Ügyszám: NAIH/2020/1149/2. Előzmény: NAIH/2019/1834.

Tárgy: kérelem elutasítása

## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt […] kérelmező ([...], a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére a [...] Kft-vel ([...]., képviseli: [...]

pszichológus szakértő; a továbbiakban: Kérelmezett) szemben indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza. I. A Hatóság határozatában

I.1. a Kérelmező hozzáférési jogának gyakorlására irányuló kérelmét elutasítja;

## I.2. hivatalból megállapítja, hogy a Kérelmezett nem nyújtott megfelelő tájékoztatást a

## Kérelmezőnek az érintetti jogai gyakorlásával kapcsolatban és kötelezi, hogy adjon a

Kérelmezőnek megfelelő tájékoztatást személyes adatai kiadására irányuló kérelmének elutasításáról; I.3. a I.2. pontban megállapított jogsértés miatt a Kérelmezettet – azzal, hogy újabb adatvédelmi jogsértés megállapítása esetén a jogkövetkezmények megállapításakor a jelen jogsértést mint előzményt fokozott súllyal veszi majd figyelembe – hivatalból elmarasztalja és figyelmeztetésben részesíti. II. A Hatóság tekintettel arra, hogy túllépte az ügyintézési határidőt, végzéssel elrendeli a Hatóság részéről 10.000,- Ft, azaz tízezer forint megfizetését a Kérelmezőnek – választása szerint bankszámlára utalással vagy postai utalvánnyal. Az I.2. pontban előírt intézkedés megtételét a Kérelmezettnek az intézkedés megtételétől számított 15 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt – igazolnia a Hatóság felé. A kötelezettség nem teljesítése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. A Hatóság I. pontban foglalt határozatával szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Hatóság II. pont szerinti végzéssel szemben nincs helye önálló jogorvoslatnak, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg.

## I N D O K O L Á S

## I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

I.1. A Kérelmező a Hatósághoz 2019. február 08-án érkezett kérelmében előadta, hogy a Kérelmezett képviseletében […] szakértő a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) előtt […]. számon folyamatban volt eljárásban készített róla pszichológiai szakvéleményt […]. számon. A Kérelmező a szakvéleményt megkapta, azonban az annak alapjául szolgáló vizsgálati jegyzőkönyvet, illetve a pszichodiagnosztikai adatokat nem. A Kérelmező megküldte a Hatóságnak a Kérelmezettnek küldött, 2019. január 10-én kelt levelet, melyben kérte, hogy a Kérelmezett adja ki számára a róla készült, rá vonatkozó jegyzőkönyvet, hangfelvételt, adatot, valamint tájékoztassa arról, hogy ezen adatokat mikor és kinek a részére továbbították. A Kérelmező csatolta továbbá a Kérelmezett 2019. január 30-án kelt válaszlevelét, melyben a Kérelmezett tájékoztatta őt arról, hogy „az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 42. § (1) bekezdése alapján az igazságügyi szakértőnek a kirendelés teljesítése után az általa kezelt személyes adatokat zárolnia kell. A Szaktv. 42. § (2) bekezdése alapján a zárolás célja az igazságügyi szakértő tevékenysége szakmai, módszertani, fegyelmi megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetőségének biztosítása, és az adatokat kizárólag e célokkal összefüggésben adhatja ki. Ebből következik, hogy az Ön által kért adatokat – a fent megjelölt adatkezelési cél hiányában (hiszen Ön nem jogosult ilyen ellenőrzésre) – Önnek jogszerűen nem adhatom ki.” Ezen túlmenően a Kérelmezett levelének 2. pontjában tájékoztatta a Kérelmezőt arról is, hogy a Szaktv. 42. § (5) bekezdése alapján a kirendelő szerv döntésén múlik, hogy az adatkezelési tájékoztatás megadható-e, ezért a Kérelmezett megkeresi a kirendelő PKKB-t. „Mindaddig, amíg a bíróság e kérdésben nem nyilatkozik, az Ön által kért adatokat Önnek jogszerűen nem adhatom ki.” A Kérelmező ezt követően, 2019. február 03-án kelt levelében a Hatósághoz fordult. A Kérelmező kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése alapján NAIH/2019/1834. ügyszámon 2019. február 09-én adatvédelmi hatósági eljárás indult. I.2. A Kérelmező kérelmében nem jelölte meg az azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatai közül születési helyét és idejét, nem jelölte meg egyértelműen a feltételezett jogsértést megvalósító adatkezelőt, nem nyújtott be a Hatóságnak címzett határozott kérelmet, mert a kérelem címzettje az adatkezelő volt. Ezért a Hatóság a NAIH/2019/1834/2. iktatószámú végzésében hiánypótlásra hívta fel a Kérelmezőt, melynek határideje 2019. március 06-án járt le. I.3. A Kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak 2019. március 12-én érkezett levelében tett eleget, tájékoztatva a Hatóságot, hogy a levelet csak 2019. március 03-án tudta átvenni és kérte, hogy a teljesítésre nyitva álló határidő ettől a naptól kerüljön számításra. A Kérelmezett válaszában arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy a „[…]” képviseletében eljáró […] kéri kötelezni arra, hogy a „nála kezelt SAJÁT személyes adataimat, saját dokumentumokat, azok másolatát a részemre küldje meg”. I.4. A Hatóság ezt követően a NAIH/2019/1834/4. számú végzésében felhívta a Kérelmezettet, hogy küldje meg a Hatóságnak a PKKB-nak küldött megkeresés másolatát, az átvételt igazoló dokumentumot, valamint amennyiben érkezett válasz, annak másolatát is. Ezen túlmenően kérte a Kérelmezett arra vonatkozó tájékoztatását, hogy a […]. számú szakvéleményhez kapcsolódóan milyen egyéb, a Kérelmező személyes adatait tartalmazó dokumentumok készültek. I.5. A Kérelmezett a felszólításban foglaltaknak 2019. április 15-én érkezett levelében tett eleget. Ebben tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy a Hatóság felhívását követően haladéktalanul megkereste a PKKB-t, amelyre ügyviteli akadály miatt nem került sor korábban és annak elmaradását a Hatóság felszólításának kézhez vételét követően észlelte. A Kérelmező csatolta a PKKB-hoz benyújtott megkeresés másolatát, mely szerint a megkeresés 2019. április 09-én kelt és 2019. április 10-én került benyújtásra a PKKB-hoz. A Kérelmezett egyben tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy milyen további, a szakvéleményhez kapcsolódó dokumentumok készültek. Ezek a következőek:

• visszaigazolás kirendelőnek a kirendelés elfogadásáról, • a vizsgálandó személyek részére idézés a vizsgálatra, • a szakvélemény vázlata (a sablonelemeket tartalmazza), • a vizsgálat jegyzőkönyve (kézzel írott, jegyzetszerű), • hangfelvétel az explorációról, • a tesztek jegyzőkönyvei, eredmények, • a vizsgálat eredményeit leíró, a kimenő szakvéleményhez alapul szolgáló szakértői vélemény, • kimenő szakértői vélemény, • díjjegyzék. A Kérelmezett egyben kifejtette, hogy álláspontja szerint a kirendelés során keletkezett, felsorolt dokumentumok egy része a szakértő saját személyes adatait is tartalmazzák, másrészt „a Szaktv. 42. § (2) bekezdése teljes mértékben kizárja, hogy a Kérelmező megkapja a szakértői vizsgálat során kezelt adatokat. A hivatkozott rendelkezés szerint ugyanis a szakértő a zárolt személyes adatokat kizárólag a szakértői tevékenység szakmai, módszertani, fegyelmi megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából tárolja. A Szaktv. 42. § (5)-(6) bekezdése nem csak azt zárja ki, hogy az érintett a szakértőtől megkaphassa a szakértő eljárása során kezelt személyes adatait, hanem a személyes adatok kezeléséről szóló tájékoztatás adását is a kirendelő hatóság engedélyéhez köti. Ezek alapján álláspontom szerint jogszerűen járt el a […] akkor, amikor a szakértői véleményhez kapcsolódóan keletkezett dokumentumok átadását megtagadta, és éppen akkor sérült volna jogszabály, ha az adatokat kiadta volna. A szakértői tevékenység során keletkezett személyes adatot nem tartalmazó dokumentumok a Szaktv. 40. § (2) bekezdése, a személyes adatokat tartalmazó dokumentumok a Szaktv. 42. § (2) bekezdése alapján nem adhatóak ki, illetve ez utóbbiak csak a törvényben meghatározott okból, célból és az ott meghatározott személyek részére, a jelen esetben pedig ezen követelmények egyike sem teljesült.” I.6. A Hatóság a NAIH/2019/1834/6. számú, 2019. április 30-án kelt végzésében felfüggesztette az eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapján az előkérdés eldöntéséig, azaz a PKKB döntésének meghozataláig. I.7. A Kérelmező a felfüggesztés időtartama alatt, 2019. május 06-án érkezett levelében érdeklődött arról, hogy saját személyes adatai vonatkozásában miért ne kaphatna tájékoztatást. I.8. A PKKB 2019. május 22-én érkezett, [...] számú leveléhez csatolt, [...] számú végzésében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. § (2) bekezdése folytán még alkalmazandó, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Régi Szaktv.) 12/B. § (5) bekezdése alapján azt az utasítást adta, hogy az érintettet „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint megillető, a szakértő által kezelt adatokra (ideértve az átadott adatokat, a vizsgálat alatt keletkezett adatokat, az adatok forrását, az adatkezelés célját, jogalapját, időtartamát, az adatfeldolgozó nevét, címét és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapját és címzettjét) vonatkozó tájékoztatás kiadását nem engedélyezi.” I.9. A PKKB döntését a Kérelmezett 2019. május 30-án érkezett leveléhez csatoltan szintén megküldte a Hatóság részére. I.10. A Hatóság a NAIH/2019/1834/10. számú végzésében nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet, arra vonatkozóan, hogy a PKKB végzésének kézhezvételét követően a Kérelmezőt a hozzáférés elutasításáról mikor és milyen tartalommal értesítette. I.11. A Kérelmezett 2019. október 2-án kelt levelében arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy álláspontja szerint nem a szakértő feladata „a bírósági végzés kézbesítése a fél felé”, egyben arról is nyilatkozott, hogy a Kérelmezővel a PKKB végzését nem ismertették, hivatkozva arra, hogy „ilyen értelmű kitétel” a NAIH/2019/1834/4. végzésében sem szerepelt.

## II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján a jelen ügy szerinti adatkezelésre az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint személyes adat az „azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ (…)”. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a „személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”)”. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdése szerint „Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a 15-22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.“ Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (4) bekezdése alapján, ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, akkor tájékoztatnia kell az érintettet az intézkedés elmaradásának ténybeli és jogi indokairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával. A 12. cikk (5) bekezdése alapján a 13. és 14. cikk szerinti információkat és a 15-22. és 34. cikk szerinti tájékoztatást és intézkedést díjmentesen kell biztosítani. Az általános adatvédelmi rendelet (63) preambulumbekezdése szerint „Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz (…)” Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1), (3) és (4) bekezdései szerint „(1) Az adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt és a 15-22. és 34. cikk szerinti minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát. (3) Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a 15-22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri. (4) Ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.” Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdés f) pontja szerint „az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon: f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga”. Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikkének (3) bekezdése szerint az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségen alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel. Az általános adatvédelmi rendelet 23. cikk (1) bekezdés i) pontja szerint „Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja a 12-22. cikkben és a 34. cikkben foglalt, valamint a 12-22. cikkben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel összhangban lévő rendelkezései tekintetében az 5. cikkben foglalt jogok és kötelezettségek hatályát, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát, valamint az alábbiak védelméhez szükséges és arányos intézkedés egy demokratikus társadalomban: az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme”. Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerint: „A felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel;” Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése szerint „az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál (…), ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet”. Az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint „az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni”.

Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint „a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel”. Az Infotv. 60. § (2) bekezdése szerint „Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítási iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be”. Az Infotv. 22. § b) pontja szerint „jogainak érvényesítése érdekében az érintett a VI. Fejezetben meghatározottak szerint a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárásának lefolytatását kérelmezheti, ha megítélése szerint személyes adatainak kezelése során az adatkezelő, illetve az általa megbízott vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó megsérti a személyes adatok kezelésére vonatkozó, jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírásokat.” A Hatóság az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Az Infotv. 75/A. § szerint a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó - jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott - előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt - az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban - elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. Az Infotv. 71/A. §-a szerint „(1) A bírósági döntés meghozatalára irányuló peres és nemperes eljárásokban (a továbbiakban: alapügy), az azokra vonatkozó előírások alapján a bíróságok által végzett adatkezelési műveletekkel kapcsolatban a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésére adatvédelmi kifogás (a továbbiakban: kifogás) útján kerül sor. (3) A kifogást az alapügyben eljáró bíróságnál írásban lehet előterjeszteni, a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz címezve. (4) A kifogás előterjesztésére a fél, a vádlott és az eljárás egyéb résztvevője – különösen a sértett, a magánfél, a tanú és a szakértő – és az jogosult, aki jogi érdekét a kifogás előterjesztésével egyidejűleg valószínűsíti.” Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) a Kérelmező Kérelmezettnek küldött kérelmének benyújtásának időpontjában hatályos 42. §-a szerint: „(1) A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatokat - ha törvény másképp nem rendelkezik - a kirendelés befejezését vagy megbízás teljesítését követően haladéktalanul zárolja. (2) A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa kezelt és az (1) bekezdés szerint zárolt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, fegyelmi megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a zárolástól számított tíz évig tárolja, és azokat kizárólag a hatóság, a megbízó, az igazságügyi szakértőkkel szembeni fegyelmi eljárás, valamint az igazságügyi szakértő értékelését megalapozó eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. (5) A szakértő az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az érintettet megillető, a szakértő által kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás kiadását megtagadja a kirendelő vagy megbízó bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelmének érdekében tett utasítására. (6) Az (5) bekezdés szerinti adatnak minősül a szakértőnek átadott adat, a vizsgálat alatt keletkezett adat, az adatok forrása, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az adatfeldolgozó neve, címe és az adatkezeléssel összefüggő tevékenység, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapja és címzettje”. A Szaktv. 2019. április 26-tól hatályos, a GDPR rendelkezéseivel összhangba hozott 42. §-a szerint: „(1) A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatok kezelését - ha törvény másképp nem rendelkezik - a kirendelés befejezését vagy megbízás teljesítését követően haladéktalanul korlátozza. (2) A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa az (1) bekezdés szerint korlátozottan kezelt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, fegyelmi megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a korlátozástól számított tíz évig tárolja, és azokat kizárólag a hatóság, a megbízó, az igazságügyi szakértőkkel szembeni fegyelmi eljárás, valamint az igazságügyi szakértő értékelését megalapozó eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. (5) A szakértő az általa kezelt adatok tekintetében érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását megtagadja a kirendelő vagy megbízó bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelmének érdekében tett utasítására. (6) Az (5) bekezdés szerinti adatnak minősül a szakértőnek átadott adat, a vizsgálat alatt keletkezett adat, az adatok forrása, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az adatfeldolgozó neve, címe és az adatkezeléssel összefüggő tevékenység, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapja és címzettje.” A Jat. 15. § (2) bekezdése szerint „A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.” Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Régi Szaktv.) 12/B. § (5) bekezdése szerint „A szakértő az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerint megillető, a szakértő által kezelt adatokra (ideértve az átadott adatokat, a vizsgálat alatt keletkezett adatokat, az adatok forrását, az adatkezelés célját, jogalapját, időtartamát, az adatfeldolgozó nevét, címét és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapját és címzettjét) vonatkozó tájékoztatás kiadását a kirendelő vagy megbízó bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében tett utasítására - megtagadja.” A Régi Szaktv. 13. § (1) bekezdésének l) pontja szerint a „kirendelésnek tartalmaznia kell - indokolt esetben – a kirendelő arra vonatkozó utasítását, hogy a szakértő az érintett részére az általa kezelt adatokra vonatkozó, az Infotv. szerinti tájékoztatást megtagadni köteles”. Az Ákr. 51. § b) pontja alapján, „ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi – és függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye – tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.”

## III. Döntés

## III.1. A Kérelmező személyes adatainak kiadására irányuló kérelem elutasítása

A Kérelmező 2019. január 10-én kelt levelében kérte a Kérelmezettet, hogy adja ki számára a róla készült, rá vonatkozó jegyzőkönyvet, hangfelvételt, adatot, valamint tájékoztassa a személyes adataira vonatkozóan az adattovábbításról. A Kérelmezett tájékoztatta a Kérelmezőt 2019. január 30án kelt válaszlevelében, hogy a PKKB-hoz, mint kirendelő szervhez fordult a Szaktv. 42. § (5) bekezdése alapján a hozzáférési kérelme teljesítése érdekében. A Hatóság felhívására megküldött határozott kérelmében a Kérelmező a Kérelmezett utasítását kérte személyes adatai kiadására. A Kérelmezett a kérés teljesítését az őt kirendelő PKKB megkeresésétől és a PKKB válaszától tette függővé a Szaktv. 42. § (5) bekezdésének megfelelően, melyről az előírt határidőn belül tájékoztatta a Kérelmezőt, ugyanakkor levelében nem igazolta a Kérelmező felé, hogy a PKKB részére elküldte a megkeresést. A Kérelmező a PKKB válaszát nem várta meg, hanem a Hatósághoz fordult. A Kérelmezett a Hatóság felszólítására válaszolva arról adott tájékoztatást, hogy a PKKB megkeresésére ügyviteli akadály miatt nem került sor, a mulasztást a Hatóság felszólításának kézhezvételét követően észlelték és haladéktalanul pótolták. A PKKB a [...] számú végzésében Jat. 15. § (2) bekezdésére hivatkozva a Régi Szaktv. 12/B. § (5) bekezdése alapján utasítást adott a tájékoztatás kiadásának megtagadására, amely az általános adatvédelmi rendelet 23. cikkében foglalt korlátozó tagállami jogalkotási intézkedéseknek megfeleltethető. A Hatóság ezért a Kérelmező személyes adatainak kiadására irányuló kérelmét a rendelkező részben foglaltak szerint elutasítja. A Hatóság ugyanakkor felhívja a Kérelmező figyelmét az Infotv. 71/A. §-ban található adatvédelmi kifogás intézményére, mely alapján a bíróságok által végzett adatkezelési műveletekkel kapcsolatban az alapügyben eljáró bírósághoz lehet fordulni.

## III.2. A Kérelmező tájékoztatása

A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy a Kérelmezett megfelelő tájékoztatást nyújtott-e a Kérelmezőnek a személyes adatairól készült másolat kiadásának megtagadása során. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikke szerint az adatkezelőnek tájékoztatnia kell az érintettet a 15-22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről, illetve ha nem tesz intézkedéseket, akkor az intézkedés elmaradásának okairól, valamint a jogorvoslati lehetőségekről. A Kérelmező 2019. január 10-én kelt levelében fordult a Kérelmezetthez, a Kérelmezett válasza 2019. január 30-án kelt és a Kérelmező 2019. február 03-i dátummal fordult a Hatósághoz. A fentiek alapján a Kérelmezett ugyan ekkor nem lépte túl az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott 30 napos határidőt, azonban valótlan tartalmú tájékoztatást adott a Kérelmezőnek, amikor kérésének haladéktalan teljesítését arra hivatkozva utasította el, hogy megkereste az adatok kiadhatósága tekintetében a PKKB-t. A PKKB megkeresésére ugyanis csak 2019. április 10-én, a hatósági eljárás megindulását követően került sor és az ekkor már túllépett 30 napos határidő ellenére sem kapott tájékoztatást a Kérelmező a jogorvoslathoz való jogairól. A Hatóság a fentiek alapján hivatalból megállapította, hogy a Kérelmezett nem nyújtott megfelelő tájékoztatást a Kérelmezőnek érintetti jogai gyakorlásával összefüggésben, amikor válaszában valótlanul állította, hogy az őt kirendelő hatóságot, azaz a PKKB-t megkereste, illetve nem tájékoztatta a Kérelmezőt a jogorvoslathoz való jogáról sem. A Hatóság tájékoztatást kért a Kérelmezettől arra vonatkozóan, hogy az adatok kiadására irányuló kérelme megtagadásáról – a PKKB döntésének birtokában és ismeretében – tájékoztatta-e a

Kérelmezőt. A Kérelmezett arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy „a NAIH-nak megküldött tájékoztatáson túl, más irányba a PKKB végzését nem ismertettük.” „Egyebekben ilyen értelmű kitétel – miszerint a […]nek a Kérelmezőt értesítenie kell a PKKB végzésében foglaltakról – a NAIH/2019/1834/4. végzésében sem szerepelt”. A Hatóság a hivatkozott végzésében nem a PKKB végzésének Kérelmező részére történő megküldéséről, vagy annak tartalmáról szóló tájékoztatás megadásáról kért tájékoztatást, hanem az általános adatvédelmi rendelet 12. cikkében foglalt érintetti kérelmek megválaszolására vonatkozó előírások teljesüléséről. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikke előírja, hogy az adatkezelő a hozzá benyújtott érintetti kérelemre köteles válaszolni, amennyiben nem tesz intézkedéseket, akkor tájékoztatnia kell az érintettet többek között az intézkedés elmaradásának jelen esetben a hozzáférési kérelem elutasításáról és ennek okairól. Ennek a jogszabályban foglalt kötelezettségének – melyre a Hatóságnak az adatkezelőt nem kell külön felhívnia - a Kérelmezett nem tett eleget. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a Kérelmezett megsértette a valótlan tartalmú tájékoztatás adásával az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elvét és azzal, hogy a Kérelmezettet nem tájékoztatta a jogorvoslathoz való jogáról, illetve a PKKB végzésének birtokában a kérelme teljesítésének megtagadásáról az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (4) bekezdésében foglaltak alapján.

## III.3. Hivatalból alkalmazott szankció és indokolása

A III.2. pontban részletezett, hivatalból megállapított jogsértés miatt jogkövetkezmény megállapítása vált szükségessé, amelyet a Hatóság jogszabályon alapuló mérlegelési jogkörben eljárva határozott meg. A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezettel szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése, az Infotv. 61. § (4) bekezdés b) pontja és az Infotv. 75/A. §-a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét. A Hatóság megállapította, hogy a Kérelmezett adatkezelése megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elvét, valamint a 12. cikk (4) bekezdését. A Hatóság az ügy körülményeire tekintettel megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében a figyelmeztetés arányos és a jövőbeli hasonló jogsértés elkövetésétől visszatartó erejű szankció, ezért az általános adatvédelmi rendeletnek való jövőbeni megfelelést biztosító intézkedések meghozatalára, végrehajtására és betartására utasítás mellett – bírság helyett - figyelmeztetést alkalmazott. A Hatóság az eljárás során túllépte az Infotv. 60/A. § (1) bekezdése szerinti százhúsz napos ügyintézési határidőt, ezért az Ákr. 51. § b) pontja alapján tízezer forintot fizet a Kérelmezőnek.

## IV. Egyéb kérdések

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az egész ország területére kiterjed. A határozat az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §-a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Ha az előírt kötelezettségek teljesítését a kötelezett ügyfél megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettségeket határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Infotv. 60. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2020. március 11. Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár