Орган по защите данных Венгрии: публикация решения закрытого заседания муниципалитета с персональными данными

Ügyszám: NAIH-1289-8/2021. Tárgy: határozat hivatalból indult hatósági eljárásban Előzmény: NAIH/2020/5979.

H A T Á R O Z A T

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Diósjenői

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (2643 Diósjenő, Szabadság út 31., a továbbiakban:

Adatkezelő) [név] ([lakcím]., a továbbiakban: Érintett) érintően végzett adatkezelése a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendeletnek (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) való megfelelésének vizsgálatára hivatalból indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza:

1) megállapítja, hogy az Adatkezelő az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésébe, valamint az 5. cikk (1)

bekezdés c) pontjába ütköző jogsértést követett el azzal, hogy a zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntést teljes adattartalommal, benne az Érintett személyes adataival nyilvánosságra hozta;

azzal, hogy az Érintett érintetti joggyakorlásra irányuló kérelmét figyelmen kívül hagyta, nem biztosította az Érintett számára az általános adatvédelmi rendelet 12. cikke szerinti átlátható tájékoztatás nyújtásának követelményét.

2) az alábbiak teljesítésére kötelezi az Adatkezelőt:

az Infotv. 35. § (3) bekezdése szerint belső szabályzatban állapítsa meg az elektronikus közzétételi kötelezettség teljesítésének részletes szabályait; az adatvédelmi tisztviselői feladatok ellátásával megbízott adatvédelmi tisztviselőt az általános adatvédelmi rendelet és az Infotv. szabályainak megfelelően jelentse be a Hatóság nyilvántartásába.

Az Adatkezelő 2. pont szerinti kötelezettségek teljesítését az intézkedés megtételétől számított 15 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt – igazolnia a Hatóság felé.

A 2. pont szerinti kötelezettség nem teljesítése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illeték-feljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

Az Érintett 2019. július 2-án panasszal fordult a Hatósághoz, melyben azt kifogásolta, hogy az Adatkezelő hivatalos honlapján közzétett önkormányzati kiadványban, a zárt ülés határozatairól szóló tájékoztatóban nyilvánosságra kerületek a 2019. április 25-én megtartott zárt ülésen született döntéssel együtt személyes adatai is (rövidített családi név és teljes utónév, pontos lakcím és a tulajdonában álló ingatlan helyrajzi száma).

Az Érintett 2019. június 23-án 21:24 órakor a [e-mailcím] e-mailcímről küldte érintetti kérelmét a jegyzo@diosjeno.hu e-mailcímre, melyben felhívta az Adatkezelő akkor hivatalban lévő jegyzőjét arra, hogy a község honlapjáról és a tájékoztató lap kihordott példányszámait hívassa vissza.

Érintett kérelmében a következőket kérte az Adatkezelőtől: „[A] 2019. június 21. napján Diósjenő Község Önkormányzat hivatalos honlapján, Jenői naplóban a második oldalon a jegyzői beszámolóban megjelent írásában, több ponton jogszabályt sértett. Személyes adataimat törvénysértő módon tette közzé. Személyes adataim közzétételéhez nem járultam hozzá. Önnek tudnia kellene, hogy a személyes adatok fogalma alá mi tartozik, azoknak a védelme mit jelent. Ezúton hívom fel figyelmét, illetve szólítom fel, hogy a további jogkövetkezmények enyhítés érdekében a község honlapjáról és a tájékoztató lap eddig és ezután kihordott példányszámait hívassa vissza.”

Az Érintett választ a Hatóság felé tett bejelentése megtételéig nem kapott, és adatai a Hatóság eljárásának kezdeményezésekor is elérhetőek voltak a helyi újság honlapon közzétett változatában.

Az ügyben a Hatóság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. § (3) bekezdés a) pontja alapján vizsgálatot indított, és az Infotv. 54. § (1) bekezdés c) pontja, valamint (2) bekezdése alapján érdemi tájékoztatást kért az üggyel kapcsolat (NAIH/2019/5548/4., NAIH/2019/5548/5., NAIH/2020/1756.).

Miután az Adatkezelő a Hatóság egyetlen megkeresésére sem válaszolt, ezért a Hatóság 2020. március 11-én a Nógrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjához, illetve 2020. július 3-án Diósjenő Község polgármesteréhez fordult, és kérte közreműködését abban, hogy a Hatósághoz eljusson az Adatkezelőnek feltett kérdéseire adott válasza.

A NAIH/2020/1756/4. számú feljegyzés készítésének időpontjáig sem a Kormányhivataltól, sem a polgármestertől nem érkezett válasz az ügyben.

Az Ügyfelet az üggyel kapcsolatban a Hatóság 2020. november 6-án kelt levelében (NAIH/2019/ 1756/5.) a Hatóság arról tájékoztatta, hogy megítélése szerint az eset eredményes kivizsgálása hatósági eljárás keretei között lehetséges, ezért az Infotv. 55. § (1) bekezdés ab) pontja alapján a vizsgálatot lezárja és az Infotv. 60. § (3) bekezdés b) pontja alapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indít. A 2020. november 5-én NAIH/2020/5979/2. számon kiadott végzésében a Hatóság tájékoztatta az Adatkezelőt az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról, és a tényállás tisztázása érdekében a következő kérdéseket tette fel:

1. teljesítette-e az Érintett személyes adatainak törlésére irányuló kérelmét? Amennyiben igen, kérem, küldje meg az Érintett érintetti kérelmét és az arra írt válaszlevele másolatát. 2. Amennyiben nem teljesítette a személyes adatok törlésére irányuló érintetti kérelmet, annak okát, illetve a nemleges válaszhoz fűzött indokolását az Érintettel közölte-e? Az ezzel kapcsolatban írott levelét kérem, küldje meg a Hatóság részére. 3. Kérem, tájékoztassa írásban a Hatóságot a képviselő-testület és bizottságai által tartott zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságra hozatalával összefüggésben kialakított eljárásáról. 4. Kérem, válaszleveléhez csatolva küldje meg az Adatkezelő adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatát, valamint az elektronikus közzétételre vonatkozó eljárásrendjét. Az Adatkezelő a végzést 2020. november 6-án 12:51 perckor letöltötte, azonban a Hatóság kérdéseire nem válaszolt, a kért dokumentumokat nem küldte meg. Mindezek alapján a Hatóság a NAIH-1289/2021. számú, 2021. január 21-én kelt végzésében 30.000 forint összegű eljárási bírság megfizetésére, valamint a tényállás tisztázása körében a korábban feltett kérések megválaszolására, a kért dokumentumok becsatolására kötelezte az Adatkezelőt. A végzést az Adatkezelő 2021. január 22-én 09:06 perckor letöltötte a Hivatali kapuból. Az Adatkezelő a végzésre a 2021. március 12-én kelt, ÁLT/75/-2/2021. számon iktatott válasziratban teljesítette tájékoztatási kötelezettségét:

„[1]./ A Diósjenői Polgármesteri Hivatal nem teljesítette a Bejelentő, [név] adatainak törlésére irányuló kérelmét. Ennek oka, hogy a Jenői Naplóban közzétett adatokat törölni (eltávolítani) utólagosan nem lehet, az újság kihordása 2019. nyarán megtörtént. A honlapon található kiadvány törlése folyamatban van, ennek megtörténtéről haladéktalanul értesíteni fogom t. Címet.

2./ A Polgármesteri Hivatal korábbi jegyzője, Dr. Őszi Attila Csaba tudomásom szerint nem közölte a Bejelentővel annak okát, hogy miért nem töröltette a Bejelentő személyes adatait. Ilyen tárgyú levél nem készült. Nem tudok válaszolni arra, hogy Dr. Őszi Attila Csaba jegyző milyen indokok alapján nem tett eleget a Bejelentő kérelmének.

Az én jogviszonyom 2019. november 27. napján kezdődött a Diósjenői Polgármesteri Hivatalnál, nem volt tudomásom a Bejelentő kérelméről. A Bejelentő kérelme nem lelhető fel a Polgármesteri Hivatalban, iktatásra nem került. Felém a mai napig nem élt kérelemmel a Bejelentő.

3./ Nem tudok arra vonatkozóan nyilatkozni, hogy 2019. október 13. napjáig a képviselő-testület és bizottságai által tartott zárt üléseken hozott döntéseket miként hozták nyilvánosságra, a korábbi gyakorlatról nincs tudomásom.

A jelenlegi gyakorlat szerint a képviselő-testület és bizottságainak zárt ülésen hozott döntései nyilvánosak [SZMSZ 65. § (5) bek.]. A határozatokban a személyi adatok nem kerülnek feltüntetésre. A képviselő-testület határozatai a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetőek [SZMSZ 65. § (1) bek.] a zárt ülés kivételével.

Az elektronikus közzététel eljárásrendje akként történik, hogy a zárt ülés jegyzőkönyvei nem kerülnek feltöltésre a honlapon.

4./ Jelen beadványomhoz csatolom a Polgármesteri Hivatal adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatát. 2019 év nyarán ez a szabályzat állt rendelkezésre.

Tájékoztatom továbbá t. Címet, hogy 2020. június 10-én kelt levelemben a Nógrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Osztálya részére tájékoztatást adtam jelen adatvédelmi ügyben. Levelem másolatát csatolom a t. Cím részére.

Tájékoztatom továbbá, hogy a 30.000.- Ft összegű bírság átutalásra került a T. Cím számlájára. […]” Miután az Adatkezelő válasza nem tartalmazott mellékleteket, ezért a Hatóság a NAIH-1289-4/2021. számú végzésében – hivatkozással az ÁLT/75/-2/2021. iktatószámú levélre – kérte a dokumentumok becsatolását. Az Adatkezelő a végzésben foglaltaknak 2021. május 7-én kelt ÁLT/75/-/2021. számú levelében eleget tett.

Ezzel egy időben a Hatóság az eljárás Bejelentőjét 2021. április 22-én kelt NAIH-1289-5/2021. számú végzésével ügyfélként bevonta a hatósági eljárásba és kérte, csatolja be panaszbeadványát, melyet 2019. június 23.-án elektronikus úton megküldött Diósjenő Község polgármesterének, és Diósjenő Község Polgármesteri Hivatal akkori jegyzőjének.

Az Érintett a végzésben foglaltaknak 2021. május 7-én kelt válaszlevelével eleget tett.

II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

Magyarország Alaptörvénye VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján: „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján személyes adat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjthető, és ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon nem kezelhető („célhoz kötöttség”), a c) pontja alapján a személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”). Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (1) bekezdése értelmében, ha a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg, az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

a) az adatkezelőnek és - ha van ilyen - az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen; c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja; d) az érintett személyes adatok kategóriái; e) a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen; f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő valamely harmadik országbeli címzett vagy valamely nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az ezek másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az elérhetőségükre való hivatkozás.

Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja az érintettre nézve tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükséges következő kiegészítő információkat:

a) a személyes adatok tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

b) ha az adatkezelés a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapul, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről;

c) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való joga;

d) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban való visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;

e) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; f) a személyes adatok forrása és adott esetben az, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e; és g) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (2) bekezdése értelmében, ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés alapján az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:

a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából; b) a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából; c) a 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a népegészségügy területét érintő közérdek alapján; d) a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdés értelmében az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.

Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (7) bekezdése alapján a felügyeleti hatóságok 58. cikk (2) bekezdése szerinti korrekciós hatáskörének sérelme nélkül, minden egyes tagállam megállapíthatja az arra vonatkozó szabályokat, hogy az adott tagállami székhelyű közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervvel szemben kiszabható-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékű.

Az Infotv. 26. § (2) bekezdése értelmében közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek.

Az Infotv. 38. § (2) bekezdése értelmében a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. A Hatóság feladatait és hatáskörét az általános adatvédelmi rendelet 57. cikk (1) bekezdése, 58. cikk (1)-(3) bekezdései és az Infotv. 38. § (2)-(4) bekezdései határozzák meg részletesen.

Infotv. 51/A. § (2) A Hatóságnál az érintett bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet a 22. § a) pontjában meghatározott esetben. A bejelentésben az érintett feltünteti az annak alátámasztására szolgáló adatokat, hogy a 14. §-ban meghatározott jogainak az adatkezelőnél történő érvényesítését megkísérelte.

Az Infotv. 60. § (1) és (2) bekezdése értelmében a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat.

Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Eszerint a Hatóság korrekciós hatáskörében eljárva:

a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit; b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel, vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték; h) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését.

Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)

2. § (2) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

Mötv. 46. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

Mötv. 46. § (2) A képviselő-testület a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

Mötv. 52. § (3) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel.

III. A Hatóság döntése során figyelembe vett bizonyítékok és azok értékelése

III.1. A képviselő-testületi döntés nyilvánossága zárt ülés esetén Átláthatóság biztosítása Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.

A Hatóság feladata az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében biztosított személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjogok érvényesülésének biztosítása.

Az Mötv. 2. §1-a alapelvként deklarálja a képviselő-testületi ülések nyilvánosságát, melyet az Mötv. 46. § (1)2 bekezdésében megerősít a jogalkotó. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. A nyilvánosság egyrészt a képviselő-testület ülésein való részvételt, másrészt az arról

1 Mötv. 2. § (1) A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. (2) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

2 Mötv. 46. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános.

készült jegyzőkönyv, hozott döntések (képviselő-testületi határozat, önkormányzati rendelet) megismerésének lehetőségét jelenti. Így megteremtve az önkormányzat működése feletti társadalmi kontrollt.3

A Kúria Önkormányzati Tanácsa több határozatában is kifejtette, hogy az önkormányzati képviselőtestület ülésének nyilvánossága a demokratikus jogállam egyik fontos követelménye. Az Mötv. nyilvánosságot biztosító rendelkezése értelmében a helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. E szabály alapján főszabály szerint a nyilvánosságot kizáró döntéshozatalra csak törvényben előre meghatározott, indokolható esetben, szűk körben kerülhet sor.

Az Mötv. a zárt ülés három típusát különbözteti meg:

kötelező: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; az érintett személy kérésére kötelező: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; a képviselő-testület szabad elhatározása alapján: a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

A közfeladatot ellátó szervek – ide tartoznak az önkormányzatok is – transzparens működésük biztosításának egyik, legáltalánosabb formája az általános tájékoztatási kötelezettség. Ennek a kötelezettségnek – ami az Infotv. 32. §-ában4 foglaltak mellett főként társadalmi elvárásként, igényként fogalmazódik meg az állampolgárok részéről – általában a helyi sajtó (önkormányzati lap, helyi TV) útján tesznek eleget az önkormányzatok. A településeken szokássá vált nyomtatott formában is „beszámolni” az állampolgároknak a képviselő-testület tevékenységéről, a hozott döntésekről.

A képviselő-testület zárt üléséhez kapcsolódó dokumentumok, valamint az ott hozott döntések nyilvánosságával kapcsolatban a Hatóság – és korábban az adatvédelmi biztos is – több ízben kifejtette álláspontját, mely szerint a zárt ülés előterjesztéseit és jegyzőkönyvét nem kell közzétenni az Infotv. 1. mellékletében szereplő általános közzétételi lista II.8.5 közzétételi egységében, mivel annak nyilvánosságát az Mötv. 52. § (3) bekezdése korlátozza. Kiemelendő azonban az Mötv. 52. § (3) bekezdés utolsó két fordulata – „[A] közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.” Ebből következően a képviselő-testületi/bizottsági működés átláthatósága biztosítása érdekében a zárt ülés anonimizált határozatait nyilvánosságra kell hozni, azokat bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.

A személyes adatok védelme

A transzparens működés biztosítása mellett hangsúlyozni szükséges a képviselő-testület zárt ülésén született döntésekkel érintett személyek információs önrendelkezési jogát, hiszen kizárólag az Mötv.-ben meghatározott és szűken értelmezett esetekben lehet a főszabályként nyilvános képviselő-testületi ülésekről a nyilvánosságot kizárni.

Jelen hatósági eljárásban a Hatóság megismerte az Adatkezelő a Nógrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja megkeresésére 2020. június 10-én kelt válaszát. Az Adatkezelő nyilatkozata

3 Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.036/2012/6. számú határozata 4 Infotv. 32. § A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

5 Infotv. Általános közzétételi lista II/8. – A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza.

szerint a válasz időpontjában, és azt megelőzően sem látta el senki sem az önkormányzat, sem a polgármesteri hivatal adatvédelmi tisztviselői feladatait. Ennek legfőbb okaként az Adatkezelő a hivatal szervezetének újraszervezését határozta meg; melyből adódóan az adatvédelmi tisztviselői feladatok ellátását az Adatkezelő legkorábban 2020. szeptemberétől látta biztosítottnak.

A Hatóság az eljárás során több időpontban megtekintette az Adatkezelő hivatalos weboldalát (www.diosjeno.hu), megvizsgálva annak adattartalmát, illetve azt, hogy a Jenői Napló Érintett által panaszolt kiadása az interneten elérhető-e.

- 2020. október 29-én még elérhető volt a sérelmezett lapszám, és még nem kerültek közzétételre az Adatkezelő adatvédelmi tisztviselőjének adatai. - 2021. május 19-én „adatvédelmi okokból nem tekinthető meg” a Jenői Napló érintett lapszáma, és 2021. június 3-án történt honlap-ellenőrzéskor az adatvédelmi tisztviselő neve és elérhetősége is megtalálható volt a honlapon.

Az általános adatvédelmi rendelet 37. cikk – összhangban az Infotv. 25/L. § - 25/M. §-okkal tartalmaz rendelkezéseket az adatvédelmi tisztviselő kijelölésével kapcsolatban. Az általános adatvédelmi rendelet 37. cikk (7) bekezdése, valamint az Infotv. 25/L. § (4) bekezdése értelmében az adatkezelő közzéteszi az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeit, és azokat közli a felügyeleti hatósággal.

Jelen esetben az Adatkezelő hivatalos weboldalán adatvédelmi tisztviselőként Hegedűs Barbara (titkarsag@diosjeno.hu, 06/35/525-012) került megjelölésre, míg a Hatóság által vezetett tisztviselőbejelentő rendszer adatai szerint Diósjenő Község Önkormányzata esetében https://diosjeno.hu/ugyintezes/ elérési út, és a hivatal@diosjeno.hu elektronikus levelezési cím került megadásra. A Hatóság álláspontja szerint félreértésre, esetleges kettős ügyintézésre adhat lehetőséget az, hogy nem egységes elektronikus levelezési címet jelölt meg az Adatkezelő az esetleges érintetti joggyakorlás helyeként.

A Hatóság bekérte az Adatkezelő adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat), valamint meg szerette volna ismerni a zárt ülésen hozott döntések nyilvánosságra hozatala vonatkozásában kialakított gyakorlatát is. Az Adatkezelő által megküldött szabályzat6 a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján került kiadásra, és ahogy a jegyzői intézkedés elnevezéséből is adódik, hatálya a közszolgálati nyilvántartással, az ahhoz kapcsolódó iratok, és vagyonnyilatkozatok jogszerű kezelésével összefüggő adatkezelési és informatikai folyamat tekintetében tartalmaz rendelkezéseket.

A zárt ülésen hozott döntések nyilvánosságra hozatala vonatkozásban kialakított gyakorlatról az Adatkezelőnek – nyilatkozata szerint – nincs tudomása.

Az Adatkezelő, mint a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, közfeladatot lát el, melynek során személyes adatokat is kezel. A közfeladata ellátása kapcsán a személyes adatok kezelésének jogalapja az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul, mely szerint az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.

Az önkormányzati feladatot előkészítő és végrehajtó hivataloknak feladataik ellátásuk során figyelemmel kell lenniük az általános adatvédelmi rendelet 5. cikkében megfogalmazott, a személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelvekre. A képviselő-testületi munka folyamán külön adatkezelésnek minősül a testületi döntés meghozatala (ennek célja a beadvány elbírálása), és külön adatkezelés a meghozott döntés közzététele (ennek célja a képviselő-testület döntésének nyilvánosságra hozatala). Az Adatkezelőnek minden egyes adatkezelése vonatkozásában rendelkeznie kell a megfelelő jogalappal és adatkezelési céllal. Az egyedi ügyekhez kapcsolódó döntési folyamat alatt az ahhoz szükséges személyes adatokat kizárólag a szükséges mértékben, és ideig kezelheti az adatkezelő. Ugyanezen egyedi ügyekben meghozott döntések nyilvánosságra hozatala tekintetében, figyelemmel a célhoz kötött adatkezelés alapelvére7, nem hozhatóak nyilvánosságra az egyedi döntéssel érintett személyek személyes adatai.

6 Diósjenő község jegyzőjének 2/2016. (XII. 30.) számú intézkedése a közszolgálati adatvédelmi szabályzat kiadásáról 7 GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pont

A Hatóság a jelen ügy vonatkozásában is elengedhetetlennek tartja az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszerű, tisztességes és átlátható adatkezeléshez való alapjog érvényesülését. Ennek feltétele a megfelelő adatkezelési folyamat szabályozottsága, a jogszerű adatkezelési gyakorlat Adatkezelő által történő kialakítása, illetve annak bárki általi megismerhetősége. Etekintetben a Hatóság az elektronikus közzétételi folyamat alatt többek között a felelős személyek kijelölését, valamint az ellátandó feladatok meghatározását érti.

A vizsgált ügyben az Adatkezelő nem járt el kellő körültekintéssel akkor, amikor úgy tette közzé a Jenői Naplóban a képviselő-testület által zárt ülésen hozott határozatot, hogy abból egyértelműen megállapítható a normatív döntés címzettjének neve, lakcíme, a tulajdonát képező ingatlan helyrajzi száma. Az általános adatvédelmi rendelet (65) Preambulumbekezdése értelmében az érintett jogosult arra, hogy személyes adatait töröljék és a továbbiakban ne kezeljék, ha a személyes adatai kezelésére az adatkezelés eredeti céljával összefüggésben már nincs szükség, vagy ha személyes adatai kezelése egyéb szempontból nem felel meg az általános adatvédelmi rendeletnek.

Az Érintett személyes adatait az Adatkezelő az adott ügyben a képviselő-testületi döntés meghozataláig az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladata végrehajtásával () kapcsolatban, jogszerűen kezelte. Ugyanakkor a képviselő-testület döntését követően nem volt szükség arra, hogy az Adatkezelő az Érintett személyes adatait nyilvánosságra hozza, hiszen az önkormányzati terület jogtalan használata tárgyában, zárt ülésen hozott testületi határozatban az Érintett egyértelműen beazonosítható volt, a döntés teljes adattartalommal történő közzétételének szükségességét semmi sem indokolta. A felsorolt személyes adatok közzététele tehát nem volt szükséges a képviselő-testületi döntés nyilvánosságának biztosításához, így az Adatkezelő megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c)8 pontja szerinti adattakarékosság elvét.

Az Adatkezelő a fentiek okán nem rendelkezett jogszerű jogalappal a zárt ülésen hozott képviselőtestületi döntés személyes adatokkal együtt történt nyilvánosságra hozatala tekintetében. Az így megvalósított adatkezelés során az Adatkezelő az Érintett személyes adatai vonatkozásában megfelelő jogalap hiányában járt el, ezzel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését.

III.4. Tájékoztatási kötelezettség, a jogellenesen kezelt adatok törlése

A Hatóság álláspontja szerint a vizsgált adatkezelés tekintetében az Érintett érintetti kérelmében annak ellenére, hogy nem a „törlés” szót használta – jogszerűen kérte a személyes adatai felismerhetetlenné tételét az önkormányzati tájékoztató kiadvány jegyzői beszámolót tartalmazó részéből. Miután a településen a papír alapú kiadvány terjesztése megvalósult, a kihordott példányok visszaszerzése nemcsak lehetetlen, de életszerűtlen is, ezért a tájékoztató lap önkormányzat honlapjára feltöltött digitális változatából törölhetőek a jogellenesen nyilvánosságra hozott személyes adatok.

Az érintetti kérelem vonatkozásában az Adatkezelőnek tájékoztatási kötelezettsége állt fenn az Érintett vonatkozásában arról, hogy hogyan, milyen módon tudja orvosolni a személyes adatok közzétételével megvalósult jogsértést. Azonban az jogsérelem megvalósulása időpontjában az Adatkezelő képviseletében eljáró jegyző figyelmen kívül hagyta Érintett érintetti kérelmét, nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, és nem intézkedett a kifogásolt önkormányzati lapban megjelent zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés anonimizálása érdekében.

Az Adatkezelő azáltal, hogy nem vette figyelembe az Érintett érintetti joggyakorlásra irányuló kérelmét (a beadványt nem ügykezelte és nem válaszolta meg), megsértette az általános adatvédelmi rendelet 12. cikkét.

A Hatóság pozitívan értékeli az Adatkezelő jelenleg hivatalban lévő jegyzőjének az eljárást segítő, a Hatósággal közreműködő hozzáállását.

8 GDPR 5. cikk (1) bekezdés c) A személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”);

Az adatvédelmi hatósági eljárás megindulását követően az Adatkezelő készséget mutatott a jogellenesen kezelt személyes adatok törlésére, melyet a hivatalos weboldalon közzétett dokumentum vonatkozásában úgy valósított meg, hogy az érintett lapszám jelenleg nem elérhető, adatvédelmi okokból nem tekinthető meg. Azonban a Hatóság álláspontja szerint a helyi közösséget tájékoztató teljes lapszám elérhetetlenné tétele nem a megfelelő mód az érintett adatvédelmi jogainak védelmére.

Az érintett lapszámban kizárólag az Érintett személyes adatait – illetve amennyiben más személyek személyes adatai is jogellenesen megismerhetőek voltak, akkor az ő személyes adataikat is – kell felismerhetetlenné tenni.

Annak érdekében, hogy az információszabadság érvényesülése körében az Adatkezelő általános tájékoztatási kötelezettsége érvényesüljön, valamint, hogy a jelen ügy tárgyát képező jogsértés is orvoslásra kerüljön, a Hatóság azt javasolja az Adatkezelőnek, hogy a fent részletezett módon anonimizált, közérdekű információkat és tájékoztatásokat tartalmazó önkormányzati lap digitalizált változatát a www.diosjeno.hu hivatalos weboldalán ismét tegye elérhetővé.

IV. Jogkövetkezmények

A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján az Adatkezelőt elmarasztalta az adatvédelmi jogsértés megvalósításában.

A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e az Adatkezelővel szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E tekintetben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét. A Hatóság megítélése szerint az általános adatvédelmi rendelet céljainak teljesüléséhez az Adatkezelővel szemben jelen ügyben nem szükséges további szankció alkalmazása. Az Adatkezelő a hatósági eljárásban együttműködő volt, és még a Hatóság döntését megelőzően megszüntette a jogsértést azzal, hogy az Érintett személyes adatait tartalmazó helyi lapszámot az interneten mások számára elérhetetlenné tette.

A Hatóság álláspontja szerint az általános adatvédelmi rendeletben foglalt marasztalás elegendő és arányos a Kérelmezőt ért jogsértés vonatkozásában.

A fentiek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

V. Egyéb kérdések

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. A Hatóság jelen határozatot az Adatkezelő és az Érintett részére is megküldi.

* * * Jelen döntések az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapulnak. A határozat és a végzés az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésükkel véglegessé válnak. Az Ákr. 112. §-a, és 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak. A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9.§ (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A keresetlevél benyújtásának helyét és idejét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1) - (2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Budapest, 2021. június 16.

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár