Пульс · Документы · Венгрия · Суды Венгрии — анонимизированные решения
Федеральный районный суд Будапешта: оспаривание распоряжения органа местного самоуправления об аннулировании записи о праве собственности
Budapest Környéki Törvényszék — K.701186/2025/79
Budapest Környéki Törvényszék
Az ügy száma: 6.K.701.186/2025/79.
A felperes: Felperes neve (2083 Solymár, Zöldfa utca 18/A.)
A felperes képviselője: Bartus Ügyvédi Iroda (Felperesi képviselő címe eljáró ügyvéd: dr. Bartus Attila)
Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (1134 Budapest, Lehel utca 43-47.)
Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos neve kamarai jogtanácsos (1134 Budapest, Lehel utca 43-47.)
I.rendű alperesi érdekelt: I. rendű alperesi érdekelt neve (1138 Budapest, Váci út 135-139.)
I.rendű alperesi érdekelt: képviselője: dr. Jánossy Boglárka ügyvéd (I. rendű alperesi érdekelt képviselőjének a címe)
II. rendű alperesi érdekelt: II. rendű alperesi érdekelt neve (II. rendű alperesi érdekelt címe)
II. rendű alperesi érdekelt képviselője: dr. Kürti Júlia ügyvéd (II. rendű alperesi érdekelt képviselőjének a címe)
A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozat megtámadása
Í T É L E T
A bíróság a keresetet elutasítja.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 98.000 (kilencvennyolcezer) forint, az I. rendű alperesi érdekeltnek 35.000 (harmincötezer) forint, a II. rendű alperesi érdekeltnek 892.178 (nyolcszázkilencvenkétezer-százhetvennyolc) forint perköltséget.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen be 30.000 (harmincezer) forint feljegyzett eljárási illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal illetékbevételi számlájára. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
I n d o k o l á s A tényállás
[1] Az alpereshez megkeresés érkezett a önálló bírósági végrehajtó neve végrehajtói irodája részéről végrehajói megkeresés száma számon a ingatlan fekvésének megjelölése ingatlanra vonatkozóan tulajdonjog bejegyzésére árverési vétel jogcímen a másodrendű alperesi érdekelt javára. Az alperes a benyújtásra került iratanyag érdemi megvizsgálását követően megállapította, hogy a beadvány a jogszabályi előírásoknak megfelelt. A tulajdonjog bejegyzésének és az árverés kitűzés törlésének akadálya nem volt, ezért a felperes, tulajdonos1 és tulajdonos2 tulajdonos 1/3, 1/3, 1/3 tulajdoni hányadát törölte és a másodrendű alperesi érdekelt tulajdonjogát árverési vétel jogcímen per eredményétől függő hatállyal bejegyezte.
[2] A II. rendű alperesi érdekelt keresetet nyújtott be a határozat ellen. Az alperesi érdekelt keresetlevele alapján az alperes határozatát alperesi határozat száma1 számú döntésével módosította azzal, hogy a felperes tulajdonjogát a hatósági felhívásban megjelölt ingatlanra az ingatlant terhelő perindítás tényétől függetlenül teljes hatállyal jegyezte be. Az alperes egyebekben a alperesi határozat száma2. számú döntést hatályában fenntartotta.
A felperes keresete
[3] A felperes a határozat ellen keresetet nyújtott be. Keresetében kiemelte, hogy tisztázatlan tulajdonosi pozíciók vannak, tekintettel arra, hogy a Budapest Környéki Törvényszék 9.P.20.533/2024. számú peres eljárása alapján a perfüggőség korábban beállt, a tulajdonosok megállapítása szükséges, amely álláspontja szerint jelen perre is kihat. A felperes álláspontja az, hogy előkérdés a tulajdoni per, ezért kérte jelen per felfüggesztését. Kiemelte, hogy a törlésről az alperes nem értesítette a Kft. megnevezése Kft.-t, a polgári per felperesét. Kifogásolta, hogy az alperes kizárólag a rangsor elve alapján járt el, valamint rámutatott arra, hogy álláspontja szerint a bírósági végrehajtó megkeresése nem minősül bírósági, hatósági határozatnak, így amennyiben a határozatban a megkeresés a végrehajtási eljárás iktatószáma számú végrehajtási eljárásra épül, ez teljesen ellentétes az Európai Bíróság (EUB) C-630/23. számú ítéletével. Álláspontja szerint a végrehajtási eljárások eleve érvénytelenek. Alperes tévesen értelmezte az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénynek végrehajtására kiadott 172/2023. (V. 15.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Inytv.Vhr.) 77. § (2) bekezdésében foglaltakat, mert árverési vevő esetében végleges hatályú tulajdonjog bejegyzést nem hozhatott az alperes.
Alperes védirata, az alperesi érdekelt nyilatkozata
[4] Az alperes védiratában kérte a kereset elutasítását, határozatában foglaltakat fenntartotta és arra hivatkozott, hogy a hatósági felhívásra eljárva regisztratív tevékenységet folytatva jegyzi be a változást. Jogszabályi felhatalmazás hiányában az árverési eljárás szabályosságát, jogszerűségét árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem vizsgálhatja.
Alperesi érdekeltek nyilatkozatai
Az I. és II. rendű alperesi érdekelt is kérte a kereset elutasítását. II. rendű alperesi érdekelt kiemelte, hogy az alperes módosított határozatával sem anyagi, sem az ügy érdemére kiható súlyos eljárási jogszabálysértést nem követett el döntése meghozatala során. Az alperes határozata a keresetben felhozott okokból nem jogszabálysértő.
A bíróság döntése
[5] A felperes keresete nem alapos.
[6] A per tárgyát az alperes határozatának jogszerűségi felülvizsgálata képezte, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben (a továbbiakban: Kp.) által meghatározott közigazgatási jogvita keretében. A bíróság a Kp. 85. § (1) és (2) bekezdése értelmében a közigazgatási határozat jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálta felül. A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét, ha a törvény másként nem rendelkezik a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta.
[7] Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 2. § (1) bekezdése alapján az ingatlan-nyilvántartási eljárás az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogok és tények bejegyzésére, módosítására, törlésére, valamint – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult adataiban, illetve a címadatokat kivéve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére (a továbbiakban együtt: bejegyzés) irányuló közigazgatási hatósági eljárás.
[8] Az Inytv. 15. §-a értelmében az ingatlan-nyilvántartásba jog, tény és adat bejegyzésére törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet és törvény felhatalmazása alapján megalkotott önkormányzati rendelet vagy az e törvényben meghatározott okirat alapján kerülhet sor.
[9] Az Inytv. 17. § (1) bekezdése szerint bekezdése szerint jogok és tények bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás – ha e törvény másként nem rendelkezik – kizárólag kérelemre, bírósági elrendelésre vagy hatósági felhívásra hivatalból folytatható. Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás nélkül is lehet helye hivatalból jog vagy tény bejegyzésének vagy törlésének.
[10] Az Inytv. 18. § (1) bekezdése értelmében az ingatlanra bejegyzett jogok és tények ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) és az egyes bejegyzések ebből következő rangsorban elfoglalt helyét (a továbbiakban: ranghely) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.
[11] Az ingatlan-nyilvántartás végrehajtására kibocsájtott 179/2023. (V. 15.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Inytv.Vhr.) 20. §-a szerint az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be:
1. tulajdonjog és állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló személy;
2. vagyonkezelői jog;
3. közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog;
4. kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog;
5. a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog;
6. megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog;
7. haszonélvezeti jog, túlélő házastárs haszonélvezeti joga és özvegyi jog;
8. használat joga;
9. telki szolgalmi jog;
10. közérdekű használati jog:
a) állandó jellegű földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog,
b) földminősítési mintaterek elhelyezését biztosító használati jog,
c) államhatárjelek elhelyezését biztosító használati jog,
d) gázipari sajátos építmények elhelyezését, illetve üzemeltetését biztosító vezetékjog és használati jog,
e) vezetékjog,
f) vízvezetési szolgalmi jog,
g) vízhasználati szolgalmi jog,
h) a bányászatról szóló törvény szerinti szolgalom (a továbbiakban: bányászati célú szolgalom),
i) vasúti használati jog,
j) mederhasználati jog,
k) előmunkálati jog,
l) villamosenergia-ipari építmény elhelyezését biztosító használati jog,
m) villamosenergia-ipari építmény céljára szolgáló vezetékszolgalom,
n) villamosenergia-ipari építmény céljára szolgáló használati szolgalom,
o) öntözési szolgalom;
11. jelzálogjog, önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog;
12. alzálogjog;
13. végrehajtási jog;
14. elidegenítési tilalom;
15. terhelési tilalom;
16. elidegenítési és terhelési tilalom;
17. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom;
18. tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog;
19. lízingbeadáshoz kapcsolódó lízingbevevői jog;
20. elővásárlási jog, visszavásárlási jog és vételi jog;
21. jogszabályon alapuló elővásárlási jog, visszavásárlási jog és vételi jog;
22. tartási jog, életjáradéki jog és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7:48. §-án alapuló gondozási jog;
23. jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog;
24. közös tulajdon használatára vonatkozó jog;
25. építményi jog;
26. jogszabályon alapuló használati jog;
27. társasházi építményi jog.
[12] Az Inytv. 32. § (1) bekezdése alapján törvény eltérő rendelkezése hiányában jogok és tények bejegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban együtt: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja.
[13] Az Inytv. 35. § (1) bekezdése értelmében, ha e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy törlés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell:
a) az okiratban szereplő – a bejegyzéssel közvetlenül érintett – természetes személy nevét, valamint
aa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy további természetes személyazonosító adatait a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint,
ab) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy további természetes személyazonosító adatait és a személyi azonosítóját;
b) az okiratban szereplő – a bejegyzéssel közvetlenül érintett – jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet megnevezését, valamint
ba) a nyilvántartását vezető szerv megnevezését és a nyilvántartási számát,
bb) a nem nyilvántartott szervezet székhelyét;
c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, fekvés, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot;
d) a jog vagy tény pontos megjelölését;
e) tulajdonjog-változás esetén a jogváltozás jogcímét;
f) egyoldalú – a bejegyzett jog törléséhez hozzájáruló – nyilatkozat kivételével az érdekeltek megállapodását;
g) a bejegyzett jogosult bejegyzést, törlést engedő feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatát;
h) az okiratban szereplő – a bejegyzéssel közvetlenül érintett – természetes személy állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát, vagy nyilatkozat hiányában – ha rendelkezésre áll – állampolgárságra vonatkozó adatát.
[14] Az Inytv. 37. § (1) bekezdése szerint a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős bírósági, hatósági határozat vagy végleges közigazgatási hatósági döntés (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: határozat) tartalmára a 35. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a) a határozatban a felek megállapodását – ideértve a bejegyzési engedélyt is – a bíróság, hatóság rendelkezése pótolja, és b) a határozatban szereplő, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy érdekeltre vonatkozóan csak a természetes személyazonosító adatokat kell tartalmaznia, a személyi azonosítót nem.
[15] Az Inytv. 59. § (1) bekezdése értelmében az eljáró hatóság a bejegyezhető jogra, tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, feltételt nem tartalmazó, végrehajtható határozatával vagy jogszabály rendelkezése alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzés teljesítésére.
[16] A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 137. § (1) bekezdése szerint a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik: a) a telki szolgalom, b) a közérdekű használati jog, c) az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve, e) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építményi jog.
[17] A Vht. 137. § (2) bekezdése alapján nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog – függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve –, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.
[18] A Vht. 153. § (1) bekezdése értelmében az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van.
[19] A Vht. 153. § (2) bekezdése szerint, ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árverési jegyzőkönyv aláírásától számított 30 nap eltelt – ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat jogerőre emelkedését követően, a feltételek fennállása esetén –, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát a) az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából, és b) az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése érdekében.
[20] Az Inytv.Vhr. 81. § (3) bekezdése alapján eredményes árverés esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az árverés kitűzésének tényét törölni kell. A tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azokat a jogokat is, amelyek a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 137. §-a alapján nem terhelhetik.
[21] Az Inytv. Vhr. 77. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdéstől eltérően, az ingatlanügyi hatóság a perbejegyzést követően a hatósági határozaton alapuló jelzálogjogot, a végrehajtási jogot és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jogon alapuló árverés esetén az árverési vevő tulajdonjogát a per, illetve a büntetőeljárás befejezésének eredményétől függő hatállyal jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyzésben a függő hatályra utalni kell.
[22] A bíróság elsősorban rögzíti, hogy az alperes a alperesi határozat száma2.0320. számú döntéssel a II. rendű alperesi érdekelt 1 /1 tulajdoni jogát a tulajdoni lap III/38. sorszám alatt ingatlan-nyilvántartási ügyszám ügyiratszámon feljegyzett perindításra tekintettel a per eredményétől függő hatállyal bejegyezte, majd a döntéssel szemben előterjesztett kereset kapcsán az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzését a ingatlan-nyilvántartási döntés száma1 számú döntéssel a tulajdoni lapra bejegyzett perindítás tényétől, a per kimenetelétől független bejegyzésre módosította. Jelen per tárgyát a ingatlan-nyilvántartási döntés száma1 számú döntéssel módosított alperesi határozat száma2. számú döntés és annak meghozatalát megalapozó eljárás felülvizsgálata képezte.
[23] A bíróság azt is rögzíti, hogy az ingatlanügyi hatóságnak a hatóság, pertárgyi esetben a végrehajtó felhívására hivatalból kell eljárni, a felhívásban foglaltakhoz az Inytv. 17. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében kötve van. Amennyiben tehát a hatóság felhívása alakilag és tartalmilag is megfelel a jogszabályoknak, úgy azt az ingatlanügyi hatóságnak teljesítenie kell.
[24] A felperes hivatkozott arra, hogy az érintett ingatlanon létesített épületek nem az adósok tulajdonában álló ingatlanok, azonban azok a településnév1 hrsz.1.. hrsz. alatt felvett ingatlannal, mint földrészlettel együtt vannak nyilvántartva, így a hrsz.1.. hrsz alatti ingatlanra vonatkozó hatósági felhívás a településnév1 hrsz.1. hrsz.-ú ingatlanra és az azzal együtt nyilvántartott épületekre is vonatkozott. Az árverési jegyzőkönyv és az ahhoz mellékelt hatósági felhívás (önálló bírósági végrehajtói megkeresés) a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges jogszabályban előírt valamennyi tartalmi elemet tartalmazta, és az alakisági követelményeknek is megfelelt. Az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az ingatlant terhelői jogokat is törölni kellett.
[25] A tulajdoni lapon bejegyzett terhek jogosultjai tekintetében a tulajdonjogi perben kialakult perfüggőségre az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésére irányuló eljárásban az alperes nem lehetett tekintettel, az alperes a regisztratív tevékenységet folytatva jegyzi be a változást. Jelen keresettel támadott döntéssel érintett ingatlan tulajdoni lapján a perindítás ténye már a végrehajtási joggal és végrehajtási jogon alapuló árverés kitűzés tényével terhelt ingatlan tulajdoni lapjára került bejegyzésre. Az Inytv.vhr. 75. § (2) bekezdésében foglaltak tükrében az árverési vevő tulajdonjogának a per kimenetelétől függő hatályú bejegyzésnek nem lehetett helye. A támadott döntés és az azt megalapozó eljárás jogszerűségének megítélését a felperes által hivatkozott polgári peres eljárás kimenetele nem befolyásolja.
[26] A bíróság hivatkozik a Kúria Kfv.VI.37.815/2018/7. számú döntésére, mely szerint az ingatlanügyi hatóság egy regisztratív szerv, amely az Inytv. alapján jár el és kötve van más hatóságok megkereséséhez. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóságot köti a bejegyezhető jogra, vagy feljegyezhető tényre vonatkozó jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló megkeresés, azt nem bírálhatja felül, annak jogszerűségét hatáskör hiányában nem vizsgálhatja. A Kúria KGD2019.141. számú döntésében rámutatott arra, hogy az ingatlanügyi hatóság regisztratív szerv, ezért az árverezési hirdetmény az árverezés lefolytatásának jogszerűségét nem vizsgálhatja. Az alakilag és tartalmilag megfelelő bejegyzésre alkalmas okirat alapján a megkeresésben foglaltak teljesítése nem tagadható meg. Az árverezéssel kapcsolatos esetleges szabálytalanság nem eredményezi a bejegyzésre alkalmas okirat nyilvánvaló érvénytelenségét.
[27] Jelen perben a bíróságnak a felperes végrehajtási eljárás szabálytalanságával kapcsolatban tett állításainak vizsgálatára nem terjed ki a hatásköre, mivel - hivatkozva a Kúria Kfv.III.37.613/2017/4. számú ítéletében foglaltakra - az ingatlanügyi hatóság regisztratív szerv és a konkrét ügyre vonatkoztatva nincs hatásköre annak vizsgálatára, hogy a végrehajtó saját jogkörében eljárva rá irányuló jogszabályi rendelkezéseket betartotta-e. Ennek megítélése nem az ingatlanügyi hatóság feladata, így az nem is kérhető számon az eljárásban.
[28] A felperes hivatkozott az Európai Bíróság a C-630/23. és a C-351/23. számú ítéletére is, azonban a bíróság úgy ítélte meg, hogy jelen per tárgyát a bejegyzés vonatkozásában mindez nem érinti, kizárólag annak volt jelentősége jelen perben, hogy a megkeresés alakilag és tartalmilag megfelelt-e a jogszabályi rendelkezésben foglaltaknak.
[29] A felperes 2026. szeptember 9. napján „Kereseti kérelem pontosítása és kiegészítése, perbeli jogutódlás/perbelépés és az eljárás felfüggesztése iránti kérelem” címmel a 2026. szeptember 9-én tartott tárgyalás napján, beadványt nyújtott be a bírósághoz. A bíróság ebben a körben hivatkozik a Kp. 43. § (1) bekezdésére, mely szerint a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg, a keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a kereset megindítására nyitva álló határidőn belül terjesztheti ki. Ebből kifolyólag a felperes 2026. szeptember 9-ei beadványát a bíróság nem tudta figyelembe venni, különös tekintettel a Kp. 60. § (4) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a bíróság mellőzi a (3) bekezdésben foglalt felhívás nélkül, vagy határidő lejártát követően előterjesztett nyilatkozatot, vagy beadványt és pénzbírsággal sújtja a felet, ha az (5) bekezdés alapján megállapítható, hogy a nyilatkozat, vagy a beadvány célja kizárólag az eljárás elhúzása volt. A mellőzött nyilatkozatot, vagy beadványt a bíróság a féllel nem közli.
[30] Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes határozata jogszabályt nem sért a felperes keresetében állított körben, ezért a felperes keresetét, mint alaptalant a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
Záró rész
[31] A perben a felperes pervesztes lett. A pervesztes felperes köteles a Kp. 35. § (1) bekezdésének utaló rendelkezésére is tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 82. § (1) és (2) bekezdése és a 83. § (1) bekezdése alapján az alperesnek 98.000 forint, az I. rendű alperesi érdekeltnek 35.000 forint, a II. rendű alperesi érdekeltnek 892.178 forint perben felmerült, felszámított költségeinek megfizetésére. Az I. rendű alperesi érdekelt a 17/2024. (XII.9.) IM rendelet alapján kérte megállapítani a perköltséget azzal, hogy áfakörbe tartozik. A II. rendű alperesi érdekelt perköltségigényét megbízási szerződés alapján kérte, 500.000 forint + áfa megbízási díj és minden további ügyvédi tevékenysége tekintetében óránként 45.000 forint + áfa díj alapján. Tekintettel a három tárgyalásra az első kettő vonatkozásában 1-1 órát, a harmadik vonatkozásában 2.5 órát kívánt felszámítani. Mindezek alapján perköltségigénye 702.500 forint és az áfa 189.675 forint, vagyis mindösszesen 892.175 forint. Az alperes perköltséget a 17/2024. IM (XII. 9.) rendelet 1. § (1) bekezdése és 3. § (2) bekezdése, valamint költségjegyzék alapján kérte megállapítani. A bíróság mindezek alapján döntött a perköltség viseléséről.
[32] A bíróság a Kp. 35. § (1) bekezdésének rendelkezésére is figyelemmel a Pp. 102. § (1) bekezdése, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 38. § (1) bekezdésének második mondata alapján kötelezte a felperest a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán előzetesen le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdése szerinti 30.000 forint eljárási illeték megfizetésére. Az illetékfizetési kötelezettség esedékessége napja tekintetében az Itv. 78. § (4) bekezdése és a Pp. 358. § (2) bekezdése az irányadó. Az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell befizetni. Az illeték befizetése során közleményként fel kell tűntetni a Budapest Környéki Törvényszéket, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Ha a felhívásnak a megjelölt határidőben nem tesz eleget, az illeték behajtására és megfizetésére az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
[33] Az ítélet elleni fellebbezésnek a Kp. 99. § (1) bekezdése alapján helye nincs.
Budapest, 2026. szeptember 09.
dr. Dvoracsek-Kutasi Dorottya s. k. bíró
Перевод на русский: GigaChat-2, 03.11.2026. Машинный перевод, вычитывается редакцией.
Реквизиты
| Страна | Венгрия |
| Орган | Суды Венгрии — анонимизированные решения |
| Вид | судебное решение |
| Язык | hu |
| Дата документа | — |
| Объём | 23 453 знаков |
| Редакций | 1 |
| Впервые увидели | 2026-10-29 |
| Проверен | 2026-11-16 03:10 |
| full_text_url | https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=Budapest+K%C3%B6rny%C3%A9ki+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=K.701186%2F2025%2F79&azonosito=d41c1f13-2649-4... |
Темы
Почему документ в базе
Отбор сработал на этих совпадениях, суммарный вес 6.
-
személy adat
текст
Персональные данные
…a bejegyzéssel közvetlenül érintett – természetes személy nevét, valamint aa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy…
-
személy adat
текст
Персональные данные
…ntartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy további természetes személyazonosító adatait a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint, ab) a polgárok személyi adatain…
-
személy adat
текст
Персональные данные
…zonosító adatait a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint, ab) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy tov…
-
személy adat
текст
Персональные данные
…ilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy további természetes személyazonosító adatait és a személyi azonosítóját; b) az okiratban szereplő – a bejegyzéssel közvetlenül érintet…
-
személy adat
текст
Персональные данные
…t is – a bíróság, hatóság rendelkezése pótolja, és b) a határozatban szereplő, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy érd…
-
személy adat
текст
Персональные данные
…törvény hatálya alá tartozó természetes személy érdekeltre vonatkozóan csak a természetes személyazonosító adatokat kell tartalmaznia, a személyi azonosítót nem. [15] az inytv. 59. § (1) bekezdése értelmé…
Аннотация
Суд отклонил иск гражданина против распоряжения органа местного самоуправления об аннулировании записи о праве собственности на недвижимость. Суд установил, что распоряжение было принято в соответствии с законом и не нарушило права истца. В случае несогласия с решением истец обязан оплатить судебные издержки и штраф за несвоевременное исполнение судебных обязательств.
Редакции документа
| Редакция | Загружена | Формат | Объём | |
|---|---|---|---|---|
| Редакция 1 открыта | 2026-10-29 02:15 | docx | 23 453 зн. | txt |