Орган по защите данных Венгрии (NAIH): публикация фотографии на Facebook без согласия

Ügyszám: NAIH/2020/32/4

Tárgy: határozat

Előzmény: NAIH/2019/6885

: HATÁROZAT A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt a […] Zrt.

volt igazgatósági elnökének, […] kérelmezőnek ([…] a továbbiakban: Kérelmező) Dr. Erőss Gábor

Jánossal, Budapest VIII. kerületének önkormányzati képviselőjével és jelenlegi alpolgármesterével

([…]; a továbbiakban: Kérelmezett vagy Kötelezett) szemben személyes adatok jogellenes kezelése és közzététele tárgyában benyújtott kérelme nyomán indult adatvédelmi hatósági eljárásban a Hatóság az alábbi döntéseket hozza:

I. A Hatóság a kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy a Kötelezett jogellenes adatkezelést valósított és valósít meg azzal, hogy megfelelő jogalap nélkül, a jogszerűség, a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvének megsértésével készítette és tette közzé a Kérelmezőt ábrázoló képfelvételt.

I.1. A Hatóság hivatalból megállapítja, hogy a Kérelmezett a Kérelmező érintetti joggyakorlására (hozzáféréshez való jog, törléshez való jog) irányuló kérelmének figyelmen kívül hagyásával megsértette a Kérelmező érintetti joggyakorláshoz való jogát, valamint a tisztességes eljárás és átláthatóság elvét.

I.2. A Hatóság a Kötelezettet elmarasztalja, egyúttal megtiltja a Kötelezettnek a sérelmezett adatkezelés folytatását és elrendeli a képfelvétel Facebook közösségi oldalról való törlését. Az adattörlés tényét, valamint azt, hogy a törlésről a Kérelmezőt is értesítette, igazolja a Hatóság felé.

Az I.2. pontban előírt intézkedések megtételét a Kötelezettnek a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt – igazolnia a Hatóság felé.

II. A Hatóság elrendeli a végleges határozatnak az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő nyilvánosságra hozatalát.

III. A Hatóság a kérelem adatvédelmi bírság kiszabására vonatkozó részét elutasítja, ugyanakkor az I. és I.1. pont szerinti jogsértések miatt a Kötelezettet hivatalból

100.000 Ft, azaz százezer forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezi. A hatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel, ezért annak viseléséről nem rendelkezett a Hatóság. Az adatvédelmi bírságot a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére irányadó keresetindítási határidő lejártát, illetve felülvizsgálat kezdeményezése esetén a bíróság döntését követő 15 napon belül a Hatóság központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámlája (10032000- 01040425-00000000 Központosított beszedési számla IBAN: HU83 1003 2000 0104 0425 0000 0000) javára kell megfizetni. Az összeg átutalásakor a NAIH/2020/32/4 BÍRS. számra kell hivatkozni.

Ha a Kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a törvényes kamat, amely a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. A bírság és a késedelmi pótlék meg nem fizetése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Hatóság felhívja a Kötelezett figyelmét, hogy a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejáratáig, illetve közigazgatási per esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg.

INDOKOLÁS

I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

A Kérelmező 2019. szeptember 9. napján kelt, a Hatósághoz postai úton 2019. szeptember 17. napján beérkezett beadványaiban előadta, hogy a Kérelmezett […] saját hivatalos (vagyis nem magáncélra használt) Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében olyan, a Kérelmezőt, valamint a Kérelmező kiskorú gyermekét ábrázoló fotót tett közzé, amelynek készítéséhez és közzétételéhez a Kérelmező nem járult hozzá. Emellett, a Kérelmező álláspontja szerint a bejegyzés sérti a Kérelmező Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:48 § (1) bekezdése szerinti személyiségi jogait. A képfelvétel az alábbi szöveg kíséretében került közzétételre:

„A 8. KERÜLETI FIDESZES VÁROSVEZETÉS SZEMÉLYESEN TÉPDESI LE AZ ELLENZÉKI

HIRDETMÉNYEKET Miután tegnap rajtakaptam a Teleki téren, amint a saját gyermeke társaságában letépett egy ellenzéki ([…] kampánynyitójára hívó) hirdetményt, […] (a képen napszemüvegben -- a kezét, benne az összegyűrt papírral bekarikáztam), a […] Zrt. és […] Zrt. igazgatósági elnökét megkérdeztem, hogy: ezt akkor így hogy? Szerinte "a szabályokat be kell tartani." Ezt bírta válaszolni! Amikor elkezdtem sorolni az elmúlt évek jogszabály- és törvénysértéseit (az egyik kerületi fideszes képviselő büntetőügyétől kezdve a másik kerületi képviselő lakásügyéig, az EU-s támogatásokkal való visszaéléstől, offshore-mutyitól kezdve a szavazásra sem bocsátott módosító inditványokig...), eloldalgott... Megjegyzem: az önkormányzat NEM biztosított egyetlen négyzetcentiméter hirdetési felületet sem a kampányra. Csak fővárosi plakáthelyek vannak, az is kevés, s mindeközben a Fideszes vezetés gátlástalanul kampányol -- az "önkormányzati" infopontokon.” A sérelmezett bejegyzés, illetve fotó az alábbi URL-eken érhetők el:

- […] - […] A Kérelmező előadta továbbá, hogy a plakátok jogszerűtlen elhelyezésével kapcsolatban a Budapest Főváros VIII. kerületi Helyi Választási Bizottság a jogsértés tényét a 9/2019. (VIII.24.) számú döntésében megállapította, valamint a 65/2019 (09.06.) számú határozatában eltiltotta a további jogszabálysértéstől az „Egyesült Ellenzék”-et. Utóbbi határozatot a Kérelmező megküldte a Hatóság részére.

Fentiek alapján a Kérelmező kérte a Hatóságot, hogy állapítsa meg személyes adatok jogellenes kezelésének tényét és szólítsa fel a Kérelmezettet a jogsértés megszüntetésére. […] A Hatóság előtt a Kérelmező kérelmére a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlament és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 57. cikk (1) bekezdés f) pontja és az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján NAIH/2019/6885 számon adatvédelmi hatósági eljárás indult. A Hatóság 2019. szeptember 30. napján kelt NAIH/2019/6885/2 számú végzésében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 44. §-a alapján a hiánypótlásra hívta fel a Kérelmezőt. A Kérelem hiányait a Kérelmező 2019. október 11. napján kelt, a Hatósághoz 2019. október 16. napján beérkezett levelében pótolta, és a kérelmet akként pontosította, hogy a jogsértés tényének megállapítása mellett a Kérelmezett további jogsértéstől való eltiltását és a Kérelmezettel szemben bírság kiszabását kéri;

előadta, hogy a fénykép készültének pillanatában a helyszínen azonnal felhívta a Kérelmezett figyelmét, hogy ne éljen vissza képmásával és azt ne hozza semmilyen közösségi oldalon nyilvánosságra, mert nem járul hozzá; a beszélgetésen jelen volt képfelvételen is látható kiskorú lánya, akinek bár az arcát kitakarták, de mivel megírták, hogy a képen is látható, így könnyen beazonosíthatóvá vált;

tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy a Hatóság hiánypótlási felhívásának kézhezvételét követően írásban, postai és elektronikus levél útján is felszólította a Kérelmezettet arra, hogy adjon tájékoztatást az adatkezelés jogalapjáról és céljáról, és amennyiben az adatkezelés jogalap nélkül és nem célhoz kötötten végezte, a sérelmezett bejegyzést haladéktalanul távolítsa el az oldalról, a levélben foglaltaknak azonban a Kérelmezett nem tett eleget [a Kérelmezett részére küldött, 2019. október 9. napján kelt felszólító levelet, valamint az annak átvételét igazoló tértivevényt a Kérelmező megküldte a Hatóság részére];

tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy a sérelmezett bejegyzést 2019. szeptember 3. napján jelentette a Facebook felé, a közösség oldal azonban nem reagált;

tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy peres eljárást nem kezdeményezett a személyiségi jogai megsértése miatt, mert a Hatóságtól várja, hogy megállapítsa a jogsértés tényét és a Kérelmezett további jogsértéstől való eltiltását, valamint annak megállapítását, hogy nem minősül közszereplőnek, tekintettel arra, hogy bár egy 100%-os önkormányzati tulajdonú cég igazgatósági elnöke, semmilyen politikai választott, vagy kinevezett pozíciót nem tölt be. A Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról 2019. november 13. napján kelt NAIH/2019/6885/4 számú végzésében értesítette, és az Ákr. 63. §-ára való hivatkozással a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet. Az […] és […] e-mail címekre 2019. november 13. napján elküldött végzés esetében a Hatóság nem kapott hibaüzenetet arról, hogy a küldés sikertelen lett volna, a Budapest VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat címére postai úton küldött végzés pedig a Hatósághoz visszaérkezett tértivevény alapján 2019. november 18. napján egy meghatalmazott személy által átvételre került. A Kérelmezett a Hatóság által megállapított 8 napos határidőn belül nem tett eleget a végzésben foglaltaknak, ezért a Hatóság 2019. december 16. napján kelt NAIH/2019/6885/5 ügyiratszámú végzésében – eljárási bírság kiszabása mellett – ismételten nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet. A Kérelmezett 2019. december 24. napján kelt, a Hatósághoz elektronikus úton 2019. december 27. napján megküldött, postai úton pedig 2020. január 2. napján beérkezett levelében eleget tett a Hatóság felhívásának, továbbá az Ákr. 53. §-a alapján igazolási kérelemmel élt a válaszadási határidő mulasztása miatt. A Hatóság 2020. január 9. napján kelt NAIH/2020/32/3 ügyiratszámú végzésében az Ákr. 54. §-a alapján az igazolási kérelemnek helyt adott, és a Kérelmezettel szemben kiszabott eljárási bírságot visszavonta. A Hatóság felhívására adott válaszlevelében a Kérelmezett az alábbiakról nyilatkozott:

- Álláspontja szerint a Kérelmező által hivatkozott esetben az általános adatvédelmi rendelet kizárólagos alkalmazása ellenkezik a magyar törvényekkel, az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával.

- A képfelvételt tartalmazó bejegyzés közzétételének alapja a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog, célja pedig a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó eseményről való tájékoztatás volt.

- A képen az látható, hogy egy közfeladat ellátásával megbízott személy választási időszakban önhatalmúlag egy választási hirdetményt semmisít meg. Ugyanez a személy a Kúria jogerős döntése alapján felelős volt az elkövetés pillanatában is fennálló jogsértő helyzetért: a Kérelmező által vezetett […] Zrt.-t a Kúria elmarasztalta, mert az általa kiadott […] című napilap 2019. 31. és 32. lapszámaival megsértette a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítására vonatkozó alapelvet.

- A képfelvétel készítésének és közzétételének célja a 2019. évi önkormányzati választási kampányban történt – a Kérelmezett véleménye szerint – jogsértő cselekmény rögzítése volt, amelynek során egy közpénzből fenntartott, önkormányzati tulajdonban álló szervezet, a […] Zrt. vezető tisztségviselője a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. (a továbbiakban: Ve.) törvény szabályaival ellentétes módon, annak szabályain túlterjeszkedve, önhatalmúlag távolított el a választási kampány időszakában egy választási plakátot, illetve hirdetményt ([…] ellenzéki főpolgármester-jelölt kampánynyitójára szóló meghívót).

- A fényképfelvétel elkészítésére és közzétételére tehát a Kérelmező cselekményének rögzítése és nyilvánosság elé tárása céljából került sor, a választások tisztaságának és a választók kiegyensúlyozott tájékoztatásának biztosítása érdekében. A képmás elkészítésének jogalapja a véleménynyilvánításhoz, a választások tisztaságához és a választók kiegyensúlyozott tájékozódásához fűződő jog volt.

- A helyi önkormányzati választásokra, különös tekintettel a kampánytevékenységre, illetve az annak során elkövetett jogsértésekre az uniós jog hatálya nem terjed ki, a Ve. jelen ügyben vitatott (illetve megsértett) szabályai nem az uniós jogon alapulnak, így az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján jelen eset nem esik a rendelet hatálya alá.

- A posztban említett személy a Kerület (tehát „a köz”) tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetője, sok száz ember munkáltatója, sokmilliárd forint közpénz fölött rendelkezik (illetve rendelkezett), az online közvetített és az ülések után is online hozzáférhető Képviselőtestületi ülések rendszeres szereplője, megszólalója; egyszóval közszereplő. De még ha nem is volna az, tettének nyilvánosság elé tárásához akkor is közérdek fűződne, mert amit tett (kampányidőszakban egy ellenzéki plakát megrongálása, megsemmisítése), az közügy.

- Az utóbbi időben a közszereplő fogalma helyett jelentősebb lett a „közügy”, vagy másképpen a közérdeklődésre számot tartó esemény fogalma. A Kérelmezett ezt a Magyar Nemzet kontra Nemzetgazdasági Minisztérium perből vezeti le, melyet 2018-ban a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján jogerősen nyert meg a Magyar Nemzet.

- A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése mögötti megfontolás magvát az Alkotmánybíróság már 1994-ben elvetette, amikor leszögezte 60/1994. (XII. 24.) határozatban, hogy „A közhatalmat gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében a személyeknek – különösen a választópolgároknak – a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez az előbbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, amelyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelentősek lehetnek.

- A közhatalom gyakorlása olyan szempont, ami a személyes adatok korlátozhatóságával kapcsolatban mérlegelhető. De az egyértelmű áttörés húsz évvel később jött az Alkotmánybíróságtól. Ez pedig a 28/2014. (IX. 29.) AB határozat, amelyben a rendőr képmásának nyilvánossága tárgyában foglalt állást az AB. Ebben ezt mondta ki az Alkotmánybíróság: „Mindaddig, amíg valamely tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával, az emberi méltóság védelmével összefüggésben a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását. Valamely jelenkori eseménnyel kapcsolatban a nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az eseménnyel összefüggésben az engedélyük nélkül nyilvánosságra hozható. […K]épfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül.”

- A fentieket a jogerős ítélet úgy foglalja össze elvi jelleggel, hogy a közügyekkel összefüggő szabad véleménynyilvánítás kapcsán annak van jelentősége, hogy a megszólaló valamilyen társadalmi, politikai kérdésben szólalt-e meg, és nem annak, hogy az adott tudósítással érintett személy maga hivatásszerűen közszereplő-e vagy sem.

- A kerület gazdasági társaságainak vezetőjeként, a Képviselőtestületi ülések rendszeres szereplőjeként a Kérelmező közszereplő is, de ami vitathatatlan, az az, hogy a plakát megrongálásával közérdeklődésre számot tartó politikai kérdésben nyilvánult meg. Vagyis a fent idézett ítélet megfogalmazásával élve – közérdeklődésre számot tartó esemény főszereplőjévé vált a Kérelmező. A Facebook-posztban a fényképfelvétel szerepeltetése pedig egyáltalán nem mellékes: az bizonyítja, hogy a posztban leírtak a valóságnak megfelelnek, így a felvétel garantálja, hogy a poszt állításai ne legyenek vitathatók. Ezeket a Kérelmező nem is vitatta. Ennek pedig az álhírek (fake news) korában fokozott jelentősége van. A cáfolhatatlanságot ezért önmagában az események szó szerinti ismertetése és […] nevének leírása nem biztosította volna. Így viszont cáfolhatatlan tényként jutott a közvélemény tudomására, hogy a köz szolgálatára felesküdött önkormányzati cégvezető ellenzéki plakátot tép le, rongál meg, semmisít meg.

- A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata is ugyanezt az elvi alapot követi, vagyis azt, hogy a demokratikus államokban a közügyekkel kapcsolatos vitákhoz fűződő érdek sokszor fontosabb, mint a magánszféra védelme. Például a Flinkkilä and Others v. Finland ügyben rámutatott arra, hogy amennyiben egy közszereplőnek nem minősülő személy nem sértő fényképét egy közüggyel összefüggésben használja fel a sajtó, akkor az érintett magánszférájával szemben a sajtószabadságnak kell elsőbbséget kapnia. Sőt, a Lillo-Stenbergand Sæther v. Norway ügyben hozott ítélet szerint jogszerű, ha egy nyilvános helyen rendezett, de egyébként a családi élet által védett eseménynek minősülő esküvőről készített, sértőnek nem minősülő fényképet a sajtó az érintettek hozzájárulása nélkül közöl le.

- Összefoglalva tehát szabad és egyenlő választójog megvalósulásának szükséges feltételeit a Kérelmező által vezetett […] Zrt. nem biztosította, ennek a tudatos alapjogsértésnek a bemutatáshoz közérdek fűződött.

- A bejegyzés szövegéből nem azonosítható egyértelműen, hogy Kérelmező gyermeke szerepel-e a felvételen, illetve hogy a Kérelmező mögött sétáló alak lenne ő. Kérelmező gyermekéről kizárólag annyi tudható meg a bejegyzésből, hogy jelen volt a plakát letépésekor, az nem, hogy a felvételen is szerepel. (A fénykép nem a plakát letépésekor készült, hanem azután). A Kérelmezőén kívül minden más személy arcát kitakartam, Kérelmező gyermekének képmása nem látható, és a poszt nem is azonosítja őt be.

- A Kérelmező megkeresésére a Kérelmezett nem válaszolt, azt a kampány részének tekintette.

- A Kérelmező megkeresése (melyet a Kúria jogerős ítélete szerint is választási jogsértést elkövető […] újság, illetve az azt kiadó […] Zrt. vezetőjeként, fejléces papíron „[…] Zrt igazgatósági elnökeként”, asszisztense útján küldött meg, a poszt megjelenése után 39 nappal!), illetve az egymilliós sérelemdíjjal való fenyegetés politikai nyomásgyakorlás volt, melynek céljaként a Kérelmezett azt a szándékot azonosította, hogy a választási kampány hajrájában a továbbiakban ne tájékoztasson különböző közérdeklődésre számot tartó eseményekről.

- A cselekmény (plakát letépése) a Helyi Választási Bizottság idézett határozatának megszületése előtt került sor, megkerülve a vonatkozó törvény jogorvoslatokra vonatkozó szabályait. Ezen felül pedig nem mellékes körülmény, hogy a Kérelmező által vezetett […] Zrt.-t a Kúria elmarasztalta, mert az általa kiadott […] című napilap 2019. 31. és 32. lapszámaival megsértette a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítására vonatkozó alapelvet (Ve. 2§ (1) bekezdés (c) pont). A Kérelmező önkényes eljárása tehát egy a Kúria által megállapított jogsértő helyzet fenntartására irányult, ráadásul e törvénysértő helyzetet a […] vezetőjeként – közszereplőként – maga állította elő, illetve tűrte meg. A […] című lap ugyanis nem adott valós tájékoztatást a kerületben és a Fővárosban folyó választási kampányról, nem számolt be az ellenzéki jelöltek választási rendezvényeiről, választási programjairól. Ugyanezen szervezet, a […] Zrt. volt az, amely közfeladata ellenére nem biztosított a kerületben a választási plakátok elhelyezésére szolgáló felületeket.

- Más weboldalon, közösségi fórumon nem került közzétételre a kifogásolt képfelvétel.

II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi,gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján: „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”). Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján személyes adat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjthető, és ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon nem kezelhető („célhoz kötöttség”). Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”). Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az érintettek jogainak (beleértve a személyes adatok törléséhez való jogot) gyakorlására vonatkozó intézkedésekkel összefüggő adatkezelői kötelezettségeket az általános adatvédelmi rendelet 12. cikke határozza meg. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) bekezdése alapján az adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt és a 15–22. és 34. cikk szerinti minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (2) bekezdése alapján az adatkezelő elősegíti az érintett 15-22. cikk szerinti jogainak a gyakorlását. A 11. cikk (2) bekezdésében említett esetekben az adatkezelő az érintett 15-22. cikk szerinti jogai gyakorlására irányuló kérelmének a teljesítését nem tagadhatja meg, kivéve, ha bizonyítja, hogy az érintettet nem áll módjában azonosítani. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdése alapján az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a 15-22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (4) bekezdése értelmében, ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (5) bekezdése értelmében a 13. és 14. cikk szerinti információkat és a 15–22. és 34. cikk szerinti tájékoztatást és intézkedést díjmentesen kell biztosítani. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre, észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést. A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az adatkezelőt terheli. Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket; d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen; f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ; h) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár. Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés alapján az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:

a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából; b) a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából; c) a 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a népegészségügy területét érintő közérdek alapján; d) a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez. Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése értelmében az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet. Az Infotv. 38. § (2) bekezdése értelmében a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. A Hatóság feladatait és hatáskörét az általános adatvédelmi rendelet 57. cikk (1) bekezdése, 58. cikk (1)-(3) bekezdései és az Infotv. 38. § (2)-(4) bekezdései határozzák meg részletesen. Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Eszerint a Hatóság korrekciós hatáskörében eljárva:

a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit; b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték; h) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését.

Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (1) bekezdése alapján valamennyi felügyeleti hatóság biztosítja, hogy e rendeletnek a (4), (5), (6) bekezdésben említett megsértése miatt az e cikk alapján kiszabott közigazgatási bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése alapján a közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)-h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket:

a) a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke; b) a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege; c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés; d) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a

25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket; e) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések; f) a felügyeleti hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke; g) a jogsértés által érintett személyes adatok kategóriái; h) az, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel; i) ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban - ugyanabban a tárgyban - elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés; j) az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint k) az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség. Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdése alapján az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4%-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

a) az adatkezelés elvei - ideértve a hozzájárulás feltételeit - az 5., 6., 7. és 9. cikknek megfelelően; b) az érintettek jogai a 12-22. cikknek megfelelően. Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (7) bekezdése alapján a felügyeleti hatóságok 58. cikk (2) bekezdése szerinti korrekciós hatáskörének sérelme nélkül, minden egyes tagállam megállapíthatja az arra vonatkozó szabályokat, hogy az adott tagállami székhelyű közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervvel szemben kiszabható-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékű. Az Infotv. 61. § (1) bekezdés bg) pontja alapján az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság bírságot szabhat ki. Az Infotv. 61. § (2) bekezdése szerint a Hatóság elrendelheti határozatának – az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha a határozat személyek széles körét érinti, azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta, vagy a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja. Az Infotv. 61. § (6) bekezdése alapján a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg. Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvény IX. cikk (1), és (4) bekezdései alapján mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok jogszabályban összeegyeztetik a személyes adatok e rendelet szerinti védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal, ideértve a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelését is. Az általános adatvédelmi rendelet (65) preambulum-bekezdése alapján […] a személyes adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása, valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, illetőleg közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, vagy a népegészségügy területét érintő közérdekből, közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges. Az általános adatvédelmi rendelet (153) preambulum-bekezdése alapján [a] tagállamok jogának össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás – ideértve az újságírói, a tudományos, a művészi, illetve az irodalmi kifejezés – szabadságára vonatkozó szabályokat a személyes adatok védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti joggal. Az Infotv. 3. § 6. pontja értelmében a közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladatés hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A Ptk. közéleti szereplő személyiségi jogának védelméről szóló 2:44. § (1)-(3) bekezdései alapján a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.

A Ptk. képmáshoz és hangfelvételhez való jogról szóló 2:48. §-a alapján képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

III. A Hatóság döntése

III.1. Az adatkezelő személye Az általános adatvédelmi rendelet fogalom-meghatározása alapján egy ember arca, képmása, személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet adatkezelésnek, az adatok kezelésének célját és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározó természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv pedig adatkezelőnek minősül. A vizsgált adatkezelés tekintetében a Kérelmezőt ábrázoló képfelvétel az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján személyes adatnak, a képfelvétel készítése és Facebook közösségi oldalon történő közzététele az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján adatkezelésnek, a Facebook-oldalt üzemeltető és kezelő Kérelmezett pedig az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján adatkezelőnek minősül, tekintettel arra, hogy a személyes adatok (jelen esetben a Kérelmezőt ábrázoló képfelvétel) készítésének és közzétételének célját – nevezetesen a Kérelmező cselekményének, mint a Kérelmezett álláspontja szerint a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődére számot tartó eseménynek a választások tisztaságának és a választók kiegyensúlyozott tájékoztatásának biztosítása érdekében történő rögzítését és nyilvánosság elé tárását – a Kérelmezett határozta meg. Jelen eljárás során vizsgált adatkezelések (képfelvétel készítése és közzététele) az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartoznak, következésképpen ezen adatkezelésekre az általános adatvédelmi rendelet szabályait kell alkalmazni. A Hatóság megjegyzi, hogy mivel a Kérelmezőt ábrázoló képfelvételt egy nyilvános, vagyis mindenki által látható bejegyzésben saját (hivatalos) Facebook-oldalán tette közzé a Kérelmezett – aki a vizsgált adatkezeléskor önkormányzati képviselői tisztséget töltött be, ennélfogva már és alpolgármesterré válása előtt is közszereplőnek minősült –, az adatkezelés semmi esetre sem tekinthető az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdés c) pontja által az általános adatvédelmi rendelet hatálya alól kivett személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett ún. háztartási adatkezelésnek. A Facebook-oldal tulajdonosának, jelen esetben a Kérelmezettnek, az adott oldalon zajló mindennemű tevékenység vonatkozásában – a Facebook használati szabályai szerint is elvben kizárólagosan rendelkezni jogosult személyként egyértelműen fennáll az oldal használatával összefüggően megvalósított adatkezelésért való felelőssége. Az adatkezelő ugyanis az adatkezelésért objektív módon felelősséggel tartozik és az általános adatvédelmi rendelet alapján pusztán e minőségénél fogva köteles betartani és másokkal betartatni az általános adatvédelmi rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott adatkezelési szabályokat. Azon körülmény, hogy képfelvétel készítésére és közzétételére önkormányzati választási kampányidőszakban került sor, semmilyen módon nem eredményezhet mentesülést ezen adatkezelői felelősség alól. III.2. A Kérelmező személye A Kérelmező a képfelvétel készítésének és közzétételének idején egy 100%-ig önkormányzati tulajdonú, cégnek, a […] Zrt-nek (a továbbiakban: Társaság) volt az igazgatósági elnöke.

A Társaság Alapszabályában foglaltak alapján a Társaság tevékenységeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §-ban és a 23.§-ának (5) bekezdésében a 7. 11. 13. 17 és 19. pontjaiban foglaltak, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. tv, a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 36/2014 (XI.06.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében foglaltak, valamint az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 81/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelet alapján a közfeladat ellátás érdekében végzi. A Társaság tehát közfeladatot ellátó szervnek minősül, melynek képviseletére, a Társaság vezető tisztségviselői (így az igazgatósági elnök is) jogosultak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy a közfeladatot ellátó szervek képviseletére jogosult személyek (csakúgy, mint a közfeladatot ellátó személyek, illetve közszereplők) esetében jóval szélesebb azon adatok köre, amelyek nyilvánossága még nem sérti az illető személységi jogait, és e személyeknek többet kell eltűrniük a rovásukra elhangzott negatív értékítéletek és bírálatok vonatkozásában, ez azonban természetesen nem eredményezheti a személyes adatok védelméhez való jog semmibevételét. Az Infotv. 26. § (2) bekezdése példálózóan felsorol mindenképpen közérdekből nyilvános adatokat, ezen túl azonban a közérdekből nyilvános adatok körét kiegészíti ki azon személyes adatok körével, amelyeket az egyes törvények felsorolnak. Ugyanezen bekezdés azonban kimondja azt is, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok vonatkozásában is érvényesülnie kell a személyes adatok kezelésére vonatkozó célhoz kötött adatkezelés elvének. Az Infotv. 1. §-a fekteti le azt a célt, amelyet a közérdekből nyilvános adatok megismerésének szolgálni kell, azaz a közügyek átláthatóságát. Mivel képtelenség felsorolni minden olyan, az egyes közfeladatot ellátó személyek feladatával összefüggő és a közhatalom nyilvánosság általi ellenőrzéséhez elengedhetetlen adatot, a felsorolást kinyitja az Infotv. 26. § (2) bekezdése, és a más törvény által meghatározott adatokon felül minden olyan személyes adatára kiterjeszti a megismerhetőséget, amely az adott szerv feladat- és hatáskörében történő eljárás során a közfeladat ellátásával közvetlenül összefügg. A közérdekből nyilvános személyes adatok tekintetében fontos kiemelni, hogy megismerésükre ugyan a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de ezen adatok személyes adat jellege a nyilvánosság ellenére megmarad, így az adatvédelem legfontosabb garanciáját, a célhoz kötött adatkezelés elvének követelményét változatlanul be kell tartani. Az információszabadságnak és az információs önrendelkezési jognak egymásra tekintettel kell érvényesülnie, így a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok körének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy azok nyilvánossága nem sérti-e aránytalanul a magánszférához való jogot. A közérdekből nyilvános személyes adatok célhoz kötött terjesztésének megsértése a személyiségi jogok megsértésével járhat és felvetheti sérelemdíj bíróság általi megállapítását is. A Kérelmező neve a képfelvétel készítésekor és közzétételekor közérdekből nyilvános adatnak minősült. Ugyanakkor a Kérelmező képmása nem tekinthető közérdekből nyilvános (személyes) adatnak az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy egy igazgatósági elnök (illetve tag) kinézete nem függ össze közfeladat ellátásával. III.3. Az adatkezelés jogszerűsége Az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései alapján az adatkezelés jogszerűségéhez számos követelményt kell teljesíteni. Ezek közül kiemelt szerepe van a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvének, valamint az adatkezelés megfelelő jogalapjának:

- Az adatkezelőknek az adatkezelés során meg kell tartaniuk az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt célhoz kötöttség és adattakarékosság elvéből fakadó követelményeket. Ennek megfelelően az adatkezelőnek igazolnia kell azt, hogy milyen célból használta fel és hozta nyilvánosságra az érintett személyes adatait, illetve azt is, hogy ezen adatkezelési célból miért tekinthető elengedhetetlenül szükségesnek személyes adatok kezelése.

- Az adatkezelőnek az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkével összhangban álló jogalappal kell rendelkeznie az adatkezeléshez. Az adatkezelőnek igazolnia kell, hogy az érintett hozzájárulása alapján, vagy milyen jogszabályi rendelkezés szerint használta fel és hozta nyilvánosságra az érintett személyes adatait, vagy hogy az adatkezelés szükséges az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez, és az adatkezelés arányosan korlátozza az érintett személyes adatok védelméhez fűződő jogát. Figyelembe kell venni azt is, hogy az adatok az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke szerinti különleges személyes adatok kategóriájába tartoznak-e, az információ elérhetősége mennyire van hátrányos befolyással az érintett magánéletére, valamint hogy az érintett közfeladatot ellátó személynek vagy közszereplőnek minősül-e, vagy sem. Jelen ügyben figyelemmel kell lenni a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jog és a véleménynyilvánítás szabadságának ütközésére is. Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak össze kell egyeztetnie a személyes adatok védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal. Mivel Magyarország Alaptörvénye a személyes adatok védelméhez való jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát is az alapvető jogok között nevesíti, a véleménynyilvánítás szabadságának, mint alkotmányos alapjognak az érvényesítésének a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog védelmével együtt kell megvalósulnia. A Kérelmezettnek, mint közfeladatot ellátó (és személyes adatokat kezelő) személynek a feladatai ellátásának szerves része kell, hogy legyen az adatvédelmi követelmények alkalmazása, és elvárható tőle, hogy tevékenysége során gondoskodjon a jogszabályok megfelelő alkalmazásáról, illetve, hogy biztosítsa az alapjogok védelmét. A felvétel készítése és közzététele során adatkezelés történt, melynek meg kell felelnie az általános adatvédelmi rendelet szabályainak. Ennek megfelelően az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében szabályozott jogalapok egyikének fenn kell állnia, hogy az adatkezelés jogszerű legyen. Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerint az adatkezeléshez megfelelő jogalap lehet az érintett hozzájárulása, amely azonban jelen esetben nem áll fenn, mivel a felvétel készítéséhez és közzétételéhez készítéséhez a Kérelmező nem járult hozzá. A kifogásolt képfelvétel készítésének és közzétételének jogalapjaként a Kérelmezett nem jelölte meg konkrétan az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében felsorolt jogalapok egyikét sem, ehelyett a véleménynyilvánításhoz, a választások tisztaságához és a választók kiegyensúlyozott tájékozódásához fűződő jogot határozta meg. Az adatkezelés jogszerűségének igazolása érdekében a Kérelmezett bírósági döntésekre (az Alkotmánybíróság határozataira, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteire) is hivatkozott. A hivatkozott bírósági döntésekkel kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy azok kifejezetten a sajtó által megvalósított adatkezelésekkel és a sajtószabadság gyakorlásával összefüggésben születtek:

- A 28/2014. (IX. 29.) AB határozatban azt mondta ki az Alkotmánybíróság: „Mindaddig, amíg valamely tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával, az emberi méltóság védelmével összefüggésben a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását. Valamely jelenkori eseménnyel kapcsolatban a nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az eseménnyel összefüggésben az engedélyük nélkül nyilvánosságra hozható. […K]épfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül.”

- Az EJEB a Flinkkilä and Others v. Finland ügyben rámutatott arra, hogy amennyiben egy közszereplőnek nem minősülő személy nem sértő fényképét egy közüggyel összefüggésben használja fel a sajtó, akkor az érintett magánszférájával szemben a sajtószabadságnak kell elsőbbséget kapnia. Sőt, a Lillo-Stenbergand Sæther v. Norway ügyben hozott ítélet szerint jogszerű, ha egy nyilvános helyen rendezett, de egyébként a családi élet által védett eseménynek minősülő esküvőről készített, sértőnek nem minősülő fényképet a sajtó az érintettek hozzájárulása nélkül közöl le. A sajtót illetően a hatályos törvényi rendelkezések alapvetően arra biztosítanak lehetőséget, hogy elsődlegesen a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) rendelkezéseinek betartásával – a sajtó munkatársai felvételeket készítsenek. A sajtó a személyiségi jogok megsértése nélkül az egyes sajtótermékekben nyilvánosságra is hozhatja a felvételeket. Az Alaptörvény IX. cikke, valamit az Smtv. 10. § és 13. § rendelkezései alapján a sajtószervek kötelezettsége, hogy a közérdeklődésre számot tartó eseményekről a közvéleményt tájékoztassák, és egyidejűleg a közvélemény alkotmányos joga, hogy ezekről tudomást szerezzen. Ebből következik, hogy amikor a sajtó egy közérdeklődésre számot tartó ügyről beszámol, alkotmányos kötelezettségét teljesíti. Jelen ügyben azonban megállapítható, hogy a Kérelmezett nem tekinthető a sajtó munkatársának, Facebook-oldala pedig nem tekinthető sajtóterméknek, így a Kérelmezett által hivatkozott bírósági döntésekben a bíróságok által a sajtószabadsággal összefüggésben tett megállapításokat nem lehet a vizsgált adatkezelésre vonatkoztatni. A Kérelmező adatkezeléshez való hozzájárulásának hiányában vizsgálni kellett, hogy a felvétel készítésének és közzétételének a Kérelmezett által jogalapként megjelölt véleménynyilvánításhoz és tájékozódáshoz való jog elsőbbséget élvez-e a Kérelmező személyes adatok védelméhez fűződő jogával szemben, valamint, hogy a felvétel készítése és közzététele megfelel-e a célhoz kötöttség és adattakarékosság elvének, illetve, hogy az adatkezelés szükséges-e, arányos-e, van-e (volt-e) olyan egyéb mód, amely nem jár adatkezeléssel, illetve kisebb beavatkozással jár az érintett magánszférájába, ami az adattakarékosság alapelvi követelményeiből is következik. A sérelmezett felvétel azt a pillanatot örökítette meg, amikor a napszemüveget viselő Kérelmező, jobb kezében egy összegűrt papírral átkel egy kijelölt gyalogátkelőhelyen. A felvételen továbbá látható még a Kérelmező kiskorú gyermeke, akinek az arca ugyan kitakarásra került, azonban a bejegyzés szövege rá vonatkozóan is utalást tartalmaz: „…amint saját gyermeke társaságában…” Bár a kérelem a Kérelmező kiskorú gyermeke személyes adataival összefüggő adatkezelésre nem terjedt ki és így a Hatóság az eljárás során nem vizsgálta, a Hatóság megjegyzi, hogy a Kérelmezett álláspontja, miszerint a bejegyzés szövegéből nem azonosítható egyértelműen, hogy a Kérelmező gyermeke szerepel-e a felvételen nem elfogadható. Igaz ugyan, hogy a Kérelmezett a gyermeket nem nevezte meg és az arcát kitakarta, azonban a cselekmény leírásából következtetni lehet arra, hogy a felvételen a Kérelmező mellett látható személy a Kérelmező kiskorú gyermeke. A Kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy a képfelvétel készítésének és közzétételének célja a 2019. évi önkormányzati választási kampányban történt – a Kérelmezett véleménye szerint – jogsértő cselekmény (választási hirdetmény megsemmisítése) rögzítése és nyilvánosság elé tárása volt. A Kérelmezett álláspontja szerint, a Facebook-posztban a fényképfelvétel szerepeltetése egyáltalán nem mellékes, mivel az bizonyítja, hogy a posztban leírtak a valóságnak megfelelnek, így a felvétel garantálja, hogy a poszt állításai ne legyenek vitathatók. A képfelvételről ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy az nem a választási hirdetmény megsemmisítésekor, hanem azt követően készült, azon nem a vélelmezett jogsértés látható, hanem az, hogy a Kérelmező egy felismerhetetlen papírdarabbal a kezében átkel egy kijelölt gyalogátkelőhelyen. Igaz ugyan, hogy a közszereplők személyiségi jogai a Ptk. 2:44. §-a alapján a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében korlátozhatók, és a közügy–közszereplőkérdésében a közelmúlt alkotmánybírósági gyakorlata és az annak nyomában formálódó bírósági esetjog fontos állásfoglalásokat tett, amely jobbára erősíti azon értelmezést, amely szerint a véleménynyilvánítással érintett ügy „közügy” jellege az elsődleges szempont a személyiségvédelem csökkentett terjedelmének megállapításakor, ugyanakkor jelen esetben megállapítható, hogy a képfelvételen egyfelől a Kérelmező magán- vagy családi életének egy mozzanat látható, amely semmilyen összefüggésben nincs közfeladat ellátásával, és a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlásával, másfelől pedig a képfelvétel egyáltalán nem bizonyítja, hogy a bejegyzésben leírtak megfelelnek a valóságnak. A fényképek elkészítése és felhasználása jogszerűségének megítélése esetén nem szabad figyelmen kívül hagyni a Ptk. 2:48 §-ának rendelkezéseit sem, amelyek alapján képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett hozzájárulása szükséges, kivéve tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. A bírói gyakorlat szerint tömegfelvételnek minősül a fénykép, amennyiben azon emberek sokasága látható, illetve, ha az ábrázolt személyek nem egyedi személyekként, hanem mint a tömeg részei láthatók. Bár a sérelmezett képfelvételen több személy is látható, tekintettel arra, hogy azon egyedül a Kérelmező arca nem került kitakarásra, vagyis a Kérelmezőt egyedi személyként ábrázolja, a képfelvétel nem tekinthető tömegfelvételnek. Ezen túlmenően, a képfelvételen látható cselekmény nem tekinthető nyilvános közéleti szereplésnek sem. Mindebből az következik, hogy a képfelvétel készítéséhez és közzétételéhez szüksége lett volna a Kérelmező hozzájárulására. Vizsgálni kellett azt is, hogy a képfelvétel közzététele szükségesnek minősült-e. A fent kifejtettek alapján megállapítható, hogy a bejegyzésben közzétett képfelvételnek nincs külön a közügyek megvitatásához hozzájáruló plusz információértéke. A nyilvánosság tájékoztatásához elegendő lett volna egy képfelvételt nem tartalmazó szöveges bejegyzés is. Mindezek alapján megállapítható, hogy sem a képfelvétel készítése, sem annak közzététele nem egyeztethető össze a Kérelmezett által megjelölt céllal, nevezetesen egy jogsértő cselekmény rögzítésével és nyilvánosság elé tárásával. Az eljárás során beszerzett nyilatkozatok és dokumentumok alapján nem volt megállapítható, hogy a képfelvétel készítéséhez és közzétételéhez fűződő érdek elsőbbséget élvezne a Kérelmező érdekeivel és személyes adatai védelméhez fűződő jogával szemben, illetve, hogy az adatkezelés közérdekű lenne, vagy a Kérelmezettre, mint adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához lett volna szükséges. Tekintettel arra, hogy az eljárás során nem került megfelelő jogalap igazolásra és az adatkezelés meghaladta a szükséges és arányos mértéket, a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését és az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdésében foglalt jogszerű adatkezelés, valamint a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvét is. Az ügy kapcsán nem lehet figyelmen kívül hagyni továbbá azt sem, hogy a képfelvétel jelen határozat keltekor – vagyis több hónappal a 2019. októberi önkormányzati választások után továbbra is elérhető a Kérelmezett Facebook-oldalán, valamint, hogy a Kérelmező 2019. novembere óta már nem tölti be sem a […] Zrt., sem a Kérelmezett Facebook-bejegyzésében említett […] Zrt. igazgatósági elnöki tisztségét az említett társaságok által közzétett dokumentumok és információk alapján. [A dokumentumok, illetve információk az alábbi URL-eken érhetők el:

- […] - […]

Tekintettel arra, hogy a Kérelmező már nem tölti be a képfelvétel készítésekor betöltött tisztségeket, a képfelvétel Kérelmezett Facebook-oldalán történő szerepeltetése megfelelő cél és jogalap nélkül nem jogszerű, és sérti a Kérelmező általános adatvédelmi rendelet 17. cikke szerinti elfeledtetéshez való jogát is. III.4. A Kérelmező érintetti joggyakorlásra irányuló kérelme Az érintettek jogainak (beleértve a személyes adatok kezelésével kapcsolatos információkhoz való hozzáféréshez és a személyes adatok törléséhez való jogot) gyakorlására vonatkozó intézkedésekkel összefüggő adatkezelői kötelezettségeket az általános adatvédelmi rendelet 12. cikke határozza meg. A Kérelmező 2019. október 9. napján kelt levelében felszólította a Kérelmezettet arra, hogy adjon tájékoztatást az adatkezelés jogalapjáról és céljáról, és amennyiben az adatkezelés jogalap nélkül és nem célhoz kötötten végezte, a sérelmezett bejegyzést haladéktalanul távolítsa el az oldalról. A Kérelmező érintetti joggyakorlás keretében megjelölt igényeire a Kérelmezett semmilyen választ, tájékoztatást nem adott az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott módon és időn belül. A Kérelmezett nem tett eleget a Kérelmező érintetti jogainak gyakorlására irányuló kérelmének, arra semmilyen formában nem reagált és nem tájékoztatta a Kérelmezőt az általa megjelölt igények teljesítésének okairól sem. A személyes adatok kezelésével kapcsolatos információkhoz való hozzáférésre irányuló érintetti kérelem teljesítése kizárólag az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (5) bekezdése szerinti esetekben – vagyis ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó –, a törléshez („elfeledtetéshez”) való jog gyakorlására irányuló kérelem pedig kizárólag az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdése szerinti esetekben tagadható meg. Fentiek alapján nem fogadható el a Kérelmezett azon nyilatkozata, miszerint azért nem válaszolt a Kérelmező megkeresésére, mert azt a kampány részének tekintette. Azzal, hogy a Kérelmezett teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a Kérelmező érintetti joggyakorlásra irányuló kérelmét, a Kérelmezett megsértette a Kérelmező általános adatvédelmi rendelet 15. cikke szerinti hozzáféréshez, valamint az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke szerinti törléshez („elfeledtetéshez”) való jogát, az általános adatvédelmi rendeletnek az érintett jogai gyakorlására vonatkozó intézkedésekről rendelkező 12. cikkét és az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás és átláthatóság elvét. III.5. A Kérelmező bírság kiszabására irányuló kérelme A Hatóság a Kérelmező adatvédelmi bírság kiszabására vonatkozó kérelmét elutasítja, mivel e jogkövetkezmény alkalmazása a Kérelmező jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem érinti, számára a Hatóság ilyen döntése jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztet, ebből kifolyólag ezen – a közérdek érvényesítésének körébe eső – jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében, a bírságkiszabás vonatkozásában a Kérelmező nem minősül ügyfélnek az Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján. Továbbá, mivel az Ákr. 35. § (1) bekezdésének nem felel meg, e vonatkozásban kérelem benyújtásának nincs helye, így a beadvány ezen része kérelemként nem értelmezhető. III.6. Jogkövetkezmények A Hatóság a Kérelmező kérelmének részben helyt ad és az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján elmarasztalja a Kötelezettet, mert az adatkezelési tevékenysége megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) b) és c) pontját, 6. cikk (1) bekezdését, 12. cikk (1)-(5) bekezdéseit, 15. cikk (1) bekezdését és 17. cikk (1) bekezdését. A Hatóság továbbá az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján utasítja a Kötelezettet a sérelmezett képfelvétel Facebook közösségi oldalról való törlésére. A Kötelezettnek az adattörlés tényét, valamint azt, hogy a törlésről a Kérelmezőt is értesítette, igazolnia kell a Hatóság felé. A Hatóság a Kérelmező adatvédelmi bírság kiszabására vonatkozó kérelmét a III.5. pontban foglaltak szerint elutasította, ugyanakkor hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kötelezettel szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv.75/A. §-a alapján hivatalból mérlegelte az ügy összes körülményét és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében a figyelmeztetés se nem arányos, se nem visszatartó erejű szankció, ezért bírság kiszabása szükséges. A Hatóság a bírság kiszabása során az alábbi tényezőket vette figyelembe:

- A megfelelő jogalap és cél nélküli adatkezelés a Kérelmező magánszféráját jelentősen érinti. A jogsértés súlyos, mert érintetti jog gyakorlását érinti, továbbá a Kötelezett az adatkezelésével az általános adatvédelmi rendelet több cikkét is megsértette, köztük alapelvi jogsértést is megvalósított. [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés a) pont]

- A jogsérelmet a Kötelezett szándékos magatartása idézte elő. [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés b) pont]

- A Kötelezett elmarasztalására az általános adatvédelmi rendelet megsértése miatt még nem került sor. [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés e) pont]

- A Hatóság a bírság kiszabása tekintetében az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdésében szereplő további szempontokat a Hatóság áttekintette, de azokat nem vette figyelembe, mert mérlegelése szerint azok tárgyi ügyben nem voltak relevánsak.

- A jogsértés jellege alapján – adatkezelési elvek és érintetti jogok sérelme – a kiszabható bírság felső határa 20 000 000 EUR. [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdés a) és b) pont]

- A Budapest VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 2019. november 7. napján tartott képviselő-testületi ülésén hozott 140/2019. (XI.07.) számú határozatával megállapította, hogy a Kötelezettet, mint főállású alpolgármestert havi 797 800 HUF illetmény, továbbá 119 670 HUF költségtérítés illeti meg. A Kötelezett legfrissebb, 2020. január 30. napján kelt vagyonnyilatkozata alapján a Kötelezett 1 920 000 HUF készpénzzel rendelkezik, köztartozása, pénzintézettel vagy magánszemélyekkel szemben fennálló tartozása nincs. A képviselő testületi ülés jegyzőkönyve, valamint a Kötelezett vagyonnyilatkozata az alábbi URL-eken érhető el:

https://jozsefvaros.hu/tu_dokumentumok/6426_20191107_nyilt_ules_hatarozat.pdf https://jozsefvaros.hu/dokumentumok/vny/2020/dr_eross_gabor_janos.pdf

- A bírságkiszabással a Hatóság speciális prevenciós célja az, hogy ösztönözze a Kötelezettet arra, hogy vizsgálja felül önkormányzati képviselőként és alpolgármesterként folytatott, természetes személyek személyes adatait érintő, továbbá az érintetti kérelmek megválaszolásával és kezelésével kapcsolatos adatkezelési gyakorlatát. A Hatóság a kiszabott bírságösszeg meghatározásakor a speciális prevenciós cél mellett figyelemmel volt a bírsággal elérni kívánt generálpreventív célra is, mellyel – a Kötelezett újabb jogsértéstől való visszatartása mellett – a Kötelezetthez hasonló közfeladatot ellátó személyek adatkezelési gyakorlatának a jogszerűség irányába való mozdulását kívánja elérni. A véleménynyilvánítás szabadságára és a tájékozódáshoz való jogra, mint jogos érdekre történő hivatkozás ugyanis precíz alátámasztást igényel, a sajtószabadságra történő hivatkozás, utalás pedig nem sajtónak minősülő adatkezelők és nem az általuk közzétett, nem sajtóterméknek minősülő „termékek” esetében nem állja meg a helyét. A Hatóság által kiszabott adatvédelmi bírság nem lépi túl a kiszabható bírság maximumát.

Tekintettel arra, hogy a Hatóság jelen határozatát egy olyan személy tevékenységével összefüggésben hozta, aki közösségi célok és társadalmi normák megvalósítása érdekében jár el és közvetít a társadalom tagjai felé, a Hatóság az Infotv. 61. § (2) bekezdése alapján elrendeli a határozatnak az adatkezelő, vagyis a Kérelmezett azonosító adatainak közzétételével való nyilvánosságra hozatalát.

IV. Eljárási szabályok

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. Az Ákr. 37. § (2) bekezdése szerint az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Az Ákr. 50. § (1) bekezdése alapján, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

* * * Az Ákr. 135. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kötelezett a törvényes kamatnak megfelelő mértékű késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A Ptk. 6:48. § (1) bekezdése alapján pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A Hatóság döntésével szembeni keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. Az egyszerűsített perről, illetve a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén és a 124. § (1) bekezdés és (2) bekezdés c) pontján, illetve (5) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Ha az előírt kötelezettsége teljesítését a Kötelezett megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettséget határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a Kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2020. március 4. Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár