekezdésében és az Infotv. 75/A. §-ában foglaltakra figyelemmel megállapította, hogy a jelen eljárás során a feltárt jogsértések esetében, a figyelmeztetés nem arányos jogkövetkezmény, nem visszatartó erejű szankció, és ezért szükséges a bírság kiszabása. A közigazgatási bírságkiszabás bírósági felülvizsgálata során kialakult bírói gyakorlat (Kúria Kfv.III.37.083/2016/4., Kfv.III.37.599/2017/6.) alapján, a bíróságnak nincs jogszerű lehetősége a kiszabott bírságösszeg felülmérlegelésére. Jogsértést az esetben állapíthat meg, ha az alperes valamely releváns körülményt okszerűtlenül nem mérlegelt, vagy a mérlegelése tárgyává tett szempontokat az okszerű mérlegelés elvárásával ellentétesen vette figyelembe. A fenti kúriai gyakorlatot a bíróság a jelen ügyben is irányadónak tartotta, figyelembe vette, attól eltérni nem kívánt. A szankció megválasztása körében, mindig az adott ügy konkrét körülményeit kell figyelembe venni. A határozat V. pontja tartalmazza a mérlegelési szempontokat. Az ügy egyedi jellegére a bírság mértékének meghatározása során az alperes figyelemmel volt, érvényesítette az arányosság követelményét. Felsorolta a felperes javára és terhére figyelembe vett körülményeket, kellő terjedelemben indokát adta annak, hogy az egyes szempontokat miként értékelte. A felperes a keresetében csak állította, hogy az alperes a bírság kiszabása során a mérlegelés szempontjait, illetve az eset releváns körülményeit tévesen értékelte, valamint, hogy az eset összes releváns körülménye alapján, a bírság mértéke a jogsértéssel nem áll arányban, azonban az alperes által felsorakoztatott súlyosító és enyhítő körülmények okszerűtlenségét alátámasztani nem tudta. [90] [91] [92] [93] [94] 103.K.701.783/2023/17. 21 Az, hogy a felperes, mint online sajtótermék kiadója, feladatkörében tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget, enyhítő körülményként nem értékelhető, a feladatellátás, a sajtószabadság védelme nem ad felmentést egy jogszabályi rendelkezés betartása alól sem, így a GDPR rendelkezései alól sem. Az pedig, hogy a jogsértés azért nem tekinthető súlyosnak, mivel az alperesi érdekelt személyes adatai már más internetes oldalakon elérhetőek voltak, nem minősül a felperes vonatkozásában enyhítő körülményként, tekintettel arra, hogy a személyes adatok megjelenítésével kapcsolatos követelményeket, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltételek fennálltát, minden esetben, a személyes adatot megjelenítőnek kell biztosítania, függetlenül attól, hogy korábban az alperesi érdekelt tekintetében milyen személyes adat, hol kerültek megjelenésre. A panasszal érintett két Cikk vonatkozásában, a felperesnek kellett a jogszerű adatkezelés feltételeinek fennállását bizonyítania. A jogsértés szándékossága körében előadott felperesi állítást a bíróság nem fogadta el. A felperes annak ismeretében jelentette meg a sérelmezett tartalommal a Cikkeket, hogy már tudta, hogy mi a büntetőeljárás eredménye, ismerte a büntetőeljárás eredményeként kiadott sajtóközleményt. Ezt, valamint azt, a felperesi nyilatkozatot értékelte az alperes, hogy az adatkezelés szándékos volt. Ezt a felperes kereseti állítása, hogy az adatkezelés nem volt szándékos önmagában nem cáfolja. A felperes szintén csak hivatkozott arra, hogy a számára releváns enyhítő körülményeket az alperes nem kellő mértékben vette figyelembe, azonban ezt alátámasztani nem tudta. Az, hogy a jogsértéssel érintett személyek köre mindössze egy fő, enyhítő körülményként nem értékelhető, hiszen ez a jogsértés alapesete, és önmagában az, hogy a jogsértés nem több személlyel szemben valósul meg, nem tekinthető enyhítő körülménynek. A közszereplői minőségről a bíróság egyértelműen állást foglalt. A személyes adatok száma vonatkozásában kifejtett felperesi álláspontot sem osztotta a bíróság, tekintettel arra, hogy a jogsértés, illetőleg annak minősítése, nem a jogszerűtlenül nyilvánosságra hozott személyes adatok darabszámához igazodik, hanem az általa okozott jogsérelem nagyságához. A bírság összegének megállapításánál az adott ügy egyedi körülményeit kell figyelembe vennie az alperesnek. A garanciális alapelvi jelentőségű adatvédelmi szabályokat is sértő felperesi magatartást, az alperes okszerűen értékelte súlyos jogsértésnek, melynek súlyát csak növelte az, hogy két Cikk vonatkozásában kerültek megsértésre az adatvédelmi szabályok, illetve, hogy a felperes vonatkozásában több személyes adat került nyilvánosságra hozatalra. Mindezek miatt nem érvelhetett alappal a keresetben a felperes azzal, hogy a nyilvánosságra hozott adatok számához képest, és a jogsértés súlyához viszonyítottan, a bírság összege eltúlzott volt. Az adott ügy egyedi körülményeit figyelembe véve kellett a bírság összegét meghatározni. Az alperes a súlyosító és enyhítő körülményeket mérlegre tette, a jogszabályi bírsághatárok között, ezek mérlegelésével határozta meg a bírság konkrét összegét, emellett olyan kötelezettsége nem volt, hogy matematikai művelettel, szakmai levezetéssel igazolja a bírság jogszerűségét, feltüntetve, hogy a jogszabályi keretek között, milyen számítás vezetett arra, hogy a konkrét összeget meghatározza (Kúria Kfv.VI.37.026/2022/8. számú ítélet). Mindezekre tekintettel, a felperes keresetében nem hozott fel olyan indokot, amely alapján az alperesi mérlegelés okszerűtlensége megállapítható lett volna, nem jelölt meg olyan konkrét szempontot, a fent kifejtetteken túl, amit az alperes a bírság kiszabásánál okszerűtlenül vett volna figyelembe, vagy az okszerűség követelményét sértve nem vett volna figyelembe. Az alperes a határozatát a bírság összege tekintetében a mérlegelési jogkörben hozott határozatra 1951 196] 197] 1981 103.K.701.783/2023/17. 22 vonatkozó, a Kp. 85. § (5) bekezdése szerint indokolta, határozatából megállapíthatóak a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége. Mindezek alapján a bírságot támadó kereset sem vezethetett eredményre. A törlésre kötelezés sem jogsértő, miután a jogsértés megvalósult, a bíróság a sajtószabadság, a szerkesztői szabadság védelme ellenében az alperesnek a jogsértés megállapításáról hozott döntésének jogszerűségét elfogadta. Mindezekre tekintettel a bíróság a keresetet, mint alaptalant a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította. A bíróság a pervesztes felperest a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes és alperesi érdekelt perköltségének megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj összegét az alperes és az alperesi érdekelt tekintetében a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a megbízási megállapodásra figyelemmel, a 3. § (6) bekezdésében foglaltak alapján, a tényleges munkavégzésre, az elkészített beadványok számára tekintettel állapította meg a bíróság, figyelemmel arra, hogy tárgyalás megtartására nem került sor. A bíróság tájékoztatja a felperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000- 01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni a Fővárosi Törvényszéket, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Ha a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, az illeték behajtására és megfizetésére az illetékről szóló törvény rendelkezéseit és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (1), (2) bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest, 2024. január 30. dr. Sára Katalin s.k. — dr. Szilágyi-Horváth Eszter s.k. dr. Orbán Fanni Írén s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró