Fővárosi Törvényszék 19.P.22.136/2026/7. A Fővárosi Törvényszék A felperes: felperes (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Zsögöny Ilona Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Zsögöny Ilona ügyvéd (ügyvéd címe) Az alperes: Országos Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, Teve utca 4-6.) Az alperes képviselője: Vértesyné dr. Bokor Katalin kamarai jogtanácsos (1139 Budapest, Teve utca 4-6.) A per tárgya: közérdekű adat kiadása í t é l e t Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperes részére elektronikus úton az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértéssel összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásához készült módszertani útmutatót teljes terjedelmében. Egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére. Az eljárás illetékmentes. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, jelen bíróságnál kell benyújtani. A határidőbe beleszámít a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszak (ítélkezési szünet), mert az eljárás soron kívüli. Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, illetve a bíróság indokoltnak tartja, vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha a) az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, b) a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, c) a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, d) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. Indokolás [1] 2026. május 8. napján a felperes közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez, amelyben az alábbi kérdésekben foglalt adatok kiadását kérte. [2] „2026. január 1. óta havi bontásban hány esetben regisztráltak figyelmeztetést életvitelszerű közterületen tartózkodásért? Kérem, hogy a kért adatokat településekre, Budapesten kerületekre lebontva küldje meg a részemre. [3] 2026. január 1. óta havi bontásban hány esetben állítottak bíróság elé és hány esetben alkalmaztak elzárást életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértés elkövetése miatt? Kérem, hogy a kért adatokat településekre, Budapesten kerületekre lebontva küldje meg a részemre. [4] Van-e egységes protokoll, eljárásrend arról, hogy milyen esetekben indít a rendőrség eljárást életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt? Ha igen, kérem küldje el a dokumentumot.” [5] Kérte továbbá, hogy a kérdései megválaszolásán túl bocsássa rendelkezésre az összes közérdekű adatot, amit a kérdésekben igényelt adatokkal kapcsolatosan kezel, beleértve a kért adatokra vonatkozó összes döntést, megállapodást, hatástanulmányt és egyéb keletkezett dokumentációt is. [6] Az adatigénylésre határidőben a felperes nem kapott választ, ezért két ízben is felhívta az alperes figyelmét az adatok kiadására. Az első felszólítást követően 2026. május 14-én az alperes elkészítette a felperes részére a válaszlevelet, amely tartalmazta a kért statisztikai adatokat. Az egységes protokolltükröző dokumentum tekintetében pedig arról adott tájékoztatást, hogy az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértéssel összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásához valóban készült egy módszertani útmutató, amelyben szereplő adatok azonban döntés megalapozását szolgáló adatok. Ezért azok az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak lapján nem nyilvánosak. [7] Tájékoztatást adott ezen kívül az alperes arról is, hogy a rendőrség további dokumentációval nem rendelkezik. [8] Adminisztrációs hiba folytán azonban az előbbi válasz nem került elküldésre, ezért a felperes egy újabb felhívása folytán e levelet az alperes 2026. június 3-án továbbította a felperes részére. [9] A felperes a 2026. június 5-én megküldött emailben hangsúlyozta, hogy az előbb említett módszertani útmutató kiadását is kéri közérdekű adatként. Az alperes ismételten arról tájékoztatta, hogy az abban található adatok az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdése alapján nem nyilvánosak. Hozzátette, hogy az iratkezelési szabályzatról szóló 40/2017 (XII.29.) ORFK utasítás 345. pontja értelmében a „Nem nyilvános!” jelzéssel ellátott iratokat a betekintésre jogosultakon kívül más személy csak abban az esetben ismerheti meg, ha ezt munkájával, tevékenységével összefüggő feladatok ellátása szükségessé teszi, és a megismerésen alapuló jogosultságát igazolni tudja. [10] A felperes ezt követően keresetet nyújtott be az alperessel szemben. [11] A bíróság a fenti tényállást a csatolt és ismertetett iratok tartalma alapján mérlegeléssel állapította meg. [12] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg részére elektronikus úton az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértéssel összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásához készült módszertani útmutatót teljes terjedelmében. Hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (1) bekezdésében foglaltakra. [13] Másodlagos kereseti kérelemként vagylagosan, eshetőlegesen, hogy ha az összes adat nem adható ki, akkor a nem döntéselőkészítő adatok kiadására kérte kötelezni az alperest. [14] Jogi indokolásként előadta, hogy álláspontja szerint az Alperes jogellenesen tagadta meg a közérdekű adatok kiadását. Az Alperes elutasító döntése sérti az Infotv. rendelkezéseit, így az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében biztosított közérdekű adatokhoz való hozzáféréshez való alapvető jogát, illetőleg az állam átlátható működéséhez fűződő alkotmányos közérdeket. [15] A döntés-előkészítő jellegre való hivatkozás megalapozatlansága körében az alábbiakat adta elő: [16] Az Infotv. 27. § (5) bekezdése valóban lehetővé teszi a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésének korlátozását, de csak akkor, ha „az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné". Emellett a törvény egyértelműen kimondja, hogy a korlátozás csak akkor jogszerű, ha a nyilvánossághoz fűződő közérdeket meghaladó, jelentősebb közérdek fűződik az adat titokban maradásához. [17] Előadta, hogy az alperes semmilyen módon nem bizonyította, hogy a módszertani útmutató nyilvánosságra hozatala miért és hogyan veszélyeztetné a működési rendjét, vagy miként tenné ki illetéktelen külső befolyásnak. [18] Az életvitelszerű közterületen tartózkodás a Szabs. tv. 178/B. § alapján indítható, elzárással is fenyegetett szabálysértés. Álláspontja szerint a rendőrség, mint közfeladatot ellátó szerv, eljárása az állampolgárokkal szemben egyértelműen közérdekű adatnak minősül. [19] Az életvitelszerű közterületen tartózkodás esetében alkalmazandó eljárást szabályozó dokumentum létezése nem kérdéses, ezt alperes sem állítja az adatigénylésben adott válaszában. [20] Hivatkozott arra, hogy a szabálysértések a következetes AB és EJEB gyakorlat alapján is büntetőjogi jellegűek, az általa igényelt adatok pedig egy elzárással is büntethető szabálysértésre vonatkoznak. Az alkotmányos büntetőjog követelményéből fakadóan az állampolgároknak joga van megismerni ezen eljárások rendjét, hiszen kizárólag ebből ismerhetik meg azt is, hogy mely esetekben fenyegeti őket (akár szabadságelvonással is járó) szabálysértési szankció. A kérdés azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a magyarországi hajléktalanságot mindennapos fenyegetettségben tartó jogszabályról van szó. Egyértelmű, hogy a rendőrség nem indít minden életvitelszerűen közterületen tartózkodó személy ellen szabálysértési eljárást, amit a statisztikai adatok is alátámasztanak. Álláspontja szerint önmagában az a tény, hogy az állampolgárok nem ismerhetik meg, hogy milyen esetekben követnek el szabálysértést, és ezekben az esetekben a rendőrség miképp jár el, súlyosan jogsértő. [21] Álláspontja szerint a döntés-előkészítő jellegre hivatkozás nem megalapozott. Ezen érvelés mentén minden olyan közérdekű adat döntés-előkészítő jellegű lenne, amelyhez kapcsolódóan a jövőben bármilyen döntés születne. Minden norma, különösen büntető (szabálysértési) jogszabály jövőbeli egyedi döntéseket alapoz meg, azonban a döntés-előkészítő jelleg nem ezt jelenti. [22] Hivatkozott arra is, hogy ahogy a NAIH egy határozatában helytállóan összegzi, az Alkotmánybíróság számos ügyben foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy döntés megalapozását szolgáló irat/adat megismerése milyen feltételek mellett tagadható meg, és összegezte az ilyen iratok megismerhetőségével kapcsolatos tesztet. Ez a négylépcsős ún. „ közérdekű teszt” amelyben meghatározta a következő szempontokat: A döntés megalapozását szolgáló adatnak konkrét döntéshozatali eljáráshoz kell kapcsolódnia. A dokumentum egésze, tartalmától függetlenül nem minősíthető döntést megalapozó adatnak. Az adatkezelő nem hivatkozhat ún. kényelmi ” szempontokra. Az adatigénylést elutasító döntést tartalmilag indokolni kell, és az eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát az adatigénylés tárgyát képező dokumentum alapján egyaránt vizsgálnia kell {3063/2023. (II. 16.) AB határozat, Indokolás [21], 3486/2022. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [23]}. [23] Előadta, hogy az alperes gyakorlata a fenti tesztnek — így az Alkotmánybíróság gyakorlatának — több okból sem felel meg. Nincs olyan konkrét döntéshozatali eljárás, amelyhez a Módszertani Útmutató kapcsolódna. Ezen felül, Alperes a teljes dokumentumot, tartalmától függetlenül minősítette döntés-előkészítő adatnak. Mindemellett, az elutasító döntést sem indokolta tartalmilag. [24] Az iratkezelési szabályzatra hivatkozott megtagadás megalapozatlansága, az indoklás hiányossága körében az alábbiakat adta elő: [25] Alperes 2026. június 15-én megküldött levele szerint a közérdekű adatot azért nem küldi meg részére, mert az alperes belső szabályzata szerint nem nyilvános. Felperes álláspontja szerint ez az érvelés is teljes mértékben megalapozatlan, hiszen a közérdekű adat az alperes belső szabályzata szerinti helytelen minősítése nem indokolhatja azt, hogy Alperes megsértse az Infotv. rendelkezéseit, továbbá, hogy az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében biztosított közérdekű adatokhoz való hozzáféréshez való alapvető jogát, illetőleg az átlátható működéséhez fűződő alkotmányos közérdeket korlátozza. [26] Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján az adatszolgáltatást megtagadó indokolásnak egyrészt ki kell terjednie arra, hogy pontosan milyen folyamatban lévő vagy jövőbeli eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kívánt közérdekű adat, másrészt arra is, hogy a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát, vagyis, hogy az meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené-e az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony munkát [vö. 12/2004. (IV. 7.) AB határozat, 217, 226—227.]. Erre vonatkozóan Alperes semmilyen indokolást nem terjesztett elő. [27] Hivatkozott arra, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése és I. cikk (3) bekezdése alapján alkotmányos követelményként megállapítja, hogy a közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell. A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékben került-e sor a közérdekű adatszolgáltatás megtagadására. E körben az eljáró bíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy az adatkezelő szerv nem korlátozta-e indokolatlanul a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. [21/2013. (VII. 19.) AB határozat] [28] Összegezve, álláspontja szerint az alperes jogszerűtlenül tagadta meg az adatigénylését. A keresetlevél célja kizárólag a közérdekű adat megismerése, ezért sem a késedelmes teljesítésért, sem pedig az adatkiadás megtagadásáért a közérdekű adat nyilvánosságra hozatalán túl további kereseti kérelmet nem terjesztett elő. [29] Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint 2026. május 14-én és június 15-én írt levelekben írt érvek alapján helyesen ítélte meg azt, hogy a felperes részére a kért adatokat tartalmazó módszertani útmutatót nem adhatja ki, mivel az abban foglalt adatok az Infotv. 27. § (5) bekezdése szerint döntés megalapozását szolgáló adatok, így nem nyilvánosak. [30] Ezt a kezelési utasítást a Módszertani Útmutató is feltünteti és ennek megfelelően járt el, minden adatkezelése során. [31] Hivatkozott a 34/1994. (VI. 24.) AB határozat, továbbá a 21/2013. (VII. 19.) AB határozat egyaránt kifejtette, hogy belső használatára szánt munkadokumentumok megismerhetőségének korlátozottsága az alperes befolyástól mentes, különböző szempontok mérlegelései lehetővé tévő döntéshozatali folyamatát védi". A döntés-előkészítő adatok léte „garanciális intézménye a köztisztviselői munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a köztisztviselők döntéselőkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik. Ezért az aktanyilvánosság a közbülső munkaanyagokra nem, hanem csak a végeredményre vonatkozik”. [32] Előadta, hogy az Infotv. 27. § (5) bekezdése kifejezetten leszögezi, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladat és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével — az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Erre a törvényi előírásra tekintettel a módszertani útmutató „Nem nyilvános” jelölést kapott, 2028. szeptember 26-áig, A (6) bekezdés pedig az (5) bekezdésben írtaknak megfelelő adatoknak a védelmi időn belüli, a döntés meghozatalát követő meg nem ismerhetőségét azzal indokolja, hogy az érintett adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy annak megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése, illetve egyes bírósági eljárásokban való részvétele során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. [33] A módszertani útmutató tekintetében kétségkívül adott az, hogy további jövőbeli döntéseket is megalapoz, mivel ez egy állandó munkaeszköz a közterületi állományunk részére, amikor az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértés megvalósulását értékelik. Így nem lehet egy „konkrét” döntés meghozatalára leszűkíteni a döntés-előkészítő jelleget, az folyamatosan érvényesül. Esetünkben a dokumentum egészére fennáll ez a jelleg. „Kényelmi" szempontokra nem hivatkoztunk. Az elutasító döntést a 2026. május 14-én kelt de csak 2026. június 3-án továbbított valamint 2026. június levelünkben egyaránt indokoltuk. [34] A „Nem nyilvános" jelölés tartalmát tehát nem a rendőrség határozta el, hanem azért szerepel a módszertani útmutatón, mert az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdésében írtaknak tartalmilag megfelel. [35] A kifejtettek alapján kérte a felperes keresetének elutasítását. [36] A kereset alapos. [37] Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése értelmében mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [38] Az Infotv. 1. §-a értelmében az Infotv. célja az, hogy a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. [39] Az Info törvény 3. § 5. szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. [40] 6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; [41] 10. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése; [42] A 27. § (5) bekezdése szerint: A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. A (6) bekezdés értelmében: A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése, illetve egyes bírósági eljárásokban való részvétele során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. [43] A 28. § (3) bekezdés szerint: Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására. [44] A 30.§ (2) bekezdés értelmében az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni. * [45] Az Info törvény 31. § (1) bekezdése szerint az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igénye elutasítása vagy a teljesítésére nyitva álló (…) határidő eredménytelen eltelte esetén bírósághoz fordulhat. [46] Az Info törvény 30. § (2) bekezdése szerint az adatigénylésnek közérthető formában és - amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes - az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni. [47] Az Info törvény 29. § (1) bekezdése szerint a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. Az Info törvény 28. § (1) bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. [48] A 26. § (1) bekezdése szerint: Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. [49] (2) Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az 1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak. [50] (3) Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében lévő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat. [51] Az Infotv. 27. § (5) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szerv a döntés megalapozását szolgáló adat megismerését a keletkezésétől számított legfeljebb tíz évig korlátozhatja. [52] A bírói gyakorlat következetesen abból indul ki, hogy: - nem a dokumentum elnevezése a döntő, hanem a tényleges tartalma és rendeltetése; - a szervet terheli annak bizonyítása, hogy a dokumentum valóban döntés-előkészítő; - meg kell jelölni, mely döntés megalapozását szolgálja, és miért áll fenn még a védelem indoka; - ha a dokumentum már egy elfogadott szakmai álláspontot, alkalmazandó gyakorlatot vagy végleges útmutatást tartalmaz, akkor a döntéselőkészítő jelleg rendszerint megszűnik. [53] A közterületen tartózkodás szabálysértésének alkalmazására vonatkozó módszertani útmutató esetében különösen felmerül a kérdés, hogy: a dokumentum egy korábbi jogszabály-módosítás előkészítéséhez készült háttéranyag-e, vagy a rendőrség számára követendő jogalkalmazási útmutatás. [54] Az alperes a döntéselőkészítő tartalom bizonyítására becsatolta a Módszertani Útmutatót, amelyet a bíróság elrendelt zártan kezelni. Azonban a kérdés eldöntése érdekében a bíróság az Útmutatót részletesen áttanulmányozta és arra a megállapításra jutott, hogy az abban foglalt adatok a rendőri jogalkalmazást egységesítik, normatív jellegű, a rendőri intézkedések szakmai feltételeit rögzítik. Ezért az Útmutató nem valamely jövőbeni döntés megalapozását szolgálja, hanem egy már kialakított és alkalmazott szakmai álláspontot tükröz, így az Infotv. 27. § (5) bekezdése nem alkalmazható. Nem döntés-előkészítő anyag, hanem a rendőrség közhatalmi tevékenységének gyakorlására vonatkozó információ, amelynek megismerhetősége az információszabadság körébe tartozik. [55] A közterületen életvitelszerűen tartózkodással kapcsolatos szabálysértési jogalkalmazás közvetlen alapjogvédelmi jelentőséggel bír. Ezért mivel a rendőrség rendelkezik olyan normatív útmutatóval, amely meghatározza, hogy a rendőr mikor figyelmeztet, mikor jelent fel, milyen körülményeket vizsgál, milyen bizonyítást folytat le, akkor ennek megismerhetősége kifejezetten a közhatalom átláthatóságát szolgálja. [56] A bíróságnak az Infotv. 27. § (5) bekezdésének alkalmazásakor nemcsak azt kell vizsgálnia, hogy a dokumentum formálisan döntéselőkészítő-e, hanem azt is, hogy a nyilvánosság korlátozásához fűződő érdek valós és védendő-e. Az információszabadság célja a közhatalom gyakorlásának átláthatósága. [57] Az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabálysértésére vonatkozó módszertani útmutató nyilvánosságának több közvetlen hatása van: [58] 1. A jogalkalmazás kiszámíthatósága: Az állampolgár megismerheti,milyen körülményeket vizsgál a rendőr, milyen bizonyítékokat tekint relevánsnak, milyen szempontok alapján dönt figyelmeztetésről vagy feljelentésről. Ez a jogbiztonságot szolgálja, mert a közhatalom gyakorlása előre láthatóbbá válik. [59] 2. Az egyenlő bánásmód ellenőrizhetősége: Ha az útmutató nyilvános, megítélhető, hogy az ország különböző pontjain egységesen alkalmazzák-e, a rendőri gyakorlat megfelel-e a jogszabálynak, előfordul-e önkényes vagy eltérő értelmezés. [60] 3. A bírósági kontroll hatékonysága: A szabálysértési ügyekben eljáró bíróságok is pontosabban megítélhetik, milyen belső szakmai szempontok alapján történt az intézkedés, azok összhangban állnak-e a jogszabályokkal. [61] 4. Alapjogi jelentőség: A hajléktalansággal és a közterületi tartózkodással kapcsolatos intézkedések közvetlenül érintik az emberi méltóságot, a mozgásszabadságot és a szociális helyzetük miatt különösen kiszolgáltatott személyeket. Ilyen területen a közhatalmi gyakorlat átláthatóságához kiemelt közérdek fűződik. [62] A perben nem volt vitás, hogy az útmutató már elkészült, azt alkalmazzák, annak alapján intézkednek. [63] Megállapítható, hogy ilyenkor a dokumentum már nem a döntés előkészítését szolgálja, hanem maga a kialakított jogalkalmazási rend egyik eszköze. [64] A Kúria gyakorlatában visszatérő tétel, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat minőséget nem lehet pusztán formai alapon megállapítani. Nem az számít, hogy a dokumentumra mit írtak rá, hanem hogy ténylegesen milyen funkciót tölt be. A „belső használatú”, „nem nyilvános”, „módszertani útmutató” megjelölés önmagában nem vonja ki a dokumentumot az információszabadság köréből. [65] A megtagadási okot az adatkezelőnek kell konkrétan bizonyítania. [66] A Kúria több ügyben hangsúlyozta, hogy nem elegendő általánosságban hivatkozni valamely kivételre. Az adatkezelőnek konkrétan meg kell jelölnie, hogy mely adatrészek tekintetében áll fenn a megtagadási ok, és miért. Az üzleti titokra alapított ügyekben is ezt az elvet alkalmazta. [67] A vitatott módszertani útmutató a hatályos jog rendőrségi alkalmazását meghatározó, normatív tartalmú dokumentum. Nyilvánossága elősegíti a közhatalom gyakorlásának átláthatóságát, a jogbiztonságot és a rendőri jogalkalmazás ellenőrizhetőségét. Mivel az útmutató nem egy jövőbeni döntés kialakítását, hanem egy már kialakított szakmai álláspont érvényesülését szolgálja, az információszabadság korlátozásához fűződő érdek súlya elmarad a megismeréshez való alapjog mögött. Ezért az Infotv. 27. § (5) bekezdésére alapított teljes körű megtagadás az arányossági mérlegelés követelményeinek nem felel meg. [68] Az Alkotmánybíróság a 21/2013. (VII. 19.) AB határozatban többek között az alábbiakat mondta ki: [69] [40] Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alanya bárki lehet. Az Alaptörvény értelmében tehát az információszerzéshez kötődő érdekeltség igazolása nem szükséges. Ennél fogva éppen a közérdekű adat kiadására kötelezett szervnek vagy személynek kell indokolnia az igényelt információ esetleges megtagadását. [70] [41] A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog korlátozását érintően a korábbi gyakorlat alapján levezethető, hogy az olyan szabályok, amelyek diszkrecionális jogkört adnak az adatkezelő szervnek a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadására, önmagukban alapjog-sértők [vö. 32/1992. (V. 29.) AB határozat, ABH 1992, 182, 184.; 34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994,177, 192.]. A törvényhozó köteles megfelelő garanciákat kiépíteni a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog gyakorlásának elősegítése, az adatigénylés rendje, az adatok kiadásának megtagadása és az az ellen igénybe vehető jogorvoslat vonatkozásában. Az ilyen garanciális jellegű szabályokat nem lehet fogalmilag tisztázatlan, bizonytalan jogi kategóriák használata révén relativizálni, mert az ezekre való hivatkozással a közérdekű adatokat kezelő szerv végső soron megkerülhetné a közérdekű adatok kiadását. Éppen ezért az információszabadság érvényesülése érdekében a törvényhozó olyan szabályok megalkotására köteles, amelyek a lehető legnagyobb mértékben biztosítják ezen alapjog érvényesülését. [71] [42] 2.2. Az Alkotmánybíróság az információszabadság korlátozásakor irányadó alkotmányossági követelmények számbavételét követően kifejezetten a döntés megalapozását szolgáló adatokkal kapcsolatos nyilvánosság-korlátozásra irányadó, Alaptörvényből levezethető kritériumokkal foglalkozott. [72] [43] Az Alkotmánybíróság a döntés megalapozását szolgáló (korábban: döntés-előkészítő) adatok körében már kimondta, hogy „garanciális intézménye a köztisztviselői munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a köztisztviselők döntés-előkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik. Ezért az aktanyilvánosság a közbülső munkaanyagokra nem, hanem csak a végeredményre vonatkozik” [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 190–191.]. Az Alkotmánybíróság a kormányülések jegyzőkönyveinek nyilvánosságát vizsgáló határozatában kimondta, hogy a nyilvánosság korlátozásának célja, hogy „a kormány tagjai szabadon és részletekbe menően vitázhassanak az egyes előterjesztésekről és az ülésen felmerülő politikai, gazdasági, társadalmi kérdésekről.” Emellett, a fontos politikai és gazdasági döntések későbbi végrehajtását „gyakran lehetetlenné tenné, ha a kormányülésen megtárgyalandó tervezett lépések a döntéshozatal előtt nyilvánosságot kapnának. Annak is lehet méltányolható indoka, ha a kormány egy korábbi ülésén elfogadott döntés nyilvánosságra hozatalát későbbi időpontra halasztja, elkerülendő, hogy a tervezett intézkedések bevezetése előtt meghiúsuljon a kormányzati politika végrehajtása” [32/2006. (VII. 13.) AB határozat, ABH 2006, 430, 441–442.]. [73] [44] Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint a döntést megalapozó adatokra tekintettel történő nyilvánosságkorlátozás kizárólag más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében történhet. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint minél kevésbé kapcsolódik egy konkrét alapjog védelméhez a korlátozás által megvalósítandó cél, a korlátozás alkotmányos indoka annál szigorúbb igazolást követel. A véleménynyilvánítás szabadságával összefüggésben az Alkotmánybíróság ezt úgy fogalmazta meg, hogy a „mérlegelendő korlátozó törvénynek nagyobb a súlya, ha közvetlenül másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál, kisebb, ha ilyen jogokat csakis mögöttesen, valamely »intézmény« közvetítésével véd, s legkisebb, ha csupán valamely elvont érték önmagában a tárgya (pl. köznyugalom)”. [30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 178.]. A közigazgatás hatékonyságának, mint az információszabadság korlátozási alapjának konkrét esetben történő megítélésénél az alapjog korlátozásával érvényesítendő alapjog vagy védeni kívánt érték ilyen jellegét is vizsgálni kell. Ezzel összhangban az Alkotmánybíróság eddig sem tekintette a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog korlátozása alkotmányos indokának a pusztán adminisztratív jellegű megfontolásokat, és kimondta, hogy „[a] közfeladatot ellátó szervek és személyek kényelmi szempontjai nem élvezhetnek elsőbbséget egy alapvető joggal szemben” [12/2004. (IV. 7.) AB határozat, ABH 2004, 217, 228.]. [74] [45] A döntés megalapozását szolgáló adat nyilvánossága a fentiekből is következő szigorú követelmények fényében korlátozható. Abból, hogy az igényelt adat döntés megalapozását szolgálja, önmagában még nem következik kényszerítően a közérdekű adat nyilvánosságtól történő elzárás. A jelen esetben nem vizsgált szabályozás alapján az adatkezelő szerv vezetőjének döntésétől függ, hogy az ilyen adat kiadását megtagadja-e vagy sem. Amennyiben az adatkezelő szerv a közérdekű adat kiadásának megtagadása mellett dönt, ezt a korábban tárgyalt, továbbá a jelen határozat rendelkező részének 2. pontjába foglalt alkotmányos követelmények érvényesülése érdekében megfelelően indokolni köteles. Ennek az indokolásnak egyrészt ki kell terjednie arra, hogy pontosan milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kívánt közérdekű adat, másrészt arra is, hogy a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát, vagyis, hogy az meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené-e az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát [vö. 12/2004. (IV. 7.) AB határozat, ABH 2004, 217, 226–227.]. [75] [46] A korábban tárgyalt elv, amely szerint a főszabály a közérdekű adatok nyilvánossága különösen is hangsúlyosan jelenik meg a nyilvánosságkorlátozásnak abban az esetében, amikor az az adatkezelő szerv mérlegelésének függvénye. E mérlegelésnek figyelembe kell vennie a fenti követelmények érvényesülését, s azt is, hogy e szempontokat adott esetben a bírósági eljárás során a bíróság felülvizsgálhatja. A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülése érdekében nem tekinthető az Alaptörvénnyel összhangban állónak az olyan korlátozás, amely egy adatot vagy egy egész dokumentumot végérvényesen elvon a nyilvánosság elől, illetve amely egy dokumentumot annak tartalmától függetlenül, teljes egészében nyilvánosságkorlátozás alá helyez. A fentiek alapján tehát a dokumentum egésze – a tartalmától függetlenül – nem minősíthető döntést megalapozó adatnak. [76] Az Alkotmánybíróság a 12/2004. (IV. 7.) AB határozatában kiemelte, hogy: Az Alkotmánybíróság a közérdekű adatok nyilvánosságához való alapjog korlátozását érintően rámutatott arra, hogy a ,,közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog, mint a kommunikációs alapjogok egyik nevesített joga (...) nem korlátozhatatlan alapjog ugyan, de a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának egyik feltételeként és annak részeként kitüntetett alkotmányos védelemben részesül. Ez azt jelenti, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket is megszorítóan kell értelmezni, mert az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, az állam és a végrehajtó hatalom tevékenységének átláthatósága, ellenőrizhetősége feltétele a bírálat jogának, a kritika szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak. Ez az alapjog tehát – az alkotmányos korlátok megítélésével összefüggésben – legalább annyi alkotmányos védelmet élvez, mint az ,,anyajog'', a véleménynyilvánítás szabadságjoga. A nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája. A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól ,,elidegenedett gépezetté'', működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra.'' [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 191–192.] [77] Az alperes a megtagadás során nem jelölte meg azt a konkrét döntést, amelynek előkészítését a kért módszertani útmutató szolgálná, ezért a döntés-előkészítő jelleg fennállása nem állapítható meg. [78] Az alperes a teljes dokumentum kiadását tagadta meg, anélkül hogy vizsgálta volna, a dokumentum tartalmaz-e olyan elkülöníthető részeket, amelyek tekintetében a nyilvánosság korlátozása nem indokolt. Ilyen előadást a perben nem is tett. [79] A rendőrség által alkalmazott, a szabálysértési jogalkalmazást meghatározó módszertani útmutató olyan dokumentum, amely közvetlenül a közhatalom gyakorlásának módjára vonatkozik, ezért nyilvánosságához kiemelt közérdek fűződik. [80] „A döntés-előkészítő adat kivételének alkalmazhatósága nem alapítható a dokumentum megnevezésére vagy belső minősítésére; az adatkezelőnek bizonyítania kell, hogy az adat konkrét döntés megalapozását szolgálja, és a bíróság köteles ennek tartalmi vizsgálatát elvégezni.” [ 21/2013. (VII. 19.) AB határozat ] [81] A bíróság figyelemmel volt a 21/2013. (VII. 19.) AB határozatban kifejtettekre, amelyek szerint a döntés-előkészítő adatok nyilvánosságának korlátozása kizárólag a feltétlenül szükséges körben igazolható, és a korlátozás jogszerűségének, illetve tartalmi megalapozottságának bírói vizsgálata nem mellőzhető. [82] Az alperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek a bíróság álláspontja szerint a fent kifejtettek alapján nem tett eleget. [83] Ezért a bíróság kötelezte a közérdekű adatok kiadására. [84] A perben egyik félnek sem volt költségigénye ezért egyik fél sem köteles perköltség megfizetésére. [85] Az eljárás illetékmentes. Budapest, 2026. július 24. Dr. Jakabosné dr. Németh Monika s.k. tanácselnök