Пульс · Документы · Венгрия · Суды Венгрии — анонимизированные решения
Федеральный верховный суд Венгрии: раскрытие публичных данных
Kúria — Pfv.20847/2026/8
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete
Az ügy száma: Pfv.IV.20.847/2026/8.
A tanács tagjai:
Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke
Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró
Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró
Dr. Stark Marianna bíró
Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró
A felperes:
felperes (cím)
A felperes képviselője:
Dr. Ponikfor-Gazda Gergely ügyvéd (cím1)
Az alperes:
Veszprémi Törvényszék (8200 Veszprém, Vár utca 19.)
Az alperes képviselője:
Dr. Varga István ügyvéd (cím2)
A per tárgya:
Közérdekű adat kiadása
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:
A felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Szombathelyi Törvényszék 24.Pf.20.021/2026/12.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Szombathelyi Járásbíróság 26.P.20.131/2026/13.
Rendelkező rész
A Kúria az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése iránti kérelmét elutasítja.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 355.600 (háromszázötvenötezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes az alperesnél 2025. november 20-án és 21-én benyújtott adatigénylésében a következő adatok kiadását kérte: 2020. január 1. és 2025. november 19. közötti időszak vonatkozásában a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 2. § (1) bekezdése szerinti biztosítási jogviszony fennállása tekintetében, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: régi Tbj.) szerint a társas vállalkozók tagsági jogviszonyon alapuló biztosítási jogviszonyát (Tbj. 4. § 21.1. és 21.5, valamint a régi Tbj. 4. § 6, d) érintően: 1. az alperes illetékességi területét érintően hány peres ügyben volt a jogvita tárgya a biztosítási jogviszony fennállása a fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján; 2. a biztosítási jogviszony fennállására vonatkozóan hány esetben került sor a Tbj. 100. § (1) bekezdésének a)-b) pontjainak alkalmazására (régi Tbj. alkalmazása a biztosítási jogviszony elbírálása során); 3. azon tanácsok és a mindenkor hatályos ügyelosztási rendben megjelölt bírók megjelölését, akik az adatigényléssel összefüggő kérdésben ítéletet hoztak; 4. hány esetben került sor a társas vállalkozói jogviszony vonatkozásában a kereset elutasítására a NAV adatszolgálatására (is) hivatkozva; 5. hány esetben került sor társas vállalkozói jogviszony vonatkozásában a biztosítási jogviszony megállapítására a tagsági jogviszony fennállása alapján, függetlenül a járulékfizetéstől, bevallástól; 6. hány esetben került sor társas vállalkozó személyes közreműködésének vitatására alperes részéről; 7. hány esetben került sor a tagsági jogviszony fennállása alapján a biztosítási jogviszony fennállásának megállapítására a cégadatok alapján, figyelembe véve a társas vállalkozások megszűnésére vonatkozó közhiteles adatokat; 8. a biztosítási jogviszony fennállása körében a megelőző eljárás során, a felülvizsgálattal érintett ügyekben, a tényállás tisztázásnak vitatása hány ügyben merült fel; 9. a Veszprémi Törvényszék K.701.312/2021/6. számon közzétett ügyben született ítélettel összefüggésben mely tanácsok, mely ítélkező bírók követték a döntésben a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben kifejtett jogi álláspontot, mely tanácsok, mely ítélkező bírók hoztak a döntéssel ellentétes tartalmú döntéseket; 10. az Mmtv. 14. § (3) bekezdés a)-b) pontjával összefüggésben az alperes illetékességi területén hány – az adatigényléssel összefüggő peres eljárásban alapult a bíróság döntése – a jogosultsági pozitív feltételei tekintetében – kizárólag az Mmtv. 14. § (3) bekezdés a) és b) pontjában megállapított adatszolgáltatáson (NAV adatszolgáltatáson) a biztosítási idő vonatkozásában; 11. az alperes illetékességi területén hány – az adatigényléssel összefüggő peres eljárásban – került sor bizonyításra – a jogosultsági pozitív feltételei tekintetében – az Mmtv. 14. § (3) bekezdés a) és b) pontjánál tágabb körben a jogosultsági időszak megállapítására a társas vállalkozói jogviszony vonatkozásában. [2] Az alperes az adatigénylés teljesítését arra hivatkozással utasította el, hogy nem rendelkezik külön nyilvántartással vagy kimutatással, illetve olyan, az adatok kérelem szerinti gyűjtését lehetővé tevő informatikai alkalmazással, amelyek a felperes által kért adatok kigyűjtését lehetővé tenné. Az adatigénylés teljesítése új, minőségileg más adatbázis létrehozását igényli, amelyre nem köteles.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[3] A felperes valódi tárgyi keresethalmazatban álló keresetében az előzetes adatigénylése 1-11. pontjaiban foglalt adatok (a továbbiakban: 1-11. keresetek) kiadására kérte az alperes kötelezését azzal, hogy az adatigényléssel érintett bíró vagy bírók nevét a hozzájárulásuk alapján kérte kiadni. A keresetek jogalapjaként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. pontját, a 26. § (1) bekezdését és a 29. § (1) bekezdését jelölte meg. [4] Az alperes a keresetek elutasítását kérte. Védekezése szerint az adatigénylés nem a közügyek átláthatóságát, hanem a felperes magánérdekét szolgálja, a kiadni kért adatok nem jellemzik egészében az alperes ítélkező tevékenységét, továbbá a bíró neve és a tanács száma személyes adatnak minősül, amely a bírák jogállásáról és a javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 148. § (2) bekezdésében foglalt taxatív felsorolás alapján nem minősíthető közérdekből nyilvános adatként. Emellett az adatigénylés teljesítése új adatsor előállítását igényelné, amelyre nem kötelezhető.
Az első- és másodfokú bíróság ítélete
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint a felperes az adatokat a saját ügyében, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem megalapozása érdekében kérte kiadni. Önmagában azon körülményből, hogy az adatok közérdeklődésre számot tarthatnak, még nem következik, hogy azok megismerése hozzájárul a közügyekhez. Mivel az adatigénylés nem a közügyek átláthatóságát, hanem a felperes magánérdekét szolgálja, ezért a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog társadalmi rendeltetésével nem egyeztethető össze, a kért adatok ezért – az Infotv. 1. §-ában rögzített cél figyelembevétele mellett – nem minősülnek közérdekű adatnak.
[7] Az elsőfokú bíróság jogértelmezése szerint az adatigénylés nem járul hozzá az alperes által gyakorolt közhatalom – az ítélkezési tevékenység – működéséről való tájékozott véleményformáláshoz és nincs a bírói igazságszolgáltatás működését egészében jellemző tartalma sem. Ehelyett a felperes adatigénylése az ítélkezési tevékenység szűk és speciális aspektusait, kizárólag egy speciális társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos jogvita részletkérdéseit érinti, amelyből az alperes működésének általános jellemzőire nem vonható le következtetés. Az egyes bírósági eljárásokhoz kapcsolódó eljárási cselekmények – közvetlenül a konkrét bírósági ügyekhez tartozó adatként – nem tartoznak a bíróság nyilvánosan megismerhető ítélkezési tevékenységének körébe, ezért az alperest nem terheli az Infotv. 26. § (1) bekezdésében foglalt adatkiadás kötelezettsége.
[8] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a 3. és 9. keresetben kért adatok – azon tanácsok és a mindenkor hatályos ügyelosztási rendben megjelölt bírók, akik az adatigényléssel összefüggő kérdésekben ítéletet hoztak; az alperes K.701.312/2021/6. számon közzétett ügyben meghozott ítélettel összefüggésben azon tanácsok és ítélkező bírók akik követték a döntésben a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben kifejtett jogi álláspontot, azon tanácsok és ítélkező bírók, aki a döntéssel ellentétes tartalmú döntéseket hoztak – személyes adatnak minősülnek. Ezek az adatok nem minősíthetők közérdekből nyilvános adatként sem, mert a bírák közérdekből nyilvános személyes adatait taxatív felsoroló Bjt. 148. § (2) bekezdése ezeket az adatokat nem tartalmazza, az alperes személyi nyilvántartásaiban a bírák adott ügyben elfoglalt jogi álláspontját nem kezeli, ezért a kért adatok a bírák hozzájárulása esetén sem közülhető. Önmagában amiatt, hogy az ügyelosztási rend és a nyilvánosan hozzáférhető anonimizált bírósági határozatok a bírák nevét tartalmazza, nem következik, hogy a felperes által megjelölt szempontok szerinti – profilozásra alkalmas – adatcsoportosításra is köteles lenne.
[9] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a bíróság ugyan közfeladatot lát el, azonban a 3. és 9. keresetben megjelölt adatok nem járulnak hozzá a közhatalmat gyakorló bíróság működéséről való tájékozott véleményformáláshoz és nem szolgálják a közügyek átláthatóságát sem. Az Infotv. 30. § (2a) bekezdés b) pontja az adott ügyben nem alkalmazható, mert a kért adatok nem minősíthetők közérdekű és közérdekből nyilvános adatnak, ebből következően szükségtelen volt annak érdekében a bizonyítás lefolytatása, hogy az adatigénylés új adat létrehozását igényelné-e, ezért indokolatlan az adatok kezelésére felajánlott bizonyítás elrendelése és az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése.
[10] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – annak helyes indokaira visszautalással – helybenhagyta.
[11] A jogerős ítélet indokai szerint a per eldöntése érdekében a bizonyítási eljárás lefolytatása azért szükségtelen, mert először arról kellett állást foglalni, hogy a kért adatok közérdekű adatként minősíthetőek-e. Az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást arról, hogy a keresetekben kért adatok nem közérdekű adatok és nem minősülnek az Infotv. 3. § 6. pontja szerint közérdekből nyilvános adatnak sem. A bíróságok a határozataikat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 163-166. §-a szerinti körben és közzétételi eljárás szerint teszik közzé, az említett közzétételi kötelezettségen túl az alperesnek adatszolgáltatási kötelezettsége nincs.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[12] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben –tartalma szerint – annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és az alperes kötelezését kérte a keresetekben foglalt adatok kiadásának teljesítésére.
[13] Megsértett jogszabályként az Infotv. 1. §-át, a 3. § 5. pontját, 30. § (2a) bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 369. § (3) bekezdés a) pontját jelölte meg. Hivatkozott arra is, hogy a másodfokú bíróság jogértelmezése nem áll összhangban az Alaptörvény 28. cikkével, a VI. cikk (3) bekezdésével, az Európai Unióról szóló Szerződés (a továbbiakban EUSz) 2., 6. és 49. cikkével, továbbá Magyarország partnerségi Megállapodásával a 2021-2027 időszakra vonatkozó kohéziós források felhasználásáról (a továbbiakban: Megállapodás), az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről 2. cikk a) pontjával, továbbá jogkérdésben eltér a Kúria precedens határozataitól.
[14] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint az eljárt bíróságok az Alaptörvény 28. cikkét, a VI. cikk (3) bekezdését figyelmen kívül hagyva, az Infotv. 1. §-ának téves értelmezésével következtettek arra, hogy a felperes magánérdeke kizárja a kért adatok közérdekű minőségét.
[15] Sérelmezte, értékelés nélkül maradt, hogy alapjogi igényt érvényesít, amely az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható, ennek ellenére az eljárt bíróságok elmulasztották az alapjog korlátozásnak a szükségeség, arányosság vizsgálatát. Az eljárás során kizárólag az adatok megismeréséhez fűződő magánérdekét értékelték, ami nem zárja ki az adatigénylés hozzáárulását a közügyek átláthatóságához. Az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértés, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével, a Pp. 369. § (3) bekezdés a) pontját megsértve következtetett arra: a felperes kizárólag magánérdeket érvényesít. A kért adatok nem minősülnek személyes adatnak, mert közérdekből nyilvános adatként közzétételre kerül az ügyelosztási rendben, a közzétett ítéletekben ezért a felperes „profilozást” nem valósít meg.
[16] Felülvizsgálati álláspontja szerint az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, hogy az Infotv. 30. § (2a) bekezdése nem felel meg a jogállamiság követelményének, az az alapjogi védelmi szint leszállításaként azonosítható. A másodfokú bíróság nem alkalmazta a EUSz 2. cikkét az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről 2. cikk a) pontját. Az új adat fogalmát a másodfokú bíróság tévesen, az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE) 10. cikkébe ütköző tartalommal értelmezte, amely a közadatokhoz való hozzáférés biztosítására épül.
[17] Állította, hogy az EUSz 2. cikkét sérti az eljárt bíróságok azon jogértelmezése, amely szerint az adat létezése a nyilvántartástól függ, továbbá az adatkezelési műveletek elvégzése (az adatok kigyűjtése, megszámolása, olvasása) adatelőállításként minősíthető. A másodfokú bíróság az Infotv. 30. § (2a) bekezdését az EUSz. 2. cikkét, 6. cikkét és 49. cikkét megsértve értelmezte, téves jogértelmezése miatt az uniós jog elsőbbségének elvét nem alkalmazta annak ellenére, hogy a jogalkotó az Infotv. 30. § (2a) bekezdését 2026. június 29-étől – a jogállamiság sérelme miatt – hatályon kívül helyezte.
[18] A felülvizsgálati kérelem további indokai szerint a jogerős ítélet azért sérti az Infotv. 3. § 5. pontját, mert az eljárt bíróságok tévesen értelmezték az adatkezelés fogalmát: nem tulajdonítottak jelentőségnek a „rögzített információ” fogalmának, amelyből egyúttal következik, hogy a rögzített információ visszakereshetőséget is jelent, a kereshető adatok pedig nyilvánvalóan létező adatok. Az adatok kezelése szempontjából nincs jelentősége az adatok nyilvántartási formájának, az informatikai rendszer esetleges hiányosságainak, az adatok kikereshetőségének, az alperes ezzel járó munkaterhének. Az adat akkor áll készen az adatkezelő rendelkezésére, ha az adatkezelőtől nem igényel összetett műveleteket a kért információ kiadása. Az adat létezése nem függ attól, hogy papíron, iktatórendszerben, informatikai segédprogramban vagy az adatbázisban áll rendelkezésre. Ezért az eljárt bíróságoknak az a jogértelmezése, amelyben kifejezetten a nyilvántartáshoz kapcsolták az adatok létezését, sérti a közérdekű adat Infotv. 3. § 5. pontjában foglalt fogalmát, mert az Infotv. 3. § 5. és 6. pontjának tartalma nem szűkíthető le.
[19] Érvelése szerint a másodfokú bíróság indokolás nélkül tért el a Kúria Pfv.IV.20.865/2025/6. számú precedens határozatától, mert az említett határozat elvi tartalmából – az Alkotmánybíróság által kialakított szempontrendszer szerint – nem következik, hogy kizárólag a bíróságok szakmai, ítélkező tevékenységét egészében jellemző adatok minősíthetők közérdekű adatként. Mivel a bíróságok közzétételi kötelezettsége a működés átláthatóságát szolgálja, amelyre az alperest a Bszi. kötelezi, továbbá a nyilvánosság korlátozását megalapozó alkotmányos értékre az alperes nem hivatkozott, ezért a kért adatok megismerése iránti igénye nem korlátozható.
[20] Rámutatott, hogy a jogerős ítélet indokolás nélkül tér el a Kúria Pfv.IV.21.257/2024/7. számú ítéletétől, mivel a keresetében azonosította az összes adatkezelési lépést, amellyel a kért adatok kigyűjthetők, ezen lépések között nincs összetett logikai lépés (adatok összevetése), továbbá az olvasáson kívül nem igényelnek jogi értékelést. A Kúria Pfv.20.254/2025/6. precedens határozatától az adatkezelés fogalmának értelmezésétől eltérve a másodfokú bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy az iktatórendszerben és más segédprogramban a kért adatokat elkülönülten nem tartják nyilván. A jogerős ítélet eltért további precedens határozatokban foglalt jogértelmezéstől is, mely szerint minden esetben egyedileg kell vizsgálat tárgyává tenni az adatigénylés indokolásának megalapozottságát (Pfv.IV.20.901/2020/12.), az adatigénylés teljesítése az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja és az Ákr. 33. § (5) bekezdése alapján nem tagadható meg (Pfv.IV.20.452/2025/5.), önmagában az adatigénylés teljesítéséhez szükséges többletmunka nem szolgálhat alapul az adatigény elutasításához (Pfv.IV.21.410/2021/7.).
[21] A felperes kérte, hogy a Kúria végzésével kezdeményezze az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) előzetes döntéshozatali eljárását a következő kérdésekben: 1. a Megállapodást, továbbá azok végrehajtási határozatát, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendeletének 2. cikk a) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy e rendelkezések a tagállami hatóságokra nézve kötelezően alkalmazandók erővel bírnak oly módon, hogy az információszabadság meghatározott alkotmányos szintjének biztosítását a későbbi jogalkotási tevékenység és joggyakorlat során is garantálniuk kell; 2. a tagállami hatóságoknak az eljárásuk során vizsgálniuk kell-e az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések összhangját az EUSZ 2. cikkével, a 6. cikk (3) bekezdésével, valamint a 49. cikkére tekintettel; 3. az uniós jog által megkövetelt jogállamisági (2. cikk) és alapjogi védelem (6. cikk (3) bekezdés) kötelezettségek olyan kötelező rendelkezések, amelyek a tagállami jogalkalmazó szervek kötelesek érvényesíteni, adott esetben megfelelő jogértelmezéssel, illetve az uniós jog elsőbbségének elvéből következő lépéssel (nemzeti jog mellőzése).
[22] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan a következők szerint.
[24] A felülvizsgálat tárgya a Pp. 406. § (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet. A felperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályként az Infotv. 30. § (2a) bekezdését jelölte meg. Mivel az az Infotv. 30. § (2a) bekezdését az elsőfokú bíróság – az ítélete [81] és [82] bekezdéséből kitűnően – és a másodfokú bíróság sem alkalmazta, azt nem is sérthette meg (Kúria Pfv.IV.20.572/2025/5.). Ebből következően szükségtelen az Infotv. 30. § (2a) bekezdésének – amelyet az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 30. §-a 2026. június 29-től hatályon kívül helyezett – az EUSz egyes rendelkezéseivel összhangban értelmezése tárgyában az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése. Emiatt nincs szükség annak vizsgálatára sem, hogy az EUSz 2. cikkében foglalt jogállamisági követelménynek az Infotv. 30. § (2a) bekezdése megfelel-e. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem felétele ugyanis, hogy az értelmezés objektíve szükséges az alapügyben hozandó döntés meghozatalához (2023. július 13‑i Azienda Ospedale‑Università di Padova ítélet, C‑765/21, EU:C:2023:566, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), az értelmezendő uniós norma kapcsán valóban fennáll az EUB gyakorlat hiánya (2021. október 6‑i Consorzio Italian Management és Catania Multiservizi ítélet, C‑561/19, EU:C:2021:799, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), továbbá a relevancia az alapeljárás konkrét körülményei között.
[25] A felperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság az Infotv. 3. § 5. pontjának megsértésével foglalt-e állást abban a kérdésben, hogy keresetekben megjelölt adatok nem minősíthetők közérdekű adatként.
[26] Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvényben védett alapjogok esetén a bíróságnak a jogszabályok által kijelölt értelmezési kereteken belül kell azonosítaniuk az eléjük kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, valamint a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmezniük {3350/2022. (VII. 25.) AB határozat, Indokolás [30], 3112/2022.(III.23.) AB határozat [25]}.
[27] Az Infotv. 3. § 5. pontja értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy azt átvevő szerv, szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
[28] Az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer szerint az adatkezelő kizárólag a létező, bármilyen módon rögzített és ténylegesen a kezelésében lévő közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatot köteles kiadni, az a meglévő adatokból történő új adatok előállítására nem vonatkozik, ha a kért formában nem lelhetőek fel {1002/2026. (I. 26.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.), Indokolás [58],}.
[29] A 13/2019. (IV. 8.) AB határozat [59]-[60] bekezdései értelmében „[a]z egyébként kezelt (például tárolt) adatok kikeresésétől elkülönítendő az az eset, amikor az adatigénylés már nem egy konkrét, egyszerűen vagy többletmunkával kikereshető, a közfeladathoz kapcsolódó adatra vagy adatsorra irányul, hanem arra, hogy az adatkezelő a rögzítetteken kívül új adatokat szerezzen be, gyűjtsön, vagy az általa egyébként kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adatot (statisztikát, kimutatást), esetleg az adatokat magyarázó anyagokat állítson elő, vagy az adatokból következtetéseket vonjon le {vö. EJEB, Bubon kontra Oroszország (63898/09), 2017. február 7., 40–45. bekezdés, Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország [GC] (18030/11), 2016. november 8., 157-170. bekezdés}. Ehhez hasonlóan az egyébként megismerhető, hozzáférhető vagy közzétett adatokból történő, meghatározott szempont vagy szempontok szerint szűrt, új adatsor létrehozására sem köteles az adatkezelő. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását. Ez azt jelenti, hogy az adatkezelő kizárólag a létező, bármilyen módon rögzített és ténylegesen a kezelésében lévő közérdekű/közérdekből nyilvános adato(ka)t köteles kiadni. Adat-előállítási kötelezettség azonban nem következik az Alaptörvényből. Ha tehát a kiadni kért – közérdekűnek (vö. Infotv. 3. § 5. pont) vagy közérdekből nyilvánosnak minősülő (vö. Infotv. 3. § 6. pont) – adat kérelmezett általi kezelése (vö. Infotv. 3. § 10. pont) nem állapítható meg, ez a közérdekű adatok megismerésére irányuló alapjogi igény teljesítésének akadályát képezi [3252/2016. (XII. 6.) AB határozat]. Annak mérlegelésekor, hogy az adatigénylés nem egyébként rögzített adatok kiadására, hanem a kezelt adatoktól minőségileg eltérő adat(ok) előállítására irányul-e, a legnagyobb gondossággal kell eljárni. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadása ugyanis végső soron megakadályozhatja a köz(érdekű) ügyekről folytatott nyilvános vitában való tájékozott részvételt”.
[30] Amikor az adatigénylés már nem egy konkrét, egyszerűen többletmunkával kikereshető, közfeladathoz kapcsolódó adatra vagy adatsorra, hanem adat-előállításra (pl: új adatok beszerzése, vagy az általa kezelt adatok útján új, minőségileg más adatot, vagy adatokat magyarázó adatokat állítson elő, illetve azokból következtetéseket vonjon le) irányul, az nem következik az Alaptörvényből {Abh., Indokolás [45]}.
[31] A Kúriának az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer alapján kialakított jogértelmezése szerint az adatkezelőtől csak létező és általa kezelt adatok kiadása kérhető (Kúria Pfv.IV.20.663/2015/4., Pfv.IV.20.543/2016/4, Pfv.IV.20.389/2013/4., Pfv.IV.21.767/2019/6., Pfv.IV.20.411/2025/7.). A közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő ügyiratokból a közfeladatára vonatkozó adatok kikeresése nem minősül új adat előállításának, amennyiben ez nem igényli a kezelt adatok jogi értékelését, az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat előállítást (Pfv.IV.20.275/2024/4.). Önmagában az adatigény teljesítéséhez szükséges többletmunka nem szolgál alapul az adatigény elutasításához (Pfv.IV.21.160/2023/7.).
[32] A Kúria nem kíván eltérni a Pfv.IV.20.841/2026/7. számú precedens határozatában kifejtett jogértelmezésétől, amely szerint a Módtv. 30. §-ához fűzött végső előterjesztői indokolásban foglalt jogalkotói céllal összhangban áll a Kúriának az Infotv. 3. § 5. pontjában meghatározott, a közérdekű adat fogalmát precedens határozataiban értelmező gyakorlatával: önmagában az adatigény teljesítéséhez szükséges többletmunka nem szolgál alapul az adatigény elutasításához, azonban adatkezelőtől csak létező és általa kezelt adatok kiadása kérhető, meglévő adatokból e szempontoknak meg nem felelő új adat előállítására az adatkezelő nem kötelezhető.
[33] A perben az nem vitatott [Infotv. 31. § (1) bekezdés, Pp. 266. § (1) bekezdés], hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv, amelynek a Bszi. 16. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közfeladata az igazságszolgáltatás; a felperes 1-2., 4-8., 10-11. kereseteiben megjelölt, számadatokból álló, de egyes jogszabályok alkalmazásához kapcsolódó adatsor kigyűjtve nem áll az alperes rendelkezésére, azokat a határozatokban és a peres iratokban lévő adatok alapján kérte a felperes előállítani.
[34] A Kúria egyetért az eljárt bíróságokkal abban a kérdésben, hogy a felperes által megadott szempontok szerinti adatsor létrehozása nem csupán az említett adatok kigyűjtését, és egyetlen matematikai művelet végrehajtását igényli. Ehelyett a keresetek teljesítése az alperes bírósági ügyei iratainak a felperes által meghatározott szempontok szerinti minősítését, a határozatainak jogi szempontból történő értelmezését, a határozatok indokolásában fellelhető adatok különböző szempontok szerinti szűrését, majd a nyers adatok megadott szempontok szerinti feldolgozását követően az ilyen formában nem kezelt új statisztikai adatsor létrehozását tenné szükségessé, az alperes ugyanis ilyen tartalommal, formában és módon nem kezeli ezeket az adatokat, azok konkrét peres ügyekhez kapcsolódnak, azokból nyerhetőek ki.
[35] Mivel az 1-2., 4-8., 10-11. keresetek a határozatokban foglalt adatok egyszerű kigyűjtésével és számszaki összegzésével nem teljesíthető, a kért adatokat a bíróságnak bírósági iratok tartalmának jogi minősítése és a fél által meghatározott szempontok szerinti olyan feldolgozása, csoportosítása alapján kellene előállítania, amely egyenként is összetett műveletnek minősíthető, ezek az adatok a kért formában nem lelhetők fel, az alperes nem tekinthető adatkezelőnek. Ezért a jogerős ítélet keresetet elutasító rendelkezése nem sérti az Infotv. 3. § 5. pontját.
[36] Az eljárt bíróságok helytállóan ítélték azt meg, hogy adatelőállítási kötelezettség nem következik az Infotv. 3. § 5. pontjából, ezért annak nincs jelentősége, hogy az Infotv. 1. §-át megsértve minősítették-e az 1-2., 4-8., 10-11. keresetekben kért adatokat olyannak, amelyek nem járulnak hozzá a közügyek átláthatóságához. Ebből következően a felülvizsgálati eljárás során arról sem kellett állást foglalni, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 369. § (3) bekezdés a) pontját megsértve következtetett-e a felperes magánérdekének érvényesítésére.
[37] Ezt követően a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a 3. és a 9. keresetben kért adatok – bírák, bírói tanácsok határozataiban foglalt jogértelmezés szerinti csoportosítása – közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként minősíthető-e.
[38] Az Alkotmánybíróság a 13/2019. (IV. 8.) AB határozat indokolásának [37] bekezdése szerint - más állami szervekhez képest - a bírói ítélkezéshez kapcsolódó adatok nyilvánosságának szempontjai eltérően ítélhetőek meg. A bírói döntések - és az ezzel összefüggő adatok transzparenciája - a bírói ítélkező munka kontrollja ugyanis főszabály szerint a felek számára biztosítandó, ennél tágabb körben elsődlegesen a tárgyalások és az ítélethirdetés nyilvánosságán keresztül valósulhat meg {vö. 3171/2017. (VII. 14.) AB határozat, Indokolás [54] és [66]}.
[39] A bírói ítélkezés kapcsán figyelembe kell venni, hogy a döntések természetes és más személyek jogait és kötelezettségeit, egymással való viszonyát rendezik, tehát a döntések egyszerre tartalmaz(hat)nak személyes adatokat, valamint közérdekű (közérdekből nyilvános) adatokat. Ebben a körben lényegesen különbözőek azok a szempontok, amelyek a hozzáférés jogosultságának szabályozását és értelmezését meghatározzák. A bírósági eljárások alanyai és érdekeltjei egy zárt kört jelentenek, fokozott jelentősége lehet a bírósági eljárásokat illetően annak a követelménynek is, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogosultságának visszaélésszerű gyakorlása ne eredményezhessen olyan helyzetet, amely a bíróságok alaptevékenységének ellátását veszélyeztetheti, vagy jelentősen elnehezíti (3056/2015. (III. 31.) AB határozat (Abh2), Indokolás [14], vö. még: Indokolás [7]-[10], Kúria Pfv.IV.21.176/2022/4}. Közérdekűnek az egyes bírósági szinteken, vagy egy-egy bíróságon folyó ítélkező munkát, emellett a bírói igazságszolgáltatás működését egészében jellemző adatok minősülnek {Abh2, Indokolás [15}.
[40] A Kúria kiemeli, hogy az alperes a Bszi. 163. § (1) bekezdése alapján köteles az általa a közigazgatási perben az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzétenni, a jogszabály által meghatározott említett módon köteles az igazságszolgáltatás átláthatóságával kapcsolatos kötelezettségét teljesíteni. A közzétett határozatokból az eljáró bíró neve és az adott ügyben a döntés jogi indoka bárki számára megismerhető.
[41] Jelen perben azonban a felperes a 3. és a 9. keresetben – saját nyilatkozata szerinti más perben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem benyújtása érdekében – az alperes bírái által hozott határozatokban elfoglalt jogi álláspontjának kiszűrését és annak bíróhoz, bírói tanácshoz rendelése szerinti csoportosítását igényelte. Ilyen közfeladata azonban az alperesnek nincs, a Bszi. 24. § (2) bekezdése alapján joggyakorlat-elemző csoportok a Kúrián működhetnek.
[42] A Kúria nem kíván eltérni a Pfv.IV.20.664/2023/8. számú precedens határozatában fogalt azon jogértelmezésétől, mely szerint jogi, szakmai álláspont kifejtése közérdekű adat kiadása iránti per megindításával nem kényszeríthető ki, nem létező adat kiadására az alperes nem kötelezhető. A Kúria megítélése szerint az alperes nem kötelezhető a nyilvános adatbázisban (Bírósági Határozatok Gyűjteménye) közzétett határozatok felperes által meghatározott jogi szempontok szerinti tartalmi csoportosítását elvégezve a felperes által kért adatsor előállítására. Ebből következően a másodfokú bíróság az Infotv. 3. § 5. pontjának megsértése nélkül következtetett arra, hogy az alperes nem kezeli a 3. és 9. keresetben foglalt adatokat, jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes adatigénylését.
[43] A jogerős ítélet nem áll ellentétben a Kúria felperes által megjelölt közzétett határozataiban kifejtett jogértelmezésével, ügyazonosság hiányában a felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt precedens határozatok nem alkalmasak az összevethetőségre (Jpe.II.60.050/2024/14.).
[44] A Kúria a Pfv.IV.20.865/2025/6. számú határozatában – jelen ügytől eltérően – a bíróság igazgatási tevékenysége során keletkezett adatok megismerhetőségével összefüggésben foglalt állást arról, hogy a bíróság igazgatási tevékenységről adott tájékoztatás nem minősül közérdekű adatnak. A Pfv.IV.21.257/2024/7. és a Pfv.IV.20.254/2025/6. számú határozatában más tartalmú adatigénylés tárgyában jelen ügytől eltérő tényeket vizsgálva ítélte meg, hogy az adatigénylés teljesítése nem igényli az adatok összevetését, összetett jogi értékelő, elemző tevékenység elvégzését, ezért nem minősül új adatsor létrehozásának, az adattigénylés az ügyiratokban rögzített adatok egyszerű számszaki összegzésével teljesíthető, a keresetben megjelölt adatigény nem minősül új adatsor előállításának. A Kúriának a Pfv.IV.20.901/2020/12. és Pfv.IV.21.410/2021/7. számú határozatában – jelen ügytől eltérően – arról kellett állást foglalni, hogy az adatok kikeresése aránytalan munkaerő-ráfordítással teljesíthető-e. A Pfv.IV.20.452/2025/5. számú ítéletben pedig az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontját és az Ákr. 33. § (5) bekezdését értelmezte, amely megtagadási ok vizsgálatának – az adatkezelés hiánya miatt – jelen ügyben jelentősége nem volt.
[45] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, jogkérdésben indokolás nélkül nem tért el a Kúria precedens határozataitól, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta
A döntés elvi tartalma
[46] Ha a közérdekű adat megismerése iránti igényben kért adatokat a bíróságnak bírósági iratok tartalmának jogi minősítése és a fél által meghatározott szempontok szerinti olyan feldolgozása, csoportosítása alapján kellene előállítania, amely egyenként is összetett műveletnek minősíthető, mivel ezek az adatok a kért formában nem lelhetők fel, a közfeladatot ellátó szerv nem tekinthető adatkezelőnek.
Záró rész
[47] A Kúria a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes által a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselő munkadíjában felszámított eljárási költségének megfizetésére, amelynek mértékét a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján összesen 8 munkaóra figyelembevételével határozta meg.
[48] Az eljárás az 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés o) pontja szerint illetékmentes.
[49] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
[50] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2026. október 7.
Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró
Перевод на русский: GigaChat-2, 06.11.2026. Машинный перевод, вычитывается редакцией.
Реквизиты
| Страна | Венгрия |
| Орган | Суды Венгрии — анонимизированные решения |
| Вид | судебное решение |
| Язык | hu |
| Дата документа | — |
| Объём | 34 966 знаков |
| Редакций | 1 |
| Впервые увидели | 2026-11-05 |
| Проверен | 2026-11-16 03:11 |
| full_text_url | https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=K%C3%BAria&ugyszam=Pfv.20847%2F2026%2F8&azonosito=75f965a9-6056-4ca3-81dd-345bdeffaa25 |
Темы
Почему документ в базе
Отбор сработал на этих совпадениях, суммарный вес 23.
-
személyes adat
текст
Персональные данные
…lemzik egészében az alperes ítélkező tevékenységét, továbbá a bíró neve és a tanács száma személyes adatnak minősül, amely a bírák jogállásáról és a javadalmazásáról szóló 2011. évi clxii. törvény…
-
személyes adat
текст
Персональные данные
…azon tanácsok és ítélkező bírók, aki a döntéssel ellentétes tartalmú döntéseket hoztak – személyes adatnak minősülnek. ezek az adatok nem minősíthetők közérdekből nyilvános adatként sem, mert a bí…
-
személyes adat
текст
Персональные данные
…k nem minősíthetők közérdekből nyilvános adatként sem, mert a bírák közérdekből nyilvános személyes adatait taxatív felsoroló bjt. 148. § (2) bekezdése ezeket az adatokat nem tartalmazza, az alpere…
-
személyes adat
текст
Персональные данные
…eztetett arra: a felperes kizárólag magánérdeket érvényesít. a kért adatok nem minősülnek személyes adatnak, mert közérdekből nyilvános adatként közzétételre kerül az ügyelosztási rendben, a közzét…
-
adatkezel
текст
Персональные данные
…k azon jogértelmezése, amely szerint az adat létezése a nyilvántartástól függ, továbbá az adatkezelési műveletek elvégzése (az adatok kigyűjtése, megszámolása, olvasása) adatelőállításként min…
-
adatkezel
текст
Персональные данные
…t azért sérti az infotv. 3. § 5. pontját, mert az eljárt bíróságok tévesen értelmezték az adatkezelés fogalmát: nem tulajdonítottak jelentőségnek a „rögzített információ” fogalmának, amelyből…
Аннотация
Суд рассмотрел иск о предоставлении публичных данных, касающихся деятельности суда и судей. Заявитель требовал раскрыть информацию о судьях и судебных решениях, ссылаясь на право доступа к информации и свободу информации. Суд отклонил требование заявителя, указав, что данные о судьях и их решениях не являются публичными данными, поскольку они относятся к личной информации судей и не могут быть раскрыты без их согласия. Решение основано на венгерском законодательстве об информационных свободах и конфиденциальности личных данных.
Редакции документа
| Редакция | Загружена | Формат | Объём | |
|---|---|---|---|---|
| Редакция 1 открыта | 2026-11-05 02:06 | docx | 34 966 зн. | txt |