település4i Törvényszék 3.B.66/2020/149. szám A település4i Törvényszék település4en, 2021. július 5., 2021. október 20, 2021. november 3., 2022. január 17., 2022. január 19., 2022. március 28., 2022. március 30., 2022. június 2., 2022. szeptember 28., 2023. május 3., 2023. július 3., 2023. október 2., 2024. január 23. és 2024. január 25. napján megtartott nyilvános tárgyalások alapján 2024. február 9. napján meghozta és kihirdette a következő Í T É L E T E T: Terhelt1: (személyi adatok1) I. rendű vádlott b ű n ö s : számvitel rendje megsértésének bűntettében (Btk.403.§ (1) bekezdés a) pont és (3) bekezdés és (4) bekezdés). Ezért őt a törvényszék 1 (egy) év szabadságvesztés büntetésre ítéli, aminek végrehajtását 1 (egy) évi próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztést végrehajtása esetén börtönben rendeli végrehajtani, melyből a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Terhelt1 I. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének (Btk.376.§ (1) bekezdés (6) bekezdés a) pont) vádja alól felmenti. Terhelt2: (személyi adatok2) II. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének (Btk.376.§ (1) bekezdés (6) bekezdés a) pont) vádja alól felmenti. Terhelt3: (személyi adatok3) III. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének (Btk.376.§ (1) bekezdés (6) bekezdés a) pont) vádja alól felmenti. Terhelt4: (személyi adatok4) IV. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének (Btk.376.§ (1) bekezdés (5) bekezdés a) pont) vádja alól felmenti. Terhelt5: (személyi adatok5) V. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének (Btk.376.§ (1) bekezdés (5) bekezdés a) pont) vádja alól felmenti. Terhelt6: (személyi adatok6) VI. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének (Btk.376.§ (1) bekezdés (5) bekezdés a) pont) vádja alól felmenti. Terhelt7: (személyi adatok7) VII. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének (Btk.376.§ (1) bekezdés (5) bekezdés a) pont) vádja alól felmenti. Terhelt8: (személyi adatok8) VIII. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének (Btk.376.§ (1) bekezdés (5) bekezdés a) pont) vádja alól felmenti. Terhelt1 I. rendű vádlott tulajdonában lévő ingatlan1 ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának, ingatlan2 ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának, Ingatlan3 ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának, ingatlan4 ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának, ingatlan5 ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának, Terhelt2 II. rendű vádlott tulajdonában lévő ingatlan6 ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának, ingatlan7 ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának, ingatlan8 ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának, ingatlan9 ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának, Terhelt3 III. rendű vádlott tulajdonában álló ingatlan10 ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának, ingatlan11 ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának, ingatlan12 ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának, ingatlan15 ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának, Terhelt4 IV. rendű vádlott tulajdonában álló ingatlan13 ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának, ingatlan14 ingatlan 12101/34038 tulajdoni hányadának, Terhelt5 V. rendű vádlott tulajdonában álló ingatlan16 ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának, ingatlan17 ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának, Terhelt7 VII. rendű vádlott tulajdonában álló ingatlan18 ingatlan 516/81156 tulajdoni hányadának, ingatlan18 ingatlan 1140/81156 tulajdoni hányadának, ingatlan18 ingatlan 720/81156 tulajdoni hányadának, ingatlan18 ingatlan 648/81156 tulajdoni hányadának, Terhelt8 VIII. rendű vádlott tulajdonában álló ingatlan19 ingatlan 1/4 tulajdoni hányadának, ingatlan20 ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának, ingatlan21 ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának, ingatlan22 ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának zár alá vételét a törvényszék feloldja. A hitelszövetkezet1 fa. magánfél polgári jogi igényét a törvényszék elutasítja. A büntetőeljárás során lefoglalt és a település4i Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.49/2020. tételszám alatt bevételezett, 1. sorszám alatti ASUS típusú laptop, 2. sorszám alatti számítógép ház, 3. sorszám alatti kilenc ív munkaköri anyag, 4. sorszám alatti kettő darab Szabályzat1 lefoglalását megszünteti, azokat kiadni rendeli a Kft.1 részére. A büntetőeljárás során felmerült 2.033.574.- (kettőmillió-harmincháromezer-ötszázhetvennégy) forint bűnügyi költségből a törvényszék Terhelt1 I. rendű vádlottat kötelezi 281.200.- (kettőszáznyolcvanegyezer-kettőszáz) forint megfizetésére, míg a további 1.752.374.- (egymillió-hétszázötvenkettőezer-háromszázhetvennégy) forint bűnügyi költséget az állam viseli. I N D O K O L Á S I. [1] A Zala Megyei Főügyészség B.731/2015/68. számú vádiratában I.r.vádlottal szemben egy rendbeli folytatólagosan elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló év5i C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 376.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és egy rendbeli a Btk.403.§ (4) bekezdésére figyelemmel a Btk.403.§ (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő számvitel rendje megsértése bűntette; [2] II.r.vádlottal szemben egy rendbeli folytatólagosan elkövetett, a Btk.376.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette; [3] III.r.vádlottal szemben egy rendbeli folytatólagosan elkövetett, a Btk.376.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette; [4] IV.r.vádlottal szemben egy rendbeli folytatólagosan elkövetett, a Btk.376.§ (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette; [5] V.r.vádlottal szemben egy rendbeli folytatólagosan elkövetett, a Btk.376.§ (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette; [6] VI.r.vádlottal szemben egy rendbeli folytatólagosan elkövetett, a Btk.376.§ (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette; [7] VII.r.vádlottal szemben egy rendbeli folytatólagosan elkövetett, a Btk.376.§ (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette; [8] VIII.r.vádlottal szemben egy rendbeli folytatólagosan elkövetett, a Btk.376.§ (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat. [9] A hűtlen kezelésként minősített cselekmény leírásának lényege szerint dátum1 és dátum2 napja közötti időszakban a település4i székhelyű hitelszövetkezet1nek I.r.vádlott a hitelszövetkezet ügyvezető igazgatójaként, a CB elnökeként és Igazgatóság tagjaként, II.r.vádlott a hitelszövetkezet elnökeként és a CB tagjaként, Terhelt3 III.r. vádlott a hitelszövetkezet település5 fiókvezetője az ügyvezető igazgató által felkért, igazgatóság által kijelölt CBi tagként a Kft.2 vonatkozásában 104.404.957.- forint, a Kft.3 vonatkozásában 104.303.926.- forint, az Kft.4 vonatkozásában 105.937.934.- forint, a Kft.5 vonatkozásában 31.178.468.- forint, a Kft.6 vonatkozásában 107.932.945.- forint, a Kft.7 vonatkozásában 60.451.549.- forint, a Kft.15. vonatkozásában 37.443.169.- forint, azaz összesen 551.688.948.- forint vagyoni hátrányt okoztak, mely részben, a Kft.2 vonatkozásában 6.922.413.- forint, a Kft.3 vonatkozásában 1.164.539.- forint, az Kft.4 vonatkozásában 83.703.750.- forint, a Kft.5 vonatkozásában 2.194.945.- forint, a Kft.6 vonatkozásában 2.434.072.- forint, a Kft.15. vonatkozásában 2.425.000.- forint, azaz összesen 98.844.719.- forint összegben megtérült. [10] Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII.r. és VIII.r.vádlottak a hitelszövetkezet1 Igazgatóságának tagjaiként a Kft.2 vonatkozásában 104.404.957.- forint, a Kft.3 vonatkozásában 104.303.926.- forint, az Kft.4 vonatkozásában 105.973.934.- forint, a Kft.5 vonatkozásában 31.178.468.- forint, a Kft.6 vonatkozásában 31.178.468.- forint, a Kft.7 vonatkozásában 60.451.549.- forint, összesen 443.998.504.-forint vagyoni hátrányt okoztak, mely részben a Kft.2 vonatkozásában 6.922.413.- forint, a Kft.3 vonatkozásában 1.164.539.- forint, az Kft.4 vonatkozásában 83.703.750.- forint, a Kft.5 vonatkozásában 2.194.945.- forint, összesen 93.985.647.- forint összegben megtérült. [11] A hitelszövetkezet1 (hitelszövetkezet1) igazgatósági döntéssel tizenegy, míg CBi döntéssel kettő esetben a hitelszövetkezethez hitelkérelemmel forduló hét gazdasági társaságnak úgy nyújtott hitelt, hogy azok a hitelfelvételek időpontjában nem voltak hitelképesek. A folyósított hiteleket, kölcsönöket nevezett gazdasági társaságok a lejárat napjáig egyáltalán nem, vagy csak részben fizették vissza. [12] A hitelszövetkezet vagyonának kezelésével megbízott vádlottak nem a mindenkor a beosztásukkal járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény érdekeinek figyelembe vételével, a jogszabályok és a hitelszövetkezet belső szabályzataiban foglaltak szerint jártak el a hitelek kihelyezésekor és azok kezelésekor. Nem likvid, nem értékálló vagyontárgyakat fogadtak el hitelkockázati fedezetként, a fedezetek feletti jogokat ezért nem lehetett érvényesíteni, a hitelkockázatok biztosítására alkalmatlan fedezeteket, nem behajtható árbevétel engedményezéseket fogadtak el. A kihelyezésről történő döntés előtt nem győződtek meg a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A kockázatvállalást tartalmazó szerződések tartama alatt rendszeresen nem kísérték figyelemmel, nem dokumentálták a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását, a fedezetek, biztosítékok meglétét, valós értékét és érvényesíthetőségét. [13] A hitelszövetkezet vagyonának kezelésével megbízott I.r.vádlott a hitelszövetkezet ügyvezető igazgatójaként, az igazgatóság tagjaként a CB elnökeként magatartásával megszegte a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 45.§-ában, 46.§-ában, 76/E.§ (1)-(6) bekezdésében, 78.§ (1) és (4) bekezdésében, a hitelszövetkezet1 dátum3 és dátum4 napja között hatályos Szabályzat4ának (a továbbiakban: SzMSz.) 3.2.1., 5.2. és 6.2. pontjában, illetve a dátum4 napján hatályba lépett új szabályzatában (új SzMSz.) 3.2.1., 5.2., 6.2., 3.3.2. pontjának e) pontjában, a Szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szöv.tv.) 33.§ (1) bekezdésében, a hitelszövetkezet1 Igazgatóságának dátum5 napján hatályba lépett ügyrendjének (a továbbiakban IgÜ.) V. pontjában, a hitelszövetkezet1 CBának dátum5 napján hatályba lépett Szabályzat5a (a továbbiakban: CBÜ.) IV. pontjában, a Hitelszövetkezet dátum3 napjától hatályos Szabályzat2ának (a továbbiakban KSz.) IX. fejezetében, a Hitelszövetkezet dátum3 napjától dátum6 napjáig hatályban volt Szabályzat1ának (a továbbiakban: HSz.) és a dátum7 napjától hatályos új Szabályzat1ának (a továbbiakban: ÚjHSz.) 3.2. pontjaiban, a Szabályzat3ának (a továbbiakban: FSz.) 3.2.1. és 3.3. pontjaiban, [14] II.r.vádlott a CB tagjaként és az Igazgatóság elnökeként megszegte a Szöv.tv. 33. § (1) bekezdésében, a Hpt. 45. §-ában, 46. §-ában, 76/E. § (1)-(6) bekezdésében, 78. § (1) és (4) bekezdésében, az ÚjAsz. 5.3.1. pontjában, az ÚjSzMSz. 6.2. pontjában, az SzMSz. és az ÚjSzMSz. 3.2.1. és 3.3. pontjaiban, 3.3.2. pontjának e) alpontjában, az IgÜ. V. pontjában, a CBÜ. IV. pontjában, a KSz. IX. fejezetében, a HSz. és az ÚjHSz 3.2. pontjaiban, a FSz. 3.2.1. és 3.3. pontjaiban, [15] III. r. Terhelt3 terhelt, mint a CB tagja magatartásával megszegte a Hpt. 76/E. § (1)-(6) bekezdésében, 78. § (1) és (4) bekezdésében, az SzMSz. és az ÚjSzMSz. 6.2. pontjában, a HSz. és az ÚjHSz 3.2. pontjaiban, a FSz. 3.2.1. és 3.3. pontjaiban, a CBÜ. IV. pontjában, [16] IV. r. Terhelt4, V. r. Terhelt5, VI. r. Terhelt6, VII. r. Terhelt7, VIII. r. Terhelt8 terheltek, mint az Igazgatóság tagjai az 1/a-1/f. pontokban foglalt magatartásukkal megszegték a Szöv.tv. 33. § (1) bekezdésében, a Hpt. 46. §-ában, 76/E. § (1)-(6) bekezdésében, 78. § (1) és (4) bekezdésében, az SzMSz. és az ÚjSzMSz. 3.2.1. pontjában, az ÚjASz. 3.3.2. pontjának e) alpontjában, az IgÜ. V. pontjában, a KSz. IX. fejezetében, a HSz. 3.2. pontjában, a FSz. 3.2.1. és 3.3. pontjaiban előírtakat. [17] A CB és az Igazgatóság működési mechanizmusára a vád tárgyává tett hitelkihelyezések során az automatizmus volt jellemző, a testületek tagjai kritika nélkül elfogadták az eléjük kerülő javaslatokat. A CBban és az Igazgatóságban Terhelt1 I.r. és II.r.vádlottaknak volt meghatározó szava. A CB a hitelkérelmek elbírálása kapcsán formálisan működött, a CB harmadik tagja a hitelszövetkezet település5 fiókjának vezetője, III.r.vádlott felett nemcsak a munkáltatói jogokat, de a szakmai irányítást is az ügyvezető igazgató, azaz I.r.vádlott gyakorolta. III.r.vádlott féltve egzisztenciáját a tényleges döntéshozatali folyamatba nem szólt bele, azt teljes egészében Terhelt1 I.r. és II.r.vádlottra hagyta. Az üléseken, amelyek esetenként távbeszélőn, illetve elektronikus levelezés útján kerültek megtartásra, támogató szavazataival biztosította az egyhangú szavazáshoz kötött döntéshozatalt. [18] Az Igazgatóság tagjai szintén nem a hatékony gazdálkodás biztosítása és a hitelintézet vagyonának védelme, gyarapítása érdekében a tőlük elvárható fokozott gondossággal jártak el, amikor az Igazgatóság munkájában passzívan vettek részt. Tevékenységük lényegében az üléseken való részvételben, az Igazgatóság elnökének, II.r.vádlottnak szavazatához igazodó, a vád tárgyát képező hitelkihelyezéseket kritika nélkül támogató szavazatok leadásában merült ki. [19] A vádlottak, mint a hitelezési folyamatban döntési kompetenciával rendelkező testületi tag vádlottak támogató szavazataikkal hozzájárultak a hitelszövetkezet vagyonvesztéséhez, közreműködtek a hitelszövetkezet1-et ért vagyoni hátrány kialakulásában. II. [20] Terhelt1 született I.r.vádlott családi állapota férjezett, kiskorú gyermeke nincsen, legmagasabb iskolai végzettsége számviteli főiskola, közgazdász szakképzettséget szerzett. Nyugdíjas, nyugdíjának összege 400.000.-forint havonta, vagyontalan, büntetlen. [21] II.r.vádlott családi állapota nős, kiskorú gyermeke nincsen, legmagasabb iskolai végzettsége egyetem, makroközgazdász szakképzettséget szerzett. Nyugdíjas, nyugdíjából 140.000.- forinttal rendelkezik, az ezt meghaladó összeg végrehajtás alatt áll, büntetlen. A egyéb érdekelt3 ügyszám1 számon dátum8 napján emelt vádat vele szemben különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre elkövetett pénzmosás bűntette és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt, a büntetőeljárás a bíróság1en van folyamatban. [22] III.r.vádlott családi állapota nős, kiskorú gyermeke nincsen, legmagasabb iskolai végzettsége főiskola, üzemgazdász és gazdasági üzemmérnök szakképzettséget szerzett. Nyugdíjas, nyugdíjának összege 370.000.- forint havonta, vagyonát egy családiház fele része, két belterületi ingatlan és egy személygépkocsi képezi, büntetlen. [23] IV.r.vádlott a tárgyaláson személyi körülményeire nem nyilatkozott, a nyomozás során dátum9-i kihallgatásán rögzítettek szerint családi állapota elvált, kettő kiskorú gyermeke van, legmagasabb iskolai végzettsége egyetem, főiskola, villamosmérnök szakképzettsége van, év1ben ügyvezetőként dolgozott a Kft.16 alkalmazásában, jövedelmére, vagyoni viszonyaira nem nyilatkozott, egészségi állapotáról szólva elmondta, hogy pajzsmirigy problémái vannak. [24] A büntető eljárás alatt a Szombathelyi Törvényszék 21.B.11/2021/73. számú, valamint a Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.30/2023/34. számú ítéleteivel 2023. november 2. napján jogerősen a dátum10 és dátum11 között elkövetett kettő rendbeli különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt három év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, négy év közügyektől eltiltásra és öt év pénzügyi és cégvezetői foglalkozástól eltiltásra ítélte IV.r.vádlottat. [25] V.r.vádlott családi állapota nős, kiskorú gyermeke nincsen, legmagasabb iskolai végzettsége egyetem, közgazdász szakképzettséget szerzett. Nyugdíjas, nyugdíjának összege 320.000.- forint havonta, vagyonát egy lakás, egy hétvégi ház, egy személygépkocsi képezi, büntetlen. [26] VI.r.vádlott a tárgyaláson személyi körülményeire nem nyilatkozott, első gyanúsítotti kihallgatásakor tett nyilatkozata értelmében családi állapota nős, kiskorú gyermeke nincsen, legmagasabb iskolai végzettsége egyetem, szakképzettsége informatikus, informatikusként dolgozott a Kft.17 alkalmazásában, jövedelmére, vagyoni viszonyaira nem nyilatkozott, büntetlen. [27] VII.r.vádlott családi állapota nős, kettő kiskorú gyermeke van, akik tizenhat és tizenkettő évesek, legmagasabb iskolai végzettsége technikum, növénytermesztő, növényvédő szakképzettséget szerzett. A Kft.8 és a Kft.9 ügyvezetője, havi jövedelme nettó 350.000.- forint, vagyonát a zár alá vett földterület képezi, büntetlen. [28] VIII.r.vádlott személyi körülményeire nem nyilatkozott. A büntető eljárás alatt a Szombathelyi Törvényszék 21.B.11/2021/73. számú, valamint a Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.30/2023/34. számú ítéleteivel 2023. november 2. napján jogerősen a dátum12 és dátum13 között elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt három év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, négy év közügyektől eltiltásra és öt év pénzügyi és cégvezetői foglalkozástól eltiltásra ítélte. III. 1. [29] A település4i székhelyű hitelszövetkezet2 dátum14 napján tartott alakuló közgyűlésen jóváhagyott Alapszabállyal jött létre. Működési engedélyét dátum15 napján kapta meg az Állami Bankfelügyelettől. Miután a hitelszövetkezet3 dátum16 napján átalakulás folytán beolvadt a Hitelszövetkezetbe, annak közgyűlése úgy határozott, hogy a hitelszövetkezet2 nevet a hitelszövetkezet1 névre változtatja. [30] A hitelszövetkezet1 (a továbbiakban: Hitelszövetkezet, illetőleg hitelszövetkezet1) kezdetben hét, később nyolc fiókkal működött település6en, település5ben, település7en, település8n, település9en, település4en, település10on, valamint település11ban. [31] A Hitelszövetkezet - dátum17 napjától dátum18 napjáig hatályos - Alapszabályának 2. pontja szerint a hitelszövetkezet1 célja, hogy tagjai anyagi hozzájárulására és pénzbeni megtakarítására építve kizárólag tagjai számára hitelezést, egyéb pénzügyi tevékenységet és más jogszabályokban lehetővé tett tevékenységet végezzen. A Hitelszövetkezet szolgáltatásai arra irányultak, hogy elősegítsék tagjai gazdasági és más társadalmi szükségleteinek kielégítését, valamint anyagi és szociális jólétét. [32] A szervezeti változások, a hosszú távú prudens működés intézményi garantálása, továbbá a Intézet1 szavatoló tőkéjének biztosítása érdekében a dátum18 napjától hatályba lépett új Alapszabály (a továbbiakban: ÚjASz.) szerint a Hitelszövetkezet már a szervezet1nek tagjaként, és a Zrt.4 részvényeseként, működési engedélyében foglaltak szerint Intézet1ként tevékenykedett. Az integráció központi bankja, a Zrt.1 lett és a Intézet1ek – így a Hitelszövetkezet is – összevont felügyelete alá tartoztak. [33] Az ÚjASz. 2. pontja szerint a Hitelszövetkezet célja az volt, hogy saját szervezete útján pénzbeli megtakarításokat gyűjtsön és meghatározott körben pénzforgalmi és hitelműveleteket, továbbá egyéb szolgáltatásokat végezzen. Feladatát képezte, hogy a tagok vagyoni hozzájárulásával és személyes közreműködésével demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, továbbá ehhez kapcsolódó egyéb üzleti tevékenységet végezzen. [34] A Hitelszövetkezet fő tevékenységi köre egyéb monetáris közvetítés volt, s e körben végezte - a Hpt. 3. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően - a hitel- és pénzkölcsön nyújtást is (ASz. 3. pontja, illetve az ÚjASz. 1.4 pontja). [35] Az ASz. 3. pontja rögzítette, hogy a hitelszövetkezet1 a pénzváltási tevékenység kivételével a pénzügyi szolgáltatásait és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásait kizárólag saját tagjai körében végezhette, illetve az osztalékfizetés és egyéb kötelezettségei után fennmaradt tiszta eredményét pénzügyi tartalékai növelésére fordítja a gazdálkodás biztonságának erősítése céljából. [36] A Hitelszövetkezet legfőbb testületi szerve - a Közgyűlés és a Felügyelő Bizottság, később a Küldöttgyűlés mellett - az Igazgatóság volt. [37] A hitelszövetkezet1 Igazgatóságának elnökedátum19tól II. r. Terhelt2 vádlott, tagjai I. r. Terhelt1, dátum20-tól V. r. Terhelt5, dátum21-től IV. r. Terhelt4, VI. r. Terhelt6, VIII. r. Terhelt8, dátum22-től pedig VII. r. Terhelt7 vádlottak voltak. Nevezetteket Hitelszövetkezet Közgyűlése dátum23 napján 5 évre küldöttnek is megválasztott. [38] Az Igazgatóság feladata volt az Asz. 4.3. pontja alapján többek között saját határozatai végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése, a Hitelszövetkezet szavatoló tőkéjének 10%-át meghaladó hitel tekintetében (többségi) döntést hozni. [39] Az Alapszabályban lefektetett feladatok gyakorlati megvalósulása keretében az Igazgatóság - a Hitelszövetkezet dátum3 napja és dátum4 napja között hatályos SzMSz-e, valamint a dátum4 napján hatályba lépett új SzMSz-e 3.2.1. pontjai alapján - többek között irányította a Hitelszövetkezet munkáját, melynek során köteles volt biztosítani a hatékony gazdálkodás és működés rendjét, rendszeresen figyelemmel kísérte a közgyűlésen hozott, továbbá saját határozatainak végrehajtását, továbbá jóváhagyta a Hitelszövetkezet által nyújtott nagyhiteleket és belső hiteleket a lombard hitelek kivételével. [40] Az ÚjASz. 3.3.2. pontjának e) alpontja rögzítette az Igazgatóságnak a Intézet1 működésével, gazdálkodásával, kockázatvállalásával kapcsolatos feladatait, mely alapján az Igazgatóság biztosította a hatékony gazdálkodást és a Intézet1 működésének rendjét, gondoskodott arról, hogy a Intézet1 a jogszabályokban, az alapszabályban és más belső szabályzatokban foglalt rendelkezések szerint működjön, ellenőrizte ezek betartását, valamint gondoskodott a Intézet1 vagyonának védelméről és gyarapításáról. [41] Az Igazgatóság dátum5 napján hatályba lépett Ügyrendjének VI. pontja szerint az Igazgatóság végrehajtotta és végrehajtatta az Igazgatósági döntéseket. [42] A Hitelszövetkezet dátum3 napjától hatályos Szabályzat2ának IX. fejezete alapján az Igazgatóság feladata volt annak felügyelete, hogy a Hitelszövetkezet működése hatékony legyen, megfeleljen a terveknek és a Hitelszövetkezet vezetése kompetens legyen. [43] Az Igazgatóságnak az alábbi feladatokat kellett teljesítenie, hogy a tulajdonosokkal (szövetkezeti részjegy) szemben fennálló kötelezettségeknek eleget tegyen: a hitelstratégia és hitelpolitika kialakítása és a megvalósításának az ellenőrzése, kockázati stratégia kialakítása, a kockázatok kezelése, hitelszövetkezet tevékenysége során felmerült kockázatok felismerése, megállapítása és nyomon követése, a hitelszövetkezet üzleti vezetésének, menedzsment hatékonyságának az ellenőrzése, a felelősség delegálása és ellenőrzése. [44] A KSz. előírásai értelmében az Igazgatóság felügyeleti tevékenységében kiemelt jelentősége volt a Hitelszövetkezet kockázatkezelési, valamint ezzel összefüggésben a hitel- és kockázatkezelési stratégia és a hitelpolitikai tevékenység irányításának, valamint végrehajtásának ellenőrzésének. A Hitelszövetkezet ennek alapján a hitelstratégiáját a kockázatkezelési stratégiával összhangban, a tevékenységek folyamatos vezetéséhez visszacsatolásával kellett, hogy megvalósítsa. Ennek megfelelően a tevékenységek fejlesztését csak a kockázatok ésszerű mértéken belül kezdeményezhette, illetve valósíthatta meg. Ez hatékonyan csak a kockázatkezelési stratégia keretén belül volt megoldható. [45] Igazgatósági ülést szükség szerint, de legalább havonként (ASz.), majd kéthavonta (ÚjAsz.) kellett tartani. Az Igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozta. [46] Az Asz. 4.3. pontja alapján az Igazgatóság távbeszélőn, telefaxon, e-mailen és más hasonló módon is hozhatott határozatot, azonban annak érvényességéhez szükséges volt, hogy az Igazgatóság tagjainak legalább fele a szavazástól számított 8 napon belül szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és megküldje a Hitelszövetkezet székhelyére. [47] Az ÚjASz. 3.3.4. pontja alapján dátum18 napját követően a testületi ülés nélküli határozathozatal során a határozati javaslat és az indokolás szövegét a kapcsolódó anyagokkal együtt legfeljebb 3 naptári napos válaszadási határidővel - az igazgatósági tagokon túl - immár az szervezet1 és a Zrt.1 részére is meg kellett küldeni, melyek írásban véleményt nyilváníthattak a határozati javaslattal vagy annak indoklásával kapcsolatban. A leadott szavazatok alapján hozott döntések eredményéről az utolsó szavazat beérkezését követő 3 munkanapon belül az elnöknek a jegyzőkönyv megküldésével nemcsak az igazgatóság tagjait, de az szervezet1et és a Zrt.1-t is tájékoztatnia kellett. [48] Az SzMSz. és ÚjSzMSz. 3.3. pontja értelmében az Igazgatóság tagjai jogosultak és kötelesek voltak többek között az Igazgatóság ülésein részt venni és annak munkáját aktívan előmozdítani, azonnal megfelelő intézkedést kezdeményezni, amennyiben az átruházott hatáskörben elbírált kölcsönök engedélyezésével, vagy kölcsön folyósításával kapcsolatos szabálytalanságról szereztek tudomást. [49] Az IgÜ. V. pontja alapján az Igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Hitelszövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján voltak kötelesek eljárni. [50] Az ASz. 6. pontja szerint a Hitelszövetkezet vezető tisztségviselői az Igazgatóság elnöke és tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, míg a Hitelszövetkezet – a Hpt. értelmében – vezető állású tisztviselői az Igazgatóság elnöke, a Felügyelő Bizottság elnöke és az ügyvezető voltak. A vezető tisztségviselők és az ügyvezetők jogait és kötelezettségeit, hatásköreik részletes szabályait az SzMSz. tartalmazta. [51] Az ÚjASz. dátum18 napján történt hatálybalépést követően a Hitelintézet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai voltak, míg a Hitelszövetkezetnél vezető állású személynek minősült az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető (ÚjASz. 5.1. pontja). [52] Az SzMSz. és ÚjSzMSz. 3.3. pontja értelmében az Igazgatóság elnöke személyes felelősséggel irányította a Hitelszövetkezet működését és gazdálkodását, a jogszabályok, az alapszabály, a belső szabályzatok, a közgyűlés és az Igazgatóság határozatainak megfelelően. [53] Az ÚjASz. 5.3.1. pontja alapján az Igazgatóság elnöke gondoskodott arról, hogy a testületi szervek és a Intézet1 működése megfeleljen a jogszabályokban, az alapszabályban és más belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek. Előkészítette, összehívta, valamint levezette az igazgatóság üléseit, gondoskodott az igazgatóság határozatainak végrehajtásáról. [54] Az SzMSz. és az ÚjSzMSz. 5.2. pontja alapján a Hitelszövetkezet általános igazgatási tevékenységének felelős vezetője az ügyvezető igazgató volt, aki felelős volt a Hitelszövetkezet gazdálkodásának irányításáért, a Hitelszövetkezet ügyeinek viteléért, a jogszabályokban, belső szabályzatokban foglaltak betartásáért, a Hitelszövetkezet belső rendjéért, a Hitelszövetkezetnek a tagjaival és az állammal szembeni kötelezettségei teljesítéséért. Ennek keretében az ügyvezető igazgató a közgyűlés által elfogadott terveknek és a gazdálkodásra irányuló elveknek megfelelően az Igazgatóság határozatai szerint irányította a Hitelszövetkezet gazdálkodását és biztosította ennek személyi és tárgyi feltételeit. E körben többek között: ellátta a Hitelszövetkezet szervezetének, mint hitelintézetnek az irányítási teendőit, irányította a Hitelszövetkezet hitelezési tevékenységét, irányította és felügyelte a Hitelszövetkezet likviditását, irányította a problémás követelések gondozását, a veszteség-minimalizálási ügyeket, követelés átütemezést kezdeményezett, előkészíttethette az értékesítési jog, opciós jog érvényesítését, végrehajtást, felszámolást kezdeményezhetett, koordinálta és irányította az eszközök és források minősítését, és az értékvesztés elszámolását, vezette a CBot, felelős volt a Hitelszövetkezet gazdálkodásának irányításáért. [55] Mindezek mellett az ügyvezető igazgató az SzMSz. és az ÚjSzMSz. 5.2 és 6.3. pontjai alapján jogosult volt a hirdetményben szereplő kondícióktól való eltérés engedélyezésére aktív és passzív ügyletekben egyaránt (egyedi kondíciók), aktív ügyletek esetében a döntésben hozott feltételek módosítására a döntéshozó fórum utólagos tájékoztatása mellett, illetve a mindenkori nagyhitel korlát alatti ügyletek esetén hitel-ingatlan csereügyletet engedélyezni. [56] Az ügyvezető felett a munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolta, az igazgatósági ülések között a Hitelintézet működését és gazdálkodását a jogszabályok, az alapszabály és más belső szabályzatok rendelkezéseinek, valamint a közgyűlés/küldöttgyűlés és az Igazgatóság határozatainak megfelelően személyes felelősséggel irányították. Amellett, hogy tevékenységéről rendszeresen beszámolt az igazgatóságnak, döntött minden olyan kérdésben, ami nem tartozott valamelyik testületi szerv vagy az elnök hatáskörébe (ÚjASz. 5.3.3. pontja). [57] Az ÚjSzMSz. 3.3. pontja értelmében az ügyvezető igazgató az Igazgatóság tagja volt, s az Igazgatóságnak felelt a hitelintézeti tevékenység irányításáért, megszervezéséért, feladatát, felelősségét munkaköri leírásban kellett meghatározni. [58] A hitelszövetkezet1 ügyvezető igazgatója I.r.vádlott, aki dátum24 napjától állt alkalmazásban a Hitelszövetkezetnél, kezdetben ügyvezető igazgató helyettesként hitelezési vezetői, dátum25 napjától ügyvezetői, majd dátum26 napjától ügyvezető igazgatói munkakörben. [59] A dátum26 napján kelt ügyvezető igazgatói munkaköri leírása többek között az alábbi feladatokat rögzítette: a Hitelszövetkezet hitelezési tevékenységének megszervezése, irányítása, ellenőrzése, a belső szabályzatok elkészítéséről, elkészíttetéséről gondoskodás, illetve ezen terület szabályozásának szükséges módosításának kezdeményezése, eszközök és források minősítése, az értékvesztés elszámolásának koordinálása és az ezzel kapcsolatos döntések előkészítése, végrehajtása, a CB működésének biztosítása, a problémás követelések gondozásának irányítása, a veszteség-minimalizálási ügyek irányítása, követelés átütemezés kezdeményezése, az értékesítési jog, opciós jog érvényesítésének előkészíttetése, végrehajtás, felszámolás kezdeményezése, monitoring tevékenység végzése. [60] A dátum27 napján kelt egységes szerkezetű munkaszerződés módosítás 9. pontjában I. r. terhelt kijelentette, hogy a munkakörébe tartozó feladatokat a mindenkor hatályos jogszabályok, különös tekintettel a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, valamint a szövetkezetekről szóló törvény, továbbá a Hitelszövetkezet Szabályzatainak, a Közgyűlés és az Igazgatóság határozatainak megfelelően, a vezető állású munkavállalótól elvárható gondossággal látja el. [61] A vádbeli időszakban - az SzMSz. és az ÚjSzMSz. 6.2. pontjai alapján - az Igazgatóság által létrehozott 3 tagú CB vezetője a Hitelszövetkezet ügyvezető igazgatója, I.r.vádlott, egyik tagja - az Igazgatóság által a 2/év3. (07.10.) számú határozatban felkért igazgatósági tagként - II.r.vádlott, másik tagja - az Igazgatóság által kijelölt hitelszövetkezeti dolgozóként - III.r.vádlott, a Hitelszövetkezet település5 fiókjának vezetője volt. [62] III.r.vádlott dátum28 napjától állt a Hitelszövetkezet alkalmazásában, dátum29 napjától a település5 fiókban fiókvezetői munkakörben. [63] A CB kötelezettsége volt körültekintően, a legjobb tudása, szakértelme szerint dönteni az elé terjesztett ügyekben, illetve javaslatot tenni az Igazgatóság felé. A Bizottság valamennyi tagja felelősséggel tartozott a hozott döntésekért. A bizottság feladata volt, hogy ismereteivel segítse a megalapozott hitelbírálati munkát (SzMSz. 6.2. pontja). [64] A CB elé csak a teljeskörű, nem hiányos és a belső szabályzatoknak megfelelő, a kockázatkezelő záradékot is tartalmazó hitelanyagot lehetett bírálatra benyújtani. A Bizottság tagjai a hitelbírálati előterjesztést elektronikus úton, írásban kapták meg. A CB távbeszélőn, telefaxon, e-mailen és más hasonló módon is hozhatott határozatot, annak érvényességéhez azonban szükséges volt, hogy a tagok a szavazástól számított 8 napon belül szavazatukat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják, és megküldjék a Hitelszövetkezet székhelyére. A CB döntését csak egyhangúlag hozhatta meg, melynek tartalmaznia kellett a döntés által támasztott szerződéskötési, folyósítási, illetve egyéb feltételeket. [65] A CB dátum5 napján hatályba lépett Szabályzat5a IV. pontja alapján a CB a hitelbírálat szakszerű elvégzéséhez szükséges bármely kiegészítő adatot, információt a döntés előtt pótlólag bekérhetett, szakértői véleményt kérhetett. A CB megtagadhatta a kölcsönkérelem bírálatát, amennyiben a beadott hitelanyagból, vagy bármely forrásból származó tudomására jutott információ alapján a megtérülést veszélyeztetve látta. A CBÜ. IV. pontjában rögzítette azt is, hogy a CB valamennyi tagja felelősséggel tartozott a hozott döntésekért és javaslatokért. [66] A részjegy jegyzések miatt a 132 taggal alakult, azonban a vádbeli időszakban már közel 10.000 taggal rendelkező Hitelszövetkezet jegyzett tőkéje, egyúttal a nem teljesítő hitelállomány miatt negatív eredménytartaléka is nőtt, ennek következtében az átvett eszközállomány növekedése pótlólagos értékvesztés elszámolást tette szükségessé. Ezen tényezők együttes hatására a Hitelszövetkezet saját tőkéje év2től kezdődően a jegyzett tőke alá csökkent. [67] A működőképesség érdekében a tulajdonosok év3-év4. évek között több alkalommal, összesen 1.168.122.000 Ft összegű részjegyet jegyeztek (dátum30jában 302.108.000 Ft, dátum31ában 400.106.000 Ft, dátum32ában 150.528.000 Ft összegben). [68] Mindezek ellenére a Szervezet2 (a továbbiakban: Szervezet2) a Hitelszövetkezet év5 IV. negyedévi adatszolgáltatása alapján megállapította, hogy a Hitelszövetkezet saját tőkéjének összege 546.435.000 Ft, míg jegyzett tőkéje 1.480.158.000 Ft volt, azaz dátum33 napján a Hitelszövetkezet saját tőkéje nem érte el a jegyzett tőke szintjét, ezért dátum34 napján hozott szám1 számú határozatával, figyelemmel a prudenciális felügyeleti szempontból magas besorolású működési kockázatra, többek között felhívta a hitelszövetkezetet dátum35 napi határidővel, illetőleg azt követően folyamatosan feleljen meg a saját tőke mértékére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, továbbá, a tőkehelyzet rendezése érdekében készítsen határidőket és felelősöket is megjelölő intézkedési tervet. [69] A Hitelszövetkezet a Szervezet2 felhívására dátum36 napján elfogadott helyreállítási tervében felvázolta, hogy a saját tőke és jegyzett tőke arányának helyreállítására vonatkozó jogszabályi lehetőségek közül kizárólag az eredményági növekedés nyújt biztonsággal olyan célravezető megoldást, melynek során a tagok bizalmának megingása nélkül helyreállhat a jegyzett tőke-saját tőke megfelelő aránya. [70] A helyreállítási terv 1. pontja elsődlegesen az ügyvezető igazgató I.r.vádlott feladatává tette dátum35 napi határidővel a késedelmes hitelek biztosítékát képező ingatlanok vonatkozásában a jelzálogszerződésben biztosított közvetlen értékesítési jog érvényesítésének megkísérlését az elérhető legmagasabb értékesítési áron. [71] A Szervezet2 dátum23 napján kelt határozatával a hitelszövetkezet1 számára megszabott dátum35 napi határidőt dátum37 napjáig meghosszabbította. [72] II.r.vádlott a hitelszövetkezet1 igazgatósági elnökének a stabilitás helyreállításával kapcsolatos tervei - állami tőkeinjekció, a Hitelszövetkezetek rossz portfóliójának kivásárlásával és érvényesítésével foglalkozó work-out cég létrehozása, hitelszövetkezeti konszolidáció a Bank1, mint ernyőbank alatt a Intézet1ek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló év4. évi CXXXV. törvény dátum38 napján történt hatályba lépésével lényegében meghiúsultak. [73] A hitelszövetkezet1 tevékenységére a Hpt. rendelkezései voltak irányadók. [74] A Hpt. 13/D. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a hitelintézetnek a mérete, az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek keretén belül köteles a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmazni. [75] A Hpt. 45. §-a értelmében a pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze. [76] A Hpt. 46. §-a alapján a vezető állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor - e beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő - elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni. [77] A Hpt. 70. §-a értelmében a hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját). [78] A Hpt. 76/E. § (1)-(6) bekezdései alapján a hitelezési kockázat mérséklésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a hitelnyújtó hitelintézet az a hitelintézet, amelyik az adott kitettséggel rendelkezik. A sztenderd módszert vagy a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkockázati fedezetet veheti figyelembe. A hitelt nyújtó hitelintézet hitelezésikockázat-mérséklésre alkalmazott eljárási rendjének, szabályzatának, az általa foganatosított intézkedéseknek és a döntések eredményeként a hitelkockázati védelemnek az irányadó joghatóság előtt érvényesnek és érvényesíthetőnek kell lennie. A hitelt nyújtó hitelintézet megteszi a megfelelő lépéseket a hitelkockázati fedezetre vonatkozó szabályozás hatékony alkalmazása és a kapcsolódó kockázat kezelése érdekében. Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgy ismerhető el, amelyik likvid és értékálló. Az elismerhető hitelkockázati fedezetre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás ismerhető el, amelynek alapján a hitelt nyújtó hitelintézet jogosult a fedezetül szolgáló vagyontárgy ésszerű időn belüli - bírósági végrehajtás keretében vagy bíróságon kívül történő - értékesítése vagy megtartása alapján a biztosított követelés kielégítésére az ügyfél - vagy ahol a fedezet harmadik személy birtokában van, e harmadik személy - nemteljesítése, fizetésképtelensége esetén, vagy egyéb, a felek megállapodása szerinti, a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény beálltakor. A fedezetként elfogadott eszköz értéke és az ügyfél hitelminősége közötti eltérés nem lehet jelentős. [79] A Hpt. 76/K. § (1)-(2) bekezdései értelmében a hitelintézetnek megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza és folyamatosan fenntartsa. A hitelintézetnek legalább évente felül kell vizsgálnia az említett stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. [80] A Hpt. 78. § (1) és (4) bekezdései alapján a hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámított váltóhoz kell csatolni. A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat. [81] A dátum3 napjától dátum6 között hatályos HSz, valamint a dátum7 napjától hatályos új HSz 3.2. pontja alapján a hitelképesség vizsgálata során a Hitelszövetkezet az ügyfél írásban benyújtott hitelkérelme alapján hitel, illetve kölcsönbírálatot végzett. [82] Az ügyfél hitelképességét akkor tekintette kifogástalannak, ha az előterjesztés során kellő biztonsággal meggyőződött arról, hogy az ügyfél az adósságszolgálati (törlesztési és hiteldíj fizetési) és egyéb kötelezettségeit az esedékességkor meg tudja fizetni. [83] A hitelképesség megítéléséhez a hitelszövetkezet1 elsősorban az ügyfeleivel kialakított üzleti kapcsolatai során szerzett tapasztalatait, ismereteit, a tőlük rendszeresen kapott számszerű és egyéb információkat (éves beszámolók, időközi adatszolgáltatások, szöveges információk) használta fel, de a hitel/kölcsönkérelem elbírálásához további információkat is kérhetett. [84] A HSz. és ÚjHSz 3.2. pontja alapján a hitelszövetkezet1 a kölcsön és járulékai megfizetését általában annak az ügyfélnek az esetében látta biztosítottnak, amely a Hitelszövetkezettel korábban megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségeinek mindenkor rendben, határidőben eleget tett, üzleti kapcsolatban álló szállítóival, kivitelezőivel, stb. szembeni kötelezettségeit is határidőre teljesítette, likviditási helyzete rendezett, az egy év alatt mobilizálható eszközök az egy év alatt esedékes tartozások visszafizetésére fedezetet biztosítottak, éves jövedelme a különböző lejáratú - elsősorban közép- és hosszúlejáratú - kölcsöntartozásai visszafizetését biztosította, vagyoni helyzete szilárd, a termelésben, gazdálkodása jövedelmező volt, tevékenységben lekötött eszközök finanszírozásában a saját vagyon a kívánt mértékben vett részt, a hitel visszafizetését megfelelően biztosító pénzügyi, vagyoni fedezetet ajánlott fel. [85] A hitelügyintéző a szabályzatokban rögzített feladatok elvégzése után javaslatot tett a hitel nagyságára, a hitel lejáratára, illetve a hitel kamatára az érvényes kamatelőírások alapján, továbbá a hitel fedezetének esetleges bővítésére, változtatására. Javaslatot tehetett a hiteligény elutasítására a kérelem vizsgálatának nyomán tapasztalt részletes indokok alapján, de az opciós vételárra és az értékesítésre átvételnél a minimum eladási árra is. [86] A kérelem elbírálásánál a jövedelmi, vagyoni helyzeten kívül fontos tényezők voltak a hitel további biztosítékai, hiszen a törlesztő részletek visszafizetését előre nem látható események gátolhatták. A fedezetek a kölcsönszerződéshez kapcsolódtak és az adós fizetőképességének biztosításával hozzájárultak a pénzintézet kockázatának csökkentéséhez. [87] A felajánlott biztosítékok elbírálása kiterjedt arra is, hogy a fedezetek mobilak, gyorsan realizálhatóak legyenek, értékük a piaci viszonyokhoz igazodjon, hozzáférhetőek legyenek a Hitelszövetkezet számára. [88] A Hitelszövetkezet a HSz.-ben és az ÚjHSz-ben is rögzítette, hogy a Kft.3, vagy az ügyvezetés által kijelölt értékbecslő értékbecslését fogadja el, ettől csak indokolt esetben lehetett eltérni. [89] A FSz. 3.1. pontja szerint a jogi bizonyosság kiemelt követelmény volt a fedezetekkel szemben. A felajánlott biztosíték csak akkor voltak elfogadható, ha a hitelszövetkezet1 jogai a biztosítékra vonatkozóan kikényszeríthetőek. Ennek érdekében a biztosíték befogadása előtt típusától függetlenül vizsgálni kellett, hogy a fedezetként felajánlott, jellemzően ingatlanra vonatkozóan nem áll-e fenn bárkinek az érvényesítést akadályozó joga, vagy követelése, az érvényesítéshez valamennyi okirat rendelkezésre áll-e, illetve, hogy azok beszerzését akadályozza-e valamilyen körülmény. [90] A FSz. 3.2.1. pontja alapján a kockázatvállalással járó ügyletek megkötése csak megfelelő biztosíték szerződéses kikötése mellett volt végezhető. A hitelszövetkezet1 a szerződés fennállása alatt jogosult volt a biztosíték kiegészítését, vagy más fedezet nyújtását kérni az ügyféltől, amennyiben az ügyfél gazdálkodásában, pénzügyi helyzetében jelentős változás következett be. [91] A FSz. 3.3. pontja szerint a Hitelszövetkezetnek minél likvidebb, azaz minél gyorsabban pénzzé tehető biztosítékok kikötésére kellett törekednie. A biztosíték likviditását alapvetően befolyásolta annak jogi érvényesíthetősége, illetve piaci értékesíthetősége, forgalomképessége. [92] Az Igazgatóság és a CB között a döntési jogkörök az alábbiak szerint oszlottak meg: az SzMSz. 6.1. pontja szerint az Igazgatóság döntési jogköre a nagyhitelek - azaz azon hitelek, amelynél az egy ügyfél vagy ügyfélkör részére történt, összes kihelyezések értéke külön-külön, vagy együttesen a Hitelszövetkezet szavatoló tőkéjének 10%-át meghaladta - engedélyezésére, a limiten felüli hitelezésre, a járulékos vállalkozás hitelezésére, a hitel-ingatlan csereügyletekre terjedt ki. [93] A CBnak az Igazgatóság hatáskörében tartozó hitelek, kockázatvállalások engedélyezése tekintetében javaslattételi joga, illetve kötelezettsége volt (SzMSz. 6.2. pontja). [94] A CB döntési hatáskörébe tartozott ügyfelenként, ügyfélcsoportonként olyan nem belső gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, - beleértve a hiteldöntéseket is – amellyel kapcsolatos döntést nem az Igazgatóság hozott meg, kivéve a bankközi betétek elhelyezését és a hitelfelvételt, mely ügyvezető igazgató hatáskör volt (SzMSz. 6.2. pontja). 1/a [95] A székhely1 székhelyű Kft.2 és Kft.10 a dátum39 napján kelt társasági szerződéssel jött létre. A vádbeli időszakban a cég - melynek főtevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan adásvétele volt - ügyvezetője tanú2 és Tanú18, tagja Tanú18 és Tanú19, valamint a Zrt.2 volt. [96] A Kft.2 dátum40 napján 65.000.000 Ft összegű forgóeszköz hitelre vonatkozóan hitelkérelemmel fordult a hitelszövetkezet1hez. [97] tanú10 a Hitelszövetkezet település6i fiókjának vezetője megküldte a Kft.2 hitelkérelmét I. r. Terhelt1 terheltnek, s egyeztetett vele többek között a fedezet tekintetében az általa dátum40 napján cenzúra előterjesztésben tüntette fel a hiteligénylés okát a továbbhasznosítás céljából történő ingatlan portfólió vásárlásban. Az előterjesztés rögzítette azt is, hogy az igénybe vett forgóeszköz hitellel a megvásárolt ingatlan portfóliót a cég 20-30%-os eredménnyel tudná hasznosítani, a kölcsön megtérülése ebből az üzleti eredményből történne. [98] A cenzúra előterjesztés a felajánlott fedezetek alapján a hitel fedezettségét a Szövetkezet2 tulajdonát képező, a ingatlan23, természetben a ingatlan24 ingatlan fedezeti értékét - 116.400.000 Ft forgalmi érték után 81.480.000 Ft-ban, vagyont terhelő jelzálog fedezeti értékét a cég év6i mérlegbeszámolóban rögzített 184.739.000 Ft mérlegfőösszeg alapján 36.947.800 Ft-ban, azaz a hitelösszeg 106,21%-ában határozta meg úgy, hogy a számításnál már szerepeltetésre került a 65.000.000 Ft összegen túl a következő, 35.000.000 Ft összegben folyósítandó forgóeszköz hitel is. [99] Az előterjesztés a „B” adósminősítési kategóriába sorolt Kft.2-nek nyújtandó 65.000.000 Ft összegű, éven belüli forgóeszköz hitel jóváhagyására tett javaslatot dátum4 napjától dátum41 napjáig terjedő visszafizetési ütemezéssel. [100] A dátum42 napján kelt a CBi engedélyezéshez tanú13 kockázatkezelő által készített kockázatkezelői záradék szerint a cég által kért hitel forrása a működési cash flow, ingatlan hasznosítás. [101] A kockázatkezelő a kockázatok körében rögzítette, hogy a Kft.2 az ingatlanpiac stagnálása miatt magas ágazati kockázatú tevékenységet végez, a cégnek nincs árbevétele, a kölcsön megtérülése a megvásárolt ingatlan-portfólió nyereséges hasznosításából történne, ami a magas ágazati kockázatból adódóan bizonytalan, a 102.790.000 Ft nagyságú követelés állományból 102.681.000 Ft nagyságú a magánszemélynek adott kölcsön, melynek a megtérülése kérdéses, a cégnek nem kizárólag a Hitelszövetkezet a számlavezetője, ezért a más banknál vezetett számlákra a számlavezető bank által záradékolt felhatalmazó levél becsatolása szükséges. [102] A kockázatkezelő véleménye az volt, hogy a kért hitel folyósítása kiemelt kockázattal bír, ugyanakkor tekintettel a kockázatcsökkentő tényezőkre, így arra, hogy a cég dátum43 napjától tagja és számlavezetett ügyfele a Hitelszövetkezetnek, a cég év6i beszámolója alapján „B” minősítési kategóriába sorolható, a likvid eszközök 205%-ban fedezik a kötelezettségeket, az adós és zálogkötelezett az állami adóhatóság honlapja szerint nem áll végrehajtása alatt, megfelelő szintű és minőségű fedezet áll rendelkezésre, a kért hitel jóváhagyását az előterjesztésben meghatározott feltételek mellett szigorított monitoring előírásával támogatta. [103] dátum44 napján a CB - melynek tagjai Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. és III.r.vádlottak voltak - egyhangú döntéssel javasolta a hitelügylet Igazgatóság elé terjesztését azzal, hogy a 65.000.000 Ft összegű, éven belüli lejáratú forgóeszköz hitel esetében az évi kamatláb mértéke 1 havi BUBOR + 5,5%-ban, az egyszeri hitelbírálati díj és kezelési költség összege 0,5-0,5%-ban kerüljön meghatározásra. A CB a törlesztés ütemezése keretében dátum4, dátum45, dátum46 napján alkalmanként 100.000 Ft, majd dátum41 napján 64.700.000 Ft összegű tőketörlesztés és naptári negyedévenként történő kamatfizetés előírását javasolta. [104] A CB - a vagyont terhelő zálogszerződés kivételével - a cenzúra előterjesztéssel egyezően állapította meg a kölcsön folyósításának feltételeként előírandó dokumentumok körét (a forgóeszköz hitelszerződés, ingatlan egyedi jelzálog szerződés, kellékhiányos fedezeti váltó), illetve az adós által a szerződéskötést követő 10 és 15 napon belül teljesítendő feltételeket (közjegyzői okiratba foglalt kölcsön- és ingatlan egyedi jelzálog szerződés, cégkivonat, széljegyes tulajdoni lap, vagyonbiztosítás engedményezés, díjrendezettség igazolás, a cég más pénzintézetnél vezetett bankszámláira vonatkozó Bank által záradékolt levél, nemleges adóhatósági igazolás becsatolása). [105] A CB ugyanakkor a cenzúra előterjesztésben foglaltakkal szemben nem javasolta, hogy a szerződésben kikötésre kerüljön, miszerint a vagyon értéke nem csökkenhet 50.000.000 Ft alá. [106] Az Igazgatóság - melynek tagjai voltak Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6VI.r., Terhelt7 VII.r., VIII.r.vádlottak - dátum47 napján telefonos konferencia keretében tartott ülésen, egyhangú szavazás alapján meghozott ügyszám2 számú határozatával a CB javaslatának megfelelően engedélyezte a forgóeszköz hitelszerződés megkötését. [107] A hitelszövetkezet1 részéről tanú10 fiókvezető és tanú12 hitelügyi előadó dátum48 napján szám4 szerződésszám alatt a meghatározott feltételek mellett kölcsönszerződést kötött a Kft.2-vel, melyben 65.000.000 Ft éven belül lejáratú forgóeszköz hitelt nyújtott a cég részére. A forgóeszköz finanszírozás céljából nyújtott kölcsön lejáratának, illetve visszafizetésének határideje dátum41 napja volt. [108] A kölcsönszerződés mellett dátum48 napján a hitelszövetkezet1 nevében eljáró tanú10 fiókvezető és tanú12 hitelügyi előadó és a Kft.11. ügyvezetője, tanú3 között a Kft.11. tulajdonát képező, ingatlan24 ingatlanra vonatkozóan jelzálogszerződés is létrejött. [109] tanú10 a Hitelszövetkezet település6i fiókjának vezetője négy nappal a kölcsönszerződés megkötése után, dátum49 napján újabb cenzúra előterjesztést készített, melyben a korábbi előterjesztésével egyezően a hiteligénylés okaként az ingatlan portfólió továbbhasznosítás céljából történő vásárlását jelölte meg, és rögzítette, hogy az igénybe vett forgóeszköz hitellel a megvásárolt ingatlan portfóliót 20-30%-os eredménnyel tudná hasznosítani, a kölcsön megtérülése ebből történne. [110] A cenzúra előterjesztés a korábbi cenzúra előterjesztéssel egyezően állapította meg a 65.000.000 Ft és 35.000.000 Ft összegben folyósítandó forgóeszköz hitel fedezettségét 106,21%-ban. [111] Az előterjesztés a „B” minősítési kategóriába javasolt Kft.2-nek nyújtandó 35.000.000 Ft összegű, éven belüli forgóeszköz hitel jóváhagyására tett javaslatot dátum4 napjától dátum41 napjáig terjedő visszafizetési ütemezéssel. [112] A dátum50 napján kelt a CBi engedélyezéshez készült kockázatkezelői záradékban tanú13 kockázatkezelő a cég által kért hitel forrását a működési cash flow-ban, ingatlan hasznosításában jelölte meg. [113] A kockázatkezelő a kockázatokat és a kockázatcsökkentő tényezőket a korábbi, dátum42 napjára keltezett záradékban meghatározottakkal egyezően állapította meg. [114] A kockázatkezelő megállapította, hogy a kért hitel folyósítása kiemelt kockázattal bír, ugyanakkor a kért hitel jóváhagyását az előterjesztésben meghatározott feltételek mellett szigorított monitoring előírásával támogatta. [115] A dátum51 napján ülésező CB - melynek tagjai Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. és III.r.vádlottak voltak - egyhangú döntéssel javasolta a 35.000.000 Ft összegű, éven belüli lejáratú forgóeszköz hitelügylet Igazgatóság elé terjesztését azzal, hogy az évi kamatláb mértéke 1 havi BUBOR + 5,5%-ban, az egyszeri hitelbírálati díj és kezelési költség összege 0,5-0,5%-ban kerüljön meghatározásra. A CB a 65.000.000 Ft összegű hitel konstrukciójához hasonlóan a törlesztés ütemezése keretében dátum4, dátum45, dátum46 napján alkalmanként 100.000 Ft, majd dátum41 napján 34.700.000 Ft összegű tőketörlesztés, naptári negyedévenként történő kamatfizetés előírását javasolta. [116] A CB a cenzúra előterjesztéssel egyezően állapította meg a kölcsön folyósításának feltételeként előírandó dokumentumok körét (forgóeszköz hitelszerződés, ingatlan egyedi jelzálog szerződés, kellékhiányos fedezeti váltó, vagyont terhelő zálogszerződés) valamint az adós által a szerződéskötést követő 10 és 15 napon belül teljesítendő feltételeket: közjegyzői okiratba foglalt kölcsön- és ingatlan egyedi jelzálog szerződés, cégkivonat, széljegyes tulajdoni lap, vagyonbiztosítás engedményezés, díjrendezettség igazolás, a cég más pénzintézetnél vezetett bankszámláira vonatkozó Bank által záradékolt levél, nemleges adóhatósági igazolás becsatolása), továbbá azt a szerződési kikötést, miszerint a vagyon értéke nem csökkenhet 50.000.000 Ft alá. [117] A CB az adós által a szerződéskötést követő 10 napon belül teljesítendő feltételek körében javasolta rögzíteni továbbá a Kamara által történt bejegyzéséről szóló dokumentum csatolását. [118] A CB ülésének és fenti határozatának napján, azaz dátum51 napján az Igazgatóság, melynek tagjai voltak Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII.r., VIII.r.vádlottak dátum51 napján telefonos konferencia keretében tartott ülésen, egyhangú szavazással meghozott ügyszám3 számú határozatával a CB javaslatának megfelelően engedélyezte a forgóeszköz hitelszerződés megkötését. [119] A hitelszövetkezet1 nevében eljáró tanú10 fiókvezető és Tanú20 ügyintéző dátum51 napján szám2 szerződésszám alatt a meghatározott feltételek mellett 35.000.000 Ft éven belüli lejáratú forgóeszköz hitelre vonatkozó kölcsönszerződést kötött a Kft.2-vel, illetve a zálogkötelezett Kft.11.-vel (amit ügyvezetője, tanú3 képviselt). A forgóeszköz finanszírozás céljából nyújtott kölcsön lejáratának, illetve visszafizetésének határideje dátum41 napja volt. [120] A kölcsönszerződés mellett dátum52 napján a hitelszövetkezet1 nevében eljáró tanú10 fiókvezető és tanú12 hitelügyi előadó és a Kft.11. ügyvezetője tanú3 között a Kft.11. tulajdonát képező, ingatlan24 kivett üzletház és iroda, udvar megjelölésű ingatlanra vonatkozóan jelzálogszerződés is létrejött. [121] A vagyont terhelő zálogszerződés csak a határidőn túl, a lejárat előtt 7 nappal, dátum53 napján közjegyzői okiratban foglaltan került megkötésre. Ezen a napon került sor e hitel tekintetében a Kft.2 teljes vagyonára vonatkozó vagyont terhelő zálogszerződésnek a zálogjogi nyilvántartásba szám3 azonosítószámon 2. ranghelyen történő bejegyzésére. [122] A kölcsönszerződések alapján a Kft.2-nek mindkét hitel vonatkozásában a tőketörlesztést (100.000-100.000 Ft összegben), illetve a kamatfizetést is dátum4 napján kellett volna első ízben teljesítenie, melynek elmulasztása miatt dátum54 napján 100.000-100.000 Ft tőketartozása és 896.702 Ft, illetve 1.804.165 Ft összegű kamattartozása állt fenn. [123] Mindezek ellenére a kölcsönszerződések zálogkötelezettjének, a Kft.11. ügyvezetője, tanú3 dátum55 napján kezdeményezte, hogy a Hitelszövetkezet a ingatlan24 ingatlanra vonatkozó zálogjogot felajánlott új ingatlanfedezetek ellenében oldja fel. [124] A Kft.3 értékbecslője, tanú4 által dátum56 napján elkészített értékmeghatározások után dátum57 napján tanú10 a Hitelszövetkezet település6i fiókjának vezetője által készített cenzúra előterjesztés szerint az eredeti fedezetet képező 116.400.000 Ft értékbecsült forgalmi, 81.480.000 Ft fedezeti, s 52.380.000 Ft kimenekülési értékkel bíró ingatlan24 ingatlan helyett fedezetként felajánlott újabb ingatlanok forgalmi értéke az alábbiak szerint alakult: Település Hrsz. Művelési ág Terület (m2) Forgalmi érték (Ft) 1. település1 hrsz1 kivett vízmű 1.421 7.800.000 2. hrsz2 kivett medence 677 3.700.000 3. hrsz3 anyagbánya 1.056 4.800.000 4. hrsz4 anyagbánya 1.855 8.300.000 település1 összesen: 24.600.000 5. település2 hrsz5 szántó 5.123 610.000 6. hrsz6 szántó 5.111 610.000 7. hrsz7 szántó 5.200 620.000 8. hrsz8 szántó 6.530 780.000 9. hrsz9 szántó 7.083 840.000 10. hrsz10 szántó 6.642 790.000 11. hrsz11 szántó 2.317 280.000 12. hrsz szántó 3.081 370.000 13. hrsz12 szántó 2.853 340.000 14. szántó hrsz13 szántó 4.732 560.000 15. hrsz14 szántó 5.753 680.000 16. hrsz15 szántó 4.859 580.000 17. hrsz16 szántó 5.071 600.000 18. hrsz17 szántó 5.284 630.000 19. hrsz18 szántó 5.485 650.000 20. hrsz19 szántó 3.532 420.000 21. hrsz20 szántó 3.455 410.000 22. hrsz21 szántó 4.515 540.000 23. hrsz22 szántó 9.201 1.090.000 település2 összesen: 11.400.000 24. település3 hrsz23 szántó 68.000 8.090.000 település3 összesen: 8.090.000 Mindösszesen: 44.090.000 [125] Az eredeti és az új fedezetek változása - a Kft.2 év5i előzetes beszámolójában kimutatott mérlegfőösszeget alapul véve - az alábbiak szerint került kimutatásra: Eredeti fedezetek Új fedezetek Fedezet Forg. érték (Ft) Fedezeti érték (Ft) Kimenek. érték (Ft) Fedezet (Ft) Forg. érték (Ft) Fedezeti érték (Ft) Kimenek. érték (Ft) ingatlan24 116.400.000 81.480.000 52.380.000 település2 település3 44.090.000 30.863.000 19.840.500 kft.2 vagyont terhelő zálog 184.739.000 36.947.800 - kft.2 vagyont terhelő zálog 328.277.000 65.655.400 - Összesen: 301.139.000 118.427.800 52.380.000 Összesen: 372.367.000 96.518.400 19.840.500 [126] Az új fedezetek értéke (96.518.400 Ft) a szükséges fedezet (110.240.000 Ft) összegének 87,55%-a volt, a cenzúra előterjesztés ettől függetlenül javasolta a fedezetcserét, annak díjának 0%-ban történő megállapítása mellett. A fedezetcsere feltételeként mindössze a kölcsönszerződés és a jelzálog szerződés joghatályos létrejöttét, illetve azok aláírását követő 10 napon belül a szerződések és módosítások közjegyzői okiratba foglalását, az új ingatlanfedezetek vonatkozásában a jelzálogjog bejegyzésének széljegyes tulajdoni lappal történő igazolását javasolta. [127] A dátum58 napján kelt, a CBi engedélyezéshez készült kockázatkezelői záradékban tanú13 kockázatkezelő rögzítette, hogy a cég által kért hitel forrása a működési cash flow, ingatlan hasznosítás. [128] A kockázatkezelő a kockázatok körében ugyanazon körülményeket rögzítette, mint a Kft.2 65.000.000 Ft és 35.000.000 Ft összegű éven belüli forgóeszközhiteleinek kockázatkezelésekor. [129] A kockázatkezelő véleménye az volt, hogy a kért hitel folyósítása továbbra is kiemelt kockázattal bír, ugyanakkor tekintettel a korábban kimutatott kockázatcsökkentő tényezőkön túl arra, hogy a fedezetcsere miatt a hitel nem igényel plusz tőkeszükségletet, az ingatlan-fedezet miatt a hitel 50%-os tőkeszükséglettel bír, a 75%-os helyett, a kért hitel jóváhagyását az előterjesztésben meghatározott feltételek mellett - szigorított monitoring előírásával - támogatta. [130] A dátum59 napján ülésező CB - melynek tagjai Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. és III.r.vádlottak voltak - egyhangú döntéssel hozott határozatában javasolta az igazgatóságnak, hogy járuljon hozzá a dátum48 napján szám4 szerződésszám, illetve a dátum51 napján szám2 szerződésszám alatti ügyletek esetében a fedezetcseréhez. [131] A CB ülésének és fenti határozatának napján, azaz dátum59 napján az Igazgatóság - melynek tagjai voltak Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII.r., VIII.r.vádlottak - a CB javaslatát egyhangú döntésével elfogadta, s hozzájárult az akkor már fizetési késedelemben lévő Kft.2 hiteleihez kapcsolódó fedezet cseréjéhez. [132] Az Igazgatóság döntése alapján a Hitelszövetkezet a fedezetcseréért díjat nem számított fel, előírta, hogy az adós a szerződéskötést követő 10 napon belül a szerződéseket és módosításokat foglaltassa közjegyzői okiratba, s igazolja az új ingatlanfedezetek vonatkozásában a jelzálogjog bejegyzését széljegyes tulajdoni lappal. [133] A fentieknek megfelelően a Hitelszövetkezet részéről tanú10 fiókvezető és tanú12 ügyintéző dátum60 napján szám4 szerződésszám alatt megkötötte a Kft.2-vel, melyet tanú2 és Tanú18 ügyvezetők képviseltek, illetve a zálogkötelezett Kft.11.-vel (melyet tanú3 ügyvezető képviselt) a kölcsönszerződés 1. számú módosítását, illetve a zálogkötelezett Kft.11.-vel, melyet ügyvezetője, tanú3 képviselt az újonnan felajánlott ingatlanfedezetekre a jelzálogszerződéseket. [134] A Kft.2 a szerződésmódosításban előírt 10 napos határidőben, azaz dátum61 napjáig az új ingatlanfedezetek vonatkozásában a jelzálogjog bejegyzését széljegyes tulajdoni lappal nem igazolta a Hitelszövetkezet felé, a szerződéseket és módosításokat sem foglaltatta közjegyzői okiratba, erre dátum53 napján került sor. [135] A Hitelszövetkezet által a település2 hrsz24 hrsz-ú földrészlet vonatkozásában dátum62 napján, a település2 hrsz25, hrsz28-ú földrészlet vonatkozásában dátum63 napján, a település3i külterület hrsz23. hrsz-ú földrészlet vonatkozásában dátum64 napján beszerzett nem hiteles tulajdoni lap másolatokból látható volt, hogy a fenti ingatlanok vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartás a Kft.11.-nek mindössze tsz. földhasználati jogát rögzítette. [136] A Hitelszövetkezet a dátum60 napján létrejött kölcsönszerződés módosítás után csak dátum65 napján kérelmezte a település2i és település3i ingatlanok vonatkozásában jelzálogjogainak a bejegyzését. [137] A Hitelszövetkezet jelzálogbejegyzési kérelmeit a település3i külterület hrsz23. hrsz-ú földrészlet ingatlan vonatkozásában a földhivatal1 dátum66 napján kelt szám5 számú végzésével, a település2 hrsz25, hrsz26 hrsz-ú földrészlet ingatlan vonatkozásában a földhivatal2 dátum67 napján kelt szám6 számú határozatával elutasította, mert az ingatlanok nem képezték a Zrt1. tulajdonát, mivel a cég csupán földhasználati jogosultként szerepelt az ingatlan-nyilvántartásban. [138] A hitelügyletek fedezetét képező település1 hrsz1, hrsz2, hrsz3, hrsz4 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában a Hitelszövetkezet jelzálogjogát a dátum68-i kérelemnek megfelelően hiánypótlást követően dátum69 napján kelt ügyszám4 számú határozatával bejegyezte. [139] A Kft.2 a felvett 100.000.000 Ft összegű kölcsönt nem a hitelkérelemben meghatározott gazdasági célra, ingatlan tovább értékesítési célú megvásárlására fordította, 50.000.000 Ft kölcsönt nyújtott tanú5nak, 35 millió forintért üzletrészt vásárolt a Kft.11-ben, míg 15 millió forintot valószínűsíthetően az Kft.18 Bank1 felé fennálló kötelezettségének kiegyenlítésére fordította. [140] A Hitelszövetkezet (illetve a Hitelszövetkezet felszámolásának elrendelését követően felszámolóbiztosa) a Kft.2 felé a 35.000.000 Ft összegű forgóeszköz hitel (szám2 szerződésszám) vonatkozásában dátum70 napján 1.080.900 Ft, dátum71 napján 957.015 Ft, dátum66 napján 35.464.932 Ft, miután dátum72 napján eredménytelenül szólította fel az adós és zálogkötelezett cégeket a pótfedezet nyújtására - dátum73 napján 38.438.182 Ft, dátum74 napján 40.199.628 Ft, a 65.000.000 Ft összegű forgóeszköz hitel (szám4 szerződésszám) vonatkozásában dátum70 napján 1.921.904 Ft, dátum71 napján 1.694.558 Ft, dátum66 napján 66.009.123 Ft, - miután dátum72 napján eredménytelenül szólította fel az adós és zálogkötelezett cégeket a pótfedezet nyújtására - dátum73 napján 71.419.944 Ft, dátum74 napján 74.929.126 Ft összegű tartozás miatt fizetési felszólítást bocsátott ki. [141] A Kft.2 a hiteleket sem határidőben sem azt követően nem fizette vissza, hiszen a 65.000.000 Ft összegű, dátum41 napi lejáratú hitel vonatkozásában tőketörlesztési kötelezettségének - mely dátum4, dátum45, dátum46 napján alkalmanként 100.000 Ft, majd dátum41 napján 64.700.000 Ft összegű lett volna -, illetve a negyedévenként fizetendő kamatfizetési kötelezettségének nem tett eleget, a lejárat napjáig 3.967.762.- forint, illetve azt követően pedig 4.440.807.- forintot fizetett meg. [142] A 35.000.000 Ft összegű, dátum41 napi lejáratú hitel vonatkozásában tőketörlesztési kötelezettségének - mely dátum4, dátum45, dátum46 napján alkalmanként 100.000 Ft, majd dátum41 napján 34.700.000 Ft összegű lett volna -, illetve a negyedévenként fizetendő kamatfizetési kötelezettségének nem tett eleget, mindössze az alábbi befizetéseket teljesítette: Dátum Tőke Kamat Költség Kés. kamat dátum75 100.000 897.583 - 38.001 dátum76 2 956.798 4.000 30.925 dátum77 99.998 483 - 11.419 Összesen: 200.000 1.854.864 4.000 80.345 Teljesítés a lejáratig: 2.139.209 Várt teljesítés: 38.502.363 Különbözet a lejáratig: 36.363.154 dátum78 - 209.726 4.000 204.874 dátum79 - 648.814 - 6.487 dátum80 - 1.032.577 - 217.423 dátum81 100.000 57.701 - 4 Összesen: 100.000 1.948.818 4.000 428.788 Teljesítés a lejárat után: 2.481.606 Összes teljesítés: 4.620.815 [143] A hitelszövetkezet1 vesztesége 104.404.957 forint, melyből 6.922.413 forint összeg részben megtérült. A Kft.2 nem volt hitelképtelen, a kölcsönszerződések engedélyezésére a hitelezési folyamatot szabályozó előírások megtartásával került sor. 1/b [144] A település4i székhelyű Kft.12 a 2000. október 6. napján kelt társasági szerződéssel jött létre. A vádbeli időszakban a cég, melynek főtevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan adásvétele volt ügyvezetője tanú4, tagja 0,16% részesedéssel tanú4, 41,5% részesedéssel II.r.vádlott, 27,78% részesedéssel tanú5, illetve 36,56% részesedéssel a hitelszövetkezet1 voltak. [145] A cégnek a hitelszövetkezet1-ben 20.092.000.- forintnyi részjegy tulajdona volt. [146] A Kft.3 gazdasági tevékenysége körében elsődlegesen a Hitelszövetkezet által adott megbízások alapján hitelfedezetek helyszíni vizsgálatát végezte, valamint a Hitelszövetkezettől felvett hitelből a Hitelszövetkezettől megvásárolta a tartozások fejében átvett ingatlanokat. [147] A Kft.3 a fentiek szerint mind személyi, mind tulajdoni viszonyait tekintve összefonódott a Hitelszövetkezettel, hiszen a cég egyik résztulajdonosa a Hitelszövetkezet volt, de a cég tagjai közül tanú4 ügyvezető a Hitelszövetkezet értékbecslője, II.r.vádlott a Hitelszövetkezet igazgatóságának elnöke volt. [148] A Kft.3 nevében tanú4 ügyvezető a cég tagjainak, valamint I.r.vádlott erre irányuló kérésére 2012. december 21. napján 98.300.000 Ft összegű éven túli forgóeszköz hitelre vonatkozóan hitelkérelmi adatlapot nyújtott be a hitelszövetkezet1 felé likviditás biztosítása céljából. [149] A 2012. december 27. napján kelt cenzúra előterjesztés a hiteligénylés okaként a forgóeszköz finanszírozást jelölte meg. [150] A cenzúra előterjesztés a fedezetként felajánlott, a Kft.3 tulajdonát képező, a terület1 5526 m2 nagyságú beépítetlen terület fedezeti értékét - 201.200.000 Ft forgalmi érték után - 140.840.000 Ft-ban, így a 98.300.0000 Ft összegben folyósítandó forgóeszköz hitel fedezettségét 132,96%-ban határozta meg. [151] Az ingatlant 31.000.000 Ft és 47.000.000 Ft és járulékai erejéig a Hitelszövetkezet, 22.000.000 Ft és járulékai erejéig Tanú21, 175.000.000 Ft és járulékai erejéig a Zrt.3 jelzálogjoga terhelte. [152] Az előterjesztés „C” adósminősítési kategóriába sorolt Kft.3-nek nyújtandó hitel rendelkezésre bocsátására tett javaslatot év4. december 1. napjától 2014. december 1. napjáig terjedő visszafizetési ütemezéssel. [153] A 2012. december 28. napján kelt a CBi engedélyezéshez készült kockázatkezelői záradékban tanú13 kockázatkezelő rögzítette, hogy a cég által kért hitel forrása a működési cash flow, a telken megépítésre kerülő lakások értékesítéséből származó árbevétel. [154] A kockázatkezelő a kockázatok körében az építőipar magas ágazati kockázatát rögzítette. A kockázatkezelő véleménye az volt, hogy a kért hitel folyósítása magas kockázattal bír, ugyanakkor tekintettel a megfelelő fedezetre, az ügyfél együttműködési hajlandóságára, a kockázatcsökkentő tényezőkre, így arra, hogy a cég év6i beszámolója alapján „C” minősítési kategóriába sorolható, a cég 2000 január óta volt tagja és számlavezetett ügyfele a Hitelszövetkezetnek, számlaforgalmát kizárólag a Hitelszövetkezet bonyolította, addig is több hitelt vett már fel a Hitelszövetkezettől, s ezekkel kapcsolatosan fizetési kötelezettségének mindig eleget tett, megfelelő szintű és minőségű fedezet áll rendelkezésre, s további fedezet a Hitelszövetkezetnél bonyolított teljes számlaforgalom, a fennálló összesen 95.000.000 forint összegű hitelek végtörlesztésre kerülnek, a cégnek a 2012. szeptember 27. napi folyószámlakivonat szerint adótartozása nincs, az állami adóhatóság honlapja szerint nem áll végrehajtás alatt, a likvid eszközök 191%-ban fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket, a cégnek más pénzintézetnél nincs fennálló kötelezettsége, a kért hitel jóváhagyását az előterjesztésben meghatározott feltételek mellett - szigorított monitoring előírásával - támogatta. [155] A 2012. december 28. napján ülésező CB - melynek tagjai Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. és III.r.vádlottak voltak - egyhangú döntéssel javasolta a hitelügylet Igazgatóság elé terjesztését azzal, hogy a 98.300.000 Ft összegű, éven túli lejáratú forgóeszköz hitel esetében az évi kamatláb mértéke 1 havi BUBOR + 5,5%-ban, az egyszeri kezelési költség összege 1,2%-ban, a hitelbírálati díj összege 0,8%-ban kerüljön meghatározásra. A CB a törlesztés ütemezése keretében 9 hónapos tőkemoratórium után negyedévente 19.660.000 Ft összegű tőketörlesztés, illetve dátum4 és 2014. december 1. napja között naptári negyedévenkénti kamatfizetés előírását javasolta. [156] A CB a cenzúra előterjesztéssel egyezően állapította meg a kölcsön folyósításának feltételeként előírandó dokumentumok körét (egyoldalú közjegyzői okirat, egyedi jelzálogjog bejegyzése), illetve az adós által a szerződéskötést követő 15 napon belül teljesítendő feltételeket (tartozáselismerő okirat, cégkivonat, a jelzálogjog bejegyzést igazoló széljegyes tulajdoni lap, nemleges adóhatósági igazolás). [157] Az Igazgatóság - melynek tagjai voltak Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII.r., VIII.r.vádlottak - 2012. december 28. napján telefonos konferencia keretében tartott ülésen, egyhangú szavazás alapján meghozott 2/2012. (12.28.) számú határozatával a CB javaslatának megfelelően engedélyezte a forgóeszköz hitelszerződés megkötését. [158] A Hitelszövetkezet (melyet I.r.vádlott, mint ügyvezető igazgató és tanú11 hitelügyi előadó képviselt) 2012. december 28. napján szám7 szerződésszám alatt a meghatározott feltételek mellett kötötte meg a 98.300.000 Ft összegű éven túli lejáratú forgóeszköz hitelre vonatkozó kölcsönszerződést a tanú4 ügyvezető által képviselt Kft.3-vel. A kölcsön lejáratának, illetve visszafizetésének határidejeként 2014. december 1. napja került megállapításra. A kölcsön felhasználásának célja forgóeszköz finanszírozás volt. [159] A kölcsönszerződés mellett 2012. december 28. napján a Hitelszövetkezet nevében eljáró I.r.vádlott, mint ügyvezető igazgató és tanú11 hitelügyi előadó és a tanú4 ügyvezető által képviselt Kft.3 között a Kft.3 tulajdonát képező, a terület1 természetben a terület2 (kivett lakóház, udvar, gazdasági épület) 5.527 m2 területű ingatlanra vonatkozóan jelzálogszerződés is létrejött. [160] A jelzálogjog bejegyzése iránt a Hitelszövetkezet nevében I.r.vádlott és tanú11 hitelügyi előadó dátum71 napján - a Hitelszövetkezet javára bejegyzett 31.000.000 Ft és 47.000.000 Ft erejéig jelzálogjogok törlésére irányuló kérelemmel egyidejűleg - intézkedtek. [161] A kérelmezett jelzálogjog törlések megtörténtek, azonban a jelzálogjog bejegyzése helyett a Földhivatal3 járadéki jogot jegyzett be, melynek kijavítását a Hitelszövetkezet csak 2014. augusztus 14. napján kérelmezte. [162] Ugyanakkor a Hitelszövetkezet jelzálogjogának az előírt határidőn túl történt bejegyzését megelőzően az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanra dátum46 napján bejegyzésre került a Szövetkezet1 első ranghelyű keretbiztosítéki jelzálogjoga 300.000.000 Ft erejéig, illetve vételi és elővásárlási joga. [163] A Kft.3 a felvett 98.300.000 Ft összegű hitelből még a kölcsönszerződés napján, 2012. december 28. napján a Hitelszövetkezet felé fennállt korábbi hiteltartozásának rendezésére 28.923.080 Ft tőkét, 1.440.084 Ft hitelkamatot, 49.682 Ft késedelmi kamatot, azaz összesen 30.412.846 Ft-ot, a Hitelszövetkezet felé fennállt korábbi hiteltartozásának rendezésére 31.000.000 Ft tőkét, 1.238.898 Ft hitelkamatot, 27.232 Ft késedelmi kamatot, azaz összesen 32.266.130 Ft-ot, a Hitelszövetkezet felé fennállt korábbi hiteltartozásának rendezésére 18.100.000 Ft tőkét, 476.784 Ft hitelkamatot, azaz összesen - 18.576.784 Ft-ot, az Kft.4 felé a terület2 ingatlan vételár részleteként 15.000.000 Ft-ot, a kölcsönszerződéshez kapcsolódóan 786.400 Ft hitelbírálati díjat, illetve 1.179.600 Ft kezelési költséget, azaz mindösszesen 98.221.760 Ft-ot fizetett ki. [164] A Kft.3 a 98.300.000 Ft összegű, 2014. december 1. napi lejáratú hitel vonatkozásában tőketörlesztési kötelezettségének, mely a 9 hónapos tőkemoratórium lejárta után negyedévente 19.660.000 Ft összegű volt, illetve a negyedévenként fizetendő kamatfizetési kötelezettségének a lejáratig csak részben tett eleget. [165] A felszámolás alá került hitelszövetkezet a Kft.3 felé a 98.300.000 Ft összegű forgóeszköz hitel (szám7 szerződésszám) vonatkozásában dátum74 napján 98.300.000 Ft tőketartozás, 11.488.225 Ft kamattartozás, valamint 3.694.671 Ft késedelmi kamattartozás miatt fizetési felszólítást bocsátott ki. [166] A Kft.3 2015. szeptember 17. napján felszámolás alá, majd 2018. március 9. napján törlésre került. [167] A felajánlott ingatlan megfelelő fedezetet jelentett a kölcsöntartozásra, a jelzálogjog földhivatali bejegyzése viszont határidőben nem történt meg, ezért a felszámoló azt nem tudta érvényesíteni. A hitelezési veszteség 104.303.926 forint, melyből 1.164.539 forint összegben megtérült. [168] A Kft.3-nek nyújtott 98.300.000.- forint összegű hitelt teljes egészében a hitelszövetkezet1 leányvállalatának hiteltartozásának törlesztésére számolták el, a kölcsönszerződés célja a korábbi lejárt kölcsön visszafizetése határidejének meghosszabbítása, a korábbi folyószámlahitel megújítása volt, ekként ezzel a hitelszerződéssel összefüggésben a hitelszövetkezetet vagyoni hátrány nem érte. [169] A Kft.3 nem volt a hitelfelvétel időpontjában hitelképtelen, a CB a javaslatát és az Igazgatóság a döntéseit a hitelezést szabályozó előírások megtartásával történt, a fedezetként kikötött jelzálogjog bejegyzéssel összefüggő mulasztás a vádlottak terhére nem róható, hiszen az Igazgatóság döntésének végrehajtásáért kapcsolatos feladatok nem tartoztak az igazgatósági tagok és a CBi tagok hatáskörébe. 1/c [170] A székhely1 székhelyű Kft.13 a 2010. március 2. napján kelt társasági szerződéssel jött létre. A vádbeli időszakban a cég főtevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan adásvétele volt, ügyvezetője tanú5, tagjai 50-50%-os részesedéssel tanú5, valamint a Kft.14 voltak. A cég a Hitelszövetkezetben 2.752.000 Ft jegyzett részjeggyel rendelkezett. [171] Az Kft.4 nevében tanú5 ügyvezető 2012. december 18. napján 101.200.000 Ft összegű éven túli forgóeszköz hitelre vonatkozóan hitelkérelmi adatlapot nyújtott be a Hitelszövetkezethez. A 2012. december 21. napján kelt tanú11 hitelügyi előadó által készített cenzúra előterjesztés a hiteligénylés okaként a forgóeszköz finanszírozást jelölte meg. [172] Az előterjesztés többek között rögzítette, hogy a év6i beszámolóban kimutatotthoz képest a 2012. októberi főkönyvi kivonat szerint a cég negatív saját tőkéje nem változott (-603.000 Ft), ugyanakkor kötelezettség állománya 99.501.000 Ft-ról 503.603.000 Ft-ra növekedett, más pénzintézetnél 2 db szerződésből álló kötelezettsége állt fenn (a Szövetkezet1 55.000.000 Ft éven belüli hitel, illetve 4.933.680 Ft lízingtartozás, s egyik esetében késedelemben volt). [173] Az előterjesztés kitért arra is, hogy az előző, év6et veszteséggel (-1.100.000 Ft) zárt cég a hitel jóváhagyása után a Hitelszövetkezettel szemben fennálló 9.230.770 Ft összegű jelzálog hitele, 40.248.854 Ft összegű éven belüli forgóeszköz hitele, 25.000.000 Ft összegű éven belüli forgóeszköz hitele, valamint 8.000.000 Ft éven belüli forgóeszköz hitele, azaz - összesen 82.479.624 Ft összegű hitele törlesztésre kerül. [174] A cenzúra előterjesztés a hitel fedezeteként felajánlott, az Kft.4 tulajdonát képező, település1 hrsz27 hrsz-ú, természetben a cím42 szám alatt lévő beépítetlen terület fedezeti értékét - 190.000.000 Ft forgalmi érték után - 133.000.000 Ft-ban, így a 101.200.0000 Ft összegben folyósítandó forgóeszköz hitel fedezettségét 126,85%-ban határozta meg. [175] Az előterjesztés a „C” adósminősítési kategóriába javasolt Kft.4-nek nyújtandó éven túli forgóeszköz hitel rendelkezésre bocsátására tett javaslatot dátum4 napjától 2014. december 1. napjáig terjedő visszafizetési ütemezéssel. [176] A 2012. december 28. napján kelt a CBi engedélyezéshez készült kockázatkezelői záradékban tanú13 kockázatkezelő rögzítette, hogy a cég által kért 101.200.000 Ft hitel forrása a működési cash flow, a megépítésre kerülő lakások értékesítéséből származó árbevétel. [177] A kockázatkezelő a kockázatok körében értékelte a cég építőipari tevékenységének magas ágazati kockázatát, valamint azt, hogy a cégnek nem kizárólag a Hitelszövetkezet a számlavezetője (ezért szükségesnek látta a Szövetkezet1nél vezetett számlák vonatkozásában a számlavezető pénzintézet által záradékolt felhatalmazó levél benyújtását). A kockázatkezelő véleménye az volt, hogy a kért hitel folyósítása magas kockázattal bír, ugyanakkor tekintettel a megfelelő fedezetre, az ügyfél együttműködési hajlandóságára, a kockázatcsökkentő tényezőkre, így arra, hogy a projekt céget a cím42 úti társasház építésére és értékesítésére hozták létre. A finanszírozást a tulajdonosok, illetve a vevők előlegei biztosították. A megépítésre kerülő lakások értékesítését a cég már megkezdte, a projekt a hiteligényléskor kb. 80%-os készültségi fokon állt, a cég 2010. május 27. napja óta volt tagja és számlavezetett ügyfele a Hitelszövetkezetnek, a cég „C” minősítési kategóriába volt sorolható, megfelelő szintű és minőségű fedezet állt rendelkezésre, a cég az állami adóhatóság honlapja szerint nem állt végrehajtás alatt, a likvid eszközök 98%-ban fedezték a rövid lejáratú kötelezettségeket, a kért hitel jóváhagyását az előterjesztésben meghatározott feltételek mellett szigorított monitoring előírásával támogatta. [178] A 2012. december 28. napján ülésező CB melynek tagjai Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. és III.r.vádlottak voltak egyhangú döntéssel javasolta a hitelügylet Igazgatóság elé terjesztését azzal, hogy a 101.200.000 Ft összegű, éven túli lejáratú forgóeszköz hitel esetében az évi kamatláb mértéke 1 havi BUBOR + 5,5%-ban, az egyszeri kezelési költség összege 1,2%-ban, a hitelbírálati díj összege 0,8%-ban kerüljön meghatározásra. A CB a törlesztés ütemezése keretében 9 hónapos tőkemoratórium után év4. december 1. napjától 2014. december 1. napjáig negyedévenként 20.240.000 Ft összegű tőketörlesztés, illetve dátum4 és 2014. december 1. napja között naptári negyedévenkénti kamatfizetés előírását javasolta. [179] A CB a cenzúra előterjesztéssel egyezően állapította meg a kölcsön folyósításának feltételeként előírandó dokumentumok körét (egyoldalú közjegyzői okirat, egyedi jelzálogjog bejegyzése), illetve az adós által a szerződéskötést követő 15 napon belül teljesítendő feltételeket (tartozáselismerő okirat, cégkivonat, a jelzálogjog bejegyzést igazoló széljegyes tulajdoni lap, nemleges adóhatósági igazolás, a Szövetkezet1 által záradékolt felhatalmazó levél). [180] Az Igazgatóság, melynek tagjai voltak Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII.r., VIII.r.vádlottak - 2012. december 28. napján telefonos konferencia keretében tartott ülésen, egyhangú szavazás alapján meghozott szám9 számú határozatával a CB javaslatának megfelelően engedélyezte a forgóeszköz hitelszerződés megkötését. [181] A hitelszövetkezet1 részéről I.r.vádlott, mint ügyvezető igazgató és tanú11 hitelügyi előadó 2012. december 28. napján szám8 szerződésszám alatt a meghatározott feltételek mellett kölcsönszerződést kötött a tanú5 ügyvezető által képviselt Kft.4-vel, melyben 101.200.000 Ft összegű éven túli lejáratú forgóeszköz hitelt nyújtott 2014. december 1. napi lejárattal a cég részére. [182] A kölcsönszerződés mellett 2012. december 28. napján a Hitelszövetkezet részéről I.r.vádlott, mint ügyvezető igazgató és tanú11 hitelügyi előadó és a tanú5 ügyvezető által képviselt Kft.4 között az Kft.4 1/1 tulajdonát képező, a település1 hrsz27 hrsz-ú, természetben a cím42 szám alatti kivett beépítetlen terület, valamint az ingatlanon akkor építés alatt álló felépítményre vonatkozóan - jelzálogszerződés is létrejött. A szerződés 10. pontja értelmében az Kft.4 a szerződés aláírásával feltétel nélkül hozzájárulását adta ahhoz, hogy a jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. [183] A dátum37 napján kelt egyszerűsített egyedi ügyletminősítési, értékelési és értékvesztés elszámolási adatlap a cég fizetőkészsége, fizetőképessége vonatkozásában azt tartalmazta, hogy bár a cégnek 2.515.509 Ft összegű 28 napos kamattartozása állt fenn, melyet az ügyvezető ígérete szerint év4. november 30. napjáig rendez a cég fizetésének késve, de eleget tesz. Az adatlap szerint a Hitelszövetkezetnek az ingatlan jelzálogjogának első ranghelyen történő bejegyzése folyamatban volt. A jelzálogszerződés ezt követően két esetben is módosításra került, így dátum71 napján az eredeti jelzálogszerződésben foglalt feltételek változatlanul hagyása mellett, azonban immár az Kft.4 nem 1/1, hanem 40436/48301 tulajdonát képező, település1, cím43 alatti (kivett beépítetlen) terület, valamint az ingatlanon akkor építés alatt álló felépítményre vonatkozóan. [184] A fennmaradt 7865/48301 tulajdoni hányadot (azaz az hrsz27/A/2 hrsz-ú, 74,84 m2 területű lakást, illetve a gépkocsibeállót a pincei tárolóval, a kertrésszel) az Kft.4 nevében tanú5 ügyvezető 2012. szeptember 27. napján kelt ingatlan adásvételi szerződés keretében értékesítette a Kft.19 részére 43.000.000 Ft vételárért, melyet a szerződő felek - a Kft.19 által engedményezés útján Tanú34-nek az Kft.4-vel szemben fennálló követelésének megszerzésével, majd ezen követelés beszámításával - a szerződés aláírásával egyidejűleg, pénzmozgás nélkül kölcsönösen megfizetettnek tekintettek. [185] év4. november 15. napján a dátum71 napján módosult jelzálogszerződés kiegészítésre került - a 14. pontban foglaltakon túl - a 3. pontban azzal, hogy a felek kifejezetten és visszavonhatatlanul kérik a Földhivatalt, az Kft.4 pedig feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelszövetkezet jelzálogjogát a cég szóban forgó ingatlan tulajdoni hányadára 101.200.000 Ft tőke és járulékai erejéig bejegyezze. [186] A Hitelszövetkezet év4. november 15. napján kelt kérelmére a település6 1. számú Földhivatal5 2014. február 20. napján kelt határozatával - törölve a Hitelszövetkezet fennálló 15.000.000 Ft és járuléka, 25.000.000 Ft és járuléka, 40.248.854 Ft és járuléka, 8.000.000 Ft és járuléka erejéig bejegyzett jelzálogjogát - III/20. sorszám alatt bejegyezte a Hitelszövetkezet 101.200.000 Ft és járuléka erejéig fennálló jelzálogjogát. [187] A cég a év4. december 1. napjától 2014. december 1. napjáig negyedévenként 20.240.000 Ft összegű tőketörlesztését nem teljesítette, kamatfizetési kötelezettségének is csak részben, s határidőn túl tett eleget. [188] A Hitelszövetkezet, majd a Hitelszövetkezet felszámolásának elrendelését követően a felszámolóbiztos az Kft.4 felé a 101.200.000 Ft összegű éven túli lejáratú forgóeszköz hitel vonatkozásában dátum73 napján 89.907.740 Ft, majd dátum74 napján 115.575.231 Ft (melyből 101.200.000 Ft tőke, 9.581.507 Ft kamat, 4.789.724 Ft késedelmi kamat és 4.000 Ft költség) összegű tartozás miatt fizetési felszólítást bocsátott ki. [189] A cég részéről teljesített 10.199.086 Ft befizetésen túl az Kft.4 f.a. felszámolása során a Hitelszövetkezet felszámolója által bejelentett hitelezői igény 2017. június 20. napján részben, 83.703.750 Ft tekintetében kielégítésre, illetve a 200.000 Ft-os regisztrációs díj visszautalásra került. A kölcsönszerződés lejártakor 105.973.934 forint tartozása állt fenn az Kft.4-nek, ami részben a lejárat után a fedezetből 83.703.750 forint értékben megtérült. [190] Az Kft.4 a hitelfelvétel időpontjában nem volt hitelképtelen, a CB a javaslatát és az Igazgatóság a döntését az irányadó előírásoknak megfelelő eljárási rendet követően hozta meg. A hitelnek megfelelő fedezete volt, a 101.200.000.- forint összegű éven túli forgóeszközhitelt az Kft.4 korábban lejárt hiteltartozására számította be a Hitelszövetkezet, a 2012. december 28. napján megkötött kölcsönszerződésből. 1/d [191] A vádbeli időszakban a székhely1 székhelyű Kft.5 a 2008. augusztus 18. napján kelt társasági szerződéssel jött létre. A gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártásával, mint főtevékenységi körrel rendelkező cég ügyvezetője a vádbeli időszakban tanú8, míg tagja tanú8, tanú5 és a Kft.2 és Kft.10 volt. A Kft.5 a év5i közzétett beszámolója szerint -119.594.000 Ft negatív saját tőkével rendelkezett. [192] A cég ügyvezetője, tanú8 év4. március 21. napján kelt levelében kérelmezte a hitelszövetkezet1 felé a korábbi folyószámlahitelének az addigi feltételek mellett történő meghosszabbítását. [193] tanú10 a hitelszövetkezet település6i fiókjának vezetője dátum34 napján cenzúra előterjesztést készített, melyben hiteligénylés okaként a vállalkozás folyamatos tevékenységének biztosítását, a vevők igényeinek teljes körű kiszolgálását (alapanyag vásárlás, bérek, közterhek fizetése), illetve a 2012-ben folyósított folyószámlahitel visszafizetését és meghosszabbítását jelölte meg. [194] Az előterjesztés a cég év5i pénzügyi elemzésében a dátum33 napi főkönyvi kivonata és előzetes év5i beszámolója alapján 12.520.000 Ft adózás előtti eredményt, s a saját tőke 41.707.000 Ft-ról 54.227.000 Ft-ra történt növekedését jelezte. [195] Ugyanakkor az előterjesztés rögzítette a Kft.5 fennálló jelentős nagyságú kötelezettségeit, lízing- és kölcsöntartozásait is az alábbiak szerint: Lízingbe adó Eszköz megnevezése Eszközérték k.sz. érték Tartozás nagysága Havi törlesztő- részletek (változó) Futamidő vége Bank2 2 db vontató + 3 db pót 18.332.000 19.934.000 havi 1.255 € 2015 Bank3 2 db vontató 12.621.000 15.353.000 havi 343 € 2014 Bank4 3 db vontató + 3 db pót 36.745.000 31.040.000 havi 2.228 € 2015 Bank5 1 db pót 2.663.000 1.657.000 havi 165 € 2015 Kölcsönadó Hitel típusa Rendelkezésre álló összeg (Ft) Fennálló tartozás (Ft) Lejárat Évi tőke törlesztés Zrt.5 folyószámla hitel 50.000.000 50.334.000 év4.03.31. - Zrt.5 forgóeszköz hitel 40.000.000 23.685.000 2016.03.31 24.708 € Zrt.5 forgóeszköz hitel 40.000.000 32.204.000 dátum77 23.408 € Zrt.5 rulírozó hitel 50.000.000 50.000.000 év4.04.05. - Zrt.5 forgóeszköz hitel 60.000.000 60.000.000 év4.03.31 - [196] A cenzúra előterjesztés a felajánlott fedezeteket értékelve, azok fedezeti értékét az árbevétel engedményezés tekintetében 70.000.000 Ft értékbecsült forgalmi érték figyelembe vétele mellett 49.000.000 Ft-ban, tanú8 készfizető kezessége tekintetében 0 Ft forgalmi érték után 0 Ft-ban, azaz a folyósítandó 30.000.000 Ft összegű hitel fedezettségének mértékét 146,82%-ban állapította meg. [197] Az előterjesztés Kft.5-nek folyamatos likviditás biztosítása céljával nyújtandó 30.000.000 Ft összegű, 2014. március 31. napi lejáratú éven belüli folyószámlahitel jóváhagyására tett javaslatot. [198] A év4. március 28. napján kelt a CBi engedélyezéshez készült kockázatkezelői záradékban tanú13 kockázatkezelő rögzítette, hogy a Kft.5 által kért hitel forrása az árbevétel engedményezés a hitelarányos számlaforgalom hitelszövetkezetnél bonyolítása. A kockázatkezelő a kockázatok körében rögzítette, hogy a Kft.5 magas ágazati kockázatú tevékenységet végez, a technológia folyamatos fejlesztését igényli a piac, melyhez viszont külső finanszírozóra van szükség, a cégnek nem kizárólag a Hitelszövetkezet a számlavezetője, ezért a más banknál vezetett számlákra a számlavezető által záradékolt felhatalmazó levelek becsatolandók, az ügylet mögött nem áll tárgyi fedezet, s az ingatlanfedezet hiánya miatt a fennálló hitelek mögött 75%-os a tőkeszükséglet súlyozás. [199] A kockázatkezelő véleménye az volt, hogy a kért hitel folyósítása magas kockázattal bír, ugyanakkor tekintettel a kockázatcsökkentő tényezőkre, így a cég év5i beszámolója alapján „B” adósminősítési kategóriába sorolására, az adóscsoport tagjai az állami adóhatóság honlapján végrehajtással érintett ügyfélként nem szerepelnek, illetve a dátum34 napi adatok szerint nincs a cégnek 30 napon túli hiteltartozása, problémás ügylete, a hitelkeret megújítása nem igényel plusz tőkeszükségletet, ezért a kért hitel jóváhagyását az előterjesztésben meghatározott feltételek mellett támogatta. [200] A év4. március 29. napján ülésezett CB, melynek tagjai Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. és III.r.vádlottak voltak egyhangú döntéssel javasolta az ügylet Igazgatóság elé terjesztését azzal, hogy a kamat mértéke 1 havi BUBOR + 6,0%-ban, a hitelbírálati díj 0,8%-ban, a kezelési költség 1,0%-ban, a lejárat 2014. március 31. napjában, s a törlesztés ütemezése kapcsán folyamatos feltöltés és igénybevétel kerüljön meghatározásra. [201] A CB a kölcsön folyósítása feltételeként a cenzúra előterjesztésben foglaltakon (kölcsönszerződés, kellékhiányos fedezeti váltó) túl írta elő a készfizető kezességi és az árbevétel engedményezési szerződések megkötését, a cenzúra előterjesztéssel egyezően állapította meg az adós által a szerződéskötést követő 15 napon belül teljesítendő feltételeket (tartozáselismerő közjegyzői okirat, engedményezési szerződés záradék, cégkivonat, felhatalmazó levél). [202] Az Igazgatóság, melynek tagjai voltak Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII.r., VIII.r.vádlottak év4. március 29. napján a CB javaslatát jóváhagyta. [203] A hitelszövetkezet1 részéről tanú10 fiókvezető és tanú12 hitelügyi előadó év4. március 29. napján szám21 szerződésszám alatt a meghatározott feltételek mellett folyószámla-hitel szerződést kötött a Kft.5-vel, melyben a hitelkeret összege 30.000.000 Ft-ban került meghatározásra. A kölcsön lejáratának határidejeként 2014. március 29. napja került megállapításra. [204] A folyószámla-hitel szerződés biztosítékát képezte a Kft.5 ügyvezetőjének, tanú8nak a készfizető kezessége, tanú8 kezesi nyilatkozata (utóbbiak év4. október 30. napján közjegyzői okiratba foglalásra kerültek), illetve a Kft.5 és a székhely1 Cég1, mint megbízó és a Kft.5, mint fuvarozó között fuvarfeladatok végrehajtása tárgyában, 2011. május 2. napján kötött alvállalkozási szerződésből származó, a Kft.5-t illető árbevétel összegére vonatkozó engedményezési szerződés. [205] Az engedményezési szerződés év4. március 29. napján jött létre a Hitelszövetkezet (melyet tanú10 fiókvezető és tanú12 hitelügyi előadó képviselt) és a Kft.5 (melyet tanú8 ügyvezető képviselt) között 1. pontjában rögzítésre került a megbízás várható éves összege is, ami 70.000.000 Ft volt. A szerződés ezen pontjában a Kft.5 ügyvezetője, tanú8 arról is nyilatkozott, hogy a felmondás tényét a Hitelszövetkezetnek azonnali hatállyal írásban bejelenti. [206] Az engedményezési szerződést, s az abból eredő fizetési kötelezettségének teljesítésének módját az cég1 év4. július 1. napján vette tudomásul. [207] Ebben az időben a hitelszövetkezet1 az ügyfélcsoport másik tagja, a Kft.7 részére év4. június 28. napján 7.500.000 Ft összegű éven belüli lejáratú forgóeszköz hitelt, illetve a év4. július 1. napján 50.000.000 Ft összegű folyószámla-hitelt nyújtott. Ezen hitelek egyik biztosítékát ugyancsak a szóban forgó, a Kft.5 és az Cég1 közötti alvállalkozási szerződésből származó árbevétel összegére vonatkozó engedményezési szerződés képezte (350.000.000 Ft várható éves megbízási összeggel). [208] Az Cég1. 2014. január 31. napján azonnali hatállyal felmondta a Kft.5 és közte létrejött - azonban év4. évben nagyobb forgalmat nem realizáló - alvállalkozói szerződést, annak nem szerződésszerű teljesítésére hivatkozással. [209] A hitelszövetkezet1 2014. február 4. napján kelt, és dátum68. napján kézbesített levelében felszólította a Kft.5-t az engedményezési szerződés felmondása következtében hitelszerződés mögötti fedezet megszűnése miatt a folyószámla-hitel szerződés 12. pontja alapján a felszólító levél kézhezvételétől számított 15 napon belül új, megfelelő fedezet biztosításáról gondoskodjon. A pótlólagos fedezet felajánlására nem került sor. [210] A Hitelszövetkezet ezt követően felszólította a folyószámla-hitel lejártát megelőzően 10 nappal, dátum66 napján kelt (2014. március 19. napján kézbesített) levelében a céget a 927.195 Ft összegű lejárt tartozásának, majd dátum73 napján kelt leveleiben a céget, illetve a kézfizető kezes tanú8t a 33.508.818 Ft összegű lejárt tartozásának megfizetésére, mely felszólítások azonban eredményre nem vezettek. [211] A bíróság2 a 2014. április 10. napján benyújtott felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem után a 2014. október 20. napján jogerőre emelkedett, 2014. december 12. napján közzétett ügyszám5 számú végzésével megállapította a Kft.5 fizetésképtelenségét, elrendelte felszámolását. Felszámolóként a záhonyi székhelyű Kft.20 került kirendelésre. [212] A Kft.5-nek a 2014. március 29. napi lejáratú folyószámla-hitel szerződésből eredően 33.373.413 Ft-ot kellett volna megfizetnie, azonban abból a cég felszámolásának elrendeléséig mindössze 2.194.945 Ft-ot fizetett meg. [213] A hitelszövetkezet1 f. a. 2015. január 15. napján kelt levelében a Kft.5 f. a. fenti folyószámla-hitel szerződés után fennálló tartozásának megfelelő, így 30.000.000 Ft tőketartozás, kamatai és költségei, azaz összesen 34.478.557 Ft tekintetében hitelezői igényt jelentett be. [214] A céggel szemben 6 hitelező - így többek között a Bank6 316.457.159 Ft, a Kft.7 250.200.000 Ft, az Zrt.5 567.049.255 Ft vonatkozásában - összesen 1.174.528.510 Ft összegben jelentett be hitelezői igényt. [215] A Kft.5 a hitelszövetkezet1-től felvett hitelt nem fizette vissza, tartozása a lejáratkor 31.178.486 forint volt, ami részben 2.194.945 forint összegben megtérült. [216] A Kft.5 nem volt hitelképtelen, a kölcsönszerződések megkötésére a CBi és igazgatósági tagok hitelezési tevékenységét szabályozó előírások megtartásával került sor, a év4. március 29. napján megkötött folyószámlahitel összegét a Kft.5 a Hitelszövetkezetnél lejárt hiteltartozására számolták el. 1/e [217] A vádbeli időszakban székhely1 székhelyű Kft.21 a 1998. április 30. napján kelt társasági szerződéssel jött létre. A személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelemmel, mint főtevékenységi körrel rendelkező cég ügyvezetője a vádbeli időszakban tanú8, év4. december 11. és 2014. július 7. napja között tanú8 és tanú5, míg tagja tanú8, tanú8né, a Kft.5, 2014. április 11. napjától a Zrt.6 volt. [218] A Kft.4 nevében tanú8 forgóeszköz hitelre vonatkozóan kérelemmel fordult a Hitelszövetkezet felé. tanú10 a Hitelszövetkezet település6i fiókjának vezetője év4. június 25. napján cenzúra előterjesztést készített, melyben hiteligénylés okát a cég gazdálkodásához szükséges forgóeszköz finanszírozásában, a likviditás biztosításában jelölte meg. Az ügylet célja 50 millió forint folyószámlahitel és 7.500.000,- Ft folyószámlahitel megújítás volt. 2012-ben a vállalkozás részére az igényelt hitellel megegyező összeg már kifizetésre került, a visszafizetés problémamentes volt. [219] Az előterjesztés rögzítette, hogy a Kft.7-nek az Zrt.5-nél 15.000.000 Ft összegű folyószámlahitele, az Nyrt.1-nél 19.800.000 Ft összegű folyószámlahitele és 58.395.660 Ft összegű éven túli beruházási hitele, azaz összesen 93.195.660 Ft összegű kötelezettsége áll fenn. [220] A cenzúra előterjesztés a felajánlott fedezeteket értékelve a Kft.5-nek az cég1-val 2011. május 2. napján kötött fuvarozási szerződésből származó 350.000.000 Ft összegű jövőbeli árbevétel engedményezésének fedezeti értékét 280.000.000 Ft értékbecsült forgalmi érték figyelembe vétele mellett 140.000.000 Ft-ban, [221] tanú8 készfizető kezességének fedezeti értékét 65.000.000 Ft értékbecsült forgalmi érték figyelembe vétele mellett 0 Ft-ban, a Kft.5 készfizető kezességének fedezeti értékét 65.000.000 Ft értékbecsült forgalmi érték figyelembe vétele mellett 0 Ft-ban, azaz a szükséges fedezetet (63.456.750 Ft) a hitelösszeg 220,62%-ában határozta meg. [222] A cenzúra előterjesztés a „C” adósminősítési kategóriába javasolt Kft.7-nek nyújtandó 7.500.000 Ft összegű éven belüli forgóeszköz hitel és 50.000.000 Ft összegű éven belüli folyószámla-hitel jóváhagyására tett javaslatot. [223] A év4. június 28. napján kelt a CBi engedélyezéshez készült kockázatkezelői záradékban tanú13 kockázatkezelő rögzítette, hogy a Kft.7 által kért hitelek forrása az árbevétel engedményezés. [224] A kockázatkezelő a kockázatok körében értékelte, hogy a Kft.7 magas ágazati kockázatú tevékenységet végez, a cégnek nagyfokú az eladósodottsága, nem kizárólag a Hitelszövetkezet a számlavezetője, ezért a más banknál vezetett számlákra a számlavezető által záradékolt felhatalmazó levelek becsatolandók, illetve az ingatlanfedezet hiánya miatt a teljes hitelállomány 75%-os tőkeszükséglettel bír. [225] A kockázatkezelő véleménye szerint a kért hitel folyósítása magas kockázattal bír, ugyanakkor tekintettel a kockázatcsökkentő tényezőkre - így a cég év5i beszámolója alapján „C” minősítési kategóriába sorolására, az adóscsoport tagjai az állami adóhatóság honlapján végrehajtással érintett ügyfélként nem szerepelnek, a fennálló 5 db szerződésből eredő kötelezettsége problémamentes, a hitelkeretek megújítása nem igényel plusz tőkeszükségletet a kért hitel jóváhagyását az előterjesztésben meghatározott feltételek szigorított monitoring előírása - mellett támogatta. [226] A év4. június 28. napján ülésező CB, melynek tagjai Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. és III.r.vádlottak voltak 3 igen szavazattal, azaz egyhangú döntéseivel a cenzúra előterjesztésnek megfelelően javasolta mindkét ügyletnek az Igazgatóság elé terjesztését azzal, hogy a 7.500.000 Ft összegű éven belüli forgóeszköz hitel (szerződésszám: szám10) esetében az évi kamatláb mértéke 1 havi BUBOR + 5,0%-ban, az egyszeri kezelési költség 0,5%-ban, a hitelbírálati díj 0,5%-ban, a rendelkezésre tartási jutalék 0,5%-ban, a lejárat 2014. június 1. napjában, a visszafizetési ütemezés havi kamatfizetésben, s 2014. március 1. és 2014. június 1. napján 3.750.000 Ft - 3.750.000 Ft összegű tőketörlesztésben, az 50.000.000 Ft összegű éven belüli folyószámla-hitel (szerződésszám: szám11) esetében az évi kamatláb mértéke 1 havi BUBOR + 6,0%-ban, az egyszeri kezelési költség 1,0%-ban, a hitelbírálati díj 0,8%-ban, a rendelkezésre tartási jutalék 1,0%-ban, a lejárat 2014. július 1. napban, a visszafizetési ütemezés havi kamatfizetésben és folyamatos tőketörlesztésben kerüljön meghatározásra. [227] A CB mindkét hitel esetében a cenzúra előterjesztéssel egyezően a folyósítás feltételeként javasolta meghatározni a kölcsönszerződés, a készfizető kezességi és az árbevétel engedményezési szerződés joghatályos létrejöttét, a kellékhiányos fedezeti váltót, illetve az adós által a szerződéskötést követő 15 napon belül teljesítendő feltételek körében javasolta meghatározni a tartozáselismerő közjegyzői okirat, a számlavezető bank által záradékolt felhatalmazó levél, az engedményezési szerződések záradékának, valamint 30 napnál nem régebbi cégkivonat becsatolását. [228] Az Igazgatóság - melynek tagjai voltak Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII.r., VIII.r.vádlottak - év4. június 28. napján a CB javaslatait egyhangú döntésével jóváhagyta. [229] A hitelszövetkezet1 (nevében eljáró tanú10 fiókvezető és tanú12 hitelügyi előadó) a Kft.7-vel (melyet a cég ügyvezetője, tanú8 képviselt) a meghatározott feltételek mellett év4. június 28. napján a 7.500.000 Ft összegű éven belüli lejáratú forgóeszköz hitelre vonatkozó kölcsönszerződést (szám13 szerződésszám alatt), év4. július 1. napján az 50.000.000 Ft összegű hitelkeretre vonatkozó folyószámla-hitel szerződést (szám12 szerződésszám alatt), valamint év4. július 1. napján az általános engedményezési szerződést (szám12 és szám13 szerződésszám alatt) megkötötte. [230] A Kft.5-nek nyújtott 30.000.000 Ft összegű folyószámlahitelhez hasonlóan ennek a kölcsönszerződésnek és folyószámla-hitel szerződésnek egyik biztosítékát az Cég1, mint megbízó és a Kft.5, mint fuvarozó között fuvarfeladatok végrehajtása tárgyában, 2011. május 2. napján kötött alvállalkozási szerződésből származó, a Kft.5-t illető árbevétel összegére vonatkozó engedményezés képezte. [231] A év4. július 1. napján a hitelszövetkezet1 részéről tanú10 fiókvezető és tanú12 hitelügyi előadó, a Kft.5 részéről tanú8 ügyvezető által aláírt engedményezési szerződés 1. pontjában rögzítésre került a megbízás várható éves összege, ami 350.000.000 Ft volt. A szerződés 1. pontjában a Kft.5 ügyvezetője, tanú8 arról is nyilatkozott, hogy a felmondás tényét a Hitelszövetkezetnek azonnali hatállyal írásban bejelenti. Az engedményezési szerződést, s az abból eredő fizetési kötelezettségének teljesítésének módját az cég1 év4. július 1. napján vette tudomásul. A folyószámla-hitel szerződés másik biztosítéka a Kft.7 ügyvezetőjének, tanú8nak a készfizető kezessége volt. A folyószámla-hitel szerződés biztosítékai a Kft.7 tartozáselismerő nyilatkozata, illetve a tanú8 kezesi nyilatkozata év4. október 30. napján kerültek közjegyzői okiratba foglalásra. [232] Az Cég1. 2014. január 31. napján azonnali hatállyal felmondta a Kft.5 és közte létrejött azonban év4. évben nagyobb forgalmat nem realizáló alvállalkozói szerződést, annak nem szerződésszerű teljesítésére hivatkozással. [233] A hitelszövetkezet, valamint a hitelszövetkezet felszámolásának elrendelését követően felszámolóbiztosa a Kft.7 felé 7.500.000 Ft összegű éven belüli lejáratú forgóeszköz hitel (szám13 szerződésszám) vonatkozásában dátum66 napján 3.918.086 Ft, dátum73 napján 8.225.296 Ft, 2015. február 17. napján 8.635.917 Ft, 50.000.000 Ft összegű folyószámla-hitel szerződés (szám12 szerződésszám) vonatkozásában dátum66 napján 1.150.137 Ft, dátum73 napján 54.623.161 Ft, 2015. február 17. napján 57.597.917 Ft összegű tartozás miatt fizetési felszólítást bocsátott ki. [234] A Kft.7 a hiteleket sem határidőben sem azt követően nem fizette vissza. A 7.500.000 Ft összegű, 2014. június 1. napi lejáratú hitel tőketörlesztését és kamatfizetési kötelezettségének a lejárat napjáig mindössze 303.121.- forint összegben tett eleget. Az 50.000.000 Ft összegű, 2014. július 1. napi lejáratú hitel tőketörlesztését nem kezdte meg és kamatfizetési kötelezettségének a lejárat napjáig mindössze 2.618.074 Ft tekintetében tett eleget, azaz a szerződés alapján várt 55.320.865 Ft teljesítésből a cég nem fizetett meg 52.702.791 Ft-ot. [235] A Kft.7 a szerződés megkötésének időpontjában hitelképes volt, a vádlottak a hitel engedélyezése és a szerződéskötés során kötelezettségszegést nem valósítottak meg. 1/f [236] Az újfehértói székhelyű Kft.6 a 2001. július 4. napján kelt társasági szerződéssel jött létre. A cég főtevékenységi köre kenyér, friss pékáru gyártás volt, ügyvezetője tanú7, míg tagjai 51%-os részesedéssel az Zrt.7, illetve 49%-os részesedéssel a Kft.22 voltak. [237] A Kft.6 közzétett beszámolóiban 2008. évtől kezdődően minden évben negatív saját tőkét (2008. évre -39.785.000 Ft, év3. évre -43.772.000 Ft, 2010. évre -37.318.000 Ft, év6re -37.264.000 Ft, év5re -39.678.000 Ft, év4. évre -55.947.000 Ft) mutatott ki. [238] A céggel szemben a zálogjogi nyilvántartásban az alábbi bejegyzések szerepeltek: Ranghely Szám Dátum Összeg Jogosult 1. szám14 2007. április 18. 100.000.000 Ft Bank7 2. szám15 2007. április 23. 81.360.000 Ft Zrt.7 3. szám16 2011. október 19. 100.000.000 Ft Bank7 [239] A cég a Hitelszövetkezetnél 1.002.000 Ft részjeggyel rendelkezett. [240] A Kft.6 nevében tanú7 35.000.000 Ft, illetve 65.000.000 Ft összegű - termelés, eladás növekedés folyó finanszírozása céljából - forgóeszköz hitelekre vonatkozóan hitelkérelmi adatlapokat nyújtott be a hitelszövetkezet1 felé. A dátum23 napján kelt cenzúra előterjesztés a hiteligénylés okaként a többirányú fejlesztést jelölte meg, melyből a cég nagyobb árbevételre és nyereségre számít, amiből biztosítva lesz a hitel visszafizetése. Az előterjesztés a pénzügyi elemzésben rögzítette, hogy a cég adózott, egyben mérleg szerinti eredménye 687.000 Ft veszteség, amely nettó árbevételhez viszonyított aránya 0,21%. A cég negatív saját tőkéje év5ben 51.205.000 Ft-ról - a 687.000 Ft mérleg szerinti veszteség mellett 14.326.000 Ft eredménytartalék növekedés miatt - 37.968.000 Ft-ra csökkent. [241] A cenzúra előterjesztés a felajánlott fedezeteket értékelve a vagyont terhelő jelzálog fedezeti értékét - a cég év5i mérlegbeszámolóban rögzített vagyona alapján 139.501.000 Ft forgalmi értékre tekintettel - 27.900.200 Ft-ban, így a 65.000.000 Ft összegben folyósítandó hitel fedezettségét 42,93%-ban határozta meg. [242] Az előterjesztés „C” adósminősítésű kategóriába sorolta a Kft.6-t és a likviditás fenntartásának céljával nyújtandó 65.000.000 Ft összegű, 2 éves lejáratú forgóeszköz finanszírozási hitel jóváhagyására tett javaslatot év4. június 1. napjától 2015. május 2. napjáig terjedő visszafizetési ütemezéssel. [243] A dátum84 napján kelt a CBi engedélyezéshez készült kockázatkezelői záradékban tanú13 kockázatkezelő rögzítette, hogy a cég által kért hitel forrása a működési cash flow. [244] A kockázatkezelő a kockázatok körében értékelte azt, hogy a Kft.6 magas ágazati kockázatú tevékenységet végzett, a cég adóhátralékkal rendelkezett, 100% alatti volt a kért hitel fedezettsége, az ingatlanfedezet hiánya miatt az igényelt hitel 75%-os tőkeszükséglettel bírt, a cégnek nem kizárólag a Hitelszövetkezet volt a számlavezetője, ezért javasolta a más bankoknál vezetett számlák lezárását és a Hitelszövetkezethez irányítását. A kockázatkezelői záradék szerint a hitel folyósítása kiemelt kockázattal bír, ugyanakkor tekintettel a kockázatcsökkentő tényezőkre, így a cég „C” minősítési kategóriába sorolására, a dinamikusan növekvő árbevételre, a stabil vevői körre, a kért hitel jóváhagyását az előterjesztésben meghatározott feltételekkel - szigorított monitoring mellett - támogatta. [245] A dátum84 napján ülésező CB, melynek tagjai Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. és III.r.vádlottak voltak egyhangú döntéssel a hitel nyújtását a cenzúra előterjesztésben foglaltakkal egyezően javasolta azzal, hogy a 65.000.000 Ft összegű, éven túli forgóeszközhitel esetében az évi kamatláb mértékét 1 havi BUBOR + 5,5%-ban, az egyszeri kezelési költség 0,5%-ban, a rendelkezésre tartási jutalékot 1,0%-ban, a lejáratot 2015. május 2. napjában határozta meg. A visszafizetési ütemezés keretében a CBi döntés a Kft.6-nek az első évben tőkemoratóriumot, év4. augusztus 1. napjától negyedéves kamatfizetést, a második évtől havi kamatfizetést, s 2015. április 1. napjáig havi 5.416.667 Ft, azt követően 5.416.663 Ft tőketörlesztést írt elő. [246] A CB a cenzúra előterjesztéssel egyezően állapította meg a kölcsön folyósításának feltételeként előírandó dokumentumok körét (kölcsönszerződés, vagyont terhelő jelzálogszerződés, adós által aláírt kellékhiányos fedezeti váltó), illetve az adós által a szerződéskötést követő 15 napon belül teljesítendő feltételeket (az aláírt szerződésekről szóló kétoldalú közjegyzői okirat, 30 napnál nem régebbi nemleges adóhatósági igazolás, cégkivonat), továbbá előírta a vagyont terhelő zálogjognak a Kamara által 15 napon belül történt bejegyzését. [247] A hitelszövetkezet1 részéről tanú10 fiókvezető és tanú12 hitelügyi előadó a Kft.6-vel, melyet a cég ügyvezetője, tanú7 képviselt a meghatározott feltételek mellett 08év4-025-J11 szerződésszám alatt dátum84 napján megkötötte, majd dátum6 napján közjegyzői okiratba foglalta: a 65.000.000 Ft összegű éven túli lejáratú forgóeszközhitelre vonatkozó kölcsönszerződést, valamint a vagyont terhelő zálogszerződést, amibe a zálogtárgy mérleg szerinti értéke 139.501.000 Ft-ban került meghatározásra. [248] A kölcsön- és jelzálogszerződést az előírt határidő lejárta után dátum6 napján közjegyzői okiratba foglalták, s ezen a napon a került sor e hitel tekintetében a Kft.6 teljes vagyonára vonatkozó vagyont terhelő zálogszerződésnek a zálogjogi nyilvántartásba szám22 azonosítószámon 4. ranghelyen történő bejegyzésére. [249] tanú10 a hitelszövetkezet település6i fiókjának vezetője öt nappal az előző cenzúra előterjesztés után, dátum45 napján újabb cenzúra előterjesztést készített, melyben a Kft.6 hiteligénylésének okaként a többirányú fejlesztést jelölte meg, melyből a cég nagyobb árbevételre és nyereségre számít, amiből biztosítva lesz a hitel visszafizetése. [250] Az előterjesztés rögzítette a Kft.6 néhány kiemelt mérleg és eredményadatát, melyek az öt nappal korábban kimutatottakhoz képest mind 2011., mind év5ek vonatkozásában kedvezőtlenebb adatokat rögzített az alábbiak szerint: 2011 2012 Megnevezés dátum82 dátum83 dátum82 dátum83 Befektetett eszközök 127.558 127.024 119.023 119.023 Forgóeszközök 61.291 43.572 20.478 16.027 Aktív időbeli elhatárolások 672 841 1.012 1.012 Eszközök összesen 189.521 171.437 140.513 136.062 Saját tőke -51.205 -37.264 -17.968 -39.678 Kötelezettségek összesen 240.726 208.701 177.361 174.620 - hosszú lejáratú 93.328 93.328 87.668 87.668 - rövid lejáratú 147.398 115.373 89.693 86.952 Nettó árbevétel 184.734 184.734 320.384 320.384 Üzem (üzleti) tevékenység eredménye 14.307 14.205 6.778 5.072 Szokásos vállalkozási eredmény 437 336 -404 -2.110 Adózott eredmény 402 55 -678 -2.397 Mérleg szerinti eredmény 402 55 -678 -2.397 [251] A cenzúra előterjesztés a felajánlott fedezeteket értékelve a vagyont terhelő jelzálog fedezeti értékét - a cég év5i mérlegbeszámolóban rögzített vagyona alapján 135.050.000 Ft forgalmi értékre tekintettel - 27.010.000 Ft-ban, így a 35.000.000 Ft összegben folyósítandó hitel fedezettségét 27,01%-ban határozta meg. Az előterjesztés szerint a „C” adósminősítési kategóriába sorolt Kft.6-nek - a likviditás fenntartásának céljával - nyújtandó 35.000.000 Ft összegű, 2 éves lejáratú forgóeszköz finanszírozási hitel jóváhagyására tett javaslatot év4. július 1. napjától 2015. június 1. napjáig terjedő visszafizetési ütemezéssel. [252] A év4. június 13. napján kelt a CBi engedélyezéshez készült kockázatkezelői záradékban tanú13 kockázatkezelő rögzítette, hogy a cég által kért hitel forrása a működési cash flow. A kockázatkezelő a kockázatok körében a dátum84 napján adott kockázatkezelői záradékban foglaltakon túl jelezte azt is, hogy a cégnek a negatív saját tőkéjét (mely év6ben -37.264.000 Ft, év5ben -39.678.000 Ft volt) dátum37 napjáig köteles igazoltan rendezni. [253] A kockázatkezelő a dátum84 napján kelt véleményéhez hasonlóan bár jelezte, hogy a kért hitel folyósítása kiemelt kockázattal bír, a kockázatcsökkentő tényezőkre tekintettel, a kért hitel jóváhagyását az előterjesztésben meghatározott feltételek mellett szigorított monitoring mellett támogatta. [254] A év4. június 14. napján ülésező CB, melynek tagjai Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. és III.r.vádlottak voltak 3 igen szavazattal, azaz egyhangú döntéssel javasolta a hitelügylet Igazgatóság elé terjesztését azzal, hogy a 35.000.000 Ft összegű, éven túli forgóeszközhitel esetében az évi kamatláb mértéke 1 havi BUBOR + 5,5%-ban, az egyszeri kezelési költség 0,5%-ban, a rendelkezésre tartási jutalék 1,0%-ban, a lejárat 2015. június 1. napjában kerüljön meghatározásra. A CB a visszafizetési ütemezés keretében a Kft.6-nek az első évben tőkemoratórium, év4. szeptember 1. napjától negyedéves kamatfizetés, a második évtől havi kamatfizetés, s 2015. május 1. napjáig havi 2.916.667 Ft, azt követően 2.916.663 Ft tőketörlesztés előírását javasolta. [255] A CB a cenzúra előterjesztéssel egyezően a kölcsön folyósításának feltételeként javasolta megjelölni a kölcsönszerződés és a vagyont terhelő jelzálogszerződés joghatályos létrejöttét, illetve az adós által aláírt kellékhiányos fedezeti váltót, míg a szerződéskötést követően az adós által 15 napon belül teljesítendő feltételként az aláírt szerződésekről kétoldalú közjegyzői okirat, a 30 napnál nem régebbi nemleges adóhatósági igazolás, valamint a 30 napnál nem régebbi cégkivonat, a vagyont terhelő zálogjognak a Kamara által történt bejegyzéséről szóló dokumentum benyújtását. Egyéb szerződésben rögzítendő feltételként javasolta meghatározni azt, hogy a Kft.6 dátum37 napjáig negatív saját tőkéjét igazoltan rendezze. [256] Az Igazgatóság, melynek tagjai voltak Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII.r., VIII.r.vádlottak év4. június 14. napján egyhangú szavazás után meghozott döntésével a CB javaslatának megfelelően engedélyezte a forgóeszköz hitelszerződés megkötését. [257] A dátum84 napján megkötött korábbi kölcsönszerződés VII/2. pontjából adódóan a Kft.6-nek kötelezettsége lett volna év4. június 14. napjáig 30 napnál nem régebbi nemleges adóhatósági igazolás, illetve a vagyont terhelő zálogjognak a Kamara által történt bejegyzéséről szóló dokumentum becsatolása. [258] A hitelszövetkezet1 nevében eljárt tanú10 fiókvezető és tanú12 hitelügyi előadó a Kft.6-vel, melyet a cég ügyvezetője, tanú7 képviselt a meghatározott feltételek mellett szám23 szerződésszám alatt a fenti kötelezettségek teljesítésére rendelkezésre álló határidő utolsó napján - év4. június 14. napján megkötötte: a 35.000.000 Ft összegű éven túli lejáratú forgóeszközhitelre vonatkozó kölcsönszerződést, illetve a vagyont terhelő jelzálogszerződést, amiben a zálogtárgy mérleg szerinti értéke 135.050.000 Ft-ban került meghatározásra. [259] A kölcsön- és jelzálogszerződést dátum6 napján foglalták közjegyzői okiratba, s ezen a napon a került sor e hitel tekintetében a Kft.6 teljes vagyonára vonatkozó zálogszerződésnek a zálogjogi nyilvántartásba szám24 azonosítószámon 5. ranghelyen történő bejegyzésére. [260] A fentiek szerint a Hitelszövetkezet a kiemelt kockázattal nyújtott 65.000.000 Ft összegű forgóeszközhitelre vonatkozó kölcsönszerződés megkötését követően mindössze 14 nappal később, a kedvezőtlenebb pénzügyi adatok ellenére, ismét kiemelt kockázattal nyújtott 35.000.000 Ft hitelt a Kft.6-nek. [261] A Kft.6 a folyósított összegekből megvásárolta év4. június 6. napján kelt adásvételi szerződés keretében 60.000.000 Ft vételáron a hitelszövetkezet1 60.000.000 Ft névértékű részjegyét a Zrt.8-től (melyet Tanú22 képviselt) és az Zrt.14. részjegyeit. [262] A Kft.6 a kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségei ellenére év4. június 29. napjáig a nemleges adóhatósági igazolást, illetve dátum37 napjáig a negatív saját tőkéjének rendezéséről szóló igazolást sem nyújtotta be a Hitelszövetkezet felé. A Kft.6 a hiteleket sem határidőben sem azt követően nem fizette vissza. A 65.000.000 Ft összegű, 2015. május 2. napi lejáratú hitel tőketörlesztését egyáltalán nem teljesítette, de kamatfizetési kötelezettségének csak részben tett eleget a lejárat napjáig. A cég részéről teljesített 2.784.075 Ft befizetésen túl a Kft.6 f.a. felszámolása során a Hitelszövetkezet felszámolója által bejelentett hitelezői igény 2016. november 17. napján, illetve 2017. július 25. napján részben, összesen 2.434.072 Ft összegben kielégítésre került. A 35.000.000 Ft összegű, 2015. június 1. napi lejáratú hitel tőketörlesztését egyáltalán nem teljesítette, de kamatfizetési kötelezettségének is mindössze csak egy alkalommal, a dátum71 napján kelt fizetési felszólítását követően, késedelmesen tett eleget 1.567.300.- forint összegben. [263] A 2014. május 9. napján benyújtott felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem után a Bíróság3 2014. október 13. napján jogerőre emelkedett, 2014. november 5. napján közzétett végzésével megállapította a Kft.6 fizetésképtelenségét, s elrendelte felszámolását. Felszámolóként a Kft.23 került kirendelésre. [264] A hitelszövetkezet1 f. a. felszámolóbiztosa 2014. december 10. napján kelt levelében a Kft.6 fenti kölcsönszerződések után fennálló tartozása miatt - így 100.000.000 Ft tőketartozás, kamatai és költségei, azaz összesen - 109.843.528 Ft tekintetében hitelezői igényt jelentett be. [265] A Kft.6 esetében a mérlegadatokból egyértelműen nem következett az, hogy a hitelösszeget a társaság képviselője nem fogja visszafizetni, az a fedezetekből sem lesz a felszámolás időpontjában érvényesíthető. A vádlottaknak tudomásuk nem volt arról, hogy a Kft.6 az összesen százmillió forint összegű hitelt a hitelszövetkezet részjegyeinek megvásárlására, valamint a Kft.6-ben tulajdoni hányaddal rendelkező gazdasági társaságban üzletrész vásárlásra fordítja. 1/g [266] A gödi székhelyű Kft.15 a 2002. október 8. napján kelt társasági szerződéssel alakult meg. A cég főtevékenységi köre újság-, papíráru-kiskereskedelem, majd dátum46 napjától nyomás volt, ügyvezetője év4. március 20. napjától tanú9 volt, tagjai 50-50%-os részesedéssel tanú9, valamint Tanú23 voltak. [267] A cég 2010-év5eket jelentős veszteséggel zárta (2010. év: -2.987.000 Ft, év6: -1.260.000 Ft, év5: 2.023.000 Ft), 2010. évtől negatív egyenlegű saját tőkével rendelkezett (így 2010. év: -641.000 Ft, év6: -1.901.000 Ft, év5: -3.924.000 Ft). [268] A Kft.15. év4. szeptember 18. napján kelt, év4. augusztus 31. fordulónapjával készített beszámolójában a saját tőkét (az előző évi -3.924.000 Ft után) -6.778.000 Ft, a mérleg szerinti eredményt (az előző évi -2.023.000 Ft után) -2.854.000 Ft összegben mutatta ki. [269] A Hitelszövetkezetnél 352.000 Ft részjeggyel rendelkező Kft.15. nevében tanú9 ügyvezető a hitelszövetkezet1 település6i fiókjában év4. szeptember 19. napján történt számlanyitást követően két nappal, év4. szeptember 21. napján a év4. szeptember 20. napján értékbecsült cím46 szám alatti üzletház megvásárlása céljából 14.000.000 Ft összegű beruházási hitelre, valamint forgóeszköz finanszírozás céljából 21.000.000 Ft összegű rulirozó hitelre vonatkozóan hitelkérelmi adatlapot nyújtott be a Hitelszövetkezethez. [270] A hitelkérelemhez benyújtott mellékletek hiánypótlásai után év4. október 21. napján a Hitelszövetkezet település6i fiókjának vezetője, tanú10 által készített cenzúra előterjesztésben a hiteligénylés okaként a cím46 szám alatti üzlethelyiségnek a megvételét és kialakítását jelölte meg. [271] Az előterjesztés a pénzügyi elemzésben rögzítette, hogy a cég, mivel a tulajdonosok üzletrészeiket év4 márciusában vásárolták új vállalkozásnak tekinthető, összehasonlító pénzügyi adatokkal nem rendelkezik. A kockázati elemzés kapcsán kiemelte, hogy a cégnek nincs hitelállománya, nem folynak ellene jogi eljárások, adószáma nincs felfüggesztve. [272] A cenzúra előterjesztés a felajánlott fedezeteket értékelve, azok fedezeti értékét a Kft.15. tulajdonát képező, település12, belterület hrsz29 hrsz-ú ingatlan tekintetében elfogadva a év4. szeptember 20. napján kelt, és a tanú4 által felülvizsgált értékbecslésben megállapított 22.800.000 Ft forgalmi értéket 15.960.000 Ft-ban, az óvadéki betét vonatkozásában annak forgalmi értékével egyezően 10.000.000 Ft-ban, tanú9 készfizető kezessége tekintetében 35.000.000 Ft forgalmi érték után 0 Ft-ban, azaz a folyósítandó 14.000.000 Ft összegű éven túli beruházási hitel fedezettségét 41,41%-ban, míg a 21.000.000 Ft összegű éven belüli rulirozó hitel fedezettségét 85,05%-ban állapította meg. [273] A cenzúra előterjesztés a „C” adósminősítésű kategóriába sorolt Kft.15.-nek nyújtandó összesen 35.000.000 Ft összegű hitel jóváhagyására tett javaslatot. [274] Az előterjesztés a kölcsön folyósításának feltételeként javasolta megjelölni a kölcsön-, jelzálog-, árbevétel engedményezési szerződések joghatályos létrejöttét, a visszavonhatatlan átutalási megbízás benyújtását az eladó adásvételi szerződésben megjelölt számlaszám javára, a közokiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatot, az adós által aláírt kellékhiányos fedezeti váltót. [275] Az előterjesztés javasolta, hogy a szerződéskötést követően az adós által 10 napon belül teljesítendő feltételként kerüljön kikötésre a fedezetként elfogadott ingatlanra a jelzálogjog bejegyzését igazoló széljegyes tulajdoni lap, a nemleges adóhatósági igazolás benyújtása, a jelzálogjoggal terhelt ingatlanok biztosításának Hitelszövetkezetre engedményezése és a díjrendezettség igazolása, továbbá a teljeskörű számlavezetés, s egyúttal a cég Zrt.9-nél vezetett számlájának év4. november 30. napjáig történő megszüntetése. [276] A év4. október 31. napján kelt a CBi engedélyezéshez készült kockázatkezelői záradékban tanú13 kockázatkezelő rögzítette, hogy a cég által kért hitel forrása a működési cash flow. [277] A kockázatkezelő a kockázatok körében azt értékelte, hogy a működési cash flow nem volt számszerűsíthető, a cégnek nem kizárólag a Hitelszövetkezet volt a számlavezetője, az ingatlanfedezet hiánya miatt a hitelekből 13.600.000 Ft 75%-os tőkeszükséglettel bírt. [278] A kockázatkezelői vélemény szerint, hogy a kért hitel folyósítása kiemelt kockázatú, ugyanakkor tekintettel a kockázatcsökkentő tényezőkre, így arra, hogy a cég - mint új ügyfél - „C” minősítési kategóriába sorolható, a cég ellen végrehajtási, csődeljárás, végelszámolás, illetve felszámolási eljárás nincs folyamatban, az adós és zálogkötelezett az állami adóhatóság honlapja szerint nem áll végrehajtás alatt, adószáma nincs felfüggesztve, az óvadéki betét miatt a hitelekből 10.000.000 Ft nem igényel plusz tőkeszükségletet, az ingatlan-fedezet miatt a hitelekből 11.400.000 Ft 50%-os tőkeszükséglettel bír, a kért hitel jóváhagyását az előterjesztésben meghatározott feltételek mellett fokozott monitoring előírásával támogatta. [279] A év4. november 5. napján ülésező CB, melynek tagjai Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. és III.r.vádlottak voltak 3 igen szavazattal, azaz egyhangú döntéseivel a cenzúra előterjesztésben foglaltakkal egyezően engedélyezte mindkét ügylet megkötését. Ennek megfelelően: a 14.000.000 Ft összegű, éven túli beruházási hitel esetében az évi kamatláb mértéke 1 havi BUBOR + 6,0%-ban, az egyszeri kezelési költség 1,9%-ban, a hitelbírálati díj 0,8%-ban, a rendelkezésre tartási jutalék 2,0%-ban, a lejárat 2016. november 2. napjában, a visszafizetés havi kamatfizetésben, s 2014. január 2. és 2016. október 3. napja között havonta 250.000 Ft, 2016. november 2. napján 5.500.000 Ft összegű tőketörlesztésben, a 21.000.000 Ft összegű éven belüli rulirozó hitel esetében az évi kamatláb mértéke 1 havi BUBOR + 6,0%-ban, az egyszeri kezelési költség 1,9%-ban, a hitelbírálati díj 0,8%-ban, a rendelkezésre tartási jutalék 2,0%-ban, a lejárat 2014. november 3. napjában, a visszafizetés havi kamatfizetésben, s feltöltéssel történő tőketörlesztésben került meghatározásra. [280] A CB mindkét hitel esetében a folyósítás feltételeként határozta meg a kölcsön-, készfizető-, zálog-, árbevétel engedményezési szerződések joghatályos létrejöttét, közokiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatot, az adós által aláírt kellékhiányos fedezeti váltót, illetve az adós által a szerződéskötést követő 5 napon belül teljesítendő feltételek körében javasolta meghatározni: nemleges adóhatósági igazolás bemutatását, a fedezetként elfogadott ingatlanra a jelzálogjog bejegyzésének széljegyes tulajdoni lappal történő igazolását, a jelzálogjoggal terhelt ingatlanok biztosításának Hitelszövetkezetre engedményezését és a díjrendezettség igazolását, a teljeskörű számlavezetést, s egyúttal a cég Zrt.9-nél vezetett számlájának év4. november 30. napjáig történő megszüntetését. [281] A hitelszövetkezet1 nevében eljárt tanú10 fiókvezető és Tanú24 hitelügyi előadó a Kft.15.-vel, melyet a cég ügyvezetője, tanú9 képviselt a meghatározott feltételek mellett év4. november 5. napján megkötötte: szám17 szerződésszám alatt a 14.000.000 Ft összegű, éven túli beruházási hitelre vonatkozó kölcsönszerződést, szám18 szerződésszám alatt a 21.000.000 Ft összegű, éven belüli lejáratú rulirozó hitelre vonatkozó kölcsönszerződést, év4. november 5. napján szám18 szerződésszámú rulirozó hitelre vonatkozó kölcsönszerződéshez kapcsolódó óvadéki szerződést szám18 szerződésszám alatt, az általános engedményezési szerződést, melyben a cég a Hitelszövetkezetre engedményezte a gazdasági és egyéb üzleti tevékenységből fakadó bevételeit, mindenekelőtt a cég előfizetői által teljesített fizetéseket, minden pénzügyi bevételét és pénzfizetésre irányuló követelését. [282] Ugyanezen napon közjegyzői okiratba foglalásra került a cég, mint adós, valamint tanú9, mint készfizető kezes egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozata, benne a két éven túli beruházási hitelre vonatkozó kölcsönszerződés, illetve az azokhoz kapcsolódó kezességi szerződések, valamint a keretbiztosítéki jelzálogjog szerződés. [283] Mindkét hitel biztosítékát képezte a kölcsönszerződés szerint a Kft.15. 1/1 tulajdonát képező, a település12, belterület hrsz29 hrsz-ú, üzletház megnevezésű ingatlanra bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog, közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat, általános árbevétel engedményezési szerződés, tanú9 készfizető kezessége, kellékhiányos fedezeti váltó. [284] A rulirozó hitelre szám18 szerződésszám vonatkozó, kölcsönszerződéshez kapcsolódó, ugyancsak év4. november 5. napján létrejött óvadéki szerződés 4. pontja értelmében, amennyiben a Kft.15. nem teljesíti a 21.000.000 Ft összegű kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeit, a hitelszövetkezet az esedékességet követő naptól kezdődően jogosult a 10.000.000 Ft összegű óvadékból bírósági eljárás nélkül közvetlenül kielégíteni a kölcsönszerződésből eredő követeléseit. Az óvadéki szerződés 3. pontja kifejezetten rögzítette, hogy a kölcsönszerződésből származó kötelezettségek maradéktalan teljesítéséig az óvadék zárolásra kerül és az óvadékot nyújtó Kft.15. nem jogosult ezen időszakban a betétet feltörni, vagy megszüntetését kérni. [285] Ezen rendelkezések, illetve a kölcsönszerződésben év4. november 10. napi határidővel teljesítendő kötelezettségek (nemleges adóhatósági igazolás, széljegyes tulajdoni lap, biztosítás engedményezése, díjigazolás, teljeskörű számlavezetés) elmulasztása ellenére a Hitelszövetkezetnél tanú9 kérelmezte, hogy a fedezetként lekötött 10.000.000 Ft összegű óvadéki betét zárolása, valamint a rulirozó hitelnél lekötött kezességvállalása feloldásra kerüljön. [286] A év4. november 19. napján kelt tanú12 által készített cenzúra előterjesztésben az eredeti fedezetek és a feloldás esetén a jövőbeli fedezetek az alábbiak szerint kerültek kimutatásra a szám17 szerződésszámú 14.000.000 Ft összegű, éven túli beruházási hitelre vonatkozóan: Eredeti szerződés Módosítás után Fedezet Forg. érték Fedezeti érték Kimenek. érték Forg. érték Fedezeti érték Kimenek. érték ingatlan jelzálog 22.800 15.960 10.260 22.800 6.354 10.260 ált. árbevétel engedm. 0 0 0 0 0 0 Reis T. készfizető kez. 14.000 0 0 14.000 0 0 Összesen: 36.800 15.960 10.260 36.800 6.354 10.260 Fedezet mértéke 41,68 41,68 a szám18 szerződésszámú 21.000.000 Ft összegű, éven belüli lejáratú rulirozó hitelre vonatkozóan: Eredeti szerződés Módosítás után Fedezet Forg. érték Fedezeti érték Kimenek. érték Forg. érték Fedezeti érték Kimenek. érték ingatlan jelzálog 22.800 15.960 10.260 22.800 9.573 10.260 ált. árbevétel engedm. 0 0 0 0 0 0 óvadéki betét 10.000 10.000 0 - - - Reis T. készfizető kez. 21.000 0 0 - - - Összesen: 53.800 25.960 10.260 22.800 9.573 10.260 Fedezet mértéke (%): 85,21 41,68 [287] A cenzúra előterjesztés rögzítette a módosított rulirozó hitelszerződés megkötését követően az adós által 5 napon belül teljesítendő feltételeket is, a 21.000.000 Ft összegű éven belüli rulirozó hitelre vonatkozó (szerződésszám: szám18) módosított kölcsönszerződés joghatályos létrejöttét, mindkét hitel tekintetében az egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat módosítását, a fedezetként elfogadott ingatlanra a jelzálogjog bejegyzésének igazolását széljegyes tulajdoni lappal, a jelzálogjoggal terhelt ingatlanok biztosításának Hitelszövetkezetre engedményezését és a díjrendezettség igazolását. [288] A dátum53 napján kelt a CBi engedélyezéshez készült kockázatkezelői záradékban tanú13 kockázatkezelő rögzítette, hogy a módosítandó hitelek forrása a működési cash flow. A kockázatkezelő a kockázatok körében rögzítette, hogy a Kft.15. a működési cash flow nem volt számszerűsíthető, a cégnek nem kizárólag a Hitelszövetkezet a számlavezetője, ezért a más banknál vezetett számlákra a számlavezető bank által záradékolt felhatalmazó levél becsatolása szükséges, majd a számlák lezárandók, az ingatlanfedezet hiánya miatt a hitelekből 23.600.000 Ft 75%-os tőkeszükséglettel bír, az óvadéki betét kiengedésével 804.000 Ft tőkeszükséglet növekmény jelentkezik. [289] A kockázatkezelő véleménye az volt, hogy a kért hitelmódosítás kiemelt kockázattal bír, ugyanakkor tekintettel a kockázatcsökkentő tényezőkre, így arra, hogy a cég mint új ügyfél „C” minősítési kategóriába sorolható, a cég ellen végrehajtási, csődeljárás, végelszámolás, illetve felszámolási eljárás nincs folyamatban, az adós és zálogkötelezett az állami adóhatóság honlapja szerint nem áll végrehajtása alatt, adószáma nincs felfüggesztve, az ingatlan-fedezet miatt a hitelekből 11.400.000 Ft 50%-os tőkeszükséglettel bír, a kért módosítás jóváhagyását az előterjesztésben meghatározott feltételek mellett fokozott monitoring előírásával támogatta. [290] A dátum53 napján ülésező CB, melynek tagja volt Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. és III.r.vádlottak voltak 3 igen szavazattal, azaz egyhangú döntésével a cenzúra előterjesztésnek megfelelően a 21.000.000 Ft összegű éven belüli rulirozó hitel (szerződésszám: szám18) esetében hozzájárult az ügylet fedezetéül szolgáló 10.000.000 Ft összegű óvadéki betét zárolásának feloldásához, s azt a fedezeti körből kiengedte. [291] A CB mindkét hitel esetében a módosítás miatt előírta a év4. november 5. napján kelt kölcsönszerződések módosítását. Az adósnak a szerződésmódosítást követően 5 napon belül közokiratba foglalt egyoldalú tartozás elismerő nyilatkozatot módosíttatni kellett, széljegyes tulajdoni lappal igazolnia kellett a fedezetként elfogadott ingatlanra a jelzálogjog bejegyzésének megtörténtét, engedményeznie kellett a Hitelszövetkezetre a jelzálogjoggal terhelt ingatlan biztosítását és igazolnia kellett a díjrendezettséget. [292] A CB döntésének megfelelően a hitelszövetkezet1 nevében eljáró tanú10 fiókvezető és tanú12 hitelügyi előadó a Kft.15.-vel, melyet a cég ügyvezetője, tanú9 képviselt a meghatározott feltételek mellett dátum2 napján a szám18 szerződésszámú 21.000.000 Ft összegű, éven belüli lejáratú rulirozó hitelre vonatkozó kölcsönszerződést módosította, s a hitel fedezeteit immár csak az alábbiakban jelölte meg: a Kft.15. tulajdonát képező, a település12, belterület hrsz29 hrsz-ú, üzletház megnevezésű ingatlan 40.000.000 Ft összeg erejéig bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog, közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat, általános árbevétel engedményezési szerződés, tanú9 készfizető kezessége, kellékhiányos fedezeti váltó. [293] tanú9 annak ellenére, hogy azt számára mind a év4. november 5. napján kelt szerződés, mind a dátum2 napján kelt szerződésmódosítás előírta - az 5 napos határidőben széljegyes tulajdoni lappal nem igazolta a jelzálogjog bejegyzésének megtörténtét, illetve nem történt meg a jelzálogjoggal terhelt ingatlan biztosításának engedményezése, s a díjrendezettség igazolása sem. [294] A Hitelszövetkezet 2014. február 13. napján kelt kérelmében kérte a gödi hrsz29 hrsz-ú ingatlanra a keretbiztosítéki jelzálogjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. A Földhivatal4 2014. március 26. napján kelt szám19 számú határozatával a kérelmet elutasította azzal, hogy az ingatlan nem képezi a Kft.15. tulajdonát. A Földhivatal a keretbiztosítéki jelzálogjogot csak 2014. november 12. napján (szám20 számú határozatával) jegyezte be. [295] A Kft.15. a felvett hiteleket nem a hitelkérelemben, illetve a kölcsönszerződésekben meghatározott célokra fordította. A folyósított összegekből tanú9 a Kft.15. ügyvezetőjeként 6.750.000 Ft összegű kölcsönt adott tanú5nak, 9 millió forintból a Kft.24-ben, 10 millióforintért pedig a Kft.25-ben szerzett üzletrészt. A Kft.15. a hiteleket sem határidőben sem azt követően nem fizette vissza. A 14.000.000.- forint összegű kölcsönszerződésből teljesített 1.380.957 Ft befizetésen túl a Hitelszövetkezet felszámolását követően a Kft.15. 2.425.000 Ft összeget fizetett meg. A 21.000.000 Ft összegű, 2014. november 3. napi lejáratú hitel tőke és kamatfizetési kötelezettségéből 334.189.- forintot teljesített. Dátum Tőke Kamat Költség Kés. kamat 2013.11.07. - - 1.112 - 2014.01.24. - 314.210 4.000 4.691 2014.02.03. - 10.176 - - Összesen: - 324.386 5.112 4.691 Teljesítés a lejáratig összesen: 334.189 Várt teljesítés: 23.219.436 Különbözet a lejáratig: 22.885.247 [296] A Kft.15. nem volt hitelképtelen, a vádlottak nem tudtak arról, hogy az összesen 35 millió forint összegű kölcsönből a Kft.15. a hitelcéltól eltérően tanú5nak kölcsönt nyújt és a tanú5 érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságokban vásárol üzletrészeket. -- . -- [297] A hitelszövetkezet1 „fa.” eladó képviseletében tanú15 felszámolóbiztos a 2020. május 22. napján a Zrt.10gal megkötött követelésengedményezési és jogátruházási megállapodásokkal negyvenegy, illetve hatvanhét, azaz összesen száznyolc kölcsönszerződésből fennállott követelést ruházott át, köztük a Kft.2-vel, az Kft.4-vel, a Kft.4-vel, a Kft.5 Kft-vel és a Kft.15-vel szembeni követeléseket, míg a Kft.3 és a Kft.6-vel szembeni követeléseit az adós gazdálkodó szervezetek felszámolása miatt a követelések a hitelszövetkezet1 könyveiben 2020. évben leírásra kerültek. 2. [298] A részjegy jegyzések miatt a hitelszövetkezet1 jegyzett tőkéje, illetve a nem teljesítő hitelállomány miatt a negatív eredménytartaléka is nőtt, ennek következtében az átvett eszközállomány növekedése pótlólagos értékvesztés elszámolást tett szükségessé. Ezen tényezők együttes hatására a Hitelszövetkezet saját tőkéje év2től kezdődően a jegyzett tőke alá csökkent. [299] Ilyen pénzügyi helyzetben nagyobb összegű értékvesztés elszámolása a hitelszövetkezet1 olyan mértékű tőkevesztését eredményezte volna, ami saját tőkéjének teljes elvesztéséhez, a tagok részéről bizalomvesztéshez, következésképpen tőke- és forráskivonáshoz vezetett volna. [300] A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 12. § (2) bekezdésének d) pontja értelmében a pénzügyi intézménynek a számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során - a számviteli politikában is rögzítettek szerint - legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni: az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások elszámolása (negyedévente); 13. § (4) bekezdése alapján a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak elszámolt értékvesztését, illetve annak visszaírását egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni: az üzleti évben elszámolt értékvesztések üzleti év során visszaírt összegét az egyéb ráfordítások csökkenéseként kell elszámolni. [301] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15. § (2) bekezdése szerint a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak (a teljesség elve). A 15. § (3) bekezdésének megfelelően a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve). A 159. §-a alapján a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. A 161. § (4) bekezdése szerint a számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A 165. § (1) bekezdése alapján minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A 27. §-a szerint a pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés szerinti éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Számviteli Törvény előírásainak megfelelően köteles közzétenni. [302] Az Ügyletminősítési és Értékelési Szabályzatot a Hitelszövetkezet Igazgatósága 56/2011. (12.29.) számú határozatával jóváhagyta és 2011. december 29. napjával hatályba helyezte. A szabályzat IV/1. pontja szerint a besorolást a negyedéves értékelés során az értékvesztés és kockázati céltartalék szükséges szintjének felmérésekor felül kell vizsgálni és indokolt esetben a tételt más kategóriába kell sorolni. A hitelszövetkezet1 a kintlévőségeket, a befektetéseket, egyéb eszközöket és a mérlegen kívüli kötelezettségeket minősíti. Egyszerűsített minősítési eljárást alkalmaz a tízmillió forint összeghatárt meg nem haladó követelések minősítésénél. Egyedi minősítési eljárást alkalmaz az összes többi követelésnél. Jelzálog típusú ingatlannal fedezett hitelek esetében az ügyvezető igazgató döntése alapján 10 millió forint alatti összegű hiteleket átsorolhat a Hitelszövetkezet egyszerűsített minősítésű ügyletből egyedi minősítésű ügyletté. [303] A Hitelszövetkezetnek a Hpt. 87. §-ának megfelelően egyedi kockázatok felméréséhez, eszközei és mérlegen kívüli tételei valós értékének meghatározásához a Korm. rendeletben meghatározott értékvesztés és annak visszaírása, valamint kockázati céltartalék képzés, céltartalék-felhasználás, illetve céltartalék-felszabadítás megállapításához eszközeit és mérlegen kívüli tételeit rendszeresen, negyedévente minősítenie kellett. [304] Az értékvesztés elszámolásának hitelintézeti szabályozása összhangban volt a kormányrendeletben meghatározott követelményekkel, ugyanakkor az értékvesztés elszámolásának gyakorlata nem felelt meg sem a Kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, sem a Szabályzat1ban a monitoring szabályokban meghatározott előírásoknak. A SzMSz. és ÚjSzMSz. 5.2. pontja alapján az ügyvezető igazgató feladata volt az értékvesztés elszámolásának koordinálása és irányítása. Az éves beszámolót az Igazgatóságnak - az általa elkészített üzletpolitikai elképzelésekkel együtt - kellett a Közgyűlés (ASz. 4.1. és 4.3. pontja), illetve a Küldöttgyűlés (ÚjASz. 3.2.4.) elé terjesztenie, mely döntött annak elfogadásáról. [305] A Hitelszövetkezet 2014. április 7. napján kelt év4. évi beszámoló tervezetében a saját tőkéjét 493.602.000 Ft, mérleg szerinti eredményét -120.248.000 Ft, az eredménykimutatás 11. sorában az értékvesztést 174.478.000 Ft összegben mutatta ki. A Hitelszövetkezet könyvvizsgálója jelezte, hogy az értékvesztés összege legalább 798.773.000 Ft, azaz további 624.295.000 Ft összegű értékvesztést kellett volna képezni, s így a saját tőke -130.693.000 Ft, a mérleg szerinti eredmény -744.543.000 Ft összegre módosult volna. A Hitelszövetkezet könyvvizsgálója a Hitelszövetkezet elkészített beszámolóját nem záradékolta, ugyanakkor a hitelszövetkezet1 Igazgatósága azt 2014. április 11. napján jóváhagyásra előterjesztette a Zrt.4, illetve a Intézet1ek szervezet1e felé. [306] A Zrt.4 a hitelszövetkezet1 f. a. vonatkozásában év4. évben átvilágítási státuszvizsgálatot rendelt el a Intézet1ek integrációjáról és gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló év4. évi CXXXV. törvény (továbbiakban Szhitv.) 19. § (5) bekezdésében foglaltak alapján. A vizsgálatot a Hitelszövetkezet által szolgáltatott adatok, dokumentumok alapján a Kft.26 végezte el, annak eredményeit a 2014. július 14. napján a „hitelszövetkezet1 Pénzügyi átvizsgálási jelentés - II. ütem” elnevezésű jelentésben rögzítette. [307] A jelentés egyebek mellett vizsgálta a csoportos és egyedi egyszerűsített minősítési eljárás alá tartozó kitettség után elszámolt értékvesztéseket is. E körben a jelentés az alábbi megállapításokat tette: a Hitelszövetkezetnél 597.900.000 Ft összegű addicionális értékvesztés nem került kimutatásra többek között az alábbiak miatt: a Hitelszövetkezet saját veszteségszámítása alapján is jelentős értékvesztés igényt állapított meg, azonban az nem került elszámolásra és az analitikában átvezetésre, a Hitelszövetkezet számos esetben - több éves késedelem ellenére - ügyfélmegtérüléssel számolt a megtérülésnél, a Hitelszövetkezet az egyes hitelek mögötti biztosítékok érvényesítése kapcsán nem kalkulált a felmerülő behajtási költségekkel. [308] A csoportos értékvesztés alá tartozó kitettségek esetében 2.200.000 Ft többlet értékvesztést nem számolt el, a cím44 alatt található hrsz30 hrsz-ú ingatlanok piaci értéke a nyilvántartási értéknél (mely 38.700.00 Ft volt, 26.400.000 Ft elszámolt értékhelyesbítés mellett) 24.000.000 Ft-tal alacsonyabb volt, ugyanakkor a Hitelszövetkezet nem számolta el az ezzel kapcsolatos értékvesztést a követelés fejében átvett ingatlanok vonatkozásában 4 átvett ingatlan piaci értéke 311.600.000 Ft-tal alacsonyabb volt a nyilvántartási értéknél, ugyanakkor a Hitelszövetkezet nem számolta el az ezzel kapcsolatos értékvesztést az alábbiak szerint (adatok eFt-ban). Mindezek miatt a Hitelszövetkezet saját tőkéje negatív tartományba süllyedt (493.602.000 Ft - 935.683.000 Ft = -442.081.000 Ft). [309] A Zrt.4 az átvilágítási státuszvizsgálatra foglaltakra tekintettel megállapította az Szhitv. 1. § (1) bekezdés f), h), és v) pontjában foglalt körülmények fennállását, így a hitelszövetkezet1 az Szhitv. 1. § (1) bekezdés y) pontja szerinti válsághelyzetben volt, amely az szervezet1ből való kizárásra vezetett. [310] A Bank7 2014. november 6. napján a szám25 számú határozatával visszavonta a hitelszövetkezet1 pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyét, és 2014. november 6. napjával felügyeleti biztosokat rendelt ki a hitelszövetkezethez. [311] A 2015. május 5. napján 2014. december 3. napi mérlegfordulónappal elkészült tevékenység lezáró beszámoló „A” Mérleg kimutatásában az alábbi adatok rögzítésével kimutatta, hogy az előző év(ek) módosításai miatt a mérleg fő összeg 932.614.000 Ft-tal csökkent (adatok eFt-ban). [312] A kirendelt biztosok megállapították, hogy a Hitelszövetkezet vagyona nem nyújt fedezetet a Hitelszövetkezet kötelezettségállományára, a Bank7 2014. november 26. napján benyújtotta a Hitelszövetkezet felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmét a bíróság1nek. A Hitelszövetkezet felszámolása 2014. december 4. napján kezdődött meg. Felszámolóként a székhely1 székhelyű Kft.1 került kirendelésre. [313] Az értékvesztések jogszabályi és belső szabályozási feltételektől eltérő gyakorlata miatt - melyet I.r.vádlott, mint ügyvezető igazgató irányított - a Hitelszövetkezet év4. évi könyvvezetése, az azzal alátámasztott éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása nem a valóságnak megfelelően mutatta ki a Hitelszövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét. [314] Terhelt1 I.r. vádlott, a hitelszövetkezet1 ügyvezető igazgatója a számvitelről szóló törvényben és a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegte, és ezzel a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló olyan hibát idézett elő, mely hiba – eredményt, saját tőkét növelő/csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege év4. üzleti évet érintően 932.614.000 Ft. IV. 1. [315] A hitelszövetkezet1 szervezeti felépítését, a vádlottak feladat és munkakörét, felelősségi viszonyait a hitelszövetkezet belső szabályzatai, így az alapszabály, az új alapszabály, a Szabályzat4, Új Szabályzat4, az üzletminősítési és értékelési szabályzat, ügyfél, illetve partnerminősítési szabályzatok, átstrukturált hitelek (követelések) nyilvántartásának szabályzata, üzletszabályzat, az Igazgatóság, a CB Szabályzat5a mellett a Hpt. rendelkezéseit figyelembe véve rögzítette a tényállásban a törvényszék. [316] A vád tárgyává tett hitelügyletek tárgyában a történeti tényállást a szövetkezet tevékenységén belül a hitelezést szabályozó előírások, így a Szabályzat1, új Szabályzat1, kockázatkezelési szabályzat, fedezetértékelési szabályzat rendelkezéseinek figyelembe vételével, az egyes hitelügyek elintézése során keletkezett valamennyi rendelkezésre álló okiratok - hitelkérelmek, cenzúra előterjesztések, kockázatkezelői záradékok, CBi, igazgatósági ülésekről, döntésekről készült jegyzőkönyvek, a kölcsönszerződések, a kölcsönök, hitelek fedezetét biztosító okiratok, zálogszerződések, kölcsönszerződések módosításai, a folyósításról készült okiratok, a hitelszövetkezet G. rendszerében szerkesztett iratok - tartalmának, mint bizonyító tényeknek az értékelésével állapította meg a törvényszék az egyes hitelügyintézésekkel összefüggésben kihallgatott tanúk vallomása mellett. [317] A hitelszövetkezet1 saját és jegyzett tőkéjének alakulását, a Hitelszövetkezet pénzügyi, hitelezési tevékenységét, annak a Hitelszövetkezet tőkéjére, pénzügyi, gazdasági helyzetére gyakorolt hatását illetően, valamint a tényállás 2. pontja vonatkozásában a hitelszövetkezet számviteli nyilvántartásainak adatai, beszámolói, az igazságügyi pénz- és tőkepiaci szakértő nyomozati szakban készült szakértői véleménye, a szakértő tárgyaláson meghallgatása során megtett nyilatkozata, a hitelszövetkezet 2012-2014. évek közötti negyedéves főkönyvi kivonatai, a év4-as évi el nem fogadott beszámoló, mérleg és eredménykimutatás, a felszámolás során készült közbenső mérleg, a felszámolóbiztos részéről becsatolt iratok, II.r.vádlott védője indítványára kihallgatott tanúk - Tanú25 egyéb érdekelt1, Tanú26, Tanú27 - vallomásai, a könyvvizsgáló, főkönyvelő, belső ellenőr tanúk vallomásai, a Zrt.4 megbízásából a Kft.26 által készített hitelszövetkezet1 fa. év4. évi átvilágítási státuszvizsgálatáról készült iratok, a nyomozás során II.r.vádlott által becsatolt iratanyag alapul vételével állapította meg. [318] Figyelembe vette a törvényszék a rendelkezésre álló, nyomozás során beszerzett, külön nem nevesített iratokat, a leplezett eszközök alkalmazásával beszerzett bizonyítási eszközöket, I.r.vádlott számítógépéről kinyert adatokat, e-mail üzeneteket, a vádbeli hitelügyletekre vonatkozó felszámolás során keletkezett iratanyagot, a felszámolás alatt álló Hitelszövetkezet követelésállományának engedményezésére vonatkozó felszámolóbiztos részéről a tárgyalási szakaszban csatolt iratokat, a követelések részbeni megtérülésének módját és összegszerűségét igazoló iratanyagot. [319] A felsorolt bizonyítási eszközök mellett értékelte a törvényszék a vádlottak vallomásait és a nagy számú, bizonyítással összefüggő vádlotti nyilatkozatokat tartalmazó észrevételeket is. [320] Büntetőjogi felelősségüket a vádlottak valamennyien az eljárás során mindvégig tagadták. A tárgyaláson III.r.vádlott kivételével vallomást nem tettek, Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. és Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII.r. és VIII.r.vádlottak a bizonyítás lezárását megelőzően tettek nyilatkozatot, ezen kívül pedig a bírósági szakaszban a bizonyításra szóban és írásbeli észrevételek formájában nyilatkoztak. [321] A nyomozati szakaszban I.r.vádlott tartalmilag megegyezően a tárgyalási szakaszban írásban tett nyilatkozataival határozottan állította, hogy 2010. és év4. évek között a hitelszövetkezet1 mindenben a jogszabályoknak megfelelő rendben működött. A hitelszövetkezet tevékenységére vonatkozó szabályozókkal megegyezően nyilatkozott a hitelszövetkezet szervezeti felépítésére, a hitelfolyósítás gyakorlatára, a hitelezés folyamatára, az egyes szervezeti egységeknek a hitelügyintézéssel kapcsolatos feladataira, a hitelszövetkezetben tevékenykedő dolgozó személyek felelősségi körére. Kihangsúlyozta, hogy a hiteligénylés adatainak pénzintézet informatikai (G.) rendszerében rögzítését követően a fiók végezte az adósminősítést, a fiókvezető, vagy a hitelezési munkatárs készítette el a cenzúra előterjesztést, a kockázatkezelőhöz kerültek az irtok, a kockázatkezelői záradék tartalmazta véleményét, javaslatát. Csak abban az esetben kerülhetett a hiteligény a CBhoz, ha a cenzúra előterjesztő és a kockázatkezelő is javasolta a hitel folyósítását. A vádbeli hitelek esetében az Igazgatóság volt jogosult a döntést meghozni a Kft.15. hiteligénylésének kivételével. A hitelszövetkezet belső szabályzatában rögzített összegszerűség határozta meg a döntési szintet. Kifejtette, hogy a hitelszövetkezet évek óta, gyakorlatilag a működés kezdetétől tőkeproblémával küzdött, erről a Hitelszövetkezet tevékenységét ellenőrző bankfelügyeletnek mindvégig tudomása volt. A hitelszövetkezet vezetése folyamatosan küzdött, kísérleteket tett a tőkehelyzet rendezésére, ami kizárólag állami segítségnyújtással, konszolidációval lett volna elérhető. Éveken keresztül görgették maguk előtt a bedőlt hiteleket, a nem érvényesíthető követeléseket. év6ben a hitelszövetkezet elnökét, II.r.vádlottat kinevezték az Zrt.11 élére, II.r.vádlott személyesen egyeztetett a hitelszövetkezet tőkeproblémájának megoldási javaslatairól a miniszterelnökkel. A vádbeli időszakban rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségük volt a Szervezet2 felé, aminek határidőben maradéktalanul valamennyi hitel esetében eleget tettek. A hitelszövetkezet hitelezési gyakorlatát a bankfelügyelet egyetlen esetben sem kifogásolta, kötelezettségszegésre nem hívták fel a figyelmet. [322] Tárgyaláson csatolt írásbeli nyilatkozatában kétségbe vonta III.r.vádlottnak nyomozati szakban tanúként, illetve gyanúsítottként tett vallomásainak azon állításait, hogy III.r.vádlott a CB tagjaként a döntéshez szükséges iratok, információk nélkül volt kénytelen meghozni döntését, amiben ő, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója és a Hitelszövetkezet elnöke, II.r.vádlott befolyásolták, lényegében kényszerítették a vádbeli hiteleket jóváhagyó, hitelszerződések megkötését javasló döntések meghozatalában. Olyan sem volt, hogy III.r.vádlott aggályokat fogalmazott volna meg a hitelezési gyakorlatot illetően. Részletes nyilatkozatokat tett az egyes hitelügyekre, amikből kiemelendő, hogy véleménye szerint a Kft.2 forgóeszköz hiteleinek kellő fedezete megvolt a fedezetcserét követően is. Az esetleges hiányosságokért a hitelügyi előadó felelt, akinek a hitelekkel kapcsolatos tevékenységét többen is ellenőrizték. [323] A Kft.3 vád tárgyává tett hitelügye nem új hitelezés, hanem a hitelszövetkezet leányvállalataként funkcionáló gazdasági társaságnak korábban folyósított és lejárt hiteleit vonták össze, a folyósított 95 millió forintos összeget teljes egészében a korábbi lejárt három hitelre számolták el. Ehhez a hitelügylethez is a megfelelő fedezet rendelkezésre állt. [324] Az Kft.4-nek folyósított hitel célja a cím42 úti társasházépítési projekt megvalósítása volt, ami eredményes volt, amit igazol az, hogy a felszámolási eljárásban a hitelszövetkezet követelése túlnyomó részt megtérült. A hitel kellően fedezett volt, amit a megtérülés több mint 83 millió forintos összege igazol, hiszen a felszámolási eljárásban piaci ár alatt, a felszámoló költségeinek beszámítását követően kerül elszámolásra az értékesítésből befolyt összeg. [325] A Kft.5 és a Kft.7 hiteleinek vizsgálatakor figyelembe kell venni azt, hogy ezek a Kft.3 hiteléhez hasonlóan megújított, korábban már megkötött és lejárt forgóeszköz hitelállomány helyébe lépett hitelek voltak. [326] A Kft.6 hitelével összefüggésben arra utalt I.r.vádlott, hogy százmillió forintot meghaladó összegű jegyzett tőkével rendelkezett a Kft., amiben 51 %-os tulajdonos a Magyar Állam tulajdonát képező Zrt.12 volt. A kölcsön futamideje kettő évben került meghatározásra, a tőketörlesztés időpontjáig kamatfizetési kötelezettségének az adós eleget tett, a fizetési problémák lényegében a Hitelszövetkezet felszámolásának idejére estek. Hivatkozott arra is, hogy az szervezet1 és a Bank10 által megbízott Kft.26 átvilágítási anyagában a vagyont a hitelszövetkezet előtti rangsor szerint terhelő zálogjogra nincsen utalás. Az előző ranghelyre bejegyzett zálogjogot a hitelügyintézés során keletkezett iratok, így a település6i fiókvezető által elkészített cenzúra előterjesztés és a kockázatkezelő által összeállított kockázatkezelői vélemény sem tartalmazta. [327] Kft.15. ügyletének fedezete megfelelő volt azután is, hogy a tízmillió forint összegű óvadéki betétet a kölcsönszerződés megkötését követően a hitelintézet elengedte. Figyelembe kell venni ennél és a Kft.7 hitelénél is azt, hogy a tulajdonosok készfizető kezességet vállaltak. [328] Utalt végül arra, hogy az ügyfélminősítés során a vádban kifogásolt hiteleket igénylő gazdasági társaságokat szinte kivétel nélkül „B”, illetve „C” kategóriás adósnak minősített a cenzúra előterjesztő és a kockázatkezelő, ami semmiféleképpen nem utalt olyan mértékű kockázatra, hogy a hitelek megtérülése iránt ésszerű kétely lett volna támasztható. [329] A 2. vádponttal összefüggésben pedig megismételte azt a nyomozás során előterjesztett védekezését, hogy az értékvesztés elszámolásával kapcsolatos problematika vezetett ahhoz, hogy nem készült el a beszámoló a törvényben meghatározott határidőig. Pontosan ebben az időpontban zajlottak az intenzív tárgyalások, megbeszélések a hitelszövetkezet konszolidációja, kormányzati tőkeinjekciója érdekében. Az szervezet1 részéről a Zrt.1 2014. október 17. és november 7. napjára az éves beszámoló mielőbbi letétbe helyezésének elősegítése és a hitelszövetkezet1 által felvázolt lehetséges megoldások megbeszélésére találkozót hívott össze, amely eredménytelen volt, hiszen előző napon, 2014. november 6-án megindult a felszámolási eljárás. [330] II.r.vádlott a tárgyaláson írásban, továbbá a bizonyítás végén a hitelszövetkezet tőkehelyzetéről, a hitelezés gyakorlatáról, a pénzintézet tevékenységét hátráltató, majd végső soron gátló jogszabályi környezetről, a hitelintézettel szemben támasztott követelményekről, a vádbeli időszakban, illetve azt közvetlenül megelőzően fennállt makrogazdasági környezetről, az Zrt.11ban betöltött, valamint a 2010-es kormányváltás utáni miniszterelnök részére nyújtott tanácsadói szerepéről, végső soron azon tevékenységéről nyilatkozott, aminek révén a legfelső kormányzati szintű személyes kapcsolatainak, a bankszektorban megszerzett tapasztalatának, szaktudásának felhasználásával a hitelszövetkezet1, végső soron magának a szövetkezeti formában nyújtott pénzintézeti tevékenység megmentése érdekében kifejtett. [331] II.r.vádlott írásbeli vallomásában (101. számú irat) a hitelszövetkezet1-ben vállalt szerepéről, a hitelszövetkezetek (hangyaszövetkezetek) speciális voltáról, előnyéről, a hitelszövetkezet1-ben végzett tevékenységéről, koncepcionális elképzeléseiről, azok megvalósítása érdekében tett tevékenységéről, tárgyalásairól számolt be. Kiemelte, hogy 2010. februárban a hitelszövetkezet tulajdonosai 302.108.000.- forint értékű tőkeemelést hajtottak végre a Szervezet2 feltételének eleget téve, amit a Bank6 jogelődje megvásárlásának engedélyezéseként támasztott. A hitelszövetkezet a prudens működés feltételeinek már 2007. évben is csak úgy tudott eleget tenni, hogy 2007. december végén 230 millió forint ellenérték fejében egy nagyobb követeléscsomagot értékesített nagyobb összegű tőke és alárendelt kölcsöntőke jegyzése mellett. Ezzel tudták elkerülni, hogy 2008. januárban felügyeleti biztosokat jelöljenek ki. 2011. augusztusában a hitelszövetkezet jegyzett tőkéjét 400 millió forinttal emelték meg, 80 millió forint alárendelt kölcsöntőke jegyzése mellett. év3. és év4. évek között a hitelszövetkezet jegyzett tőkéjét folyamatos részjegy jegyzésekkel több mint egymilliárd forinttal emelték meg. A hitelszövetkezet működési problémáira, a tőke helyzetre vonatkozó tájékoztatást rendszeresen az igazgatósági üléseken megadta, erről az igazgatósági ülések jegyzőkönyvei tanúskodnak. Vallomásában továbbá kronológiai sorrendben beszámolt a hitelszövetkezet tőkehelyzetének rendezése, az átvett ingatlanok és a bedőlt hitelek külön work out cégbe történő átadása és értékesítése érdekében tett erőfeszítéseiről, tárgyalásairól. A hitelszövetkezet1 évek óta fennálló problémái, a súlyos tőkehelyzet kialakulásának okai a Szervezet2 és a HBA (Hitelszövetkezetek Intézményvédelmi Alapja) előtt ismert volt, a HBA rendszeresen folytatott célvizsgálatokat a hitelszövetkezetnél. [332] II.r.vádlott a nyomozati iratok 3. számú mellékletében szereplő mintegy ötszáz oldalnyi, a hitelszövetkezet tőkehelyzetére, a hitelszövetkezet integrációs törekvéseire vonatkozó iratanyagot közel négy évvel meggyanúsítása előtt, azt követően küldte meg a rendőrhatóságnak, hogy tudomást szerzett a hitelszövetkezet tevékenységét érintő rendőrségi vizsgálatról, mégpedig azzal a szándékkal, hogy segítse a nyomozóhatóság munkáját. Ebben a rövid átiratban arra hivatkozott saját tevékenységét illetően, amire az eljárás során mindvégig vallomásaiban. Az iratok megküldése és a gyanúsítás közlése közötti tetemes idő eltelte miatt a törvényszék megítélése szerint a II.r.vádlott nyomozóhatóság munkáját segítő szándéka nem kérdőjelezhető meg, szóba sem jöhet az, hogy saját felelősségét mentő, csökkentő szándék vezérelte, hiszen az iratok megküldésének időpontjában fel sem merülhetett benne az, hogy gyanúsított lesz az ügyben. Az okiratok ezen felül teljes mértékben igazolták a vallomásában előadottakat, ezért a szavahihetősége, vallomásának hitelt érdemlősége sem kérdőjelezhető meg, ezért II.r.vádlott iratokkal alátámasztott vallomásait, nyilatkozatait bizonyítékként elfogadta a törvényszék. [333] III.r.vádlott tagadta büntetőjogi felelősségét. Tárgyaláson csatolt írásbeli vallomásában a hitelszövetkezet1-ben érvényesült hitelezési folyamatról, az egyes vád tárgyává tett hitelügyletekről az általa megismert nyomozati anyagra alapozva tett vallomást. Nem tartotta fenn, illetőleg árnyalta a nyomozás során előbb tanúként, majd két alkalommal gyanúsítottként tett vallomásait, hiszen a 2015. évben megtett tanúvallomásában, majd a 2019. februári első gyanúsítotti vallomásában még azt állította, hogy semmiféle anyagot nem kapott, nem látott CBi tagként a vádbeli hitelekre vonatkozó javaslat meghozatalának időpontjában. Utóbb ezt azzal módosította, hogy papír alapon nem álltak rendelkezésre az iratok, a hitelszövetkezet1-ben alkalmazott G. rendszerben elektronikusan viszont rendelkezésére állt a döntéshez szükséges iratanyag. Ennek igazolásaként a nyomozás során a rendszerből kinyomtatott iratokat csatolta. Az eljárás kezdetén még azt állította, hogy az inkriminált hitelekre vonatkozó CBi egyhangú javaslathoz kizárólag I.r.vádlott kérésére adta hozzájárulását, aki arra hivatkozott, hogy az adott cégek a hitelszövetkezet1 tulajdonosainak, valamint az Igazgatóság elnökének, II.r.vádlott köréhez tartoznak és a hitelekkel minden rendben lesz. [334] Kiszolgáltatott helyzetben volt a hitelszövetkezetben betöltött pozíciója miatt, nem akarta megakasztani a döntési folyamatot. Azzal is nyugtatta I.r.vádlott, hogy végső soron az Igazgatóság fogja meghozni a döntéseket, ahogy az meg is történt kettő hitel kivételével. Vallomásai közötti eltérést a tárgyaláson azzal magyarázta, hogy az eljárás kezdetén rendkívüli módon meglepte kihallgatása, főként meggyanúsítása, nem volt kellően felkészült, nem volt valamennyi információ birtokában a kihallgatásakor, utalt arra is, hogy hét évvel azelőtti történésekről kérték, hogy számot adjon. Értelemszerűen felelősségét menteni igyekezett, ezért fogalmazott erőteljesen terhelően, hangsúlyozottan a hitelezési gyakorlatot illetően általánosságban I.r. és II.r. vádlottakra. Az iratokat megismerve, a tárgyalási szakaszban kellően felkészülten azt állította, hogy a vádbeli ügyleteket, hitelkérelmeket engedélyezhetőnek tartotta. Kifejtette, hogy neki vagyonkezelői jogosultsága nem volt, szóbeli felkérés alapján vett részt a CBi döntéshozatalban, vezető tisztségviselő nem volt, tehát rá a fokozott felelősséggel járó előírások nem vonatkoztak. [335] III.r.vádlott tett egyedüliként a tárgyaláson részletes vallomást. Az előkészítő ülésen benyújtott írásbeli vallomását fenntartva megismételte, hogy a hitelszövetkezet1-ben vagyonkezelői megbízást nem kapott, nem volt a hitelszövetkezetnek vezető tisztségviselője. Részletesen nyilatkozott a vádlottak terhére rótt kötelezettségszegések jogszabályi alapjára és hitelszövetkezet1-ben hatályban volt belső szabályzatok rendelkezéseire. Tételesen meghivatkozta azt, hogy megítélése szerint miért nem követett el CBi tagként a hitelezés folyamatában közreműködőként kötelezettségszegést, végül a vád tárgyává tett hitelügyleteket elemezve azt a megállapítást tette, hogy a vádbeli ügyletek mindegyikében a hitelszövetkezet1 szabályzataiban rögzített elfogadható minőségű és mennyiségű hitelfedezeti biztosíték szerepelt. Megbízott a cenzúra előterjesztő hitelintézeti dolgozók munkájában, szaktudásában, a kockázatkezelő véleményében. Tény, hogy mindegyik hitelkihelyezés magas kockázatú volt, ellenben az ügyletek a piacon érvényesíthetőnél akár 4-5 %-kal magasabb kamatbevételt biztosítottak a hitelszövetkezet1-nek, amire a hitelszövetkezet tőkehelyzetének javítása érdekében nagyon nagy szükség volt. A CB által támasztott további feltételek kikötésével biztosítottnak látszott a magas kockázat ellenére a hitelek megtérülése. Semmiféle olyan információ nem állt rendelkezésre a javaslattételre vonatkozó döntés meghozatala során, ami arra utalt, hogy az ügyfelek a hitelt nem fogják visszafizetni. [336] Kifogásolta, hogy a vádat megalapozó szakértői vélemények évekkel a hitelek folyósítása és azok lejárta után készültek, olyan számviteli adatokat használtak fel, amelyek értelemszerűen nem voltak, nem is lehettek ismertek számukra a döntések meghozatalakor. Saját szerepét illetően megismételte, hogy a hitelügyletekre vonatkozó iratok tartalmának ismeretében valamennyi vádbeli ügylet támogatható volt. Kifejtette, hogy a hitelszövetkezet1-ben alkalmazott G. rendszeren, azaz digitális formában álltak rendelkezésére a döntéshez szükséges adatok. A nyomozás kezdetén tanúként és gyanúsítottként tett vallomásaival összefüggésben arra hivatkozott, hogy a kihallgatásait követően járt utána a dolgoknak és akkor szembesült azzal, hogy a kockázatkezelő digitálisan megküldte részére a cenzúra előterjesztést és a kockázatkezelői záradékot is, tehát birtokában kellett legyen a döntéshez szükséges adatoknak. A döntéshozatalnál ugyan a hitelszövetkezet1 vezetői részéről elvárás volt a gyorsaság, arra mindig volt idejük, hogy az iratokat áttanulmányozzák. Kifejtette, hogy Terhelt2 befektetői körének feltűnése előtt komoly bajban volt a hitelszövetkezet, 2007-2008. év környékén a felügyelet a hitelszövetkezet rossz tőkehelyzete miatt a hitelezési tevékenységet fel is függesztette. II.r.vádlotték egymilliárd forintot meghaladó összegű tőkeemelést hajtottak végre, ezzel biztosították a Hitelszövetkezet működőképességét. [337] A CBban emlékezete szerint a vádban szereplő hiteleket az I. és II.r.vádlottak úgy tálalták, hogy ezek a cégek II.r.vádlotthoz és a hozzá köthető üzletemberek hitelei. A döntéshozatal az előterjesztés után rendszerint egy-két napon belül megtörtént a CBban, de maga a döntések előkészítése ennél jóval több időt vett igénybe. [338] Fiókvezetőként nem egyszer kettő-három hónap alatt állította össze a hitelkérelmet. Nyomozati vallomásainak ismertetését követően mondta el azt, hogy a gyanúsítotti kihallgatása után a Hitelszövetkezet számítógépes rendszerében ellenőrizte azt, hogy digitálisan megkapta a döntéshez szükséges iratokat. A nyomozás során becsatolt képernyőfotók elkészítéséhez az ügyben vádlottként szereplő személyeknek nem volt köze. Azt elismerte a tárgyaláson is, hogy rendszeresen volt vitája az ügyvezető igazgató I.r.vádlottal, aminek az volt az oka, hogy a település6i fiókból érkezett cenzúra előterjesztések, hitelkérelmek teljesítését preferálta a vezetőség a vidéki, többek között az általa, a település5 fiókban elkészített hitelkérelmekhez képest. Arra magyarázatot nem tudott adni, hogy mi volt az oka annak, hogy egy-két nap eltéréssel kötöttek kölcsönszerződéseket, valamint azt sem tudta megmondani, hogy a fedezetcseréket, biztosítékok kiengedését ki kezdeményezte, végső soron azokra miért került sor. Védői kérdésre elmondta, hogy a vádbeli hitelek nagy része megújított hitel volt, arra vonatkozóan viszont nem volt információja, hogy ezeket azért kötötte újra lényegében a hitelszövetkezet, mert kilátásban volt a konszolidáció a kormányzat részéről. [339] IV.r.vádlott a tárgyaláson nem tett vallomást, gyanúsítottként is megtagadta először a vallomástételt. Második, 2019. július 16-i kihallgatáson meghatalmazott védője jelenlétében fenntartotta a tanúként elmondottakat. Három évvel a gyanúsítotti kihallgatása előtt hallgatta ki a nyomozóhatóság tanúként, vallomásában iskolai végzettségére, szakképzettségére a hitelszövetkezet1 igazgatósági tagjaként végzett tevékenységére nyilatkozott. Az igazgatósági tagságra üzlettársával, VIII.r.vádlottal jelöltették magukat, miután összeismerkedtek II.r.vádlottal, akinek reményt keltő elképzelései voltak a hitelszövetkezet tevékenységére vonatkozóan. A hitelügyekre nézve elmondta, hogy a CB terjesztette fel az iratokat az igazgatósághoz, az előkészítő munkában a hitelszövetkezet olyan szakemberei vettek részt, akikben megbízott. Az igazgatóság hatáskörébe tartozó döntésekhez a szükséges iratokat, adatokat megkapták. Senki nem befolyásolta a döntés meghozatalában, átnézte az iratokat és amennyiben az ügyletet az igazgatóságot megelőző szervezeti egységek, vagy dolgozók támogatták, megnézte a fedezettséget és józan ésszel döntött. A nyomozó kérdéseire nem tudta megmondani azt, mi volt az oka annak, hogy a vádbeli hitelügyekben rendkívül rövid idő, egy-két nap alatt az előterjesztések, CBi javaslathoz képest megtörtént a döntés. Beszámolt végül az igazgatótanács működési mechanizmusáról is, kiemelve, hogy rengeteg ügyben kellett dönteniük, rendszerint telefonon vagy digitális formában valósult ez meg, a jegyzőkönyveket utólag, rendszerint a két havonta esedékes személyes jelenléttel megtartott igazgatósági üléseken készítették el. [340] V.r.vádlott sem ismerte el büntetőjogi felelősségét, a tárgyaláson fenntartotta az előkészítő ülésen felolvasott nyilatkozatát, amiben kifejtette, hogy a hitelszövetkezet1tel munkaviszonyban nem állt, függetlenül attól, hogy a hitelszövetkezet1 igazgatóságának tagja volt, igazgatósági tagi tevékenységéből semmiféle anyagi előnye nem származott, mindösszesen havi közel 50.000.- forint tiszteletdíjat kapott. Kifogásolta, hogy a vádirat a személyét illetően jogilag értékelhető, büntetőjogi felelősséget megalapozó elkövetési magatartást egyáltalán nem tartalmaz. A vádban foglaltaktól eltérően a döntés meghozatalakor az azt megalapozó adatok, információk a rendelkezésére álltak. Állította, hogy a hitelszövetkezet érdekeinek messzemenő figyelembevételével a tőle elvárható kellő gondossággal, szakértelemmel, a belső szabályzatok és a tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával járt el. A megengedett kockázat kereteit biztosan nem lépte túl tevékenységével, a hitelszövetkezet1-ben érvényesült hitelezési folyamatra utalva kiemelte, hogy nemcsak a CB, hanem a kockázatkezelő és a cenzúra előterjesztést készítő fiókvezető is javasolta a hitelek kihelyezését, az egyes kölcsönügyleteket biztosító fedezetek, mellékkötelezettségek a pozitív elbíráláshoz szükséges mennyiségben, mértékben megvoltak. 2016. júliusi, még tanúként tett legelső vallomásában elmondta, hogy az előterjesztéseket és az igazgatósági döntéshez szükséges iratanyagokat emailben vagy az ülésen papír alapon megkapták. Az ülésen mindenkinek rendelkezésére állt a hiteldosszié, a megalapozott döntéshez szükséges valamennyi irat, adat. A meglévő dokumentumokra és az igazgatósági ülésen elhangzott szóbeli kiegészítésekre alapozta hozta meg döntését. Gyakran előfordult, hogy a CB javaslatát követően akár napokon belül hoztak döntéseket a hitelek engedélyezéséről. A vádbeli ügyekről konkrét nyilatkozatokat nem tett. [341] Gyanúsítotti vallomásaiban az előkészítő ülésen megtett vallomásával egyezően elmondta azt is, hogy a hitelszövetkezet1 elnökének, II.r.vádlott taggyűlés által is elfogadott üzletpolitikáját egyértelműen támogatta, mert abban a hitelszövetkezet tőkehelyzetének javítására és a vidékfejlesztés koncepcióra irányuló szándék testesült meg. Úgy látta, hogy ezek az elképzelések egyértelműen a Hitelszövetkezet konszolidációját szolgálják, a Hitelszövetkezet felszámolásának elrendelése váratlanul érte, a rendezési terveket megsemmisítette. Kiemelte vallomásában, hogy a hitelezéssel járó tevékenység soha nem kockázatmentes, őt magát az a szándék vezérelte, hogy a hitelszövetkezet1 eredményesen működjön. [342] VI.r.vádlott az ügyben vádlottként a törvényszék előtt, gyanúsítottként a nyomozóhatóságon vallomást nem tett. Az eljárás megindulását követően még 2016. júliusában hallgatta ki tanúként a nyomozóhatóság. A kihallgatási jegyzőkönyvből adódóan a többi vádlott-társával megegyezően figyelmeztették arra, hogy magát bűncselekmény elkövetésével nem köteles vádolni, ezért a tanúvallomás felhasználásának, bizonyítékkénti értékelésének törvényi akadálya nem volt. [343] Tanúvallomásában igazgatósági tagsági tevékenységéről, a hitelszövetkezet1-ben folytatott hitelezési gyakorlatról általánosságban tett vallomást. A döntéshez szükséges iratok, adatok rendelkezésére álltak, amennyiben személyes jelenléttel tartottak igazgatósági ülést előtte e-mailben kapták meg a tagok a cenzúra előterjesztést és a kapcsolódó iratokat. A kockázatkezelő záradékolta az előterjesztést, így hiába voltak kiemelt, vagy magas kockázatúak az ügyletek, azok támogatásának ésszerű akadálya nem volt. A magas kockázat mellett a fedezetek rendelkezésre álltak. A többi igazgatósági tag vádlotthoz hasonlóan elmondta ebben a vallomásában, hogy kényszerpályán mozgott a hitelszövetkezet, a pénzintézeti tevékenység folytatásának biztosítása érdekében kénytelenek voltak a kockázatosabb hitelkihelyezéseket bevállalni. [344] VII.r.vádlott szintén tagadta a bűnösségét, tárgyaláson nem tett vallomást, ezért a tanács elnöke az előkészítő ülésen és a nyomozati szakban tanúként, valamint gyanúsítottként tett vallomásait azok ismertetésével tette a bizonyítás anyagává. Elmondta milyen megfontolásból vállalta el a hitelszövetkezet1 igazgatósági tagsági megbízatást, amit társadalmi funkciónak tekintett, hiszen pénzügyi ismeretekkel nem rendelkezett. A hitelszövetkezet3i Fiókjának legnagyobb ügyfelének képviselőjeként kérték fel az igazgatósági tagságra. Az igazgatósági döntés előtt a hitelezési folyamatban közreműködő szakemberek és a CB is javasolták a hitelek pozitív elbírálását, ezért nem látta a többi igazgatósági tag vádlotthoz hasonlóan akadályát annak, hogy támogató döntéseket hozzon. Kiemelte, hogy több száz ügyben hoztak döntést, ehhez képest öt darab igazgatóság által engedélyezett hitelt rótt a terhére a vádhatóság. A döntés meghozatala előtt olyan információ nem jutott a birtokába, a hitelezésben előttük eljárt személyek sem hívták fel a figyelmüket, hogy az érintett gazdasági társaságok nem hitelképesek, a hitelek megtérülése veszélyben van. [345] A nyomozás során tanúként, majd gyanúsítottként tett vallomásaiban azt vallotta, hogy az előterjesztéseket megkapták, azonban a bennük szereplő adatokat, információkat alátámasztó egyéb iratok nem álltak rendelkezésére, hozzátette, hogy arra nem is volt szüksége, mert pénzügyi ismeretek híján nem is tudta volna azokat értelmezni. Az igazgatósági üléseken rendszeresen téma volt a hitelszövetkezet helyzete, II.r.vádlott tájékoztatta őket a hitelszövetkezet1 tevékenységének folytatása, a tőkemegfelelési mutatók javítása érdekében tett erőfeszítésekről. II.r.vádlott rendszeresen tájékoztatta az igazgatóságot arról, hogy a hitelszövetkezet1 tőkemutatóját terhelő rossz, bedőlt hiteleket megkísérlik kiszervezni, majd állami segítséggel a Bank1on keresztül tőkésítenék fel a hitelszövetkezetet, így oldódnának meg a likviditási problémák. [346] Gyanúsítotti vallomásai megegyeznek az előkészítő ülésen tett nyilatkozatával abban, hogy maga részéről igazgatósági tagként döntését a CB előterjesztése, az ügyvezető igazgató és az elnök javaslata alapján hozta meg legjobb tudása és szándéka szerint, a döntés meghozatala előtt nem állt rendelkezésére a hitelkihelyezés ellen szóló információ egyetlen esetben sem. [347] VIII.r.vádlott sem ismerte el vádlott-társaihoz hasonlóan büntetőjogi felelősségét, a tárgyaláson összefüggő vallomást nem tett, a bizonyítás végén tett nyilatkozatot. A nyomozás során VIII.r.vádlottat is tanúként hallgatta ki először a nyomozóhatóság, majd három évvel később gyanúsították meg. Tanúvallomásában a többi igazgatósági tag vádlottal megegyező vallomást tett a pozíció elvállalásával, az igazgatósági döntéshozatalokkal összefüggésben. Üzlettársával, IV.r.vádlottal jelentős értékű részjegy tulajdonosok voltak a hitelszövetkezet1-ben, II.r.vádlottal először a részjegyek értékesítéséről beszéltek, viszont II.r.vádlott meggyőzte őket a hitelszövetkezet1-et illető koncepciójának felvázolásával. A többi vádlott-társához hasonlóan meggyőzőek voltak számára II.r.vádlottnak a hitelszövetkezet1-el kapcsolatos elképzelései, szakmai tapasztalata, kapcsolati hálója, ide értve politikai kapcsolatait is. [348] Határozottan állította, hogy sem szándékosan, sem gondatlanul nem szegte meg vagyonkezelői kötelezettségét, teljes mértékben megbízott II.r.vádlottban, akinek a felvázolt, Hitelszövetkezet megerősítésére, a tevékenység folytatására vonatkozó elképzeléseit az integrációra vonatkozó hírek, kormányzati elképzelések megerősítették. [349] Nyomozati vallomásához csatolta az i..hu internetes portál év4. június 15. napján megjelent cikket is. Az igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyletekről szólva nem vitatta, hogy azok magas kockázatúak voltak, ám az előterjesztő, II.r.vádlott arról biztosította őket, hogy a megtérülés nincs veszélyben. Azt állította, hogy a döntéshozatalkor az igazgatósági tagok megvárták, hogy II.r.vádlott hogyan szavaz és ahhoz igazodva döntöttek a hitelkihelyezésekről. [350] Ezt a nyomozati vallomását egészítette ki VIII.r.vádlott a bizonyítás befejezése előtt tett részletes vallomásában, kifejtve azt, hogy azoknak a hitelügyeknek, amelyekben döntést hoztak, a pozitív elbírálásának a hitelszövetkezet szabályzata szerint akadálya nem volt. Abban a feltevésben hozta meg döntését, hogy az eléjük kerülő ügyeket a CB, azt megelőzően pedig a hitelszövetkezet szakemberei kellő alapossággal megvizsgáltak. II.r.vádlott személye a döntések szabályszerűségét illetően garancia volt számára és az igazgatósági tagok számára is, mert tisztában voltak előéletével, azzal, hogy 2010-es kormányváltást követő válsághelyzetben az államadósság kezelésére kapott megbízást. Alappal feltételezhették ennek ismeretében, hogy az ő szaktekintélyével a hitelszövetkezet1 működésében nem lehet probléma. A hitelszövetkezet tevékenységét, ideértve a hitelek kihelyezését a Szervezet2 folyamatosan nyomon követte, felügyelte. A kockázatkezelői záradékok szerint, ha az adós „D” kategóriába, azaz kiemelt kockázatú besorolás alá esett, az sem jelentette, hogy a kért hitel nem volt kihelyezhető, ehhez képest a vádbeli ügyletek többségében a hitelszövetkezet1-től hitelt igénylő gazdasági társaságok többsége „B” és „C” kategóriájú minősítést kapott, azaz átlagos kockázatú ügyleteket engedélyeztek. [351] A hitelszövetkezet1 megalakulását, szervezeti felépítését, a vádlottak hitelszövetkezetben betöltött pozícióját, felelősségi körét, ezen túlmenően a hitelezés folyamatát a vádlotti vallomások, Hitelszövetkezet alkalmazottainak tanúvallomásai mellett alapvetően az okirati bizonyítási eszközök tartalma figyelembe vételével állapította meg a törvényszék. Bizonyítékként vette figyelembe a hitelszövetkezet1 cégmásolatát, a hitelszövetkezet belső szabályozóit, így az alapszabályokat, SZMSZ-ket, Szabályzat1okat, Szabályzat2okat, fedezetértékelési szabályzatokat, üzletminősítési és értékelési szabályzatokat, az ügyfél és partner minősítési szabályzatokat, az átstrukturált hitelek, követelések nyilvántartásának szabályzatát, üzletszabályzatot, az Igazgatóság ügyrendjét, a CB ügyrendjét és működési szabályzatát, a vádlottak munkaköri leírását, személyzeti anyagait. [352] Ezek a belső szabályozók I. és II.r.vádlottak vallomásai, a hitelszövetkezet1 felügyeleti szerve részéről kihallgatott személyek, Tanú25 egyéb érdekelt1 tanúk vallomásai, a Hitelszövetkezet jogászainak, Tanú28nak és Tanú29nak tanúvallomásai értelmében mindenben megfeleltek a Hitelszövetkezettel szemben támasztott jogszabályi és bankfelügyeleti követelményeknek, azok teljesen lefedték a hitelezési folyamatot, a szükséges részletességgel rögzítették a hitelezési folyamatban közreműködők felelősségét. [353] A vádtól eltérően a törvényszék a tényállásban a Hpt. 2. számú melléklet 25. pont b) pontja alapján - amely úgy rendelkezik, hogy a szövetkezeti formában működő bank és szakosított hitelintézet esetén vezető állású személy: az Igazgatóság elnöke, a felügyelőbizottság elnöke és az ügyvezető - azt rögzítette a tényállásban, hogy a vádlottak közül kizárólag I.r.vádlott, a hitelszövetkezet1 ügyvezető igazgatója és II.r.vádlott, az Igazgatóság elnöke voltak vezető állású személyek. Ebből a kiindulópontból kellett vizsgálni a vádban hivatkozott kötelezettségszegéseket és a hitelszövetkezetet ért vagyoni hátrányként értékelt hét gazdasági társasághoz köthető hitelezési veszteséget. [354] A hitelszövetkezet1 tőkeellátottságát, pénzügyi likviditás helyzetét illető tények a hitelszövetkezet1 2011., 2012. és 2014. évi beszámolói, a hitelszövetkezet felszámolása során készült közbenső mérleg adatai, a Bank8 és a felszámolótól beszerzett iratanyag, II.r.vádlott által becsatolt iratanyag, I.r.vádlott számítógépéről az igazságügyi informatikai szakértő közreműködésével lementett iratok és adatok mellett a vádlottak vallomásai alapján megállapítható volt kétségektől mentesen, továbbá a felsorolt bizonyítékokkal alátámasztó bizonyító tényeket e vonatkozásban kihallgatott tanúk vallomásai is igazolták. [355] A tényállásnak ezen része szorosan összefügg a tényállás 2. pontjában rögzített, szintén személyi bizonyítékokkal és az igazságügyi pénz- és tőkepiaci szakértő véleményével – amely az előbbiekben hivatkozott beszámolók adattartalmára és az azt alátámasztó számviteli nyilvántartások adataira épült – bizonyított tényekkel. [356] tanú16, a hitelszövetkezet1 főkönyvelője elmondta vallomásában, folyamatosan tőkehiányos volt a Hitelszövetkezet, aki hozzáértő megnézte a mérleget, az láthatta, hogy már évekkel a felszámolás előtt tőkehiány volt a Hitelszövetkezetnél. Ennek az volt az oka, hogy mindig kellett likvid tartalékot biztosítani a működéshez szükséges fedezethez, egyúttal sok bedőlt hitelek fedezeteként átvett ingatlan volt a Hitelszövetkezet kezelésében, ami jelentős költséggel járt, lekötötte az eszközök nagy részét. A lekötött betétállomány is nagy volt, ha termeltek is a hitelek, az a felmerült költségek finanszírozására nem volt elegendő, az eszköz és forrásszerkezet sem volt optimális. Az értékvesztést nem megfelelően képezte meg a hitelszövetkezet, ezt jelezte az ügyvezető I.r.vádlottnak, aki azt közölte vele, hogy nem bír el többet a hitelszövetkezet tőkéje. [357] Megítélése szerint senki nem hibázott, mindenki próbált megoldást keresni a forráshiányra, a tulajdonosok többször emeltek tőkét, de ez sem volt elegendő. A bankfelügyelet tudott erről a helyzetről, amit igazol az, hogy már 2008. évtől fogva negyedéves jelentéstételi kötelezettségük volt, az idő előre haladtával ez egyre gyakoribbá vált, az utolsó időszakban a felszámolás előtt két heti, majd heti, esetenként napi jelentéstételi kötelezettségük volt a Szervezet2 felé. [358] tanú17, a könyvvizsgáló a főkönyvelővel megegyező tartalmú vallomást tett. év3-év4. években működött közre könyvvizsgálóként a hitelszövetkezet1-nél, a év4. évi beszámoló elkészítése során alakult ki nézetkülönbség közte és az ügyvezető I.r.vádlott között az értékvesztés beszámolóban megjelenítése kapcsán. Hangsúlyozta, hogy a Hitelszövetkezet tagjainak magas betétállománya miatt hitelezési kényszer érvényesült a hitelszövetkezetnél a működőképesség fenntartása érdekében úgy, hogy szigorú törvényi és bankfelügyeleti feltételeknek kellett megfelelnie a működésnek. A hitelkihelyezési folyamatok év4. évben gyorsultak fel, egyúttal az ügyfelek fizetési hajlandósága és képessége is csökkent. Egyre inkább látszott, hogy külső segítség nélkül a Hitelszövetkezet tevékenységét nem fogja tudni folytatni. Erre a folyamatra jelentősen rányomta bélyegét az is, hogy a Hitelszövetkezet kezelésében lévő ingatlanok forgalmi értéke egyre csökkent. A korábbi évekhez képest, a vidéki hitelek számához képest jelentősen megnőtt a település6i hitelkihelyezések száma. [359] Védői kérdésre a könyvvizsgáló megerősítette, hogy a pénzintézeti piacon a hitelszövetkezetek nem voltak versenyképesek a kereskedelmi bankokkal szemben, ami alapvetően a hitelszövetkezeti konstrukcióból adódott, hogy csak a részjegytulajdonosoknak nyújthattak pénzügyi szolgáltatást. A hitelszövetkezeti integráció koncepcióját ismerte, végül a Bank10 égisze alatt jött volna létre a hitelszövetkezeti integráció. II.r.vádlott az integráció során azt preferálta, hogy a Bank10 helyett az általa megvásárolt Bank1 töltse be az ernyőbank szerepet és ebbe a szervezetbe tagozódjanak be egységes arculattal és szabályozókkal a hitelszövetkezetek. [360] Tanú28 és Tanú29 a hitelszövetkezet1 jogászai Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., valamint a többi vádlott is a hivatkozott tanúkkal egyezően nyilatkoztak a Hitelszövetkezet aktuális tőke, pénzügyi helyzetét, a várt és ismereteik szerint kilátásba helyezett integrációt illetően. [361] Tanú25 a Hitelszövetkezetek Betétbiztosítási Intézményvédelmi Alapjának vezetője tanúvallomásában a Hitelszövetkezetek és a HBA megalakulásának körülményeiről, jogszabályi alapjáról, a HBA ellenőrzési feladatairól tett vallomást. A hitelszövetkezetek alacsony alaptőkével alakultak meg, ami a kezdetektől fogva a tőkeszerkezetben jelentős problémát okozott. A hitelszövetkezetekkel együtt folyamatosan jelezték a legfelsőbb kormányzati szinten a hitelszövetkezetek feltőkésítésének szükségességét, de érdemi eredmény az ügyben nem történt. A HBA két ellenőre fél évente folyamatosan ellenőrizte a hitelszövetkezet1 tevékenységét, a működésre kiható tőkeproblémákat a Szervezet2-nak és a Bank7nak rendszeresen jelezték. II.r.vádlott megvalósítható elképzeléseket képviselt a hitelszövetkezeti integráció koncepciójával kapcsolatosan, ami kidolgozás alatt áll, azzal valamennyi hitelszövetkezeti vezető, a HBA vezetősége és a Pénzügyminisztérium is egyetértettek. Részletesen beszámolt a hitelszövetkezeti integrációval összefüggő tárgyalásokról, aminek motorja volt vallomása szerint II.r.vádlott, aki nagyon hitt a vidéki, elsősorban mezőgazdasági vállalkozások finanszírozására alkalmas hitelszövetkezeti tevékenységben. II.r.vádlott folyamatosan tárgyalt a hitelszövetkezet stratégiai jellegű problémáiról kormányzati szereplőkkel és a bankszektor legfelső szintjein döntési pozícióiban lévő személyekkel, így az MNB és a Szervezet2 vezetőivel. Mindenki egyetértett a hitelszövetkezetek feltőkésítésének szükségességével, de pénzt senki nem adott. Tanú25 végül az I. és II.r.vádlottak vallomásaival megegyezően állította azt, hogy év4. évben a takarékszövetkezeti integrációs törvény elfogadása derült égből a villámcsapásként érte, ami végképp ellehetetlenítette a Hitelszövetkezet tevékenységét, mely törvény előkészítésében nem vettek részt, arról tudomása sem volt. [362] Tanú27 a Zrt.13 vezetője tanúként elmondta, hogy II.r.vádlott a hitelszövetkezet1 követelésállományának egy részének, a hitelszövetkezet1 által behajthatatlan portfólió értékesítésével kereste fel még év6ben. Tanú27 vallomása megegyezik az I. és II.r.vádlottak vallomásának azon részével, hogy a hitelszövetkezet1 tőkehelyzetét jelentősen rontotta az, hogy work out szervezettel nem rendelkezett a Hitelszövetkezet, nem volt lehetőségük az értékvesztés elszámolásán kívül megszabadulniuk a rossz hitelektől, aminek következtében kényszerpályán mozgott a hitelszövetkezet. A követelésállomány megvásárlására nem került sor, mert a követeléskezelő ajánlata és II.r.vádlott által meghatározott vételár között jelentős eltérés volt. A követelésállomány értékére nem emlékezett már pontosan, azonban vallomásából kitűnik, hogy az feltétlenül milliárdos nagyságrendű volt, mert előzetes egyeztetést folytatott a követelésállomány megvásárlásáról a szabályzatuknak megfelelően a Bank7kal. [363] A Bank1 égisze alatt tervezett integrációra utal a Szervezet2 határozatának megfelelően elfogadott intézkedési terv 9. és 10. pontja is. [364] A év4. július 17. napján az Zrt.11 székhelyén tartott igazgatósági ülés tanúsága szerint még a Intézet1ek integrációjáról szóló törvény elfogadását követően is kísérletet tettek I. és II.r.vádlottak a Hitelszövetkezet és a Bank6 közötti együttműködés kidolgozására. A Szervezet2 elnökét már 2010. októberében írt levélben tájékoztatta II.r.vádlott a hitelszövetkezet1 több éve fennálló tőkeproblémáiról, 473 millió forint összegű negatív eredmény tartalékról, a levél tartalmazta, hogy a hitelszövetkezet saját tőkéje jelentősen a jegyzett tőke alá csökkent. [365] Az iratok között elfekszik az előterjesztés a hitelszövetkezeti integrációra a magyar vidék fejlesztéséhez megnevezésű részletes dokumentum, amire II.r.vádlott írásbeli vallomásaiban többször hivatkozott és aminek a kidolgozásáról a HBA vezetője Tanú25 is beszámolt tanúvallomásában. II.r.vádlott által csatolt iratok között egyébként Tanú25 által jegyzett számos, a hitelszövetkezet integrációjával összefüggésben a tőkehelyzet rendezését célzó a bankfelügyeletnek és állami döntéshozó szervek képviselőinek címzett dokumentum is szerepel. [366] A 3. számú melléklet 551. oldalától 2012. januári dátummal szerepel az iratok között a hitelszövetkezeti rendszer megerősítésére vonatkozó előterjesztés a kormány részére. A harminc oldalas dokumentum magába foglalja a kormányhatározat tervezetét 2012. június 30-ai határidővel. A tervezet szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium tartalékainak terhére ötvenmilliárd forintot a magyar hitelszövetkezeti rendszer feltőkésítésére és konszolidációjára használtak volna fel. A finanszírozás koncepciója szerint a HBA a meglévő négy hitelszövetkezetnek 12,2 milliárd forintot juttatott volna feltőkésítésre, ebből a hitelszövetkezet1 2.900.000.- ezer forinthoz jutott volna. Ez a dokumentum egyértelműen igazolja azt, hogy II.r.vádlott konszolidációs törekvéseinek reális alapja volt. [367] II.r.vádlott vallomásaiban hivatkozott arra is, hogy a miniszterelnökkel lényegében alkut kötött, az Zrt.11 vezérigazgatói kinevezését úgy vállalta el, hogy a kormányzat napirendre veszi, megoldja a hitelszövetkezeti rendszer finanszírozási problémáit, amit a miniszterelnökkel folytatott levelezés bizonyít (nyomozati irat 3. számú melléklet 883-897. oldal). [368] A Zrt.1 igazgatójának 2014. október 16. napján írt levél (nyomozati irat 3. számú melléklet 807-811. oldal) pedig bizonyítja azt, hogy a Intézet1ek integrációjáról szóló törvény hatályba lépését követően is Terhelt1 I. és II.r.vádlottak erőfeszítéseket tettek a hitelszövetkezet tevékenységének folytatása érdekében. A vádlottak kifejtették ebben a dokumentumban, hogy az szervezet1 által elrendelt átvilágítás, a Kft.26 jelentésben foglalt értékvesztés elszámolása olyan mértékű tőkevesztést eredményez a hitelszövetkezetnél, ami a saját tőke teljes elvesztésével jár, tőke és forráskivonáshoz vezet, ami a hitelszövetkezet működésének azonnali végét vonja maga után, ami a tevékenység korlátozásával, a felügyeleti biztosok kirendelésével és a felszámolás elrendelésével be is következett. [369] A nyomozás során külön mellékletben rögzített, II.r.vádlott által becsatolt iratokkal összefüggésben ki kell emelni, hogy ezek az iratok mindenben alátámasztották az I. és II.r.vádlottak vallomását a tekintetben, hogy milyen pénzügyi környezetben, milyen feltételek mellett végezte tevékenységét a Hitelszövetkezet, milyen nehézségekkel küzdött, ami már évekkel a vád tárgyává tett időszak előtt fennállt, azok milyen, a hitelszövetkezet vezetésének tevékenységétől független körülményekre vezethetőek vissza. Az igazgatósági ülések jegyzőkönyveiből is kitűnik az is, amit az igazgatósági tag vádlottak vallomásaikban elmondtak, miszerint a hitelszövetkezet1 vezetői folyamatosan tájékoztatták őket a hitelszövetkezet tőkehelyzetéről, az integráció, a konszolidáció és a tőkeellátottság érdekében megtett erőfeszítésekről, a legfelső állami szintig nyúló tárgyalásokról. [370] A váddal megegyező tényállás tartalmazza azt is, hogy a hitelszövetkezet pénzügyi tevékenységét felügyelő Szervezet2 szoros ellenőrzést, felügyeletet gyakorolt a hitelezési tevékenység felett is, ami nyilvánvalóan összefüggésben állt a Szervezet2 részéről elfogadott helyreállítási tervben rögzített azon kitétellel, hogy a hitelszövetkezetnél a saját tőke és jegyzett tőke arányának helyreállítására vonatkozó lehetőségek közül kizárólag az eredményági növekedés lehet célravezető, aminek következtében a tagok bizalmának megingása nélkül helyreállhat a jegyzett tőke, saját tőke aránya. [371] tanú17 tanúvallomásában Tanú28 tanúval megegyezően utalt arra, hogy a hitelszövetkezet1-nek a hitelezési tevékenysége során kényszerűségből olyan ügyfeleknek is nyújtott hiteleket, kölcsönöket, akik a kereskedelmi bankoktól nem kaptak hitelt. A hitelszövetkezet hitelezési tevékenysége nehézkesebb volt a kereskedelmi bankokéhoz képest magából a hitelszövetkezeti rendszerből adódóan. Továbbá a hitelszövetkezet koránt sem tudott olyan szolgáltatásokat nyújtani az ügyfeleknek, mint a kereskedelmi bankok. [372] A HBA központi belső ellenőre rendszeres ellenőrzéseket végzett a hitelszövetkezetnél, amelyek a konkrét hitelügyek vizsgálatára nem terjedtek ki. egyéb érdekelt1 megerősítette azt is, hogy a hitelszövetkezet vezetői az általuk tett megállapításokat és a Szervezet2 részéről támasztott követelményeket messzemenően figyelembe vették, azoknak eleget tettek, amelyre lehetőségük és módjuk volt, ám a hitelszövetkezet feltőkésítése volt a legnehezebb feladat, ennek a követelménynek egyik hitelszövetkezet sem tudott olyan mértékben eleget tenni, ami a hitelszövetkezetek megalapításától fogva fennálló alultőkésítettségét megoldotta volna. A tanú által elkészített 2022. évi IV. és év4. évi I. célvizsgálatról készült iratok és az utóvizsgálatról szóló jelentések azt a megállapítást tartalmazzák, hogy a saját tőke emelése a hitelszövetkezet saját tevékenysége révén nem hozott eredményt. [373] Tanú30 a Kft.26 ügyvezetője tanúvallomásában részletesen számot adott arról, hogy a hitelszövetkezetek integrációjáról szóló törvény hatályba lépése után a Bank10 és az szervezet1 által kiírt pályázatot követően milyen, a megbízó által kibocsátott módszertant követve végezték el a hitelszövetkezetek és a takarékszövetkezetek átvilágítását. [374] Az átvilágítás oka az volt, hogy az integrációs törvény szerint csak olyan intézmények lehettek tagjai az új szervezetnek, amelyeknek a tőkehelyzet egy elvárt szintnek megfelel. A vizsgálatnak azt kellett megállapítania, hogy az egyes szervezetekben van-e elegendő tőke, nincs-e olyan értékvesztés, aminek leírását el kell végezni. Az átvilágítás eredményeként a hitelszövetkezet1-nél 597,9 millió forint többlet, el nem számolt értékvesztést tártak fel. Emellett a több fedezetként átvett ingatlan vonatkozásában a nyilvántartási értéknél a piaci érték jelentősen alacsonyabb volt. [375] Végül felhívták a megbízó Bank10 figyelmét a jelentésben arra, hogy a hitelszövetkezetnél szokatlannak minősíthető, jelentős értékű részjegymozgások történtek, amelyek a státuszvizsgálat írásbeli anyagában rögzítetten dátum szerint megadott napokhoz voltak köthetőek, továbbá a részjegymozgásokban szerepet játszó személyek a hitelszövetkezet tulajdonosaként, vagy a hitelszövetkezettel ügyfélkapcsolatban lévő társaságok vezető tisztségviselőiként érintettek voltak. Ezek a részjegymozgások felvetették azt, hogy a hitelszövetkezet által nyújtott hiteleket részjegy vásárlásra fordíthatták, több társaság esetében lehetett arra következtetni, hogy a részjegy vásárlások hitelszövetkezettől felvett hitelből realizálódtak, azaz saját hitelből emelhetett tőkét a hitelszövetkezet1, ami egyértelműen tilalmazott, törvényszértő. [376] Tanú30 végül megerősítette I. és II.r.vádlottak vallomásait, amik szerint a státuszvizsgálatot követően a Hitelszövetkezet vezetői egyeztetést kezdeményeztek az értékvesztés mértékéről, amit az előbbiekben hivatkozott, II.r.vádlott által becsatolt iratok között elfekvő levél is igazolt. [377] Tanúként hallgatta ki a törvényszék a hitelszövetkezet1 felszámolójának, a Kft.1 felszámolóbiztosait, Tanú31-et és tanú15ot, akik a felszámolási eljárás részleteiről és a feljelentések megtételének okairól, körülményeiről tettek vallomást. tanú15 kiemelte, hogy a hitelszövetkezet1nek mintegy négyszáz hitelszerződésből eredő kintlévősége volt, amiből 200-250-et értékesített több csomagban a felszámoló behajthatatlanság miatt. A vádbeli hitelügyletek közül a Kft.3 és a Kft.6 felszámolása miatt ezt a kettő követelést leírták, a többi követelést pedig értékesítették 2020. május 20. napján a Zrt.10gal megkötött követelésengedményezési és jogátruházási megállapodással (bírósági iratok 84. szám). [378] Tanú31 2015. október elejéig volt a hitelszövetkezet felszámolóbiztosa, a felszámolási eljárás kezdetétől elvégzett feladatokról tett tanúvallomást. A kintlévőségeket tételesen átvizsgálták és azokban az esetekben tettek feljelentést a felszámolócég által megbízott ügyvéddel konzultálva, ahol a hitelből visszafizetés nem volt és a hitel biztosítéka sem felelt meg szerintük a kölcsön kihelyezés feltételeinek. Arra nem emlékezett a tanú, hogy a hitelkérelem benyújtása, a cenzúra előterjesztés és a hitelkihelyezésről szóló döntés között eltelt időtartamnak volt-e szerepe a feljelentések megtételekor. [379] Tanú31 állította, hogy a hitelkihelyezések során feltárt szabálytalanságokat a hiteldossziékból állapították meg, ehhez képest a felszámolóbiztos a teljes hiteldossziét a feljelentéskor nem bocsátotta a nyomozóhatóság rendelkezésére és a nyomozóhatóság sem tartotta szükségesnek azok beszerzését, lefoglalását. [380] Ki kell emelni azt is, hogy a felszámolás elrendelését követően az iratokról átadás-átvételi jegyzőkönyv bizonyosan nem készült, mert a hitelszövetkezetben a felszámolás előtt közvetlenül megjelent felügyelőbiztosokat követte a felszámoló. A hiteldossziék lefoglalása hiányának a hitelkihelyezésben közreműködött személyeket esetlegesen terhelő kötelezettségszegésből adódó felelősséget megalapozó igazságügyi szakértői vizsgálat szempontjából volt jelentősége. [381] tanú15 követte felszámolóbiztosként Tanú31-et, aki a Kft.15. hitelügyében tette meg a feljelentést az Tanú31 által közölt szempontrendszer figyelembevételével. [382] A hitelszövetkezetben folytatott hitelezési gyakorlatot a hitelszövetkezet1 belső szabályozói teljes mértékben meghatározták a hitelezésben közreműködő személyek és testületek döntési kompetenciájával, felelősségi körével együtt. [383] A szabályzatokon túlmenően a vád tárgyává tett hitelügyletekkel összefüggésben a hitelezési gyakorlat teljeskörű feltárása érdekében a vádiratban megtett indítványnak megfelelően tanúbizonyítást folytatott le a törvényszék. [384] Tanúként hallgatta ki a cenzúra előterjesztéseket készítő személyeket, tanú10t, a hitelszövetkezet1 település6i fiókvezetőjét, tanú11 és tanú12 hitelügyintézőket. [385] A település6i fiókvezető, tanú10 elmondta, hogy a hitelkérelem elkészítését az ügyféllel folytatott szóbeli tárgyalás előzte meg, aminek során bekérte a hitelkérelmet megalapozó iratokat, könyvelési anyagot, beszámolót, főkönyvi kivonatokat, ezek alapján készült el az előterjesztés. [386] Feladatkörébe tartozott a hiteligények megszűrése a cenzúra előterjesztés elkészítésekor, ha úgy ítélte meg, hogy nem hitelezhető az ügylet, abban az esetben nem támogatta a kérelem teljesítését, ha plusz fedezetre volt szükség megítélése szerint, a cenzúra előterjesztés elkészítését megelőzően megküldte a hitelanyagot a kockázatkezelőnek. A cenzúra előterjesztés elkészítésével együtt az előterjesztésben foglaltakat igazoló valamennyi dokumentumot megküldte a kockázatkezelőnek és a CBnak is. tanú10 állította, hogy a fiókvezetőknek kellett követniük saját ügyleteiket, figyelemmel kísérniük a hitelek megtérülését. Az első időszakban a fizetési késedelem esetén a felszólító leveleket is a fiók küldte meg az ügyfélnek. [387] A hitelszövetkezet1 település4i Fiókjában a vállalkozói hitelekkel foglalkozó tanú11 hitelügyintéző ezt a szabályzatoknak megfelelő ügyintézési gyakorlatot alátámasztotta. tanú11 elmondta még azt is, hogy a cenzúra előterjesztés elkészültét követően az igényelt hitel összege határozta meg azt, hogy mely szerv volt jogosult dönteni a hitelről. Az Igazgatóság hatáskörébe tartozott a döntés az úgynevezett nagyhitelekről, ami előbb százmillió forintos, majd később harmincötmillió forintos értékhatárt jelentett. A cenzúra előterjesztést a CBnak és I.r.vádlottnak küldték meg. Ha a CB egyhangú döntésével támogatta az ügyletet, továbbították az előterjesztést a CB döntésével együtt az Igazgatóságnak. A CBi döntést minden esetben megelőzte a kockázatkezelői vélemény, a kockázatkezelő nemcsak a cenzúra előterjesztést, hanem valamennyi dokumentumot megkapta, arra alapította döntését. A kockázatkezelő véleménye után viszont csak az előterjesztést a kockázatkezelői véleménnyel együtt küldték meg a CBnak. A CB, majd az Igazgatóság döntését ezen iratok figyelembevételével önállóan, egyhangú döntéssel hozta meg. A kockázatkezelői záradék nem kötötte sem a CBot, sem az Igazgatóságot. Elmondta még, hogy egyes esetekben elmaradt a zálogjog bejegyzése, illetve arra is volt példa, hogy az ügyfélre bízták a zálogjog bejegyeztetését az ingatlannyilvántartásba, ilyenkor a bejegyzést tanúsító okiratot be kellett mutatni a fiókban. [388] tanú12 hitelügyintéző elmondta, hogy a hitelügyintézés azzal a dátummal indult meg, amikor az ügyfél valamennyi, hiteligényt megalapozó iratot átadta a fiók részére és azok adatait ellenőrizték. Gazdálkodó szervezeteknél minden esetben ragaszkodtak biztosítékként az ingatlanfedezethez. A hitelügyintézés gyakorlatában ritkán, de előfordult az is, hogy a szerződéskötés után az ügyfél kérte, hogy a fedezet egy részét engedje ki a hitelintézet, amiben a fióknak döntési jogköre nem volt. [389] tanú13 volt a vádbeli időszakban a hitelszövetkezet egyetlen kockázatkezelője, aki tanúvallomásában elmondta, hogy munkáját a hitelezési, a fedezetértékelési és Szabályzat2 rendelkezésének figyelembevételével végezte. Azt kellett ellenőriznie a munkája során, hogy az ügyfél által felajánlott fedezetek az igényelt hitelnek megfelelő biztosítékául szolgálnak-e, nem áll-e fenn az ügyfélnek adótartozása. A bankfelügyelet által jóváhagyott Szabályzat1 melléklete alapján, amennyiben a fedezettséget megfelelőnek tartotta, a CBi engedélyezéshez kockázatkezelői záradékot készített. [390] A kockázatkezelői záradékkal magát a hitelügyletet minősítette a kockázatkezelés, azaz a megtérülés szempontjából. Három - általános, magas és kiemelt - kockázati kategóriába kellett sorolnia a kérelmeket. Amennyiben a hitel fedezettsége megfelelő volt, az ügyfél gazdálkodásának adatai arra utaltak, hogy határidőben probléma nélkül vissza tudja fizetni a hitelt, nem volt veszteséges, nem volt tartozása, abban az esetben kapott általános kockázati minősítést az ügylet, ha ettől eltérő következtetésre adott alapot a gazdálkodása, tőke, pénzügyi helyzete az ügyfélnek, akkor magas, vagy kiemelt kockázati kategóriába sorolta az ügyletet. [391] Kizárólag ebbe a három kategóriába lehetett sorolni kockázati szempontból az ügyleteket, tehát módja a hitelezési és a kockázatkezelési szabályzat figyelembevételével nem volt arra, hogy kockázati szempontból ne javasolja a hitelt, erre csak a CBnak, vagy az Igazgatóságnak volt jogköre. Kiemelt kockázat esetén mindig szigorított monitoring elrendelésére tett javaslatot, ami azt jelentette, hogy negyedéves monitoring tevékenység során ezeket az ügyleteket mindig kiemelten kellett figyelni, nem esett-e fizetési késedelembe aktuálisan az ügyfél. A hitelügyintézők készítették el a monitoring lapokat, amelyeket a hitelszövetkezet központjában ellenőrizni kellett. Amennyiben kockázati szempontból egyáltalán nem tartotta elfogadhatónak a hitelt, azt csak informálisan tudta jelezni felettesének, I.r.vádlottnak. Vallomásában hangsúlyozta, hogy kizárólag az ügyvezető igazgatóval állt ilyen szempontból kapcsolatban, aggályait is kizárólag neki fogalmazta meg konkrét ügyletekkel összefüggésben. Ügyészi kérdésre úgy fogalmazott, abban az esetben, ha az volt a véleménye, hogy nem támogatható kockázatkezelői szempontból az ügylet, akkor azt kiemelt kockázatúként sorolta be, azt viszont nem állította, hogy a vádbeli hiteleket is ilyennek tartotta-e. [392] A tárgyaláson a kockázatkezelő a vádbeli hitelügyletek iratainak megtekintését követően sem tudott visszaemlékezni a konkrét ügyekre, arra, hogy volt-e olyan jellegű aggálya, hogy az előterjesztőnek visszaküldte az anyagot, vagy felettesének, I.r.vádlottnak jelzett. Kiemelte, hogy a dokumentumokat a hitelszövetkezet belső informatikai rendszerén digitális formában küldték meg számára. [393] Részletesen beszámolt védői kérdésre, hogy az ügyfél gazdálkodásának eredményességét milyen számviteli nyilvántartások figyelembevételével lehetett megítélni. Munkája elvégzése során a vezetők részéről nem volt nyomásgyakorlás, hogy a kockázatkezelést soron kívül, rövid időn belül végezze el. Új ügyfél vagy bonyolultabb hitelügylet esetén egy-két napig is eltarthatott míg megalapozott véleményt tudott formálni, míg az egyszerűbb hiteleknél, a hitelszövetkezet korábbi ügyfeleinél a kockázatok megítélése egy-két órát igényelt mindösszesen. Egyedül a hónap végi záráshoz közelítve volt elvárás a hitelszövetkezet vezetésétől, hogy soron kívül adjon véleményt a kockázatok kérdésében. Aggályait informálisan közölte I.r.vádlottal, ennek a nyomozás során beszerzett e-mail üzeneteken kívül nyoma nem volt. Arra a vádbeli hitelügyek iratainak áttekintését követően sem tudott választ adni, hogy ezekben az ügyekben megfogalmazta-e véleményét, hogy nem látja biztosítottnak a hitelek visszafizetését. [394] tanú13 kockázatkezelő fenntartotta a tárgyaláson a nyomozás során megtett, a év4. augusztus 21. napján a I.r.vádlottnak, valamint a hitelszövetkezet1 jogászának, Tanú28nak és Tanú29 megküldött e-mail üzenetben foglaltakkal kapcsolatos vallomását. Ebben az üzenetben kifakadt felettesének és a Hitelszövetkezet jogászainak, hogy feleslegesnek érzi munkakörét, mert azt gondolta, hogy tanú5ral folytatott telefonos megbeszélések alapján hét darab, tanú5hoz köthető olyan hitel, amiket kockázatkezelői szempontból nem tartott engedélyezhetőnek, a véleményétől függetlenül ki lesz utalva. Elmondta a tárgyaláson, hogy nem ez volt az első eset, hogy nem vették figyelembe az előzetes véleményét, érzelmileg negatív hangulatba került és ez eredményezte a kifakadását. [395] A Hitelszövetkezet kettő jogásza tanúvallomásában kitért tanú13 személyiségére, mindketten érzelmileg labilisnak állították be, ami magyarázatot adhat erre az e-mail üzenetre, ellenben a tanú fenntartotta nyomozati vallomását, hogy az nem feltétlenül csak az e-mailben megjelölt cégekhez kapcsolódó hitelekhez, hanem több magas kockázatú ügyletre vonatkozott, ahol nem vették figyelembe előzetes véleményét és ez bántotta szakmai önérzetét. [396] A vádhatóság erre a vallomásra és magára az e-mail üzenetre a vádlottakat terhelő bizonyítékként hivatkozott a vádbeszédben, azt annak bizonyítására használta fel, hogy a vádbeli hitelekről döntő személyek tudatosan hagyták figyelmen kívül a kockázatkezelő aggályait. [397] Meg kell jegyezni erről a bizonyítékról, hogy az hét darab, a tanú13 állítása szerint tanú5hoz, a hitelszövetkezet egyik legnagyobb tulajdonosához köthető cégek ügyleteire vonatkoznak, nem pedig a vád által kifogásolt hitelekre. A tanú sem a tárgyaláson, sem a nyomozati vallomásában nem hivatkozott arra, hogy a vád tárgyát képező hitelügyletekkel összefüggésben kockázatkezelői aggályokat fogalmazott meg az I.r.vádlottnak. Ezért függetlenül attól, hogy fenntartotta azt az állítását, hogy több magas kockázatú ügylettel kapcsolatos negatív tapasztalata vezette az üzenet megírására, az a konkrét vádbeli hitelügyekkel összefüggésben a vádlottakra terhelő bizonyítékként nem vehető figyelembe. [398] Az tanú10tól származó, tanú5hoz köthető hitelekkel kapcsolatos megjegyzések viszont arra utalnak, hogy a nevezett ügyfelek a hitelszövetkezettől megszerzett hitelek egy részét részjegyek jegyzésére fordíthatták, ami összhangban van a Kft.26 státuszvizsgálatában feltárt részjegymozgásokból valószínűség szintjén levonható következtetésekkel. [399] tanú10 a település6i fiókvezető tanúvallomásában megerősítette, hogy nem találkozott Tanú13-tól származó elutasító kockázatkezelői záradékkal, bár erre emlékei szerint a kockázatkezelőnek lett volna lehetősége. Ezzel szemben tanú11 a kockázatkezelői szabályzatban foglaltakkal egyezően elmondta, hogy a kockázatkezelőnek elutasító záradék adására nem volt jogosultsága, csak javaslattételi joga volt. [400] tanú12 tanú11 és tanú10 vallomásaival egyezően úgy fogalmazott, hogy nem volt példa arra, hogy a kockázatkezelő hitelkérelem elutasítására tegyen javaslatot, még informálisan sem utalt arra, hogy ne utaljanak ki adott hitelt, mert szerinte az nem fog megtérülni. A fiók a kockázatkezelői záradékot a cenzúra előterjesztéssel együtt továbbította a CBnak. Abban az esetben volt egyedül jelzés a kockázatkezelőtől, ha az előterjesztésben a hitel fedezete nem volt megfelelő, ekkor pótfedezet bevonására tett javaslatot a kockázatkezelő. [401] A kockázatkezelő tevékenységére vonatkozó belső szabályozók és a hivatkozott tanúk vallomásai alapján, figyelembe véve a vádhatóság részéről hivatkozott e-mail üzenetet is, nem lehet olyan megállapítást tenni, hogy a kiemelt kockázatúnak minősített hitelügyek ne lettek volna hitelezhetőek a hitelszövetkezet1 döntéshozó testületei által. A kockázatkezelő a kiemelt kockázat megállapításával egyidejűen szigorított monitoringot írt elő, ami magába foglalta értelemszerűen a fedezetek meglétének folyamatos ellenőrzését, a kamat, illetőleg tőketörlesztés határidőben teljesítését is, ami nem tartozott egyik vádlott feladat- és hatáskörébe sem. [402] tanú14 a Hitelszövetkezet belső ellenőre a település6i fiók hitelezési tevékenységét többször ellenőrizte. év4. áprilisában és 2014. júniusában elvégzett hiteldossziék vizsgálatáról készült feljegyzést, valamint a év4. május – év4. szeptember közötti átfogó vizsgálatról készült vizsgálati jelentést csatolta nyomozati vallomásához. Ezekben a vizsgálati jelentésekben negyvennégy ügyfél hiteldossziéját vizsgálta át, amelyekben a tényállásban feltüntetett hiányosságokat tapasztalta. A negyvennégy ügyfél között a vád tárgyává tett hitelügyek közül a Kft.6, a Kft.2, a Kft.7 ügyeiben tett megállapításokat. [403] Összességében azt állapította meg a vizsgálatok eredményeként a település6i fiók tevékenységéről, hogy sok esetben alapvető hiányosságok vannak dokumentációs és fedezeti szinteken is. A dossziékból az tűnt ki számára, hogy a hitelek és a kapcsolódó dokumentumok utógondozása sokszor felszínes, vagy teljesen hiányzik. Javaslatot tett arra, hogy amíg a hitelmonitoring vagy utógondozás folyamata ennyire hiányos, a kockázatkezelőnek kötelezően küldjenek meg minden dokumentumot a hitelügyletekkel kapcsolatosan, így a kockázatkezelő is figyelemmel kísérheti a település6i fiók teljes hitel adminisztrációját (nyomozati irat 4. kötet 757-795. oldal). [404] tanú14 a tárgyaláson tanúként megerősítette a vizsgálati jelentésekben, feljegyzésekben foglaltakat. Ezek a vizsgálatok kizárólag a település6i fiókot érintették, mert ott volt a legnagyobb volumenű a hitelkihelyezés. Az volt a tapasztalata, amit a felügyelőbizottságnak és az ügyvezető igazgatónak továbbított jelentésekben megfogalmazott, hogy kevés dolgozóval működött a település6i fiók, a kollégák ugyan tisztában voltak feladataikkal, de a többrétű tevékenységet egységesen magas színvonalon nem tudták ellátni. A feltárt hiányosságok egy részét a fiók pótolta, volt olyan időszak is, hogy település4ről biztosítottak egy kollégát a település6i fiókba. [405] A Kft.2 hiteleinek fedezettségével összefüggésben ügyészi kérdésre elmondta a tanú, hogy végső soron azok nem voltai fedezetlenek, mert a Kft.11 II. kerületi ingatlanaira első ranghelyen bejegyzett jelzálogjoga volt a hitelszövetkezetnek, tudomása szerint a felszámolás során végrehajtási eljárást is kezdeményeztek a szövetkezettel szemben. Beszámolt a belső ellenőr végül arról vallomásában a felszámolóbiztos tanú15 vallomásával és a becsatolt követelés engedményezésekre vonatkozó okiratokkal megegyezően, hogy a vádbeli követeléseket több csomagban átruházta a felszámolás alatt a Hitelszövetkezet, míg a Kft.3 és a Kft.6 a kötelezettek felszámolása miatt a könyvelésben kivezették. [406] Következésképpen a polgári jogi igényt előterjesztő, a büntetőeljárásban magánfélként fellépő hitelszövetkezet1 fa. 2020. májusát követően már nem diszponált a követelések felett. 1/a [407] A Kft.2 és Kft.10 hitelügyleteivel kapcsolatos tényállást a Kft.2 ügyvezetőinek, tanú1nak és tanú2nak, a fedezeteket biztosító Kft.11 ügyvezetőjének, Tanú3nek, a hitelügyletben közvetítőként eljárt tanú5nak tanúvallomásai és a hitelszerződés megkötésével, a hitelügyletre vonatkozó okiratok értékelése eredményeként állapította meg a törvényszék. [408] tanú1 és tanú2 egybehangzóan vallották azt, hogy felkérésre vették át a céget, lettek vezető tisztségviselői a Kft.2-nek. Céljuk az volt, hogy ingatlanforgalmazó tevékenységet folytassanak. Mindketten tanú3nak, a fedezetet biztosító Kft.11 ügyvezetőjének felkérésére vállalták ezt el. A gazdasági tevékenységre vonatkozó üzleti tervekből gyakorlatilag semmi nem valósult meg, egyetlen ingatlant nem vásároltak, következésképpen értékesíteni, eredményt realizálni sem tudtak. [409] tanú1 részletesen beszámolt vallomásában a hitelszövetkezet1 település6i Fiókjában megkötött szabad felhasználású kölcsönszerződés előzményeiről. A hitelszövetkezet részéről tanú5t tudta megnevezni, akivel egyeztettek, tárgyaltak a kölcsönszerződés megkötése előtt. Emlékei szerint százmillió forint összegű kölcsönt igényeltek, amit nem tud mi okból lett kettő részletben, 65 és 35 millió forintban folyósítva, ennek megfelelően kettő ilyen összegű kölcsönszerződést kötöttek. A kölcsönhöz a fedezetet a Kft.11 biztosította. [410] tanú1 nem tudta megmondani mi lett a százmillió forinttal, hozzá egyetlen fillér sem jutott. Tudomása szerint a kft. ingatlant nem vásárolt, arra sem emlékezett, hogy kölcsönadták volna a hitelszövetkezettől felvett pénzt. Arról sem volt tudomása, hogy a kölcsönből fizettek vissza, fedezetkiváltásról, fedezetcserével kapcsolatos szerződésmódosításról sem tudott. tanú1 megbízott tanú2ban, ügyvezető társában és a mögöttes személyben, tanú3ban is. [411] tanú2 a tanú1lal egyező vallomást tett a Kft.2-ben betöltött szerepéről, arról, hogy őt is Tanú3 kérte fel erre a pozícióra. Ő volt az, akinek a révén a hitelszövetkezet1hez eljutottak és a pénzintézettől kölcsönt vettek fel összesen százmillió forint összegben. tanú2 elmondta, hogy a kölcsönből ötvenmillió forintot egy alárendelt kölcsöntőke követelés megvásárlására fordítottak, mely kölcsön a hitelszövetkezet1 könyveiben szerepelt. Az alárendelt kölcsöntőkét tanú5tól vásárolták meg, a maradék ötvenmillió forintból 35 millió forintot a Kft.11 üzletrészeinek megvásárlására fordították, a fennmaradó 15 millió forintról viszont nyilatkozni ő sem tudott. [412] A kölcsönszerződés megkötése előtti tárgyalásokban nem vett részt, ő csak akkor ment be a település6i fiókba, amikor a szerződést kellett aláírnia, ennek ellenére a fiókvezetővel, tanú10val többször találkozott, ilyenkor jelen volt tanú5 is, akiről azt feltételezte, hogy a hitelszövetkezet alkalmazottja. A vádlottakat tanú2 egyáltalán nem ismerte, velük nem találkozott. Az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatban elmondta, hogy az előnyös volt a Kft.2-nek, mert a kölcsön konstrukciójából adódóan egy év után kellett csak a tőkét törleszteni, a hitelszövetkezet pedig magasabb kamatot fizetett, mint amit nekik fizetniük kellett a hitelszövetkezet1-nek. [413] A két ügyvezető egybehangzóan vallotta azt is, hogy tanú5nak a Kft.2-hez nem volt köze, ennek ellenére a hitelszövetkezetben a kölcsönszerződés megkötése előtt a Kft.2 érdekében eljárt és egyeztetett a fiókvezetővel. [414] tanú2 vallomása szerint tehát a Kft.2 felhasználásával tanú5 és Tanú3 intéztek egy olyan hosszú lejáratú, összesen százmillió forint összegű kölcsönt, amelyből tanú5 ötvenmillió forinthoz, Tanú3 vezetése alatt álló Kft.11 pedig az üzletrész vásárlás révén 35 millió forinthoz jutott. tanú2 úgy gondolta, hogy a hitellel nem tévesztették meg a hitelszövetkezetet, úgy ítélte meg, hogy azzal nagy baj nem lehet, mert az alárendelt kölcsön önmagában is egy fedezet, aminek kötelezettje maga a hitelszövetkezet volt, ezen felül a Kft.11 is biztosított ingatlanfedezetet. A fedezetcserét, ha volt ilyen, Tanú3 kellett, hogy intézze. Amikor a fizetési felszólításokat megkapták egyeztettek a hitelszövetkezettel, kérték azt, hogy egyenlítsék ki a kölcsöntartozásukat, amiből a százmilliós kölcsönt törleszteni tudják, de ettől a Hitelszövetkezet elzárkózott. tanú2 végül elmondta, hogy a Szövetkezet1től is vettek fel kölcsönt, azt is rozmaringos ingatlanfedezettel, Tanú3 aktív közreműködésével. [415] Tanú3 a Kft.11 ügyvezetője tevékenységével, a két ügyvezető - volt sógora és üzlettársa - ügyvezetői szerepvállalásával összefüggésben érdemi információkat tanúvallomásában nem adott. A Kft.2 szándékolt üzleti tevékenységéről is csak általánosságban beszélt. Úgy állította be saját szerepét a Kft.2 kölcsönügyletében, hogy a kölcsön megszerzésében tevékenyen nem működött közre, a részletekről, üzleti megfontolásokról tudomással nem bírt, ehhez képest tanú5ral, a hitelközvetítőként eljárt személlyel ő állt évek óta kapcsolatban, a Kft.2-s kölcsön fedezetét a Kft.11 biztosította, tudomása volt arról, hogy az összesen százmillió forint kölcsönből ötvenmillió forintot tanú5nak adtak át, 35 millió forint értékben pedig a Kft.11-ben vásárolt üzletrészt a Kft.2 [416] A fedezetcsere indokát sem tudta megjelölni, ehhez képest a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanok cseréjét az okiratok szerint ő kezdeményezte. A Kft.2 üzleti tevékenységet tudomása szerint nem végzett, ehhez képest nemcsak a hitelszövetkezet1nél, hanem azt megelőzően a Szövetkezet1nél is közreműködött három nagy összegű, 135, 20 és 50 millió forint kölcsönszerződés megkötésében, mely összegek hasonlóan a hitelszövetkezet1-től felvett 50 millió forinthoz tanú5hoz kerültek, „mert befektetésre kölcsönkérte”. Azt biztosan tudta, hogy a Kft.2 a kölcsönt nem fizette vissza, mert a fedezeti ingatlanok tulajdonosaként a felszámoló által megindított végrehajtási eljárásokról értesült. [417] A három tanú elé tárta a törvényszék a releváns okiratokat, így a kölcsönszerződéseket, a jelzálogszerződéseket, a fedezetcserére vonatkozó iratokat, a kölcsönszerződések módosítását, a jelzálogszerződéseket, amiken lévő névaláírásokat a tanúk valamennyien sajátjukként ismerték el. [418] Tanú3 tanú vallomását a saját, a Kft.2 kölcsönügyletében játszott szerepét negligáló vallomását a két ügyvezető egybehangzó tanúvallomásával szemben nem fogadta el a törvényszék. tanú5 tanúvallomását és a vele foganatosított szembesítésen megtett nyilatkozatát is figyelembe véve azt állapította meg, hogy a Kft.2 kölcsönügyletei kapcsán a háttérből Tanú3 irányította az eseményeket, a százmillió forintos kölcsönösszeg megszerzése elsősorban alapvetően neki és tanú5nak állt szándékában, amit a két ügyvezető tanú vallomásán kívül az a tény is bizonyít, hogy összesen 85 millió forintot tanú5, illetve a Tanú3 ügyvezetése alatt álló gazdasági társaság szerzett meg. [419] A tanúvallomások figyelembevételével azt nem lehetett megállapítani, hogy fennmaradó 15 millió forint kihez került, azt a folyósítást követően a tanúk közül ki és mire fordította. Az egybehangzó tanúvallomásokból kitűnik az is, hogy ötvenmillió forintot a hitelszövetkezet1-el szembeni alárendelt kölcsöntőke követelés kivásárlására fordították, aminek következtében tanú5 helyébe a hitelszövetkezet1-el szembeni követelés jogosultjaként a Kft.2 lépett. [420] I.r.vádlott a Kft.2 kölcsönügyletével összefüggésben megtett tanúvallomásokra azt az észrevételt tette, hogy a fedezetként felajánlott település6, ingatlan24 értéke az értékbecslés szerint is a fedezeti értéket tekintve az igényelt kölcsönösszeget jóval meghaladta. A jelzálogszerződést aláírták, közjegyzői okiratba foglalás megtörtént, egyedül az ingatlannyilvántartásba nem került az bejegyzésre, a mulasztás a település6i fiókban dolgozókat terheli. A cenzúra előterjesztés nem tartalmazta azt, hogy a Kft.2-nek a Szövetkezet1 felé 205 millió forint kölcsöntartozása áll fenn, ezért a cég vagyonát terhelő zálogjog csak második ranghelyre jegyezhető be. Erről a CB és az Igazgatóság tagjainak sem lehetett tudomása, mert a nyilvántartás szerint a cégnek egyéb tartozása pénzintézettel szemben nem volt. Állította, hogy a fedezetként felajánlott ingatlan és a vagyont terhelő jelzálogjog megfelelő fedezetet biztosított az összesen százmillió forint kölcsönre. A cenzúra előterjesztés elkészítése és CB elé terjesztése, majd a szerződéskötési, folyósítási és a szerződést követő ellenőrzések a település6i fiók hitelügyi előadójának feladatkörébe tartozott. A fedezetcserével kapcsolatban kitért arra, hogy a cenzúra előterjesztés és a kockázatkezelői záradék nem tartalmazta, hogy az új fedezetként felajánlott ingatlanokon a Kft.11-nek csak földhasználati joga volt, ami egyéb iránt fedezetként elfogadható volt. A felajánlott ingatlanokat Tanú33 értékbecslő fedezetként elfogadta. tanú3 végül I.r.vádlott tudomása szerint a település6i fiók részéről a küldöttgyűlésen küldöttként részt vett két alkalommal is település4en, amit Tanú3 elismert, ami egyértelműen arra utal, hogy a kölcsönügylet lebonyolításában tanú5 mellett neki is központi szerepe kellett legyen. [421] tanú5 tanúvallomásában a Kft.2-ről nem akart nyilatkozni, annyit mondott, hogy a szövetkezet saját tőkéjének javítása érdekében bizonyos követeléseket vásárolt meg, a részletekre viszont tíz év elteltével nem tudott érdemben nyilatkozni. Tanú3vel volt üzleti kapcsolata, viszont semmi köze nem volt ahhoz, hogy hitelt vett fel. Állította, hogy nem ő közvetített, hanem Tanú32. Nem zárta ki, hogy a Kft.2 a hitelszövetkezet1-el szembeni ötvenmillió forint alárendelt kölcsönt vett át tőle. [422] A tanúvallomások mellett a rendelkezésre álló, a feljelentéshez a felszámoló részéről csatolt okiratokat, így a cégmásolatot, a cenzúra előterjesztéseket, a kockázatkezelői záradékot, a CB döntéséről, az igazgatóság döntéséről szóló okiratot, a kölcsönszerződéseket, a jelzálogszerződéseket, az egyszerűsített ingatlanérték meghatározásáról Tanú33 értékbecslő által készített okiratokat, ingatlannyilvántartási adatokat, végül a fizetési felszólításokat értékelte bizonyítékként a törvényszék, amikből kitűnik az, hogy a Kft.2 gazdálkodására vonatkozóan milyen adatokat közöltek az üzleti célokról, a mérleg és eredmény adatairól. [423] A kockázatkezelői véleményből kiemelendő, hogy a Kft.2 a 2011-es beszámoló alapján „B” minősítésű ügyfél kategóriába tartozott, a kockázatkezelő kiemelt kockázatúnak minősítette az ügyletet, fokozott monitoring mellett javasolta a folyósítást. [424] A fedezetcserét a jelzálogkötelezettet képviselő Tanú3, mint a D.B. Ingatlanforgalmi és Kft.10 meghatalmazottja kezdeményezte dátum55 napján I.r.vádlottnak címzett levelében, amelyben a település6, ingatlan24 helyett - ami nem vitásan a százmillió forintos kölcsönre megfelelő fedezetet jelentett - a Kft.11 tulajdonát képező felsorolt ingatlanokat ajánlotta fel, amelyekről utóbb kiderült, hogy azokra a kft-nek csak földhasználati joga terjedt ki. A fedezetcserére vonatkozó cenzúra előterjesztést tanú10 a település6i fiók vezetője készítette, amiben javasolta a fedezetcserével a kölcsönszerződés módosítását. A cenzúra előterjesztés szerint egyéb iránt a felajánlott fedezetek piaci értéke megközelítette a százmillió forintot. [425] I.r.vádlott számítógépéről az igazságügyi informatikus szakértő által kimentett adatok között több vonatkozik a Kft.2 hitelügyére (nyomozati irat 1. számú melléklet 823-841. oldal). Az I.r. vádlott és az Igazgatóság tagjai közötti e-mail üzenetekből kitűnik, hogy az igazgatósági tagok a döntéshez a cenzúra előterjesztést és a kockázatkezelői záradékot kapták meg, az Igazgatóság tagjainak e-mail üzenet formájában dátum1 19. napján küldte meg az I.r.vádlott a cenzúra előterjesztést és a kockázatkezelői záradékot, az igazgatósági tagok közül Terhelt7 VII.r., Terhelt8 VIII.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt6 VI.r. vádlottak dátum44 napján támogatásukról biztosították az I.r.vádlottat, míg V.r.vádlott a következő üzenettel válaszolt: „nem tudom mit gondoljak”. Ehhez képest az igazgatósági ülés jegyzőkönyve szerint kettő nappal később egyhangú szavazás alapján a CB javaslatának megfelelően jóváhagyta az Igazgatóság a kölcsönszerződés megkötését. A 35 millió forintos forgóeszköz hitel kapcsán az előterjesztést és a kockázatkezelői záradékot 2012. december 10-én küldte meg döntésre I.r.vádlott az igazgatósági tagoknak, VI.r.vádlott december 16-én támogató üzenetet küldött az I.r.vádlottnak. Az e-mailekből kitűnik az, hogy a vonatkozó előírásoknak megfelelően a cenzúra előterjesztés és a kockázatkezelői záradék alapján hozta meg döntését az Igazgatóság, az igazgatósági tagok pedig az igazgatósági ülés előtt napokkal megkapták a döntéshez szükséges iratokat. [426] A cenzúra előterjesztés elkészítését megelőzően tanú10 egy előzetes kalkulációt küldött I.r.vádlottnak, amiben utalt arra, hogy a Kft.2 az igényelt 65 millió forint kölcsönből 50 millió forint alárendelt kölcsöntőke forrást biztosít és a vádban nem szereplő, Kft.27. Bank6 felé fennálló kötelezettségeit 15 millió forint összegben fizeti ki. [427] Ez az e-mail üzenet arra utal, hogy I.r.vádlottnak – és tekintettel arra, hogy az üzenetet továbbította II.r.vádlottnak – és a II.r. vádlottnak tudomása lehetett arról, hogy a Kft.2 mire szándékozik fordítani a 65 millió forint kölcsönt, egyúttal a 100 millió forintból a személyi bizonyítékok figyelembe vételével meg nem állapítható 15 millió forint felhasználásának valószínűsíthető célját is igazolta ez az e-mail üzenet. [428] Ugyanakkor pusztán ebből az e-mail üzenetből kétséget kizáróan nem lehet megállapítani azt, hogy a Terhelt1 I.r. és II.r.vádlottak a hitel engedélyezéséről történő döntéshozatal időpontjában a hitelcéltól eltérő felhasználásról minden kétséget kizáróan tudomásuk volt, a többi vádlott esetében pedig ezt a tudattartalmat még csak valószínűsítő bizonyíték sem áll rendelkezésre. [429] A bizonyítás anyagában arra sincsen adat, és az a hitelkérelmekből, a cenzúra előterjesztésből és a kockázatkezelői véleményből sem tűnik ki, aminek alapján a hitelezésre vonatkozó szabályok szerint a CB nem javasolhatta, az Igazgatóság pedig nem hagyhatta volna jóvá a Kft.2 hitelkérelmét. 1/b. [430] A vádlotti vallomások és néhai Tanú33 tanú nyomozati vallomása alapul vételével megállapította a törvényszék azt, hogy a Kft.3 lényegében a hitelszövetkezet1 leányvállalata volt, tevékenységi körébe a hitelszövetkezet által adott megbízások alapján hitelfedezetek helyszíni vizsgálata, a fedezetként felajánlott ingatlanok értékbecslése tartozott, továbbá a hitelszövetkezettől felvett kölcsönökből a hitelszövetkezettől megvásárolta a bedőlt hitelek fejében átvett ingatlanokat. Ezeknek az ingatlanoknak az állag megóvása és kezelése is a Kft.3-hez tartozott. A jelentős ingatlanállomány költségigénye okozta részben a fentebb már hivatkozott bizonyítékok figyelembevételével a hitelszövetkezet1 pénzügyi nehézségeit. [431] A Kft.3 a vádlotti és a tanúvallomások, a cégmásolat adatai szerint a személyi és a tulajdoni viszonyokat tekintve összefonódott a hitelszövetkezettel, a kft. egyik tulajdonosa maga a hitelszövetkezet volt, a Kft.3 tagjai még Tanú33 ügyvezető mellett II.r.vádlott és tanú5 voltak. [432] Néhai Tanú33 tanúvallomásában a vádlotti vallomásokkal megegyezően elmondta, hogy a 2012. december 28. napján megkötött kölcsönszerződés célja forgóeszköz finanszírozás volt. A hiteligénylést a hitelszövetkezet felé az ügyvezető igazgató I.r.vádlott, valamint II.r.vádlott kérésére nyújtotta be 2012. december 21. napján 98.300.000.- forint összegű éven túli forgóeszköz hitelre vonatkozóan. A hiteligénylés oka az volt, hogy a Kft.3-nek három lejárt kölcsöne is volt a hitelszövetkezetnél, a vezetők pedig nem akarták, hogy az év végén lejárt kölcsöne legyen a Kft.3-nek, ezért a lejárt kölcsönöket összevonták, kiváltották az újabb, közel 100 millió forintos kölcsönnel. Ha nem folyamodnak ehhez a megoldáshoz, a három darab lejárt, összesen 98.300.000.- forint összegű kölcsön után értékvesztést kellett volna elszámolni a 2012-es eredmény terhére a számviteli nyilvántartásban, amit a Hitelszövetkezet vezetői el akartak kerülni. A kockázatkezelői záradék 2012. december 28. napján készült el, ugyanezen a napon a CB egyhangú döntéssel javasolta a hitelügylet Igazgatóság elé terjesztését és az iratok szerint ugyanezen a napon az Igazgatóság egyhangú döntéssel a CB javaslatának megfelelően engedélyezte a kölcsönszerződés megkötését. [433] Ugyanezen a napon a kölcsönszerződést a hitelszövetkezet részéről I.r.vádlott és tanú11 hitelügyi előadó megkötötte a Kft.3-vel. Az iratokból kiderül, hogy a kölcsön fedezetét egy település6 XII. kerületi ingatlan képezte. A Kft.3 „C” minősítésű kategóriába tartozott, a hitel kihelyezés a kockázatkezelői záradék szerint magas kockázattal bírt, tanú13 kockázatkezelő szigorított monitoring mellett támogatta az előterjesztést. A jelzálogjogszerződést 2012. december 28-án írták alá, annak viszont az ingatlannyilvántartási bejegyzése csak majdnem egy évvel később év4. október 22-én történt meg, amikor a rangsorban már megelőzte a hitelszövetkezet1 jelzálogjogát a Szövetkezet1 300 millió forint keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzése év4. szeptember 2-án. [434] Azt a bizonyítás eredményeként nem lehetett megállapítani, hogy a jelzálogjog ingatlannyilvántartási bejegyzése mi okból, kinek felróhatóan maradt el a jelzálogjog szerződés megkötése után. [435] A bizonyítás anyagából ugyanakkor egyértelmű, hogy ezzel a 98.300.000.- forint összegű kölcsönfolyósítással vagyoni hátrány a hitelszövetkezetet nem érte, hiszen a kölcsön teljes összegét a Kft.3-nek a hitelszövetkezet1-el szembeni korábbi lejárt kölcsöneinek visszafizetésére, elszámolására fordították. Egybehangzó vádlotti és tanúvallomás értelmében a forgóeszköz hitel célja kizárólag a korábbi lejárt tartozás visszafizetése, lényegében a korábbi Kft.3 korábbi kölcsönei futamidejének meghosszabbítása volt. Az ügylet megfelelően fedezett volt, a felszámoló feljelentésében rögzítettek szerint is több, mint 300 millió forint a fedezeti ingatlan piaci értéke, aminek az érvényesítése a vádlottaknak fel nem róható okból maradt el, miután az előbbiekben hivatkozottak értelmében a jelzálogjog ingatlannyilvántartási bejegyzésének elmaradása tekintetében a vádlottak terhére ténymegállapítást tenni nem lehetett. 1/c [436] Kft.4 ügyvezetője és 50 %-ban tulajdonos tagja tanú5, a másik tulajdonos a Kft.14 volt. tanú5 tanúvallomása értelmében a gazdasági társaság ingatlanfejlesztéssel foglalkozott, volt egy fő ingatlana, mégpedig a 2012. december 28. napján megkötött kölcsönszerződés fedezetéül szolgáló település6, cím42 ingatlan, ami a tanú szerint bőven fedezetet nyújtott a 101 millió forintos kölcsönre. Ezt igazolja az az iratokból kitűnő tény is, hogy dátum71 napján a jelzálogszerződés módosítása szerint az ingatlan mintegy egyhatod részét - igaz pénzmozgás nélkül, az Kft.4-vel szemben fennálló követelés beszámításával - 43 millió forint forgalmi értékért értékesítette a kölcsönszerződés megkötése előtt. tanú5 elmondta, hogy többször kezdeményezte a Hitelszövetkezetnél, közöljék az egyes lakásokat mekkora összegben tudja tehermentesíteni, mert azok értékesítéséből törleszteni tudta volna az aktuális tőketartozást, de megkeresései eredménytelenek maradtak. Kifogásolta tanú5 azt is, hogy a felszámolás során piaci ár alatt értékesítették az ingatlant, ezért mindössze 83.700.000.- forint térült meg a kölcsöntartozásból. A társaság egyébként még a lejáratig a kamat és késedelmi kamat címén több, mint tízmillió forintot fizetett meg. [437] tanú5 tanúvallomása mellett az okirati bizonyítékokat értékelte a tényállás megállapításakor a törvényszék, amiből a kölcsönszerződés megkötéséig az ügyfél által becsatolt iratok, majd a kölcsönszerződés megkötését követően a jelzálogjog bejegyzés módosítására vonatkozó tények egyértelműen megállapíthatók voltak. Az iratok között szerepel az ingatlanértékelési szakértői vélemény, amit ez esetben nem a Kft.3 készített, amelyben az ingatlan forgalmi értéke 190 millió forintban lett meghatározva. [438] A cenzúra előterjesztésből és a kockázatkezelői záradékból kiderül, hogy a beszámoló figyelembevételével az ügyfél minősítése „D” kategória, míg főkönyvi kivonat alapján „C” minősítésű, tanú11 az előterjesztésben „C” minősítésre tett javaslatot. A kockázatkezelő szerint magas kockázatú az ügylet, szigorított monitoringot írt elő. [439] Az Kft.4-nek folyósított hitelt az ügyfél korábbi folyószámla hiteléből fennállt tartozásra számolták el, a hitel megfelelő mértékben fedezett volt, a vádlottak a hitelezésre vonatkozó előírásokat nem szegték meg, nincs olyan adat a bizonyítás anyagában, ilyenre a vád sem hivatkozott egyetlen hitelügylet kapcsán sem, aminek figyelembevételével a CBnak javaslatának jóváhagyását, az Igazgatóságnak pedig a hitelkérelem engedélyezését meg kellett volna tagadnia. 1/d és 1/e [440] tanú8 a Kft.7 és a Kft.5 ügyvezetője, aki a kettő cég tevékenységéről, pénzügyi, tőkehelyzetéről, a hitelszövetkezet1től felvett kölcsönök céljáról tett vallomást tanúként a törvényszék előtt. [441] Az 1998. évben megalapított Kft.21 hosszú éveken át eredményesen gazdálkodott, a 2008-év3-es válság rontott jelentősen az eredményességen. Ekkor alapította meg a Kft.4 tevékenységéhez kapcsolódóan a Kft.5 Kft-t, mely cégben hét darab szállítójárművel fuvarozták a Kft.4 termékeit. Település12-n 150 főt alkalmaztak, komoly telephellyel rendelkezett. A Kft.4-nek az Zrt.5 és az Nyrt.1 felé állt fenn közel százmillió forintos kölcsöntartozása. [442] A hitelszövetkezet1tel tanú5 révén kerültek kapcsolatba, miután év4. márciusában a Kft.5 Kft-nek év4. decemberében pedig a Kft.4-nek ügyvezetője lett, emellett a tanú5hoz köthető Kft.2 és a Zrt.6 is tulajdonrészt szerzett utóbb a két cégben. [443] A Kft.5 Kft-nek év5ben 30 millió forint összegű folyószámlahitele volt a hitelszövetkezet1-ben, aminek iratanyaga nem szerepel a nyomozati iratokban, viszont a év4. március 21. napján kérelmezett, a vád tárgyává tett hitelügylet cenzúra előterjesztésében hitelcélként szerepel az egy évvel korábban megkötött folyószámlahitel szerződés megújítása. Emellett a 2012-es folyószámlahitel meglétét igazolják a I.r.vádlott számítógépén rögzített e-mail üzenetek is (nyomozati irat 3. kötet 933-981. oldal). Ezen e-mail üzenetek a vádbeli folyószámlahitel megújításra vonatkozó igazgatósági tagok e-mailben leadott szavazatait is tartalmazzák. tanú8 a tárgyaláson nem emlékezett már arra, melyik cég vette fel előbb a hitelt, viszont a hitelügyletek folyamatának kronológiája a feljelentéshez csatolt, hitelszövetkezettől származó iratanyagból egyértelműen megállapítható volt. [444] Konkrétan a hiteligénylés folyamatáról a tanú nem tudott beszámolni, állítása szerint a pénzügyes kolléganő állította össze az iratokat, amit a cím45 fiókba beküldtek, a hiányzó iratokat pótolták, ahol a folyósításhoz az elkészült okiratokat alá kellett írnia. A hitelügyintézéssel összefüggésben elmondta még, hogy tanú5ral rendszeresen a cím45 fiókban találkozott, minden alkalommal ott ült bent az irodában. A Kft.4 tőkehiánnyal küzdött, voltak a cégnek hitelei az Zrt.5nál és az Nyrt.1nál, lízing tartozásai voltak a Kft.5 Kft-nek, amelyeket folyamatosan fizettek annak érdekében, hogy a szállító járművekkel dolgozni tudjanak. A Kft.7 felszámolását az Zrt.5 kezdeményezte, mert fizetési késedelembe estek, bekértek egy évközi mérleget és az alapján rendelték el a felszámolást. Mindkét cég felszámolás alá került, az Zrt.5 felé 250 millió forint lehetett az összes tartozás. [445] A Kft.5 folyószámla hitelének fedezetéül szolgált a cég1-val kötött engedményezési szerződés, amiből mintegy évi 70 millió forint bevételre számított, azonban a szlovák cég felmondta a szerződést, így az nem teljesült. Utóbb 2015. évben a tanú állítása szerint ország1 megnyerte az cég1-val szembeni pert, de pénzhez nem jutott. A folyószámlahitel másik biztosítékát képezte a tanú készfizető kezessége, ami alapján a mai napig végrehajtás van folyamatban vele szemben. Nem tartotta kizártnak azt, hogy a Kft.7 7,5 millió forint hitelét a hitelszövetkezet részjegyeinek vásárlására fordították, mert tanú5 révén részesei voltak szövetkezeti részjegy vásárlásoknak, de ezeket a dolgokat a tanú nem látta át. [446] Az iratok között a Terhelt1 I. r. vádlott számítógépéről kimentett iratok között található 2012-es részjegy jegyzésre vonatkozó 2012. június 28-i iratból kitűnik, hogy a hitelszövetkezet1 számlájára kért utalni 25 millió forint összeget részjegy jegyzésre a Kft.7 ügyvezetője, mégpedig a vádbeli folyószámlahitel előzményét képező folyószámlahitel folyósításának időpontjához köthetően. [447] tanú5 tanúvallomásában beszámolt a Kft.4-hez fűződő kapcsolatáról, a két gazdasági társaság tevékenységéről. A hitelszövetkezet1-ben betöltött tulajdonosi pozíciójával összefüggésben a Kft.5 a tőle kapott kölcsönnel vásárolt meg 2012. nyarán az iratok szerint 25 millió forint összegű részjegyet, aminek az volt az oka, hogy mindig a negyedéves, féléves és az éves záráskor kellett a részjegy vásárlások révén javítani a hitelszövetkezet1 tőkemegfelelőségi mutatóját. A Kft.4-nek nagy vagyona volt, nem volt fedezetlen a folyószámlahitel, ugyanezt állította a Kft.5 esetében is. [448] Ugyanakkor tanú5 vallomásában azt is elmondta, hogy szerinte a Kft.4 és a Kft.5 ügyvezetője tanú8 kijátszotta és 50 millió forinttal megkárosította őt a kölcsönök és a hitelszövetkezet1-es részjegy jegyzéssel összefüggésben. [449] Tanú6-nak a Kft.5 folyószámla hiteléhez fedezetül szolgáló cég1 szlovák cég ügyvezetőjének nyomozati vallomását felolvasással tette a tárgyalás anyagává a törvényszék. A tanú a tanú8 cégeivel gazdasági kapcsolatra tett vallomást, megerősítette, hogy a Kft.5 alvállalkozója volt az cég1-nak és az engedményezési szerződést ő írta alá és emlékei szerint húszmillió forint körüli összeget utaltak át a hitelszövetkezetnek. Vallomásában nyilatkozott még a Kft.5 Kft-től 7,5 millió forintos hitelszövetkezet1 részjegy vásárlásról, valamint arról is, hogy felesége cége, az Kft.30 is a Kft.5 Kft-től ötmillió forint értékű hitelszövetkezet1-es részjegyeket vásárolt. [450] tanú5 közreműködésével, akit tanú8 révén ismert meg, mindkét cég vett fel hitelt a hitelszövetkezet1től, 27,5 illetve 25 millió forint összegben. tanú5 megtévesztette a hitelek felvételekor azzal, hogy a részjegy jegyzések összegével csökkenteni fogják a hiteltartozást. Az Cég1. értékesítette a 7,5 millió forintnyi részjegyeket az Kft.28-nek, az Kft.28. 12,5 millió forintos részjegy követelésével megkereste a hitelszövetkezet1 felszámolóját, hogy számítsák be a tartozásba, amitől a felszámolóbiztos elzárkózott. [451] Tanú6 tanú nyomozati vallomása egyrészt azt bizonyítja, hogy a Kft.5 folyószámla hitele fedezetéül szolgáló árbevétel engedményezésnek valós alapja volt, valamint azt is, hogy a tanú5 közvetítésével megkötött, vád tárgyát nem képező hitelügyletekből származó, a hitelszövetkezet1 által az ügyfeleknek folyósított összeg jelentős részét hitelszövetkezet1 részjegyek vásárlására, azaz a hitelszövetkezet feltőkésítésére fordították. [452] Sem a Kft.7, sem pedig a Kft.5 nem volt hitelképtelen, mindkét gazdasági társaságnak korábbi folyószámla és forgóeszköz hitelek megújítása történt, a Kft.5 pedig a vádlottaknak a hitelkérelemben meghatározott hitelcéltól eltérő felhasználásról a részjegyek és üzletrészek vásárlásáról nem lehetett tudomásuk. 1/f [453] tanú7 a Kft.22-nek és a Kft.6-nek volt az ügyvezetője. Mindkét cég sütőipari tevékenységet folytatott. A Kft.22. 49.%-ban tulajdonosa volt a Kft.6-nek, a Kft.6 által gyártott termékeket a Kft.22. vásárolta meg és értékesítette. A tanú a Kft.22-t értékesíteni szándékozott, vevőt keresett a cége, aminek részben az volt az oka, hogy a fő hitelezőjüktől, a Bank9tól már nem jutottak forráshoz. Ekkor került kapcsolatba tanú5ral, aki befektetőként lépett fel, és hitelezője lett a cégnek. Az üzletrész adásvételi szerződést megkötötte tanú5ral, aki különböző, az érdekeltségébe tartozó cégeket iktatott az ügyletbe. [454] A tárgyaláson a közgazdász végzettségű, a vádbeli időszakban pénzügyi tanácsadóként tevékenykedő tanú7 a Kft.6 65, illetve 35 millió forint összegű hiteleire egyáltalán nem emlékezett vissza, mindössze kb. húszmillió forint összegű hitelszövetkezet1-es hitelre emlékezett. Állította, ha 65 millió forintot folyósítottak volna a cégnek, akkor nem mentek volna csődbe. Az iratokat tanács elnöke tanú elé tárta, aki elismerte, hogy a kölcsönszerződést és a kapcsolódó jelzálogszerződést is ő írta alá, de egyáltalán nem emlékezett ezekre a hitelekre, ekként arra sem, hogy azokat mire fordították. A Kft.6-s hiteleket tanú5 intézte a hitelszövetkezet1 cím45 irodájában, ahol tanú5nak volt a rezidenciája, az irodában fenn ült a karzaton és mindenkit ő irányított, ideértve a fiókvezetőt, tanú10t is. [455] Bár a tanú a vádbeli ügyletekre a tárgyaláson nem emlékezett, nyomozati vallomását annak ismertetését követően fenntartotta, abban elsősorban tanú5 szerepét emelte ki a hitelek megszerzésében és a hitellel való rendelkezést illetően. A hitelfelvételek azzal a tanú5tól származó ígérettel voltak összefüggésben, hogy be fogja vásárolni magát mindkét cégbe. Bár nem emlékezett rá, de fenntartotta azt a nyomozati vallomását, hogy a 65 millió forint hitelből a Kft.6 a Zrt.8 részjegyeit vásárolta meg, a 35 millió forintból pedig tanú5 érdekeltségében lévő cég részjegyeit, a kölcsönöket utóbb nem törlesztették. Összességében tanú5 becsapta, kihasználta őt miután megszerezte a cégek üzletrészeit, a két cégbe befolyt összegeket nem a gazdasági társaságok tevékenységének finanszírozására fordította. A vádlottak közül Terhelt1val kétszer találkozott, mely találkozásokat egyik Kft.6-s kölcsönnel sem tudta összefüggésbe hozni. [456] Okiratok igazolják azt, hogy a Kft.6 év4. június 6. napján, tehát a 65 millió forint kölcsön folyósítását követő néhány napon belül a Zrt.8 Zrt-től és a Zrt.15-től a hitelszövetkezet hatvanmillió forint névértékű részjegyet vásárolta meg. [457] A hitel megítélésével és a kihelyezéssel kapcsolatos iratokból tényszerűen állapította meg a tényállásban a törvényszék azt, hogy milyen iratok, adatok figyelembevételével mikor hozta meg a döntést a hitelszövetkezetben a CB és az Igazgatóság. A felszámolótól beszerzett iratokból volt megállapítható az, hogy milyen részteljesítést eszközölt a Kft.6 a tartozásból. tanú7 tanúként még elmondta, hogy a Kft.22-nek is voltak hitelei a hitelszövetkezet1-nél, amit a I.r.vádlott számítógépéről kimentett elektronikus adatok igazoltak, kiemelte, hogy a Kft.6 kifejezetten rossz pénzügyi – vagyoni – helyzetben volt, veszteségesen működött, bár hozzátette, hogy a Kft.6 tartozása a két cég tevékenységének szoros összefüggése miatt egyben a Kft.22. tartozása volt. [458] tanú5 tanú7 állításával szemben tanúként azt vallotta, hogy a Kft.6-nek sem tulajdonosa, sem ügyvezetője nem volt, nem tud arról, hogy vett-e fel egyáltalán hitelt a társaság biztosan nem az ő közvetítésével került a hitelszövetkezethez, tanú7t sem ismeri. [459] tanú7 tanúvallomásai és azokat hivatkozott okirati megerősítő bizonyítékok igazolják azt, hogy a Kft.6 a hitelszövetkezet1-től felvett kölcsönt nem a gazdasági tevékenysége érdekében használta fel. Az összesen százmillió forint kölcsönből 60 millió forintot a hitelszövetkezet1 részjegyeinek megvásárlására fordították, a százmillió forint és járulékai tartozásból a felszámolási eljárás során nem térült meg semmi, miután a Kft.6-t felszámolták. [460] A Kft.6 a hitelezésre vonatkozó szabályok figyelembevételével nem volt hitelképtelen, a hitel engedélyezése, folyósítása során az irányadó előírásokat a vádlottak nem szegték meg, akiknek nem volt tudomásuk arról, hogy a Kft.6 ügyvezetője nem a gazdasági tevékenység folytatására, hanem üzletrészek és a Hitelszövetkezet részjegyeinek vásárlására fordítja a hitelszövetkezet1-től kölcsönszerződéssel megszerzett százmillió forintot. 1/g [461] Tanú9 a Kft.15. ügyvezetője tanúvallomásában részletesen beszámolt a hitelszövetkezet1-től felvett kölcsönök előzményeiről, azok céljáról, a kölcsönök kiutalását követően azok felhasználásának módjáról. A Kft.15. a tanú állítása szerint a mai napig működik digitális nyomda, reklámstúdió fő tevékenységgel, a kölcsönök visszafizetése a tanúnak szándékában állt és áll a mai napig, ennek érdekében hosszas tárgyalásokat is folytatott a hitelszövetkezet1 felszámolójával. A tárgyaláson (2022. január 19. napján) úgy fogalmazott, hogy szándéka szerint a kölcsöntartozást a felszámolóval megkötött egyezség eredményeként teljes egészében vissza fogja fizetni. [462] A Kft.15-t év4. márciusában vette át azért, hogy „létező” cégként hitelt tudjon felvenni. A év4. március előtti gazdálkodásra vonatkozó adatok tehát semmiféle összefüggésben nincsen a hitelfelvételek időpontjában a gazdasági társaság képviseletét ellátó tanú tevékenységével. Egy gödi ingatlant szándékozott Tanú9 megvásárolni gazdasági tevékenység folytatása érdekében 14 millió forint értékben, ilyen összegű hitelre volt tehát szüksége. tanú5ral egy ajánlás útján került kapcsolatba, aki ígéretet tett neki, hogy közbenjár a hitelszövetkezet1nél a kölcsön megszerzése érdekében, emellett tanú5 szerteágazó, nagyívű gazdasági elképzeléseket vázolt fel neki. Az ő ajánlata volt az is, hogy ne csak 14 millió forint, hanem összesen 35 millió forint hitelt vegyen fel a Hitelszövetkezettől. tanú5 úgy viselkedett, mintha a Hitelszövetkezet település6i fiókját ő irányítaná, a tanú benyomása szerint komoly befolyással bírt a fiókvezetőre, tanú10ra és a hitelügyintézőkre. Az ingatlan megvásárlására addig már több millió forintot ráfordított, így elfogadta tanú5 ajánlatát és bízott abban, hogy a tanú5 által felvázolt gazdasági várakozások teljesülni fognak, így a hitel visszafizetése részéről biztosítottá válik. [463] A két részletben felvett, összesen 35 millió forint összegű hitelből megvásárolta a gödi ingatlant, 21 millió forintból pedig a tanú5 kérésére 10 millió forintot átutalt a Kft.25-nek, ezenkívül a Kft.24-be - ami szintén tanú5 érdekeltségébe tartozott - fektetett be 9 millió forintot, végül tanú5nak a hitelszövetkezetben vezetett számlájára is átiutalt 6.750.000.- forintot kölcsön címén. [464] Tanú9 vallomásából is megállapítható volt az a többi társaságot képviselő tanú vallomásával megegyezően, hogy a kölcsönszerződések megkötésében tanú5 tanú központi szerepet játszott, a felvett összeget csak részben fordította a hitelfelvevő gazdasági társaság üzleti tevékenységének finanszírozására, a kiutalt összeg túlnyomó részben – ami a tanú vallomása szerint 25.750.000.- forint – tanú5hoz, illetve az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságokhoz került. [465] Tanú9 II.r.vádlottat ismerte, megítélése szerint tanú5ral II.r.vádlott együttműködhetett, bár a hitelszövetkezet1-es hitelszerződések megkötéséhez II.r.vádlottnak – holott tudomása szerint ő volt a hitelszövetkezet elnöke – köze nem volt. Tanú9 beszámolt vallomásában a hitelszövetkezet1 felszámolásának elrendelését követően a felszámolóval folytatott egyeztetéseiről, kifogásolta azt, hogy ugyan a hitel három ingatlannal volt fedezve az árbevétel engedményezés és a készfizető kezesség mellett, a fedezeteket a felszámoló nem is próbálta meg érvényesíteni. [466] A Kft.15. hiteligényléseivel összefüggésben a Kft.15. ügyvezetőjének vallomásán kívül a feljelentést és a feljelentéshez mellékelt okirati bizonyítási eszközöket vette figyelembe a törvényszék, amiből a tényállásban rögzített tények, a hiteligényléskor, a hitelkérelmi adatlapban megjelölt cél, továbbá a fedezetekre vonatkozó adatok, a cenzúra előterjesztés, a kockázatkezelői vélemény tartalma, a CBi döntés, a kölcsönszerződés megkötése után a kölcsön folyósítására és a lejáratig történt megtérülésre vonatkozó adatok egyértelműen megállapíthatók voltak, csak úgy, mint a többi hitelügylet esetében. Ki kell emelni ezekből az adatokból azt, hogy a CB egyhangú döntésével úgy engedélyezte a hitelt, hogy a cenzúra előterjesztésben és a kockázatkezelői véleményben is az adós „C” minősítést kapott, kockázatkezelő a kiemelt kockázattal bíró ügyletre szigorított monitoring előírását javasolta. [467] A Kft.15. a kölcsönszerződések megkötése időpontjában a bizonyítás eredményeként megállapíthatóan nem volt hitelképtelen, a kölcsönszerződések engedélyezése során a vádlottak tevékenységükre vonatkozó szabályokat, a hitelszövetkezeti szabályokat nem szegték meg, bizonyítás anyagában nincs olyan körülmény, adat, ami a vádlottak számára arra utalt volna, hogy a Kft.15. határidőben a tartozását nem fogja visszafizetni, a hitelkérelemben megjelölt hitelcéltól eltérő felhasználásról bizonyítottan a vádlottaknak tudomásuk nem volt. -- . -- [468] tanú5 a tárgyaláson megtett vallomásában elmondta, év3-ben került kapcsolatba a hitelszövetkezet1tel. Saját maga és az érdekeltségébe tartozó cégek nagy értékű részjegyeket jegyeztek a hitelszövetkezet működése során és jelentős összegű alárendelt kölcsöntőkét is biztosított a hitelszövetkezet működéséhez, ezen keresztül jelentős tulajdonrésszel bírt a hitelszövetkezetben. Rengeteg részjegy vásárlásban és értékesítésben működött közre. Hangsúlyozta, hogy a Hitelszövetkezet nem bank, az egy kockázatközösség, a tagoknak egymáshoz kapcsolódóan vannak kötelezettségeik, felelősséggel tartoznak egymás iránt. Szövetkezeti tagként, részjegy tulajdonosként közreműködött részjegyek adásvételében, az évek során így tőkét biztosított a hitelszövetkezet működéséhez, azonban hangsúlyozta, a hitelszövetkezet hitelezési tevékenységében nem vett részt. [469] A hitelszövetkezettől hitelt felvett gazdasági társaságok vezetőinek tanúvallomásával szemben tagadta, hogy a település6i fiókvezetőt és az ott dolgozókat irányította volna. Háttértevékenysége abban állt, hogy üzleti partnereket közvetített a hitelszövetkezethez, akik tagként beléptek részjegy vásárlások révén. Amikor ki akartak szállni és a hitelszövetkezetnek nem volt lehetősége visszaváltani a kilépők részjegyeit, azokat ő vásárolta meg a kilépő tagoktól és az újabb belépőknek névértéken adta tovább a részjegyeket. Haszonszerzési célzat ezzel kapcsolatban nem vezette, mindezt azért tette, hogy segítse a hitelszövetkezet1 működését. Szövetkezeti tagságot vásárolt és értékesített tovább, teljesen törvényes keretek között végezte ezt. [470] II.r.vádlottat régóta ismerte és amikor a hitelszövetkezet előző elnöke kapcsolatba került vele, akkor ajánlotta a hitelszövetkezetet II.r.vádlott figyelmébe, aki lényegében az ő közvetítésével került a Hitelszövetkezethez. A hitelszövetkezet1 előző elnöke vázolta év3. évben azt lehetőséget, hogy a hitelszövetkezet bankká átalakuljon, ebben látott ő és II.r.vádlott üzleti lehetőséget. év4. évig 100 millió forint nagyságrendű tőkét tett a hitelszövetkezetbe, voltak olyan gazdasági társaságok, akiknek azért adott kölcsön, hogy részjegyeket tudjanak jegyezni. A hitelszövetkezet pénzügyi tevékenységét I.r.vádlott ügyvezető igazgató irányította, szervezeti felépítését tekintve nem működött hatékonyan, kézi vezérléssel működtek, rengeteg probléma adódott ebből. Utalt arra is a vallomásában, hogy mivel nem egy feszesen működő pénzintézetként tevékenykedett a hitelszövetkezet, sokan visszaéltek ezzel, megtévesztő módszerrel szereztek pénzt a hitelszövetkezet1-től, amit nem fizettek és nem is állt szándékukban visszafizetni. 2022. januárjában a tárgyaláson úgy fogalmazott, hogy büntető feljelentéseket fog tenni az ügyben, amit a tanú az ügydöntő határozat meghozataláig nem igazolt. [471] tanú5 hosszasan taglalta azt is, hogy a hitelszövetkezet1 legnagyobb részjegy tulajdonosaként milyen kár érte a felszámolás során, terjedelmes iratanyag áll rendelkezésére, ígéretet tett, hogy azokat a törvényszék rendelkezésére bocsátja, ami az ügydöntő határozat meghozataláig, azaz a tanú kihallgatását követő közel kettő év alatt nem történt meg. A tanú hangsúlyozta azt is, hogy nem világos számára, hogy a büntető eljárásnak miért csak ennek a hét gazdasági társaságnak a hitel és kölcsönszerződései a tárgya, miért nem a meg nem térült, állítása szerint összesen mintegy 250-300 ügyet vizsgálták. [472] A tanú az egyes hitelügyletekkel összefüggésben is vallomást tett, amelyeket a bizonyítékok értékelése során az egyes hitelügyletekre vonatkozó tényállás megállapításakor vett figyelembe a törvényszék. A legfőbb károsultjának a hitelszövetkezet1 felszámolásának önmagát tartja, mert a legnagyobb mennyiségű részjegyet birtokló tagja lett év3-év4. évek között a hitelszövetkezetnek. Ellentmondásosan nyilatkozott, arra volt-e konkrét üzleti várakozása a részjegyvásárlások ügyében, azt hangsúlyozta, hogy vagyoni előnyre nem tett szert, haszon és eredmény kalkuláció nélkül cselekedett és bonyolította háttérből a részjegy mozgásokat. Szabálytalan hitelkihelyezésekről nincs tudomása, senkit ilyenre nem bírt rá. A hitelbírálatok általánosságban nem voltak szakszerűek, azonban mindig a valós adatokat tartalmazták, a hibásnak bizonyult döntéseknél a Hitelszövetkezet részéről eljárt személyek egyikét sem vezette anyagi és egyéb érdek. Mindenkinek az volt a célja, hogy a Hitelszövetkezet fennmaradjon és működni tudjon. [473] tanú5 nyomozati vallomásait is ismertette a törvényszék a tárgyaláson, melyekben Terhelt1 I.r. és II.r.vádlottakkal fennállt kapcsolatáról is vallomást tett. Mindketten a hitelszövetkezet működőképességének biztosítása érdekében tevékenykedtek. Hangsúlyozta nyomozati vallomásában is, hogy a hitelkihelyezések kapcsán konkrét szerepe neki egyáltalán nem volt, eseti meghatalmazással járt el bizonyos ügyekben, jellemzően követelésvásárlással összefüggő tárgyalásokban, azokra minden esetben a település6i fiókvezető jelenlétében került sor. A nyomozás során számos, a hitelszövetkezet ügyvezetőjének, elnökének és a jogászainak küldött e-mail üzenetre nyilatkoztatták tanú5t, amik azt igazolják vallomásával szemben, hogy a háttérben a részjegy mozgásokon kívül a hitelekben -alapvetően nem a vád tárgyává tett ügyletekkel összefüggésben és azok felhasználásában - konkrét szerepe volt a tanúnak. Ez utóbbi megállapítást igazolja pusztán az a tény is, hogy az egymással kapcsolatban nem álló, Hitelszövetkezettől kölcsönt felvett gazdasági társaságok vezetői tanúvallomásaikban mindannyian úgy fogalmaztak, hogy tanú5 tanú közvetítésével jutottak el a Hitelszövetkezethez, tudomásuk szerint a kölcsönök engedélyezése érdekében tanú5 közreműködött, végül azokban az esetekben, amelyekben bizonyítottan nem a gazdálkodó szervezetek tevékenységéhez közvetlenül használták fel a kiutalt összeget, azok vagy tanú5hoz, vagy az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságokhoz kerültek, amelyekből jellemzően a hitelszövetkezet1 részjegyeinek adásvételét, alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos pénzügyi tranzakciókat bonyolította. [474] Ezeknek az ügyeknek a részletes felderítése a nyomozás során egyáltalán nem történt meg. A részjegymozgások és azok céljának felderítése a vádhoz kötöttség miatt a törvényszéknek nem lehetett feladata, az meg is haladta volna a bírósági eljárás kereteit. A tanúvallomások és a lefoglalt e-mail üzenetek szerint egymással több szinten egybefonódó részjegy/üzletrész adásvételekre vonatkozó okirati bizonyítékok, a részjegy vásárlásokra vonatkozó szerződések nem álltak rendelkezésre. A törvényszék ezért a személyi bizonyítékok alapján, a hitelszövetkezettel ügyleti kapcsolatba került gazdasági társaságok vezetőinek hitelt érdemlő vallomásainak figyelembevételével, amelyeket túlnyomórészt tanú5 tanú maga is megerősített, tett megállapításokat mind a tényállásban, mind a bizonyítékok értékelése során, mert ezeknek a bizonyító tényeknek a vádbeli bűncselekmény elkövetési magatartásának, cselekmény eredményének megítélése, megállapítása szempontjából jelentősége volt. [475] Összességében a bizonyítás eredményeként megállapított tényállásnak megfelelően a Kft.2, a Kft.6 és a Kft.15. részben a hitelcéltól eltérően, azaz nem a hitelkérelemben megjelölt gazdasági tevékenység folytatása érdekében használta fel a hitelösszeget, a Kft.3, az Kft.4, a Kft.5 és a Kft.21 esetében a hitelszövetkezet1-nél fennállt korábbi hitelek kiváltása, a korábban megkötött hitelszerződések újrakötése, praktikusan a tényállásban rögzített feltételekkel a korábbi forgóeszköz hitelek futamidejének meghosszabbítása történt meg. Az Kft.4 esetében ráadásul a hitelcél bizonyítottan megvalósult, a felszámolási eljárásban a projekt cég által felépített ingatlant a felszámoló értékesítette, a hitelezési veszteség ez esetben túlnyomórészt megtérült. [476] A Kft.2 és Kft.10 a hitelszövetkezet részjegy mozgásait bonyolító tanú5nak nyújtott kölcsönt, amit tanú5 vallomása és a részjegy mozgásokat igazoló Kft.26 által készített státuszvizsgálat megállapításai szerint valószínűsíthetően a hitelszövetkezet1 részjegyeinek ellenértékére fordította. A Kft.6 esetén egyértelműen bizonyított, hogy a Zrt.8 Zrt-től és az Zrt.14-től vásárolt 65 millió forint értékben részjegyeket. -- . – [477] A nyomozóhatóság szakértő1 igazságügyi informatikai szakértőt rendelte ki a lefoglalt informatikai eszközök, I.r.vádlott laptopja és asztali számítógépe merevlemezén lévő adatok, dokumentumok rögzítésére. A szakértő összefoglalóan megállapította, hogy a számítógép merevlemezén nagy számú olyan tartalmú levelezés volt, ami a vádban szereplő gazdasági társaságokkal kapcsolatos. Ezen túl olyan dokumentumokat és levelezéseket is rögzített, amelyek II.r.vádlotthoz, illetve tanú5hoz köthetőek. Ezeket a dokumentumokat, e-mail üzeneteket a nyomozati iratok mellékletében szerepeltette a nyomozóhatóság, azokat a tárgyalás anyagává tette a törvényszék és az egyes hitelügyletekkel összefüggésben bizonyítékként figyelembe is vette. Emellett az igazságügyi szakértő megállapította azt is, hogy a törölt állományok döntő többsége sérült, helyreállításuk nem lehetséges, a fájlnevek szerint azok nem hozhatóak összefüggésbe az eljárás tárgyát képező cselekményekkel. [478] A nyomozóhatóság a hitelszövetkezet1 által kihelyezett hitelek prudenciális, szakmai és pénzügyi szempontból történő vizsgálatára a Kft.29 igazságügyi adó-, járulék és könyvszakértőjét, szakértő2et rendelte ki 2016. június 22. napján. A kirendelő hatóság a nyomozati iratok egy példányát, az akkor rendelkezésre állt Nemzeti Adó- és Vámhivatal által megküldött anyagokat, a hitelszövetkezet1 volt vezetőjének, I.r.vádlott asztali számítógépéről kimentett adatokat, a Bank10 által küldött, az érintett cégekre vonatkozó ellenőrzések anyagát és a hitelszövetkezet1 belső szabályzatait (nyomozati iratok 1. számú melléklet) küldte meg a szakértőnek. [479] A konkrét kérdések a szakértő részére a következők voltak: [480] 1. A Kft.6, a Kft.5, a Kft.2, a Kft.3, a Kft.4, az Kft.4 és a Kft.15. vonatkozásában a rendelkezésre álló adatok, információk, beszámolók és egyéb, a pénzügyi helyzetet, fizetőképeséget tükröző iratok alapján a hitelek felvételekor a gazdasági társaságok álltak-e olyan helyzetben, hogy a szerződésekben kikötött feltételek alapján a pénzügyi teljesítésre reális esélyük volt? Magyarán a hitelfelvételek időpontjában a vádban szereplő gazdasági társaságok hitelképesek voltak-e? 2. A hiteligényléshez megfelelő fedezettel rendelkeztek-e, azok megfelelő módon kerültek-e bevonásra a hiteligénylésbe. 3. A kihelyezett hitelek, kölcsönök vonatkozásában a hitelszövetkezet1 részéről eljáró személyek, így a cenzúra előterjesztők, CBi tagok, igazgatósági tagok a tevékenységükre irányadó jogszabályi és a hitelszövetkezet belső szabályzataiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően jártak-e el, a szakmai szabályok betartásával jog és szakszerűen helyezték-e ki a hiteleket, megfelelő körültekintéssel jártak-e el a kölcsönök folyósításakor, vagyonkezelési kötelezettségükhöz kapcsolódó kötelezettségszegés megállapítható-e? 4. Amennyiben a fenti személyek felelőssége jogilag, szakmailag megállapítható, akkor mulasztásuk, szándékos cselekményük miben valósult meg? [481] szakértő2 igazságügyi adó-, járulék- és könyvszakértő az 1. és 2. kérdések kapcsán összefoglalóan megállapította: egyik hitelt felvett cég sem volt hitelképes a hitel felvételének időpontjában, ennek alátámasztására a beszámolók mérlegadatait sorolta fel, utalt arra, hogy a fedezetek nem feleltek meg a hitelnyújtás során a törvényi előírásoknak és a belső szabályzatoknak, nem likvid, nem értékálló fedezeteket fogadtak el. Ezen megállapításokat azzal a ténnyel látta igazoltnak, hogy a hitelszövetkezet1 felszámolásának elrendelését követően a hét gazdasági társaságból ötöt felszámoltak, a tőke és a kamatok törlesztése nem történt meg, a felszámolási eljárásban sem sikerült azokat behajtani. [482] A felszámolásban bekövetkezett hitelezési veszteségből vont tehát arra következtetést, hogy a társaságok már a hitelfelvétel időpontjában sem voltak hitelképesek. A mérlegadatok között a a év4-asokat is beidézte a szakértő, ami azért kifogásolható, mert a beszámoló leadásának 2014. május 31-i időpontjához képest a hitelekről történő döntéshozatal időpontjában a év4-as gazdasági évre vonatkozó pontos adatok értelemszerűen sem a vádlottak, sem a hitelszövetkezet más dolgozói előtt sem lehettek ismertek. [483] A hitelezés során eljárt személyek kötelezettségszegésére és felelősségére vonatkozó kérdésekre az igazságügyi járulék-, adó- és könyvszakértő felsorolta azokat a törvényi előírásokat és a hitelszövetkezet1 tevékenységét szabályozó rendelkezésekre, amelyeket a vezető állású személyek, az alkalmazottak szerinte megszegtek, nem tartottak be. Megállapította azt is, hogy a felelős személyek a törvénysértésekkel anyagi hátrányt okoztak a hitelszövetkezetnek. [484] A nyomozóhatósággal történt egyeztetés alapján végül vizsgálta azt is, hogy a hitelkihelyezések a hitelszövetkezet1 fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetében történtek, a vádbeli hitelek kihelyezése ésszerűtlen gazdasági tevékenységnek minősíthetők. [485] A szakértő a vádban szereplő társaságok hitelképessége körében nem vizsgálta a hitelkérelmek célját, emellett figyelmen kívül hagyta a belső szabályzatoknak megfelelő adós minősítéseket, mert azt állította, hogy „B” és „C” kategóriás adósok nem kaphattak volna hitelt, ami egyértelműen ellentétes a hitelkihelyezésre vonatkozó belső szabályzatokban foglaltakkal. Nem vette figyelembe azt sem, hogy a felvett hitel nem kizárólag kötelezettségként, hanem pénzeszközként, azaz forrásként is megjelenik a gazdálkodó szervezet mérlegében. Téves az a megállapítás is, hogy saját tőkét meghaladó hitelt nem vehet fel az ügyfél, továbbá a hitelcél vizsgálata nélkül olyan megállapítás sem tehető, hogy kizárólag az előző évek eredményéből kellene a tőkét, vagy a kamatokat az ügyfélnek kellett visszafizetnie. [486] A nyomozóhatóság 2017. október 2-i kirendelő határozatával az Intézet2 rendelte ki a hitelszövetkezet1 fa. 2012-2013. pénzügyi éveket záró beszámolóinak vizsgálatára, hogy megállapítható-e az, hogy a beszámolók elkészítése során a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéztek elő és az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsították. Az Intézet2 szakmai igazgatója szakértő3 igazságügyi könyv-, adó-, járulék-, biztosítási-, pénz- és tőkepiaci szakértőt jelölte ki a szakvélemény elkészítésére, mert a szakértői intézetben egyedül ő rendelkezett tőke és pénzpiaci kompetenciával. [487] szakértő3 az írásbeli szakértői véleményében az előzmények körében a feljelentések adatait másolta be részletesen, azután a szakmai ténymegállapítások között idézte a nyomozati eljárás során készült revizori jelentés megállapításait is. [488] A revizori jelentés egyébiránt a hét gazdasági társaság mérleg és eredménykimutatásait vizsgálta – éppúgy, mint az előző pontban hivatkozott szakértő2 igazságügyi járulék-, adó- és könyvszakértő – és arra a következtetésre jutott, hogy a Kft.6, Kft.5, a Kft.7, az Kft.4 és a Kft.15. esetében valószínűsíthető, hogy a vállalkozásoknak a hitelek folyósításakor nem lehetett reális esélye a teljesítésre, ellenben a Kft.2 és Kft.10, valamint a Kft.12 esetében a hitelek folyósításakor lehetett reális esélyük a teljesítésre. [489] szakértő3 ugyanezen pont alatt a szakértő2 szakértői vélemény hitelügyletekre vonatkozó összefoglalóját is idézte a Zrt.4 nevében készített levéllel egyetemben, a szakmai ténymegállapítások körében, mégpedig úgy, hogy a nyomozóhatóság kirendelő végzésében meghatározott kérdések nem az érintett gazdasági társaságok hitelképességére, hanem a hitelszövetkezet1 beszámolóinak vizsgálatára vonatkozott. [490] Hangsúlyozni kell ezért, hogy a szakvéleményben idézett revizori jelentés és könyvszakértői vélemény megállapításai értelemszerűen nem tekinthetőek az Intézet2 részéről eljárt szakértő3 szakértő véleményének, hiszen azzal kapcsolatban nem volt kérdés a szakértőhöz, továbbá a vizsgálatot sem végzett szakértői módszerekkel ebben a tárgykörben. [491] Az egyéb megállapítások körében kijelentette szakértő3, hogy a feljelentéshez kapcsolódó gazdasági társaságok hitelezési eljárásának véleményezése szakmai alapon kizárólag akkor lehetséges, amennyiben a vizsgálat céljára a kirendelő rendelkezésre bocsátja a hitelügyleteket dokumentáló hiteldossziékat. A hiteldossziék vizsgálatával lehet tehát megalapozott véleményt nyilvánítani abban a kérdésben, hogyan tartották be a hitelszövetkezet1nél a hitelezéssel kapcsolatos szabályokat, azaz a szabályzatoknak megfelelően jártak el, vagy sem. [492] A konkrét kérdésekre azt a választ adta, hogy a 2012-év4-as pénzügyi beszámolók készítésekor a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéztek elő, a beszámoló az értékvesztést a nem megfelelő értékű elszámolás miatt nem a valós értéken mutatta ki. Ennek dokumentálására a Bank10 által elrendelt státuszvizsgálatról készült jelentésben került sor, végül a szakértő rögzítette a véleményében azt is, hogy a felelősség és szándékosság vonatkozásában véleményt nem adhat. Az értékvesztések elszámolásának helyességét nem ellenőrizte, megelégedett a Kft.26 vizsgálat megállapításaival. [493] Összességében a feltett kérdések tekintetében szakértői módszerekkel elvégzett önálló vizsgálatot egyáltalán nem végzett, ez a szakértői vélemény nem áll másból, mint a szakértő3 szakértő részéről jelentősnek tartott revizori- és könyvszakértői vélemény és státuszvizsgálat megállapításainak összesítéséből. [494] Ezután a nyomozóhatóság 2018. június 11. napján meghozott határozatával szakértő3 szakértőt kirendelte lényegében ugyanazon tárgykörben, mint korábban az Intézet2-t. [495] A szakvélemény szakmai ténymegállapításainak a lényege a következő: a hitelszövetkezet működésében nagy kockázatvállalásnak minősül, ha az egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szembeni hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerrel történő számításakor figyelembe veendő kitettség értéke eléri a hitelintézet szavatoló tőkéjének tíz százalékát. Az előterjesztett hitelt a kockázatkezelő három kategóriába sorolhatta, úgymint átlagos, magas és kiemelt kockázatú hitel. A limitkezelést és a hitelkockázat ellenőrzését a hitelügyintézők a kockázatkezelővel együttműködve végezték. A hitelintézeti működés során keletkező veszteségek fedezetéül a hitelszövetkezet tőkéje, jövedelmezősége, valamint az erre a célra képzett tartalékok szolgálnak. A kockázatvállalás kiemelt szerepét a hitelezési folyamatban a hitelszövetkezet kis mérete és alacsony tőkeereje miatti erős kockázati érzékenység és függőség indokolta. [496] A pénzintézet stratégiai irányítását és működésének felügyeletét a tulajdonosok által megválasztott tisztségviselők végezték, ezért a kockázatkezelés első feltétele a hitelszövetkezet tisztségviselői tevékenységének a megfelelősége. A szervezeti felépítés körében kiemelt szerepe van a kockázatkezelőnek, rendkívül fontos a belső ellenőr tevékenysége is. Rögzítette, hogy a fiókvezető felelős a hitelkérelem kiértékeléséért, a cenzúra előterjesztésért és a döntés előkészítéséért. [497] A hitelügyintéző felelős a hitelszerződések elkészítéséért, azok nyilvántartásáért, a hitelszerződés megkötéséhez szükséges adósminősítés és limitkereten belüli kihelyezési javaslat előkészítéséért a fiókvezető irányításával, felel a hitelek gondozásáért, a hitelszerződésben előírtak betartásáért. Amennyiben az ügyfél szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítése során a hitelek biztosítéka, illetve fedezete gyengül köteles az a hitelt folyamatosan figyelni és a fiókvezetőt, valamint az ügyvezetést tájékoztatni. Köteles a hitelekről hitelezési dossziét vezetni a Szabályzat1ban előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően, a dosszié fedőlapjának belső oldalán kell a dosszié hiányosságait tételesen feltüntetni a hiány rendezésének, illetve az ismételt felszólítás dátumának megjelölésével. [498] A hitel utógondozását, a monitoring tevékenységet a kihelyező egység felelős munkatársai, valamint a hitelelemzést, monitoringot végző munkatársak az ügyvezető igazgató és fiókvezetők irányításával végzik. Gondozáson az ügyfél pénzügyi és gazdálkodási helyzetének, a szerződés teljesítésének, a szerződés biztosítékainak és fedezeteinek értékében és mobilizálhatóságában bekövetkezett változásokat, illetve a már megtett intézkedések hatásának a folyamatos figyelését és írásos regisztrálását kell érteni. [499] A kockázatkezelőnek véleményezési jogosultsága volt a hitelezési döntések meghozatalában. Meghatározta a monitoring célját, miszerint a hitelszövetkezet folyamatosan meg kell bizonyosodjon arról, hogy az ügyfél még mindig képes és hajlandó a hitelből adódó kötelezettségeit teljesíteni (ügyfélmonitoring), valamint ellenőrizni köteles, hogy a rendelkezésre álló biztosítékok megfelelően fedezik-e a hitelszövetkezet kockázatát (biztosíték monitoring). [500] A szakértő megállapította azt, hogy a követelések minősítése a hitelszövetkezet1-ben a 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet előírásnak nem felelt meg. Az értékvesztés elszámolásának hitelintézeti szabályozása viszont összhangban volt a kormányrendeletben meghatározott követelményekkel. A negyedéves hitelminősítések szerint a hitelszövetkezetnél a év4. évben a külső ellenőrzés megállapításainak megfelelően nem a valós értékvesztés került elszámolásra. A év4. évi könyvvezetés és az azzal alátámasztott éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása nem a valóságnak megfelelően mutatta be a Hitelintézet tőke, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét. Az elkészült beszámolót a könyvvizsgáló nem záradékolta, a hitelintézet döntésre jogosult integrációs szerve azt nem hagyta jóvá. A Hitelszövetkezetnél végzett ellenőrzések év4. évre vonatkozóan a tevékenységet záró beszámoló előző évek módosításai oszlopában jelentős összegű eltéréseket rögzítettek, amelyek összege -932.614.000.- forint. év4. évre a számviteli tevékenységgel összefüggésben feltárt hibák és hibahatások együttes, előjeltől független összege tehát meghaladta az ötszázmillió forintot. [501] A nyomozóhatóság a szakértői bizonyítás körében 2018. november 23-i kirendelő végzésével a Kft.29 igazságügyi adó-, járulék- és könyvszakértőjét, szakértő2et szakvéleménye kiegészítésére rendelte ki az alapszakértői véleményében megjelölt, a Hitelszövetkezet részéről eljárt személyek (cenzúra előterjesztők, CBi tagok, igazgatósági tagok) kötelezettségszegésével kapcsolatos megállapításokkal összefüggésben. szakértő2 szakértő írásbeli véleményében elöljáróban megjegyezte azt, hogy a kérdés megválaszolásához teljeskörűen nem rendelkezett a dokumentumokkal, hiányosak a belső szabályzatok és a személyzeti dokumentumok, összesen tizenhét pontban sorolta fel azt, hogy a kérdés teljeskörű megválaszolásához szükséges milyen dokumentumok hiányoztak a vélemény elkészítéséhez. [502] A hiányzó dokumentumok ellenére viszont a szakértő a következő lényegi megállapításokat tette a hitelezési folyamatban részt vett személyek feladataival összefüggésben: hét vállalkozás közül kettő minősült „B”, míg öt „C” adósnak, a kockázatkezelői vélemény az előterjesztett hiteleket nyolcnál kiemelt, ötnél magas kockázatúnak ítélte, ennek ellenére a CB, illetve az Igazgatóság az előterjesztéseket jóváhagyta. Mind a tizenhárom hitelnél hitelképtelenek voltak a vállalkozások, amit alátámaszt az is, hogy a hét vállalkozás közül csak egy vállalkozás nem került felszámolásra. [503] A belső szabályzatokban előírtakat mind a fiókvezető, mind a kockázatkezelő figyelmen kívül hagyta az ügyletek kockázati szempontjainak ellenőrzése során, így a hitelek szakszerű kihelyezése nem volt biztosított. A hitel előterjesztéséhez nem csatolták a kockázatkezelői véleményt, a kockázatkezelői záradékot, mivel azok időbeli eltérést mutatnak a CB döntéséhez képest. A szakértő állítása szerint egyetlen egy esetben sem készül el a kockázatkezelői záradék az előterjesztéssel egyidejűleg. A Hitelszövetkezet a év5et megelőző években rendre veszteséges volt, a könyvvizsgálói felhívás ellenére a Hitelszövetkezet év4. évben folytatta a kockázatos hitelezési tevékenységét, a Felügyelő Bizottság vizsgálatot nem kezdeményezett, az Igazgatóság, az ügyvezető igazgató dokumentáltan intézkedéseket nem tett, a felelős személyek a törvénysértésekkel, belső előírások megsértésével vagyoni hátrányt okoztak a hitelszövetkezetnek. A hitelek kihelyezése során a fedezetek biztosításánál nem a kellő alapossággal és gondossággal jártak el. A könyvvizsgáló sem tett eleget a Hpt. 136.§-ában foglalt előírásainak. A 2014. december 3. napjával készült tevékenységet lezáró beszámolóból az előző év módosításai sor alapján kitűnik, hogy a hitelszövetkezetnél a év4. év során a számviteli törvényben rögzített alapelvek számos esetben sérültek. [504] Összefoglalva azt a megállapítást tette a szakértő, hogy a kihelyezett hitelek vonatkozásában a hitelszövetkezet1 fa. részéről eljáró személyek (cenzúra előterjesztők, CBi tagok, igazgatósági tagok) a jogszabályokban és a Hitelszövetkezet belső szabályozóiban foglaltaknak nem megfelelően, a szakmai szabályok be nem tartásával helyezték ki a hiteleket. A CB és az Igazgatóság jóváhagyásával 2012. és év4. években hitelképtelen vállalkozásoknak nyújtott hitelkihelyezésekkel a hitelszövetkezet vagyoni helyzetét jelentősen rontották, amellyel előidézték a felszámolást. A felelőtlen vagyongazdálkodást a megalapozatlan, nem megfelelő biztosítékokkal rendelkező hitelek kihelyezésével okozták. A döntésben résztvevők előtt ismert volt, hogy a fenti vállalkozások hitelképtelenek („B” és „C” adósok, magas-kiemelt kockázatú hitelminősítéssel), ennek ellenére a hiteleket jóváhagyták. [505] A nyomozás során készült írásbeli szakértői vélemények részletes ismertetését, ide értve elsősorban a szakértő2 járulék-, adó- és könyvszakértő szakvéleményének és annak kiegészítésében alkalmazott módszertant azért tartotta fontosnak a törvényszék, mert a vádhatóság a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök között valamennyi szakértői véleményt felsorolta, ráadásul a vádiratban a hűtlen kezelés törvényi tényállási elemeket megalapozó cselekmény leírásában szereplő történések, adatok, körülmények – ide értve a vádbeli hitelügyletekben érintett gazdasági társaságok hitelképességét és a nyolc vádlottat terhelő vagyonkezelői kötelezettségszegések mibenlétét, a hitelszövetkezet1et ért hitelezési veszteséggel megegyező vagyoni hátrányt – szó szerint beidézte a szakértő2 féle szakértői véleményt és annak kiegészítését. [506] Az ügyészség szakértő2 szakértői véleményét és annak kiegészítését annak ellenére indítványozta felhasználni a bizonyítás során, hogy a már vádemelés előtt VIII.r.vádlott meghatalmazott védője részletes indítványában kifejtette, hogy kompetenciahiány miatt a Kft.29 részéről eljárt igazságügyi járulék-, adó- és könyvszakértő véleménye bizonyítékként nem használható fel, ugyanis pénzpiaci, tőkepiaci kompetenciával szakértő2 igazságügyi szakértő nem rendelkezik. [507] A nyomozóhatóság által feltett és az igazságügyi járulék-, adó- és könyvszakértő által megválaszolt kérdések kivétel nélkül, a hitelszövetkezet1 (azaz pénzintézet) hitelezési tevékenységével, az abban részt vett személyek kötelezettségeivel, felelősségük megállapításával függtek össze, ezért elengedhetetlen lett volna speciális végzettséggel rendelkező, pénz- és tőkepiaci kérdések megválaszolásához megfelelő képzettséggel bíró igazságügyi szakértő kirendelése. [508] Ráadásul a védő indítványában foglalt kompetenciahiány kérdése a nyomozóhatóság előtt már ismert volt, ugyanis mar az Intézet2 kirendelését követően az Intézet2 vezetője közölte a nyomozóhatósággal, hogy azért jelölte ki szakértő3 szakértőt a kérdések megválaszolására, mert a szakértői intézetnél kizárólag ő rendelkezik pénz- és tőkepiaci szakkérdések megválaszolásához szükséges végzettséggel. [509] A bírósági eljárás során az előkészítő ülésen a védők egybehangzó indítványt terjesztettek elő szakértő2 szakértői véleményének és kiegészítésének bizonyítási eszközök sorából történő kizárására kompetenciahiány miatt. [510] A szakértői bizonyítás során a törvényszék a tárgyalásra megidézte szakértő3 igazságügyi szakértőt, míg szakértő2 szakértőkénti meghallgatására a vádhatóság indítványa szerint nem volt lehetőség, ugyanis szakértői kamarai tagságát 2020. december 17. napján megszüntette, az Igazságügyminisztérium pedig 2021. január 14. napján törölte az igazságügyi szakértői névjegyzékből. [511] A védői indítványok szakértő2 igazságügyi szakértő szakvéleményének és annak kiegészítésének kizárása tárgyában megalapozottak, ugyanis az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és szakmai feltételekről rendelkező 9/2006. (II.27.) IM rendelet 10. számú melléklete úgy rendelkezik, hogy pénzpiaci, tőkepiaci szakterületet illetően okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, pénzügyi intézményi minősítéssel, vagy okleveles közgazdász pénzügyi szakon végzettséggel rendelkező szakértő adhat véleményt, ilyen képesítése, végzettsége szakértő2nek pedig nem volt. [512] Pénzintézet hitelezési tevékenységével, az abban részt vett személyek kötelezettségszegéseivel összefüggő szakkérdések tisztázása érdekében indítványozta a szakértői bizonyítást a vádhatóság. A vádbeli cselekmény speciális jellege miatt egyértelmű a törvényszék szerint - annak kellett volna lennie a nyomozóhatóság és a vádhatóság számára is - hogy a szakértői vizsgálat tárgyát képező kérdések megválaszolásához nem elegendő a könyvszakértői szakterületre érvényes képesítés. [513] Ezt megerősítette szakértő3 igazságügyi szakértő a tárgyaláson első meghallgatásakor, kifejtve azt, hogy a pénzintézethez hitelkérelemmel forduló ügyfelek hitelképessége nem objektív kategória, a hitelképességet mindig egyedileg, a pénzintézet - jelen esetben a hitelszövetkezet1 - hitelezési folyamatát meghatározó jogszabályok és belső szabályzatok rendelkezéseinek figyelembevételével kell értékelni és értelmezni, ami pénzpiaci, tőkepiaci kompetenciát igényel. [514] A Kft.29 részéről eljárt igazságügyi járulék-, adó- és könyvszakértő szakértő2 szakértői véleményét és annak kiegészítését ezért a törvényszék kirekesztette a bizonyítékok közül, ami azt jelenti, hogy ezeknek a szakvélemények megállapításai a hitelügyletekben érintett hét gazdálkodó szervezet hitelképességét, valamint a vádlottak vagyonkezelői kötelezettségeit illetően figyelembe nem vehetőek. [515] Annak viszont akadálya nem volt, hogy az ítéleti tényállásban – e vonatkozásban a váddal egyezően - a hét gazdasági társaság gazdálkodására, tőkehelyzetére és likviditására vonatkozó mérleg és eredménykimutatási adatokat rögzítse a törvényszék, ugyanis ezen adatok nyilvános adatbázisokban szerepelnek. [516] szakértő3 bírósági meghallgatása során tett nyilatkozatában szakértő2 kompetencia hiányának megerősítésén kívül a kizárt szakvélemény elkészítése során alkalmazott módszertan tekintetében is lényeges megállapításokat tett. A tárgyaláson többször megismételte, hogy a feljelentéshez kapcsolódó, vádbeli hitelügyletekkel érintett gazdasági társaságoknak nyújtott hitelek véleményezése szakmai alapon kizárólag a hiteldossziék vizsgálatával lehetséges. A hiteldossziék vizsgálata ad alapot arra, hogy véleményt lehessen nyilvánítani, hogyan tartották be a hitelszövetkezet1nél a hitelezéssel kapcsolatos szabályokat, a szabályzatoknak megfelelően jártak-e el. [517] A tárgyaláson utalt arra, hogy az első szakértői véleményének elkészítéséhez a hiteldossziékat nem vizsgálta, de nem is tettek fel neki olyan kérdést, ami a dossziék vizsgálatát igényelte. Azt nem tudta megmondani, hogy a nyomozás során előtte eljárt igazságügyi könyvszakértő a hiteldossziékat vizsgálta-e. Egyértelműen kijelentette, hogy kellett volna vizsgálni azokat ahhoz, hogy megalapozott véleményt tudjon adni, mert a hitel életútját az alapján lehet meghatározni, a hiteldossziékból derül ki, hogy a hitelek szabályosan lettek-e kihelyezve, hitelképes volt-e az ügyfél. [518] A hiteldossziék nemcsak a hitelkihelyezések, hanem a hitelkövetés, a monitoring szabályszerűségének megállapításához is feltétlenül szükségesek, hiszen a gazdasági élet során számtalan olyan történés következhet be, ami a törlesztési kötelezettség teljesítésében az ügyfélnek problémát okozhat, ilyenkor pedig azt kell vizsgálni, hogy a pénzintézet a hitelek nyomon követése, a törlesztési késedelmek, elmaradások kezelése során, az irányadó szabályzatokat betartva járt-e el. [519] A hitelkihelyezéseket az értékvesztés hibás elszámolási gyakorlata nem érintette és a monitoring tevékenység mikéntje sincsen összefüggésben azzal, szabályosan bírálták el a kérelmeket. B, C, sőt D kategóriás adósnak is lehetett hitelt nyújtani, a kockázat emelkedésekor az ügylet fedezettségének kell nőnie, tehát magasabb kockázatnál a fedezeteknek van jelentősége. [520] szakértő3 szakértő fenntartotta a tárgyaláson mindkét szakértői véleménye megállapításait. Ügyészi kérdésre megerősítette, hogy véleményhez mellékletként szakértő2 szakvéleményéhez mellékelt táblázatot csatolta és az előzmények körében behivatkozta a feljelentéseket, a revizori jelentés – és az igazságügyi könyvszakértő véleményének megállapításait. Kijelentette egyúttal, hogy a hitelképesség vonatkozásában szakértő2 nyilatkozatával nem foglalkozott, magyarázatot viszont nem adott arra, hogy ezeket a megállapításokat egyáltalán miért szerepeltette a szakvéleményében, amikor teljesen világos, hogy azoknak az Intézet2-t kirendelő végzésben nyomozóhatóság által feltett kérdésekhez valójában közük nincsen. [521] A szakértő tárgyaláson megtett nyilatkozatát figyelembe véve a törvényszék az Intézet2 részéről szakértő3 által készített első szakértői véleményt bizonyítékként értékelte, azonban azt nem fogadta el, mégpedig két okból: az előbb említett, döntően kizárt szakértői vélemény megállapításainak kritika nélküli átvétele miatt, mely megállapítások nem vonatkoztak a feltett kérdésekre, másrészt, mert a kérdésekre adott válaszok alapját képező szakértői módszereket, szakmai ténymegállapításokat az írásbeli szakértői vélemény egyáltalán nem tartalmazza, ilyenre a szakértő a tárgyaláson sem hivatkozott. VIII.r.vádlott védőjének kérdésére a szakértő a tárgyaláson megerősítette, hogy az első szakértői véleményét elsősorban a feljelentésre és szakértő2 véleményére alapította, pedig utóbbi kizárt szakértői vizsgálat során alkalmazott módszer is megkérdőjeleződött. [522] A második szakértői véleményben foglaltakat, ami a tényállás 2. pontjában szereplő, a hitelszövetkezet1 beszámolójának részét képező követelések minősítésére, a beszámoló részét képező értékvesztés elszámolására, annak az adott üzleti évet érintő megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibára vonatkozott fenntartotta, ezt a szakértői véleményt a törvényszék elfogadta. A szakértő ebben az esetben a törvényszék megítélése szerint megalapozott, a szakmai előírásoknak megfelelő véleményt adott, megállapításai a hitelszövetkezet1 2014. december 3-i időpontra elkészített tevékenységet lezáró, 2015. május 5. napján kelt mérlegadatokon, az összköltségi eljárással készült eredménykimutatás adatain alapulnak, összhangban van az értékvesztés nem megfelelő mértékű elszámolását bizonyító könyvvizsgáló, belső ellenőr tanúvallomásaival és a Bank10 megbízásából elkészített státuszvizsgálat megállapításaival, annak adattartalmával. [523] Kifejtette a szakértő még azt, hogy a közel egymilliárd forint értékű zárómérlegben elszámolt értékvesztést valószínűleg már év4-at megelőzően sem számolták el megfelelően, az értékvesztés a hitelkihelyezések után, a bedőlt, nem törlesztett hitelek után kell elszámolni. [524] A tárgyaláson az ügyészség szakértő3 igazságügyi könyv-, adó- és járulékbiztosítási, pénzpiaci, és tőkepiaci szakértő kirendelésére tett indítványt, az indítványból következően nem vitásan azzal a céllal, hogy a bizonyítékok sorában így pótolja, a Kft.29 (szakértő2) igazságügyi könyvszakértői véleményét, ugyanis a kirendelő végzésben az új szakértő kirendelését arra az esetre indítványozta az ügyész, ha szakértő2 igazságügyi könyvszakértő tárgyaláson történő meghallgatására nincsen törvényes lehetőség. [525] A törvényszék az ügyész indítványának helyt adott és kizárólag a kirendelő végzésben meghatározott kérdéseknek az iratanyag vizsgálata alapján történő megválaszolására rendelte ki az igazságügyi pénz- és tőkepiaci kompetenciával rendelkező szakértőt. szakértő3 az iratokhoz 128. sorszám alatt csatolt írásbeli igazságügyi szakértői véleményének 4.4.1. pontjában adott számot sommásan az alkalmazott vizsgálati módszerről. [526] A kérdések megválaszolása előtt az írásbeli vélemény 5. szakmai ténymegállapítások pontjának körében a hitelszövetkezet1 tőkehelyzetét a beszámolókhoz kapcsolódó iratok figyelembe vételével állapította meg. A szakvélemény ezen pontjában megismételte a szakértő a nyomozás során előterjesztett második szakértői véleményének megállapításait, a hitelszövetkezet felszámolásához vezető intézkedések kronológiai sorrendjének feltüntetésével, rögzítette az adós gazdasági társaságokkal megkötött szerződések időpontját a hitel, kölcsönszerződések szerint folyósított összegek megjelölésével, az egyes gazdasági társaságok mérleg és eredménykimutatásának adatait. [527] Ezekhez a mérleg és eredménykimutatás adataihoz a szakértő nem tett megállapítást arra hivatkozással, hogy a nyomozati eljárás során a szám26 számú Intézet2 intézeti szakértői véleményben részletes megállapításokat tett, amiket fenntartott. Ezek azok a megállapítások, amelyeket a szakértő a szakértő2 igazságügyi könyvszakértő véleményéből emelt be a nyomozati szakban készített szakvéleményben úgy, hogy a nyomozóhatóság által feltett kérdéskör azokat nem is érintette. [528] A törvényszék szakértő2 igazságügyi könyvszakértő véleményét a bizonyítékok köréből kizárta, szakértő3 alapszakértői véleményében adott megállapításokat, amikre a bíróság által kirendelt szakértői véleményben hivatkozott nem fogadta el. [529] A szakértői véleményben továbbá a vád tárgyává tett hitelügyletekkel kapcsolatban az adós gazdasági társaságok saját tőkéjét és a felvett hitelek összegét, valamint az adózott eredményt és a felvett hitelek összegét állította szembe, azaz a szakértő ügyészi indítványban megfogalmazott kérdések megválaszolásakor ugyanazokat a statikus mérleg és eredménykimutatási adatokat használta fel, amelyeket korábban szakértő2 a kizárt könyvszakértői véleményben. [530] Abból az okozatból, hogy a felszámolási eljárás során nem térültek meg a vád tárgyává tett hitelek, azt a következtetést vonta le, hogy a cenzúra előterjesztések a valóságnak nem teljes mértéken megfelelően mutatták be a hitelszövetkezethez forduló cégek pénzügyi és gazdasági helyzetét. A Kft.2, a Kft.3, a Kft.4 adós elméletileg képes volt arra, hogy a saját tőkéje terhére a hitel tőkeösszegét visszafizesse, a saját tőke fedezte volna hitelük folyamatos tőketörlesztését. [531] Az Kft.4, a Kft.5, a Kft.6 és a Kft.15. esetében saját tőkét meghaladó hitelek nyújtására került sor, ami a szakértő szerint a hitelszövetkezet aránytalanul magas kockázatvállalását jelentette, ezt a sommás választ úgy adta meg a szakértő, hogy annak magyarázatával, indokolásával adós maradt. Megállapította továbbá azt is, hogy egyik adós gazdasági társaság sem lett volna képes az adózott eredményből visszafizetni a hitel törlesztőrészleteit, amennyiben abból szándékoztak volna visszafizetni. [532] A fedezetekkel kapcsolatosan azt a megállapítást tette, hogy a felszámolási eljárás során nem térültek meg a vád tárgyává tett hitelek, aminek egyik oka az volt, hogy a hitel visszafizetésére nem nyújtottak a hitelbiztosítékok kellő fedezetet. [533] A hitelkihelyezések, fedezetcserék és kölcsönszerződés módosítások során pedig megerősítette azt, hogy az ügyészség által feltett kérdésben felsorolt jogszabályi és belső hitelszövetkezeti rendelkezések nem érvényesültek, azonban a szakértő ügyletenként, a vádlottaknak a hitelszövetkezetben betöltött pozíciójának megfelelően nem határozta meg a kötelezettségeket. [534] A törvényszék szakértő3t a tárgyalásra újfent megidézte és részletesen meghallgatta a válaszokat nem kellően indokolt és az alkalmazott vizsgálati módszer tekintetében nem megalapozott írásbeli szakértői véleményének sommás megállapításaira vonatkozó kiegészítés, felvilágosítás adás végett. A szakértő a tárgyaláson a hitelszövetkezet1 tőkehelyzete, az értékvesztés nem megfelelő elszámolása kapcsán fenntartotta véleményét, ami megegyezett a nyomozás során előterjesztett második, törvényszék által elfogadott írásbeli szakértői véleményével. Ennek kapcsán megjegyezte még azt, hogy a hitelszövetkezetben a monitoring tevékenység, a hitelek utókövetése nem működött megfelelően, amit a hitelszövetkezet ügyvezetője által elrendelt vizsgálatok iratanyaga is igazolt. [535] A szakértő az írásbeli szakértői véleményéhez képest azt állította a tárgyaláson, hogy a vádbeli hitelkérelmekben az érintett gazdasági társaságok képviselői valóságtól eltérő, azaz hamis mérleg és eredménykimutatási adatokat nem szolgáltattak, egyedül a Kft.6 esetében utalt arra, hogy az adótartozás mértéke nem volt tisztázott, de azt nem vitatta, hogy magáról az adótartozásról az ügyfél számot adott. [536] A saját tőke és a hitelösszegek szembeállítása kapcsán kifejtette, hogy a saját tőke önmagában nem a hitelek visszafizetését szolgálja, a hitelcél határozza meg azt, hogy az adósnak miből kell alapvetően visszafizetnie a hitelt. Erre a kérdésre „szakértőként válaszolnia kellett és ezt tudta válaszolni”. A saját tőkének a hitelkihelyezésnél van szerepe, annak alacsony, vagy negatív értéke figyelmeztető jel, kockázatot növelő tényező a hitelkihelyezéskor, hiszen az a vállalkozás folytatásának elengedhetetlen feltétele, így jelzés arra vonatkozóan, hogy az ügyfél képes-e a jövőben visszafizetni a hitelt. Egyedül a Kft.6 esetében fogalmazott úgy, hogy kettő egymást követő évben negatív előjelű volt a saját tőkéje, ami szerinte arra utal, hogy a társaság nem volt hitelképes, ugyanakkor rögzíteni kell azt is, hogy a Kft.6 év4-as mérlegadatai a hitelkihelyezés időpontjában nem lehettek ismertek sem a vádlottak, sem a hitelezési folyamatban részt vett személyek számára. [537] Az adózott eredménynek a beruházási hitelnél van jelentősége, mert jellemzően azt kell az üzemi eredményből visszafizetni, egyedülállóan ebből a mutatóból a társaság hitelképességére következtetni nem lehet. A fedezetek meglétét, azok érvényesíthetőségét, likviditását nem csak a hitel kihelyezésekor, hanem a folyósítást követően is vizsgálni kell, amennyiben érdemi változás áll be azokban, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. [538] A tárgyaláson írásbeli szakértői véleményét azzal egészítette ki, hogy a hitelkihelyezések, fedezetcserék és a kölcsönszerződések módosítása során nem teljes mértékben érvényesültek a Hpt. rendelkezései, a Hitelszövetkezet belső szabályzatai, utasításai. A szakértő a tárgyaláson utalt arra, hogy ezeknek az előírások megsértésével kapcsolatos megállapításokat a nyomozás során előterjesztett szakértői véleményében szerepeltette. Kifejtette, hogy a vezető állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor a beosztásával járó szakmai követelményeknek megfelelő fokozott, előírt gondossággal és szakértelemmel a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembe vételével a jogszabályok szerint köteles eljárni. [539] A monitoring tevékenység nem működött megfelelően, ez eredményezte a céltartalék elszámolásának hiányát több negyedéven keresztül. A hitelezési kockázatot nem mérsékelték, a fedezeteket folyamatosan nem értékelték, a fedezetcserékkel kapcsolatos intézkedések nem a hitelek megfelelő biztosítását szolgálták. A szakértő ismételten a korábbi meghallgatásához hasonlóan kiemelte a hiteldossziék jelentőségét a hitelfolyósítás és annak utókövetésével kapcsolatos esetleges mulasztások feltárásához. [540] Védői kérdésekre kifejtette, hogy az Intézet2 nevében készített szakértői véleményben a konkrét hitelügyekre megállapításokat nem tett, ami nem felel meg az írásbeli, a törvényszék által el nem fogadott szakértői véleménynek. Az adósok mérlegadatait a revizori jelentésben és a szakértő2 féle szakértői véleményben rögzítettekkel vetette egybe, ami nem szakkérdés, különleges szakértelmet nem igényel. Mérlegadatok elemzését nem végezte el sem a hitelszövetkezet, sem pedig az ügyfelek tekintetében, mégpedig azért, mert szerinte az nem szakértői, hanem könyvvizsgálói feladat. [541] Megerősítette a szakértő azt, hogy a saját tőke összegéből önmagában a hitel, kölcsön visszafizetésének lehetőségére nem lehet következtetni, hiszen a hitelfelvétel nemcsak kötelezettség, hanem forrás, a pénzügyi eszközök a hitelösszeggel megegyezően nőnek, következésképpen ebből a mutatóból a társaságok hitelképességére következtetni nem lehet. A hitel visszafizetésével összefüggésben elmondta még azt is, hogy az adós lényegében abból fizeti vissza esedékességkor a hitelt, amiből tudja és akarja, a beruházási hitelnél lehet jelentősége az üzemi eredménynek. Védői kérdésre azt nem tudta megmondani a szakértő, hogy a vád tárgyává tett hét darab adós hitelügyletei a felszámolás során érintett, meg nem térült hitelek számának mekkora hányada lehetett. [542] A tárgyaláson a szakértő kérdésekre legalább négyszer, majd külön erre vonatkozó védői kérdésre is megerősítette, hogy szerinte igazgatósági döntés a vizsgált hitelekben nem volt, a vizsgálat tárgyát képező hitelek kihelyezése tehát nem tartozott igazgatósági hatáskörbe. A kötelezettségszegések felsorolása nem vonatkozik az Igazgatóságra, mert szerinte nem volt igazgatósági döntés a vádbeli hitelügyekben. Kétszer is elmondta, hogy az Igazgatóság tevékenységét nem vizsgálta, mert nem volt feladata, viszont az iratok vizsgálatából azt tudta megállapítani, hogy nem volt olyan igazgatósági intézkedés, döntés, ami az irányadó rendelkezéseket sértette volna. [543] Ügyészi kérdésre a szakértő úgy nyilatkozott, hogy a hitelügyben a döntéshozó (akár a CB, akár az Igazgatóság) az előterjesztésre és a kockázatkezelői véleményére alapozva hozta meg a döntését. Amennyiben a szakmai ismeretek alapján kétely merül fel az előterjesztéssel, vagy a kockázatkezelői véleménnyel kapcsolatban, abban az esetben dönthet a hitelügylet nem engedélyezéséről. A CB tagjai magasabb szakmai végzettséggel, tapasztalattal rendelkeznek, ezzel együtt nagyobb fokú felelősségük van a Hpt. és a belső szabályzatok alapján. A döntéshozónak a vezetői felelősség alapján olyan döntéseket kell hoznia, ami minimalizálja a kockázatot annak érdekében, hogy a hitelintézet ne kerüljön olyan helyzetbe, ami a tevékenységét veszélyezteti. [544] A szakértő ügyészi kérdésre a hiteldossziék jelentősége tárgyában a nyomozás során készített írásbeli szakértői véleményében és a korábbi tárgyalási megnyilatkozásai során konzekvensen, határozottan képviselt véleményétől eltérően már úgy fogalmazott, hogy a dossziék hiányában a hitelkihelyezések időpontjára vonatkozó releváns iratok vizsgálatával állást lehet foglalni az eljárt személyeket terhelő kötelezettségek megszegése tárgyában. A hiteldossziéknak a hitelkövetés, a monitoring szempontjából van jelentősége. Erre az érdemi eltérésre az írásbeli szakvéleményekhez képest a szakértő érdemi magyarázatot nem adott. [545] A szakértő 2023. május 3-i tárgyaláson meghallgatásából, a tárgyaláson elhangzottakból idézett kijelentéseiből, válaszaiból adódóan a szakértő felkészültsége megkérdőjeleződött, hiszen több lényeges körülmény tekintetében kétségbevonhatatlan bizonyítékokkal igazolt tényekkel ellentétes válaszokat adott, a hitelkérelmekkel érintett gazdasági társaságok hitelképességére vonatkozó szakértői vizsgálati módszer pedig a tárgyalási nyilatkozatai szerint nem alkalmas a bizonyítandó tény szakértői véleménnyel alátámasztására. Az írásbeli szakértői vélemény (128. szám) ellentmondásainak feloldása érdekében felvilágosításkérés a tárgyaláson eredményt tehát nem hozott, következésképpen az ügyfelek hitelképességének megállapítására szakértő3 tárgyalási szakban készített írásbeli szakvéleményét a törvényszék bizonyítékként nem fogadta el. [546] A hitelszövetkezet1 hitelezési tevékenységére vonatkozó szabályok betartásának, azok esetleges megsértése megállapítására sem alkalmas a szakértői vélemény, hiszen abból nem állapítható meg, hogy a felsorolt előírások, a hitelekről szóló döntések, a hitelkihelyezések, majd a hitelellenőrzés mely pontján, személy szerint kihez köthetőek. Ráadásul a fentiek szerint annyiban módosította a tárgyaláson a szakértő az írásbeli véleményét, hogy az irányadó előírások nem teljes mértékben teljesültek. [547] A szakértő tárgyalási meghallgatását követően az ügyészség a szakértői vélemény kiegészítésére tett indítványt kettő kérdés megválaszolására (bírósági iratok 140. sorszám). [548] Az ügyészség indítványára a törvényszék immár harmadik alkalommal és a bírósági szakaszban elkészített szakértői vélemény kapcsán másodszor is meghallgatta a tárgyaláson szakértő3 szakértőt, aki az ügyészség írásban feltett kérdésére annyiban pontosította a szakvéleményét, hogy a hitelkihelyezések kapcsán az Igazgatóság hozott döntéseket, mivel a limiten felüli hitelezés igazgatósági jogkörbe tartozott. A limiten felüli hitelezés, azaz a nagyhitelek összegének pontos meghatározása pedig azért nem lehetséges, mert a szavatoló tőkére nem lehet konkrét nyilatkozatot tenni a céltartalék negyedévenkénti képzésével kapcsolatos mulasztások miatt. A szakértő nyilatkozata szerint az ügyész a vádbeszédben előterjesztett végindítványában már nem rótta a CBi tag három vádlott terhére, hogy a Kft.6 65 millió forint összegű hitelkérelme ügyében az Igazgatóság helyett a CB döntött. [549] Az ügyészségnek a szakértői vélemény kiegészítésére vonatkozó, 2023. július 11-i indítványában meghatározott egyes számú kérdés tekintetében a szakértő a tárgyaláson úgy foglalt állást, hogy a bírósági szakaszban készített írásbeli szakértői véleményének 7. pontjában adott válasz pontosítása, annak hitelügyletenkénti kifejtése, hogy a hivatkozott jogszabályi előírások és belső szabályzatok mely intézkedések, vagy mulasztások következtében sérültek a hiteldossziék vizsgálata nélkül is megválaszolható, mert a hiteldossziék csak a monitoringra vonatkozóan tartalmaznak releváns adatokat, a hiteldöntésekig az összes irat, adat, amely a hitelkihelyezési folyamat szabályosságának megítéléséhez szükséges rendelkezésre áll. A szakértő kifejtette azt, hogy mely vizsgálati módszerrel adható meg az ügyészség szakértői vélemény kiegészítésére vonatkozó indítványában meghatározott kérdéskörre a válasz. Arra azonban nem adott magyarázatot, hogy mi okból változtatott korábbi határozott álláspontján, hogy ennek szakértői módszerekkel tisztázása kizárólag a hiteldossziék vizsgálatával lehetséges, amit már a nyomozati szakban, öt évvel a harmadik tárgyalási meghallgatása előtt kifejtett, továbbá arra sincs ésszerű magyarázat, hogy amennyiben ez a helyzet, abban az esetben a szakértő az ügyészi indítványnak helyt adó bíróság kirendelésére elkészített írásbeli szakértői véleményében miért nem adott értelmezhető választ. [550] A szakértő utolsó törvényszéki meghallgatásán előadottakból megállapítható az, hogy a hitelkihelyezés folyamatát meghatározó jogszabályi rendelkezéseket, szabályzatokat a bizonyítás feltárta, különleges szakértelmet pedig nem igényel megállapítani azt, hogy a hitelezési folyamat adott szakaszában eljárt személyek tevékenységére milyen előírások vonatkoztak, amit a törvényszék a vádirati tényállással egyezően a tényállásban rögzített. A hitelkihelyezésig keletkezett releváns okiratok is rendelkezésre állnak, a törvényszék azokat kivétel nélkül értékelési körbe vonta. [551] Az esetleges kötelezettségszegések, szabálytalanságok feltárása, megállapítása tehát nem szakértői feladat, a jogszabályi rendelkezések, szabályzatok irányadó rendelkezését az adott hitelügyletekre vonatkozóan kell értelmezni, a hitelezési folyamatban eljárt személyek bizonyítás során feltárt tevékenységével, közreműködésével kellett összevetni. A tényállásban szerepeltetett kötelezettségek alapvetően általános gondossági elvárásokat fogalmaztak meg a vádlottak tevékenységével összefüggésben. Nincs egyetlen olyan előírás sem, ami szerint a vádlottaknak bármelyik ügylet engedélyezését a döntéshozatal során meg kellett volna tagadniuk. [552] Ezért az ügyészség indítványát a bírósági szakaszban készített igazságügyi szakértői vélemény 7 pontjában feltett kérdésre adott válasz kiegészítésére elutasította a törvényszék. A bizonyítási indítványnál a döntés meghozatala során figyelembe kellett venni azt is, hogy a vád a vádlottak terhére rótta a hitelek engedélyezését, folyósítását követő fedezetcserékkel, az ingatlanfedezetek földhivatali bejegyzésének elmaradásával, a fedezetek érvényesítésére kiható monitoring tevékenység elmaradásával kapcsolatos hiányosságokat, amelyek egyértelműen nem tartozott sem a CB, sem az Igazgatóság hatáskörébe, következésképpen a vádlottakat személy szerint e vonatkozásban kötelezettség sem terhelte. [553] A hitelekről döntéshozatal változatlanul a hiteldossziék alapján volna vizsgálható, a hiteldossziék beszerzésére az ügyészség részéről viszont indítvány nem volt, azok beszerzését pedig a törvényszék hivatalból nem tartotta az eljárás megindításától eltelt nyolc év miatt indokoltnak, annál is inkább, mert a felszámolóbiztos és a hitelszövetkezeti alkalmazottak egybehangzó tanúvallomásai szerint tételes irat átadás-átvétel a felszámolás elrendelésének időpontjához köthetően nem volt. [554] A törvényszék mindezek alapján szakértő3 bírósági szakaszban az ügyészi indítvánnyal megegyező törvényszéki kirendelő végzésben feltett kérdésekre adott igazságügyi szakértői véleményét és a szakértő törvényszéki nyilatkozatait nem fogadta el a vádbeli hitelügyletekben érintett gazdasági társaságok hitelképességének, valamint a hitelkihelyezések, fedezetcserék és kölcsönszerződés módosítások során történt szabálytalanságok, kötelezettségszegések bizonyítására. [555] Az ügyészség a vádbeszédben ugyanakkor a bizonyítékok értékelése körében a részletezett szakértői bizonyítás lefolytatása után is hivatkozott az időközben nyugállományba vonulása miatt az igazságügyi szakértői névjegyzékből törölt és a tárgyaláson szakértőként meghallgatni nem tudott szakértő2 igazságügyi adó- és könyvszakértői törvényszék által kizárt szakvéleményére, mégpedig arra hivatkozva, hogy ugyan könyvszakértőként a hitelképesség vonatkozásában nem foglalhatott állást, viszont a hitelképességet kizáró, a Hitelszövetkezethez hitelkérelemmel fordult, vádban megjelölt gazdálkodó szervezetek tőke – likviditási helyzetét, gazdálkodásuk eredményességi mutatóinak megállapítására könyvszakértőként eljárhatott, mert a mutatóknak a hitelszövetkezet1 Szabályzat1ának 3.2. pontja szerint jelentőségük volt a hitelkérelmek elbírálásánál. Végsősoron a hitelképességet megalapozó tények feltárása az ügyészség álláspontja szerint könyvszakértői kompetencia. [556] Ez az okfejtés nem helytálló, egyúttal az előbbiekben részletesen ismertetett szakértői bizonyítás ismeretében érthetetlen is, ugyanis szakértő2 igazságügyi könyvszakértő véleménye kapcsán a kompetenciahiány mellett az alkalmazott módszer is alkalmatlan az ügyfelek hitelképességének szakértői bizonyítására. A hitelképesség nem objektív kategória, azt mindig az adott pénzintézet hitelezési tevékenységét meghatározó szabályok figyelembevételével, azokat összevetve kell megítélni (szakértő3 92. számú jegyzőkönyv). A hitelképesség szempontjából vizsgált gazdálkodásra, vagyonra, tőkére, eredményre vonatkozó adatok nem azonosak magával a hitelképességgel. [557] A törvényszék a tényállásból ezért mellőzte azt, hogy a hitelszövetkezet1 hitelképtelen gazdálkodó szervezeteknek nyújtott hiteleket, kötött velük kölcsönszerződéseket, finanszírozta a gazdasági tevékenységüket, mert a bizonyítási eszközök közül kizárt és a bizonyítás során nem elfogadott könyvszakértői, illetve pénz- és tőkepiaci szakértői véleményeken és szakértői előadásokon kívül ennek alátámasztására egyetlen bizonyítékot sem tartalmaz a bizonyítás anyaga. 2. [558] A számvitel rendje megsértésével összefüggésben megvalósult cselekmény történeti tényállásának megállapítása során a törvényszék Terhelt1 I.r., II.r.vádlottak vallomásait, tanú16 a hitelszövetkezet1 főkönyvelője, tanú17 könyvvizsgáló, Tanú28, Tanú29 a hitelszövetkezet jogi képviselője és jogi előadója, valamint Tanú30 a Kft.26 ügyvezetője tanúként tett vallomásait, továbbá a személyi bizonyítékokkal igazolt történésekre vonatkozó bizonyító tényeket magukba foglaló okirati bizonyítási eszközöket vette figyelembe. [559] I.r.vádlott a felelősségét mindvégig tagadta az eljárásban, ám a tényállásban foglalt, vádirati tényállással megegyező tényeket, adatokat maga sem vitatta. Büntetőjogi felelősségét arra hivatkozással negligálta, hogy a vád szerinti, év4-as üzleti évre vonatkozó beszámoló a felszámolás elrendelését követően, a felszámolóbiztos tevékenységéhez köthető, védőjének jogi álláspontja szerint a hitelszövetkezet1 gazdálkodásának megbízható és valós képét lényegesen befolyásoló hiba előidézésének időpontjában I.r.vádlott a felszámolásból adódóan már nem volt a hitelszövetkezet1 ügyvezető igazgatója, következésképpen a büntetőjogi felelősség megállapítására nincs mód vele szemben. [560] Az el nem számolt értékvesztés alapját képező rossz minőségű hitelportfólió, a hitelszövetkezet kezelésében volt jelentős költségigényű fedezetként átvett ingatlanok miatt az értékvesztésnek a nem valós értékre történő elszámolása a felszámolás előtt, pontosan meg nem állapítható időponttól kezdődően megvalósult, erről II.r.vádlott, valamint az igazgatósági tag vádlottak is tudomással bírtak vallomásaik szerint. [561] tanú16 a hitelszövetkezet1 főkönyvelője tanúvallomásában elmondta, hogy az értékvesztés meghatározása az ügyvezető igazgató feladata volt, tudatában voltak annak, hogy az irányadó kormányrendelet szerint az értékvesztést negyedévente kellett volna elszámolni és már a felszámolás előtt jóval problémát okozott az, hogy a valós adatoknak megfelelő mértékű értékvesztés elszámolására a hitelszövetkezet tőkehiánya, veszteséges gazdálkodás, az előző vezetéstől megörökölt rossz hitelállomány miatt nem volt lehetőség, mert ebben az esetben a valós adatoknak megfelelő értékvesztés elszámolásával a hitelszövetkezet saját tőkéje már jóval a felszámolás előtt negatív tartományba csúszott volna, ami a hitelszövetkezet tevékenységének ellehetetlenülését eredményezte volna. [562] Részletesen beszámolt a főkönyvelő arról, hogy milyen előírások vonatkoztak a Hitelszövetkezetre, mint pénzintézetre, amelyeknek képtelenség volt kivétel nélkül eleget tenni, pusztán a hitelszövetkezeti konstrukcióból adódóan. A év4-as beszámoló készítésekor jelezte az ügyvezető igazgatónak, hogy több száz millió forint értékű többlet értékvesztés elszámolására lenne szükség. A főkönyvelő tudta azt, hogy a könyvvizsgáló már nem fogja jóváhagyni a beszámolót, ám I.r.vádlott aki azt mondta neki, hogy az értékvesztés valós mértékének elszámolására nincs lehetőség, mert akkor be kellene zárni a Hitelszövetkezetet. A főkönyvelő szerint az értékvesztés nem valós adatoknak megfelelő elszámolásával senki nem hibázott, valamennyi kompetens személy arra törekedett, hogy a Hitelszövetkezet tőkehelyzetét rendbe tegyék, a tulajdonosok, így többek között II.r.vádlott részéről több százmillió forint összegű tőkeemelés, folyamatos részjegyjegyzések voltak, önerőből viszont a jegyzett tőke és a saját tőke egyensúlyát nem lehetett helyreállítani. [563] A főkönyvelő vallomását tanú17 a hitelszövetkezet könyvvizsgálója megerősítette, a tanú egyértelműen a év4-as beszámoló készítés kapcsán a I.r.vádlottól megkapott előzetes mérlegadatok között kimutatott értékvesztés összegére figyelemmel közölte az ügyvezető igazgatóval, hogy a beszámolót nem fogja jóváhagyni, a könyvvizsgálói záradékot a hitelszövetkezet nem fogja ezen adatok alapján megkapni. A könyvvizsgáló megítélése szerint a I.r.vádlott által elkészített előzetes mérlegadatokhoz képest 620 millió forint többlet értékvesztést kellett volna még elszámolni. Ennek a különbségnek egyik oka a hitelszövetkezetre vonatkozó jogszabály előírásai, másrészt a hitelállomány minőségi romlása, az ügyfelek fizetési készsége/képessége jelentősen romlott év4. évre. A beszámolóra több változat készült, egyikben sem volt elfogadható mértékű értékvesztés kimutatva. Világos volt az ügyvezető igazgató I.r.vádlott azon törekvése, hogy a valós adatoknál jóval alacsonyabb mértékű értékvesztést szándékozott kimutatni a beszámolóban, mégpedig annak érdekében, hogy a hitelszövetkezet legalábbis papíron működőképes maradjon. [564] Napirenden volt a takarékszövetkezeti integráció miatt elrendelt átfogó státuszvizsgálat is, I.r.vádlott annak eredményéhez kötötte az értékvesztés beszámolóban meghatározását. A könyvvizsgáló elmondta vallomásában azt is, hogy az irányadó kormányrendeletnek megfelelően az értékvesztés elszámolását negyedévente elvégezte, tehát már a beszámolókészítés előtt tisztában volt azzal, hogy a számviteli nyilvántartásokban ez az érték nem a valóságot tükrözi. [565] A hitelszövetkezet jogi képviselője és jogi előadója tanúvallomásaikban megerősítették, hogy tisztában voltak az értékvesztésnek az irányadó rendelkezéseknek nem megfelelő elszámolásával. Ők is arra hivatkoztak, hogy ezt a számviteli szabálytalanságot lényegében azért vállalta be a hitelszövetkezet ügyvezető igazgatója I.r.vádlott, hogy a tőkemegfelelési mutató legalábbis papíron megfelelő legyen a hitelszövetkezet fennmaradásához. A takarékszövetkezetek integrációjára vonatkozó törvény év4. júliusi hatályba lépéséig a tényállás 1. pontjához fűzött bizonyítékok értékelésekor már hivatkozott személyi és okirati bizonyítékok értelmében napirenden volt a Hitelszövetkezet konszolidációjának lehetősége, ami a tőkehelyzetet rendezhette volna, ami lehetőséget biztosított volna az értékvesztés tényleges mértékének elszámolásához. [566] Tanú30 a Kft.26 ügyvezetője tanúvallomásában a státuszvizsgálat módszeréről, elrendelésének szükségességéről tett tanúvallomását a tényállás 1. pontjánál a hitelszövetkezet tőke, likviditási helyzetének elemzésénél a törvényszék már ismertette, vallomásában beszámolt a vizsgálati módszerről, a megbízás céljáról és a vizsgálatok eredményéről, ami kimutatta, hogy mely hiteleknél nem volt annyi megtérülés várható, amit a könyvekben szerepeltetett a hitelszövetkezet, ebből következően 597,9 millió forint többlet értékvesztés elszámolására lett volna szükség a vizsgálati módszer szerint, ezen túl a hitelszövetkezet tulajdonában, vagy kezelésében lévő ingatlanok piaci értéke is a nyilvántartási értéknél alacsonyabb értéket képviselt. A követelés fejében elvett ingatlanoknál 311 millió forintot, a saját tulajdonú ingatlanok esetében pedig 24 millió forint többlet értékvesztést kellett volna elszámolni. Mindezek következtében a saját tőke év4-as beszámolótervezetben kimutatott 493,6 millió forintos értéke -442 millió forintra változott. A státuszvizsgálat eredményeként a takarékszövetkezeti integráció feltételeinek a hitelszövetkezet1 nem felelt meg, ezért felügyeleti biztost rendelt ki a Szervezet2 és 2014. decemberében elrendelték a hitelszövetkezet felszámolását. [567] Az értékvesztés nem megfelelő elszámolásával, annak év4-as üzleti évre gyakorolt hatásával, az értékvesztés nem szabályszerű elszámolásának indítékaira a tanúk és a vádlottak egybehangzó vallomást tettek, azokat okirati bizonyítékok, így a státuszvizsgálat, a Hitelszövetkezet év4. évi el nem fogadott beszámolói, év4. évi mérleg- és eredménykimutatás, 2012-2014. évek közötti negyedéves főkönyvi kivonatok, a felszámolás során készült közbenső mérleg adatai mellett I.r.vádlott használatában lévő számítógép adattárolójában rögzített levelezések iratanyaga is igazolja. [568] Az I.r.vádlottnak a pénzintézet könyvvezetési kötelezettségének megszegésével összefüggő szándékát, cselekvőségét bizonyítja a II.r.vádlott részéről becsatolt iratanyagban elfekvő, a bizonyítékok értékelésénél, az 1. vádponttal összefüggésben már hivatkozott, a Bank10 elnökének címzett megkeresés és az annak alapjául szolgáló igazgatósági ülésről (közgyűlésről) készült jegyzőkönyv, amiben I.r.vádlott II.r.vádlott közreműködését igénybe véve a Kft.26 átfogó státuszvizsgálatának ismeretében kérte a takarékszövetkezeti integrációért felelős pénzintézet vezetőjét, hogy járuljon hozzá a év4-as üzleti évre vonatkozó beszámolóban a valós értékhez képest többszáz millió forinttal alacsonyabb értékvesztés kimutatásához, lényegében a hitelszövetkezet1 év4-as beszámolójának „kozmetikázásához” annak érdekében, hogy a hitelszövetkezet1 csatlakozni tudjon a törvénnyel előírt takarékszövetkezeti integrációhoz. [569] A személyi és okirati bizonyítékok mellett bizonyítékként elfogadta a törvényszék szakértő3 igazságügyi pénz- és tőkepiaci szakértő nyomozás során saját néven készített írásbeli szakértői véleményét és az igazságügyi szakértőnek ezzel a kérdéskörrel összefüggő törvényszék előtt tett nyilatkozatait. Ebben az esetben az igazságügyi szakértő által alkalmazott módszerek nem kérdőjelezhetőek meg, a szakértő valamennyi szóba jöhető, nyomozás során beszerzett bizonyítékot, adatot véleménye megalkotásakor figyelembe vett és ezekre a kérdésekre adekvát, tehát elfogadható válaszokat adott (ellentétben a tényállás 1. pontjában foglalt cselekményt érintő hitelképesség és a vádbeli hitelekkel kapcsolatos kötelezettségszegésekre adott válaszokkal). V. [570] A hűtlen kezelés jogi tárgya a vagyoni viszonyok rendje, a vagyon megóvásához fűződő tulajdonosi érdekek. A hűtlen kezelés lényegét tekintve vagyoni hátrányt okozó visszaélés az idegen vagyon kezelésére vonatkozó megbízatással a vagyonnal való gazdálkodás során. A vagyonkezelési megbízásból folyó kötelezettség tartalmát jogszabályok, hatósági határozatok, megbízási szerződések, belső szabályzatok, a gazdálkodó szervezet utasításai, belső szokásjogi szabályok állapíthatják meg. A vagyonkezelő kötelezettsége, hogy a vagyonkezelésre vonatkozó, előbbiekben felsorolt előírásokból, rendelkezésekből folyó kötelmeit teljesítve az ésszerű gazdálkodás követelményének megfelelően járjon el, a rábízott vagyont a tőle elvárható gondossággal kezelje, azt lehetőség szerint gyarapítsa, de legalábbis tegyen meg mindent a károk elkerülése érdekében. A vagyonkezelő nem tanúsíthat olyan magatartást, amely megbízás a tulajdonos vagyoni érdekeinek sérelmével jár. [571] A hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény, a vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályok szándékos megszegésén túlmenően a kötelezettségszegéssel okozati összefüggésben bekövetkező vagyoni hátrány tekintetében is legalábbis eshetőleges szándéknak kell fennállnia az elkövető oldalán. [572] Mindezek előre bocsátását követően a Be.6.§ (1) (2) és (3) bekezdésének megfelelően a vádhoz kötöttség alapul vételével a vád keretei között kell állást foglalnia a törvényszéknek abban a kérdésben, hogy a vádlottak döntési, vagyonkezelői jogosítványaikat a hitelszövetkezet1 tulajdonosainak (a hitelszövetkezet részjegytulajdonosainak kockázati közössége) érdekeit megsértve vagyoni hátrányt okozva gyakorolták-e. [573] A vád szerint a CB és az Igazgatóság tagjai a hitelezési folyamat során testületi döntések révén szegték meg vagyonkezelői kötelezettségüket és okozták a vádbeli hét gazdasági társaság ügyleteiből bekövetkezett hitelezési veszteségnek megfelelő vagyoni hátrányt. A testületi működés, döntés során az igen – támogató - szavazat leadása kétségkívül magatartás és mint ilyen büntetőjogilag vizsgálható, az megfeleltethető a vagyonkezelési kötelezettség megszegésének, így büntetőjogilag értékelhető. [574] Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint abból következően, hogy a testület (jelen esetben a CB és az Igazgatóság) döntéseit a természetes személy tagok szavazatával hozza meg, a testületi döntés értelemszerűen a tagok közreműködése nélkül nem jöhet létre, a testület tagjai a testületi döntés kialakítása során leadott szavazataikért felelősséggel tartoznak, felelősségük a testületi döntésben nem oldódik fel, nem enyészik el (EBH.2019.B.15). A hűtlen kezelés bűncselekmény szempontjából is vizsgálható természetszerűen a testület tagjainak személyes, egyéni felelőssége, amennyiben a testületi döntés meghozatala során tanúsított magatartásukkal a bűncselekmény elkövetési magatartását megvalósítják (BH.2005.43.). [575] A törvényszék megjegyzi ugyanakkor, hogy jelen esetben a hitelek engedélyezéséről, majd a hitelek folyósítása utáni fedezetcserék révén, a hitel és kölcsönszerződések módosítására vonatkozó testületi döntésekben a testületi tag vádlottak a vádbeli minősítés szerinti folytatólagos elkövetésből következően egységes elhatározással cselekedtek, ennek ellenére a vád a társtettesi elkövetési alakzatot nem rótta a vádlottak terhére. Tehát a vádlottak szavazataik leadásakor, a testületi döntés meghozatalakor önállóan, egymás tevékenységéről nem tudva, nem közös elhatározással cselekedtek, mégpedig a hűtlen kezelés megállapításához szükséges vagyoni hátrány előrelátásával, annak szükségszerű bekövetkeztének tudatában. [576] Logikailag nehezen értelmezhető, hogy a nyolc vádlott egymástól függetlenül, önállóan hogyan juthatott arra az elhatározásra, hogy éppen ezekkel a hitelügyletekkel okozzanak vagyoni hátrányt a hitelszövetkezet1-nek az egyhangú igazgatósági és CBi döntésekkel a többi 250-300 meg nem fizetett hitelállomány mellett. III.r.vádlottnál - a CB által engedélyezett hitelek kivételével - a CB javaslattételi jogosítványa miatt az önálló tettesi minősítés még kevésbé érthető, mert a döntést ilyenkor az Igazgatóság hozta meg. [577] A hűtlen kezelés törvényi tényállási elemei közül a törvényszék elsőként a vádlottakat terhelő vagyonkezelési kötelezettséget vizsgálta. Előre bocsátja a törvényszék, hogy a történeti tényállást e vonatkozásban a vádlottak részvételével a hitelezési folyamatban meghozott testületi döntések tekintetében a váddal egyezően állapította meg. E vonatkozásban olyan konkrét, az egyes vádlottak személyéhez kötődő, igazodó kötelezettségszegés megállapítására nem volt mód, ugyanis a vádban felsorolt (a hitelszövetkezet1 két vezető állású személyét, a vezető tisztségviselő igazgatósági tagokat és III.r.vádlott kijelölt CBi tagot terhelő) vagyonkezelői kötelezettségek az adott tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondosságban, a kockázatok mérséklésében, a kölcsönök megfelelő mértékű fedezetekkel biztosításában merült ki lényegében. [578] A vádlottak tevékenységét szabályozó előírások nem határoztak meg a testületi döntések meghozatala során olyan konkrét, objektív, számon kérhető feltételt, körülményt, ami az előterjesztések elutasítását, a döntéshez többlet adatok beszerzését kötelezővé tette volna (Ezért utasította el az ügyészség szakértői vélemény kiegészítésére vonatkozó indítványát a törvényszék). [579] A törvényszék megítélése szerint a vádlottak kötelezettségszegő magatartása kizárólag a hitelek engedélyezéséhez és a vád tárgyává tett fedezetcserékhez, fedezetek kiengedéséhez köthető testületi döntések kapcsán volt vizsgálható. A további, a vádirati tényállással egyezően megállapított és az ügyészség szerint kötelezettségszegésként értékelhető, az ügyfél és a hitelmonitoring tevékenységhez kapcsolódó aktív és passzív magatartások a vádlottak terhére egyáltalán nem róható, ugyanis egyetlen olyan előírás, szabály sincsen, amely a monitoring tevékenységgel összefüggésben a vádlottakra konkrétan számon kérhető kötelezettséget rótt volna. Az, hogy az ügyvezető igazgató általánosságban felel a monitoring irányításáért, természetszerűen az egyes hitelügyletek kapcsán végzett monitoring tevékenység elvégzésének kötelezettségét nem jelenti. Ezek a vád szerint kötelezettség szegéseknek minősített mulasztások, hiányosságok a fiókvezetőt, a hitelügyintézőket és a monitoring tevékenységben közreműködött alkalmazottakat terhelték. [580] A bizonyítás eredményeként a tényállásban azt állapította meg a törvényszék, hogy a hét gazdasági társaság egyike sem volt hitelképtelen a hitelkihelyezésről szóló döntés meghozatalának időpontjában. A kompetenciahiány miatt kizárt könyvszakértői vélemény, az igazságügyi pénz- és tőkepiaci szakértő kirendelésére vonatkozó ügyészi indítványban megfogalmazott kérdések - amelyek a statikus mérlegadatokból célozták a hitelképtelenség megállapítását - ennek a vádirati tényállításnak az igazolására alkalmatlannak bizonyultak. A gazdasági társaságok kivétel nélkül B, C, egy esetben D adósminősítésű kategóriába estek, a Hitelszövetkezet hitelezési tevékenységet szabályozó előírásainak megfelelően hitelezhetőek voltak. Ezt igazolta az is, hogy a vádbeli időszakban a hitelszövetkezet1 egyre romló tőke és likviditási mutatói miatt szoros bankfelügyeleti ellenőrzés alatt állt, valamennyi kölcsön és hitelszerződést, így értelemszerűen a vádbelieket is a Szervezet2-nak meg kellett küldeniük ellenőrzésre, a Hitelszövetkezet hitelezési gyakorlatát a bankfelügyelet pedig nem kifogásolta. [581] Az igazságügyi pénz- és tőkepiaci szakértő is megerősítette egyébiránt az el nem fogadott szakvéleményben, hogy a hitelkihelyezések ugyan kockázatosak voltak, azonban gazdasági társaságok hitelezhetőek voltak, egyedül a Kft.6 vonatkozásában tett ezzel ellentétes állítást. [582] A fedezetcserék, a hitelszerződésben kikötött fedezetek kiengedése, a fizetési könnyítések a vád logikájából adódóan nem a bekövetkezett vagyoni hátránnyal, hanem annak a felszámolás időszakára eső megtérülésével vannak összefüggésben, amikor a vádlottak már nem voltak döntési pozícióban a hitelszövetkezetnél. Következésképpen ezek a hitelkihelyezések utáni események a hűtlen kezelés eredményének megfelelő vagyoni hátrány bekövetkezésével nem állnak oksági kapcsolatban. A vádlottak a bizonyításból adódóan nem látták és nem láthatták előre, hogy a fedezetből nem lesz megtérülés. [583] Az ügyészség a végindítványban a vagyonkezelői kötelezettség megsértését abban látta megvalósulni, hogy a hitelszövetkezet1 egyre romló, a működőképességet veszélyeztető tőke és likviditási helyzetében a vádlottaknak tartózkodniuk kellett volna az átlagosat meghaladó kockázatú hitelek engedélyezésétől, egyúttal olyan biztosítékokat, fedezeteket kellett volna kikötniük, amelyek lényegében automatikusan biztosítják az ügyfél nem fizetése, nem teljesítése esetén a kihelyezett hitelek megtérülését, így kellett volna kizárniuk a hitelezési veszteség bekövetkezésének a lehetőségét. [584] Ez az okfejtés nem helytálló, mert minden gazdasági, pénzügyi tevékenység, így a hitelnyújtás is hordoz magában bizonyos kockázatot, még az is, amely a kihelyezett hitelhez képest arányaiban többszörösen biztosítva van fedezettel. [585] A törvényszék az előbbiekben utalt arra, hogy a vád keretei között a vádbeli hitelezésekkel összefüggő testületi döntésekben való vádlotti részvétel, közreműködés körében kellett vizsgálni azt, hogy megvalósult-e a vádlottak részéről vagyonkezelési kötelezettségszegés. [586] Az elkövetés megkezdését a kötelességszegés által a vagyoni hátrány bekövetkeztéhez vezető okfolyamat megnyitása jelentheti, az irányadó ítéleti tényállás szerint ez a testületi döntések meghozatalával, a döntésben „igen” szavazat révén való részvétellel valósulhatott meg. [587] Az Igazgatóság, illetőleg a hitelezési folyamatban előző szinten eljárt CB viszont csak olyan hitelügylet tárgyában hozott döntést, amely megfelelt a Hitelszövetkezet hitelezési gyakorlatát szabályozó előírásoknak. A döntések előkészítéséért a mindenkori ügyvezetés (a vezető állású tisztviselők, Terhelt1 I.r. és II.r.vádlottak), valamint az előkészítésben szakmai alapon részt vett hitelszövetkezeti alkalmazottak felelősek. [588] A cenzúra előterjesztések és a kockázatkezelői záradék mindenkor a valós adatokat tartalmazták, azokból vontak következtetést a cenzúra előterjesztést készítő, illetőleg a CBi döntést meghozó személyek arra, hogy az adott ügyletek engedélyezése, pozitív elbírálása összhangban van a hitelszövetkezet hitelezési tevékenységét szabályozó előírásokkal, magával a hitelszövetkezet1 érdekeivel. [589] A vád álláspontjával szemben ezek az átlagosat meghaladó magas, vagy kiemelt kockázatú ügyletek hitelezhetőek voltak, amit az is igazol, hogy az eljárás során fel sem merült a cenzúra előterjesztéseket és a kockázatkezelői záradékot készítő személyek büntetőjogi felelősségének kérdése. [590] Összességében tehát a hiteldöntésekkel és a fedezetcserékre vonatkozó döntésekkel összefüggésben a vádlottak valósítottak meg vagyonkezelői kötelezettségszegést, ami objektív módon, a hitelszövetkezet tulajdonosainak érdekeivel, a megengedett kockázatvállalással, az ésszerű gazdálkodás követelményével összevetés nélkül rajtuk számon kérhető lenne. A döntéseket minden esetben – hangsúlyozni szükséges a vád szerint is – szakmailag megfelelően előkészített, a hitelszövetkezet1-hez hitelkérelemmel fordult társaságok gazdasági tevékenységére vonatkozó valós adatokat tartalmazó iratok alapján hozták meg. A cenzúra előterjesztésen és a kockázatkezelői záradékon kívül a további adatok, iratok vizsgálatára a CBi döntéshez, majd az igazgatósági döntéshez kizárólag abban az esetben lett volna szükség, amennyiben felmerül az, hogy a hitel visszafizetésével kapcsolatosan ésszerű kétely támasztható. Ilyen körülményt maga a vád sem fogalmazott meg és az a bizonyítás során sem volt feltárható. [591] A törvényszék ezután a megengedett kockázatvállaláson keresztül az ésszerű gazdálkodás feltételeit vizsgálta, annak megállapítása érdekében, hogy történt-e vagyonkezelői kötelezettségszegés, elsősorban a vezető állású Terhelt1 I.r. és II.r.vádlott részéről. [592] Az Igazgatóság a hitelnyújtásról való döntőshozatalkor lényegében a kockázatok vállalásáról, azok mérsékléséről, vagy a kockázatvállalás elutasításáról dönthetett, előzőleg a CB pedig erre vonatkozóan tett javaslatot az Igazgatóságnak. [593] A kockázat vállalásáról való döntésben részt vett, illetőleg ahhoz a CBi javaslattal hozzájáruló vádlottak az általános vagyonkezelési kötelezettségüket, vagyonvédelmi szabályokat abban az esetben szegték volna meg, ha tudatosan olyan kockázatot vállaltak volna, amely bizonyosan vagyoni hátránnyal jár. Ilyen kockázatvállalásra a bizonyítás anyagában adat nem merült fel, szakmailag nem kifogásolható, valós adatokat tartalmazó anyagokból dolgozott a CB és az Igazgatóság és hozták meg javaslatukat, illetve döntésüket a kockázatok vállalásáról. [594] Kétségkívül a vád tárgyát képező egyes ügyletekben az átlagosat meghaladó, a kockázatkezelői meghatározás szerint magas, illetve kiemelt kockázatot vállaltak a vádlottak (a CBi tagok ilyen kockázatvállalásra tettek javaslatot), ám le kell szögezni, hogy hitelkihelyezés, egyáltalán a gazdasági tevékenység nincsen kockázat nélkül, az eljárás tárgyát képező hitelezési ügyletekben érintett gazdasági társaságok nem voltak hitelképtelenek, objektív módszerrel nem volt megállapítható a vádlottak számára, hogy a vádbeli ügyletekből szükségszerű hitelezési veszteség, vagyoni hátrány keletkezik. [595] Erre a bizonyítás anyagában egyetlen adat nincsen, ilyenre a vád sem hivatkozik, következésképpen a vádlottak a vagyonkezelési feladataik teljesítése során a megengedett, szokásos kockázatvállalás kereteit nem lépték túl. Szándékuk egyértelműen arra irányult a kockázatos hitelkihelyezések során, hogy a hitelszövetkezet számára kedvezőbb vagyoni, jövedelmezőségi helyzetet teremtsenek, az ehhez szükséges objektív és szubjektív körülményeket kellő körültekintéssel vették figyelembe (BH.2015.B.13.). A hitelszövetkezet1 aktuális tőke és likviditási helyzetében a Hitelszövetkezet működése, a tevékenység folytatása feltételeinek biztosítása érdekében vállalták a magasabb kockázatot, mint ahogy arra a Szervezet2-nak elkészített és a bankfelügyelet által jóváhagyott intézkedési tervben a hitelszövetkezet1 ügyvezető igazgatója maga is utalt. [596] A gazdálkodási tevékenységet, jelen esetben a hitelkihelyezés gyakorlatát mindenkor az adott gazdasági és jogi környezetben kell vizsgálni. A hitelkihelyezések időpontjában napirenden volt a hitelszövetkezetek integrációja, a hitelszövetkezet1 konszolidációja, a vádlottak magatartása a hitelkihelyezésekről szóló döntések a hitelszövetkezet tevékenységének folytatását, a magasabb kockázatú, következésképpen magasabb hozamú hitelek révén a tőkemegfelelőségi mutatók javítását, végső soron a működés feltételeinek biztosítását célozták, egyúttal a döntések meghozatala során hitelezési előírást nem sértettek. [597] A kötelezettségszegés kapcsán meg kell jegyezni még azt is, hogy önmagában az, hogy a jegyzőkönyvekből adódóan érdemi vita a hiteldöntések kapcsán nem volt és a vád szerint több esetben is rövid idő alatt - a CBi döntéssel azonos, vagy azt követő napon - hozta meg az Igazgatóság a döntést, kötelezettségszegésnek nem minősül, főként azért nem, mert a laikus igazgatósági tag IV-VIII.r.vádlottak, valamint III.r.vádlott CB tag alappal bíztak, bízhattak a döntések megfelelő szakmai szintű előkészítésében és az ügyvezető igazgató Terhelt1 I.r., az igazgatósági elnök, II.r.vádlott Hitelszövetkezet működőképessége feltételeinek biztosítását célzó szándékában. [598] Kötelességszegést mindezek alapján az igazgatósági és CBi tag vádlottak a kockázatok vállalása kapcsán sem valósítottak meg. A hitelszövetkezet1 vezető állású tisztségviselői pozícióját betöltő vádlottak terhére sem róható vagyonkezelési kötelezettségszegés, ugyanis mindketten tudatában voltak annak, hogy a magasabb kockázatvállalással folytatott hitelezési gyakorlat nélkül az így elérni kívánt magasabb mértékű bevétel, eredmény nélkül a Hitelszövetkezet működőképességet veszélyeztető, vagy akár azt már a hitelek nyújtásának idején lehetetlenné tevő tőkehelyzet érdemben másképp nem javítható. [599] A 2. tényállási pont szerinti cselekményből adódóan a működőképesség látszatának fenntartása, a hitelszövetkezet megmentése állt a szándékukban, ugyanis esélye volt arra, hogy állami konszolidáció, azaz külső segítségnyújtás révén a Hitelszövetkezet tőkehelyzete rendbe hozható, ennek a várakozásnak reális alapja volt. [600] A magas, kiemelt kockázatú hitelnyújtásban megnyilvánuló vagyonkezelési kötelezettségszegést meghatározó vádhatósági álláspont helytelenségét támasztja alá az is, hogy a nyomozás nem magát a hitelezési gyakorlatot - az iratokból kitűnően 250-300 meg nem térült, bedőlt hitelt - hanem kizárólag a felszámolóbiztosok feljelentéseiben meghatározott hitelügyleteket tette a vád tárgyává. [601] A testületi döntéseket meghozó, a vádlottak személyéhez köthető „igen” szavazat mindenkor a hitelnyújtással járó kockázat vállalására vonatkozott, azt jelentette, hogy az előterjesztett hitel kölcsönszerződés a feltárt kockázatokkal együtt megköthető. Az „igen” szavazatok leadásával tehát kötelességszegés nem valósult meg, a magas, vagy kiemelt kockázatok vállalása az adott gazdasági, jogi környezetben az ésszerű működés körébe tartozott, aminek egyik oka az volt, hogy a hitelpiacon kockázatosabb gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteknek tudott a Hitelszövetkezet hitelt, kölcsönt nyújtani, többek között a hitelszövetkezeti konstrukció miatt. [602] Nincs adat arra a bizonyítás anyagában, hogy a vádlottak ne bízhattak volna abban, hogy a hitelek visszafizetésére kerülnek, akár a támogatott gazdasági tevékenységből, akár a fedezetből, akár más forrásból. A döntések meghozatalakor a rendelkezésre álló adatok alapján reálisan nem látták, nem láthatták előre azt, hogy a nyújtott hitel nem fog megtérülni a hitelszövetkezet részére. [603] Ezzel összefüggésben utalni kell arra is, hogy egyértelműen bizonyítottá vált, a Kft.2-nek, a Kft.6-nek és részben a Kft.5 Kft-nek, a Kft.15-nek nyújtott kölcsönöket az adósok képviselői a hitelkérelemben meghatározott céltól eltérő módon nem gazdasági tevékenységük során, és annak érdekében használták fel, hanem a Hitelszövetkezettől megszerzett összegekből tanú5nak és a tanú5 érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságoknak nyújtottak kölcsönt, valamint üzletrészeket vásároltak a fedezetet biztosító gazdasági társaságban, illetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságban. A hitelcéltól eltérő felhasználásokról egyik vádlottnak sem volt tudomása, a vagyoni hátrány okozásával összefüggő kötelességszegés kapcsán erre a vád sem tartalmazott adatot. [604] A Kft.3, az Kft.4 esetében a hitelek a hitelszövetkezet1tel korábban megkötött hitelek prolongálását szolgálta, a vádbeli hiteleket az érintett gazdasági társaságok a hitelszövetkezettel fennálló tartozásainak megfizetésére számolták el, következésképpen abszolút értelemben valójában ezekben az esetekben a Hitelszövetkezetet vagyoni hátrány nem érte. A Kft.4 és Kft.5 esetében a korábbi hitelek megújítása történt annak rögzítésével, hogy az előző hitelek visszafizetése rendben ment. [605] A hitelcéltól eltérő bizonyított felhasználások kapcsán utalni kell arra a hitelszövetkezet vagyonára gyakorolt hatásra is, hogy részben ezeket a hitelösszegeket a Hitelszövetkezettel szembeni alárendelt kölcsönök, valamint a hitelszövetkezet részjegyeinek jegyzésére, vásárlására, végső soron a Hitelszövetkezet tőkehelyzetének javítására fordították, következésképp a hitelszövetkezet1-et ért vagyoni hátrány sem egyezik meg valójában a vád szerinti hitelezési veszteséggel. [606] Az igazgatósági és CBi döntések a vádban vagyoni hátránynak minősített hitelezési veszteséggel tehát nincsenek szükségszerű oksági kapcsolatban. Az oksági összefüggést megalapozó tényeket, adatokat maga a vád sem tartalmazza, ilyet a törvényszék által lefolytatott bizonyítás nem tárt fel, épp ellenkezőleg, részben a hitelcéltól eltérő felhasználás arra utalhat, hogy a Hitelszövetkezethez hitelkérelemmel forduló gazdálkodó szervezetek képviselőinek eleve nem is feltétlenül állt szándékában a hitel visszafizetése, amiről egyik vádlottnak sem volt tudomása, arra a vád sem tartalmaz adatot. A fizetési készséget illető megtévesztésnél a döntéshozónál a vagyoni hátrány előrelátására vonatkozó tudati elemek és az azokhoz fűződő érzelmi viszonyulás hiányoznak.. [607] A bizonyítás anyaga végül valószínűsíti azt a pénzügyi és átvizsgálási jelentésben megfogalmazott feltételezést, hogy a hitelszövetkezet jogellenes, tilalmazott feltőkésítését szolgáló, a vizsgálatban feltárt koncentrált, adott időpontokhoz köthető részjegy adásvételek összefüggésben állhatnak a vádbeli hitelkihelyezésekkel is, amit a vád tényállása nem tartalmaz, ezért ennek az esetleges büntetőjogi következményeit a törvényszék nem vizsgálhatta. [608] Mindezek alapján a hitelszövetkezet1ben sem az igazgatósági tagok, sem pedig a CBi tagok vagyonkezelési kötelezettségre szóló megbízásból folyó kötelességszegést nem valósítottak meg, a vád tárgyává tett hitelek engedélyezése, majd utóbb a fedezetekre vonatkozó döntések és a hitelszövetkezetet ért vagyoni hátrány közötti okozati összefüggés nem áll fenn. Ezért Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt3 III.r. vádlottakat a Btk.6.§ (2) bekezdésében meghatározott, folytatólagosan elkövetett, a Btk.376.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének, Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII.r. és Terhelt8 VIII.r. vádlottakat a Btk.6.§ (2) bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett a Btk.376.§ (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének vádja alól a Be.566.§ (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával a törvényszék felmentette, mert a vádban (annak 1. pontjában) meghatározott cselekmény nem bűncselekmény. [609] I.r.vádlott a hitelszövetkezet1 ügyvezető igazgatója a hitelszövetkezet képviseletére jogosult személyként felelős volt a hitelszövetkezetre vonatkozó számviteli előírások megtartásáért. A tényállásból adódóan a hitelszövetkezet év4. évi gazdálkodása során a könyvvezetési kötelezettségét az ügyvezető igazgató I.r.vádlott megszegte, a számviteli törvény és a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet előírásainak tudatos megsértésével, figyelmen kívül hagyásával a számviteli nyilvántartások negyedéves zárása során az értékvesztések és visszaírások elszámolását nem a valós adatoknak megfelelően végeztette el, az értékvesztések igen jelentős összegű el nem számolása miatt a saját tőke a valóságosnál jóval magasabb értéken került kimutatásra a beszámolótervezetben. Ez a mulasztásban megnyilvánuló, tudatos szabályszegés azt eredményezte, hogy a hitelszövetkezet felszámolásának elrendelése előtt 2014. tavaszán, a beszámolókészítés időpontjában a hitelszövetkezet könyvvizsgálója nem hagyta jóvá, nem záradékolta a hitelszövetkezet1 beszámolóját. [610] I.r.vádlott az Igazgatóság elnöke, II.r.vádlott tudtával az értékvesztéseket a valós értéken azért nem mutatta ki, mert ebben az esetben a hitelszövetkezet saját tőkéjének negatív tartományba süllyedése miatt a pénzintézeti tevékenységet azonnal be kellett volna fejezni. [611] I.r.vádlott bűnösségét a vádirati minősítéssel megegyezően a Btk.403.§ (1) bekezdés a) pontjába a Btk.403.§ (4) bekezdése szerint ütköző és a (3) bekezdésben meghatározottak szerint büntetendő számvitel rendje megsértésének bűntettében megállapította a törvényszék, mivel a hitelszövetkezet1 pénzügyi intézményként gazdálkodott és közel egymilliárd forint összegű hibát idézett elő az ügyvezető igazgató vádlott az eredmény és a saját tőke vonatkozásában az értékvesztés nem valós értékének megfelelő elszámolásával. [612] A számvitel rendje megsértése bűntette minősített esetéért I.r.vádlott felelősséggel tartozik, nincsen jelentősége annak, hogy a év4. gazdasági évet érintő megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba a felszámolás során készített közbenső és tevékenységet lezáró mérleg elkészítésének, leadásának idején, azaz már nem I.r.vádlott ügyvezetősége idején valósult meg. I.r.vádlott felelőssége abban áll, hogy a könyvvezetési kötelezettség megsértésével a hivatkozott kormányrendeletben előírt negyedévenkénti értékvesztés elszámolása kapcsán idézte elő a (4) bekezdésében meghatározott ötszázmillió forintot közel kétszeresen meghaladó hibahatást. [613] A bizonyítás valószínűsítette azt, hogy a számviteli fegyelem megsértése bűntettének eredménye már a év4-as éveket megelőzően is bekövetkezhetett I.r.vádlott, könyvvezetésért felelős ügyvezető igazgató magatartásának eredményeként, azonban e vonatkozásban kétséget kizáró megállapítást tenni nem lehetett, ezért a törvényszék a váddal megegyezően I.r.vádlott felelősségét a számvitel rendje megsértése bűntette minősített esetében a év4-as beszámolókészítés kapcsán állapította meg. VI. [614] I.r.vádlott esetében a Btk.2.§ (1) bekezdését alkalmazva a cselekményt az elkövetés idején hatályban lévő büntető törvény szerint bírálta el a törvényszék. [615] A kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény büntetési tételének a középmértéke a Btk.80.§ (2) bekezdése szerint öt év. [616] A Btk.80.§ (1) bekezdése szerint a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte I.r.vádlott javára büntetlen előéletét, idősebb korát, a cselekmény elkövetésének motivációját, hiszen a hitelszövetkezet1 fennmaradása, a pénzintézeti tevékenységének folytatása érdekében követte el a számviteli előírások megsértésében testet öltő bűncselekményt, a jelentős, az elévülési időt meghaladó időmúlást. I.r.vádlott ténybeli beismerését, a terhére rótt bűncselekményt megalapozó tények elismerését enyhítő körülményként nem lehet figyelembe venni, mert felelősségét egyrészt tagadta, másrészt az értékvesztés elszámolásának jogellenes elmulasztása okiratokkal egyértelműen bizonyított volt a büntetőeljárás megindításától kezdve. A büntetés kiszabása során I.r.vádlott terhére súlyosító körülményt a törvényszék nem értékelt. [617] A Btk.79.§-ában foglalt büntetési célok elérése érdekében az enyhítő körülmények közül elsősorban a jelentős időmúlásra és az I.r.vádlott motivációjára figyelemmel a Btk.82.§ (1) és (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásával (az úgynevezett enyhítő szakasszal) legrövidebb, egy év tartamú szabadságvesztést szabta ki I.r.vádlottal szemben a törvényszék. [618] A szabadságvesztés végrehajtása nélkül a büntetés célok egyértelműen elérhetőek I.r.vádlott személyi körülményeire is figyelemmel, ezért annak végrehajtását a Btk.85.§ (1) és (2) bekezdését alkalmazva a törvény szerint meghatározható legrövidebb tartamú próbaidőre felfüggesztette. [619] A Btk.38.§ (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett a törvényszék a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról arra az esetre, ha a szabadságvesztés végrehajtását elrendelnék. [620] A hűtlen kezelés bűntettének minősített esete miatt emelt vád alól valamennyi vádlottat felmentette, ezért velük szemben a büntetőeljárás során a tulajdonukban lévő ingatlanokra elrendelt zár alá vétel kényszerintézkedést a Be.331.§ (1) bekezdés a) pont és c) pont alkalmazásával feloldotta a törvényszék. [621] A hitelszövetkezet1 f.a. magánfélként fellépő sértett polgári jogi igényét a Be.571.§ (1) bekezdésének alkalmazásával elutasította, mert a magánfél a büntetőeljárás időtartama alatt a bejelentett polgári jogi igényének megfelelő követelését engedményezési szerződéssel átruházta, azaz a felszámolás alatt álló hitelszövetkezet1 a továbbiakban már nem jogosult a polgári jogi igényként megjelölt követelések érvényesítésére. [622] A büntetőeljárás során a hitelszövetkezet1 tulajdonában volt lefoglalt tárgyakat a Be.320.§ (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával a törvényszék a lefoglalás megszüntetését követően a Be.321.§ (1) bekezdése szerint a hitelszövetkezet felszámolójának rendelte kiadni. [623] A büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költségből I.r.vádlottat a számvitel rendje megsértésének a bizonyítása során felmerült költségnek a megfizetésére kötelezte a Be.574.§ (1) bekezdése és (2) bekezdése szerint, míg a többi bűnügyi költségről úgy határozott a Be.575.§ (1) bekezdésének megfelelően, hogy azt az állam viseli. település4, 2024. február 9. Dr. Gergye Tamás s.k. Dr. Németh Mária s.k. Dr. Csejtei Péter s.k. bíró bíró bíró a tanács elnöke a tanács tagja a tanács tagja