Орган по защите данных Венгрии: дело о камерах соседа

(…)

1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu

Ügyszám: NAIH-308-5/2022. Tárgy: jogsértést megállapító, és kérelmet (NAIH-6457/2021.) részben elutasító határozat

HATÁROZAT A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az […] (lakcíme: […]; a továbbiakban: […]) jogi képviseletében eljáró […] ([…] Ügyvéd; székhelye: […]; KASZ: […]) a Hatósághoz 2021. augusztus 3. napján érkezett kérelmére, a kérelem szerint […] (lakcíme: […]; a továbbiakban: Kérelmezett) által üzemeltetett kamerákkal összefüggő adatkezelést érintően indult adatvédelmi hatósági eljárásban – melyben a Hatóság ügyféli jogállást biztosított [Ügyfél] (lakcíme: […]) számára is – az alábbi döntéseket hozza:

1. A Hatóság a Kérelmező kérelmének részben helyt ad és elmarasztalja a Kérelmezettet és [az Ügyfelet] azért, mert a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdését megsértve, jogalap nélkül folytatnak adatkezelést a 4. és 5. számú kamerájukkal összefüggésben, azzal, hogy azok a Kérelmezőt, illetőleg annak ingatlanát figyelik meg.

4. A Hatóság a Kérelmező kérelmére utasítja a Kérelmezettet és [az Ügyfelet] arra, hogy a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül töröljék a 4. és 5. számú kamerák által rögzített, jogellenes felvételeket.

- módosítsák az 1. és 2. számú kamerák látószögét úgy, hogy azok ne irányuljanak közterületre, vagy

- maszkolást biztosító szoftver használatával maszkolási funkciót alkalmazzanak a felvételek készítésekor, vagy

- mechanikai úton takarják ki a közterületet az 1. és 2. számú kamerák látószögéből, vagy

- szereljék le az 1. és 2. számú kamerát.

6. A Hatóság a hivatalból utasítja a Kérelmezettet és [az Ügyfelet] arra, hogy a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül töröljék az 1. és 2. számú kamerák által rögzített, jogellenes felvételeket.

8. A Hatóság hivatalból utasítja a Kérelmezettet és [az Ügyfelet] arra, hogy a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon nyújtsanak az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdésének megfelelő tájékoztatást az adatkezelésről.

9. A Hatóság elutasítja a Kérelmező kérelmének adatvédelmi bírság kiszabására vonatkozó részét. A 3., 4., 5., 6. és 8. pontban előírt intézkedések megtételét a Kérelmezettnek és [az

Ügyfélnek] az intézkedés megtételétől számított 15 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt – igazolniuk a Hatóság felé. A 3., 4., 5., 6. és 8. pont szerinti kötelezés nem teljesítése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS

I. Az eljárás menete

A Kérelmező 2021. augusztus 3. napján adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelemmel fordult a Hatósághoz, mivel kifogásolta, hogy a Kérelmezett által telepített térfigyelő kamerák nem csak a saját ingatlanán végeznek adatrögzítést, hanem a Kérelmező ingatlanán és közterületen is. A Kérelmező szerint a Kérelmezett saját bevallása szerint is háromszáz méterre látnak el a kamerák közterületen. A Kérelmező kérelmében kérte, hogy a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés f), g) és i) pontja alapján kötelezze a Kérelmezettet arra, hogy a kamerákat távolítsa el, a Kérelmezőről és az ingatlanáról tárolt adatot törölje, valamint a Hatóság szabjon ki közigazgatási bírságot.

II. A tényállás tis ztázása

1. Az adatvédelmi hatósági eljárásban a Hatóság a tényállás tisztázása érdekében a 2021. augusztus 11. napján kelt, NAIH-6457-2/2021. ügyiratszámú végzésében nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet. A Hatóság végzését a Kérelmezett a Hatósághoz visszaérkezett tértivevény tanúsága szerint 2021. augusztus 16. napján vette át, melyre a Kérelmezett szintén 2021. augusztus 16. napján kelt elektronikus levelével válaszolt. A Kérelmezett ebben a levelében leírta, hogy négy darab kamerát telepített a saját vagyona megfigyelése miatt azért, mert több fajtatiszta kutyáját megmérgezték, míg a háza előtt parkoló gépjárművét kisiskolás gyermekek rongálták meg. A kamerák a saját udvarát, a kint parkoló autóját, és a szomszédságában élő anyósának a kapuját figyelik. A Kérelmezett ennek alátámasztására megküldte a kamerák látószögeit igazoló képernyőmentéseket. A Kérelmezett nyilatkozata szerint az analóg kameráknak van internetes elérésük, amely arra szolgál, hogy tekintettel arra, hogy a Kérelmezett édesanyja mozgássérült, aki egyedül tartózkodik otthonában, ha kutyaugatás vagy zaj hallatszik, meg tudja nézni a pillanatnyi képet, és értesíteni tudja a Kérelmezett, ha bármi gond van. A Kérelmezett nyilatkozata szerint a kamerák mozgásra rögzítenek, a tárolási idejük 3 napnak felel meg. A Kérelmezett nyilatkozata szerint a felvételeket a fenti célokból használja fel, azokat nem továbbítja senkinek, továbbá a kérelmezőről semmilyen felvételt nem rögzít, és nem használ fel, mivel őt nem is veszi a kamera. A Kérelmezett nyilatkozata szerint továbbá a kamerák hangfelvételt nem készítenek, mivel arra nem alkalmasak. A Kérelmezett nyilatkozata szerint szóban tájékoztatta a Kérelmezőt arról, hogy kamerákat telepítettek a rongálás és az állatok mérgezése miatt, aki még örült is, hogy az új kerítését, ha valaki rongálná, akkor meg tudná nézni, azonban a Kérelmezett közölte vele, hogy a kamera csak az ő kapuja elé lát. A Hatóság a 2021. augusztus 30. napján kelt, NAIH-6457-4/2021. ügyiratszámú végzésével felhívta a Kérelmezettet arra, hogy postai úton vagy személyesen, vagy – amennyiben az elektronikus ügyintézést önként vállalta – ügyfélkapu birtokában e-Papír szolgáltatáson keresztül nyújtsa be a nyilatkozatát, figyelemmel arra, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) rendelkezései alapján a Kérelmezettnek ahhoz, hogy joghatályos nyilatkozatot tudjon tenni, írásban, az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton ügyfélkapu birtokában e-Papír szolgáltatáson keresztül –, vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton kell kapcsolatot tartania a Hatósággal, megfelelve szintén az Ákr.-ből, illetőleg az Eüsztv.-ből eredő azonosítási, elektronikus azonosítási kötelezettségnek. Tekintettel arra, hogy az egyszerű e-mail formájában érkezett nyilatkozat nem alkalmas azonosításra, nem minősül az Ákr.-ben, illetőleg az Eüsztv.-ben meghatározott kapcsolattartási módnak, így joghatás kiváltására sem alkalmas. A Kérelmezett a Hatóság NAIH-6457-4/2021. ügyiratszámú végzésére szintén egyszerű email formájában válaszolt. Válaszlevelében azt nyilatkozta, hogy amennyiben tehetné, személyesen nyilatkozna az ügyben, de […]-ben él, ügyfélkapuval nem rendelkezik, és hétfőtől péntekig dolgozik, így nem tud eleget tenni a Hatóság végzésében előírtaknak. Ezen kívül felesége mozgássérült, így a levél postára adásában ő sem tud közreműködni. […]. A Hatóság erre tekintettel a 2021. szeptember 15. napján kelt, NAIH-6457-6/2021. ügyiratszámú végzésében ismételten felhívta a Kérelmezettet, hogy az Ákr.-ben, illetőleg az Eüsztv.-ben meghatározott kapcsolattartási módnak megfelelően terjessze elő nyilatkozatát. A Hatóság NAIH-6457-6/2021. ügyiratszámú végzésére 2021. szeptember 22. napján a Kérelmezett helyett [az Ügyfél] nyilatkozott ügyfélkapun keresztül. Nyilatkozata szó szerint megegyezett a Kérelmezett által e-mailben tett nyilatkozattal, illetőleg [az Ügyfél] is megküldte a kamerák látószögeit igazoló képernyőmentéseket. A Kérelmezett ugyanakkor a Hatóság NAIH-6457-6/2021. ügyiratszámú végzésére nem tett nyilatkozatot. A Hatóság a fentiekre tekintettel a 2021. szeptember 29. napján kelt, NAIH-6457-8/2021. ügyiratszámú végzésében értesítette [az Ügyfelet] arról, hogy mivel az ügy, az ő jogát, jogos érdekét közvetlenül érinti, ezért a Hatóság az eljárásban az Ákr. 10. § (1) bekezdésére figyelemmel ügyféli jogállást biztosított számára, és a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre, illetőleg, amennyiben a Kérelmezett képviselőjeként jár el, képviseleti jogának igazolására hívta fel. A Hatóság NAIH-6457-8/2021. ügyiratszámú végzésére 2021. október 4. napján válaszolt [az Ügyfél], melyben többek között azt nyilatkozta, hogy a kamerákat ő telepítette és üzemelteti. Leveléhez mellékelte továbbá a Kérelmezett képviseletére jogosító meghatalmazását. [Az Ügyfél] a meghatalmazáson kívül azonban nem küldte meg a Kérelmezett által előadott nyilatkozatokat, a Kérelmezett pedig nem válaszolt. [Az Ügyfél] válaszlevelének mellékletét képezte ugyanakkor egy ingatlanról készített alaprajz, amely szerint a Kérelmezett ingatlanán – […] – üzemelnek kamerák. A Hatóság a 2021. október 11. napján kelt, NAIH-6457-14/2021. ügyiratszámú végzésében feltett kérdésére [az Ügyfél] 2021. október 14. napján kelt levelében azt nyilatkozta, hogy egyrészt ő nyilatkozik, másrészt a Kérelmezett képviseletében is eljár, aki a korábban tett nyilatkozatait fenntartja. Ezen kívül [az Ügyfél] azt nyilatkozta, hogy a kamerák felszereléséről a férjével, a Kérelmezettel közösen döntöttek, körülbelül 4 éve, mióta mozgássérült lett, és egyedül van otthon, sokszor éjjel is. Nyilatkozata szerint a faluban több lopásos betörés volt és akkor több fajtatiszta kutyájukat megmérgezték, míg a ház előtt parkoló autóban nagy értékű kárt tettek gyerekek. Ezért is döntöttek a kamerák telepítéséről, melyeket a fia szerelt fel. [Az Ügyfél] nyilatkozata szerint a kamerákat ő üzemelteti, és telefonról tudja megnyitni egy Hik-Connect nevű alkalmazással. Nem éjjel-nappal nézi, hanem csak, ha nagy zajt hall, akkor megnyitja az alkalmazást, amelyben a pillanatnyi képeket látja. Ez [az Ügyfelet] és a családját is megnyugtatja, mivel ha gond lenne, tudná őket értesíteni. [Az Ügyfél] nyilatkozata szerint a kamerák üzemeltetésének a célja csak a saját értékeinek és a biztonságának a megóvása. A kamerák – melyek nyilatkozata szerint nem térfigyelő kamerák – a saját udvarát, a kertet és a ház kapuját nézik, nem a szomszédot. 2. Tekintettel továbbá arra, hogy a Kérelmező jogi képviselőjének eljárás során tett nyilatkozata szerint a Kérelmezett nem négy, hanem öt kamerát üzemeltet, a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (1) bekezdés e) pontja, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 71. § (1b) bekezdése alapján megkereste […] Község Jegyzőjét (továbbiakban: jegyző), hogy ellenőrizze a […] szám alatt a Kérelmezett, illetőleg [az Ügyfél]

által folytatott adatkezelés körülményeit, és adjon tájékoztatást a Hatóság által feltett adatkezelési kérdésekre vonatkozóan. A jegyző által megküldött, helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv – és az ahhoz mellékelt, a kamerák látószögét bemutató képernyőmentések – szerint a helyszíni szemle idején négy darab kamera üzemelt a […] szám alatti ingatlan területén, egy pedig nem működött. A kamerák típusa: Hikvision DS-2CE16DOT-IT3F 2.8mm, IP kamerák, internet eléréssel. A jegyzőkönyv szerint a kamerák látószögei az ingatlan tulajdonosának magánterületére irányulnak. A kamerák rögzítenek felvételeket, de számítógépre, monitorra nincsenek rákötve, és csak képet rögzítenek, hangot nem. Figyelemmel arra, hogy a kamerák nem csatlakoznak számítógépre, naplófájlok megtekintésére nem került sor. A jegyzőkönyv szerint a kamerák által közvetített élőképhez, illetve a rögzített és eltárolt felvételekhez a felhasználónak, [az Ügyfélnek] van hozzáférése, aki interneten keresztül mobil alkalmazás – Hikvision verzió: V4.16.04.0706 – segítségével tudja a felvételeket megtekinteni. 3. A Kérelmező jogi képviselője által kifogásolt ötödik kameráról [az Ügyfél] azt nyilatkozta, hogy az csak pillanatnyi képeket lát, de elromlott, ugyanakkor – álláspontja szerint – az sem lát a Kérelmező udvarára. Ennek alátámasztására régi képet küldött. 4. Mindezek alapján az állapítható meg, hogy a Kérelmezett és [az Ügyfél] öt darab kamerát üzemeltet. Az általuk, valamint a jegyző által megküldött, a kamerák látószögét bemutató képernyőmentések alapján megállapítható továbbá, hogy az öt kamera közül kettőnek – 1. és 2. számú kamera – a látószöge a ház előtti közterületre is rálát, míg kettőnek – 4. és 5. számú kamera – a Kérelmezőnek az ingatlanára, udvarára. Egy kamera, a 3. számú az, amelyik a Kérelmezett és [az Ügyfél] ingatlanán túl nem lát.

III. Alkalmazott jogszabályi rendelk ezése k

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján a jelen ügy szerinti adatkezelésre az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni. Az Infotv. 2. § (2) bekezdése értelmében az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság erre irányuló kérelemre adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. szabályait kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel. Az Infotv. 60. § (2) bekezdése alapján: „Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be.” Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése értelmében: „Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.” Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint: „„személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ;

azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.” Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján: „„adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.” Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja értelmében: „„adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.” Az általános adatvédelmi rendelet 26. cikk (1) bekezdése szerint: „Ha az adatkezelés céljait és eszközeit két vagy több adatkezelő közösen határozza meg, azok közös adatkezelőknek minősülnek. A közös adatkezelők átlátható módon, a közöttük létrejött megállapodásban határozzák meg az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítéséért fennálló, különösen az érintett jogainak gyakorlásával és a 13. és a 14. cikkben említett információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos feladataikkal összefüggő felelősségük megoszlását, kivéve azt az esetet és annyiban, ha és amennyiben az adatkezelőkre vonatkozó felelősség megoszlását a rájuk alkalmazandó uniós vagy tagállami jog határozza meg. A megállapodásban az érintettek számára kapcsolattartót lehet kijelölni.” Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján: „E rendelet nem alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, ha azt: c) természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik.” Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikke értelmében: „(1) A személyes adatok: a) kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”); b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztet-hetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”); c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”); d) pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”); e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”);

f) kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”). (2) Az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).” Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerint: „A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre.” Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdése alapján: „(1) Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét: a) az adatkezelőnek és - ha van ilyen - az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen; c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja; d) a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei; e) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen; f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás. (2) Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő információkról tájékoztatja: a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól; b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról; c) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; f) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.” Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése értelmében: „A felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit; b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték; h) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését.” Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) és (5) bekezdése szerint: „[…] (2) A közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)–h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket: a) a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke; b) a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege; c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés; d) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket; e) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések; f) a felügyeleti hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke;

g) a jogsértés által érintett személyes adatok kategóriái; h) az, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel; i) ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a tárgyban – elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés; j) az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint k) az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség. […] (5) Az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni: a) az adatkezelés elvei – ideértve a hozzájárulás feltételeit – az 5., 6., 7. és 9. cikknek megfelelően; b) az érintettek jogai a 12–22. cikknek megfelelően; c) személyes adatoknak harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítása a 44–49. cikknek megfelelően; d) a IX. fejezet alapján elfogadott tagállami jog szerinti kötelezettségek; e) a felügyeleti hatóság 58. cikk (2) bekezdése szerinti utasításának, illetve az adatkezelés átmeneti vagy végleges korlátozására vagy az adatáramlás felfüggesztésére vonatkozó felszólításának be nem tartása vagy az 58. cikk (1) bekezdését megsértve a hozzáférés biztosításának elmulasztása.” Az Infotv. 71. § (1b) bekezdése alapján: „A Hatóság megkeresésére a települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi az illetékességi területén folytatott, a Hatóság által a megkeresésben megjelölt adatkezelés tényleges körülményeit, így különösen a kezelt személyes adatok körét, a személyes adatokkal végzett műveleteket és e műveletek eszközeit, továbbá az adatkezelő által alkalmazott technikai és szervezési intézkedéseket.” Az Infotv. 75/A. § értelmében: „a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt – az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.”

IV. Dönté s IV.1. Az adatkezelő személye Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján az a természetes vagy jogi személy […], amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza […]. Az általános adatvédelmi rendelet azonban ismeri a közös adatkezelők fogalmát, amely az általános adatvédelmi rendelet 26. cikke alapján akkor következik be, ha az adatkezelés célját és eszközeit két vagy több adatkezelő közösen határozza meg. A jelen ügyben feltárt tényállás alapján az adatkezelésről, a kamerák felszereléséről, valamint a kamerák üzemeltetésének céljáról a Kérelmezett és [az Ügyfél] közösen döntött, így ők a kamerás adatkezelés tekintetében közös adatkezelőknek minősülnek. IV.2. A kamerás adatkezelés jogszerűsége IV.2.1. A háztartási és a nem háztartási adatkezelés különválasztása Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján az érintett képmása személyes adatnak minősül. Érintett az azonosított vagy azonosítható természetes személy. Mindezek értelmében, amennyiben egy felvétel alapján azonosítható egy természetes személy, akkor az elkészített képfelvétel személyes adatnak, a képfelvétel készítése adatkezelésnek minősül. A kamera alkalmazása – annak elhelyezése és látószöge beállítása alapján – alkalmas lehet arra, hogy más magánterületét, vagy a közterületet is megfigyelje, más ingatlanához kapcsolódó felvételeket készítsen, mely sértheti a kamerával megfigyelt személyek személyhez fűződő jogait, magánszféráját. Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján nem tartoznak a rendelet hatálya alá, tehát nem kell alkalmazni az általános adatvédelmi rendelet szabályait a személyes adatok kezelésére, ha azt természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik (úgynevezett magáncélú vagy háztartási adatkezelés). A személyes vagy otthoni tevékenységre az általános adatvédelmi rendelet (18) preambulumbekezdése szolgáltat példákat, így ilyennek minősül a levelezés, a címtárolás, személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon történő kapcsolattartás, és más online tevékenységek. Fontos azonban kiemelni, hogy amint azt az Európai Unió Bírósága az úgynevezett Rynes-ítéletben1 megállapította – a magáncélú adatkezelésekre vonatkozó kivételszabályt szűken kell értelmezni. Ezen határozat értelmében a kamerás megfigyelés – abban a részében, amennyiben az adatkezelő magántulajdonán kívül eső területen tartózkodó személyekre is kiterjed – nem esik az említett kivétel alá. Ezt a gyakorlatot tartotta fenn az Európai Adatvédelmi Testület2 a személyes adatok videoeszközökkel történő kezeléséről szóló 3/2019. számú iránymutatásában (a 1 C 212/13. számú ügy az alábbi linkről érhető el: http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=160561&doclang=HU

2 Az Európai Adatvédelmi Testület az adatvédelemmel, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó, független európai tanácsadó szerv.

továbbiakban: iránymutatás)3. Az iránymutatás amellett, hogy megállapítja, hogy általánosságban a saját tulajdonú terület megfigyelése céljából kialakított kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása a terület határáig terjedhet, elismeri, hogy kivételes esetben felmerülhet olyan helyzet, hogy a kamerás megfigyelés terjedelme nem szűkíthető le a saját tulajdonú területen belülre, mivel ilyen módon az nem biztosítana kellően hatékony védelmet. Megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések (például a megfigyelés céljának szempontjából nem releváns terület kitakarása vagy a megfigyelt rész informatikai eszközökkel történő szűrése) alkalmazása mellett a magánszemély jogosult kiterjeszteni a kamerás megfigyelést a saját tulajdonú terület közvetlen környezetére is. Ugyanakkor abban az esetben, ha a magánszemély nem alkalmaz a közterületet vagy a kamera látóterébe eső más magánterületét kitakaró megoldásokat, vagy aki célirányosan a közterületet, vagy más magánterületét megfigyelő kamerarendszert üzemeltet, már adatkezelővé válik, továbbá tevékenysége nem minősül magáncélú adatkezelésnek, így tehát alkalmaznia kell az általános adatvédelmi rendelet adatkezelők számára meghatározott valamennyi előírását. Maszkolás alkalmazásával tehát szűkíthető a kamera által megfigyelt terület arra a területre, amely az adatkezelő birtokában van. Amennyiben azonban a kamerák látószöge a kamerás megfigyelőrendszerrel adatkezelést végző személy magánszféráján kívülre – például közterületre, társasház közös tulajdonában álló területre, vagy más harmadik személy tulajdonában álló területre – irányul, úgy nem tekinthető a fenti kivétel alá tartozó „személyes, illetve otthoni” tevékenységnek. Emiatt az adott adatkezelési tevékenység az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik, amelyhez így – többek között – érvényesülniük kell az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk szerinti alapelveknek, és amelyhez az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke szerinti, megfelelő jogalap szükséges. Jelen ügyben a Kérelmezett és [az Ügyfél] öt darab kamerát üzemeltet. Az általuk, valamint a jegyző által megküldött, a kamerák látószögét bemutató képernyőmentések alapján megállapítható továbbá, hogy az öt kamera közül kettőnek – 1. és 2. számú kamera – a látószöge a ház előtti közterületre is rálát, míg kettőnek – 4. és 5. számú kamera – a Kérelmezőnek az ingatlanára, udvarára. Egy kamera, a 3. számú az, amelyik a Kérelmezett és [az Ügyfél] ingatlanán túl nem lát. IV.2.2. A Kérelmezőt, illetőleg az ingatlanát figyelő kamerák A fentiek alapján megállapítható, hogy három kamerának – 4. és 5. számú kamera – a látószöge a Kérelmezőnek az ingatlanára, udvarára lát rá. Ebből következően megállapítható, hogy a 4. és 5. kamerának a látószöge a Kérelmezett és [az Ügyfél] magánszféráján kívülre, más harmadik személy, azaz a Kérelmező tulajdonában álló területre is irányul, ezért az adatkezelés nem tekinthető magáncélú adatkezelésnek. Emiatt a jelen ügy szerinti kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelési tevékenység az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik, amelyhez így – többek között érvényesülniük kell az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk szerinti alapelveknek, és amelyhez az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke szerinti, megfelelő jogalap szükséges. Jóllehet a Kérelmezett és [az Ügyfél] által megjelölt vagyon- és életvédelmi célok eléréséhez potenciálisan alkalmasak lehetnek az ingatlanukon elhelyezett kamerák, azonban a Kérelmező megfigyelése, az ily módon megvalósuló állandó, mindenkire korlátozás nélkül kiterjedő adatkezelés nem lehet arányos a Kérelmező személyes adatainak védelméhez

3 A 3/2019. számú iránymutatás az alábbi linkről érhető el: https://edpb.europa.eu/sites/edpb/files/files/file1/edpb_guidelines_201903_video_devices_hu.pdf (3.1.2 fejezet, 27. pont)

fűződő érdekével. Ily módon a Kérelmezett és [az Ügyfél] a Kérelmezőnek és ingatlanának megfigyelésével megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkét, ugyanis a Kérelmező személyes adatait megfelelő jogalap nélkül kezelték, illetve kezelik. IV.2.3. A közterületet figyelő kamerák A Hatóságnak rendelkezésére álló kameraképek alapján megállapíthatóvá vált az is, hogy a Kérelmezett és [az Ügyfél] által üzemeltetett kamerák közül az 1. és 2. számú kamera a telekhatárt jelentő kerítés vonalán túli területet, vagyis közterületet is megfigyel. Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése alapján minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál, Magyarországon a Hatóságnál, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az általános adatvédelmi rendeletet. A Kérelmező jelen ügyben nem igazolta, hogy a Kérelmezett és [az Ügyfél] által üzemeltetett 1. és 2. számú kamera őt mint érintettet is rögzítette volna. Érintettség hiányában a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárása iránti kérelem nem nyújtható be, illetőleg a kifogásolt adatkezelés vonatkozásában az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek való megfelelés vizsgálatára – kérelemre – a Hatóságnak nincs jogosultsága a jelen adatvédelmi hatósági eljárás keretében. A Hatóság ezért elutasítja a Kérelmező kérelmét ebben a részben. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a közterületet is figyelő kamerák üzemeltetése szorosan összefügg a Kérelmező által kifogásolt adatkezeléssel, a Hatóság hivatalból vizsgálta ezen kamerákkal megvalósuló adatkezelés jogszerűségét. Közterület megfigyelésére csak szűk körben, kifejezett törvényi előírások szerint van lehetőség, mivel ez a tevékenység sértheti a kamerával megfigyelt személy magánszféráját azáltal, hogy akár akarata ellenére is kezelik személyes adatait. A IV.2.1. pontban említett, az Európai Adatvédelmi Testület által kiadott 3/2019-es iránymutatás 3.1.2. fejezetének 27. bekezdése amellett, hogy megállapítja, hogy általánosságban a saját tulajdonú terület megfigyelése céljából kialakított kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása a terület határáig terjedhet, elismeri, hogy kivételes esetben felmerülhet olyan helyzet, hogy a kamerás megfigyelés terjedelme nem szűkíthető le a saját tulajdonú területen belülre, mivel ilyen módon az nem biztosítana kellően hatékony védelmet. Megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések (például a megfigyelés céljának szempontjából nem releváns terület kitakarása vagy a megfigyelt rész informatikai eszközökkel történő szűrése) alkalmazása mellett az adatkezelő jogosult kiterjeszteni a kamerás megfigyelést a saját tulajdonú terület közvetlen környezetére is. Ugyanakkor abban az esetben, ha az adatkezelő nem alkalmaz közterületet kitakaró megoldásokat, vagy aki célirányosan a közterületet megfigyelő kamerarendszert üzemeltet, alkalmaznia kell az általános adatvédelmi rendelet adatkezelők számára meghatározott valamennyi előírását, – többek között – megfelelő jogalapra kell alapoznia adatkezelését. A Kérelmezett és [az Ügyfél] által megjelölt vagyon- és életvédelmi célok eléréséhez potenciálisan alkalmasak lehetnek ezek a kamerák is, azonban a közterületen elhaladó, illetve ott tartózkodó személyek megfigyelése – ahogyan a Kérelmezőt és ingatlanát figyelő kamerák is –, az ily módon megvalósuló állandó, mindenkire korlátozás nélkül kiterjedő adatkezelés szintén nem lehet arányos a közterületen jelen lévő, a kamerák látóterébe belépő érintettek személyes adatainak védelméhez fűződő érdekével. Ily módon a Kérelmezett és [az Ügyfél] a közterület megfigyelésével is megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkét, ugyanis a közterületen tartózkodó érintettek személyes adatait megfelelő jogalap nélkül kezelték, illetve kezelik. IV.3. Tájékoztatás az adatkezelésről A Kérelmező kérelme nem terjedt ki az adatkezelésről szóló tájékoztatásra, azonban a Hatóság hivatalból vizsgálta mint az adatkezeléshez szorosan kapcsolódó kötelezettség teljesülését. Ahhoz ugyanis, hogy az adatkezelés jogszerű legyen lényeges feltétel, hogy arról az adatkezelő megfelelő tájékoztatást nyújtson. Az erre vonatkozó szabályokat az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdése tartalmazza. Az előzetes tájékoztatás körében az adatkezelőnek arra kell törekednie, hogy az érintett minél teljesebb és átfogóbb képet kapjon személyes adatai kezeléséről, mivel az érintettnek kizárólag így van lehetősége felmérni azt, hogy egy adott adatkezelés milyen hatással van a magánszférájára. Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdései azt tartalmazzák, hogy az adatkezelőknek minimálisan mely adatkezelési körülményekről kell tájékoztatniuk az érintetteket, ez azonban nem jelenti korlátját annak, hogy az adatkezelő ennél pontosabb tájékoztatást adjon. Kamerás megfigyelés esetében az előzetes tájékoztatást első lépésként már a megfigyelt területre lépéskor szükséges biztosítani. Ekkor még a megfigyelt területen kívül (bejárati ajtón, kapun) elhelyezett piktogram útján nyújtott rövid tájékoztatás szükséges, és egyben elégséges, amelyet ugyanakkor második mozzanatként szükségszerűen ki kell egészítenie egy legalább a helyszínen elérhető teljes (hosszabb és részletes) tájékoztatónak. Az első rövid tájékoztatónak, azaz a piktogramnak általában a legfontosabb információkat kell tartalmaznia az adatkezelésről, így például az adatkezelés céljaira, az adatkezelő kilétére és az érintett jogainak meglétére vonatkozó részletes tudnivalókat. Emellett utalni kell a részletesebb, második szintű tájékoztatásra, valamint annak elérhetőségének helyére és módjára. Ez utóbbi tájékoztató elérhetőségéről a kihelyezett „piktogramon” kell tehát tájékoztatást adni (annak egyik funkciója valójában éppen ez: a területre belépéskor nem elkerülhető adatkezelésre figyelmeztet és a szükséges teljes körű tájékoztatás lehetőségére, hozzáférhetőségére utal), és ezt a tájékoztatót az érintett kérésére rendelkezésre kell bocsátani. A második szintű tájékoztatásnak már tartalmaznia kell az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdés szerinti kötelező összes, adatkezelésre vonatkozó információt. Jelen ügyben a jegyző csatolta azt a képfelvételt, melyen a ház elejének külső falára felragasztott piktogram látható, azonban ez egyrészt nem tartalmazta az adatkezelésre vonatkozó legfontosabb információkat, másrészt további, második szintű adatkezelési tájékoztató sem készült. A Kérelmezett és [az Ügyfél] így nem nyújtott az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdésének megfelelő tájékoztatást az adatkezelésről. A Hatóság ezért megállapítja, hogy a Kérelmezett és [az Ügyfél] megsértette az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1) és (2) bekezdését.

V. Jogkövet kezmé nyek

1. A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján a Kérelmező kérelmének részben helyt ad és elmarasztalja a Kérelmezettet és [az Ügyfelet] azért, mert az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését megsértve, jogalap nélkül folytatnak adatkezelést a 4. és 5. számú kamerájukkal összefüggésben, azzal, hogy azok a Kérelmezőt, illetőleg annak ingatlanát figyelik meg. 2. A Hatóság elutasítja a kérelemnek a közterületet figyelő 1. és 2. számú kamerákat érintő részét, ugyanakkor az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján hivatalból elmarasztalja a Kérelmezettet és [az Ügyfelet] azért, mert az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését megsértve, jogalap nélkül folytatnak adatkezelést az 1. és 2. számú kamerájukkal összefüggésben, azzal, hogy azok a közterületet és az ott tartózkodó érintetteket figyelik meg. 3. A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés d) és f) pontja alapján a Kérelmező kérelmére utasítja a Kérelmezettet és [az Ügyfelet] arra, hogy a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül szüntessék meg a jogellenes adatkezelést, adatkezelési műveleteiket hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy

- módosítsák a 4. és 5. számú kamerák látószögét úgy, hogy azok ne irányuljanak a Kérelmező ingatlanára, vagy

- maszkolást biztosító szoftver használatával maszkolási funkciót alkalmazzanak a felvételek készítésekor, vagy

- mechanikai úton takarják ki a Kérelmező ingatlanának területét a 4. és 5. számú kamerák látószögéből, vagy

- szereljék le a 4. és 5. számú kamerát. 4. A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján a Kérelmező kérelmére utasítja a Kérelmezettet és [az Ügyfelet] arra, hogy a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül töröljék a 4. és 5. számú kamerák által rögzített, jogellenes felvételeket. 5. A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés d) és f) pontja alapján hivatalból utasítja a Kérelmezettet és [az Ügyfelet] arra, hogy a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül szüntessék meg a jogellenes adatkezelést, adatkezelési műveleteiket hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy

- módosítsák az 1. és 2. számú kamerák látószögét úgy, hogy azok ne irányuljanak közterületre, vagy

- maszkolást biztosító szoftver használatával maszkolási funkciót alkalmazzanak a felvételek készítésekor, vagy

- mechanikai úton takarják ki a közterületet az 1. és 2. számú kamerák látószögéből, vagy

- szereljék le az 1. és 2. számú kamerát. 6. A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján hivatalból utasítja a Kérelmezettet és [az Ügyfelet] arra, hogy a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül töröljék az 1. és 2. számú kamerák által rögzített, jogellenes felvételeket. 7. A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján hivatalból elmarasztalja a Kérelmezettet és [az Ügyfelet] azért, mert nem nyújtottak megfelelő tájékoztatást a kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelésükről, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdését. 8. A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján hivatalból utasítja a Kérelmezettet és [az Ügyfelet] arra, hogy a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon nyújtsanak az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdésének megfelelő tájékoztatást az adatkezelésről. 9. A Hatóság elutasította a Kérelmezőnek a bírság kiszabására vonatkozó kérelmét, mivel e jogkövetkezmény alkalmazása a Kérelmező jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem érinti, számára a Hatóság ilyen döntése jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztet, ebből kifolyólag ezen – a közérdek érvényesítésének körébe eső jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében a bírságkiszabás vonatkozásában a Kérelmező nem minősül ügyfélnek az Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján, illetve – mivel az Ákr. 35. § (1) bekezdésének nem felel meg, e vonatkozásban kérelem benyújtásának nincs helye, a beadvány ezen része kérelemként nem értelmezhető. A Hatóság mindazonáltal hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezettel és [az Ügyféllel] szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv.75/A. §-a alapján hivatalból mérlegelte az ügy összes körülményét és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében bírság kiszabása nem szükséges.

VI. Egyéb kérdése k

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. A Hatóság jelen döntése az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A döntés az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése és (4) bekezdés d) pontja, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a döntéssel szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak. A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pontjának aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja szerint olyan jogvitában, amelyben a törvényszék kizárólagosan illetékes, a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 604. §-a szerint alkalmazandó, az Eüsztv. 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a Kérelmezett és [az Ügyfél] a Hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik az állami adóhatóság foganatosítja. Budapest, 2022. február 1. Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár