Пульс · Документы · Венгрия · Суды Венгрии — анонимизированные решения

Федеральный районный суд Будапешта: раскрытие конфиденциальных данных полицейского руководства

Fővárosi Ítélőtábla — Pf.20486/2026/7

судебное решение дата не указана 16 956 знаков Персональные данные
Скачать На сайте источника
Действующая редакция. Последнее изменение зафиксировано 2026-11-04.

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 2.Pf.20.486/2026/7.

A felperes: felperes, felperes címe

A felperes képviselője: Dr. Zsögöny Ilona Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe (ügyintéző: dr. Zsögöny Ilona ügyvéd)

Az alperes: Országos Rendőr-főkapitányság, 1139 Budapest, Teve utca 4-6.

Az alperes képviselője: Vértesyné dr. Bokor Katalin kamarai jogtanácsos, 1139 Budapest, Teve utca 4-6.

A per tárgya: közérdekű adat kiadása

Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 19.P.22.136/2026/7.

A fellebbezést benyújtó fél: alperes

Í t é l e t

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az eljárás illetékmentes.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperes részére elektronikus úton az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértéssel összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásához készült módszertani útmutatót teljes terjedelmében.

Rögzítette, hogy egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére, és azt miszerint az eljárás illetékmentes.

Határozatának indokolásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. XCII. törvény (Info tv.) 27. § (5) bekezdésére figyelemmel rámutatott, hogy az abban foglalt, a nyilvánosság korlátozásának fennállása esetén nem a dokumentum elnevezése a döntő, hanem a tényleges tartalma és rendeltetése. A szervet terheli annak bizonyítása, hogy a dokumentum valóban döntéselőkészítő, meg kell jelölni mely döntés megalapozását szolgálja és miért áll fenn a védelem indoka. Ha a dokumentum már egy elfogadott szakmai álláspontot, alkalmazható gyakorlatot vagy végleges kutatást tartalmaz, akkor a döntéselőkészítői jelleg rendszerint megszűnik.

Az alperes a döntéselőkészítő jelleg bizonyítására csatolta a Módszertani Útmutatót, amelyet zártan rendelt kezelni, annak alapján arra a megállapításra jutott, hogy az abban foglalt adatok a rendőri jogalkalmazást egységesítik, a rendőri intézkedések szakmai feltételeit rögzítik. A Módszertani Útmutató ezért nem valamely jövőbeni döntés megalapozását szolgálja, hanem egy már kialakított és alkalmazott szakmai álláspontot tükröz, ezért az Info tv. 27. § (5) bekezdése nem alkalmazható. A megismerni kívánt adat nem döntéselőkészítő anyag, hanem a rendőrség közhatalmi tevékenységének gyakorlására vonatkozó információ, amelynek megismerhetősége az információszabadság körébe tartozik. Hangsúlyozta, hogy a közterületen életvitelszerűen tartózkodással kapcsolatos szabálysértési jogalkalmazás közvetlen alapjogvédelmi jelentőséggel bír. Mivel a rendőrség rendelkezik olyan normatív útmutatóval, amely meghatározza, hogy a rendőr mikor figyelmeztet, mikor jelent fel, milyen körülményeket vizsgál, milyen bizonyítást folytat le, akkor ennek megismerhetősége kifejezetten a közhatalom átláthatóságát szolgálja. A rendőrség által alkalmazott, a szabálysértési jogalkalmazást meghatározó Módszertani Útmutató olyan dokumentum, amely közvetlenül a közhatalom gyakorlásának módjára vonatkozik, ezért nyilvánosságához kiemelt közérdek fűződik.

Az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabálysértésére vonatkozó Módszertani Útmutató nyilvánosságának több közvetlen hatása van, melyeket a következők szerint sorolt fel.

1. A jogalkalmazás kiszámíthatósága: Az állampolgár megismerheti, milyen körülményeket vizsgál a rendőr, milyen bizonyítékokat tekint relevánsnak, milyen szempontok alapján dönt figyelmeztetésről vagy feljelentésről. Ez a jogbiztonságot szolgálja, mert a közhatalom gyakorlása előre láthatóbbá válik.

2. Az egyenlő bánásmód ellenőrizhetősége: Ha az útmutató nyilvános, megítélhető, hogy az ország különböző pontjain egységesen alkalmazzák-e, a rendőri gyakorlat megfelel-e a jogszabálynak, előfordul-e önkényes vagy eltérő értelmezés.

3. A bírósági kontroll hatékonysága: A szabálysértési ügyekben eljáró bíróságok is pontosabban megítélhetik, milyen belső szakmai szempontok alapján történt az intézkedés, azok összhangban állnak-e a jogszabályokkal.

4. Alapjogi jelentőség: A hajléktalansággal és a közterületi tartózkodással kapcsolatos intézkedések közvetlenül érintik az emberi méltóságot, a mozgásszabadságot és a szociális helyzetük miatt különösen kiszolgáltatott személyeket. Ilyen területen a közhatalmi gyakorlat átláthatóságához kiemelt közérdek fűződik.

A perben nem volt vitás, hogy az útmutató már elkészült, azt alkalmazzák, annak alapján intézkednek. Megállapítható, hogy a dokumentum már nem a döntés előkészítését szolgálja, hanem maga a kialakított jogalkalmazási rend egyik eszköze.

Rögzítette, hogy a felek költségigényt nem terjesztettek elő.

[2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen kérte a felperes keresetének teljes elutasítását, másodlagosan, hogy a másodfokú bíróság jogosítsa fel a fellebbezésében tételesen, konkrétan megjelölt szövegrészek felismerhetetlenné tételére. Kiemelte, hogy a Módszertani Útmutató a rendőrségi jogalkalmazást egységesíti, ez alapozza meg azt a jellegét, hogy folyamatosan újabb és újabb döntések megalapozására szolgál. Annak megismerése nem a közhatalom átláthatóságát szolgálja, éppen ellenkezőleg az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét veszélyeztetné. Az, hogy milyen tényállási elem megvalósulása esetén a rendőrség miként intézkedik, az már döntéselőkészítő jelleget hordoz, ez pedig alkalomról alkalomra változik. Az eljáró rendőrök nyilvánvalóan egyedileg is értékelnek, amelyre nézve nincs kidolgozott protokoll, de módját elsajátítják tanulmányaik során. Az Info tv. 27. § (6) bekezdésében írt jogi helyzet tipikusan a védelmi időn belül folyamatosan ismétlődő döntési helyzetre utal. Csatolta a Módszertani Útmutatót, így eleget tett a bizonyítási kötelezettségének e körben. Másodlagos fellebbezési kérelmével összefüggésben megjelölt bizonyos szövegrészeket a dokumentumból. Ezek vonatkozásában előadta, hogy azok nem szolgálják az információszabadság céljaként megfogalmazott, a szerv működésének átláthatóságát. Olyan adatokat tartalmaznak, amelyek a rendőrség információs rendszerére, iktatási gyakorlatra vonatkoznak, melyek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetheti az információs rendszer biztonságos működését.

[3] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

Álláspontja szerint az alperes új kérelmet terjesztett elő a fellebbezésében, ugyanis az elsőfokú eljárás során nem kérte, hogy a fellebbezésében megjelölt szövegrészek kivételével, a dokumentum részbeni megismerhetősége mellett döntsön a bíróság.

Az alkotmányos büntetőjog alapvető követelménye, hogy az állampolgárok számára egyértelmű legyen, mikor követnek el szabálysértést. A nyilvánossá váló adatok és a közfeladatot ellátó szerv működésének veszélyeztetése közötti kapcsolatot az alperes nem vezette le. Kifejtette, hogy amennyiben igaz lenne, hogy nem a Módszertani Útmutató határozza meg az eljárások rendjét, az alperesnek a dokumentum megismerésének megtagadásával kapcsolatos egyik érve sem lenne helytálló.

A másodlagos fellebbezési kérelem körében rámutatott, hogy ennek vizsgálatával az alperesnek tételesen kell bizonyítania, hogy az adat nem megismerhető, de ezen bizonyítási kötelezettségének a fellebbező nem tett eleget.

[4] Az alperes fellebbezése nem megalapozott.

[5] A Fővárosi Ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 379. §-a szerinti határozat esetleges meghozatala körében, az Info tv. 31. § (3) bekezdése szerinti perindítási határidő megtartottsága vizsgálata vonatkozásban szükségesnek tartja azt rögzíteni, hogy a felek között több levélváltás volt. Az alperes a 2026. június 15-én kelt 29000-197/38-13/2026.KOZA iktatószámú levelében maga minősítette a felperes 2026. június 5-én érkezett levelét közérdekű adatigénylésnek, így azt egy új, önálló közérdekű adat megismerése iránti kérelemnek tekintette, függetlenül a korábbi levelezés tartalmától. Így jelen pernek is ezen igény képezi alapját, a felek közötti korábbi levelezésnek, korábbi kérelemnek ezért a határidők számításánál jelentősége nincsen.

[6] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 380. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére, vagy a Pp. 381. §-ában szabályozott, a határozat mérlegelhető hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp. 383. § (1) bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján az alábbiak szerint helybenhagyta.

[7] A felperes helytállóan mutatott arra rá, hogy az alperes a fellebbezésében hivatkozott először arra, hogy bizonyos adatok nyilvánosságra kerülése az információs rendszerének biztonságos működését veszélyeztetheti. A Pp. 373. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállására a fellebbezésében az alperes nem is hivatkozott, így ezen ellenkérelem-változtatást a másodfokú bíróság érdemben nem vizsgálhatta.

[8] Az alperesnek az Info tv. 27. § (5) és (6) bekezdésére való hivatkozása körében a másodfokú bíróság elsődlegesen rögzíti, hogy „[h]abár az információszabadság – a demokratikus, az alapjogok széles körét garantáló pluralista jogállam fenntartása szempontjából – kiemelt fontosságú, nem abszolút, vagyis nem korlátozhatatlan alapjog” {4/2021. (I. 22.) AB határozat Indokolás [42]}. Az információszabadság korlátozhatóságának egyik esete az Info tv. 27. § (5) bekezdése. Ezen szabály, „[a] döntést magalapozó adatok zártsága lényegében a közfeladatot ellátó szervek zavartalan működését hivatott biztosítani rendkívül szigorú feltételek mellett” {4/2021. (I. 22.) AB határozat Indokolás [83]}.

[9] A másodfokú bíróság előtt is ismert a 3069/2019. (VII. 16.) AB határozatban megfogalmazott úgynevezett négyfokú teszt. Az Alkotmánybíróság ezen teszt vonatkozásában később azt is rögzítette, miszerint ezen nyilvánosságkorlátozási lehetőség, „funkciója (célja) a közfeladatot ellátó szervek folyamatos működésének biztosítása, vagyis ezekben az esetekben maga az Infotv. az információszabadságot korlátozó jogszabály, amelynek alkalmazhatósága csak az előbb ismertetett feltételek mentén megengedett. Különösen fontos, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat ilyetén minősége mindig eshetőleges, az csakis egy konkrét döntés vonatkozásában értelmezhető” {4/2021. (I. 22.) AB határozat Indokolás [87]-[88]}.

[10] Az Alkotmánybíróság tehát az adat döntést megalapozó jellegének tulajdonított jelentőséget, azt kell esetről-esetre megvizsgálni, és ennek alapján dönthető el az információszabadság ezen megtagadási okból való korlátozásának indokoltsága. Megjegyzendő, „[h]ogy az információszabadság korlátozása nem lehetséges formai alapokon, vagyis bizonyítani kell, hogy a kért adat nyilvánossága – ténylegesen – sértené az alkotmányosan elismerhető korlátozási kategóriákat. Ezt pedig sehogy máshogy, csakis mint jogalkalmazás útján, egyedi esetekben lehet megállapítani” {4/2021. (I. 22.) AB határozat Indokolás [48]}.

[11] Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy „az Infotv. 27. § (5) bekezdése alapján úgy tűnhet, hogy (…) az adatok zártsága az Infotv. alapján – ex lege – áll be. Valójában azonban az információszabadság korlátozására vonatkozó döntést még a legszélsőségesebb indokok mellett is az adatkezelő végzi el (…). A döntésmegalapozó adatok korlátozhatóságának logikája ettől eltérő, ezekben az esetekben a korlátozás szükségességének vizsgálatát kell a középpontba helyezni” {4/2021. (I. 22.) AB határozat Indokolás [47]}.

[12] Az Info tv. 27. § (5) bekezdése nem az adatok megismerhetetlenségét mondja ki, az azonban megállapítható, hogy a döntés meghozatalát megelőzően a jogalkotó az információszabadság nagyobb fokú korlátozhatóságát látta indokoltnak, mint a döntés meghozatalát követően, ugyanis az utóbbi esetben, az Info tv. 27. § (6) bekezdése szerint maga is a nyilvánosságot tekintette főszabályként, ugyanis az az alóli kivételeket határozta meg. Mindezek alapján az Info tv. 27. § (5) bekezdése, valamint a (6) bekezdése szerinti esetekben két különböző mélységű, az információszabadság korlátozását indokolttá tevő mérlegelés lefolytatása szükséges, a döntés meghozatalát követően súlyosabb indokok fennállásának valószínűsítése szükségeltetik az információszabadság korlátozásához, azonban ezen adatok a döntés meghozatalát megelőzően főszabály szerint nem nyilvánosak, csak mérlegelés eredményeképpen adhatók ki.

[13] Az Alkotmánybíróság szerint „[k]iemelendő, hogy ahogy önmagában az igényelt adat döntés-előkészítő jellege még nem vonja maga után kötelező erővel a közérdekű adat nyilvánosságtól való elzárását, úgy hasonlóan a szóban forgó döntés meghozatala sem jelenti kényszerítően a döntés-előkészítő jelleg megszűnését és az igényelt közérdekű adat kiadásának kötelezettségét. Az adatigénylés idején, valamint a jelenleg hatályos szabályozás alapján egyaránt az adatkezelő szerv vezetőjének mérlegelést igénylő döntésétől függ, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igényt – a törvényben meghatározott tíz éves időtartamon belül – elutasítja vagy sem. Amennyiben az adatkezelő szerv vezetője a közérdekű adat kiadásának megtagadása mellett dönt, azt az Alaptörvényből levezethető, valamint a törvényben meghatározott szempontoknak megfelelően indokolni köteles” {5/2014. (II. 14.) AB határozat Indokolás [39]}.

[14] A fentiek alapján az Info tv. 27. § (5) bekezdése szerinti megtagadás esetén is szükséges az úgynevezett „közérdek-teszt” elvégzése, azonban az csak a szükségesség oldalán folytatható le {4/2021. (I. 22.) AB határozat Indokolás [88]}.

[15] A Fővárosi Ítélőtábla a fentiek előre bocsájtását követően azt vizsgálta, hogy az Info tv. 27. § (5) bekezdése szerinti feltétel, mely szerint a döntés még nem került meghozatalra, a megismerni kívánt adatok vonatkozásában fennáll-e.

[16] Nem vitás, és annak csatolása is azt támasztja alá, hogy a Módszertani Útmutató már elkészült, az elfogadásával befejeződött a létrehozatalra irányuló eljárás, az információszabadság esetleges korlátozása szempontjából az nem eshet az Info tv. 27. § (5) bekezdésének hatálya alá. Mivel a döntés már megszületett, ezért ezen adat esetében az Info tv. 27. § (6) bekezdése szerinti korlátozás lehetséges csak elviekben.

[17] Az alperes azon előadása, hogy a szolgálatot teljesítő rendőrök a későbbiek során a Módszertani Útmutató figyelembevételével járnak el a jövőben egyes szabálysértések megítélése során, az annak alapján szerzett ismereteiket esetlegesen később felhasználják, nem jár azzal a következménnyel, hogy ezen útmutató későbbi rendőrségi döntések, eljárások, intézkedések vonatkozásában az Info tv. 27. § (6) bekezdése szerinti további, jövőbeli döntést megalapozó adatként is minősülne. Az Into tv. 27. § (6) bekezdés szerinti nyilvánosság korlátozás fennállásához a megismerni kívánt adat és a további, jövőbeli döntés között szoros kapcsolatnak szükséges fennállnia, az előbbi léte befolyásolni legyen képes az utóbbi meghozatalát és annak jellegét is. A zártan kezelt Módszertani Útmutató ilyen tulajdonsággal nem bír, – ahogyan elsőfokú bíróság is helytállóan megállapította – az a rendőri jogalkalmazást egységesíti, a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, azok leírásával. E tartalmi jellegéből adódóan semmilyen olyan információt nem hordoz, amely az egyes rendőri intézkedéseket, azok jellegét befolyásolná, a vonatkozó jogszabályok ismerete ugyanis a rendőri szolgálat szükségszerű része.

[18] A fentiek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan kötelezte az alperest a Módszertani Útmutató közlésére, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

[19] A másodfokú bíróság korábban rámutatott, hogy az informatikai rendszer biztonságának veszélyeztetettségére vonatkozó alperesi hivatkozás új tényállításnak minősül, amely a fellebbezési eljárásban nem megengedett. Azt azonban szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a Módszertani Útmutatóban szereplő és az alperes által megjelölt részek ún. eljárási rendet, illetve az alperes által használt informatikai eszközök, rendszerek elnevezését tartalmazza. Ezen adatoknak a Módszertani Útmutató általi megismerése önmagában nem veszélyeztetheti az alperes informatikai rendszereit. Ezt meghaladóan maga az alperes sem adott arra vonatkozóan részletes tényelőadást, hogy az informatikai rendszerek elnevezésének ismerete milyen biztonsági kockázattal járna.

[20] A másodfokú eljárásban a felek sem számítottak fel perköltséget, ezért a Pp. 81. § (1) bekezdése érelmében arról dönteni sem volt szükséges.

[21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes.

Budapest, 2026. október 6.

Dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke

Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. Dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró bíró

Перевод на русский: GigaChat-2, 04.11.2026. Машинный перевод, вычитывается редакцией.