........................................................................................................................................................................................................................................................................

1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 naih.hu/adatkezelesi-tajekoztatok Falk Miksa utca 9-11. KR ID: 429616918 ugyfelszolgalat@naih.hu

Ügyszám: NAIH-3443-1/2026. Tárgy: jogsértést megállapító határozat (NAIH-10128/2025.)

HATÁROZAT

## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a

## Szegedi Tudományegyetem (székhely: Szeged, Dugonics tér 13.; továbbiakban: SZTE)

kollégiumi felvételivel kapcsolatos adatkezelési gyakorlatának – az adatkezelés elvei érvényesülésének, az adatkezelés jogalapjának, valamint a megfelelő előzetes tájékoztatásnak a vizsgálatára kiterjedően – a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendeletnek (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) való megfelelősége tárgyában hivatalból indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza.

## 1. A Hatóság elmarasztalja az SZTE-t, mivel gondatlanul megsértette az általános

adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) és c) pontját, 6. cikk (1) bekezdését, 9. cikk (2) bekezdését és 13. cikk (1)-(2) bekezdését. 2. A Hatóság jelen határozat közlésének időpontjával a határozat V.5. pontjában írtak szerint, a jövőre vonatkozóan megtiltja az SZTE-nek az adattakarékosság elvét sértő, jogalap nélkül folytatott adatkezelést. Ennek érdekében a Hatóság utasítja az SZTE-t a jogellenesen kezelt összes személyes adat törlésére.

## 3. A Hatóság utasítja továbbá az SZTE-t, hogy nyújtson megfelelő tájékoztatást az

adatkezeléséről, és ezt igazolja a Hatóság felé. 4. A Hatóság a 1. pontban megállapított jogsértések miatt

## 2.000.000 Ft, azaz kétmillió forint adatvédelmi bírság

megfizetésére kötelezi az SZTE-t. 5. A Hatóság továbbá elrendeli a határozatnak a honlapján való közzétételét. A 2. és 3. pontban előírt intézkedések megtételét az SZTE-nek a jelen határozat kézhezvételétől számított 45 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok, így törlési jegyzőkönyv és adatkezelési tájékoztató előterjesztésével együtt – igazolnia a Hatóság felé.

## Az adatvédelmi bírságot jelen döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül a

Hatóság központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámlája (10032000- 01040425-00000000 Központosított beszedési számla IBAN: HU83 1003 2000 0104 0425 0000 0000) javára kell megfizetni. Az összeg átutalásakor a NAIH-3443/2026. BÍRS. számra kell hivatkozni. Ha az SZTE a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fenti számlaszámra késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a törvényes kamat, amely a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. A 2. és 3. pont szerinti kötelezés nem teljesítése, továbbá az adatvédelmi bírság és a késedelmi pótlék meg nem fizetése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. A határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg. Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan1, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Hatóság a határozatot honlapján azonosító adatokkal közzéteszi.

## INDOKOLÁS

## I. Előzménye k , ha tósági ellenőrzé s

(1) A Hatóság 2024. december 18. napján adatvédelmi hatósági ellenőrzést indított az SZTE kollégiumi felvételivel kapcsolatos adatkezelési gyakorlata – az adatkezelés elvei érvényesülésének, az adatkezelés jogalapjának, valamint a megfelelő előzetes tájékoztatásnak a vizsgálatára kiterjedően – általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelősége tárgyában, NAIH-12627/2024. számon. A vizsgált időszak a 2022-2024. tanév pályázati időszakára terjedt ki. (2) A Hatóság az ellenőrzés során két alkalommal (NAIH-12627-3/2024. és NAIH-1273-5/2025. számú végzések) nyilatkozattételre hívta fel az SZTE-t, mely felhívásoknak az SZTE mindkét alkalommal határidőben eleget tett (NAIH-1273-3/2025. és NAIH-1273-6/2025. számon iktatott iratok). (3) A Hatóság az ellenőrzés során a vizsgálat tárgyának megfelelően áttekintette az SZTE kollégiumi felvételi és ahhoz szorosan kapcsolódó szociális helyzetfelmérési eljárásával kapcsolatos adatkezelésének folyamatát. (4) Ennek keretében a Hatóság tájékoztatást kapott arról a vizsgált időszak vonatkozásában az érintettek számának a megjelölésével –, hogy a két eljáráshoz az SZTE milyen személyes adatokat kezel, milyen jogalapok alapján, valamint egészségügyi és más különleges adat kezelése esetében mely további, általános adatvédelmi rendelet 9. cikk szerinti jogszerűségi követelményt alkalmaz. Az SZTE tájékoztatást adott továbbá arról, hogy egy-egy adat igazolásához milyen iratokat kér be a két eljárásban a pályázóktól és milyen jogalap alapján, kitérve arra, hogy miként tesz eleget az iratok kezelése kapcsán az adattakarékosság

1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál: NAIH_K01 űrlap (2019.09.16.) Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap az alábbi linkről érhető el: https://naih.hu/kozig-hatarozat-birosagi-felulvizsgalata elvének. Az SZTE továbbá előadta azt is, hogy milyen módon ad tájékoztatást az adatkezelésről. Az SZTE a válaszait dokumentumok megküldésével támasztotta alá. (5) A Hatóság az SZTE nyilatkozatai és az azokhoz csatolt dokumentumok áttekintése, értékelése után a vizsgált időszakban jogsértés gyanúját észlelte az adattakarékosság elve érvényesülését, az adatkezelés jogalapját, valamint az adatkezelésről szóló tájékoztatást érintően, a pályázati anyagokhoz bekért iratokra, az adatkezelést előíró jogszabályi hivatkozásokra, valamint a nem egységes adatkezelési tájékoztatókra tekintettel. (6) A Hatóság a hatósági ellenőrzés során feltárt információk alapján az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek feltételezhető megsértése miatt a hatósági ellenőrzést 2025. április 28. napján lezárta és ugyanaznap hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indított az SZTE kollégiumi felvételivel kapcsolatos adatkezelési gyakorlata általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelőségének vizsgálata tárgyában.

## II. A hatósági eljárás menete

(7) A vizsgált időszak – a hatóság ellenőrzésnek megfelelően – a 2022-2024. tanév pályázati időszakára terjedt ki. (8) Az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról a Hatóság a 2025. április 28. napján kelt, NAIH-10128-1/2025. számú végzésében értesítette az SZTE-t, mely végzésben egyidejűleg nyilatkozattételre is felhívta a tényállás tisztázása érdekében. (9) A Hatóság végzésére az SZTE a 2025. május 12. napján kelt beadványában válaszolt (NAIH-10128-2/2025. számon iktatva).

(10) Mivel az SZTE válaszában előadottak áttekintése után további kérdések tisztázása vált szükségessé a vizsgált adatkezelést érintően, a Hatóság a 2025. június 20 napján kelt, NAIH-10128-3/2025. számú végzésében a tényállás tisztázása érdekében ismételten nyilatkozattételre hívta fel az SZTE-t. (11) A Hatóság végzésére az SZTE a 2025. július 18. napján kelt beadványában válaszolt (NAIH- 10128-4/2025. számon iktatva). (12) A Hatóság a NAIH-12627/2024. számon indult adatvédelmi hatósági ellenőrzés iratait, adatait, az ellenőrzést megalapozó közérdekű bejelentést (NAIH-12627-1/2024.) felhasználta jelen adatvédelmi hatósági eljárásban, melyről a NAIH-10128-5/2025. számú feljegyzés készült. (13) A Hatóság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a 2025. szeptember 25. napján kelt, NAIH-10128-6/2025. számú végzésében tájékoztatta az SZTE-t arról, hogy az adatvédelmi hatósági eljárásban a bizonyítási eljárás befejeződött és felhívta a figyelmét arra, hogy a tényállás tisztázása során feltárt bizonyítékokat az iratbetekintés szabályainak figyelembevételével megismerheti és további bizonyítási indítványokat tehet. (14) Az SZTE a 2025. október 9. napján kelt beadványában kérte az iratbetekintés biztosítását (NAIH-10128-7/2025. számon iktatva). (15) A Hatóság a 2025. október 27. napján kelt, NAIH-10128-8/2025. számú végzésében helyt adott az SZTE iratbetekintés iránti kérelmének. (16) Az SZTE a 2025. november 5. napján kelt beadványában kérte az eljárás iratai másolatának megküldését a Hatóságtól (NAIH-10128-9/2025. számon iktatva). (17) A Hatóság a 2025. november 12. napján kelt, NAIH-10128-10/2025. számú végzése mellékleteként küldte meg az SZTE részére az eljárás iratainak másolatát. (18) Az iratok megismerését követően az SZTE a 2025. november 25. napján kelt beadványában tett nyilatkozatot (NAIH-10128-11/2025. számon iktatva).

## III. A tényállás tis ztázása

III.1. A hatóság i e llen őrzés ben e lő ad ott nyilatkoz atok (19) A NAIH-10128-5/2025. számú feljegyzés mellékletét képező hatósági ellenőrzés iratanyaga szerint az SZTE a NAIH-1273-3/2025. és NAIH-1273-6/2025. számon iktatott beadványaiban az alábbiakat adta elő: (20) Az SZTE nyilatkozata szerint a kollégiumi felvételi eljárással kapcsolatos adatkezelés célja a jelentkezők beazonosítása és a velük való kapcsolattartás mellett – a pályázatok megfelelő elbírálása és az egyes jelentkezők pontszámának a megállapítása. Ezáltal pedig a kollégiumi ellátáshoz való hallgatói hozzáférés, a szociális helyzet felmérésével és figyelembevételével pedig a leginkább arra rászoruló hallgatók részére a kollégiumi ellátás biztosítása. (21) A 2022-2024. közötti időszakban a kollégiumi felvételi eljárást kezdeményező hallgatók számára vonatkozóan már nem álltak az SZTE rendelkezésére adatok, azonban megadta azokat az internetes elérhetőségeket, amelyek alatt letölthető táblázatok tartalmazzák az arra vonatkozó információkat, hogy hány jelentkező nyert felvételt az érintett négy félévben az SZTE kollégiumaiba. Ez alapján a 2022/2023. I. félévben 3526, a 2022/2023. II. félévben 3210, a 2023/2024. I. félévben 3657, míg a 2023/2024. II. félévben 3361 fő nyert felvételt. Az SZTE kollégiumaiban összesen 3807 az engedélyezett férőhelyi létszám. (22) Az SZTE nyilatkozata szerint a Kollégiumi Szabályzatának (2022. június 26.) a kollégiumi felvételi feltételeire és eljárására vonatkozó VI. fejezetének 1.1. pontja rögzíti, hogy „a kollégiumi felvétel eljárási és szervezeti rendjét az SZTE kollégiumi jelentkezések pontozásos rendszeréről, elbírálásának eljárási és szervezeti rendjéről szóló szabályzata határozza meg. A szakkollégiumok saját felvételi rendszert működtethetnek.” A VI.1.6. pont értelmében továbbá „a kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A kollégiumi felvételi eljárás során a felvételi kérelmekről és a fellebbezésről első fokon a Tagkollégiumi Bizottság dönt. A jogorvoslatokról a Kollégiumi Igazgatótanács határoz.” A pályázat beadásának módját a Kollégiumi Szabályzat VI.2.1-2.3. pontjai határozzák meg, melyek szerint a felvételi kérelmet az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon, alapvetően a Modulorendszeren keresztül kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a pályázati felhívásban meghatározott dokumentumokat. (23) Az SZTE nyilatkozata szerint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 12. § (1) bekezdése felhatalmazást ad a felsőoktatási intézmények számára a kollégiumi elhelyezés pályázat alapján történő biztosítására. E pályáztatás során válik szükségessé az adatkezelés, amely így a Korm. rendelet felhatalmazása alapján, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti közérdekű feladat ellátása jogalapon történik. Tekintettel arra, hogy a kollégiumi felvételi összefügg a szociális helyzetfelméréssel, az adatkezelés során kezelt adatok körét a Korm. rendelet, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) előírásai határozzák meg. A Korm. rendelet felsorolja azokat a személyes adatokat, amelyeket a kollégiumi felvételi eljárás során a hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni, nemcsak a pályázó, hanem annak hozzátartozói vagy vele egy háztartásban élők, vagyis a harmadik személy érintettek vonatkozásában is. Az SZTE táblázat formájában foglalta össze, hogy az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján a pályázók mely személyes adatait kezeli a kollégiumi felvételi eljárással összefüggésben, a Korm. rendelet mely rendelkezéseire tekintettel. Eszerint az alábbi jogalapok alapján az alábbi személyes adatokat kezeli az SZTE: (24) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésére tekintettel:

a hallgató lakcíme a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők száma a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők jövedelmi helyzete képzési hely és a lakóhely közötti távolság képzési hely és a lakóhely közötti utazás időtartama képzési hely és a lakóhely közötti utazás költsége a hallgató Tbj. szerinti közös háztartásban él-e amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségei fogyatékosság miatt különleges eszközök beszerzésére és fenntartására fordított összeg fogyatékosság miatt speciális utazási szükségletekre fordított összeg fogyatékosság miatt személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére fordított összeg a hallgató egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásainak összege a hallgatóval közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásainak összege a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak száma, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára a hallgató ápolásra szoruló hozzátartozója gondozásával járó költségek. (25) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján a Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésére tekintettel:

a hallgató tanulmányi teljesítményének adatai a hallgató közösségért végzett munkájának adatai a hallgató képzésének munkarendje a hallgató mentesülésének adatai. (26) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján a Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésére tekintettel:

a hallgató árva-e gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg a hallgató családfenntartó-e kollégiumi munkavégzés. (27) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján a Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésére tekintettel:

az előnyben részesítés adatai. (28) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján az Nftv. 41. § (1)

bekezdésére tekintettel:

hátrányos helyzetű-e csecsemőgondozási díjban részesül-e örökbefogadói díjban részesül-e gyerekgondozást segítő ellátásban részesül-e gyermeknevelési támogatásban részesedik-e gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van gyermek otthongondozási díjban részesül-e gyermek otthonápolása miatt ápolási díjban részesül-e gyermekgondozási díjban részesül-e fogyatékossággal rendelkezik-e nemzetiséghez tartozik-e. (29) A Szegedi Tudományegyetem Szabályzata a Kollégiumi Jelentkezések Pontozásos Rendszeréről, Elbírálásának Eljárási és Szervezeti Rendjéről (a továbbiakban: Pontozásos Szabályzat) (2011) 1. számú melléklete és az SZTE rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről szóló szabályzatának (2013. november 25. és 2023. október 30.) 1. számú mellélete alapján eltérő pontszámokat kap a pályázó hallgató az alábbi körülmények fennállása esetén: I. Családi háttérrel rendelkezők esetében:

1. Jövedelemtől függő tényezők: az egy főre jutó jövedelemre adott pontok 2. Jövedelemtől független tényezők: 2.1. Szülők/eltartók után járó pontok a) árva vagy állami gondozott nem öneltartók 35 pont b) nyugdíjas szülőnként 10 pont c) rokkantnyugdíjas szülőnként 10 pont d) munkanélküli szülőnként 10 pont e) egyedül nevelő szülő 25 pont 2.2. Egy háztartásban élő eltartottak, és utánuk adható pontok A közös háztartásban élők közül a családi bevételbe jövedelmet hozó családtagot (például nagyszülő, kereső testvér) nem veszik figyelembe a) munkanélküli testvérenként 10 pont b) kiskorú és/vagy közoktatásban tanuló testvérenként 20 pont c) súlyosan beteg testvérenként 25 pont d) felsőoktatásban tanuló testvérenként 25 pont 2.3. Lakóhely távolsága után adható pontok lakóhely távolsága a képzési helytől (1 pont/15km) maximum: 25 pont 3. Szubjektív pontként maximum 20 pont olyan szociálisan indokolt körülményekre, amelyek a fenti pontszámításba nem tartoznak bele (például magas gyógyszerköltség, tartósan táppénzen lévő szülő, egyedi, nehéz családi körülmények, speciális kiadások) II. Öneltartó pályázók esetében:

1. Jövedelemtől függő tényezők: az egy főre jutó jövedelemre adott pontok 2. Jövedelemtől független tényezők 2.1. A szülők/eltartók után adható pontként a pályázó mint önmagát eltartó személy (egy eltartó) 25 pont 2.2. Az eltartottak után járó pont: Amennyiben az öneltartónak gyermeke van gyermekenként 25 pont Árvaság, illetve állami gondozottság után járó öneltartás esetén 35 pont 2.3. Lakóhely távolsága után adható pontok: lakóhely távolsága a képzési helytől (1 pont/15km) maximum: 25 pont 3. Szubjektív pontként maximum 20 pont olyan szociálisan indokolt körülményekre, amelyek a fenti pontszámításba nem tartoznak bele (például magas gyógyszerköltség, tartósan táppénzen lévő szülő, egyedi, nehéz családi körülmények, speciális kiadások) (30) Az SZTE a nyilatkozata szerint az adatokra az általános szociális helyzetfelmérési adatlapon az alábbi sorrendben és csoportosításban kérdez rá: Személyes adatok és azon belül különleges adatok:

a jelentkező Neptun tanulmányi rendszer (a továbbiakban: Neptun) kódja, teljes neve, anyja születési neve, születési idő, születési hely, állampolgárság állandó lakcíme: irányítószám, város, utca, házszám a jelentkező értesítési címe: irányítószám, város, utca, házszám, elérhetőség a tanulmányi rendszerből a jelentkező e-mail-címe, telefonszáma, mobilszáma A jelentkező tanulmányi adatai:

anyaintézmény, képzés(ek) A jövedelemhez nem számító juttatások, kizárólag tájékoztató jelleggel:

szociális ösztöndíj tanulmányi ösztöndíj miniszteri ösztöndíj diákhitel árvaellátás gyermektartási díj egyéb bevételek: ezek megnevezése, összege Családi állapot

Előnyben részesítési követelményeknek megfelel-e

Egyéb körülmények:

államilag gondozott volt árva és 25 évnél fiatalabb Előnyben részesítési kategóriák:

árva családfenntartó fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult halmozottan hátrányos helyzetű nagycsaládos félárva gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg hátrányos helyzetű Lakhely adatai:

bejáró egyetemi kollégiumban lakik elsős hallgató, eltartóinál lakik albérletben lakik egyéb Állandó lakcímen albérletben él.

Havi költség: … Ft/hó

Állandó lakhely távolsága: … km

Önkormányzat által kiállított lakcímigazolás

Közös háztartásban lévő eltartók (vagy a hallgató, mint öneltartó) adatai név eltartó személye születési idő jellemzők: súlyosan beteg munkavállaló vállalkozó őstermelő nyugdíjas munkanélküli egyéb Lakcímkártya Válási határozat vagy különélési nyilatkozat A közös háztartásban élő eltartottak

Egyéb megjegyzés, közlendő, kiadások, költségek gyógyszerköltség ápolásra szoruló hozzátartozó a pályázó súlyos, tartós beteg, bérletköltség egyéb. (31) A pontszámítás során továbbá a szubjektív pontrendszer szerint pluszpont adható a pályázónak többek között súlyos betegsége esetén, laktóz intoleranciája, lisztérzékenysége, egyéb allergiája és hasonló betegsége esetén. (32) Az SZTE nyilatkozata szerint a pályázó hallgatók személyes adatainak kezelését a Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése írja elő, és azok felhasználásának elmulasztása jogsértő állapotot teremtene: „A pontrendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét, a 4. § (4) bekezdés szerint mentesülést, valamint ha a hallgatót az Nftv. 41. § (1) bekezdése alapján a kollégiumi jelentkezés elbírálásánál előnyben kell részesíteni, akkor az előnyben részesítés Nftv.-ben meghatározott feltételének fennállását is.” (33) Az SZTE nyilatkozata szerint az általa kezelt személyes adatok közül a különleges adatok kezelésének további jogszerűségét az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdés b) és g) pontja biztosítja. Mindezt a fogyatékos jelentkezők esélyegyenlőségének biztosítása céljából. Az adatkezeléshez a hallgató az adatlapon található nyilatkozat elfogadásával járul hozzá, az adatlapot enélkül nem lehet benyújtani. (34) Az SZTE nyilatkozata szerint azért szükséges megnevezni a súlyos, tartós betegségeket, mivel azokért eltérő pontok járnak. Abban az esetben, ha a pályázó súlyos, tartós beteg +10 pont, továbbá laktóz intolerancia, lisztérzékenység, valamint egyéb allergia és hasonló betegség esetén +3 pont jár számára. A különböző visszaélések visszaszorítása érdekében a tartós betegségre vonatkozóan orvosi igazolást kér az SZTE a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés e) pontja alapján, mely szerint „a hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait.” Az adatkezelés jogszerűségét az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdésében szereplő feltételek is alátámasztják. (35) Az SZTE nyilatkozata szerint a pályázók hozzátartozóinak, velük egy háztartásban élők személyes adatainak kezelését illetően a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése felhatalmazást ad a felsőoktatási intézmények számára a kollégiumi felvételi eljárás keretében, a szociális rászorultság felmérése érdekében a pályázó hozzátartozóinak vagy vele egy háztartásban élő természetes személyeknek a rendeletben meghatározott személyes adatainak a kezelésére. (36) A SZTE táblázat formájában foglalta össze, hogy az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésére tekintettel a pályázók hozzátartozóinak mely személyes adatait kezeli a kollégiumi felvételi eljárással összefüggésben, a Korm. rendelet mely rendelkezésére tekintettel. A hozzátartozókra vagy a pályázóval egy háztartásban élő érintettekre vonatkozó személyes adatok közül az egészségi állapotra vonatkozó adatok kezelésének általános adatvédelmi rendelet 9. cikk szerinti jogszerűségi követelménye a 9. cikk (2) bekezdés b), illetőleg g) pontja, mint ahogyan a pályázók esetében is ezekre hivatkozott az SZTE. Ez alapján az SZTE a pályázók hozzátartozóinak az alábbi személyes adatait kezeli:

a hozzátartozó vagy egy háztartásban élő lakcíme. a hozzátartozó vagy egy háztartásban élő lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők száma a hozzátartozó vagy egy háztartásban élő lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők jövedelmi helyzete a hozzátartozó vagy egy háztartásban élő Tbj. szerinti közös háztartásban él-e amennyiben a hozzátartozó vagy egy háztartásban élő nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségei a közös háztartásban élő közeli hozzátartozó egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásainak összege a közös háztartásban élő eltartottak száma az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségek. (37) Az SZTE nyilatkozata szerint a pályázat benyújtásakor első lépésként a Modulo felületen a hallgatóknak ki kell tölteniük a Hatóságnak is megküldött általános szociális helyzetfelmérő adatlapot, mivel a felvételi pontozás alapját az általános szociális helyzetfelmérő adatlapon a hallgató szociális helyzete alapján kapott pontok képezik. Az egységes értékelési pontrendszert a Hatóság rendelkezésére bocsátott Pontozásos Szabályzat (2011) tartalmazza. A Pontozásos Szabályzat 1. számú melléklete meghatározza, hogy milyen, a jelentkező szociális helyzetére vonatkozó tényezőket, szempontokat vesz figyelembe az SZTE a pontozás során. A Pontozásos Szabályzat szerint az összesített pontszámot a hallgató szociális helyzetére, tanulmányi teljesítményére és a közösségért végzett munkájáért adott pontok összege adja. A pályázó által kitöltött adatlap és az ahhoz csatolt dokumentumok adatai mellett még a Neptunból is vesz át az SZTE személyes adatokat. Mindez az Nftv. és a Korm. rendelet felhatalmazása, valamint a vonatkozó SZTE belső szabályzatokban (például a Kollégiumi Szabályzatban, a Pontozásos Szabályzatban, az adatvédelmi szabályzatban) előírtak alapján történik. (38) Az általános szociális helyzetfelmérő adatlap alján több nyilatkozat is található. Ezek elfogadása kötelező, a mellettük található checkbox kipipálásával. A nyilatkozatok elfogadását követően van lehetősége a pályázónak az általános szociális helyzetfelmérő adatlap beadására, és azt követően a kollégiumi jelentkezés benyújtására, csatolt űrlapként. Tehát a szociális helyzetfelmérő adatlap kitöltésének hiányában nem történhet meg a kollégiumi jelentkezés beadása. Az SZTE nem rendelkezik adatokkal arra vonatkozóan, hogy hány hallgató töltötte ki az általános szociális helyzetfelmérő adatlapot a vizsgált időszakban. (39) A szociális helyzetfelmérő adatlap kitöltése félévente szükséges, a kollégiumi jelentkezés évente egyszer történik: a felsőévesek számára a jelentkezési időszak az adott év áprilismájus hónapja, míg az elsőévesek számára július-augusztus hónapokban van lehetőség a kollégiumi jelentkezés benyújtására. (40) A SZTE előadta azt is, hogy a kollégiumi felvételi eljárás során az adatkezelési tevékenysége olyan személyes adatkategóriák kezelésére is kiterjed, amelyek kezelése az érintett önkéntes hozzájárulása alapján történik. Az SZTE az önkéntes hozzájárulás megadása kapcsán is úgy nyilatkozott, hogy a hozzájárulás a szociális helyzetfelmérő űrlapon található nyilatkozatok elfogadásával történik meg. A hozzájárulás alapján kezelt adatokat a határozat (105) bekezdése tartalmazza. (41) A Modulo felületen elérhető és a Hatóságnak is megküldött általános szociális helyzetfelmérő adatlapon öt olyan nyilatkozat szerepelt a vizsgált időszakban, amelyet a pályázónak el kellett fogadnia az adatlap beadásához. Ezek elnevezése: „Nyilatkozat 00”, „Nyilatkozat 01”, „Nyilatkozat 02”, „Nyilatkozat 03”, „Nyilatkozat 04”. E nyilatkozatok közül adatvédelmi szempontból a „Nyilatkozat 04” releváns, mely az alábbiakat tartalmazza: „Nyilatkozom, hogy kifejezetten hozzájárulok ahhoz, hogy a vonatkozó szabályzatok és felsőbb jogszabályok szerinti jogosultak az egyes hallgatói juttatások megítélésével összefüggésben az általam a jelenleg megadott és az „ETR” elektronikus rendszerében egyébként rögzített adataimat (adatok, tények, igazolások) az egyes hallgatói juttatások megítéléséhez szükséges mértékben felhasználják (adatkezelés, adattovábbítás); ezzel összefüggésben egyéb álláspontot nem kívánok kifejteni. Tudomásul veszem, hogy a jogosultak ezen adatokat az eljárással nem érintett harmadik fél részére nem továbbítják. Hozzájárulok továbbá ahhoz, hogy a megadott elérhetőségeimen (különösen: e-mail-cím, telefonszám) keresztül a szükséges mértékben az e-mail vagy telefonos kapcsolatot az adatkezelésre jogosultak velem felvegyék. Tudomásul veszem a tájékoztatást, miszerint személyes adataim kezelésével összefüggésben egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXXIII. törvény, a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Szegedi Tudományegyetem vonatkozó szabályzatainak rendelkezései az irányadóak; az adatkezeléssel kapcsolatos jogaim esetlegesen vélelmezett megsértése esetén jelzéssel élhetek a szolgáltatással érintett szervezeti egység vezetőjéhez.” (42) Az SZTE nyilatkozata szerint a vizsgált időszak óta a „Nyilatkozat 04” szövegezését az alábbiak szerint módosította: az „ETR” elektronikus rendszer helyett a „Neptun” elektronikus rendszer szerepel, a hatálytalan személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXXIII. törvény helyett pedig az általános adatvédelmi rendeletre való hivatkozás került. (43) A „Nyilatkozat 04”-nek az a rendelkezése, mely szerint „hozzájárulok továbbá ahhoz, hogy a megadott elérhetőségeimen (különösen: e-mail-cím, telefonszám) keresztül a szükséges mértékben az e-mail vagy telefonos kapcsolatot az adatkezelésre jogosultak velem felvegyék” az SZTE nyilatkozata szerint akként értelmezendő, hogy a Modulo rendszer az email-es elérhetőségén keresztül értesíti a pályázót az adatlap állapotának változásával, adott esetben például hiánypótlásával kapcsolatban. Az e-mail-cím és a telefonszám kezelésének célja a pályázóval való kapcsolattartás, jogalapja pedig a hallgató önkéntes hozzájárulása ezen adatai kezeléséhez. Elsődlegesen az e-mail-címen zajlik a kapcsolatfelvétel a hallgatóval, és ha a pályázó nem válaszol az e-mailes jelzésre, csak akkor próbálják meg telefonon felvenni vele a kapcsolatot az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: EHÖK) munkatársai. (44) Az SZTE az adatok igazolásához szükséges iratok kapcsán előadta, hogy az EHÖK minden félévben frissített listát tesz közzé, amely tartalmazza azt is, hogy mely igazolással, mely személyes adatot kell igazolni. A SZTE táblázat formájában – és a vizsgált időszak féléveiben alkalmazott igazoláslisták megküldésével – foglalta össze, hogy mely adat meglétéhez milyen igazolást fogad el, mivel annak hiányában nem ítélhető meg megalapozottan a pályázó szociális helyzete. Nyilatkozata szerint az iratok bekérésének és a bennük szereplő személyes adatok kezelésének jogalapja az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja. (45) Ez alapján az alábbi személyes adatok igazolására az alábbi iratokat, igazolásokat fogadja el az SZTE:

lakcím igazolására lakcímet igazoló hatósági igazolvány (a továbbiakban: lakcímkártya). Az igazoláslisták szerint „minden, pályázatban feltüntetett személyre nézve kötelező lakcímkártya mindkét oldala és az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről”. Külföldi lakcím esetében „a Magyarországon ismert lakcímkártya helyett a polgárok lakcím adatait tartalmazó nyilvántartást vezető hatóság (szerv) által kiállított, az eltartó vagy az eltartott lakcímét egyértelműen megjelölő igazolás, és annak az SZTE EHÖK Külügyi Bizottság (vagy fordítóiroda) által elkészített vagy véleményezett magyar nyelvű fordítása szükséges.” jövedelemhez nem számított juttatások: ezeknek az adatoknak a pontszámító algoritmus szempontjából nincs jelentősége, kizárólag tájékoztatásul szolgálnak a mérlegelésen alapuló (szubjektív) pontok megállapítása során az elbíráló részére. Ezen adatokat nem szükséges igazolni. - Előnyben részesítési körülmények

• fogyatékosság vagy egészségi állapota miatti rászorultság igazolására a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által kiállított szakvélemény, vagy (egészségi állapota miatt rászorult hallgató esetében) szakorvos által kiállított szakvélemény. Az igazoláslisták szerint olyan szakvélemény szükséges, amelyen szöveg és szám szerinti megjelöléssel feltüntetésre került, hogy a pályázó munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy legalább 50%os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll. • halmozottan hátrányos helyzet igazolására a) jegyzői igazolás vagy b) jegyzői igazolás a jegyzői védelembe vételről vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény folyósításáról, és az alábbi igazolások közül legalább kettő:

• a fiatal felnőttet együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő vagy családba-fogadó gyám önkéntes nyilatkozata legfeljebb alapfokú iskolai végzettségről • a munkaügyi hatóság igazolása a fiatal felnőttet nevelő szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő vagy családba-fogadó gyám álláskeresőként történő nyilvántartásáról • a fiatal felnőtt elégtelen lakókörnyezetét alátámasztó környezettanulmány, c) igazolás nevelésbe vett fiatal felnőttről vagy d) igazolás utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttről, e) bármilyen olyan 2013. szeptember 1. (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításának hatálybalépése) után kelt, az eljárásra jogosult szerv által kiállított dokumentum (például felvételi határozat), amelyben hitelt érdemlő módon fel van tüntetve, hogy ezen körülményt a felsőoktatási felvételi jelentkezéskor elfogadták és többletpontszámként értékelték. • családfenntartói állapot igazolására a gyermeke születési anyakönyvi kivonata vagy önkormányzati igazolást a gyermek meglétéről vagy önkormányzati igazolást az ápolási díjról • nagycsaládos hallgató esetében: a) születési anyakönyvi kivonatok (a 7. életévét be nem töltött testvér esetén), b) iskolalátogatási igazolások vagy annak hiányában a diákigazolvány másolata (18. életévét be nem töltött testvér esetén) c) hallgatói jogviszony igazolás vagy annak hiányában a diákigazolvány másolata (felsőoktatásban tanuló testvér esetén) d) év feletti, jövedelemmel rendelkező testvér esetén a foglalkoztatottságának megfelelő igazolás vagy e) gyámhatósági igazolás (abban az esetben is, ha a szülők nem vér szerinti szülők) • 25 év alatti árva hallgató esetében: a) halotti anyakönyvi kivonatok vagy b) halotti anyakönyvi kivonat és válási határozat / nyilatkozat, vagy c) ha az anyakönyvi kivonatok elvesztek, a nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás (az árvaellátás összegét tartalmazó szelvénnyel). • 25 év alatti hátrányos helyzetű hallgató esetében a) jegyzői igazolás, amelyben kifejezetten szerepel, hogy a hallgató hátrányos helyzetű; b) jegyzői igazolás a jegyzői védelembe vételről, vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény folyósításáról, és az alábbi igazolások közül egy:

• a fiatal felnőttet együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő vagy családba-fogadó gyám önkéntes nyilatkozata legfeljebb alapfokú iskolai végzettségről, • munkaügyi hatóság igazolása a fiatal felnőttet nevelő szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő vagy családba-fogadó gyám álláskeresőként történő nyilvántartásáról, • a fiatal felnőtt elégtelen lakókörnyezetét alátámasztó környezettanulmány • nagykorúság miatt megszűnt gyámság (állami gondozott volt) igazolására gyámhatósági igazolás • félárva hallgató esetében halotti anyakönyvi kivonat vagy, ha az anyakönyvi kivonat elveszett, a nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás. A másik szülőt teljesen igazolni kell, ha a szülei elváltak, illetve nem élnek együtt, akkor a válási határozat (ha az eljárás még folyamatban van, bármilyen irattal, amelyből kiderül, hogy az eljárást megindították), különélő eltartók/szülők esetén nyilatkozat, mely nyilatkozatot két tanúnak kell hitelesítenie, illetve a tartásdíj összegéről vagy annak hiányáról igazolás (például rózsaszín csekk, nyilatkozat hitelesítve két tanúval) - Közös háztartásban lévő eltartók adatai: az igazoláslisták szerint ebben a kategóriában az igazolás összesen három tényre terjed ki; mindhárom tényt minden egyes eltartóra nézve külön-külön szükséges igazolni: Az eltartó személye (az eltartó milyen rokonsági viszonyban áll a hallgatóval, és milyen az eltartó családi állapota; például elvált édesanya, nőtlen édesapa). Ennek esetei az igazoláslisták szerint:

• „Édesanyám, aki házasságban él (édesapámmal vagy új házasságkötést követően jelenlegi férjével)” A szükséges igazolás: az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. További igazolások kizárólag a foglalkoztatási viszony jellegétől függnek. • „Édesanyám, aki elvált (édesapámtól elvált) és nem kötött újabb házasságot” A szükséges igazolás: a bontópert követően a bíróság által meghozott határozat; vagy ha az eljárás még folyamatban van, bármilyen irat, amelyből kiderül, hogy az eljárást megindították. (Amennyiben a bontóperben a bíróság által meghozott határozat a tartásdíjat nem tartalmazza, azt nem szükséges igazolni). Szükséges emellett az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. • „Édesanyám, aki özvegy (édesapám elhunyt) és nem kötött újabb házasságot” A szükséges igazolás: az elhunyt édesapa halotti anyakönyvi kivonata, vagy ha a halotti anyakönyvi kivonat elveszett, a nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás (az árvaellátás tényét tartalmazó a folyósítás típusát megjelölő [zöld, táblázatos formátumú] dokumentum, azaz „nyugdíjszelvény”). Szükséges emellett az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. • „Édesanyám, aki külön él (édesapámtól külön él)” A szükséges igazolás: a különélés tényét tartalmazó, kettő tanú aláírásával és lakcímével ellátott hallgató vagy szülő által aláírt nyilatkozat, vagy a különélés tényét tartalmazó bármilyen harmadik szerv, hatóság által kiállított vagy általa átvett irat. Szükséges emellett az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. • „Édesanyám, aki hajadon (nem kötött házasságot)” A szükséges igazolás: a területileg illetékes járási hivatal ügyfélszolgálata (kormányablak) által kiállított, a pályázási időszak kezdeténél nem régebbi igazolás, (kivonat a központi adat és lakcím nyilvántartásban tárolt adatokról), amely tartalmazza a hajadon családi állapot megjelölést. Szükséges emellett az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala • „Édesapám, aki házasságban él (édesanyámmal vagy új házasságkötést követően jelenlegi feleségével)” Amennyiben a nem öneltartó hallgató kettő szülő (édesanya és édesapa) adatait is megjelöli, magát a rokonsági viszonyt / családi állapotot nem kell igazolni. Szükséges az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. • „Édesapám, aki elvált (édesanyámtól elvált) és nem kötött újabb házasságot”

A szükséges igazolás: a bontópert követően a bíróság által meghozott határozat; vagy ha az eljárás még folyamatban van, bármilyen irat, amelyből kiderül, hogy az eljárást megindították. (Amennyiben a bontóperben a bíróság által meghozott határozat a tartásdíjat nem tartalmazza, azt nem szükséges igazolni). Szükséges az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. • „Édesapám, aki özvegy (édesanyám elhunyt) és nem kötött újabb házasságot” A szükséges igazolás: az elhunyt édesanya halotti anyakönyvi kivonata, vagy ha a halotti anyakönyvi kivonat elveszett, a nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás. Szükséges az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya. • „Édesapám, aki külön él (édesanyámtól külön él)” A szükséges igazolás: a különélés tényét tartalmazó, kettő tanú aláírásával és lakcímével ellátott hallgató vagy szülő által aláírt nyilatkozat, vagy a különélés tényét tartalmazó bármilyen harmadik szerv, hatóság által kiállított vagy általa átvett irat. Szükséges az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya. • „Édesapám, aki nőtlen (nem kötött házasságot)” A szükséges igazolás: a helyi önkormányzat által kiállított, a pályázási időszak kezdeténél nem régebbi, (kivonat a központi adat és lakcím nyilvántartásban tárolt adatokról), amely tartalmazza a nőtlen családi állapot megjelölést. Szükséges az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. • „Nagyszülőm” A szükséges igazolás: az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. Ennek másolatán kívül szükséges még a meg nem jelölt szülővel/szülőkkel összefüggésben az alábbi igazolás(ok):

bontópert követően a bíróság által meghozott határozat; vagy ha az eljárás még folyamatban van, bármilyen irat, amelyből kiderül, hogy az eljárást megindították; vagy a különélés tényét tartalmazó, kettő tanú aláírásával és lakcímével ellátott hallgató vagy szülő által aláírt nyilatkozat, vagy a különélés tényét tartalmazó bármilyen harmadik szerv, hatóság által kiállított vagy általa átvett irat. (Amennyiben a bontóperben a bíróság által meghozott határozat a tartásdíjat nem tartalmazza, azt nem szükséges igazolni). elhunyt szülő(k) esetében halotti anyakönyvi kivonat(ok), vagy ha a halotti anyakönyvi kivonat elveszett, a nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás. amennyiben a nagyszülőt/nagyszülőket jelöli meg a pályázatban és szüleitől gazdaságilag független (és nem érvényesül az árva kategória), nyilatkozni kell a családszerkezetről két tanú előtt.

Amennyiben valamely nagyszülő a kizárólagos eltartó, státuszát (elvált, különélő, özvegy) igazolni kell. • „Testvérem/féltestvérem/mostohatestvérem” A szükséges igazolás: a testvér lakcímét igazoló az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (Az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket.) és „lakcímkártya” mindkét oldala, amelyek másolatán kívül szükséges még amennyiben a pályázó testvére/féltestvére/mostohatestvére gyámsága alatt áll(t), az erről szóló, szociális és gyámhivatal által kiállított igazolás, testvér/féltestvér/mostohatestvér jövedelméről szóló igazolás (munkáltatói jövedelemigazolás vagy a NAV-jövedelemigazolás) • „Nevelőszülőm / örökbefogadó szülőm / édesanyám férje új házasságkötést követően” Nevelőszülő / örökbefogadó szülő esetében a szükséges igazolás: a gyámhatóság által kiállított igazolás. Új házasságkötés esetében igazolás nem szükséges. Szükséges emellett az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. • „Nevelőszülőm / örökbefogadó szülőm / édesapám felesége új házasságkötést követően” Nevelőszülő / örökbefogadó szülő esetében a szükséges igazolás: a gyámhatóság által kiállított igazolás. Új házasságkötés esetében igazolás nem szükséges. Szükséges emellett az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. • „Törvényes gyámom” A szükséges igazolás: a gyámhatóság által kiállított igazolás. Szükséges emellett az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. • „Egyéb” A szükséges igazolás az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. Ezen kívül az eltartó által két tanú előtt tett nyilatkozattal szükséges igazolni (a pályázatban megjelenő családszerkezet minél könnyebb értelmezése érdekében). A dokumentum mellékleteiben megtalálhatóak a szükséges sablonok Az eltartó foglalkoztatása (az eltartó milyen jogcím alapján, milyen típusú jövedelemmel rendelkezik; például munkavállaló, egyéni vállalkozó) és havi bevétele (az eltartó milyen mértékű jövedelemmel rendelkezik; például havi nettó 73500 Ft-ot keres)

• öneltartó esetében az öneltartói állapotra vonatkozó, a hallgató által aláírt, közjegyző előtt tett és közjegyző által hitelesített nyilatkozat (kivéve árva, házas, élettársi kapcsolatban élő hallgató esetében, amikor ezen nyilatkozat nem szükséges)

• lakhely adatok bejáró hallgató esetében: egy havi bérletszelvény az elmúlt három hónapból és a diákigazolvány másolata • lakóhely adatok albérletes hallgató esetében: kettő tanú aláírásával és lakcímével ellátott bérleti (albérleti) szerződés (amely tartalmazza a havi bérleti díjat) és a bérbeadó (főbérlő) által kiállított, kettő tanú aláírásával és lakcímével ellátott nyilatkozat, amely tartalmazza a havi várható közüzemi („rezsi”) költségeket is (a nyilatkozat csak abban az esetben szükséges, amennyiben a szerződés ez utóbbit nem tartalmazza) vagy (szerződés hiányában) a bérbeadó (főbérlő) vagy a bérlő által kiállított, kettő tanú aláírásával és lakcímével ellátott nyilatkozat, amely tartalmazza a havi bérleti díjat és a havi várható közüzemi („rezsi”) költségeket is • egyéb szálláshelyen lakó hallgató esetében: a szívességi lakás-, helyiséghasználatról rendelkező, kettő tanú aláírásával és lakcímével ellátott szerződés; vagy az intézmény vezetőjének/a jogi személy képviselőjének hiteles, cégszerű aláírásával ellátott, az ingatlanban történő lakhatás tényét igazoló nyilatkozat; vagy az érintett felsőoktatási intézmény vagy a hallgatói csereprogram szervezője által kiállított igazolás (például: Erasmus, áthallgatói- vendéghallgatói jogviszony) • munkavállaló esetében munkáltatói jövedelemigazolás, melyen szerepel a pályázat benyújtásának időpontját megelőző három hónap nettó jövedelme. A NAV által kiállított jövedelemigazolás nem szükséges. • vállalkozó (társas vállalkozó, gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező tag) esetében: a NAV által kiállított, az adott év jövedelmi viszonyaira vonatkozó jövedelemigazolás + egyéni vállalkozói igazolvány vagy a nyilvántartást vezető szerv által kiállított, a 2009. évi CXV. törvény 9. § szerinti igazolás vagy cégkivonat a gazdasági társaságról, amelyben olyan mértékű üzletrésszel rendelkezik, amely számára a mindennapi megélhetést életvitelszerűen biztosítja. • őstermelő esetében a NAV által kiállított, az adott év jövedelmi viszonyaira vonatkozó jövedelemigazolás, + őstermelői igazolvány • öregségi nyugdíjas esetében a nyugdíjfolyósító igazgatóság igazolás (nyugdíj összegének és jogcímének igazolása). A NAV által kiállított jövedelemigazolás nem szükséges. • rokkantnyugdíjas esetében a nyugdíjfolyósító igazgatóság vagy az egészségkárosodás, megváltozott munkaképesség, munkaképesség csökkenéssel összefüggésben megállapított, szociális jellegű ellátásra való jogosultsággal összefüggésben eljáró szerv által kiállított igazolás, vagy bármilyen, az arra jogosult szerv által kiállított igazolás vagy amelyből a rokkantsági nyugdíj (a rokkantsági nyugdíj tényét tartalmazó, a folyósítás típusát megjelölő dokumentum, azaz „nyugdíjszelvény”); (vagy a fentiek szerinti szociális jellegű ellátás) jogcíme és összegszerűsége kétséget kizáró módon megállapítható. A NAV által kiállított jövedelemigazolás nem szükséges. • regisztrált munkanélküli esetében a munkaügyi hatóság által kiállított igazolás a munkanélküliség tényéről, valamint az ellátás folyósítására jogosult szerv által kiállított igazolás az ellátásról (vagy annak hiányáról). A NAV által kiállított jövedelemigazolás nem szükséges. • nem regisztrált munkanélküli esetében a hallgató vagy az eltartó által közjegyző előtt tett és közjegyző által hitelesített nyilatkozat, amely havi átlag összegszerűen, nettó módon kiszámítva, magyar forintban kifejezve tartalmazza, hogy a nyilatkozó (vagy ha a hallgató nyilatkozik, akkor az eltartó) milyen jogcímen megszerzett jövedelemből látja el a mindennapi élethez alapvetően szükséges létfeltételeit.

Közös háztartásban élő eltartottak adatai Az igazolás összesen három tényre terjed ki; mindhárom tényt minden egyes eltartottra nézve külön-külön szükséges igazolni: Hozzátartozói viszony (az eltartott milyen rokonsági viszonyban áll a hallgatóval; például gyermeke, testvére);

• „Testvérem/féltestvérem/mostohatestvérem” A szükséges igazolás: az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala; ezen túlmenően (közoktatást megelőzően) születési anyakönyvi kivonat, vagy (közoktatás folyamán) iskolalátogatási igazolás vagy annak hiányában a diákigazolvány másolata, vagy (felsőoktatás folyamán) hallgatói jogviszony igazolás vagy annak hiányában diákigazolvány másolata. Felsőoktatásban az érintett félévre történő be nem jelentkezés („passzív” félév) esetén az erről szóló határozat, vagy a felsőoktatási felvételi határozat. Nem Magyarországon, eltérő ütemezés szerint folytatott tanulmányok (például novemberben, áprilisban megkezdett félév) esetén a felsőoktatási felvételi határozat. Ha a testvér alap- vagy középfokú tanulmányait befejezte és a következő képzési szintre történő felvétel még nem igazolható, ebben az esetben az elvégzett képzési szintnek megfelelő kategória jelölendő és igazolandó. • „Nagyszülőm” A szükséges igazolás: az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket.) és lakcímkártya mindkét oldala. Amennyiben az eltartó nagyszülő a kizárólagos egyedüli eltartó, státuszát igazolni szükséges (elvált, különélő, özvegy). • „Saját gyermekem” A szükséges igazolás: az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. Ezen túlmenően (közoktatást megelőzően) születési anyakönyvi kivonat, vagy (közoktatás folyamán) iskolalátogatási igazolás vagy annak hiányában diákigazolvány másolata, vagy (felsőoktatás folyamán) hallgatói jogviszony igazolás vagy annak hiányában diákigazolvány másolata. Felsőoktatásban az érintett félévre történő be nem jelentkezés („passzív” félév) esetén az erről szóló határozat, vagy a felsőoktatási felvételi határozat. Nem Magyarországon, eltérő ütemezés szerint folytatott tanulmányok esetén a felsőoktatási felvételi határozat. • „Gyámság vagy gondnokság alatt álló édesanyám” A szükséges igazolás: a gyámhatóság által kiállított igazolás. Szüksége az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. • „Gyámság vagy gondnokság alatt álló édesapám” A szükséges igazolás: a gyámhatóság által kiállított igazolás. Szükséges az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. • „Gyámságom alatt álló kiskorú gyermekem” A szükséges igazolás: a gyámhatóság által kiállított igazolás. Szükséges az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és lakcímkártya mindkét oldala. • „Egyéb” A szükséges igazolás: az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolás az egy lakcímen élőkről (az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, számszerűen nem elegendő) és „lakcímkártya” mindkét oldala. B) az eltartott foglalkoztatása (az eltartott milyen jogcím alapján, milyen típusú jövedelemmel rendelkezik; például munkavállaló, egyéni vállalkozó) és havi bevétele (az eltartó milyen mértékű jövedelemmel rendelkezik)

• munkavállaló A szükséges igazolás: a munkáltató által kiállított olyan jövedelemigazolás, amely az utolsó három hónap jövedelemátlagát havi összegszerűen, nettó módon kiszámítva, magyar forintban kifejezve tartalmazza (nem fogadható tehát el a „bérkarton”, bérjegyzék). Friss munkavállalói jogviszony esetében (ha a munkavállaló munkáltatói jövedelemigazolást még nem tud beszerezni) munkaszerződés elfogadható. A NAV által kiállított jövedelemigazolás nem szükséges. • vállalkozó (társasvállalkozó, gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező tag, betéti társaság beltagja) Együttesen kettő igazolás szükséges: egyrészt (az egyéni vállalkozói jogviszonyra nézve) egyéni vállalkozói igazolvány, vagy (2010. január 1-jét követően megkezdett egyéni vállalkozói tevékenység esetében) egyéni vállalkozói igazolvány vagy a nyilvántartást vezető szerv által kiállított, a 2009. évi CXV. törvény 9. § szerinti igazolás; vagy amennyiben az eltartó nem egyéni vállalkozó, de gazdasági társaságban olyan mértékű üzletrésszel rendelkezik, amely számára a mindennapi megélhetést életvitelszerűen biztosítja, abban az esetben a gazdasági társaságról a cégbíróság által kiállított, 3 hónapnál nem régebbi cégkivonat. Másrészt a NAV által kiállított, az adott év jövedelmi viszonyaira vonatkozó jövedelemigazolás. Amennyiben az egyéni vállalkozónak az adott évre vonatkozó NAV jövedelemigazolása nincs, abban az esetben az igazolás kiadásának megtagadását magában foglaló határozatot kell mellékelni. • őstermelő Együttesen kettő igazolás szükséges: egyrészt (a mezőgazdasági őstermelői jogviszonyra nézve) mezőgazdasági őstermelői igazolvány; másrészt a NAV által kiállított, az adott év jövedelmi viszonyaira vonatkozó jövedelemigazolás. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelőnek az adott évre vonatkozó NAV jövedelemigazolása nincs, abban az esetben az igazolás kiadásának megtagadását magában foglaló határozatot kell mellékelni. • öregségi nyugdíjas A szükséges igazolás: a nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás; vagy bármilyen az arra jogosult szerv által kiállított igazolás. A NAV által kiállított jövedelemigazolás nem szükséges. • rokkantsági nyugdíjas A szükséges igazolás: a nyugdíjfolyósító vagy az egészségkárosodás, megváltozott munkaképességgel, munkaképesség csökkenéssel összefüggésben megállapított, szociális jellegű ellátásra való jogosultsággal összefüggésben eljáró szerv által kiállított igazolás; vagy bármilyen az arra jogosult szerv által kiállított igazolás. A NAV által kiállított jövedelemigazolás nem szükséges. • regisztrált munkanélküli A szükséges igazolás: a munkaügyi hatóság által kiállított igazolás a munkanélküliség tényéről, valamint az ellátás folyósítására jogosult szerv által kiállított igazolás az ellátásról (vagy annak hiányáról). A NAV által kiállított jövedelemigazolás nem szükséges. • nem regisztrált munkanélküli A szükséges igazolás: a hallgató vagy az eltartó / eltartott által közjegyző előtt tett és közjegyző által hitelesített nyilatkozat, amely havi átlag összegszerűen, nettó módon kiszámítva, magyar forintban kifejezve tartalmazza, hogy a nyilatkozó (vagy ha a hallgató nyilatkozik, akkor az eltartó / eltartott) milyen jogcímen megszerzett jövedelemből látja el a mindennapi élethez alapvetően szükséges létfeltételeit. • egyéb Amennyiben az eltartó egyéb jövedelemmel nem rendelkezik, akkor a GYES, GYED, családi pótlék, ápolási díj, tartásdíj és hasonló jellegű juttatásokra nézve a szükséges igazolás: az arra jogosult szerv (például helyi önkormányzat) által kiállított igazolás, amelyből az egyéb jövedelem jogcíme és összegszerűsége kétséget kizáró módon megállapítható. Amennyiben az eltartó egyéb jövedelemmel is rendelkezik, akkor a GYES, GYED, családi pótlék, ápolási díj, tartásdíj és hasonló jellegű juttatások kizárólag tájékoztatásul szolgálnak, ezen adatokat ebben az esetben nem szükséges igazolni. A NAV által kiállított jövedelemigazolás nem szükséges. • egyéb megjegyzés, közlendő, kiadások, költségek A szükséges igazolás: a feltüntetett tényeket, adatokat tartalmazó, kettő tanú aláírásával és lakcímével ellátott nyilatkozat, tartalomtól függően egyéb iratok (például: szakorvos vagy házi orvos által aláírt igazolás tartós betegség tényéről, szakorvos vagy házi orvos vagy gyógyszerész által aláírt igazolás a szükséges rendszeresen szedett gyógyszerekről, melyek tételesen árral feltüntetve vannak felsorolva). A bizonyítani kívánt jövőbeni jövedelemváltozást is ebben a blokkban kell részletezni és tényekkel, adatokkal alátámasztani. A szükséges igazolás: a bizonyítani kívánt jövedelemváltozást hitelt érdemlő módon megjelölő, harmadik személy által kiállított irat (például felmondólevél, értesítés munkabér megváltozásáról). (46) Az adott igazolás bekérése során az adattakarékosság elvének érvényesülése kapcsán az SZTE előadta, hogy a kollégiumi felvételi rendszer koncepciója az, hogy az egyes körülmények egyetlen igazoló dokumentummal alátámaszthatók legyenek, továbbá a bírálat gyakorlata következetes abban a tekintetben, hogy az igazolásokat a szükségtelen adatok kitakarása esetén is elfogadják a helyzetfelmérő adatlap értékelése során, ezzel megfelelve az adattakarékosság elvének. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egyes igazolások nehezen vagy hosszú idő alatt szerezhetők be, így az igazoláslista számos esetben alternatív megoldásokat igyekszik megnevezni, amely azonban szükségszerűen járhat a pályázó esetében további adatok rendelkezésre bocsátásának kötelezettségével. Az igazolások elektronikusan, a Modulo rendszerben kerülnek megőrzésre öt évig. (47) Azzal kapcsolatban, hogy az SZTE miért kéri jövedelemigazolás csatolását akkor is, ha a hallgató kijelenti, hogy szüleinek fizetése több, mint az előírt, tehát ebből plusz pontokra a kollégiumi helyzet értékelésekor nem tart igényt, azt nyilatkozta, hogy a rendszer alapgondolata, hogy igazolással kell alátámasztania a pályázónak az általa tett nyilatkozatokat. Ez az eset nem teremt kivételt, ezért van szükség a jövedelemigazolásra. További technikai ok emellett a modulo-s űrlap, adatlap kialakítása, amely szintén a kötelező csatolmányok elvét követi. Az adattakarékosság elvének megfelelően a jövőben a felületet olyan irányba fogja az SZTE fejleszteni, hogy a csatolmányok esetében lehetővé tegyen egy differenciált feltöltést. (48) A felvételi eljárással kapcsolatos adatok tárolásával összefüggő adatbiztonsági intézkedésekről az SZTE előadta, hogy minden lehetséges szervezési és technikai intézkedést megtesz a kollégiumi felvételi eljárás során kezelt személyes adatok biztonságának garantálása érdekében. Az érintettek összes személyes adatát a zárt, belső rendszerben, a Modulo-ban tárolja. A rendszerhez való hozzáférést szigorú jogosultsági szabályok határozzák meg. Az adatkezelésben részt vevő SZTE munkatársak szigorú titoktartási kötelezettség mellett végzik a munkájukat. (49) Az SZTE nyilatkozata szerint a korlátozott tárolhatóság elve úgy érvényesül, hogy az elbírálást követően a szociális helyzetfelmérő adatlap, valamint a hozzá felöltött igazolások elektronikusan, a Modulo rendszerben kerülnek megőrzésre öt évig, és azt követően azok törlésre kerülnek. Az elbírálást követően sem az EHÖK által megbízott hallgatók, sem a kollégiumi adatfeldolgozók nem férnek már hozzá ezekhez az adatokhoz, mivel az SZTE megszünteti a hozzáférési jogosultságukat. (50) Az SZTE nyilatkozata szerint a szociális helyzetfelmérő adatlapok és a hozzájuk csatolt igazolások bírálatát az EHÖK Juttatási és Térítési Bizottság tagjai végzik. Az elbírálás során ők minden dokumentumhoz és a dokumentumokban lévő minden személyes adathoz hozzáférnek. Viszont nem tudják visszanézni a bírálat után ezen adatokat, mivel az SZTE megszünteti a hozzáférési jogosultságukat, továbbá az EHÖK számítástechnikai eszközeiről is törlésre kerülnek az elbíráláshoz kapcsolódó adatok. (51) Az elbírálást követően férnek hozzá a szociális pontszámokhoz a tagkollégiumi bizottságok, más néven a kollégiumi adatfeldolgozók. A tagkollégiumi bizottság tagjainak a beadott kollégiumi kérelmekre van rálátásuk, és kizárólag az egyes hallgatók szociális összpontszámát látják, de már nem látják a szociális adatokat. Ugyanez igaz a tanulmányi pontokra is. A kollégiumi felvételi űrlapokra pedig az EHÖK-nek nincs rálátása. A kollégiumi felvétel vége a kollégiumokban zajlik, a kollégiumi bizottságok feladata a végső döntés meghozatala a megismert pontszámok alapján. A kollégiumi többletpontokat tudják a kollégiumi adatfeldolgozók felvinni. A kollégiumi adatfeldolgozók a tagkollégiumi bizottságok tagjai: a tagkollégium igazgatója, két kollégiumi tanár és két bizottsági titkár. A kollégium vezetője és a kollégiumi tanárok az SZTE munkavállalói, míg a két bizottsági titkár SZTE hallgató. Korábban ezek a hallgatók vitték fel a plusz közösségi pontokat a Modulo felületre, most ezt a feladatot kollégiumi tanárok végzik el, és ők rögzítik a kollégiumi felvételivel kapcsolatos végső döntést is a Modulo rendszerbe. Néhány kollégium esetében a végső döntés rögzítését az SZTE Informatikai és Szolgáltatási Igazgatóság (a továbbiakban: ISZI) munkatársai végzik el az adott kollégium által átküldött, a hallgatók Neptun kódját és a döntést tartalmazó lista alapján. (52) Az SZTE előadta továbbá, hogy a Modulo rendszerhez való hozzáférést meghatározó szigorú jogosultsági szabályok az alábbiak: az EHÖK által, a szociális helyzetfelmérő bírálatával megbízott SZTE hallgatók csak azt követően kapnak hozzáférési jogosultságot a Modulo rendszerbe felöltött űrlapokhoz, miután sikeresen teljesítették az egy hónap gyakorlati felkészítést. Az űrlapok elbírálása helyben, az EHÖK telephelyén, az EHÖK számítástechnikai eszközein történik. Az elbírálást követően ezekről a számítástechnikai eszközökről törlésre kerül minden, az elbírálással kapcsolatosan kezelt adat, továbbá törlésre kerül az elbírálásban részt vevő hallgatók modulo-s adatlapokhoz való hozzáférési jogosultsága is. Egyedül az EHÖK térítési referensnek marad meg a hozzáférési jogosultsága, az esetleges hallgatói jogorvoslatok elbírálásának támogatása céljából. Ezen túlmenően az SZTE általános gyakorlatának megfelelően a felhasználói jogosultságok természetes személyhez kötöttek és nem ruházhatók át. Az információbiztonsági incidensek esetében a felelősség a jogosultsággal bíró személyhez kötődik. (53) A kollégiumi felvételi eljárás során csak SZTE-en belüli adattovábbítás történik az EHÖK, a tagkollégiumok és egy szakkollégium (Móra Ferenc Szakkollégium), valamint az ISZI között. A továbbítandó adatok:

a pályázók szociális pontszáma és Neptun kódja. Ezeket az EHÖK továbbítja a tagkollégiumoknak és a Móra Ferenc Szakkollégiumnak. a pályázók Neptun kódja és a kollégiumi jelentkezés eredménye (a döntés). Az ezeket tartalmazó lista továbbítása egyes tagkollégiumoktól az ISZI részére. (54) Az SZTE a nyilatkozata szerint a felvételi eljárással összefüggő adatkezeléshez nem vesz igénybe adatfeldolgozót. (55) A pályázók kollégiumi felvételi eljárással kapcsolatos adatkezelésről szóló tájékoztatását illetően az SZTE előadta, hogy a pályázók a Kollégiumi Szabályzatból, a Pontozásos Szabályzatból, valamint az adott aktuális félévre vonatkozó, az EHÖK által az online felületen közzétett pályázati felhívásból, illetve ahhoz kapcsolódó alábbi dokumentumokból tájékozódhatnak:

- Egyszerűsített igazoláslista, - A kitöltendő nyilatkozatokat is tartalmazó igazoláslista, - Pontrendszer, - Szubjektív pontrendszer, - Egy főre jutó jövedelem, - Keltezési kritériumok, - Útmutató a Modulo rendszerhez, - Gyakran ismételt kérdések (GY.I.K.) stb. (56) Nyilatkozata szerint a kollégiumi felvételi eljárással kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó érintetti tájékoztatást, hozzájárulást, nyilatkozatot a Kollégiumi Szabályzat (2022.06.27.) 2.4.- 2.6. pontjai tartalmazzák: „2.4. A pályázó a pályázat benyújtásával tudomásul veszi és hozzájárul, hogy a pályázat elbírálása tekintetében illetékes egyetemi szervezeti egységek és személyek a pályázatban foglalt személyes adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályai szerint kezeljék, tárolják és felhasználják a Hallgatói Juttatási Szabályzatban (továbbiakban: HJSZ) meghatározott alaptámogatás és rendszeres szociális ösztöndíj támogatások megállapításához szükséges mértékben, módon és ideig, amennyiben a pályázó ezen támogatásokra is pályázatot nyújt be a kollégiumi pályázattal érintett időszakra, vagy amennyiben ez az időszak egy tanév, annak első félévére vonatkozóan. 2.5. A pályázó a pályázat benyújtásával nyilatkozik arról, hogy hozzájárul-e a pályázatban foglalt személyes adatainak a pályázat elbírálása tekintetében illetékes egyetemi szervezeti egységek és személyek általi, a várólistás eljárás céljából történő kezeléséhez. Amennyiben személyes adatainak a várólistás eljárás céljából történő kezeléséhez nem járul hozzá, pályázatát nem lehet elbírálni, úgy kell tekinteni, mintha a pályázatát be sem nyújtotta volna. 2.6. Az adatok hitelességének ellenőrzése vagy a pályázó szociális helyzetének pontosabb felmérése céljából további igazolások is bekérhetőek a pályázótól.” (57) Az SZTE a nyilatkozata szerint az érintettek jogait az Adatvédelmi Szabályzatában (a továbbiakban: ASZ) foglaltak szerint biztosítja. Ezek:

a) tájékoztatáshoz való jog, b) hozzáféréshez való jog, c) helyesbítéshez való jog, d) tiltakozáshoz való jog, e) korlátozáshoz való jog, f) törléshez való jog, g) adathordozhatóság joga, h) jogorvoslathoz való jog. (58) Nyilatkozata szerint tájékoztatást nyújt továbbá az ASZ az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulás jogáról, az adatvédelmi közérdekű bejelentés lehetőségéről, illetve az adatvédelmi hatósághoz, valamint a bírósághoz való fordulás jogáról. (59) Az SZTE az általános szociális helyzetfelmérő adatlapon szereplő nyilatkozatban arról tájékoztatja a pályázót, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos jogai esetlegesen vélelmezett megsértése esetén jelzéssel élhet a szolgáltatással érintett szervezeti egység vezetőjéhez. A pályázattal érintett hallgatók az EHÖK felé érvényesíthetik az általános adatvédelmi rendelet 13-21. cikkei által rögzített érintetti jogokat. Mivel a kollégiumi felvételi eljáráshoz kapcsolódó adatkezelés jogalapja közérdekű feladat ellátása, ezért ez meghatározza az érvényesíthető érintetti jogokat is.

(60) Az SZTE nyilatkozata szerint, mivel a kollégiumi felvételi eljárás során kevés az önkéntes hozzájárulás jogalapon alapuló adatkezelés, ezért a hozzájárulás visszavonásához való jog csak ezen kevés, a határozat (105) bekezdése szerinti esetekben érvényesíthető. Továbbá, mivel a kezelt személyes adatok nagy részénél az adatkezelés jogalapja a közérdekű feladat végrehajtása, ezáltal ezen adatkezelések esetében az érintettek törlésre vonatkozó kérelmét az SZTE-nek nem kötelessége teljesíteni. Mindezeken túl az érintett pályázó élhet a jogorvoslathoz való jog jogával, és fellebbezhet a kollégiumi döntéssel kapcsolatos határozat ellen. Az első fokon eljáró szerv az EHÖK Elnökség, míg másodfokon – az egyetemi hallgatókból és oktatókból álló – Rektori Hivatal Jogorvoslati Tanácsa jár el.

(61) Az SZTE ASZ 54. §-a az SZTE adatkezelési tevékenységeire vonatkozóan általános okmánymásolási tilalomról rendelkezik. Ennek ellenére az SZTE nyilatkozata szerint azért szükséges például a lakcímet igazoló hatósági igazolvány mindkét oldalának, a mezőgazdasági őstermelői igazolvány, egyéni vállalkozói igazolvány másolata a felvételi eljárás során, mert az SZTE új adatvédelmi szabályzata a vizsgálattal érintett időszakban (2022-2024-es tanévek) még nem volt hatályos. Folyamatban van többek között a szociális helyzetfelmérési lap tartalmának, a bekért igazolásoknak, valamint a Modulo felületnek az ASZ előírásai alapján történő átvizsgálása és ezirányú módosítása, illetve fejlesztése. A Modulo felületet működtető ISZI a következő kollégiumi felvételi időszak előtt el fogja végezni – az adattakarékossági elvével, valamint az SZTE ASZ-szel összhangban – a felület azirányú fejlesztését, hogy az űrlaphoz kapcsolódó kötelező csatolmányok elve helyett a differenciált feltöltés elve érvényesüljön. Ennek a fejlesztésnek – többek között – az a célja, hogy a pályázóknak csak releváns, a nyilatkozatukat alátámasztó igazolásokat, dokumentumokat kelljen feltölteni a felületre, és azoknak is csak az elbírálás szempontjából érdemi részét. (62) Az SZTE előadta továbbá, hogy a szociális helyzetfelmérő adatlap bírálatát megelőzően valamennyi, a bírálási folyamatban részt vevő SZTE hallgató oktatása a bíráláshoz szükséges elméleti ismeretek elsajátításával kezdődik, amely egy teszt megírásával zárul. A teszt sikeres megírása után a kiválasztottak aláírják a Hatóságnak is megküldött titoktartási nyilatkozatot. Ezt követően egy egyhónapos gyakorlati felkészítésen vesznek részt a jelöltek az EHÖK juttatási és térítési referensének az irányításával. Ennek sikeres teljesítését követően kapnak jogosultságot az SZTE hallgatók a szociális helyzetfelmérési adatlapok Modulo felületen történő eléréséhez és bírálási feladatok végzéshez. A térítési referens szúrópróbaszerűen ellenőrzi a bírálók munkáját. A bíráló hallgatók az űrlap, illetve a pályázó által csatolt dokumentumok adatait ismerhetik meg, viszont az elbírálást követően már nem tudják visszanézni ezeket az adatokat, mivel törlésre kerülnek a hozzáférési jogosultságok. Ezek az adatok a Modulo rendszerében kerülnek további tárolásra. (63) A kollégiumi felvételi eljárásban részt vevő SZTE munkatársak a munkavállalók éves ismétlődő általános adatvédelmi oktatása mellett, a kollégiumi felvételi eljárásban történő közreműködésük megkezdése előtt külön szóbeli oktatásban részesültek, amely kiemelten, konkrétan az ehhez az eljáráshoz kapcsolódó adatkezelésekre vonatkozott, továbbá titoktartási nyilatkozatot tettek. Azon okból nem került elkészítésre egy, erre a területre vonatkozó közös oktatási tematika, mert az érintett SZTE munkavállalók a felvételi eljárás különböző szakaszaiban vesznek részt, ezért az adatvédelmi oktatásuk is ez alapján differenciálódik. Jelenleg folyamatban van az adatvédelmi oktatási rendszer átalakítása, amelynek során az SZTE adatvédelmi tisztviselőjével együttműködve, a 2024. május 1-jétől hatályos SZTE ASZ alapján elkészül egy belső adatvédelmi oktatási eljárásrend, amelyhez alap-, és középszintű, valamint speciális szintű tananyag csomagok kerülnek kidolgozásra. A kollégiumi felvételi eljárásban részt vevő munkavállalók részére külön speciális szintű, differenciált tananyag kerül kidolgozásra. (64) Az SZTE nyilatkozata szerint az egyetemen 2022 óta nincsenek kari kollégiumok, hanem az összes ilyen intézmény az SZTE Oktatási Igazgatóság felügyelete alatt működik. A felvételi rend ennek megfelelően – a szakkollégiumok kivételével – egységes. Az SZTE két olyan szakkollégiummal rendelkezik, ahol az összes kollégiumi hallgató egyúttal szakkollégiumi tag is. Ezek a szakkollégiumok az SZTE Eötvös Loránd Kollégium és az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium. A Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése alapján a szakkollégiumként működő kollégiumok és diákotthonok a többi, más típusú kollégiumoktól eltérő pontrendszert is alkalmazhatnak. (65) Nyilatkozata szerint az Eötvös Loránd Szakkollégium esetében nem a Modulo felületen keresztül zajlik az adatkezelés, hanem a kollégiumi felvételi eljáráshoz egy-egy űrlapot kell kitöltenie a jelentkezőnek, ezzel tudja kezdeményezni az eljárást. A kitöltött űrlapokat csak a felvételi eljárásban használják. Akiket nem hívnak be a kitöltött űrlap alapján a szóbeli meghallgatásra, illetve a nyaranta megrendezett, 20 tehetséges, a középiskolát frissen végzett diáknak szervezett tehetséggondozó táborba, az úgynevezett „HÍD-táborba”, azok űrlapjai már a felvételi eljárás adott szakaszában megsemmisítésre kerülnek. Szakkollégium lévén, a jelentkezők szociális/vagyoni helyzetét nem vizsgálják, semmilyen szociális helyzetfelmérést nem végeznek. Csak a jelentkezők beazonosítása, a velük való kapcsolattartás, valamint iskolai végzettségükre, illetve a tanulmányai eredményeikhez kapcsolódó adatokat kérnek be önkéntes hozzájárulás jogalapon. A hozzátartozóikra vagy a velük egy háztartásban élőkre vonatkozóan nem kérnek be személyes adatot, így jövedelemigazolást sem. Adatbiztonsági okból a kezelt személyes adatokat a szóbeli meghallgatásra be nem hívottak esetében már a felvételi eljárás során, a többiek esetében pedig az eljárás lezárultakor törlik. A felvett hallgatók bekerülnek a Neptun rendszer kollégiumi moduljába, és az adataik ott tárolódnak. A jelentkezők adatait a szakkollégium védnöki körének tagjai ismerhetik meg, akik mindannyian az SZTE oktatói és rektorhelyettesi felkérésre, kinevezéssel végzik tevékenységüket. Az adatok kezelésénél nem vesznek igénybe adatfeldolgozót. (66) Az SZTE nyilatkozata szerint a Móra Ferenc Szakkollégiumnak is önálló felvételi döntési jogköre van, de a felvételi eljárás – az egyéb kollégiumokhoz hasonlóan – a Modulo rendszeren keresztül zajlik. A Móra Ferenc Szakkollégium felvételi eljárásának adatkezelése annyiban különbözik az általánostól, hogy az elsőévesek esetében egyáltalán nem, míg a felsőévesek esetében csak nagyon minimális mértékben veszik figyelembe a szociális helyzetet, és a felvételi, illetve a tanulmányi eredmény, valamint a hallgatói aktivitás alapján dönt a szakkollégium a felvételről.

III.2. A hatóság i e ljárásban e lő adott nyilatk ozatok (67) Az SZTE a 2025. május 12. napján kelt, NAIH-10128-2/2025. számon iktatott, a 2025. július 18. napján kelt, NAIH-10128-4/2025. számon iktatott és a 2025. november 25. napján kelt, NAIH-10128-11/2025. számon iktatott beadványaiban az alábbiakat adta elő: (68) Az adatvédelmi hatósági ellenőrzés során tett két nyilatkozatát az SZTE azzal egészítette ki, hogy az SZTE 2022-ben megszüntette a kari kollégiumokat, és azóta ezek mindegyike az SZTE Oktatási Igazgatóság felügyelete alá tartozik. Ezért ennek megfelelően a hatósági eljárással érintett időszakban a kollégiumi felvételi eljárás is egységesen zajlott. (69) Nyilatkozata szerint az Nftv., valamint a Korm. rendelet ad konkrét felhatalmazást a felsőoktatási intézmények, közöttük az SZTE részére is a kollégiumi felvételi eljárással, a kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatos személyes adatok kezelésére. Ezen jogszabályok mellett minden SZTE kollégium esetében egyformán kötelező volt – és jelenleg is kötelező a vonatkozó belső szabályozók (például a Kollégiumi Szabályzat, valamint Pontozásos Szabályzat) előírásainak alkalmazása is. Továbbá az SZTE kiemelte, hogy minden jelentkezőnek ugyanazon tartalmú általános szociális helyzetfelmérési adatlapot szükséges kitöltenie, valamint az azon szereplő nyilatkozatokat kell elfogadnia. Az Eötvös Loránd Szakkollégiumnak annyiban eltérő a felvételi eljárásrendje, hogy ott a felvételi során már semmilyen szociális helyzetfelmérést nem végeznek, és a felvételi eljárás sem azon a Modulo felületen zajlik, ahol a többi kollégiumé. (70) Az SZTE a nyilatkozata szerint a 2022-2024-es tanévekhez kapcsolódó kollégiumi felvételi eljárások során törekedett arra, hogy az Nftv., valamint a Korm. rendelet felhatalmazása és előírásai, valamint a vonatkozó belső szabályozók alapján végezze az adatkezelési tevékenységet a pályázatok megfelelő elbírálásának, valamint a szociális helyzet felmérésével és figyelembevételével a leginkább rászoruló hallgatók részére a kollégiumi férőhely biztosításának a céljából. Az SZTE kiemelte, hogy a hatósági vizsgálat során esetlegesen megállapított és nem jogszerűnek minősülő adatkezelések vonatkozásában teljes mértékben kizárható az SZTE szándékossága. (71) A pályázók tájékoztatását az garantálja, hogy az általános szociális helyzetfelmérési adatlapon szereplő négy nyilatkozat – közöttük az adatkezelésre vonatkozó és a vizsgált időszak óta a korábbiakban előadottak szerint módosított „Nyilatkozat 04” – aktív elfogadását követően tudja csak a jelentkező leadni az adatlapot. A pályázatok feltöltésére szolgáló Modulo felület ezen beépített funkciója biztosítja azt, hogy a jelentkező a hozzájáruló nyilatkozathoz tartozó checkbox bepipálása nélkül nem tud továbblépni a kollégiumi jelentkezési lap kitöltéséhez. (72) Az SZTE nyilatkozata szerint a pályázatok során feltöltött személyes (azon belül különleges) adatokhoz való hozzáférés korlátozott, azokhoz csak az elbírálást végző, EHÖK által megbízott SZTE hallgatók férnek hozzá. Ezen túlmenően az elbírálási feladatokat csak a titoktartási nyilatkozat aláírását követően kezdhetik el. Ugyanakkor az elbírálást követően az ő hozzáférési jogosultságuk is megszűnik, és csak az EHÖK térítési referensnek marad meg az adatokhoz való hozzáférési lehetősége, azonban ő is csak olyan konkrétan meghatározott célból kezelheti ezen adatokat, mint az érintett által benyújtott fellebbezés kivizsgálása vagy jelen adatvédelmi eljárás során az adatoknak a Hatóság részére történő rendelkezésre bocsátása. (73) Mindezeken túl az SZTE előadta, hogy a pályázati eljárás a zárt online Modulo-felületen történik, amelyet nem külső adatfeldolgozó, hanem maga az ISZI üzemeltet, tehát ezáltal is védett a külső, jogosulatlan hozzáféréstől. A felületet működtető ISZI-munkatársak titoktartási nyilatkozatot is aláírtak az adatok védelmével kapcsolatosan. Az általános adatvédelmi rendelet adattakarékossági elvével, valamint az SZTE adatvédelmi szabályzatával összhangban zajlik a Modulo azirányú fejlesztése, hogy az űrlaphoz kapcsolódó kötelező csatolmányok elve helyett a differenciált feltöltés elve érvényesüljön. Ennek a fejlesztésnek az egyik célja, hogy a pályázóknak csak releváns, a nyilatkozatukat alátámasztó igazolásokat, dokumentumokat kelljen feltölteni a felületre, és azoknak is csak az elbírálás szempontjából érdemi részét. Továbbá ehhez kapcsolódóan folyamatban van az általános szociális helyzetfelmérési lap tartalmának, valamint a bekért igazolásoknak az általános adatvédelmi rendelet, valamint az ASZ előírásai alapján történő átvizsgálása és ezirányú módosítása, illetve fejlesztése. (74) Az SZTE nyilatkozata szerint a kollégiumi felvételi eljárás a felsőbb évfolyamokba járó hallgatók részére már 2022 májusában elkezdődött, míg az elsőéves hallgatók részére csak 2022 augusztusában. Ezért 2022 májusában és júniusában még a többször módosított és 2001. július 1. - 2022. június 27. között hatályos kollégiumi szabályzatot alkalmazta az SZTE, ezt követően a 2022. június 27-i keltezésű és e naptól hatályos szabályzatot. A SZTE megküldte a 2007. szeptember 24-én módosított változatát a szabályzatnak. (75) Az SZTE nyilatkozata szerint továbbá a teljes vizsgált időszakban (2022-2024. közötti tanévek) a 2011. évi keltezésű Pontozásos Szabályzatot alkalmazta, melyet szintén megküldött a Hatóságnak. (76) Az SZTE a nyilatkozata szerint továbbá a rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszerére vonatkozó, új SZTE szabályzat 2023. október 30-i hatálybalépését megelőzően a kollégiumi felvételi eljárások során a korábbi, 2013. november 25 - 2023. október 30. között hatályban lévő, a rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszerére vonatkozó szabályzatot alkalmazta, melyet szintén megküldött a Hatóságnak. (77) Az SZTE előadta, hogy a vizsgálattal érintett minden félévben aktualizálta az adott igazoláslistát a keltezési kritériumoknak megfelelően. Tartalmi szempontból a külföldön vagy idegen nyelven kiállított dokumentumokkal kapcsolatos alábbi szövegrész változott meg: Az eredeti szöveg tartalma: „Külföldön vagy nem magyar nyelven kiállított dokumentumok esetében a dokumentumon túlmenően az SZTE EHÖK Külügyi Bizottság (vagy fordítóiroda) által elkészített vagy véleményezett magyar nyelvű fordítást is mellékelni kell. Az SZTE EHÖK Külügyi Bizottsága térítésmentesen végzi a dokumentumok fordítását. (szteeehokkb@gmail.com)" A módosított szöveg tartalma: „Külföldön vagy nem magyar nyelven kiállított dokumentumok esetében a dokumentumon túlmenően az SZTE EHÖK Külügyi Bizottság (vagy fordítóiroda) által elkészített vagy véleményezett magyar nyelvű fordítást is mellékelni kell. Az SZTE EHÖK Külügyi Bizottsága térítésmentesen végzi a dokumentumok fordítását. (kulugy.ehok@szte.hu)" (78) Továbbá a keltezési kritériumoknak megfelelően a NAV, illetve a nyugdíjfolyósító igazolások naptári évre való hivatkozása került aktualizálásra minden újabb félév esetében. Az SZTE megküldte a vizsgált időszakkal érintett négy félévre vonatkozó igazoláslistákat. (79) Az SZTE nyilatkozata szerint időszakonként változó mennyiségben érkeztek be kollégiumi felvételi pályázatok. Ugyanakkor minden felvételi időszakban a pályázók megközelítőleg 20 %-a jelölte be az egészségügyi helyzet miatti előnyben részesítési kategóriát, és töltött fel az egészségügyi állapotára vonatkozó igazolást vagy egyéb dokumentumot. Az SZTE megküldött tíz-tíz példányt a vizsgált időszakban a pályázó súlyos, tartós betegségét alátámasztó igazolásként elfogadott dokumentummásolatot nem anonimizált formában. Az igazolások között öt szakértői vélemény, kettő ambuláns lap és három, betegségről kiállított igazolás található, mindegyik tartalmazza az érintett egészségi állapotának, betegségének tényét, leírását, az egyik igazolás a betegségnek csupán a BNO-kódját, további részletek nélkül. (80) Az SZTE nyilatkozata szerint a pályázó hozzátartozójának egészségügyi állapotával összefüggésben az általános szociális helyzetfelmérési adatlapon az SZTE rákérdez a közös háztartásban élő eltartott/eltartottak súlyos betegségére, és a pályázat benyújtása során kell feltölteni az ezen tényt igazoló dokumentumot vagy dokumentumokat. Az igazolásokat az SZTE a Modulo felületen tárolja, és a feltöltést követő 5 év elteltével törli ezeket. A felvételi elbírálást követően ezen igazolásokhoz egyedül már csak az EHÖK térítési referens fér hozzá, az esetleges fellebbezési vagy utólagos ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából. (81) Az SZTE nyilatkozata szerint nem szükséges a betegség pontos megnevezése. Az igazoló dokumentumban vagy a betegség megnevezése vagy a súlyos, illetve tartós betegség tényét igazoló résznek kell csak szerepelnie. Az egyéb részeket a pályázó kitakarhatja. Azonban a dokumentumot feltöltő pályázó az adatok kitakarását rendszerint nem végzi el, és a teljes igazolást tölti fel a felületre. Ezért ezen különleges személyes adatok védelmét csak úgy tudja az SZTE biztosítani, hogy a lehető legszűkebb körre korlátozza azon személyek számát, akik elbírálás céljából hozzáférnek ezen adatokhoz. Ezzel kapcsolatban az SZTE hivatkozott a korábbi, hatósági ellenőrzés során előadott nyilatkozatára, amelyben részletesen bemutatta, hogy kik és milyen módon jogosultak ezen adatok megismerésére. (82) Az SZTE nyilatkozata szerint minden felvételi időszakban a pályázók megközelítőleg 20 %-a jelölte be a pályázó hozzátartozójának, vele egy háztartásban élőnek egészségügyi helyzete miatti előnyben részesítési kategóriát a hozzátartozója vonatkozásában, és töltött fel a hozzátartozója egészségügyi állapotára vonatkozó igazolást vagy egyéb dokumentumot. (83) Az SZTE megküldött továbbá tíz-tíz példányt a vizsgált időszakban a pályázó hozzátartozójának súlyos, tartós betegségét alátámasztó igazolásként elfogadott dokumentummásolatot nem anonimizált formában. Az igazolások között öt igazolás tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekről, egy szakértő bizottsági vélemény megváltozott munkaképesség minősítéséről, illetve a megváltozott munkaképességű személy ellátásainak megállapításához, egy szakorvosi jelentés, egy ambuláns lap, egy családtámogatási ügyben hozott határozat, egy járóbeteg szakellátási lap, mindegyik tartalmazza az érintett egészségi állapotának, betegségének tényét, leírását, az egyik igazolás a betegségnek csupán a BNOkódját, további részletek nélkül. (84) Az SZTE a nyilatkozata szerint lehetőséget biztosít a jelentkezők számára a nem szükséges személyes adatok kitakarására, továbbá a pályázatok nem kerülnek elutasításra azon esetekben sem, ha az igazoláson a megfelelő és szükséges adatok szerepelnek. Az olyan információk, mint például név, dátumozás és aláírás minden dokumentum esetében szükségesek, illetve a dokumentum lényegét alátámasztó rész megléte is szükséges (például a jövedelemigazolás esetén a nettó kereset értéke; egészségügyi igazolásnál pedig az egészségügyi állapot ténye). (85) Az SZTE előadta továbbá, hogy a nyilatkozatok esetében a hivatalos formátum, valamint a jogbiztonság, illetve a visszaélések elkerülése érdekében tartotta szükségesnek a vizsgált időszakban a tanúk személyazonosító igazolvány számának a feltüntetését. (86) Az SZTE nyilatkozata szerint az Nftv. 18. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a felsőoktatási intézmény kezeli „a jogszabályokban és a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához szükséges” adatokat. Az Nftv. 3. melléklete 1. pontja be) alpontja szerint a felsőoktatási intézmény kezelheti a hallgatói juttatások adatait, a juttatásokra való jogosultság elbírálásához szükséges adatokat (szociális helyzet, szülők adatai, tartásra vonatkozó adatok). Továbbá kezelheti a „hallgatói vagy lakhatási támogatás nyújtása esetén, ha az csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekgondozási díjban, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülés okán, vagy hátrányos helyzetére tekintettel jár, e díjak, támogatások adatait.” (Nftv. 3. melléklet 1. pont g) alpont). A fentiek alapján az SZTE közérdekű feladat végrehajtása jogalapon kezelte a lakcímkártyán szereplő személyes adatokat, közöttük a személyi azonosító számot is. Az SZTE előadta továbbá, hogy az esetleges visszaélések elkerülése érdekében volt szükséges a lakcímkártyák feltöltése a jelentkezési felületre, és a pályázók által beküldésre került, lakcímigazoláson szereplő személyek esetében a dokumentum hitelességét támasztotta alá a vizsgált időszakban. (87) Az SZTE megismételte, hogy az adattakarékosság elvének megfelelően folyamatban van a Modulo felület olyan irányú informatikai fejlesztése, hogy a csatolmányok esetében lehetőség legyen a differenciált feltöltésre. Például miután a szociális helyzetfelmérő adatlap kitöltése során kiderül, hogy a szülő nettó jövedelme meghaladja az előírt minimumot, már nem lesz szükség semmilyen további, jövedelemre vonatkozó igazoló dokumentum feltöltésére. (88) Az SZTE nyilatkozata szerint az eljárással érintett időszakban a kollégiumi felvételi eljárás során a háztartás jövedelmi helyzetének felmérése céljából, a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen (ténylegesen) együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkező eltartó vagy eltartott személyek vonatkozásában az alábbi adatokat kezelte, illetve ezen adatok igazolására az alábbi dokumentumokat kérte be a pályázóktól:

munkavállaló esetében munkáltatói jövedelemigazolás, amely az utolsó három hónap jövedelemátlagát havi összegszerűen, nettó módon kiszámítva, magyar forintban tartalmazza; friss munkavállaló esetében munkaszerződés vállalkozó esetében a NAV által kiállított, az adott évre vonatkozó jövedelemigazolás és azzal együtt az egyéni vállalkozói igazolvány vagy egyéb erre vonatkozó igazolás őstermelő esetében a NAV által kiállított, az adott évre vonatkozó jövedelemigazolás és a mezőgazdasági őstermelői igazolvány öregségi nyugdíjas esetében a nyugdíjfolyósító által kiállított nyugdíjszelvény vagy bármilyen arra jogosult szerv által kiállított igazolás rokkantsági nyugdíjas esetében a nyugdíjfolyósító vagy más erre jogosult szerv által kiállított igazolás regisztrált munkanélküli esetében a munkaügyi hatóság által kiállított igazolás a munkanélküliség tényéről, valamint az ellátás folyósítására jogosult szerv által kiállított igazolás az ellátásról (vagy annak hiányáról) nem regisztrált munkanélküli esetében pályázó vagy az eltartó közjegyző előtt tett és közjegyző által hitelesített, arra vonatkozó nyilatkozata, hogy milyen jogcímen megszerzett jövedelemből látja el a mindennapi élethez alapvetően szükséges létfeltételeit egyéb „keresőtevékenységek" vagy jövedelmek (például GYES, GYED, családi pótlék, ápolási díj, tartásdíj) esetében az arra jogosult szerv által kiállított igazolás, amelyből az egyéb jövedelem jogcíme és összegszerűsége kétséget kizáróan megállapítható. (89) Az SZTE nyilatkozata szerint ezek között nem szerepelnek azon adatok, amelyeket abban az esetben kezelt az SZTE, amikor a pályázó hallgató a tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban élt. Ezen adatok is beszámításra kerültek a pályázat elbírálása során. Ennek dokumentálására a járási hivatal ügyfélszolgálata által a hajadon/nőtlen családi állapotról kiállított igazolást kellett feltölteni a felületre. 2024. április 29. után pedig egy, a közjegyző előtt tett és általa hitelesített nyilatkozatra volt szükség az öneltartói állapot igazolására.

(90) Az SZTE előadta, hogy a Pontozásos Szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza a családi háttérrel rendelkező pályázók, valamint az öneltartó pályázók pontozási rendszerét, részletezve az elbírálás során figyelembe vehető, jövedelemtől függő, illetve jövedelemtől független tényezőket, valamint a mindkét esetben még adható szubjektív pontok jogosultságát megalapozó körülményeket. Ezen tényezők fennállásának bizonyítása indokolta a fentiekben részletezett igazoló dokumentumok bekérését. Az igazoló dokumentumok Modulo-ba történő feltöltésével kapcsolatosan az SZTE előadta, hogy több esetben a pályázó olyan dokumentumokat, igazolásokat is feltöltött a felületre, amelyeket nem kért az SZTE. Az azokon szereplő személyes adatok védelmét csak úgy tudta az SZTE biztosítani, hogy az észlelést követően haladéktalanul törölte az érintett dokumentumokat. Az általános szociális helyzetfelmérési adatlap leadását megelőzően a pályázóknak – többek között – ki kell pipálnia (vagyis aktív módon elfogadnia) az alábbi, a feltöltendő dokumentumokkal kapcsolatos nyilatkozatot: „Tudomásul veszem, hogy a dokumentumok szkennelése színesben és / vagy fekete-fehérben (színes és fekete-fehér, vagy vegyes színben) is elfogadható; valamint, hogy a hallgatónak a szkennelt dokumentumok eredeti példányával rendelkeznie kell, amelyet a hallgató az érintett félév során és azt követően öt évig bármikor a rendszeres szociális ösztöndíj elbírálásában / ellenőrzésében részt vevő kérésére köteles eredeti példányban bemutatni és rendelkezésre bocsátani. Nyilatkozom, hogy a pályázati űrlapon általam feltüntetett adatok, tények valósak, a pályázat beadásának napján fennálló állapotot tükrözik és az egyes kérdésekre nézve teljes körű tájékoztatással szolgálnak, továbbá tudomásul veszem, hogy az adatok, tények, igazolások valótlansága vagy hiányossága a vonatkozó szabályzatok és felsőbb jogszabályok szerinti eljárást vonhatja maga után.” (91) Az SZTE nyilatkozata szerint a Pontozásos Szabályzat 4. §-a részletezi a felvételi eljárást és a különböző bizottságokban résztvevő munkatársak korábbiakban ismertetett szerepét, feladatait. (92) Az SZTE nyilatkozata szerint a hozzátartozók jövedelmi helyzetének igazolására kért dokumentumokban szereplő személyes adatok ellenőrzésének, azok kezelésének jogalapját az Nftv. és a Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései biztosítják. Az Nftv. 3. mellékletének, a hallgatók adatainak kezelésére vonatkozó 1. pont be) alpontja szerint a felsőoktatási intézmény kezelheti a hallgatói juttatások adatait, a juttatásokra való jogosultság elbírálásához szükséges adatokat (szociális helyzet, szülők adatai, tartásra vonatkozó adatok). Továbbá kezelheti a „hallgatói vagy lakhatási támogatás nyújtása esetén, ha az csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekgondozási díjban, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülés okán, vagy hátrányos helyzetére tekintettel jár, e díjak, támogatások adatait.” (Nftv. 3. melléklet 1. pont g) alpont). (93) Az SZTE nyilatkozata szerint az adatok nyilvántartásának és tárolásának a jogalapját az Nftv. azon előírása biztosítja, amely alapján a felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszerében nyilvántartja – többek között – „a jogszabályokban és a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához” nélkülözhetetlenül szükséges személyes és különleges adatokat (Nftv. 18. § (1) bekezdés f) pont). A Korm. rendelet 21. §a felhatalmazást ad a felsőoktatási intézmények számára a kollégiumi felvételi eljárás keretében, a szociális rászorultság felmérése érdekében a pályázó hozzátartozóinak vagy vele egy háztartásban élő természetes személyek, a rendeletben meghatározott személyes adatainak a kezelésére. A Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni „a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők számát és jövedelmi helyzetét”. Amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, vagyis öneltartó, az ő esetében annak költségeit kell figyelembe venni a szociális helyzet megítélésénél. (Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontja). A Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése a jövedelemszámítás módját is szabályozza. Ez alapján „a jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni.” (94) A Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése felhatalmazást ad arra, hogy „a hallgató szociális helyzetének megállapításának részletes szabályait az intézmény térítési és juttatási szabályzata határozza meg.” Az SZTE nyilatkozata szerint esetében ezt két belső szabályzat látja el: Szabályzat a rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről, illetve kollégiumok vonatkozásában a Pontozásos Szabályzat tartalmazza az erre vonatkozó részletszabályokat. (95) Mindezek alapján az SZTE nyilatkozata szerint az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja (közérdekű feladat végrehajtása) az adatkezelés jogalapja a hozzátartozók (például szülők vagy más érintett harmadik személyek) személyes adatai kezelésének. III.3. Az SZTE á lta l bek üldött irato k (96) Az SZTE a hatósági ellenőrzésben és a hatósági eljárásban válaszleveleihez az alábbi iratokat mellékelte:

- Szegedi Tudományegyetem Kollégiumi Szabályzata (Kollégiumi Szabályzat; 2007, 2022.06.27.) - A Szegedi Tudományegyetem Szabályzata a Kollégiumi Jelentkezések Pontozásos Rendszeréről, Elbírálásának Eljárási és Szervezeti Rendjéről (Kollégiumi Pontozásos Szabályzat; 2011) - Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat: Szabályzat a rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről (2013. november 25., 2023. október 30.) - Szabályzat az SZTE hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról (Hallgatói Juttatási Szabályzat; 2022. június 27.) - A Szegedi Tudományegyetem Adatvédelmi Szabályzata (ASZ; 2024. április 29.) - Általános szociális helyzetfelmérő adatlap - GY.I.K. - Általános szociális helyzetfelmérő adatlap - Modulo 2 Kollégiumi jelentkezés ügyleírás v.1.0. 20220722 - Igazoláslisták (2022. május, 2022. november, 2023. május, 2023. november) a 2022/2023. I. félévre vonatkozóan kért dokumentumok listája a 2022/2023. II. félévre vonatkozóan kért dokumentumok listája a 2023/2024. I. félévre vonatkozóan kért dokumentumok listája a 2023/2024. II. félévre vonatkozóan kért dokumentumok listája - A 2022/2023. tanév I. félév, 2022/2023. tanév II. félév, 2023/2024. tanév I. félév és 2023/2024. tanév II. félév vonatkozó dokumentumai, azzal, hogy bizonyos félévekben még egyéb dokumentumok is feltöltésre kerültek, melyeket az SZTE szintén megküldött a Hatóságnak:

• Egyszerűsített igazoláslista • A kitöltendő nyilatkozatokat is tartalmazó igazoláslista • Pontrendszer, • Szubjektív pontrendszer, • Egy főre jutó jövedelem,

• Keltezési kritériumok, • Útmutató a Modulo rendszerhez, • Gyakran ismételt kérdések (GY.I.K.) stb. - Pályázati felhívás - Titoktartási nyilatkozat (SZTE munkavállaló részére) - Adatvédelmi és titoktartási nyilatkozat (SZTE EHÖK dolgozó részére) - Szegedi Tudományegyetem Informatikai Biztonsági Szabályzata (2021. május 31.) - Igazolás_s_1 - Igazolás_s_2 - Igazolás_s_3 - Igazolás_s_4 - Igazolás_s_5 - Igazolás_s_6 - Igazolás_s_7 - Igazolás_s_8 - Igazolás_s_9 - Igazolás_s_10 - Igazolás_h_1 - Igazolás_h_2 - Igazolás_h_3 - Igazolás_h_4 - Igazolás_h_5 - Igazolás_h_6 - Igazolás_h_7 - Igazolás_h_8 - Igazolás_h_9 - Igazolás_h_10 - A Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Szakkollégium alábbi dokumentumai:

• A Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiumának Szervezeti és Működési Szabályzata • HÍD Jelentkezési lap • Jelentkezési lap („A”) • Jelentkezési lap („B”) • Jelentkezési lap („C”) III.4. A megállapít ott tényállá s (97) A Szegedi Tudományegyetem Magyarország egyik magas presztízsű felsőoktatási intézménye. Az egyetem honlapján elérhető információk szerint „a felvételi jelentkezések számát tekintve évek óta az élbolyba tartozó intézmény mintegy 21 000 hallgatójának, köztük több, mint 4000 külföldi diákjának garantál minőségi tudást és piacképes diplomát.” 2 (98) Az SZTE a honlapján elérhető szervezeti és működési rend3 (a továbbiakban: SZMSZ) szerint a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány által fenntartott államilag elismert, közfeladatot ellátó, közhasznú szervezetként működő magán felsőoktatási intézmény. Az SZMSZ XX. fejezet 7. pontja szerint továbbá az SZTE nem minősül költségvetési szervnek4.

2 https://u-szeged.hu/bemutatkozas 3 https://u-szeged.hu/szabalyzatok/szte-szmsz-szervezeti-260130

4 SZMSZ XX. fejezet 7. pont: „A Szegedi Tudományegyetem fenntartói jogának a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány részére 2021. év augusztus hó 01. napjával történő átadásának következtében – az Egyetem költségvetési szervként működő állami felsőoktatási intézményből magán felsőoktatási intézménnyé történő (99) Az SZTE által előadott nyilatkozatok és általa megküldött iratok alapján megállapítható, hogy a kollégiumi felvételihez kapcsolódó adatkezelés célja a pályázatok megfelelő elbírálása, a szociális helyzet felmérésével és figyelembevételével, a leginkább rászoruló hallgatók részére a kollégiumi férőhely biztosítása. (100) Az elektronikus úton, a Modulo felületen zajló felvételi eljárás első lépése az elektronikus felületen elérhető általános szociális helyzetfelmérő adatlap kitöltése, mivel a felvételi pontozás alapját az általános szociális helyzetfelmérő adatlapon a hallgató szociális helyzete alapján kapott pontok képezik. A szociális helyzetfelmérő adatlap kitöltésének hiányában nem történhet meg a kollégiumi jelentkezés beadása. (101) A kollégiumi felvételi eljárással összefüggő adatkezelés jogalapja az SZTE nyilatkozata szerint közérdekű feladat ellátása, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja, figyelemmel az Nftv. és a Korm. rendelet hivatkozott rendelkezéseire. (102) A különleges adatok kezelésének további jogszerűségét az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdés b) és g) pontja biztosítja. Mindezt a fogyatékos jelentkezők esélyegyenlőségének biztosítása céljából. Azért szükséges megnevezni a súlyos, tartós betegségeket, mivel eltérő pontok járnak a különböző betegségekért. Az SZTE által előadottak szerint ugyanakkor az adatkezeléshez a hallgató az adatlapon található nyilatkozat elfogadásával járul hozzá, az adatlapot enélkül nem lehet benyújtani. (103) A pályázók hozzátartozóinak, velük egy háztartásban élők személyes adatainak kezelését illetően a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése ad felhatalmazást a felsőoktatási intézmények számára a kollégiumi felvételi eljárás keretében, a szociális rászorultság felmérése érdekében a pályázó hozzátartozóinak vagy vele egy háztartásban élő természetes személyek, a rendeletben meghatározott személyes adatainak a kezelésére. Erre és az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjára alapozza az SZTE a pályázók hozzátartozóinak, velük egy háztartásban élők személyes adatainak kezelését. (104) Mindettől eltérően az SZTE által megküldött, 2022. június 27-i Kollégiumi Szabályzat VI. részének 2. címe – „A kollégiumi felvétel feltételei és eljárása” – alatt „A pályázatok benyújtása” alcím 2.4. és 2.5. pontjai, és a Modulo felületén elérhető általános szociális helyzetfelmérési adatlap alján található, checkbox útján kötelezően elfogadandó és a jelen határozat (41) bekezdésben ismertetett „Nyilatkozat 04” értelmében a kollégiumi felvételi eljárással és a szociális helyzetfelméréssel összefüggő adatkezelés hozzájáruláson alapul. (105) Ezzel kapcsolatban az SZTE azt nyilatkozta, hogy az érintett hozzájárulása alapján a vele való kapcsolattartás céljából kezeli az SZTE az e-mail-cím és telefonszám adatokat, továbbá az Eötvös Loránd Szakkollégiumba való felvételi eljárásban a jelentkezők beazonosítása, a velük való kapcsolattartás, valamint iskolai végzettségükre, illetve a tanulmányai eredményeikhez kapcsolódó adatokat kérnek be önkéntes hozzájárulás jogalapon. Ezen kívül az SZTE más, hozzájáruláson alapuló adatkezelést nem nevezett meg a kollégiumi felvételi és szociális helyzetfelmérési eljárással összefüggésben. (106) A szociális helyzetfelmérő adatlapok bírálatát az EHÖK Juttatási és Térítési Bizottság hallgatótagjai végzik, akik a bírálat során minden dokumentumhoz és a dokumentumokban átalakulásával – bekövetkező jogállásváltozással összefüggésben az Egyetemen az átalakulás időpontjában hatályban lévő belső szabályozókat, amennyiben az más jogszabállyal nem ellentétes mindaddig változatlan tartalommal alkalmazni kell, amíg erre vonatkozó eltérő rendelkezés kiadásra nem kerül, vagy a szabályozó módosítása, hatályon kívül helyezése meg nem történik.”

lévő minden személyes adathoz – így a különleges adatokhoz is – hozzáférnek. A jövedelmi helyzet felmérése kapcsán a bírálók feladatai közé tartozik a dokumentumok tartalmi és formai követelményeinek vizsgálata. Az elbírálást követően férnek hozzá a szociális pontszámokhoz a tagkollégiumi bizottságokban résztvevő személyek, más néven a kollégiumi adatfeldolgozók, akik már nem látják a szociális adatokat, csak a pontszámot, amelyet a hallgató kap. A kollégiumi felvétel vége a kollégiumokban zajlik, a kollégiumi bizottságok feladata a végső döntés meghozatala. E bizottság tagjai: az adott tagkollégium igazgatója, két kollégiumi tanár és két kollégiumi bizottsági titkár, akik SZTE hallgatók. Nekik a részükre átadott adatokhoz van hozzáférési jogosultságuk, az ő feladatuk a végső döntés meghozatala. (107) A szociális helyzetfelmérő adatlap bírálatát megelőzően valamennyi, a bírálási folyamatban részt vevő SZTE hallgató teszttel záruló oktatáson, majd gyakorlati felkészítésen vesz részt. Ennek sikeres teljesítését követően kapnak jogosultságot a szociális helyzetfelmérési adatlapok Modulo felületen történő eléréséhez és a bírálási feladatok végzéshez. A bíráló hallgatók az űrlap, illetve a pályázó által csatolt dokumentumok adatait ismerhetik meg, viszont az elbírálást követően már nem tudják visszanézni ezeket az adatokat, mivel törlésre kerülnek a hozzáférési jogosultságok. Ezek az adatok és dokumentumok a Modulo rendszerében kerülnek további tárolásra öt évig, és azt követően törlésre kerülnek. Az elbírálást követően miután az elbírálással megbízott hallgatók hozzáférése is törlésre kerül, a Modulo-ban tárolt adatokhoz, igazolásokhoz egyedül már csak az EHÖK térítési referens fér hozzá, az esetleges fellebbezési vagy utólagos ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából. (108) A kollégiumi felvételi eljárás a felsőbb évfolyamokba járó hallgatók részére már 2022 májusában elkezdődött, míg az elsőéves hallgatók részére csak 2022 augusztusában. Ezért 2022 májusában és júniusában még a többször módosított és 2001. július 1. - 2022. június 27. között hatályos Kollégiumi Szabályzatot alkalmazta az SZTE, ezt követően a 2022. június 27-i keltezésű és e naptól hatályos szabályzatot. A SZTE megküldte a 2007. szeptember 24én módosított változatát a szabályzatnak. (109) A Kollégiumi Szabályzatok tartalmazzák a kollégiumi felvételi eljárás általános és a pályázatok benyújtására vonatkozó szabályait. (110) A 2022.06.27-i keltezésű Kollégiumi Szabályzat releváns részei az alábbiak:

Az I. Bevezető rendelkezések főcím 2. Szabályzat célja alcím alatt annak 2.2. pontja szerint: „A kollégiumok fenntartásáról, működtetéséről és fejlesztéséről az Egyetem gondoskodik.” A VI. A kollégiumi felvétel feltételei és eljárása cím 1. Általános szabályok alcím 1.1 pontja szerint: „A kollégiumi felvétel eljárási és szervezeti rendjét az SZTE kollégiumi jelentkezések pontozásos rendszeréről, elbírálásának eljárási és szervezeti rendjéről szóló szabályzata határozza meg. A szakkollégiumok saját felvételi rendszert működtethetnek.” A VI. A kollégiumi felvétel feltételei és eljárása cím 1. Általános szabályok alcím 1.6 pontja szerint: „A kollégiumi felvételi eljárás során a felvételi kérelmekről és a fellebbezésről első fokon a Tagkollégiumi Bizottság dönt. A jogorvoslatokról a Kollégiumi Igazgatótanács határoz.” A VI. A kollégiumi felvétel feltételei és eljárása cím 2. A pályázatok benyújtása 2.4-2.6. pontjai szerint: „2.4. A pályázó a pályázat benyújtásával tudomásul veszi és hozzájárul, hogy a pályázat elbírálása tekintetében illetékes egyetemi szervezeti egységek és személyek a pályázatban foglalt személyes adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályai szerint kezeljék, tárolják és felhasználják a Hallgatói Juttatási Szabályzatban (továbbiakban: HJSZ) meghatározott alaptámogatás és rendszeres szociális ösztöndíj támogatások megállapításához szükséges mértékben, módon és ideig, amennyiben a pályázó ezen támogatásokra is pályázatot nyújt be a kollégiumi pályázattal érintett időszakra, vagy amennyiben ez az időszak egy tanév, annak első félévére vonatkozóan. 2.5. A pályázó a pályázat benyújtásával nyilatkozik arról, hogy hozzájárul-e a pályázatban foglalt személyes adatainak a pályázat elbírálása tekintetében illetékes egyetemi szervezeti egységek és személyek általi, a várólistás eljárás céljából történő kezeléséhez. Amennyiben személyes adatainak a várólistás eljárás céljából történő kezeléséhez nem járul hozzá, pályázatát nem lehet elbírálni, úgy kell tekinteni, mintha a pályázatát be sem nyújtotta volna. 2.6. Az adatok hitelességének ellenőrzése vagy a pályázó szociális helyzetének pontosabb felmérése céljából további igazolások is bekérhetőek a pályázótól.” A IX. Záró rendelkezések cím 1. alcímének 1. pontja értelmében „A kollégiumok működéséhez, eljárásaihoz kapcsolódó nyomtatványsablonokat a vonatkozó rektorikancellári együttes utasítás tartalmazza.” (111) A 2007-es Kollégiumi Szabályzat releváns része:

4. § A kollégiumi elhelyezésről szóló cím alatti (16)-(17) bekezdései szerint: „(16) A kollégiumi bizottság a felvételt – a pályázati kérelmek benyújtása előtt megismerhető pontrendszer alapján bonyolítja le. A felvételi eljárás során az elbírálás fő szempontjai: A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti, a hallgató által is lakott közös háztartásban élők számát és jövedelmi helyzetét, b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét, c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, e) a hallgató vagy a vele közös háztartásba élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait, f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számáéra, g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket. A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésre a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni. A szakkollégiumként működő kollégium ettől eltérő elbírálási szempontrendszert is alkalmazhat. A pontozási rendszer megismerését a felvételi kérelmek beadása előtt lehetővé kell tenni. (17) A kollégiumi jelentkezések elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a hátrányos helyzetű hallgatót, aki kollégiumi elhelyezés hiányában felsőfokú tanulmányait nem tudja megkezdeni, illetve folytatni. Hátrányos helyzetűnek minősül az a hallgató, a) akit a középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve b) aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt.” (112) Az SZTE ezen kívül a teljes vizsgálati időszakban (2022-2024. közötti tanévek) a 2011. évi keltezésű Pontozásos Szabályzatot alkalmazta. Ennek preambuluma szerint: „a Szegedi

Tudományegyetem Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvénnyel (52.§; a továbbiakban: Ftv.), valamint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) Kormányrendelettel (12. § (1), 21. § (4); a továbbiakban: Korm. rendelet) és a Szegedi Tudományegyetem hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló szabályzattal (20. §; a továbbiakban: hallgatói juttatási szabályzat) összhangban a Szegedi Tudományegyetem (a továbbiakban: SZTE) hallgatói és felvételt vagy átvételt nyert jelentkezői részére a kollégiumi jelentkezések pontozásos rendszerét, elbírálásának eljárási és szervezeti rendjét – az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság és a Kollégiumi Tanács véleményét követően – a következők szerint határozza meg.” (113) A Pontozásos Szabályzat tartalmazza továbbá a kollégiumi felvételi eljárás részletes szabályait, kitérve arra, hogy a pontozásos rendszerben a pontok bizonyos részét a szociális helyzetére kapja a pályázó. A szabályzat tartalmazza többek között a pályázó szociális helyzetére adható pontok számításának szabályait is. (114) A 2022. június 27. napján kelt, az SZTE hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló szabályzat 20. §-a rendelkezik a kollégiumi elhelyezésről akként, hogy „a kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A kollégiumi felvételi eljárás és elhelyezés részletes szabályait az SZTE Kollégiumi Szabályzat VI. fejezete tartalmazza.” (115) E szabályzat szerint 29. §-a rendelkezik továbbá a kollégiumi térítési díjról, azonban, adatvédelmi vonatkozású információkat nem tartalmaz. (116) A rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszerére vonatkozóan az SZTE két szabályzatot alkalmazott a vizsgált időszakban. A korábbi 2013. november 25 - 2023. október 30. között volt hatályban, míg az új 2023. október 30-án lépett hatályba. A két szabályzat – ahogyan a Pontozásos Szabályzat is – tartalmazza, hogy a hallgató szociális helyzetére mennyi pontot kaphat. A 2023. október 30-i keltezésű szabályzat szerint továbbá az SZTE „a pontszámításában a közös háztartásban élők közül a családi bevételbe jövedelmet hozó családtagot (pl. nagyszülő, kereső testvér, stb.) nem veszi figyelembe”. Ezen kívül az adható pontszámokra vonatkozó szabályok nem változtak a két szabályzatban.

(117) Az igazoláslisták tartalmazzák az általános szociális helyzetfelméréshez elfogadható igazolások listáját. Mivel a (77) bekezdésben írtakon kívül másban nem térnek el az igazoláslisták, a Hatóság ezért igazoláslisták alatt a vizsgált időszak összes igazoláslistáját érti. Az igazolásokat a jelen határozat (45) bekezdése tartalmazza. (118) Az SZTE a kollégiumi felvételi eljárás során kezelt személyes adatok biztonságának garantálása érdekében az érintettek összes személyes adatát a zárt, belső rendszerben, a Modulo-ban tárolja. A rendszerhez való hozzáférést szigorú jogosultsági szabályok határozzák meg, amelyeket az SZTE bemutatott a Hatóságnak. Az adatkezelésben részt vevő SZTE munkatársak szigorú titoktartási kötelezettség mellett végzik a munkájukat. (119) A pályázók kollégiumi felvételi eljárással kapcsolatos adatkezelésről szóló tájékoztatását illetően a pályázók a Kollégiumi Szabályzatból, a Pontozásos Szabályzatból, valamint az adott aktuális félévre vonatkozó, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által az online felületen közzétett pályázati felhívásból, illetve ahhoz kapcsolódó alábbi dokumentumokból tájékozódhatnak:

- Egyszerűsített igazoláslista, - A kitöltendő nyilatkozatokat is tartalmazó igazoláslista, - Pontrendszer,

- Szubjektív pontrendszer, - Egy főre jutó jövedelem, - Keltezési kritériumok, - Útmutató a Modulo rendszerhez, - Gyakran ismételt kérdések (GY.I.K.). (120) A fő esetcsoportok, amelyeket a kollégiumi felvételi eljárás során a pályázó szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni és azokat igazolni is kell a Pontozásos Szabályzat, az SZTE rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről szóló szabályzata, az igazoláslisták és az SZTE nyilatkozatai alapján, az alábbiak:

lakcím igazolása és lakóhely adatai jövedelemhez nem számított juttatások előnyben részesítési körülmények közös háztartásban élő eltartók adatai közös háztartásban élő eltartottak adatai. (121) A vizsgált időszakban összesen 13 754 felvétel történt az SZTE kollégiumaiba, mely felvételi eljárások mindegyikének részét képezte szociális helyzetfelmérés. Ez a szám nem egyezik meg az összes érintett számával, tekintettel arra, hogy egy érintett minden félévben nyerhetett felvételt, így ilyen esetben az adatai többször is rögzítésre kerülhettek. E körülményt figyelembe véve is magasnak tekinthető az adatkezeléssel érintettek száma, melybe nem lett beleszámítva, hogy hány hallgató töltötte ki az általános szociális helyzetfelmérő adatlapot a vizsgált időszakban a kollégiumi felvételi eljáráson kívüli más juttatás, például a rendszeres szociális ösztöndíj igényléséhez, mivel az SZTE külön, a szociális helyzetfelmérő adatlapot kitöltők számára vonatkozó adatokkal nem rendelkezik.

## IV. Alkalmazott jogszabályi rendelk ezése k

(122) Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni. (123) Az Infotv. 60. § (3) bekezdése alapján a Hatóság hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indít, ha vizsgálata alapján megállapítja, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be vagy annak közvetlen veszélye áll fenn és az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései alapján bírság kiszabásának van helye. (124) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 7. § értelmében az adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Ákr. 103. § (1) bekezdése szerint a hivatalból indult hatósági eljárásban az Ákr.-nek a kérelemre indult eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit az Ákr. 103 és 104. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (125) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján: „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.” (126) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja értelmében: „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.” (127) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja szerint: „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.” (128) Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontja alapján: A személyes adatok: a) kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”) b) a személyes adatok gyűjtése: csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”) c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”). (129) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése értelmében: „A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre.” (130) Az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (1) bekezdése szerint: „A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos.” (131) Az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdés b) és g) pontja alapján: „Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha: […]

b) az adatkezelés az adatkezelőnek vagy az érintettnek a foglalkoztatást, valamint a szociális biztonságot és szociális védelmet szabályozó jogi előírásokból fakadó kötelezettségei teljesítése és konkrét jogai gyakorlása érdekében szükséges, ha az érintett alapvető jogait és érdekeit védő megfelelő garanciákról is rendelkező uniós vagy tagállami jog, illetve a tagállami jog szerinti kollektív szerződés ezt lehetővé teszi; […] g) az adatkezelés jelentős közérdek miatt szükséges, uniós jog vagy tagállami jog alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal, tiszteletben tartja a személyes adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, és az érintett alapvető jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő; […]” (132) Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikke értelmében: „(1) Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét: a) az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen; c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja; d) a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei; e) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen; f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás. (2) Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő információkról tájékoztatja: a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól; b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról; c) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; f) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír. (3) Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és a (2) bekezdésben említett minden releváns kiegészítő információról.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha és amilyen mértékben az érintett már rendelkezik az információkkal.” (133) Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerint a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva például b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel. (134) Az Infotv. 61. § (2) bekezdése alapján: „A Hatóság elrendelheti határozatának – az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó azonosító adatainak közzétételével történő nyilvánosságra hozatalát, ha a határozat személyek széles körét érinti, azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta, vagy a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja. (135) Az Infotv. 61. § (4) bekezdés b) pontja értelmében a bírság mértéke százezertől húszmillió forintig terjedhet ha az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatban kiszabott bírság megfizetésére kötelezett költségvetési szerv, az általános adatvédelmi rendelet 83. cikke szerint kiszabott bírság esetén. (136) Az Infotv. 71. § (2) bekezdése értelmében: „A Hatóság az eljárásai során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más eljárásában felhasználhatja.” (137) Az Nftv. 8. § (7) bekezdése szerint: „A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosításához felsőoktatási intézmény részeként kollégium működtethető, illetve a felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézményként diákotthon hozható létre. A diákotthon – az alapítótól függően költségvetési szervként vagy nem költségvetési szervként működő – jogi személy.” (138) Az Nftv. 41. § (1) bekezdése alapján: „A Kormány a) hátrányos helyzetű jelentkezői és hallgatói csoport, b) gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesülők, c) fogyatékossággal élő jelentkezők és hallgatók csoportjához tartozók, d) nemzetiséghez tartozó jelentkezők és hallgatók csoportjához tartozók esélyegyenlőségét az a)–d) pontban meghatározott hallgatói csoportok tekintetében a felsőoktatási tanulmányai, a d) pontban meghatározott csoport tekintetében a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám meghatározása során biztosítja.” (139) A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján árva az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe. (140) A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontja értelmében családfenntartó: az a hallgató, ea) akinek legalább egy gyermeke van, eb) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult.

(141) A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés f) pontja alapján nagycsaládos: az a hallgató, akinek fa) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy fb) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy fc) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja. (142) A Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése szerint: „A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. Az intézmény a kollégiumi munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat a térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint.” (143) A Korm. rendelet 12. §-a értelmében: „12. § (1) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázati kérelmekről a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer alapján kell dönteni. (2) A pontrendszer megismerését a pályázati kérelmek benyújtása előtt lehetővé kell tenni. (3) A pontrendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét, a 4. § (4) bekezdése szerint mentesülést, valamint ha a hallgatót az Nftv. 41. § (1) bekezdése alapján a kollégiumi jelentkezés elbírálásánál előnyben kell részesíteni, akkor az előnyben részesítés Nftv.-ben meghatározott feltételének fennállását is. (4) A szakkollégiumként működő kollégiumok és diákotthonok a (3) bekezdéstől eltérő pontrendszert is alkalmazhatnak. (5) A lakhatási feltételek támogatására a szociális támogatás keretében kerül sor.” (144) A Korm. rendelet 21. § (1)-(2) bekezdése alapján: „(1) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni a) a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők számát és jövedelmi helyzetét, b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét, c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait, f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára, g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket. (2) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni.” (145) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 67/A § (1)-(2) bekezdései értelmében: „(1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.” (146) Az Infotv. 61. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Hatóság elrendelheti határozatának – az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó azonosító adatainak közzétételével történő nyilvánosságra hozatalát, ha azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta.

## V. Dönté s

V.1. Az ad atkeze lő személy e (147) Az általános adatvédelmi rendelet fogalommeghatározásai alapján adatkezelőnek az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv tekintendő, aki, vagy amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. (148) Az adatkezelő személye kapcsán a Hatóság az alábbiakat állapította meg:

(149) A jelen határozat (109)-(113) bekezdéseiben a Kollégiumi és a Pontozásos Szabályzatból idézettek alapján az SZTE határozza meg a kollégiumi jelentkezések pontozásos rendszerét – a szociális helyzetfelmérést magában foglalóan –, elbírálásának eljárási és szervezeti rendjét. Az SZTE dönt a kollégiumok működéséhez, eljárásaihoz kapcsolódó nyomtatványsablonok alkalmazásáról is. (150) Mindezek alapján megállapítható, hogy az SZTE hoz döntést a kollégiumi felvételi eljárással összefüggő adatkezelésről, arról, hogy az Nftv.-ben és a Korm. rendeletben előírtakra figyelemmel milyen személyes adatok kezelésével lehet felvételt nyerni az adott kollégiumba, és milyen, személyes adatokat igazoló, azokat tartalmazó nyomtatványokat, igazolásokat lehet elfogadni az eljárás során, figyelemmel arra is, hogy az Nftv. 8. (7) bekezdése alapján az SZTE mint felsőoktatási intézmény jogosult kollégium működtetésére, míg a Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a pályázati kérelmekről a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer alapján kell dönteni. (151) A jelen határozat (94) bekezdésében ismertetett nyilatkozat szerint az SZTE esetében a térítési és juttatási szabályzatnak két belső szabályzat felel meg, azok töltik be a térítési és juttatási szabályzat funkcióját. Ezek a Szabályzat a rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről, illetve kollégiumok vonatkozásában a

Pontozásos Szabályzat. (152) Mindebből következően a Hatóság megállapítja, hogy az SZTE az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja szerinti adatkezelőnek minősül a kollégiumi felvételi eljárással és ahhoz kapcsolódó szociális helyzetfelméréssel összefüggő adatkezelésnél. V.2. Az ad atkeze lé s célj a (153) Az adatkezelőnek még az adatkezelési tevékenysége megkezdése előtt számba kell vennie, hogy mit kíván elérni, célja megvalósulásához egyáltalán szükséges-e személyes adatok kezelése, és amennyiben igen, úgy az adatok kezelése miként szolgálja a cél megvalósulását. Célhoz igazodó, azzal összeegyeztethető adatkör meghatározására kell az adatkezelőnek koncentrálnia. A cél ismertetésének egyértelműen, nyilvánvalóan, érthető nyelven kell megtörténnie, hogy az adatalanyok tisztában legyenek az adatkezelés összes lényeges körülményével, a konkrét célokkal és az azokhoz igazodó adatok körével. (154) Megállapítható, hogy az SZTE mint adatkezelő döntött a kollégiumi felvételi eljárással, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó, annak részét képező szociális helyzetfelméréssel összefüggő adatkezelésről. Az Nftv. és a Korm. rendelet legitimálja az adatkezelés célját, a kollégiumi felvételi eljárást, mivel a Korm. rendelet akként fogalmaz, hogy a kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázati kérelmekről a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer alapján kell dönteni. A Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése pedig azt írja elő, hogy a pontrendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét. Az adatkezelési cél, célok tehát jogszerűek, a szociális helyzetfelmérést is magában foglaló kollégiumi felvételi eljárással összefüggő adatkezelés megfelel az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja által szabályozott célhoz kötött adatkezelés elvének. (155) Mivel a két adatkezelés, a kollégiumi felvételi eljárás és a szociális helyzetfelmérés szoros összefüggést mutat, a szociális helyzetfelmérés része a kollégiumi felvételi eljárásnak, annak az egyik szempontrendszere, és bár nem kötelező, nélkül a hallgató nulla pontot kap a kollégiumi felvételi eljárásban, a Hatóság mindkét eljárást vizsgálta jelen eljárásban. V.3. Az ad atkeze lé s jogalapja (156) Az adatkezelés jogszerűségének további követelménye, hogy az adatkezelésre az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti valamely jogalapra hivatkozással kerülhet sor. (157) Az adatkezelés jogalapja az SZTE nyilatkozata szerint közérdekű feladat ellátása, tehát az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja, figyelemmel az Nftv. és a Korm. rendelet hivatkozott rendelkezéseire. Az SZTE előadta ugyanakkor azt is, hogy a kollégiumi felvételi eljárás során az adatkezelési tevékenysége olyan személyes adatkategóriák kezelésére is kiterjed, amelyek kezelése az érintett természetes személy önkéntes hozzájárulása alapján történik. Ezzel kapcsolatban nyilatkozta az SZTE azt, hogy az érintett hozzájárulása alapján a vele való kapcsolattartás céljából kezeli az SZTE az email-cím és telefonszám adatokat, továbbá az Eötvös Loránd Szakkollégiumba való felvételi eljárásban a jelentkezők beazonosítása, a velük való kapcsolattartás, valamint iskolai végzettségükre, illetve a tanulmányai eredményeikhez kapcsolódó adatokat kérnek be önkéntes hozzájárulás jogalapon. Ezen kívül az SZTE más, hozzájáruláson alapuló adatkezelést nem nevezett meg a kollégiumi felvételi és szociális helyzetfelmérési eljárással összefüggésben.

(158) Az SZTE nyilatkozata szerint a hallgatók és a velük közös háztartásban élők különleges adatai kezelésének további jogszerűségét az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdés b) és g) pontja biztosítja, valamint a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés d) és e) pontja, melyek szerint a hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait. (159) Kifejezetten az orvosi igazolások és azokban rögzített személyes, egészségügyi adatok bekérése kapcsán az SZTE a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozott, mely szerint „A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait”, továbbá arra hivatkozott, hogy a különböző visszaélések visszaszorítása is indokolja az orvosi igazolások bekérését. (160) Mindettől eltérően ugyanakkor az SZTE által megküldött, 2022. június 27-i Kollégiumi Szabályzat VI. részének A kollégiumi felvétel feltételei és eljárása 2. címe alatt A pályázatok benyújtása 2.4. és 2.5. pontjai – jelen határozat (56) bekezdése – és a Modulo felületén elérhető általános szociális helyzetfelmérési adatlap alján található, checkbox útján kötelezően elfogadandó „Nyilatkozat 04” – jelen határozat (41) bekezdése – értelmében a kollégiumi felvételi eljárással és a szociális helyzetfelméréssel összefüggő adatkezelés hozzájáruláson alapul. A hozzájárulással összefüggésben az SZTE azt nyilatkozta, hogy bizonyos adatokat kezel az érintett hozzájárulása alapján a kollégiumi felvételi eljárás során, továbbá a Modulo felületén a hozzájárulások – checkboxok elfogadása – a nyilatkozatok elfogadására szolgálnak. (161) A 2007-es kollégiumi szabályzat továbbá jogalap megjelölése nélkül sorolta fel a kollégiumi felvételi kérelemhez kötelezően csatolandó igazolásokat. (162) A közérdekű feladat ellátásához és közhatalom gyakorlásához szükséges adatkezelés mint adatkezelési jogalap kapcsán, elmondható, hogy a hazai jogi környezet és az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az érintett alapvető jogait – így információs önrendelkezési jogát is – az állam csak a szükséges és arányos mértékben, valamely alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, azaz közérdekből korlátozhatja. Ezért e jogalap alkalmazásához feltétel, hogy az adatkezelő közhatalmi feladat- és hatáskörének gyakorlásához, vagy egyéb közérdekből elvégzendő feladata végrehajtásához szükséges adatkezelési tevékenységét közérdeken alapuló célból jogszabály vagy uniós norma alapozza meg. Ezen jogszabályi rendelkezés ugyanakkor sok esetben csak az adatkezelő közfeladatát, eljárási mozgásterét és kötelezettségét határozza meg, az ehhez kapcsolódó adatkezelési műveletek részletes szabályait nem. (163) A közhatalmat gyakorló, vagy közfeladatot ellátó adatkezelő közfeladatait meghatározó jogszabályi rendelkezéseken alapuló adatkezelések jogalapja tehát az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja. Fontos kiemelni azt is, hogy egy közhatalmi tevékenységet vagy egyéb közfeladatot ellátó szerv minden közjogi és magánjogi jogviszonyának, és az ahhoz járulékosan kapcsolódó adatkezelési jogviszonyainak kizárólag közfeladatai ellátásával összefüggésben lehet alanya, ettől eltérő minősége fogalmilag kizárt, a további, az általános adatvédelmi rendelet alapján egyébként alkalmazható jogalapok mintegy beolvadnak ebbe a jogalapba. Ebből következően az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti jogi kötelezettség jogalapja is beolvad az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti jogalapba. (164) Ha pedig a jogalkotó ezen adatkezelésekre vonatkozó részletes szabályokat az Infotv. 5. § (3) bekezdésének előírásait figyelmen kívül hagyva nem rögzítette, az adatkezelő az általános adatvédelmi szabályok – így különösen az alapelvek és a jogalap szükségességi mércéje – szerint köteles adatkezelési tevékenységét végezni, és annak jogszerűségét az elszámoltathatóság elvének megfelelően igazolni. (165) Mindezek alapján az adatkezelés jogalapjával kapcsolatban a Hatóság álláspontja a következő: (166) A kollégiumi felvételi és a szociális helyzetfelmérési eljárás során az SZTE a hallgató és a vele egy háztartásban élők személyes és különleges adatait kezeli az Nftv. és a Korm. rendelet már idézett rendelkezései alapján. (167) Az SZTE-nek a kezelendő személyes adatokat – és a benyújtani előírt igazolások és okmányok körét – úgy kell meghatároznia, hogy azok birtokában meg tudja ítélni, fennállnake azok a körülmények, amelyek alapján a hallgató – szociális helyzetét is figyelembe véve jogosult-e a kollégiumi ellátásra, azonban ne terjeszkedjen túl a szükséges, az Nftv. és Korm. rendelet által előírt szempontokon, adatkörön és így megfeleljen az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontjának és a 6. cikk (1) bekezdés e) pontjának. (168) A fentiekben már írtak szerint az SZTE egy államilag elismert, közfeladatot ellátó, közhasznú szervezetként működő magán felsőoktatási intézmény, amely intézményre vonatkozó ágazati szabályokat alapvetően az Nftv. és a Korm. rendelet rögzíti. E jogszabályokból kitűnik, hogy az SZTE a részére nyújtott támogatás meghatározott részét köteles a hallgatóknak nyújtott szociális alapú ösztöndíjak kifizetésére fordítani. E jogszabályok meghatározzák azt is, hogy mely szempontokat kell figyelembe vennie az SZTE-nek – illetve valamennyi felsőoktatási intézménynek – a jogosultság elbírálása során, amely által a kezelendő adatok köre behatárolódik. E szabályok kötik az SZTE-t, azaz az SZTE nem dönthet úgy, hogy a jogszabályok által meghatározott szempontokon túl egyéb szempontokat is figyelembe kíván venni az eljárás során, ugyanis ezzel többlet-adatkezelést generál. (169) Mivel a kollégiumi ellátás biztosítása tehát az SZTE-nek olyan feladata, amelynek kereteit így azt, hogy milyen körülmények fennállása alapján jogosult rá a hallgató – jogszabályok rögzítik, az SZTE nem dönthet úgy, hogy e jogszabályokon túlterjeszkedve további szempontok és azokhoz kapcsolódó adatkör figyelembevételét és ezáltal további adatkezelést ír elő belső szabályzataiban. A „kötelező adatkezelés” abban nyilvánul meg, hogy az adatkezelőnek van egy jogszabály által meghatározott feladata, amely szükségszerűen adatkezeléssel jár együtt, illetve van egy jogalkotó által meghatározott adatkör (jelen esetben egy szigorúan körülhatárolt szempontrendszer), az SZTE-nek pedig e jogszabályok keretei között kell eljárnia. (170) Fentiek alapján a leadott pályázatokban szereplő valamennyi személyes adat kezelésének jogalapja kizárólag az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja lehet. Amennyiben az SZTE olyan új szempontrendszert vesz figyelembe a kollégiumi felvételi és a szociális helyzetfelmérés során, amelyet az Nftv. és a Korm. rendelet nem határoz meg, és ehhez kér adatokat, vagy a jogszabályok által meghatározott szempontokhoz kér, a jogszabályok által nem meghatározott adatokat, akkor adatkezelése jogalap nélküli, azaz az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkét sérti. (171) Mivel az SZTE arra hivatkozott, hogy az adatkezelést az Nftv. és a Korm. rendelet rendelkezései alapján végzi, így – bár a térítési és juttatási szabályzat funkcióját betöltő Szabályzat a rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről és a Pontozásos Szabályzat maga határozhatja meg a kollégiumi felvételi eljárás és a szociális helyzet megállapításának részletes szabályait – a benyújtandó adatok, okmányok, igazolások körének meghatározása során nem terjeszkedhet túl az Nftv. 3. számú melléklet I/B. alcím 1. pont be) alpontjában, valamint a Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésében továbbá az abban hivatkozott 4. § (4) bekezdésében és az Nftv. 41. § (1) bekezdésében –, illetve 21. § (1) bekezdésében felsorolt szempontokon, azaz a pontrendszer kialakítása során nem határozhat meg olyan igazolandó körülményt, kezelendő adatkört, amelyet a Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése, illetve 21. §-a nem ír elő figyelembe venni a kollégiumi felvételi eljárás során és a szociális helyzet meghatározásakor. Amennyiben az SZTE a belső szabályzataiban mégis ezen jogszabályokon túlmutató szempontokat, további kezelendő adatokat határoz meg, úgy azon adatok kezelését nem az Nftv. és a Korm. rendelet felhatalmazása – azaz nem az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja – alapján végzi, tehát az adatkezelésnek nincs jogalapja. (172) A Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése, illetve a 21. § (3) bekezdése hatalmazza fel tehát a felsőoktatási intézményeket – így az SZTE-t –, hogy a kollégiumi ellátásra való jogosultság és a szociális helyzet megállapításához milyen szempontokat vehet figyelembe és azok kapcsán milyen személyes adatokat kezelhet, míg azt, hogy ezen belül milyen részletszabályokat határoz meg a két eljárásban, különösen az alapelvek és a jogalap szükségességi mércéjét figyelembe véve, intézményi szabályzatokban rögzítendők. (173) A Hatóság megjegyzi, hogy az Infotv. 5. § (3) bekezdése azt írja elő, hogy az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adatkezelés (a továbbiakban: kötelező adatkezelés) esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelő személyét, valamint az adatkezelés időtartamát vagy szükségessége időszakos felülvizsgálatát az adatkezelést elrendelő törvényben, illetve önkormányzati rendeletben kell meghatározni. Amennyiben az ilyen kötelező adatkezelést előíró jogszabály nem felel meg maradéktalanul az Infotv. 5. § (3) bekezdésének és nem tartalmazza az adatkezelés körülményeit, úgy az uniós jog, vagyis az általános adatvédelmi rendelet elsőbbségéből következően az adatkezelőnek kell érvényre juttatnia a személyes adatok kezelésére irányadó általános szabályok szerinti alapelveket és garanciákat, amelyekről a jogalkotó elmulasztott rendelkezni. Mivel az adatkezelési körülményeket nem tartalmazza sem az Nftv., sem a Korm. rendelet, ezért az Infotv. előírásának nem felelnek meg. A jogalkotó hiányosságát a Hatóság azonban nem értékelte az SZTE terhére, és abból indult ki, hogy ha az SZTE nem terjeszkedik túl az Nftv. és a Korm. rendeletben előírtak szempontok vizsgálatán, azokhoz szükséges adatokat kezel, akkor adatkezelése megfelel az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjában előírt követelménynek és az adattakarékosság elvének. (174) Továbbá az egészségügyi adatok az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke szerint a személyes adatok különleges kategóriái közé tartoznak, amelyek kezelése főszabály szerint tilos, és csak az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdése szerinti különleges esetekben lehet jogszerű. (175) A vonatkozó jogszabályok, az Nftv. és a Korm. rendelet alapján az SZTE az alábbi szempontokat veheti figyelembe a kollégiumi felvételi és szociális helyzetfelmérési eljárás során, és az azokkal kapcsolatos adatokat kezelheti: (176) A Korm. rendelet 12. § (3) bekezdés alapján tehát kollégiumi ellátás igénybevételével összefüggő eljárás során alkalmazott pontrendszerben szempontként kell figyelembe venni a hallgató:

szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét, fennáll-e olyan körülmény, amely alapján mentesülhet a kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól a szociális helyzete miatt, fennáll-e olyan körülmény, amely alapján az Nftv. 41. § (1) bekezdése szerinti feltétel miatt előnyben kell részesíteni. (177) A Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése szerinti, a kollégiumi ellátás igénybevételével összefüggő eljárás során figyelembe veendő szociális helyzet kapcsán a Korm. rendelet 21. § (1)-(2) bekezdése azt írja elő, hogy a hallgató szociális helyzetének megítélésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők számát és jövedelmi helyzetét, a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét, amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait, a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára, az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket. (178) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. (179) A szintén a Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése szerinti, a kollégiumi ellátás igénybevételével összefüggő eljárás során figyelembe veendő, kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alóli mentesülés eseteit a Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése tartalmazza, melyek az alábbiak:

hátrányos helyzetű hallgató, árva hallgató, családfenntartó, vagy olyan hallgató, akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. (180) Továbbá a Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése szerinti, a kollégiumi ellátás igénybevételével összefüggő eljárás során figyelembe veendő Nftv. 41. § (1) bekezdése szerinti előnyben részesítés esetei:

hátrányos helyzet jelentkezői és hallgatói csoport, gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesülők, fogyatékossággal élő jelentkezők és hallgatók csoportjához tartozók, nemzetiséghez tartozó jelentkezők és hallgatók csoportjához tartozók. (181) A hátrányos helyzet fogalmát a Gyvt. 67/A. § (1) bekezdése határozza meg, míg az árva fogalmát a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja, a családfenntartó fogalmát pedig a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontja. (182) A fenti jogszabályi rendelkezések alapján a pályázati eljárás során különleges adatok kezelése egyrészt a szociális helyzet felmérésekor merül fel, amikor a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés d) és e) pontja előírja, hogy a hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, továbbá a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait. (183) Másrészt, amikor a hallgató esetében a Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésére tekintettel az Nftv. 41. § (1) bekezdés c) pontja szerinti előnyben részesítési feltétel áll fenn, vagyis a hallgató fogyatékossággal él. (184) A fenti jogszabályokban meghatározott szempontokon túl további vizsgálandó körülményeket az SZTE tehát nem vehet figyelembe, és az azokhoz szükséges adatokhoz képest más személyes adatokat nem kezelhet a kollégiumi pályázati és annak részét képező szociális helyzetfelmérési eljárással összefüggésben. (185) A Hatóság mindezek alapján abból indult ki, ha az SZTE – a nyilatkozataiban előadottaknak megfelelően – az Nftv. és a Korm. rendelet előírásai alapján járt el, és olyan vizsgálandó szempontok figyelembevételéről, és szempontokhoz kapcsolódó személyes adatok kezeléséről döntött, amelyek megfelelnek a jogszabályokban foglaltaknak, akkor a Hatóság úgy ítélte meg, hogy az adatkezelés megfelelt az adattakarékosság elvének, és volt jogalapja. Egyéb esetekben, amikor az SZTE a jogszabályi felhatalmazáson túlterjeszkedve írta elő a vizsgálandó szempontokat és kezelt adatokat, az adatkezelést az adattakarékosság elvét sértőnek és jogalap nélkülinek értékelte. Azt, hogy az SZTE helytelenül a hozzájárulás jogalapjára hivatkozott a 2022.06.27-i Kollégiumi Szabályzatban és a „Nyilatkozat 04-ben,” a Hatóság az V.6. pontban értékeli. V.4. Az ad attakaré kosság elv e (186) A Hatóság visszautal a fenti, az adatkezelés jogalapjánál ismertetett azon tényre, hogy a kollégiumi felvételi eljárás és szociális helyzetfelmérés mint kötelező adatkezelések esetén a jogalkotó az adatkezelésekre vonatkozó részletes szabályokat az Infotv. 5. § (3) bekezdésének előírásait figyelmen kívül hagyva nem rögzítette, csupán meghatározta az eljárások során figyelembe veendő szempontokat, körülményeket. Az SZTE ezért mint adatkezelő, az általános adatvédelmi szabályok – így különösen az alapelvek és a jogalap szükségességi mércéje – szerint köteles adatkezelési tevékenységét végezni, és annak jogszerűségét az elszámoltathatóság elvének megfelelően igazolni. (187) Ez alapján az adatkezelésnek meg kell felelnie az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvének is. A személyes adatok a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhetőek. Emellett megfelelőnek és relevánsnak kell lenniük. Az úgynevezett szükségesség kritériuma, más néven az adattakarékosság elve azt jelenti, hogy már az adatkezelés megkezdése előtt vizsgálni kell, szükséges-e egyáltalán személyes adatokat kezelni a cél megvalósulásához. (188) Ez alapján kizárólag annyi és olyan személyes adat kezelhető, amely szükséges és egyben elégséges az adatkezelés céljának eléréséhez. Az adatok „releváns” jellemzőjére vonatkozó kívánalom összecseng a célhoz kötöttség elvéből fakadó azon elvárással, hogy az adatkezelési célhoz, célokhoz igazodva kell kijelölni és meghatározni a kezelendő személyes adatok körét. Ezzel összefüggésben kell megjegyezni, hogy az adatkezelési tájékoztatóban pontosan fel kell sorolni azokat a személyes adatokat, amelyekre az adatkezelés kiterjed. Nem elégséges, ha az adatkezelők gyűjtőfogalommal határozzák meg a kezelt személyes adatok körét.

(189) Ez alapján tehát, amennyiben az SZTE olyan személyes és különleges személyes adatokat kezelt a kollégiumi felvételi és a szociális helyzetfelmérési eljárás során, amelyek az Nftv. és a Korm. rendelet által meghatározott szempontok megállapításához nem szükségesek, illetve ezen felül további, személyes adatok kezelésével járó vizsgálandó szempontokat is meghatározott, a Hatóság vizsgálta az adattakarékosság elvének érvényesülését is. (190) Az Nftv. és a Korm. rendelet tehát vizsgálandó szempontokat határoz meg a két eljárással összefüggésben, ezek alátámasztására, az SZTE által meghatározott, az igazoláslisták szerinti iratok, dokumentumok benyújtását kéri. E kapcsán megkülönböztetendő az adatelv és az iratelv. Attól ugyanis, hogy bizonyos iratok tartalmazzák azokat az adatokat, amelyek a vizsgálandó szempontok megállapításához szükségesek, nem jelenti azt, hogy az adott iratban rögzített összes személyes adat, tehát az irat egészének kezelésére is jogosult lenne az SZTE. Az adatelv alapján ennek megfelelően a szükségtelen adatokat ki kell takarni az adott iratból. Az irat hitelességének megállapítása figyelembe vehető érdek az SZTE oldaláról, azonban a hallgatóra vagy hozzátartozójára vonatkozó érzékeny, a két eljárás szempontjából szükségtelen adatok nem képezhetik az eljárások részét, nem kerülhetnek be az SZTE elektronikus nyilvántartásaiba. V.5. A keze lt szem ély es adat ok (191) A Hatóság áttekintette az SZTE által megküldött dokumentumokat, melyek alapján az alábbiakat állapította meg a kezelt adatok és kért igazolások kapcsán.

(192) Az Nftv. és a Korm. rendelet által meghatározott szempontokhoz az SZTE a nyilatkozatai és az általa a Hatóságnak megküldött, (45) bekezdésekben ismertetett dokumentumok szerinti adatokat kezeli, iratokat kéri benyújtani. (193) Különleges, egészségügyi adatokat a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés d) és e) pontja alapján a hallgató szociális helyzetének megítéléséhez vesz figyelembe. A különleges adatok kezelése kiemelt jelentőségű, ezért a Hatóság ezen adatok kezelésével kezdi az elemzést. V.5.1. A fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére (194) A Hatóság álláspontja szerint a pályázó hallgató fogyatékossága mint tény ismerete olyan szempont, amely a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés d) pontjával és az Nftv. 41. § (1) bekezdés c) pontjával összhangban áll, azonban a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés d) pontja e tény ismeretén kívül kizárólag a fogyatékossággal kapcsolatban felmerülő költségek és azok igazolásának kezelése esetére terjed ki, a fogyatékos állapot pontos megnevezésére, részletes leírását tartalmazó igazolások kezelésére nem. (195) Az igazoláslisták és a szubjektív pontrendszer ennek megfelelően – megfogalmazásuk szerint – a költségeket veszik figyelembe, a szubjektív pontrendszer szerint 1000 forintonként 1 pontért. (196) Az igazoláslisták fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgatóról rendelkező 3.1. pontja szükséges igazolásként akként rendelkezik, hogy „amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottság, amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által kiállított szakvélemény; vagy (egészségi állapota miatt rászorult hallgató esetében) szakorvos által kiállított olyan szakvélemény, amelyen szövegés szám szerinti megjelöléssel feltüntetésre került, hogy a pályázó munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll.” (197) Ez a megfogalmazás azonban téves, tekintettel arra, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2016. július 1. napjától hatálytalan, a közoktatásról rendelkező hatályos jogszabály a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet pedig megszűnt. (198) Az igazoláslisták 8. egyéb megjegyzés, közlendő, kiadások, költségek pontja alatt található továbbá, hogy a költségeket hogyan szükséges igazolni: „feltüntetett tények, adatokat stb. tartalmazó, kettő tanú aláírásával és lakcímével ellátott nyilatkozat; tartalomtól függően egyéb iratok (például: szakorvos vagy házi orvos által aláírt igazolás tartós betegség tényéről, szakorvos vagy házi orvos vagy gyógyszerész által aláírt igazolás a szükséges rendszeresen szedett gyógyszerekről, melyek tételesen árral feltüntetve vannak felsorolva).” (199) Az SZTE egyik mondatában azt nyilatkozta a Hatóságnak, hogy nem szükséges a betegség, fogyatékosság pontos megnevezése, majd másik mondatában azt, hogy az igazoló dokumentumban vagy a betegség megnevezésének vagy a súlyos, illetve tartós betegség tényét igazoló résznek kell csak szerepelnie, az egyéb részeket a pályázó kitakarhatja. Azt is nyilatkozta, hogy ennek ellenére, a dokumentumot feltöltő pályázók az adatok kitakarását rendszerint nem végzik el, és a teljes igazolást töltik fel a felületre. Ezért ezeknek a különleges személyes adatoknak védelmét csak úgy tudja az SZTE biztosítani, hogy a lehető legszűkebb körre korlátozza azon személyek számát, akik a pályázat elbírálása céljából hozzáférnek ezen adatokhoz. (200) Az egyszerűsített igazoláslisták azonban szintén azt tartalmazzák az I.1. pontban, hogy „Felhívjuk a figyelmet, hogy a dokumentumok eredeti példányát fekete-fehérben és / vagy színesben (nem szürke-skálában stb.) kell szkennelni, és azt követően JPEG (kép) formátumban vagy PDF (hordozható dokumentum) formátumban és (idézőjelek nélkül) „JPG” vagy „PDF” kiterjesztéssel ellátva (például: munkaltatoi.jpg) kell feltölteni.” (201) Hiába az SZTE nyilatkozata, hogy nem szükséges a betegség, fogyatékosság megnevezése, a gyakorlat szerint – az SZTE által is megküldött orvosi igazolások alapján az SZTE teljes orvosi igazolásokat, szakvéleményeket is tárol, bennük olyan, a fogyatékosságot ismertető, részletező, előre pontosan meg nem határozható egészségügyi adatokkal, amelyek kezelése szükségtelen. Az egyszerűsített igazoláslisták kifejezetten fel is hívják a pályázók figyelmét arra, hogy a dokumentumok eredeti példányát kell szkennelni, amelyből az következik, hogy teljes orvosi igazolások, egészségügyi dokumentumok csatolását kéri az SZTE, amelyek az általa előadottak szerint sem szükségesek. Ezáltal az orvosi kezelések, gyógyítási folyamatok, az egészségügyi állapot olyan részleteit ismerik meg az elbírálási folyamatban részt vevő személyek, amelyek kifejezetten a magánszféra részei, amelyek érzékeny és kényes információk is lehetnek, melyek bizalmassága és védelme az érintett beteg személy alapvető érdeke. A közfeladat ellátása sem indokolja ezeknek az adatoknak a (121) bekezdés szerinti nagy mennyiségű kezelését, kiszolgáltatott helyzetbe hozva ezzel a pályázókat. Az adatkezelés tehát sérti az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvét. (202) Nem áll fenn továbbá az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja sem azon fenti, egészségügyi, fogyatékos állapotot részletező adatok kezelésének esetében, amelyek nem a fogyatékosság tényét és azzal összefüggésben a felmerülő költségeket támasztják alá, hanem a pályázó hallgató fogyatékos állapotára vonatkoznak, pontosan milyen fogyatékkal él együtt a hallgató, az mennyire súlyos, ugyanis e szempontokat nem említi a Korm. rendelet 12. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 21. § (1) bekezdés d) pontja és az Nftv. 41. § (1) bekezdés c) pontja sem. (203) Mivel e szempontokat a jogszabályok nem írják elő igazolni, így amikor az SZTE a fogyatékosság állapot és annak költségeit érintő szempontok megítéléséhez adatokat gyűjt és tárol, akkor túlterjeszkedik a Korm. rendeletben és az Nftv.-ben meghatározottakon, ezzel további szempontokat megjelenítve a pontrendszerben. A Hatóság álláspontja szerint a saját hatáskörben előírt többletkövetelmények meghatározása során az SZTE a hallgató egészségügyi adatainak kezeléséről döntött, amely adatok kezelésére – mivel azok túlmutatnak a Korm. rendelet és az Nftv. által előírt szempontokon – az SZTE-nek nincs jogalapja, sérti az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését. (204) A V.3. pontban írtak szerint továbbá az egészségügyi adatok az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke szerint a személyes adatok különleges kategóriái közé tartoznak, amelyek kezelése főszabály szerint tilos, és csak az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdése szerinti különleges esetekben lehet jogszerű. (205) Az SZTE az egészségügyi adatok kezelése kapcsán az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdés b) és g) pontjára hivatkozott további jogszerűségi követelményként. A foglalkoztatást, szociális biztonságot szabályozó jogi előírásokból fakadó kötelezettségek középpontjában a munkajogi tárgyú, illetve a szociális intézkedésekre vonatkozó jogszabályok állnak. Amennyiben ezek olyan kötelezettségeket vagy jogokat állapítanak meg akár a munkáltató, akár a munkavállaló számára, amelyek szükségessé teszik a különleges adatok kezelését, akkor felhatalmazást jelentenek az adatkezelésre. A jelentős közérdek a jogi kötelezettség, illetve a közfeladat ellátásához vagy a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó, a különleges adatok kezelését lehetővé tevő jogalap. Ennek megfelelően a jogszabályban kell meghatározni azt a közérdeket, amely szükségessé teszi a különleges adat kezelését, illetve rendelkezni kell az alapvető garanciális feltételekről is. A Hatóság ezen feltételeket el tudná fogadni további jogszerűségi követelményekként, azonban a különleges adatok kezelésének az a sajátossága, hogy az adatkezelőnek rendelkeznie kell az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés szerinti jogalappal is, mellyel a fentiekben írtak szerint nem rendelkezett az SZTE. Ebből következően az adatkezelés sérti az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdését is. (206) Az, hogy a Hatóságnak előadott nyilatkozatok szerint nem szükséges a betegség, fogyatékosság megnevezése az igazolásokban, a fenti tényen nem változtat, mint ahogy az sem, hogy – még, ha lenne ilyen felhívás is a pályázók felé – a hallgatók a kérés ellenére az SZTE nyilatkozata szerint – nem teszik meg a szükségtelen adatok kitakarását mert az egészségügyi adatok kezelése ez esetben is ténykérdés, és a fentiek szerint ezen adatokat kezeli az SZTE, melyre sem az Nftv., sem a Korm. rendelet nem ad felhatalmazást. Emiatt az adatkezelés sérti az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvét, és mivel az adatkezelés jogalap nélküli is, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését, és a fenti bekezdésben írtak szerint az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdését is. (207) A Hatóság azt tartja megfelelőnek, ha olyan igazolást fogad el az SZTE, amelyen csak az a tény szerepelhet, hogy a hallgató adott esetben fogyatékos, egészségügyi állapota miatt rászorul, de annak részletei, a hallgató konkrét betegségének megnevezésével, részletes bemutatásával, már nem. Továbbá a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően azt szükséges az igazolásnak tartalmaznia, hogy a hallgatónak mekkora összeget kell fordítania – adott esetben – a különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére. (208) Amennyiben a hallgatók az SZTE kérése ellenére nem teszik meg a szükségtelen adatok kitakarását, az SZTE-nek mint adatkezelőnek kell olyan eljárást kialakítania, amely megfelel az adattakarékosság és a jogalapi követelményének, továbbá a kollégiumi felvételi és a szociális helyzetfelmérési eljárást ismertető tájékoztatóiban, szabályzataiban, igazoláslistáiban, adatkezelési tájékoztatóiban kifejezetten felhívja a hallgatók figyelmét a megfelelő igazolások benyújtására. V.5.2. A hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásai (209) A Hatóság álláspontja szerint a hallgatónak vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának az egészségi állapota tényének ismerete is olyan szempont, amely a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés e) pontjával összhangban áll, azonban az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja – a nem megfelelő egészségi állapot ténye mellett – kizárólag az ezzel kapcsolatban felmerülő egészségügyi kiadások és azok igazolásának kezelése esetére terjed ki. (210) A pontszámítás során a szubjektív pontrendszer szerint pedig pluszpont adható a pályázónak vagy rá tekintettel a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója – többek között – súlyos betegsége esetén, laktóz intoleranciája, lisztérzékenysége, egyéb allergiája és hasonló betegsége esetén. (211) E körülmények fennállását az SZTE különböző módon – például szakvélemény, szakorvos, háziorvos által aláírt igazolás – kéri alátámasztani, hiszen a pontszám abban az esetben jár, ha az SZTE meggyőződik e körülmények fennállásáról. Továbbá a különböző visszaélések visszaszorítása érdekében is indokoltnak tartja az SZTE a különféle tartós betegségekre vonatkozóan orvosi igazolások bekérését. A pályázóval közös háztartásban élő eltartók, eltartottak súlyos betegségét szintén a különböző visszaélések visszaszorítása érdekében kéri igazolni az SZTE a fentiek szerint. Az SZTE nyilatkozata szerint nem szükséges ugyanakkor megadni a betegség pontos megnevezését, elegendő a betegség súlyos és tartós jellegének tényét igazolni. Ennek ellenére az SZTE nyilatkozata szerint – mint a fogyatékos állapot igazolás esetében – a pályázók a dokumentumok feltöltésekor a kitakarásokat nem szokták elvégezni, így a különleges adatok védelmét az SZTE úgy biztosítja, hogy a lehető legszűkebb személyi körre korlátozza ezen adatokhoz hozzáférő személyek körét.

(212) Ezzel kapcsolatban a Hatóság visszautal az előző pontban írtakra, melyek szerint nem áll fenn az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja azon adatok kezelése esetében, amelyek nem az egészségi állapotának a tényét és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket támasztják alá, hanem a pályázó hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségügyi állapotának részleteire vonatkoznak E szempontokat, konkrétan megnevezett betegségeket nem említi a Korm. rendelet 12. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 21. § (1) bekezdés e) pontja és az Nftv. 41. § (1) bekezdés c) pontja sem. Az előző pontban is írtak szerint az SZTE szempontként köteles figyelembe venni azt, ha a pályázó vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt egészségügyi kiadások rendszeresen felmerülnek, hiszen ezen kiadások fakadhatnak a pályázó vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója fogyatékos állapotából, tartós betegségéből.

(213) A pályázó a Pontozásos Szabályzat (2011) 1. számú melléklete és az SZTE rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről szóló szabályzatának (2013. november 25. és 2023. október 30.) 1. számú melléklete alapján eltérő pontszámokat kap bizonyos, a jelen határozat (29)-(31) bekezdéseiben ismertetett körülmények fennállása esetén, vagyis bizonyos további, részletes személyes, különleges személyes adatok kezelésével jár együtt pluszpontszám. (214) Mindezzel kapcsolatban a Hatóság visszautal az előző pontban írtakra, miszerint hiába az SZTE azon nyilatkozata, hogy nem szükséges a betegség, fogyatékosság megnevezése az igazolásokban, a gyakorlat szerint – az SZTE által is megküldött orvosi igazolások alapján az SZTE teljes orvosi igazolásokat, szakvéleményeket is tárol, bennük az érintett hallgatók vagy a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozójuk részletes egészségügyi adataival. Az SZTE tehát ebben a körben is részletes egészségügyi adatokat kezel, melyet a Hatóságnak megküldött orvosi igazolások is alátámasztanak. (215)

## Az adatkezelés tehát összhangban az előző pontban kifejtettekkel, sérti az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvét, és mivel az adatkezelés jogalap nélküli is, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését, és az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdését a különleges

adatok kezelésére vonatkozó jogszerűségi követelmény hiányában. (216) A Hatóság azt tartja megfelelőnek, ha olyan igazolást fogad el az SZTE, amelyen csak az a tény szerepelhet, hogy a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója adott esetben egészségügyi állapota miatt rászorult, és az azzal kapcsolatos költségeit, de a betegség részletei, a hallgató konkrét betegségének megnevezésével, részletes bemutatásával, már nem. Továbbá a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelően azt szükséges az igazolásnak tartalmaznia, hogy a hallgatónak vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának mekkora összeget kell fordítania – adott esetben – a különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére. A Hatóság álláspontja szerint a példaként hivatkozott gluténérzékenység, illetőleg annak költségei is igazolhatók olyan módon, például egy orvosi igazolással, amely csak a szükséges adatokat tartalmazza. (217) Amennyiben a hallgatók az SZTE kérése ellenére nem teszik meg a szükségtelen adatok kitakarását, az SZTE-nek mint adatkezelőnek kell olyan eljárást kialakítania, amely megfelel az adattakarékosság követelményének, továbbá a kollégiumi felvételi és a szociális helyzetfelmérési eljárást ismertető tájékoztatóiban, szabályzataiban, igazoláslistáiban, adatkezelési tájékoztatóiban kifejezetten felhívja a hallgatók figyelmét a megfelelő igazolások benyújtására is. V.5.3. A hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők száma és jövedelmi helyzete (218) Abból a célból, hogy – a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban megállapítható legyen, hogy mennyi a hallgató háztartásában élő személyek egy főre jutó jövedelme, az SZTE-nek ismernie kell, hogy az ingatlanban hány személy él, és e személyeknek a vizsgált időszakban mekkora volt a jövedelme. (219) Az SZTE az igazoláslisták alapján ezek megállapítása érdekében szükséges igazolásként az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolást kér az egy lakcímen élőkről oly módon, hogy az igazolásnak név szerint kell tartalmaznia az egy lakcímen élőket, a számszerű megjelölés nem elegendő. (220) Ezen igazolások mellett minden esetben szükséges csatolni továbbá a lakcímkártya mindkét oldalának másolatát. (221) A lakcímkártya egyik oldalán szerepel a személy családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tartózkodási helye, a lakóhely, tartózkodási hely bejelentésének ideje, az érvényesség ideje, a kiállítás kelte, a kiállító hatóság megnevezése és az okmány azonosítója. Az lakcímkártya másik oldalán szerepel a személy családi és utóneve, személyi azonosítója és az okmány azonosítója. (222) A Hatóság álláspontja szerint az adattakarékosság elve alapján az egy háztartásban élők igazolásához elegendő az önkormányzat, illetőleg járási hivatal által kiállított igazolás megküldése. Az önkormányzat, illetőleg járási hivatal által kiadott igazolás a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 323. §-a alapján közokirat, amely teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta, a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát, a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját, és az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni. A Hatóság álláspontja szerint ezzel az igazolással megfelelő módon igazolható, hogy kik élnek az adott ingatlanban. (223) Ezen igazolás meglétén túl a lakcímkártya másolatának rögzítése szükségtelen, a hallgató személyi azonosítójának és az okmánya azonosítójának, továbbá az okmánya kiállítására vonatkozó adatok kezelését pedig nem írja elő sem az Nftv., sem a Korm. rendelet. A Hatóság abban az esetben fogadná el a lakcímkártya másolatának bekérését, amennyiben a pályázó nem rendelkezik az önkormányzat, járási hivatal által kiadott igazolással. A lakcímkártya másolatát azonban ebben az esetben a szükségtelen személyes adatok kitakarásával kell elkészíteni. Azaz a másolaton az érintett természetes személyazonosító adatai – családi és utónév, születési hely és idő, anyja neve – valamint a lakóhely adatai lehetnek láthatóak, tekintettel arra, hogy ezen adatokkal az érintett azonosítható és megállapítható a lakóhelye. Az ezeken kívüli adatok – okmányazonosító, személyi azonosító, okmány kiállítására vonatkozó adatok – e célból való kezelése sérti az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvét, és ezen adatok e célú kezelése pedig jogalap nélküli, sérti az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését. (224) Ebben a körben további vizsgálandó szempont, hogy a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezőknek milyen a jövedelmi helyzete. (225) Az egy háztartásban élők minden jövedelméről hivatalos és a munkáltató által aláírt eredeti igazolást, illetőleg NAV- jövedelemigazolást kell csatolni, a (45) bekezdésben írtak szerint. (226) Ennek keretében az SZTE foglalkoztatási adatokat kezel: a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkező milyen jogcím alapján, milyen típusú jövedelemmel rendelkezik (például munkavállaló, egyéni vállalkozó) és mennyi a havi bevétele (az eltartó milyen mértékű jövedelemmel rendelkezik). (227) A jövedelmi helyzettel összefüggésben a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban tartalmazza a Kollégiumi szabályzat (2007) 4. § (16) bekezdés a) pontja, az SZTE hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egy támogatásokról szóló szabályzatának (2022. június 27.) 9. §-a, hivatkozva a Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésére azt, hogy a Korm. rendeletben írtaknak megfelelően a pályázóval közös háztartásban élők egy főre jutó utolsó három hónap átlagának jövedelmét figyelembe kell venni a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét. (228) A Hatóság e célból megfelelőnek tartja, ha az SZTE bekéri az ingatlanban élő azon személyek munkáltatói által kiállított jövedelemigazolásait az utolsó három hónap átlaga tekintetében, akik havonta rendszeresen mérhető jövedelemmel rendelkeznek, míg az egyéb jövedelemmel rendelkezők – vállalkozó (társas vállalkozó, gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező tag), őstermelő, öregségi nyugdíjas, rokkantnyugdíjas, regisztrált munkanélküli, nem regisztrált munkanélküli esetében a NAV által kiállított jövedelemigazolásokat az utolsó egy év tizenkettede tekintetében. Ezen igazolások és adatok alapján megállapítható, hogy adott személynek összesen mennyi jövedelme származott az adott időszakban, milyen a jövedelmi helyzete. (229) Az egyéni vállalkozói igazolvány vagy a nyilvántartást vezető szerv által kiállított, a 2009. évi CXV. törvény 9. § szerinti igazolás vagy a gazdasági társaságról szóló cégkivonat, az őstermelői igazolvány bekérése azonban már szükségtelen a jövedelmi helyzet megállapításához, mivel az a jövedelemigazolásból megállapítható. Az egyéni vállalkozói igazolvány, továbbá az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 38/D. §-a alapján az egyéni vállalkozói igazolványok 2020. január 1-jén érvénytelenné váltak. Az egyéni vállalkozó köteles volt 2020. március 1-jéig leadni az érvénytelen igazolványt az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, Kormány által rendeletben kijelölt hatóság részére. A leadott igazolványt a hatóság bevonta. Ha az egyéni vállalkozó az igazolványt nem adta le, vagy nem küldte meg, azt a hatóság visszavonta. Ezen igazolványok, igazolások és bennük lévő személyes adatok kezelése ezért szükségtelen és jogalap nélküli, sérti az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontját és a 6. cikk (1) bekezdését. (230) A Hatóság megfelelőnek tartja továbbá a nyugellátásban részesülők esetében a nyugdíjfolyósító által kiadott igazolások bekérését, és az azokban rögzített személyes adatok kezelését, azzal, hogy a rokkantsági nyugdíj esetében az igazolás az egészségkárosodás, a megváltozott munkaképesség, a munkaképesség csökkenés tényét tartalmazhatja, további egészségi állapotra vonatkozó adatokat nem. (231) A Hatóság szintén megfelelőnek tartja a regisztrált munkanélküli és a nem regisztrált munkanélküli esetében kért igazolások és azokban rögzített személyes adatok kezelését. (232) Ezen kívül szükségtelen igazolni a közérdekű bejelentésben (NAIH-12627-1/2024.) kifogásolt esetet, amikor a hallgató kijelenti, hogy szüleinek fizetése több, mint az előírt, tehát ebből plusz pontokra a kollégiumi helyzet értékelésekor nem tart igényt. Az SZTE azzal kapcsolatos nyilatkozata, miszerint a rendszer alapgondolata, hogy igazolással kell alátámasztania a pályázónak az általa tett nyilatkozatokat, és ebbe tartozik az az eset is, amikor a hallgató szüleinek magasabb a fizetése az előírtnál, szükségtelen adatkezelést valósít meg, tekintettel arra, hogy a hallgató nyilatkozata arra irányul, hogy szülei az előírt jövedelemmel nem rendelkeznek, és amennyiben erre nemleges nyilatkozatot ad a hallgató, az igazolás már szükségtelen, és egyben teljesen indokolatlan is elvárni nem létező körülmények igazolását. Ebből következően a Hatóság megállapítja, hogy az adatkezelés ebben a tekintetben sérti az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1)

## bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvét, és mivel nincs jogalapja sem, az

általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését.

V.5.4. A képzési hely és a pályázó lakhelye közötti távolság, az utazás időtartama és költsége (233) E körben a hallgató lakóhely adatának kezelése szükséges, valamint a lakóhelye és az SZTE mint képzési hely közötti távolság és az utazás időtartama. (234) Az SZTE Pontozásos Szabályzatának 1. számú melléklete és a Szabályzat a rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről 1. számú melléklete alapján ebben a körben a hallgató – a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés b) pontjával összhangban – egyrészt arra kap pontot, hogy lakóhelye milyen messze van a képzési helytől, ekkor 15 km-enkénti távolságra 1 pontot kap. Másrészt az utazási költségére kap pontot a hallgató, 1000 forintonként 1 pontot. (235) E körben szükséges kezelni a hallgató lakcímére vonatkozó adatát, melyet a fentiekben már írtak szerint az önkormányzat vagy területileg illetékes járási hivatal vagy területileg illetékes kormányhivatal által kiállított igazolással vagy a hallgató a lakcímkártyájával tud igazolni, ezen kívül pedig azt, hogy „albérletben” vagy egyéb szálláshelyen tartózkodik. Szükséges továbbá a havi bérletszelvény a megelőző három hónapból és a hallgató diákigazolványának másolata. (236) Az SZTE az „albérleti” jogviszony létesítésére irányuló a – teljes, és nem kivonatolt, a havi bérleti díjat és a havi várható közüzemi költségeket is tartalmazó – szerződés másolatát vagy amennyiben a közüzemi költségeket a szerződés nem tartalmazza, vagy szerződés hiányában a bérbeadó által kiállított, két tanú előtt tett nyilatkozatának leadását követeli meg, amely tartalmazza a havi bérleti díjat és a havi várható közüzemi költségeket is. (237) Az egyéb szálláshelyen lakó hallgató esetében a szívességi lakás- vagy helyiséghasználatról rendelkező, kettő tanú aláírásával és lakcímével ellátott szerződés csatolása szükséges, vagy az intézmény vezetőjének, a jogi személy képviselőjének cégszerű aláírásával ellátott, az ingatlanban történő lakhatás tényét igazoló nyilatkozat, vagy az érintett felsőoktatási intézmény vagy a hallgatói csereprogram szervezője által kiállított igazolás. (238) A Hatóság álláspontja szerint nem szükséges kezelni az „albérleti” jogviszonyról rendelkező szerződések teljes tartalmát, különösen nem a másik szerződő fél személyes adatait. Ezért sérti az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontját a teljes szerződések kezelése, tehát a szerződés azon részei, amelyek nem a jogviszony fennálltát tanúsítják, hanem annak részleteiről, feltételeiről szólnak. Továbbá, mivel a szerződés adatainak kezelése nem szükséges az Nftv. és a Korm. rendelet által előírt feltételek érvényesítéséhez, ezen adatok kezelését a jogszabályok nem írják el, ezáltal az adatkezelés jogalap nélküli is, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1)

## bekezdését

is sérti. A Hatóság álláspontja szerint az igazolandó körülmény megállapításához, elegendő lenne a kivonatolt szerződés bekérése, amelyből kitűnik, hogy a szerződést a hallgató kötötte, valamint az, hogy mire irányul a szerződés és mennyi a havi bérleti díj, valamint a közüzemi költségek. Amennyiben ezeket nem tartalmazza a szerződés, megfelelő az SZTE által kért, a bérbeadó által kiállított nyilatkozat, igazolva a hallgató lakóhelyét. V.5.5. Amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségei (239) A fenti esethez hasonlóan e körben is lényeges a hallgató lakóhelye, azzal, hogy e lakóhelyén nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él.

(240) Tekintettel arra, hogy a hatályos Tbj., a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény nem határozza meg a közös háztartás fogalmát, azonban a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, annak 5/B. § i) pontja igen, a Hatóság ezt a fogalmat vette figyelembe. Ez alapján közös háztartás: az egy lakóingatlanban életvitelszerűen együtt lakó természetes személyek közössége. A Hatóság álláspontja szerint ebbe a körbe tartozik, amikor a hallgató nem a szüleivel, közeli hozzátartozóival él együtt, hanem például az előző pontban ismertettek szerint „albérletben” vagy más, egyéb szálláshelyen. Ebben az esetben az V.5.4 pontban ismertettek szerinti adatok és igazolások lehetnek szükségesek. Az e körben jogellenesen kezelt adatok, igazolások kapcsán a Hatóság szintén visszautal a fenti pontban tett megállapításokra. V.5.6. A hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak száma, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára (241) Ehhez a szemponthoz elsődlegesen az SZTE-nek azt szükséges tudnia, hogy ki lakik a hallgatóval egy háztartásban, továbbá pedig, hogy vele a hallgató eltartói vagy eltartotti viszonyban áll-e. Eltartói viszony esetében további tisztázandó kérdés az igazoláslisták alapján, hogy az eltartó milyen hozzátartozói viszonyban áll a hallgatóval, és milyen az eltartó családi állapota: például elvált édesanya, nőtlen édesapa. Továbbá az is szempont, hogy a hallgató családfenntartó-e vagy sem. Ezek eseteit a (45) bekezdés tartalmazzák. (242) Mindezzel kapcsolatban a Hatóság először is hivatkozik a Korm. rendeletre, mely szerint a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekekre kell figyelembe venni, azt azonban nem, ha például a hallgató szülei felbontották a házasságukat. Ezen szempontok között nem szerepelnek a további családi állapotra vonatkozó adatok nyilvántartása sem. A Hatóság álláspontja szerint ezért az igazoláslistákban nevesített hozzátartozói viszonyokra vonatkozó adatok kezelése sem szükséges, azok csupán példaként szolgálhatnak. Ebben a körben a háztartásban élők tekintetében az eltartó-eltartotti viszonyt kell igazolni. (243) Mindezzel összefüggésben a Hatóság álláspontja szerint a születési anyakönyvi kivonatok, a házasság felbontásáról rendelkező ítéletek olyan személyes adatokat is tartalmaznak, amelyek kezelése nem szükséges a fennálló vagy megszűnt, hallgatót érintő családi viszony igazolásához. (244) A születési anyakönyvi kivonat tartalmazza a gyermek születési családi és utónevét, nemét, születési helyét és idejét, származási helyét, az apa és az anya születési családi és utónevét, a bejegyzett személy halálának tényét, helyét és idejét, a gyermek és a szülők igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszűnését, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nyilatkozat esetén annak tényét és a vérszerinti szülő vagy szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt adatát, vagy – ha a papír alapú anyakönyvbe az örökbefogadás tényét jegyezték be – az örökbefogadás tényét, valamint az örökbefogadó szülő vagy szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) és bi) alpontjában foglalt adatait, az örökbefogadott gyermek magyar állampolgárságát, ha nem magyar állampolgár szülők fogadták örökbe, a hontalan szülők Magyarországon született gyermeke magyar állampolgárságának tényét. (245) A Hatóság álláspontja szerint e körülmény igazolásához elegendő tudni a gyermek nevét és születési dátumát, szülei nevét, mivel, ha az SZTE ezen adatokat összeveti az egy háztartásban élő személyekről szóló igazolással, akkor meg tud győződni az eltartottak számáról.

(246) A teljes születési anyakönyvi kivonatban azonban lényegesen tágabb adatkör szerepel ezeknél. A születési anyakönyvi kivonat teljes másolatának benyújtása ezért szükségtelen, az adattakarékosság elvébe ütközik, hiszen az ezen okmányban szereplő valamennyi személyes adat ismerete nem szükséges ahhoz, hogy megállapítható legyen az eltartotteltartói viszony. Az SZTE adatkezelése ezáltal ebben a tekintetben az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontjába ütközik, és mivel sem az Nftv., sem a Korm. rendelet nem ad felhatalmazást a születési anyakönyvi kivonatban szereplő adatok kezelésére, az adatkezelésnek nincs jogalapja sem, sérti az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését. (247) Szintén figyelembe veendő szempont az igazoláslisták szerint, hogy a hallgató szülei elváltak vagy a hallgatót szülője egyedül neveli, nem kötött házasságot, vagy az őt nevelő szülő új házasságot kötött, vagy egyik szülője elhunyt. Ezek is annak ellenére figyelembe veendő szempontok az igazoláslisták szerint, hogy kifejezetten e szempontok a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésében semmilyen formában nem jelennek meg. Ebben az esetkörben ugyanis a hallgatóval közös háztartásban élők igazolása a szempont, amely adatok kezeléséhez a fenti körülmények nem szükségesek, és a Korm. rendelet alapján ezen adatok kezelésére az SZTE nem is jogosult. Így ezen adatok kezelése sérti az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvét, és ezen adatok kezelésének nincs jogalapja sem, így sérti az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését. (248)

## A Hatóság álláspontja továbbá a házasság felbontásáról szóló ítélet vagy jegyzőkönyv kezelése kapcsán az, hogy azok olyan, az érintett hallgató szülei és adott esetben a

családja magánszféráját érintő körülményeket is tartalmazhatnak, melyek kezelése szükségtelen és jogalap nélküli az SZTE részéről. Szükségtelen és jogalap nélküli adott esetben azoknak a körülményeknek, adatoknak az ismerte, amelyek ahhoz vezettek, hogy a hallgató szülei a házasság felbontásáról döntöttek, és amelyek a házasság felbontását követő időszakról rendelkeznek, mint például a gyermekkel való kapcsolattartás és annak részletei. Minden a hallgató szülei élethelyzetét bemutató, a házasság felbontását előidéző körülmény vizsgálatát részletesen tartalmazó teljes ítéletek, jegyzőkönyvek és bennük rögzített személyes adatok kezelése jogalap nélküli és szükségtelen ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy a hallgató szülei felbontották a házasságukat. A házasság felbontásáról rendelkező ítéletnek azon része lehet releváns, amely adott esetben tartalmazza a gyermektartás összegét. (249)

## Mindezek alapján a házasság felbontásáról szóló ítéletek, jegyzőkönyvek és bennük lévő összes személyes adat kezelése sérti az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvét, és mivel jogalap sincs ezen adatok

kezelésére, sérti az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését is. (250) Az SZTE különféle igazolásokat kér attól függően, hogy miért egyedül neveli az adott szülő a hallgatót: a házasság felbontása esetén az erről rendelkező ítélettel, az egyik szülő halála esetén a halotti anyakönyvi kivonattal, vagy ennek hiányában az árvaellátás tényét tartalmazó „nyugdíjszelvénnyel” kell igazolni ezt. Amennyiben pusztán külön élnek a szülők, a különélés tényét tartalmazó, kettő tanú aláírásával és lakcímével ellátott hallgató vagy szülő által aláírt nyilatkozattal, vagy a különélés tényét tartalmazó bármilyen harmadik szerv, hatóság által kiállított vagy általa átvett irattal igazolható. Hajadon, nőtlen esetében a járási hivatal által kiállított igazolás szükséges, amely tartalmazza a hajadon, nőtlen családi állapot megjelölést. (251) A fentiekben írtak szerint az SZTE-nek nincs jogalapja kezelni az arra vonatkozó információt, hogy a hallgató szülője őt egyedül neveli, illetőleg milyen a családi állapota. Az az információ, hogy a hallgatót egyedül neveli az egyik szülője kizárólag abból a szempontból lehet releváns, hogy a másik szülő a háztartásban él-e: ezen információ is amiatt, hogy jövedelmét hozzá kell-e számítani a háztartás jövedelméhez vagy sem, illetőleg az eltartóieltartotti viszony szempontjából. Ezen kívül – szintén a fentiekben már írtak szerint – a közeli hozzátartozói viszonyra tekintettel, amennyiben az egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait figyelembe kell-e venni vagy sem, vagy mint ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával milyen költségek merülnek fel. A családi állapotnak ugyanakkor mindezen körülményekhez nincs köze, azok megállapításához szükségtelen is. (252) A Hatóság álláspontja szerint csak azon ritka esetekben lehet szükséges a különélés tényéről külön nyilatkozni, ha valami okból kifolyólag a különélő szülő – bár már nem él a háztartásban – még szerepel az egy háztartásban élőkről kiállított igazoláson. (253) Az igazoláslisták előírják továbbá, hogy amennyiben a pályázót egyedül nevelő szülő újraházasodott vagy élettárssal él együtt, és az új házastárs vagy élettárs a hallgatóval egy háztartásba költözött, róla is szükségesek a foglalkoztatási, jövedelmi adatokat igazolni. A Hatóság álláspontja szerint ebben az esetben ez megfelelő előírás, mivel az ő jövedelme épp úgy beleszámít a háztartás bevételei közé, mint az egyéb személyek bevétele. Ugyanakkor ez az eset nem veszi figyelembe, ha például a pályázót egyedül nevelő szülő úgy él élettársával együtt, hogy mindketten külön kezelik pénzügyeiket, és az élettárs jövedelme ilyen értelemben nem képezi a teljes háztartás részét, tekintettel arra, hogy például a volt házastárs a gyermektartással járul hozzá a háztartás költségeihez. (254) Az igazoláslisták szerint azt is figyelembe veszi az SZTE a hozzátartozói viszonynál, hogy a hallgatóval közös háztartásban élő eltartott testvére, féltestvére, mostohatestvére még nem iskoláskorú, köznevelésben, vagy felsőoktatásban vesz részt. A Hatóság álláspontja szerint ezen információk ismerete a Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő azon körülmény megítéléséhez lehet szükséges, hogy a hallgatóval közös háztartásban mennyi eltartott él. (255) Az SZTE azt a tényt, hogy a háztartásban élő gyermek még nem iskoláskorú, a gyermek születési anyakönyvi kivonata másolatával kéri igazolni. (256) A fentiek alapján a Hatóság álláspontja szerint e körülmény igazolásához elegendő tudni a gyermek nevét és születési dátumát, mivel, ha az SZTE ezen adatokat összeveti az egy háztartásban élő személyekről szóló igazolással, akkor meg tud róla győződni, hogy az adott személy a háztartásban lakik és iskoláskorú-e már vagy sem. A Hatóság fentebb kifejtette, hogy a születési anyakönyvi kivonat olyan személyes adatokat tartalmaz, amelyek nem relevánsak az életkor megállapítása szempontjából, így a pályázó bármely okmány teljes másolatát is nyújtja be, az okmánymásolat és azon lévő adatok kezelése sérti az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontját. Mivel a teljes okmány és azon lévő adatok kezelése nem szükséges és azok kezelését az Nftv. és a Korm.

## rendelet sem írja elő – a név és születési dátum kezelésén túl – az adatkezelés jogalap

nélküli is, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését is sérti. (257) Azzal a gyakorlattal kapcsolatban, hogy az SZTE köznevelésben résztvevő diák esetében az adott tanévről szóló iskolalátogatási igazolás, felsőoktatásban, nappali munkarendű képzésben részt vevő, aktív státuszú hallgatótól az adott félévről szóló hallgatói jogviszony igazolás benyújtását írja elő, a Hatóság álláspontja a következő. Az iskolalátogatási igazolás bekérését abban az esetben fogadja el a Hatóság, ha a gyermek betöltötte a 16. életévét. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46/A. §-a szerint 16 éves korig tankötelezettség van Magyarországon, és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.

## törvény is 16 éves korban teszi lehetővé a munkavállalást. Emiatt pusztán az eltartotti jogállás igazolásához kapcsolódóan az a körülmény, hogy egy adott kiskorú eltartott és nincs jövedelme, szükségtelen és jogalap nélküli a 16. éven aluli gyermek esetében iskolalátogatási igazolások kezelése, az azokban foglalt adatok kezelése sérti az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontját és a 6. cikk (1)

bekezdését. (258) A Hatóság visszautal a közeli hozzátartozói viszony és a közös háztartás igazolása kapcsán arra, hogy az V.5.3. pontban írtak betartása mellett tartja megfelelőnek az SZTE által kezelt adatokat, dokumentumokat, azzal, hogy a lakcímkártyák teljes másolata sérti az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontját és a 6. cikk (1) bekezdését. V.5.7. Az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségek (259) A Hatóság ebben a körben visszautal a hozzátartozói viszony és az egészségi állapot igazolása kapcsán a V.5.1-V.5.3. és V.5.6. pontokban írt megállapításokra. (260) A hallgató gondozásra szoruló hozzátartozóját kell figyelembe venni oly módon, hogy az igazolásból a hozzátartozói viszony, a gondozásra szoruló állapot ténye és az azzal járó költségek legyenek megállapíthatóak, konkrét, részletes egészségügyi adatok, betegségek megnevezése nélkül. V.5.8. A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alóli mentesülés esetei (261) A Korm. rendelet előírja, hogy a pontrendszerben figyelembe kell venni azt is, hogy fennáll-e olyan körülmény, amely alapján a hallgató mentesül a kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól. Ezek esetei az alábbiak: V.5.8.1. Hátrányos helyzet (262) A hátrányos helyzet olyan szempont, amelyet az SZTE a Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése és az Nftv. 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján köteles figyelembe venni, így az e szempont megállapítása érdekében kezelt adatok az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján kezelt adatoknak minősülnek. (263) A hátrányos helyzet fogalmát a Gyvt. 67/A. § (1) bekezdése határozza meg. (264) Az SZTE a (45) bekezdésben írtak szerint kéri igazolni a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet igazolását. (265) A Hatóság megfelelőnek tartja a hátrányos helyzetre vonatkozó adatok és igazolások kezelését, a teljes környezettanulmány kivételével. A Hatóság álláspontja szerint a környezettanulmány az érintett hallgató és családja magánszféráját érintő körülményeket is tartalmazhat, melyek kezelése szükségtelen és jogalap nélküli az SZTE részéről. A Gyvtv. 67/A. § (1)-(2) bekezdése alapján a környezettanulmány a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet felmérése kapcsán tartalmazhatja a szülők – adott esetben – alacsony iskolai végzettségére, alacsony foglalkoztatottságára, hosszú ideig tartó álláskeresői státuszára vonatkozó adatokat, továbbá a hallgató elégtelen, az egészséges fejlődését nem biztosító lakókörnyezetére, illetve lakáskörülményeire vonatkozó adatokat, vagy, hogy a hallgató adott esetben nevelésbe vett, vagy utógondozói ellátásban részesül. Ezen körülmények vizsgálatát részletesen tartalmazó teljes környezettanulmányok és bennük rögzített személyes adatok kezelése jogalap nélküli és szükségtelen ahhoz, hogy megállapítható legyen a hallgató hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, és jogosult lehet kollégiumi elhelyezésre. (266)

## Emiatt a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet megállapításáról rendelkező teljes környezettanulmány SZTE általi kezelése sérti az általános adatvédelmi rendelet

## 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvét és mivel az adatok kezelése jogalap nélküli is, sérti az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1)

bekezdését is. A Hatóság azt tartja megfelelőnek, ha olyan igazolást fogad el az SZTE, amelyen csak az a tény szerepelhet, hogy a hallgató adott esetben hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, de annak okai, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet részletes bemutatása már nem. V.5.8.2. Árvaság (267) Az árvaság olyan szempont, amelyet az SZTE Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése alapján köteles figyelembe venni, így az e szempont megállapítása érdekében kezelt adatok az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján kezelt adatoknak minősülnek. (268) E körülményre az SZTE pluszpontot is ad a Pontozásos Szabályzat 1. számú melléklete és az SZTE rendszere szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről szóló szabályzatának 1. számú melléklete szerint. (269) Az SZTE a (45) bekezdésben írtak szerint, halotti anyakönyvi kivonattal, válási határozat vagy nyilatkozat útján, illetőleg, ha az anyakönyvi kivonatok elvesztek, a nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás kéri igazolni az árvaság tényét. (270) A Hatóság álláspontja szerint megfelelő gyakorlat, hogy az SZTE az árvaság eseteit a halotti anyakönyvi kivonattal tartja szükségesnek igazolni, ugyanis ezen okmány tudja alátámasztani a halál tényét. (271) Az árvaság együtt jár továbbá emellett egyfajta anyagi vonzattal, amire tekintettel az SZTE a nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás, vagyis az árvaellátás tényét tartalmazó a folyósítás típusát megjelölő dokumentum benyújtását is kéri, melyet a Hatóság szintén megfelelőnek tart. A válási határozat vagy nyilatkozat kezelésre kapcsán a Hatóság visszautal a V.5.6. pontban írtakra, melyek szerint a házasság felbontásáról szóló ítéletek, jegyzőkönyvek és bennük lévő összes személyes adat kezelése sérti az általános adatvédelmi rendelet 5.

## cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvét, és mivel jogalap sincs ezen adatok kezelésére, sérti az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését

is. V.5.8.3. Családfenntartó (272) A családfenntartói minőség is olyan szempont, amelyet az SZTE a Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése alapján köteles figyelembe venni, így az e szempont megállapítása érdekében kezelt adatok az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján kezelt adatoknak minősülnek. (273) Az igazoláslisták, illetve az igazolandó körülmények eltérőek aszerint, hogy a hallgató eltartónak (ezen belül öneltartónak vagy családfenntartónak) vagy eltartottnak (ezen belül szüleivel vagy szüleitől eltérő eltartóval együtt élő eltartott, illetve betöltötte-e 25. életévét vagy sem) minősül. (274) A Korm. rendelet 2. § e) pontja meghatározza a családfenntartó, f) pontja a nagycsaládos fogalmát. (275) A családfenntartói állapot igazolására az SZTE a hallgató gyermekének születési anyakönyvi kivonatát vagy önkormányzati igazolást kér a gyermek meglétéről vagy önkormányzati igazolást az ápolási díjról. (276) Nagycsaládos hallgató esetében pedig: a) születési anyakönyvi kivonatot (a 7. életévét be nem töltött testvér esetén), b) iskolalátogatási igazolást vagy annak hiányában a diákigazolvány másolatát (18. életévét be nem töltött testvér esetén) c) hallgatói jogviszony igazolást vagy annak hiányában a diákigazolvány másolatát (felsőoktatásban tanuló testvér esetén) d) 18 év feletti, jövedelemmel rendelkező testvér esetén a foglalkoztatottságának megfelelő igazolást vagy e) gyámhatósági igazolást (abban az esetben is, ha a szülők nem vér szerinti szülők). (277) A fenti szempontok és az, hogy a pályázó hallgatónak saját gyermeke van, olyan szempontok, amelyeket az SZTE a Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése alapján köteles figyelembe venni, arra tekintettel, hogy a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés ea) pontja alapján családfenntartó az, akinek legalább egy gyermeke van, ezért szükséges ismerni azt az adatot, hogy a pályázónak saját gyermeke van. Az e szempont megállapítása érdekében kezelt adatok az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján kezelt adatoknak minősülnek. (278) Az SZTE a családfenntartó, nagycsaládos állapot igazolására a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatok és a diákigazolványok másolatát kéri. (279) A Hatóság a fentiekben már kifejtett álláspontja szerint e körülmény igazolásához elegendő tudni a gyermek nevét és születési dátumát, szülei nevét, mivel, ha az SZTE ezen adatokat összeveti az egy háztartásban élő személyekről szóló igazolással, akkor meg tud róla győződni, hogy az adott személy a háztartásban lakik és iskoláskorú-e már vagy sem. (280) A teljes születési anyakönyvi kivonatban azonban a fentiekben írtak szerint lényegesen tágabb adatkör szerepel ezeknél. A születési anyakönyvi kivonat teljes másolatának benyújtása ezért az adattakarékosság elvébe ütközik, hiszen az ezen okmányban szereplő valamennyi személyes adat ismerete nem szükséges ahhoz, hogy megállapítható legyen, van-e saját gyermeke a hallgatónak. Mindemellett az ezen túli személyes adatok kezelésére az SZTE-nek jogalapja sincs. Az SZTE adatkezelése ezáltal sérti az adattakarékosság elvét és az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontjába ütközik, továbbá jogalap nélküli és sérti az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését. (281) A Hatóság álláspontja szerint továbbá az az eset, amikor az SZTE gyámhatósági igazolást kér, amennyiben a hallgató egyik eltartója nem vér szerinti szülő (például nevelőszülője), szintén nem szükséges és jogalapja sincs, tekintve, hogy az SZTE más dokumentumokkal kéri igazolni az együttélés tényét. Például a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők számáról szóló önkormányzati/kormányhivatali igazolással, illetőleg a családszerkezetet feltáró, tanúk által aláírt nyilatkozattal. A családfenntartói állapot, illetőleg a családszerkezet szempontjából nincs relevanciája annak, hogy a szülők vér szerinti szülők vagy sem, a lényeg az eltartóeltartotti viszony. Ebből következően az SZTE ezen adatkezelése sérti az adattakarékosság elvét és az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontjába ütközik, továbbá jogalap nélküli és sérti az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését. V.5.8.4. Akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg (282) Akinek a gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, szintén olyan szempont, amelyet az SZTE a Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése alapján köteles figyelembe venni, így az e szempont megállapítása érdekében kezelt adatok az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján kezelt adatoknak minősülnek. (283) Az SZTE az igazoláslisták alapján ennek igazolására a gyámhatóság által kiállított igazolást kéri, melyet a Hatóság megfelelőnek tart. V.5.8.5. Egyéb körülmények (284) Az Nftv. 41. § (1) bekezdése meghatározza az előnyben részesítés eseteit:

hátrányos helyzet jelentkezői és hallgatói csoport, gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesülők, fogyatékossággal élő jelentkezők és hallgatók csoportjához tartozók, nemzetiséghez tartozó jelentkezők és hallgatók csoportjához tartozók. (285) Ezek eseteit a Hatóság a fentiekben, más szempontok kapcsán elemezte, így visszautal a fentiekben írt megállapításokra, azokat nem ismétli meg. (286) A gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesülők mint egyéb jövedelemmel rendelkező esetében az igazoláslisták szerint az „egyéb jövedelem (pl.: GYES, GYED, családi pótlék, ápolási díj, tartásdíj stb.) kizárólag abban az esetben számít bele az egy főre jutó jövedelem számítása során számított (eltartói stb.) jövedelmekbe, ha az eltartó ezen túlmenően egyéb jövedelemmel (munkabér stb.) nem rendelkezik. Amennyiben az eltartó ezen túlmenően egyéb jövedelemmel (munkabér stb.) nem rendelkezik, akkor a GYES, GYED, családi pótlék, ápolási díj, tartásdíj és hasonló jellegű juttatásokra nézve a szükséges igazolás: az arra jogosult szerv (pl. helyi önkormányzat, NYUFIG) által kiállított igazolás. Amennyiben az eltartó ezen túlmenően egyéb jövedelemmel (munkabér stb.) is rendelkezik, akkor a GYES, GYED, családi pótlék, ápolási díj, tartásdíj és hasonló jellegű juttatások kizárólag tájékoztatásul szolgálnak; ezen adatokat ebben az esetben nem szükséges igazolni.” (287) Ezeket a Hatóság megfelelőnek tartja. (288) Az SZTE továbbá a Hatóságnak megküldött dokumentumai és nyilatkozatai alapján nem kezeli a nemzetiséghez tartozást előnyben részesítési körülményként. (289) Az SZTE előadta továbbá, hogy a különféle nyilatkozatok, igazolások esetében a hivatalos formátum, valamint a jogbiztonság, illetve a visszaélések elkerülése érdekében tartotta szükségesnek a vizsgált időszakban a tanúk személyazonosító igazolvány számának a feltüntetését. (290) Ezzel kapcsolatban a Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 18. § (5) bekezdése szerint a személyi adat és lakcímnyilvántartást vezető szerv az okmányazonosítót megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Mivel az okmányazonosító megadásával a kérelmező ezeken túl semmilyen más plusz adathoz nem juthat hozzá a nyilvántartásból, így az okmányazonosító rögzítése csak abban az esetben indokolt, ha személyazonosító igazolvány érvényességével vagy eredetiségével kapcsolatban kétség merült fel, egyéb esetben – az adattakarékosság elvére tekintettel – az okmányazonosító kezelése jogellenes. Ennek hiányában, mint jelen ügyben, amikor az SZTE egyes nyilatkozatokat, igazolásokat (igazoláslisták 3., 4., 5., 6., 7., számú mellékletei) a tanúk személyazonosító igazolványuk számának rögzítésével kéri a jogbiztonság, illetve a visszaélések elkerülése érdekében, jogalap nélküli adatkezelést is végez, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontját és 6. cikk (1) bekezdés e) pontját. V.6. Az ad atkeze lé sről ny újtott tájéko ztatás (291) Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja előírja, hogy a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni. Az általános adatvédelmi rendelet (39) preambulumbekezdése részletezi, hogy a természetes személyek számára átláthatónak kell lennie, hogy a rájuk vonatkozó személyes adataikat hogyan gyűjtik, használják fel, azokba hogy tekintenek bele vagy milyen egyéb módon kezelik. Az átláthatóság elve az érintett előzetes tájékoztatásán keresztül érvényesül. Az átláthatóság elve megköveteli, hogy a személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatás, illetve kommunikáció könnyen hozzáférhető és közérthető legyen, valamint, hogy azt világosan és egyszerű nyelvezettel fogalmazzák meg. Ez az elv vonatkozik különösen az érintetteknek az adatkezelő kilétéről és az adatkezelés céljáról való tájékoztatására, valamint az azt célzó további tájékoztatásra, hogy biztosított legyen az érintett személyes adatainak tisztességes és átlátható kezelése, továbbá arra a tájékoztatásra, hogy az érintetteknek jogukban áll megerősítést és tájékoztatást kapni a róluk kezelt adatokról. A természetes személyt a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokról, szabályokról, garanciákról és jogokról tájékoztatni kell, valamint arról, hogy hogyan gyakorolhatja az adatkezelés kapcsán megillető jogokat. (292) Az általános adatvédelmi rendelet (60) preambulumbekezdése értelmében az érintettnek tájékoztatást kell kapnia minden olyan információról, amely a tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükséges. (293) A jogszerű adatkezelés egyik követelménye tehát, hogy az adatkezelő – az átláthatóság elvét biztosítva – előzetes tájékoztatást adjon az érintettek részére a személyes adataik kezelésének útjával és körülményeivel kapcsolatban. E jog egyrészt azt hivatott tudatosítani az adatalanyokban, hogy az adatkezelő velük kapcsolatban személyes adatokat kíván kezelni. Másrészt a tájékoztatás révén az adatalanyok megítélhetik azt, hogy a tervezett adatkezelés milyen hatást gyakorolhat a magánéletükre, illetve milyen egyéb kockázatokat és veszélyeket rejt magában. Végezetül pedig az érintettek a kapott információk révén válnak képessé arra, hogy gyakorolják információs önrendelkezési jogukat. (294) Az érintett előzetes tájékoztatásának követelményét az általános adatvédelmi rendelet 13.

cikke részletezi. Ez alapján az érintetteknek az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdése szerinti információkat tartalmazó részletes tájékoztatást kell adni. (295) Jelen ügyben a pályázók kollégiumi felvételi eljárással kapcsolatos adatkezelésről szóló tájékoztatását illetően az SZTE előadta, hogy a pályázók a Kollégiumi Szabályzatból, a Pontozásos Szabályzatból, valamint az adott aktuális félévre vonatkozó, az EHÖK által az online felületen közzétett pályázati felhívásból, illetve ahhoz kapcsolódó alábbi dokumentumokból tájékozódhatnak:

- Egyszerűsített igazoláslista, - A kitöltendő nyilatkozatokat is tartalmazó igazoláslista, - Pontrendszer, - Szubjektív pontrendszer, - Egy főre jutó jövedelem, - Keltezési kritériumok, - Útmutató a Modulo rendszerhez, - Gyakran ismételt kérdések (GY.I.K.) stb. (296) A Hatóság a dokumentumok kapcsán azt vizsgálta, hogy az azokban foglaltak mennyiben felelnek meg az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdésében írtaknak, az SZTE mennyiben tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, és a vizsgált adatkezelése mennyiben felel meg ezzel összhangban az átláthatóság követelményének. (297) A Hatóság a dokumentumok áttekintése után az alábbi megállapításokat teszi: (298) Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) bekezdésében az átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett jogainak gyakorlására vonatkozó intézkedésekre vonatkozó követelmények között megtalálható, hogy az adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a 13. cikkben említett valamennyi információt minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa. (299) A „könnyen hozzáférhető” követelmény azt jelenti, hogy az érintettnek nem kell keresnie a tájékoztatást, hanem azonnal láthatónak kell lennie számára, hogy a tájékoztatást hol és miként érheti el.5 Az érintetteknek szánt információ egészét elérhetővé kell tenni számukra egy helyen vagy egy teljes dokumentumban is, amelyhez könnyen hozzá tudnak férni, ha az információk egészére kíváncsiak.6 (300) Az átláthatóságot mindezért az segíti, illetőleg az felel meg az átláthatóság elvének, ha egy egységes szabályzat, irat tartalmazza az adatkezelésre vonatkozó tájékoztatást. (301) Az SZTE által hivatkozott dokumentumok együttes ismerete alapján bár a pályázó tisztában van azzal, hogy a szociális helyzetfelmérés része, feltétele a kollégiumi felvételi eljárásnak, tájékoztatást kap arról, hogy milyen adatok, igazolások megadása szükséges a pályázat benyújtásához, tehát ez alapján a kezelt adatok köréről. Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdésében meghatározott további információkat azonban az SZTE által hivatkozott fenti dokumentumok nem tartalmazzák. Ettől a későbbiekben ismertetett módon eltér a Kollégiumi Szabályzat és a Modulo felületén az „Általános Szociális Helyzetfelmérési Adatlapon” található „Nyilatkozat 04”, melyek tartalmaznak további, az adatkezelésre

5 A 29. cikk szerinti munkacsoportnak az (EU) 2016/679 rendelet szerinti átláthatóságról szóló iránymutatásának 11 bekezdése Az iránymutatás az alábbi linkről érhető el: https://www.naih.hu/files/wp260rev01_hu.pd 6 A 29. cikk szerinti munkacsoportnak az (EU) 2016/679 rendelet szerinti átláthatóságról szóló iránymutatásának 33. bekezdése vonatkozó információkat. (302) Ezen kívül az Útmutató a Modulo rendszerhez, illetőleg a Modulo2 ügyleírás tartalmazza egyértelműen, hogy az SZTE kollégiumaiba az „Általános Szociális Helyzetfelmérési adatlap” kitöltése után, az adatlaphoz csatolt űrlapként van lehetőség. Az ügyleírás tartalmazza azt is, hogy a kollégiumokba a felvételi pontozás alapját az „Általános Szociális Helyzetfelmérési Adatlapon” a hallgató szociális helyzete alapján kapott pontok képezik. Ezekből a dokumentumból válik tehát egyértelművé, hogy a kollégiumi felvételi eljárás része a szociális helyzetfelmérés. (303) A Hatóság mindezek miatt a tájékoztatás kapcsán megállapítja, az, hogy az érintetteknek több, különböző iratból kell kiválasztaniuk a releváns információkat annak feltérképezésére, hogy milyen adatkezelési folyamatnak válnak az alanyaivá, az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti átláthatóság elvével ellentétes. (304) A 2007-es Kollégiumi Szabályzat a határozat (111) bekezdésében idézettek szerint a Korm. rendelet a hallgató szociális helyzetére vonatkozó 21. §-ában foglaltakat ismétli meg, további, adatkezelésre vonatkozó információkat nem tartalmaz, megsértetve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdését. (305) A 2022.06.27-i Kollégiumi Szabályzat a (110) bekezdésben idézetteket tartalmazza, az adatkezelést az Infotv. szerinti hozzájárulásra alapozva. Ez a Kollégiumi Szabályzat tehát az SZTE által előadott nyilatkozatokkal szemben nem az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti jogalapra alapozza a kollégiumi felvételi eljárással összefüggő adatkezelést, hanem az Infotv. szerinti hozzájárulásra. (306) Az SZTE ezzel a helytelen tájékoztatással azt a látszatot kelti, hogy a hallgatók maguk dönthetnek arról, hogy hozzájárulnak személyes adataik kezeléséhez vagy sem. Ez a megtévesztő tájékoztatás különösen azért nem megfelelő, mert ha az adatkezelés hozzájárulásán alapulna, azt az érintett bármikor visszavonhatná, vagy kérhetné személyes adatai törlését, holott erre nincs lehetősége, hiszen az adatkezelés valójában úgynevezett kötelező adatkezelés, amely az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapul. Hiába az SZTE Hatóságnak előadott nyilatkozata a megfelelő jogalapról, és hogy nem kérhető a jogszabály alapján kezelt személyes adatok törlése, az SZTE nyilatkozatáról az érintetteknek nincs tudomása, csak az SZTE által részükre közzétett tájékoztatóiban, szabályzataiban rögzített információkról. A Hatóság emiatt megállapítja, hogy az SZTE a jogalapról való helytelen tájékoztatással is megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5.

## cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti átláthatóság elvét és a 13. cikk (1) bekezdés c)

pontját. (307) A 2022.06.27-i Kollégiumi Szabályzat továbbá nem felel meg az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdésének sem, mert nem tartalmazza az ott felsorolt információkat. A Kollégiumi Szabályzat ezen részei továbbá tévesen az Infotv. szabályaira hivatkoztak mint azon jogszabályra, amelynek meg kell felelnie az SZTE által folytatott adatkezelésnek. A kollégiumi felvételivel összefüggő adatkezelés ugyanakkor az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik, így az adatkezelésnek az általános adatvédelmi rendelet, nem pedig az Infotv. szabályai alapján kell megvalósulnia. Ezen kívül a szabályzat a fentiek alapján a jogalapról ad helytelen tájékoztatást, adatkezelési célok olvashatók ki, mint pályázat elbírálása és várólistás eljárás, de az adatkezelés többi körülményéről nem tartalmaz információkat. Ez pedig sérti az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1) bekezdés b)-f) pontjait és (2) bekezdését. (308) A Pontozásos Szabályzat (2011) tartalmazza a kollégiumi felvételi eljárás részletes szabályait, kitérve arra, hogy a pontozásos rendszerben a pontok bizonyos részét a szociális helyzetére kapja a pályázó. A szabályzat tartalmazza továbbá többek között a pályázó szociális helyzetére adható pontok számításának szabályait is, a különböző bizottságokban résztvevő munkatársak szerepét, feladatait. Tartalmazza továbbá, hogy a kollégiumi felvételi eljárást kezdeményező kérelemben feltüntetett tények, adatok hitelességét igazoló dokumentumok benyújtása másolatban, az SZTE EHÖK által felügyelt elektronikus (internetes) pályázati rendszerbe történő feltöltéssel történik. A szabályzatnak az 1. számú melléklete határozza meg, hogy milyen, a jelentkező szociális helyzetére vonatkozó tényezőket, szempontokat vesz figyelembe az SZTE a pontozás során. A szabályzat az alkalmazandó jogszabályok között hivatkozik a Korm. rendeletre, valamint a már hatálytalan felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényre mint azokra a jogszabályokra, amelyek lehetővé teszi, hogy az SZTE kollégiumi ellátást biztosítson a hallgatói számára, és ehhez meghatározza a felvételi eljárás szabályait. Ezeken kívül az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdésnek megfelelő tájékoztatást nem tartalmaz. (309) Az SZTE rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről szóló szabályzatának (2013. november 25. és 2023. október 30.) 1. számú melléklete szintén a pályázó szociális helyzetére adható pontok számításának szabályait tartalmazza jelen ügyben vizsgált adatkezelésre vonatkozó releváns információként, de további, az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdésében meghatározott információkra kiterjedő tájékoztatást nem. (310) A határozat (41) bekezdésében idézett, a Modulo felületén elérhető „Általános Szociális Helyzetfelmérési adatlapon” található „Nyilatkozat 04” a vizsgált időszakban szintén hozzájárulásról ad tájékoztatást, amikor úgy fogalmaz, hogy az érintett kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a vonatkozó szabályzatok és jogszabályok szerinti jogosultak az egyes hallgatói juttatások megítélésével összefüggésben az érintett által a pályázat során megadott és az „ETR” elektronikus rendszerében egyébként rögzített adatait az egyes hallgatói juttatások megítéléséhez szükséges mértékben felhasználják. (311) Ettől elkülönülő adatkezelési cél, amely kapcsán a „Nyilatkozat 04” azt tartalmazza, hogy az érintett hozzájárul továbbá ahhoz, hogy a megadott elérhetőségein (különösen: e-mail-cím, telefonszám) keresztül a szükséges mértékben az e-mail vagy telefonos kapcsolatot az adatkezelésre jogosultak vele felvegyék. (312) Továbbá a „Nyilatkozat 04”-ben az a tájékoztatás szerepel, hogy az érintett tudomásul veszi a tájékoztatást, miszerint személyes adatai kezelésével összefüggésben egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXXIII. törvény, a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Szegedi Tudományegyetem vonatkozó szabályzatainak rendelkezései az irányadóak; az adatkezeléssel kapcsolatos jogai esetlegesen vélelmezett megsértése esetén jelzéssel élhet a szolgáltatással érintett szervezeti egység vezetőjéhez. (313) A „Nyilatkozat 04” azon kívül, hogy tévesen a hozzájárulás jogalapjáról ad tájékoztatást, régóta hatálytalan jogszabályra is hivatkozik, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXXIII. törvényre (a továbbiakban: Avtv.). A vizsgált időszakban azonban az adatkezelésre az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni, ahogyan a fentiekben már megállapításra került. (314) Az SZTE ezzel a téves tájékoztatással azt a látszatot kelti, hogy a pályázók maguk dönthetnek arról, hogy hozzájárulnak személyes adataik kezeléséhez vagy sem. Hiába az SZTE Hatóságnak előadott nyilatkozata, arról az érintetteknek nincs tudomása, csak az SZTE által részükre közzétett tájékoztatóiban, szabályzataiban rögzített információkról. Ezen a felületen elhelyezett tájékoztatásnak azért van kiemelt szerepe, mert, ha a többi nyilatkozatot nem is keresi meg a pályázó, a „Nyilatkozat 04”-gyel – mivel a jelentkezés a Modulo felületén adható be – minden pályázó találkozik az elektronikus adatlap kitöltésekor és a pályázat benyújtásakor, így különösen súlyos jogsértés az itt adott megtévesztő tájékoztatás. A Hatóság ezért a „Nyilatkozat 04” kapcsán is megállapítja, hogy az SZTE a jogalapról való helytelen tájékoztatással megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti átláthatóság elvét és a 13. cikk (1) bekezdés c) pontját. Mindemellett a „Nyilatkozat 04” nem tartalmazza az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdés további információit sem. (315) A további, SZTE által hivatkozott dokumentumok, az Egyszerűsített igazoláslista, A kitöltendő nyilatkozatokat is tartalmazó igazoláslista, Pontrendszer, Szubjektív pontrendszer, Egy főre jutó jövedelem, Keltezési kritériumok, Útmutató a Modulo rendszerhez, Gyakran ismételt kérdések (GY.I.K.) szintén nem tartalmaznak az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdés szerinti információkat, hanem bemutatják, hogy milyen igazolásokat milyen módon szükséges csatolni az eljárásban, továbbá hogyan, milyen szempontok szerint történik a pontozás. (316) A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy nincs egységes, egyértelmű adatkezelési tájékoztató a kollégiumi felvételi eljárással összefüggésben. Az SZTE által tájékoztatóknak tekintett dokumentumok nem csupán egyes, elszigetelt hibákat tartalmaznak, hanem egyrészt nem tartalmaznak semmilyen, az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdés által megkövetelt információt. Másrészt a Kollégiumi Szabályzatban és a „Nyilatkozat 04”-ben összességében annyi szakmai tévedés és tartalmi hiányosság van, hogy külön-külön is, de együttesen értelmezve is alkalmatlanok a jogszabályi követelményeknek megfelelő, pontos és átlátható tájékoztatás adására. A hibák halmozódása rendszerszintű problémát jelez: a dokumentumok felépítése rendezetlen, a jogalap meghatározása pontatlan, a Kollégiumi Szabályzatban és a „Nyilatkozat 04”-ben az Infotv.-re és a hatálytalan Avtv.-re való hivatkozás történik, míg a Pontozásos Szabályzatban a már szintén hatálytalan 2005. évi Nftv.-re. Mindez olyan mértékű megértési és átláthatósági nehézséget okoz, hogy az érintett számára az adatkezelési folyamatok és az adatkezelés körülményei nem ismertek, és nem áttekinthetőek, illetve nem átláthatóak teljes egészében és mindenre kiterjedően. (317) Megállapítható az is, hogy egyik, fent elemzett dokumentum, valamint a „Nyilatkozat 04” sem tartalmaz információt arról, hogy harmadik személyek – például az érintett hallgatóval egy háztartásban élő hozzátartozó – személyes adatait is kezeli az SZTE a kollégiumi és szociális helyzetfelmérési eljárásban, így a tájékoztatás ebben a tekintetben is hiányos. (318) Mindezt összegezve tehát megállapítható, hogy a nem megfelelő tájékoztatás miatt az SZTE összességében megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a)

## pontja szerinti átláthatóság elvét és az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2)

bekezdését. (319) Az SZTE-nek olyan tájékoztatást kell nyújtania a kollégiumi és szociális helyzetfelmérési eljárással kapcsolatos adatkezelésekről, amely átlátható, tartalmazza az adatkezelések minden, általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdése által meghatározott körülményeit, beleértve azt is, hogy az érintett hallgató hozzátartozóinak személyes adatait is kezeli az SZTE az eljárásokkal összefüggésben. Az egységes, átlátható adatkezelési tájékoztatót az SZTE olyan felületein szükséges közzétenni, ahol minden érintett, beleértve a pályázó hallgatók hozzátartozóit is, hozzá tud férni, előzetesen, még az adatkezelés megkezdése előtt, és nem csak a regisztrációt, hozzáférés jogosultságot igénylő Modulofelületen keresztül.

V.7. Változá sok az adatkez elésbe n a vizs gá lt id őszak ut án (320) A jelen hatósági eljárás nem terjedt ki az adatkezelésben bekövetkezett és tervezett olyan változtatásaira, módosításaira, amelyeket az SZTE az eljárás megindulása után, az eljárásról való tudomásszerzést követően a vizsgált időszakon kívül eső időszakban végzett. Az adatkezelési tájékoztatás módosítását, az adatok, tények igazolásának tervezett megváltoztatását mint a Hatósággal való együttműködés megnyilvánulását, a Hatóság enyhítő körülményként figyelembe veszi.

## VI. Jogkövetk ezm énye k

(321) A Hatóság a megállapított jogsértések miatt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés d) alapján hivatalból utasítja az SZTE-t a jelen határozat V.5. pontjaiban ismertetett adattakarékosságot sértő és jogalap nélküli adatkezelési gyakorlat és az V.6. pontban ismertetett átláthatóságot sértő nem megfelelő tájékoztatás megszüntetésére és az ezeknek nem megfelelően tárolt személyes adatok törlésére és a megfelelő tájékoztatás adására. (322) A Hatóság megvizsgálta, hogy indokolt-e az SZTE-vel szemben adatvédelmi bírság kiszabása, és e körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése alapján mérlegelte az ügy összes körülményét, melyek alapján arra jutott, hogy bírság kiszabása szükséges, az alábbi szempontok miatt. (323) A Hatóság a bírság összegének meghatározása során mindenekelőtt figyelembe vette, hogy az SZTE által elkövetett jogsértések az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdése szerint a magasabb összegű bírságkategóriába tartozó jogsértésnek minősülnek. (324) A Hatóság figyelembe vette a bírság összegének megállapítása során az Európai Adatvédelmi Testület 4/2022-es számú iránymutatásában7 (a továbbiakban: Iránymutatás) foglaltakat, amely az általános adatvédelmi rendelet szerinti közigazgatási bírságok kiszabásának számítási szempontjait tartalmazza. (325) Erre tekintettel a bírság összegének meghatározására az alábbi szempontok alapján került sor: (326) Az SZTE egy magatartással követte el a jogsértéseket [általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) és c) pontjának, 6. cikk (1) bekezdésének, 9. cikk (2) bekezdésének és 13. cikk (1)-(2) bekezdéseinek a sérelme]. (327) Az SZTE által elkövetett jogsértések – az adatkezelés elveire, jogalapjára, különleges adatok kezelésére, az érintettek jogaira vonatkozó rendelkezések megsértése – az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdés a) és b) pontja szerint az magasabb összegű bírságkategóriába tartozó, súlyosabb jogsértésnek minősülnek, amelyek esetében a bírság felső határa 20 millió euró vagy vállalkozás esetében az éves árbevételének 4%-a, attól függően, hogy melyik a magasabb. Az SZTE legutóbbi nyilvánosan elérhető 2024. évi beszámolója8 szerint az éves értékesítés nettó árbevétele 94 788 millió Ft volt. Ezen összeg 4%-a 3 792 millió Ft, amely 9,96 millió eurónak felel meg, azaz nem éri el az általános https://naih.hu/europai-adatvedelmi-testulet-iranymutatasai-uj-beta?download=812:04-2022-szamuiranymutatas-a-gdpr-szerinti-kozigazgatasi-birsagok-kiszamitasarol

8 https://u-szeged.hu/egyetemrol/szamviteli-beszamolok/szte-2024-evi-eves adatvédelmi rendelet 83. cikk (4) bekezdése által meghatározott statikus bírságmaximumot, a 20.000.000 eurónak megfelelő összeget, így az SZTE a jelen ügyben legfeljebb 20.000.000 eurónak megfelelő összegű bírsággal sújtható. (328) A Hatóság az adatvédelmi bírság összegének meghatározása során súlyosító körülményként vette figyelembe azt, hogy:

a jogsértések a vizsgált 2022-2024. tanév időszakában folyamatosan, hosszabb időszakon keresztül történtek [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés a) pont]; a jogsértések az érintettek viszonylag magas számát érintették. A vizsgált időszakban összesen 13 754 felvétel történt az SZTE kollégiumaiba, mely felvételi eljárások mindegyikének részét képezte szociális helyzetfelmérés. Ez a szám nem egyezik meg az összes érintett számával, tekintettel arra, hogy egy érintett minden félévben nyerhetett felvételt, így ilyen esetben az adatai többször is rögzítésre kerülhettek, továbbá ez a szám nem tartalmazza az érintettek hozzátartozóinak számát sem, akiknek szintén kezeli személyes adatait az SZTE. E körülményt figyelembe véve is magasnak tekinthető az adatkezeléssel érintettek száma, melybe nem lett beleszámítva, hogy hány hallgató töltötte ki az általános szociális helyzetfelmérő adatlapot a vizsgált időszakban a kollégiumi felvételi eljáráson kívüli más juttatás, például a rendszeres szociális ösztöndíj igényléséhez, mivel az SZTE külön, a szociális helyzetfelmérő adatlapot kitöltők számára vonatkozó adatokkal nem rendelkezik [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés a) pont]; a jogsértő adatkezelés különleges (egészségügyi) adatok kezelésével is jár [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés g) pont]; az általános adatvédelmi rendelet 2018. május 15-i alkalmazandóvá válása után körülbelül 7 év elteltével is a Modulo felületen elérhető általános szociális helyzetfelmérő adatlapon található „Nyilatkozat 04” még az Avtv-re hivatkozott a személyes adatok kezelésére alkalmazandó jogszabályként az érintett hozzájárulásának jogalapjára alapozva az adatkezelést, míg a 2022. 06. 27-i Kollégiumi szabályzat az Infotv.-t határozza meg alkalmazandó jogként, súlyosan megtévesztve ezzel az érintetteket [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés k) pont]. (329) A Hatóság az adatvédelmi bírság összegének meghatározása során enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az SZTE a jogsértéseket gondatlanul követte el tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az elkövetett jogsértések a nem megfelelő jogszabályi környezetből, a meglévő jogszabályi követelmények téves értelmezéséből fakadtak, semmint abból, hogy az SZTE célzatosan kívánta volna folytatni az adatkezelését [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés b) pont]; az SZTE elmarasztalására az általános adatvédelmi rendelet megsértése miatt még nem került sor [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés e) pont] az SZTE – a vizsgált időszak után, a Hatóság eljárása alatt – intézkedéseket kezdeményezett a jogsértő állapot megszüntetése érdekében [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés f) pont]; az SZTE közfeladatot ellátó közhasznú szervezetként működő magán felsőoktatási intézménynek minősül [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés k) pont]; a Hatóság túllépte az ügyintézési határidőt, mely az eljárás elhúzódását eredményezte [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés k) pont]. (330) Az SZTE-vel szemben kiszabott adatvédelmi bírság kiszabása során a Hatóság megállapította, hogy az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés c), d), h), i), j) pontja szerinti körülmények nem álltak fenn.

(331) A Hatóság a fenti szempontokat figyelembe véve arra a megállapításra jutott, hogy az SZTE által elkövetett jogsértések közepesen súlyosnak minősülnek, figyelemmel arra, különleges adatokat is érintenek, több esetben szükségtelen és jogalap nélküli adatok kezelnek és olyan helytelen tájékoztatások valósultak meg, amelyek következtében az érintettek azt a helytelen tájékoztatást kapták, hogy hozzájárulásuk alapján történik az adatkezelés és olyan jogszabályok alapján, amelyek közül egyik már teljes egészében hatályon kívül lett helyezve (Avtv.), míg a másik (Infotv.) nem alkalmazandó jelen ügyben vizsgált adatkezelésre. (332) A Hatóság szerint a megállapított jogsértések, a fenti szempontok, a súlyosító és enyhítő körülmények miatt a kiszabott bírság a jogsértések súlyával arányosnak tekinthető. (333) A határozat továbbá az Infotv. 61. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Hatóság honlapján is közzétételre kerül, mivel azt a Hatóság az SZTE mint közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta, és fel kívánja hívni a többi felsőoktatási intézmény figyelmét a jogszerű adatkezelés követelményeire, továbbá arra, hogy a nagyszámú érintett is tudomást szerezzen arról, milyen adatok, igazolások kezelésére jogosult az SZTE és más felsőoktatási intézmények. (334) A fentiek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

## VII. Egyéb kérdés ek

(335) A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. (336) A Hatóság jelen döntése az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A döntés az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése és (4) bekezdés d) pontja, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a döntéssel szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

* * * (337) Az Ákr. 135. §-a szerint a kötelezett a törvényes kamatnak megfelelő mértékű késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. (338) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. § (1) bekezdése alapján pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. (339) A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. (340) A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. (341) A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó közigazgatási perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. (342) A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX.

törvény 604. § szerint alkalmazandó, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. (343) A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. (344) A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. (345) Ha az előírt kötelezettségek teljesítését az SZTE megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy kötelezettségét határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha az ügyfél a Hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2026. február 20. Dr. habil. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár