Ügyszám: NAIH/2019/5112/15.

## Tárgy: kérelemnek részben helyt adó határozat

## H A T Á R O Z A T

## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt [….] (a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére az [….] (a továbbiakban: Kérelmezett) szemben indult

adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntést hozza:

1. A Hatóság a Kérelmező kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette a Kérelmező hozzáféréshez való jogát, mert a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül nem adott tájékoztatást és a hozzáférési kérelmet határidőn túl teljesítette, továbbá az utólagos teljesítés során nem biztosította az első másolat kiadásának ingyenességét, és térítési díjat állapított meg. 2. A Hatóság hivatalból kötelezi a Kérelmezettet arra, hogy belső térítési díj szabályzatát, illetve a vonatkozó adatkezelési gyakorlatát az általános adatvédelmi rendelettel hozza összhangba.

3. A Hatóság a Kérelmező kérelmének a másolatok hitelesített formában történő megküldésére vonatkozó részét elutasítja. A 2. pontban előírt intézkedések megtételét a Kötelezettnek az intézkedés megtételétől számított 8 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt – igazolnia a Hatóság felé. A kötelezés nem teljesítése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

## I N D O K O L Á S

## I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

I.1. A Kérelmező 2019. június 18. napján kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, amelyben előadta, hogy 2015. decemberében baleset érte és kórházi ellátásában részesült. 2016-ban panaszt nyújtott be a kórházi ellátásával kapcsolatban. 2019. április 2. napján, május 8. napján, valamint május 22. napján kelt leveleiben a Kérelmezettől a 2016. évben az intézmény elleni panasz megtételét követően indult vizsgálati eljárás során keletkezett iratok, és ezen eljárással összefüggésben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (továbbiakban: ÁNTSZ) által lefolytatott vizsgálati anyaga hitelesített másolatainak megküldését kérte. A Kérelmezett a Kérelmező első levelét április 4. napján, a második levelét május 9. napján, a harmadik levelét pedig május 27. napján vette át. A Kérelmezett a 2019. május 17. napján kelt válaszlevelében a Kérelmező részére 3.937,-Ft összegű térítési díjat állapított meg, melyet a Kérelmező május 23. napján a Kérelmezett bankszámlaszámára átutalt. A Kérelmező a kért iratokat nem kapta meg, ezért a Kérelmezettel szemben a Hatóság eljárását kérte. A Kérelmező a kérelméhez mellékelte a Kérelmezettnek írt valamennyi kérelme, az azok átvételét tanúsító tértivevények, és az eljárási költség átutalásáról szóló banki megbízás másolatait, valamint a Kérelmezett JOG31-31-3/2019. iktatószámú 2019. május 17-én kelt válaszát. I.2. A kérelem tartalmi hiányosságai miatt a Hatóság hiánypótlásra szólította fel a Kérelmezőt. A Kérelmező ennek 2019. július 2-án a Hatósághoz érkezett levelében tett eleget. A Kérelmező a Hatóság hiánypótlási felhívására adott válaszlevelében azt nyilatkozta, hogy a Kérelmezettnél lefolytatott vizsgálat során keletkezett, és megküldeni kért iratok másolatait 2019. június 27. napján megkapta, azonban az iratok hitelesítése a Kérelmező határozott kérése ellenére nem történt meg. A Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy a Kérelmezett a másolat kiadásáért annak ellenére, hogy a Kérelmező korábban másolatot nem igényelt - térítési díjat állapított meg, valamint azt, hogy a kérelme teljesítésére késedelmesen, az első levelének megküldésétől számított 84 nap múlva került sor. Fentiekre tekintettel a Kérelmező a Hatóságtól a hozzáférési joga megsértésének megállapítását kérte. I.3. A Hatóság az üggyel kapcsolatban tájékoztatást kért a Kérelmezettől a tényállás tisztázása érdekében. A Kérelmezett 2019. július 23. napján érkezett válaszlevelében arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy a Kérelmező a belső vizsgálat lezárását követően, illetve az intézményből való távozáskor az őt ingyenesen megillető dokumentációkat megkapta. Véleménye szerint sem a GDPR, sem pedig az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Eüak.) nem határoz meg, már eredetiben megkapott dokumentáció újbóli kiadására határidőt, ennek ellenére a Kérelmezett a humán erőforrás leterheltségét figyelembe véve igyekezett eleget tenni a Kérelmező kérésének. Tekintettel arra, hogy korábbi évek belső vizsgálatainak anyagáról van szó, ezért az irattárból kereste elő az anyagot. Az előkeresett dokumentumokat átnézve 2019. május 17. napján kelt levelében arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy az Eüak. 7.§ (3) bekezdése alapján, valamint a Kérelmezett honlapján megtalálható térítési díj szabályzat, és a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ ajánlása alapján, összesen bruttó 3937,- Ft összegű térítési díjat állapított meg. A Kérelmező 2019. május 23. napján a térítési díjat befizette, ezért a Kérelmezett a 2019. június 18. napján kelt levelében a Kérelmező által két iratok közül a rendelkezésére álló iratok másolatait megküldte. I.4. A Hatóság kérte a Kérelmező tájékoztatását arról, hogy a leveleiben kért valamennyi iratot eredetiben vagy másolatban, a kérelmek előterjesztését megelőzően a kórházból való távozáskor, illetve a belső vizsgálat lezárulását követően megkapta-e. I.5. A Kérelmező 2019. október 17-én érkezett levelében tájékoztatta a Hatóságot, hogy a Kórházból való távozáskor egy ambuláns lapot, és egy darab röntgen leletet vett át. A belső vizsgálat és […..] betegjogi képviselő által indított eljárás anyagainak egy részét a Kérelmező közvetlenül, postai úton is megkapta. A Kérelmező ugyanakkor sérelmezte azt, hogy a belső vizsgálati anyagok közül az eljárás során esetlegesen készült jegyzőkönyveket - amennyiben az eljárás során készültek ilyeneknem kapta meg, valamint azt, hogy határozott kérése ellenére a másolatok hitelesítése nem történt meg. I.6. A Kérelmező panaszbeadványa nyomán, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény alapján, az ÁNTSZ vizsgálatot folytatott le. A Kérelmező hozzáférési kérelmet csak a Kérelmezetthez nyújtott be. A Kérelmezett a kért, általa kezelt iratok másolatát megküldte. A Kérelmező az ÁNTSZ által lefolytatott vizsgálat során keletkezett iratanyag másolatainak kikérése céljából az ÁNTSZ-hez jogosult fordulni.

## II. Alkalmazandó jogszabályi előírások

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.

Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdés alapján az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a 15-22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri. Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdése szerint az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;

d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;

f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ; h) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár. Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja, mivel így valósítható meg a személyes adatokhoz történő tényleges és legteljesebb hozzáférés. Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) és d) pontja alapján a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva elmarasztalja az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette a rendelet rendelkezéseit, illetve utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 7.§ (3) bekezdése alapján az érintettnek az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott, az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok minden további másolatért miniszteri rendeletben meghatározott költségelemek alapján díjat kell fizetni. Az információs önrendelkezési jogról, és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 38.§ (2) bekezdése szerint a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. Az Infotv. 75/A. § szerint a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó - jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott - előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt - az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban - elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. Az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít. Az Infotv. 61. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Hatóság elrendelheti határozatának az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő nyilvánosságra hozatalát, ha azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel. Az Ákr. 50. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ügyintézési határidőbe nem számít be – ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

## III. A Hatóság döntései

A Kérelmező kérelmében a kórházi gyógykezelését érintő panaszának kivizsgálása során keletkezett, rá vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférési joga megsértésének megállapítását kérte. III.1. Az általános adatvédelmi rendelet szerint az adatkezelőnek az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére kell bocsátania, a hozzáférési jog részjogosítványa a másolat rendelkezésre bocsátásához való jog. A Kérelmező 2019. április 2. napján, május 8. napján, valamint május 22. napján kelt leveleiben a Kérelmezettől 2016. évben az intézmény elleni panasz megtételét követően indult vizsgálati eljárás során keletkezett iratok, és ezen eljárással összefüggésben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által lefolytatott vizsgálati anyaga hitelesített másolatainak megküldését kérte. A Kérelmező az általános adatvédelmi rendelet alkalmazása óta első ízben benyújtott 2019. április 2-án kelt, a személyes adatait tartalmazó iratok másolatára irányuló kérelmét a Kérelmezett 2019. április 4-én kapta meg. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében a válaszadásra nyitva álló egy hónapos határidő 2019. május 4. napján járt le. Ehhez képest a Kérelmezett a kért iratmásolatok térítési díjának felszámításáról szóló levele 2019. május 17-én, a válaszadási határidő lejártát követően kelt. A másolatok kiadásáról pedig a Kérelmezett – a térítési díj Kérelmező által történt befizetését követően- 2019. június 18-án döntött. A Hatóság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Kérelmezett 30 napon belül a Kérelmezőnek nem biztosította a hozzáférési joga gyakorlását,- mivel e határidőn belül a határidő hosszabbítás lehetőségével sem élt, - és ezzel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdését és a 15. cikk (1) bekezdését. III.2. Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikkének (3) bekezdése főszabályként a hozzáférési jog keretében az érintett által kért másolat költségmentességét rögzíti az első másolat kiadása esetében. A másolat kiadásához való jog csak az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (5) bekezdésében megszabott szabályok szerint korlátozható. A Kérelmezett az eljárás során azt közölte a Hatósággal, hogy „a másolatok kiadásáért a térítési díjat a GDPR rendelettel összhangban az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 7.§ (3) bekezdése alapján számoltuk fel.” Figyelembe véve, hogy a kért dokumentumokat a Kérelmező „már egyszer megkapta eredetiben, jogszabály és belső térítési díj szabályzatunk alapján a másolásért térítési díjat számolunk fel.” A Kérelmezett az általa hivatkozott dokumentumokat a Kérelmező 2015. évben történt kórházi tartózkodását követően, a kórházból való távozáskor, nem a GDPR 15. cikke szerinti érintetti jog gyakorlása, hanem a vonatkozó egészségügyi szabályozás keretében bocsátotta a Kérelmező rendelkezésére. A Kérelmező az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (3) bekezdése szerinti másolat kiadására irányuló első kérelmét a rendelet hatályba lépését követően, 2019. április 2. napján küldte meg a Kérelmezett részére. Kérelmezett a díjfizetésre 2019. május 17-én kelt levelében hívta fel a Kérelmezőt. A Kérelmezett 2019. április 2. napján előterjesztett kérelmét az első hozzáférési kérelemnek kell tekinteni, mellyel kapcsolatban a Kérelmezett költséget nem számíthat fel.

A Kérelmezett jogi szabályozásra történt hivatkozása téves, mert az általános adatvédelmi rendelet közvetlenül hatályosul és alkalmazandó a tagállami jogrendszerekben, ennek megfelelően az Eüak. 7.§ (3) bekezdése hazánk jogharmonizációs kötelezettségének eleget téve 2019. április 26-a óta az általános adatvédelmi rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban szabályozza az érintetti joggyakorlásra vonatkoztatandó, azaz a további másolatok kiadásának díjfizetési kötelezettségét. Fentiekre tekintettel a Hatóság megállapította, hogy a Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 15. cikkének (3) bekezdését, mert nem bocsátotta díjmentesen a Kérelmező rendelkezésére az adatkezelés tárgyát képező személyes adatokat tartalmazó dokumentumok másolatát. III.3. A Hatóság a Kérelmező kérelmének a másolatok hitelesített formában történő megküldésére vonatkozó részét elutasította, tekintettel arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet 15. cikkének (3) bekezdéséből és az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjából, az adatpontosság elvéből nem vezethető le az a kötelezettség, hogy a másolat valós tartalmát hitelesítéssel kell igazolnia az adatkezelőnek.

## IV. Jogkövetkezmények

A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad és az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján elmarasztalja Kérelmezettet, mert a III.1. pontban rögzítettek alapján megsértette az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdését. A kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül nem biztosította a Kérelmező hozzáféréshez való jogát. A Hatóság a Kérelmezettet nem kötelezi a hozzáférési kérelem teljesítésére, tekintettel arra, hogy annak benyújtásától számított 84 nap múlva utólagosan eleget tett. A Kérelmezett megsértette továbbá a 15. cikk (3) bekezdését, mert az utólagos teljesítés során nem biztosította az első másolat kiadásának ingyenességét, és térítési díjat állapított meg. A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján, hivatalból utasítja a Kérelmezettet arra, hogy az általa hivatkozott belső térítési díj szabályzatát az általános adatvédelmi rendelettel hozza összhangba.

## V. Egyéb kérdések

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az egész ország területére kiterjed. A határozat az Ákr. 80.-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

*** A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Ha az előírt kötelezettsége teljesítését a Kérelmezett megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettséget határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 60. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2019. november 18.

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár