Ügyiratszám: NAIH/2019/2402/9. Tárgy: kérelemnek helyt adó határozat és üzleti titokként történő kezeléssel kapcsolatos végzés

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt […] kérelmező (a továbbiakban: Kérelmező) törléshez való jogának […] (a továbbiakban: Kötelezett) által történt megsértésének megállapítására irányuló kérelmére indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza. I.1.A Hatóság határozatában a Kérelmező személyes adatai törléséhez való joga megsértésének megállapítására irányuló kérelmének helyt ad. I.2. A Hatóság megállapítja, hogy a Kötelezett nem tett eleget a Kérelmező személyes adatai törléséhez való érintetti joga gyakorlására irányult kérelmének, és jogalap nélküli kezeli a Kérelmező telefonszám adatait, továbbá a telefonszám adatoknak az adatkezelési hozzájárulás visszavonását követő kezelésével a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvét is megsértette. I.3.A Hatóság egyúttal megtiltja a Kötelezettnek a […] vezetékes- és a […] mobiltelefonszám kezelését, és utasítja, hogy ezeket az adatokat valamennyi nyilvántartásából törölje. Az adattörlés tényét, valamint azt, hogy a törlésről a Kérelmezőt is értesítette, igazolja a Hatóságnak.

I.4.Felszólítja a Hatóság a Kötelezettet, hogy a megtett intézkedéseiről szóló igazolást a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt - küldje meg a Hatóságnak. II.A Hatóság a kérelem adatvédelmi bírság kiszabására vonatkozó részét elutasítja ugyanakkor a Kötelezettet hivatalból az általa végzett jogellenes adatkezelés miatt

1.000.000 Ft, azaz egymillió forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

A hatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel, ezért annak viseléséről nem rendelkezett a Hatóság.

Az adatvédelmi bírságot a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére irányadó keresetindítási határidő lejártát, illetve felülvizsgálat kezdeményezése esetén a bíróság döntését követő 15 napon belül a Hatóság központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámlája (10032000-01040425- 00000000 Központosított beszedési számla IBAN: HU83 1003 2000 0104 0425 0000 0000) javára kell megfizetni. Az összeg átutalásakor a NAIH/2019/2402. BÍRS. számra kell hivatkozni.

Ha a Kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a törvényes kamat, amely a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. A bírság és a késedelmi pótlék meg nem fizetése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását, a bírság és a késedelmi pótlék adók módjára történő behajtását. A bírság és a késedelemi pótlék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi.

A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtania elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Hatóság felhívja a Kötelezett figyelmét, hogy a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejáratáig, illetve közigazgatási per esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg. III. A Hatóság a Kötelezett a Kérelmezővel kötött szerződése és a Kérelmezővel folytatott levelezése, továbbá „Az adatvédelmi tevékenység rendje a […]” elnevezésű […]. számú vezérigazgatói utasítás (a továbbiakban: Utasítás) üzleti titokként való kezelésére irányuló kérelmének helyt ad. IV. A Hatóság a Kötelezett érintettek telefonos elérhetőségeinek a követeléskezelés során történő kezelésére vonatkozó érdekmérlegelésének (a továbbiakban: érdekmérlegelés) Hatóság által üzleti titokként való kezelésre irányuló kérelmét elutasítja. A III. és IV. pont szerinti végzéssel szemben nincs helye önálló jogorvoslatnak, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg.

## I N D O K O L Á S

## I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

A Kérelmező meghatalmazással igazolt jogi képviselő […] útján 2019. február 26. napján kérelmet nyújtott be, melyben adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatását kezdeményezte, és kérte a Kötelezett adatkezelésének kivizsgálását, a jogellenes adatkezelés tényének a megállapítását, továbbá kérte a Hatóságtól, hogy utasítsa a Kötelezettet a kért személyes adat törlésére, tiltsa el a Kötelezettet a jövőbeni jogsértő magatartástól, továbbá kérte a Kötelezettel szemben a bírságot is magában foglaló szankció megállapítását.

A Kérelmező erre irányuló kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése alapján adatvédelmi hatósági eljárás indult.

A kérelemhez mellékelte a jogi képviselő a Kötelezettnek írt, 2019. január 28. napján kelt érintetti kérelmet (a továbbiakban: érintetti kérelem), továbbá a Kötelezett, 2019.február 15. napján kelt válaszlevelét (a továbbiakban: válaszlevél). Az érintetti kérelemben a Kérelmező kérte, hogy a Kötelezett minden telefonos elérhetőségi adatát, továbbá e-mail címét törölje. A Kötelezett a válaszlevélben tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy „Mindaddig amíg a tartozás nem kerül rendezésre Társaságunk jogosult az Adós egyéb elérhetőségein is – akár személyesen, akár telefonon vagy írásban – felvenni a kapcsolatot az Adóssal Társaságunk jogos érdekeinek érvényesítése, azaz a tartozás behajtása vagy a gépkocsi birtokbavétele érdekében.”

A Kötelezett a válaszlevélben arról is tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy „Az adatnyilvántartás jogcíme az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: „Rendelet”) 6. cikk (1) f) szerinti jogos érdek érvényesítéséhez szükséges elleni tiltakozás vagy az adatok törlése iránti kérelem joga, mivel az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, illetve védelméhez szükséges.”

A válaszlevél szerint „Az Infotv. 17.§ (2) bekezdésben foglaltaknak eleget tettünk, tekintettel arra, hogy az adatkezelés jogalapja a honlapunkon az adatkezelési tájékoztatóban elérhető.”

A Hatóság a Kötelezettet a NAIH/2019/2402/4. számú végzésében hívta fel első alkalommal nyilatkozattételre a tényállás tisztázása érdekében hivatkozással az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 63. § -ra. A Kötelezett a Hatóság felhívásának határidőben eleget tett és a 2019. április 10. napján kelt levelében megküldte a nyilatkozatát (a továbbiakban: Kötelezett nyilatkozata), valamint az ahhoz csatolt iratmásolatokat. A Kötelezett nyilatkozata szerint a Kérelmező elektronikus elérhetőségét nem, csak a telefonszám adatait kezeli, a kezelésének jogalapja a hozzájárulás. A […] vezetékes telefonszámot, továbbá a […] mobiltelefonszámot a Kérelmező a 2008. 09. 11. napján aláírt „Kölcsönkérelmi adatlap”-on tüntette fel. A Kötelezett nyilatkozata szerint az adatkezelés jogalapja 2018. május 25-től az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontjára hivatkozással a Kötelezett jogos érdeke, továbbá „A nyilvántartásba vétel célja egyrészt a kölcsön elbírálásakor az adatok valódiságának ellenőrzése, továbbá a szerződés során a kapcsolattartás, másrészt a későbbiek során a szerződés nem – vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére az ügyfél tájékoztatása a tartozás összegéről és a mulasztás jogkövetkezményéről.” A nyilvántartásba vétel időpontja: 2008.09.11. A Kötelezett a nyilatkozatához csatolta az „Érdekmérlegelési teszt telefonos elérhetőségek adatkezeléséről a követelés során” (a továbbiakban: Érdekmérlegelés) elnevezésű dokumentumot, melyre hivatkozással nem törölte a Kötelezett a Kérelmező kérelmére a telefonszám adatot a nyilvántartásából, ugyanakkor arra is hivatkozott, hogy az adatkezelést az Érdekmérlegelés III.8.a) pontja alapján korlátozták. A korlátozás ez esetben a Kötelezett nyilatkozata szerint azt jelenti, hogy „az adatkezelés célja kizárólag a harmadik körös behajtás során a gépjármű forgalomból való kivonása esetén az érintett majdani mielőbbi tájékoztatása arról, hogy a jogerős határozat kézhezvételét követően a gépjármű közúti közlekedésben nem vehet részt, a kivonás miatt a kötelező felelősségbiztosítása is megszűnt, és azzal közterületen nem parkolhat. Az adat egyéb célra nem kezelhető.” A Kérelmező a korlátozással kapcsolatban a fentieken túl azt is nyilatkozta, hogy „a Kérelmező vezetékes telefonszámán kívül a Kérelmező mobil telefonszámát is nyilvántartjuk, azonban azok kezelése jelenleg tilos az érintetti tiltakozás miatt.” A Kötelezett az Érdekmérlegeléssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az adatkezelés nem csak az adatkezelő, hanem az érintett és harmadik személy érdekeire tekintettel is szükséges az együttműködésiés kárenyhítési kötelezettség teljesítése körében hivatkozással az Érdekmérlegelés II.1. pontjára. A Kötelezett kérte a Hatóságtól, hogy a Kérelmezővel kötött szerződést, a Kérelmezővel folytatott levelezést, továbbá a Kötelezett érdekmérlegelési tesztjét és az utasítás tartalmát kezelje üzleti titokként.

## II. Az ügyben alkalmazandó jogszabályok

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 2. cikk (1) bekezdése szerint a rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak az adatoknak a nem automatizált kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.

Az általános adatvédelmi rendelet (47) preambulumbekezdése alapján, ha az adatkezelés jogalapja a jogos érdek, akkor előzetesen érdekmérlegelést kell elvégezni, melynek keretében többek között meg kell határozni a jogos érdeket, az érintettre gyakorolt hatást, továbbá azt, hogy az adatkezelés szükséges, illetve arányos-e, valamint mérlegelni kell, hogy a jogos érdek vagy pedig az érintetti jog-e a magasabb rendű.

Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon. („célhoz kötöttség”).

Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pont alapján a személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”).

Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdés alapján az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).

Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés alapján a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő

… f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (3) bekezdése alapján, ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és a (2) bekezdésben említett minden releváns kiegészítő információról.

Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés jogalapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja.

Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b), c) és i) pont alapján a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva:

b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit;

c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét;

i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett.

Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés alapján az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:

... e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez. Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (1) bekezdés alapján valamennyi felügyeleti hatóság biztosítja, hogy e rendeletnek a (4), (5), (6) bekezdésben említett megsértése miatt az e cikk alapján kiszabott közigazgatási bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.

Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés alapján a közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)-h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket:

a) a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke;

b) a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege; c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés;

d) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket; e) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések; f) a felügyeleti hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke;

g) a jogsértés által érintett személyes adatok kategóriái; h) az, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel;

i) ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban - ugyanabban a tárgyban elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés;

j) az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint k) az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség.

Az általános adatvédelmi rendelet 18. cikk (2) bekezdés alapján ha az adatkezelés az (1) bekezdés alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdés alapján az alábbi rendelkezések megsértését - a (2) bekezdéssel összhangban - legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4%-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

a) az adatkezelés elvei - ideértve a hozzájárulás feltételeit - az 5., 6., 7. és 9. cikknek megfelelően; b) az érintettek jogai a 12-22. cikknek megfelelően. Az Infotv. 2. § (2) bekezdés alapján személyes adatoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) hatálya alá tartozó kezelésére az általános adatvédelmi rendeletet a III-V. és a VI/A. Fejezetben, valamint a 3. § 3., 4., 6., 11., 12., 13., 16., 17., 21., 23-24. pontjában, a 4. § (5) bekezdésében, az 5. § (3)-(5), (7) és (8) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 23. §-ban, a 25. §-ban, a 25/G. § (3), (4) és (6) bekezdésében, a 25/H. § (2) bekezdésében, a 25/M. § (2) bekezdésében, a 25/N. §-ban, az 51/A. § (1) bekezdésében, az 52-54. §ban, az 55. § (1)-(2) bekezdésében, az 56-60. §-ban, a 60/A. § (1)-(3) és (6) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)-(10) bekezdésében, a 62-71. §-ban, a 72. §-ban, a 75. § (1)-(5) bekezdésében, a 75/A. §-ban és az 1. mellékletben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Az Infotv. 61. § (6) bekezdés alapján a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg.

Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó - jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott - előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt - az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban - elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.

Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Üzleti titok tv.) 1. § (1) bekezdés alapján üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.

Ákr. 27. § (3) bekezdés alapján a hatóság az eljárása során annak lefolytatásához - jogszabályban meghatározott módon és körben - kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.

## III. Hatóság döntése

III.1. A Kérelmező adattörlési kérelme A Kötelezettnek nincs törvényi felhatalmazása a Kérelmező telefonszám adatainak kezelésére. A Kérelmező telefonszám adatai kezelésének jogalapja a Kötelezett számára a Kérelmező 2008. szeptember 11-én adott hozzájárulása volt, ezt a Kötelezett is elismerte. Az információs önrendelkezési jog természetéből adódóan az érintettnek joga van ahhoz, hogy a hozzájárulásával kezelt adatok törlését kérje. A Kérelmező 2019. január 28-án kelt levelében az kérte, hogy a Kötelezett a […] és minden egyéb, esetlegesen nyilvántartott telefonszámát törölje, tehát a telefonszámai kezeléséhez adott hozzájárulását visszavonta. A Kötelezett a Kérelmező telefonszám törlési kérelmét elutasító, 2019. február 15-én kelt válaszlevelében a Kérelmezővel közölte, hogy „Az adatnyilvántartás jogcíme az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: „Rendelet”) 6. cikk (1) f) szerinti jogos érdek érvényesítéséhez szükséges adatkezelés, mely esetben a 17. cikk (3) e) alapján az érintettet nem illeti meg az adatkezelés elleni tiltakozás vagy az adatok törlése iránti kérelem joga, mivel az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges. Mindaddig amíg a tartozás nem kerül rendezésre Társaságunk jogosult az Adós egyéb elérhetőségein is – akár személyesen, akár telefonon vagy írásban – felvenni a kapcsolatot az Adóssal Társaságunk jogos érdekeinek érvényesítése, azaz a tartozás behajtása vagy a gépkocsi birtokbavétele érdekében.” A Hatóság megállapította a fentiek alapján, hogy az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdésében megszabott határidőn belül a Kötelezett tájékoztatta a Kérelmezőt arról, hogy milyen indokok alapján tartja jogszerűnek a saját adatkezelését és utasítja el az adattörlési kérelmét, és az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (4) bekezdésének megfelelően a törlés iránti kérelem elutasítása elleni bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről is adott tájékoztatást. III.2. A Kérelmező telefonszám adatai kezelésének jogalapja a hozzájárulás visszavonását követően III.2.1. A hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetében figyelemmel kell lenni az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk 11. pontjára, mely szerint a hozzájárulás egyik fogalmi eleme az önkéntesség, a saját elhatározáson alapuló döntés. Ez az információs önrendelkezési jog azt jelenti, hogy - jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - személyes adataival mindenki maga rendelkezik, mindenki maga határoz arról, hogy személyes adatait másnak megadja-e, vagy sem, így nem csak a hozzájárulás megadásáról, hanem annak indokolási kötelezettség nélküli visszavonásáról is dönthet. Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján a személyes adatokat a hozzájárulás visszavonását követően törölni kell, ha az adatkezelésnek nincs más jogalapja. A Kötelezett az elutasító döntésében a hozzájárulás visszavonását követő adatkezelésének jogalapjaként az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozott, továbbá közölte, hogy az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges.

Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdésének e) pontja alapján a személyes adatok további megőrzése, kezelése az érintett adattörlési kérelme ellenére jogszerűnek tekinthető az esetben, ha arra jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükség van.

III.2.2. A jogos érdek jogalap fennállásának igazolása, érdekmérlegelés

A jogos érdek jogalap fennállását érdekmérlegeléssel kell igazolni az általános adatvédelmi rendelt (47) preambulumbekezdése alapján. A Kötelezett a nyilatkozatához csatolta az érdekmérlegelését. Az érdekmérelegelés nem tartalmazta, a Kötelezett nyilatkozatában említettek alátámasztását, miszerint a telefonszám kezelése „jogi igények előterjesztéséhez, illetve védelméhez szükséges.“ A Hatóság álláspontja, hogy a telefonszám jogérvényesítéshez szükségessége indokolatlan, mert a követeléskezelés nem jogi eljárás, hanem egy olyan a végrehajtást megelőző „eljárás”, mely a felek kölcsönös együttműködését és konszenzusát kívánja elősegíteni. A Kérelmező telefonszámának kezelése a követelés behajtásához és a Kérelmezővel történő kapcsolattartáshoz nem elengedhetetlenül szükséges, hiszen a Kötelezett a Kérelmezővel történő kapcsolattartásához a Kérelmező lakcímadatát kezeli. A telefonszám kezelése a gépjármű forgalomból való kivonásához sem szükséges. A Hatóság megállapította, hogy a Kötelezett által készített érdekmérlegelés több okból sem felel meg az általános adatvédelmi rendelet követelményeinek. Tekintettel arra, hogy a törölni kért adat kezelését a Kötelezett számára törvény nem írja elő, továbbá – az alábbiakban kifejtettek miatt – megfelelő érdekmérlegelés hiányában a telefonszám adatok az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján nem kezelhetők, a Kötelezett azzal, hogy a Kérelmező kérelmének nem tett eleget, megsértette az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdés b) pontját, mert nem biztosította a Kérelmező törléshez való jogának érvényesülését. A Hatóság a Kötelezett érdekmérlegelésével kapcsolatosan az alábbi alapvető hiányosságokat emeli ki: III.2.2.1.A telefonszámadat kezelésére vonatkozó érdekmérlegelés ellentmondásos, mert a III./11. pontban arra hivatkozik, hogy „Az érintett jogos érdeke egyensúlyban van az adatkezelő jogos érdekével, mivel mindkettő fél érdeke, hogy a telefonhívások által az előfordult helyzet minél hamarabb és mindkét fél számára elvártan záruljon.”, majd a VI. pontban az olvasható, hogy „Az előzőek figyelembevételével kijelenthető, hogy az adatkezelő jogos érdeke felülmúlja az érintett érdekeit.” III.2.2.2. Az érdekmérlegelés csak a gépkocsi forgalomból történő kivonásával kapcsolatos tudnivalókról szóló tájékoztatásra helyezi a hangsúlyt és az egyéb, követelésbehajtással kapcsolatos telefonhívásokhoz fűződő érdek mérlegelése nem került részletezésre, tehát az érdekmérlegelés csak egy adatkezelési céllal kapcsolatban tartalmazza az adatkezelés szükségessége melletti, részletesen kifejtett érveket, annak ellenére, hogy adatkezelési célként a fizetés elmaradásáról szóló tájékoztatás, a követeléskezelés is feltüntetésre került. Ezen két utóbbi céllal kapcsolatos adatkezelői érdeket nagyon röviden mutatja be a II.1.a., és b. pontban és az érintetti érdekekre is csak röviden utal a III. pontban („tájékoztatást kaphat a fizetési elmaradás következményeiről”, „azonnal tájékoztatást kap fizetés elmaradásról, annak körülményeiről és további kérdéseket tehet fel a szerződéssel kapcsolatban”, „tájékoztatást kaphat a követelés rendezésének menetéről és a forgalomból való kivonás következményeiről”). A Kötelezett az érintetti érdekeknél csak azt az esetet említi, amely esetben az érintett számára előnyös ez az adatkezelés, azt az esetet egyáltalán nem részletezi, hogy mi az érdekmérlegelés eredménye, ha tiltakozik az érintett. A Kötelezett nem foglalkozott azzal az esettel, hogy amennyiben az érdekelt tiltakozik az adatkezelés ellen, abban az esetben a különböző érdekek, azaz az adatkezelő, illetve az érintett érdekeinek mérlegelése milyen eredményre vezet, tehát ezzel tulajdonképpen az érdekmérlegelések lényegi elemét nem tartalmazza ez a dokumentum. III.2.2.3. Az érdekmérlegelés helytelenül azonosítja az érintetti érdekeket, mert általános következtetést von le egyes érintetti esetekből, ugyanis a III.3. pontban arra hivatkozik, hogy „Az adatkezelés az érintett jogát hátrányosan nem érinti, hiszen az adatkezelés a célhoz szükséges minimum adatra korlátozódik, továbbá az érintettek jelentős hányada kifejezetten igényli a telefonon történő tájékoztatást.” Az, hogy egy adatkezelés milyen szempontból és milyen mértékben érint hátrányosan egy érintettet, nem általánosítható, mert az adatalanyok és a körülményeik minden esetben különbözőek, tehát ez egy szubjektív értékítélet, ami azt jelenti, hogy ugyanazt az adatkezelést, melyet egyik esetben elfogadhatónak tart az egyik adatalany, egy másik esetben egy másik adatalany sérelmesnek találhat. Az nem elfogadható érv egy adatkezelés mellett, hogy az érintettek jelentős hányada kifejezetten igényli azt. III.2.2.4. Az érdekmérlegelés további súlyos hibája az I./3. b. pontban található érvelés, miszerint „A kivonásról az érintettet és az adatkezelőt határozatban tájékoztatja a Kormányhivatal. A Kormányhivatal a határozatában azonban nem tájékoztatja az ügyfelet (érintettet) teljes körűen a kivonás következményeiről, melyről viszont az érintettet tájékoztatni szükséges, ezért a követeléskezelő telefonon vagy amennyiben nem érte el az ügyfelet SMS-ben (mobil telefonszám rendelkezésre állás esetén) tájékoztatja a kivonás következményeiről, melyek a következők: i. A kivonás miatt a gépjármű közúti közlekedésben nem vehet részt. ii. A kivonás miatt a kötelező biztosítása is megszűnt (2009. évi LXII. törvény) a gépjárműnek, így egy esetleges baleset esetén nemcsak az érintett, hanem harmadik felek jogai is sérülhetnek. iii. A gépkocsi státusza miatt közterületen nem parkolhat, ezért annak érdekében, hogy az ügyfelet további kár ne érje, és a közterületfelügyelet bírsággal ne büntethesse, ezért tájékoztatjuk az érintettet erről a tényről is.”

A Hatóság nem tartja elfogadhatónak a fenti érvelést, mert a gépjármű forgalomból való kivonásáról szóló döntés tartalmi elemeit az azt szabályozó jogszabályok írják elő. Amennyiben az adott közigazgatási döntés a jogszabályokban előírt kellékekkel rendelkezik és joghatás kiváltására alkalmas, abban az esetben arról a Kötelezett részéről külön SMS-ben küldött vagy szóbeli értesítés nem szükséges, illetve a Kötelezettnek ahhoz külön magyarázatot sem szükséges fűznie telefonon keresztül tekintettel arra, hogy a közigazgatási döntés kötelezettjének a jogkövetkezményekkel a döntés alapján tisztában kell lennie. Ezenkívül a Krsz. 5. § előírja, hogy milyen járművel lehet részt venni a közlekedésben, eszerint csak olyannal, amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye van és amelyre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet áll fenn. A gépjármű-felelősségbiztosítás szerződésének feltételeit a biztosítási szerződés tartalmazza, melyet az üzembentartó a szerződés megkötésekor megismer. A Krsz. előírásait minden gépjárművezetőnek ismernie kell, enélkül nem vehet részt a közúti közlekedésben, tehát a Kötelezett fentiekben idézett, az adatkezelés szükségességét magyarázó érvelése nem megalapozott. A Hatóság itt fontosnak tartja hangsúlyozni azt, hogy amennyiben csak a fentiekben meghatározott célból kezelné a Kötelezett a Kérelmező telefonszám adatait, abban az esetben a cél megvalósulása, azaz a telefonon keresztül szóban vagy írásban történő – a gépjármű forgalomból való kivonásával kapcsolatos - tájékoztatás megtörténte után a Kötelezettnek törölnie kellene a Kérelmező telefonszámait az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja és a 17. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján. Ezzel ellentétben a Kötelezett a Kérelmező érintetti kérelmére írt válaszlevelében arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy addig kezeli a telefonszám adatát, ameddig a tartozás fennáll.

III.2.2.5 A Hatóság álláspontja szerint a Kérelmező telefonszámainak kezelése a követelés behajtásához és a Kérelmezővel történő kapcsolattartáshoz nem elengedhetetlenül szükséges, hiszen a Kötelezett a Kérelmezővel történő kapcsolattartáshoz egyéb elérhetőségi adatait is kezeli. A Kérelmező lakcímadatának kezelése a telefonszámának törlését követően is biztosítja a kapcsolattartás lehetőségét. A Kérelmező a Kötelezetthez intézett adattörlési kérelmében kifejezetten azt kérte, hogy őt a postai címén kívül más fórumon ne keressék. Ha telefonszám a telefonos kapcsolattartásra a továbbiakban nem használható, akkor a kezelése cél nélkülivé válik.

A hozzájárulás hiányában kezelt telefonszám nem szükséges a Kérelmezővel szembeni „jogi eljárások megindításának megelőzéséhez” sem, vagyis a telefonszám hiányának (és így a telefonos kapcsolattartásnak) nem egyenes következménye, hogy a Kötelezettnek jogi eljárásokat kell kezdeményeznie. A Hatóság álláspontja szerint a Kötelezett postai úton is felveheti a kapcsolatot az adóssal, és ezen az úton is megelőzhető a jogi eljárás, arra is tekintettel, hogy az esetleges egyezség is papír alapon kerül megkötésre. Az érintettnek lehetővé kell tenni, hogy választhassa az írásbeli kapcsolattartást is, ha nem kíván telefonhívásokat és SMS üzeneteket fogadni. Az érdekmérlegelésben nincs olyan adatkezelői érdek, mely az érintett ezen jogával szemben elsődlegességet élvezne, és nehezen is képzelhető el ilyen érdek fennállta. A Kötelezett érdekmérlegelése sem említ olyan adatkezelői érdeket, mely megelőzhetné az érintett magánszférájának védelméhez fűződő jogát, éppen ellenkezőleg, az érdekmérlegelés több helyen hangsúlyozza, hogy elsősorban az érintett érdeke miatt kezelik a telefonszámadatokat. Az érintett érdeke mellett még esetleges baleset esetén harmadik személyek érdekeit említi a Kötelezett, azonban a Kötelezett ezzel kapcsolatos érvelése a II.1. pontban kifejtett indokolás miatt nem fogadható el. A Kötelezett a telefonhívásával, SMS üzenettel nem tud közölni olyan többletinformációt, melyet az érintettnek a telefonhívás, SMS üzenet nélkül ne kellene tudnia. Az érintettnek az a kötelezettsége, hogy a Krsz. rendelkezéseit betartva közlekedjen, nem a Kötelezettel fennálló jogviszonyból vezethető le, hanem a Krsz. rendelkezéseiből, melyet az érintettnek, ha gépjármű vezetői engedéllyel rendelkezik, külön tájékoztatás nélkül tudnia kell. A Kötelezettnek nem áll fenn tájékoztatási kötelezettsége a forgalomból való kivonással kapcsolatban harmadik személyek érdekeinek védelme érdekében sem. A fentiekre hivatkozással a Hatóság megállapította, hogy a Kötelezettnek nincs az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdés b) pontjához felhívható más jogalapja. III.3.Adatkezelés korlátozása A Kötelezett nyilatkozata szerint az Érdekmérlegelés III.8.a) pontja alapján korlátozták a Kérelmező telefonszám adatainak kezelését. Ez azt jelenti, hogy „az adatkezelés célja kizárólag a harmadik körös behajtás során a gépjármű forgalomból való kivonása esetén az érintett majdani mielőbbi tájékoztatása arról, hogy a jogerős határozat kézhezvételét követően a gépjármű közúti közlekedésben nem vehet részt, a kivonás miatt a kötelező felelősségbiztosítása is megszűnt, és azzal közterületen nem parkolhat. Az adat egyéb célra nem kezelhető.” A Hatóság megállapította, hogy a Kötelezett fenti intézkedése nem azonos az általános adatvédelmi rendelet szerinti korlátozással, tekintettel arra, hogy a Kötelezett nyilatkozatában említettek nem felelnek meg az általános adatvédelmi rendelet 18. cikk (2) bekezdése szerinti célok egyikének sem. III.4. Üzleti titok kezelése A Kötelezett kérte a Hatóságtól, hogy a Kérelmezővel kötött szerződést, a Kérelmezővel folytatott levelezést, továbbá a telefonszám adatok kezelésére vonatkozó érdekmérlegelési tesztjét és „Az adatvédelmi tevékenység rendje a […]” elnevezésű […] számú vezérigazgatói utasítás tartalmát kezelje üzleti titokként.

III.4.1. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3)-(4) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó információk nem minősülhetnek az üzleti titok tv. szerinti üzleti titoknak tekintettel arra, hogy azokat az érintettek, így a Kérelmező is az általános adatvédelmi rendelet szerint jogosult megismerni. Az általános adatvédelmi rendelet átlátható tájékoztatásra vonatkozó követelményéből levezethető fontos garanciális szempont az, hogy az adatkezelő írában rögzítse ezen jogalap alkalmazásával együtt járó adatkezelési körülményeket, miszerint az érintettek így tudnak meggyőződni arról, hogy a szóban forgó adatkezelés valóban arányosan korlátozza-e a jogaikat. Könnyen belátható ugyanis, hogy a tájékoztatás hiányában az adatalany nem ismeri az adatkezelés körülményeit, annak jogszerű vagy jogellenes voltát. Ez az érintettek olyan jogszerű érdeke, mely megelőzi a Kötelezettnek a telefonszám adatok kezelhetőségére vonatkozó érdekmérlegelés üzleti titokként történő kezelésének a Kötelezett szerinti üzleti érdekét. A 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport által elfogadott, az általános adatvédelmi rendelet alkalmazását és értelmezését elősegítő, az átláthatóságról szóló iránymutatás az általános adatvédelmi rendelet 13 és 14. cikk értelmében az érintettek rendelkezésére bocsátandó információkról szóló mellékletében írtak szerint „Az érintettek részére nyújtott tájékoztatásnak világossá kell tennie, hogy kérésre kaphatnak információkat a mérlegelési vizsgálattal kapcsolatban. Ez elengedhetetlen a hatékony átláthatósághoz, ha az érintetteknek kétségeik vannak azzal kapcsolatban, hogy a mérlegelési vizsgálat tisztességes volt-e, vagy ha panaszt szeretnének benyújtani a felügyeleti hatósághoz.” A Kérelmező az érdekmérlegelés tartalmáról nem kapott tájékoztatást a Kötelezettől, azt a határozatból ismeri meg. A fentiekre hivatkozással a Kötelezett által a Hatóság rendelkezésére bocsátott érdekmérlegelést a Hatóság nem kezeli üzleti titokként, ezért a Kötelezett kérelmének erre irányuló részét a Hatóság elutasítja. III.4.2. Az Utasítás a Kötelezettnek az eljárásrendjére vonatkozó olyan dokumentáció, mellyel kapcsolatban a Kötelezettet a Kérelmező irányában általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3)-(4) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség nem terheli, tehát amennyiben a Kötelezett üzleti titokként kívánja azt kezelni, abban az esetben az az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseibe nem ütközik. Tehát ezen vonatkozásban a Kötelezett kérelmének a Hatóság az Ákr. 27. § (3) bekezdése alapján helyt ad. Azonban tekintettel kell lenni arra, hogy az Utasítás egyes szabályai a vonatkozó jogi szabályozás alapján nyilvánosnak minősülhetnek, pl. az adatvédelmi tisztviselő elérhetősége. III.5. Jogkövetkezmények A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad és az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján elmarasztalja a Kötelezettet, mert az adatkezelési tevékenysége megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) és c) pontját, 17. cikk (1) bekezdését, illetve az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés c) pont alapján utasítja a Kötelezettet, hogy a […] telefonszámot, továbbá a Kérelmezővel kapcsolatban nyilvántartott minden egyéb telefonszámot valamennyi nyilvántartásából törölje. A Kötelezett az adattörlés tényét, valamint azt, hogy a törlésről a Kérelmezőt is értesítette, igazolja a Hatóságnak. A Hatóság elutasítja a Kérelmező adatvédelmi bírság kiszabására vonatkozó kérelmét, mivel e jogkövetkezmény alkalmazása a Kérelmező jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem érinti, számára a Hatóság ilyen döntése jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztet, ebből kifolyólag ezen – a közérdek érvényesítésének körébe eső jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében a bírságkiszabás vonatkozásában a Kérelmező nem minősül ügyfélnek az Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján, illetve – mivel az Ákr. 35. § (1) bekezdésének nem felel meg, e vonatkozásban kérelem benyújtásának nincs helye, a beadvány ezen része kérelemként nem értelmezhető.

A Hatóság mindazonáltal hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kötelezettel szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv.75/A. §-a alapján hivatalból mérlegelte az ügy összes körülményét és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében a figyelmeztetés se nem arányos, se nem visszatartó erejű szankció, ezért bírság kiszabása szükséges. A Hatóság a bírság kiszabása során az alábbi tényezőket vette figyelembe:

- A jogalap nélküli adatkezelés a Kötelezett magánszféráját jelentősen érinti, és az ezzel okozott jogsérelmet a Kötelezett szándékos magatartása, adatkezelési gyakorlata idézte elő.

- A jogsértés súlyos, mert érintetti jog (törléshez való jog) gyakorlását érinti, továbbá a Kötelezett az adatkezelésével az általános adatvédelmi rendelet több cikkét is megsértette, köztük alapelvi jogsértést is megvalósított.

- A bírságkiszabással a Hatóság speciális prevenciós célja az, hogy ösztönözze a Kötelezettet arra, hogy vizsgálja felül a telefonszám adat kezelésével kapcsolatos adatkezelési gyakorlatát.

- A Hatóság a kiszabott bírságösszeg meghatározásakor a sepciális perevenciós cél mellett figyelemmel volt a bírsággal elérni kívánt generálpreventív célra is, mellyel - a Kötelezett újabb jogsértéstől való visszatartása mellett - valamennyi piaci szereplő adatkezelési gyakorlatának a jogszerűség irányába való mozdulását kívánja elérni. Ugyanis a jogos érdek fennállta, mint jogalap nem egy kötetlenül, bármely az adatkezelő érdekében álló esetre, esetkörre alkalmazható szabály, hanem a jogos érdekre történő hivatkozás precíz alátámasztása is szükséges.

- A Kötelezett elmarasztalására az általános adatvédelmi rendelet megsértése miatt még nem került sor.

- A jogsértés jellege alapján – érintetti jogok sérelme – a kiszabható bírság felső határa az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdés b) pont alapján 20 000 000 EUR, illetve az előző pénzügyi év teljes világpiaci forgalmának legfeljebb 4%-a.

- A Kötelezett 2018. évi eredménykimutatása alapján az adózás előtti eredménye [~7,3 milliárd] Ft volt. A kiszabott adatvédelmi bírság jelképes összegű és nem lépi túl a kiszabható bírság maximumát. A Kötelezett által elkövetett jogsértés az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdés b) pontja szerint a magasabb összegű bírságkategóriába tartozó jogsértésnek minősül.

## IV. Eljárási szabályok

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az egész ország területére kiterjed.

Az Ákr. 112. §-a, és a 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal és a végzéssel szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

* * * A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) - a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §-a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben jogi képviselet kötelező. Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9.§ (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

A keresetlevél benyújtásának helyét és idejét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1) - (2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Ha az előírt kötelezettségek teljesítését a Kötelezett megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettségeket határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a Kötelezett a Hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésének nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. § -a értelmében a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 60. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja.

Budapest, 2019. június 26.

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár