Szegedi Törvényszék Az ügy száma: 7.K.700.266/2026/38. A felperes: Felperes1 (Cím2.) Az alperes: Alperes1 (Cím1.) Az alperes képviselője: dr. Pintér László Géza kamarai jogtanácsos Az I. r. érdekelt: egyéb érdekelt1 (Cím3) A II. r. alperesi érdekelt: egyéb érdekelt2 (Cím4) Az ügy tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozattal kapcsolatos közigazgatási jogvita Í t é l e t: A bíróság a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 75.000,- (hetvenötezer) Ft perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 30.000,- (harmincezer) Ft peres eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. Az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A bíróság által megállapított tényállás A bíróság a felperes keresete, az alperes védirata, a II. r. alperesi érdekelt érdemi ellenkérelme, a megelőző közigazgatási eljárás során keletkezett iratok és a peres eljárás iratai alapján állapította meg a tényállást. [1] A helység1 külterület helyrajzi szám1 hrsz.-ú ingatlan 1/9 arányban a felperes tulajdonában áll. Az ingatlan-nyilvántartásban a II/5. sorszámú tulajdoni hányad az INYER/2025/82269/8.2025.08.29. számú határozattal öröklés jogcímén került bejegyzésre, amely bejegyzés alapját a 2025. augusztus 12. napján jogerős 51022/N/209/2025/12. számú, néhai egyéb érdekelt1né vonatkozásában keletkezett hagyatékátadó végzés képezi. A hagyatékátadó végzéssel további helység1i ingatlanok tulajdonjoga is átadásra került, amelyek a peres eljárásnak nem tárgyai. [2] A felperes a helység1 belterület helyrajzi szám2 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám3 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám4 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám5 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám6 hrsz.-ú, valamint a helység1 külterület helyrajzi szám7 hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában nem ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos és egyéb jogosultsága sem került feltüntetésre. [3] Néhai egyéb érdekelt1né (született születési neve) és a hivatalból perbe állított I. r. érdekelt 1968. november 30. napjától néhai egyéb érdekelt1né haláláig 2024. december 28. napjáig házastársak voltak, gyermekeik a hivatalból perbe állított II. r. alperesi érdekelt és a felperes. [4] Az I-II. r. érdekeltek 2025. október 20. napján kelt és 2026. január 19. napján kiegészített ajándékozási szerződést kötöttek az I. r. érdekelt tulajdonában álló helység1 belterület helyrajzi szám2 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám3 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám4 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám5 hrsz.-ú, helység1 külterület 430/6 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám6 hrsz.-ú, valamint a helység1 külterület helyrajzi szám7 hrsz.-ú ingatlanok (a továbbiakban: perbeli ingatlanok) I. r. érdekelt - ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett - tulajdonában álló kizárólagos vagy meghatározott tulajdoni hányadai vonatkozásában. Megelőző eljárás [5] A tulajdonjog átvezetése iránt 2025. október 27. napján érkezett ingatlan-nyilvántartási kérelem és azok mellékletei, köztük az ajándékozási szerződés és annak kiegészítése alapján az alperesi ingatlanügyi hatóságnál eljárás indult. [6] Az alperes a 2026. január 21. napján kelt INYER/JIVBJ/20251027/139681. ügyiratszámú határozatával a kérelemnek megfelelően a perbeli ingatlanok vonatkozásában a II. r. alperesi érdekelt javára a tulajdonjogot bejegyezte ajándékozás jogcímén, ezzel egyidejűleg az I. r. alperesi érdekelt tulajdonjogát törölte. A felperes keresete [7] A felperes az alperes határozatával szemben előterjesztett pontosított keresetében (38. számú tárgyalási jegyzőkönyv) az alperes határozatának megsemmisítését és új eljárásra kötelezését kérte, melyben a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet elutasítja. A felperes a peres eljárás felfüggesztése iránti kérelmét nem tartotta fenn. Kifogásolta, hogy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt szerzett perbeli ingatlanok az elhunyt édesanyja hagyatékába tartozóak, mivel azoknak ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosa volt. A perbeli ingatlanok a hagyatéki eljárásnak nem voltak tárgyai, ugyanakkor kifogásolja, hogy a közjegyzői, illetve a földhivatali eljárásban a házastársi vagyonközösségből eredő esetleges vagyoni jogok tényleges védelme nem megfelelően volt biztosított. A közjegyző előtt póthagyatéki eljárást indított, mely kedvező eredménnyel nem zárult, illetve feljelentést tett, amellyel kapcsolatban indult eljárást a rendőrség megszüntette. Vitatta az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló ajándékozási szerződés érvényességét, kifogásolta a jogügylet létrejöttének körülményeit az ajándékozó kiszolgáltatott helyzetének kihasználását állítva. Kifogásolta, hogy az alperes az eljárásában nem vizsgálta megfelelően, hogy az ajándékozó az ingatlanok teljes tulajdoni hányada tekintetében rendelkezett-e tulajdonosi jogosultsággal a házastársi vagyonközösségre tekintettel. Indítványozta a büntetőeljárásban keletkezett iratok beszerzését. Állította a hatósági határozat Alaptörvénybe és európai uniós jogba ütközését. Az alperes védirata [8] Az alperes védiratában a határozatában foglalt indokok alapján kérte a felperes keresetének elutasítását és perköltségben marasztalását. A II. r. alperesi érdekelt érdemi ellenkérelme [9] A II. r. alperesi érdekelt az alperessel egyező indokok alapján kérte a felperes keresetének elutasítását. [10] Feltárta a családon belüli vagyoni eredetű konfliktusokat. Előadta, az elhunyt édesanyja és a felperes bántalmazták az édesapjukat, akit ő ápolt. Az édesanyja halálát követően a bankszámláján található összeget a felperes felvette, volt férjével kívánják közösen ellehetetleníteni az életét. A bíróság döntése és annak jogi indokai A kereset alaptalan. [11] A közigazgatási perben a bíróság azt vizsgálja, hogy jogszabálysértő-e a keresettel megtámadott határozat. Ennek megítélésénél a közigazgatási határozat meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények figyelembevételével kell eljárni. A jogszabálysértés lehet anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértés. [12] Jogszabálysértő a határozat, ha megalapozatlan, érdemben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, meghozatalakor nem megfelelő jogszabály alkalmazására került sor vagy a helyesen kiválasztott jogszabályt tévesen értelmezték, a határozat indokolásából nem derül ki a hatóság által megállapított tényállás, a döntése alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés és az abból levont jogi következtetés, a közigazgatási eljárás során olyan jelentős eljárási szabályszegés történt, amely a döntés érdemére is kihat. [13] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdés első mondata szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. [14] Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 2. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogok és tények bejegyzésére, módosítására, törlésére, valamint – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult adataiban, illetve a címadatokat kivéve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére (a továbbiakban együtt: bejegyzés) irányuló közigazgatási hatósági eljárás. [15] Az Inytv. 15. §-a kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jog, tény és adat bejegyzésére törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet és törvény felhatalmazása alapján megalkotott önkormányzati rendelet vagy az e törvényben meghatározott okirat alapján kerülhet sor. [16] Az Inytv. 32. § (1) bekezdése értelmében törvény eltérő rendelkezése hiányában jogok és tények bejegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban együtt: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja. [17] Az Inyt. 35. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy törlés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell: ​ a) az okiratban szereplő természetes személy nevét, valamint aa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy további természetes személyazonosító adatait a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint, ab) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy további természetes személyazonosító adatait és a személyi azonosítóját; b) az okiratban szereplő jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet megnevezését, valamint ba) a nyilvántartását vezető szerv megnevezését és a nyilvántartási számát, bb) a nem nyilvántartott szervezet székhelyét; c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, fekvés, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot; d) a jog vagy tény pontos megjelölését; e) tulajdonjog-változás esetén a jogváltozás jogcímét; f) egyoldalú – a bejegyzett jog törléséhez hozzájáruló – nyilatkozat kivételével az érdekeltek megállapodását; g) a bejegyzett jogosult bejegyzést, törlést engedő feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatát; h) az okiratban szereplő természetes személyek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát. [18] Az Inytv. 49. § (3) bekezdése szerint el kell utasítani a bejegyzési kérelmet akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hibája vagy hiányossága van, amely miatt a jogügylet nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható. [19] A bíróságnak jelen perben abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási kérelem és annak mellékletei alapján jogszerűen jegyezte-e be a II. r. alperesi érdekelt tulajdonjogát ajándékozás jogcímén, egyben törölte az I. r. érdekelt tulajdonjogát. [20] A bíróság mindenekelőtt rögzíti, hogy változatlanul irányadó az a Kúria által – a régi Inytv. nyomán meghatározott – számos eseti döntésben megfogalmazott kiindulópont, miszerint az ingatlanügyi hatóság regisztratív közigazgatási hatóság [Kúria Kfv.II.37.011/2013/9.; Kft.II.37.274/2013/9.; Kfv.III.37.683/2012/9.; Kfv.III.37.608/2011/5.; Kfv.III.37.619/2012/5.; Kfv.II.37.541/2012/5.; Kfv.III.37.722/2011/4.; Kfv.III.37.397/2011/7.; Kfv.IV.37.316/2011/6. számú döntései]. Azon sajátosság, hogy az ingatlanügyi hatóság eljárása regisztratív jellegű, lényegében azt jelenti, hogy az ingatlanügyi hatóság – a jogszabályban írt hiánypótlási eseteket kivéve – az eljárása során bizonyítást nem folytathat le, mert nyilvántartást vezet [Kúria Kfv.III.37.279/2011/4.]. [21] A tényállás-tisztázási kötelezettség az ingatlan-nyilvántartási eljárásban azt jelenti, hogy a földhivatalnak vizsgálnia kell, hogy a benyújtott kérelemben megjelölt jog bejegyzése alapjául szolgáló okirat rendelkezésre áll-e, és az megfelel-e a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal szemben támasztott törvényi követelményeknek, tehát alkalmas-e a bejegyzésre [Kúria Kfv.IV.38.163/2010/6.]. [22] A Kúria a Kfv.III.37.593/2017/5. számú ítéletében továbbra is fenntartotta azt az eddigi következetes joggyakorlaton alapuló álláspontot, hogy az ingatlanügyi hatóság mint regisztratív szerv azt vizsgálhatja, hogy a saját eljárására vonatkozó jogszabályi előírások mentén a bejegyzési kérelem vagy megkeresés teljesíthető-e, figyelemmel az annak alapjául szolgáló okirat tartalmi, alaki megfelelőségére. Amennyiben az megfelel az Inytv. előírásainak, akkor a jogot be kell jegyezni, a megkeresésben foglaltakat át kell vezetni. A Kúria továbbá nyomatékkal utalt e körben az Inytv. 32. §-ában és 34. §-ában foglalt követelményrendszerre, arra, hogy az ingatlanügyi hatóságnak a megkeresésben foglaltak elbírálásakor azt kell vizsgálnia, hogy a megküldött okirat bejegyzésre alkalmasnak minősül-e. Ezt meghaladóan nem rendelkezik hatáskörrel a megelőző eljárásban, illetve az annak alapjául hozott döntés jogszerűsége felülvizsgálatára. A kérelemhez kötöttség elve az ingatlanügyi hatóság eljárásában azt jelenti, hogy amennyiben az ügyben eljárt hatóság, bíróság megkeresése az Inytv. 32. § (1) bekezdésében foglalt alaki, tartalmi feltételeknek megfelel, az ingatlanügyi hatóság a bejegyzési kérelmet köteles teljesíteni. [23] Az ingatlanügyi hatóságnak tehát – az előzőekben hivatkozott regisztratív jellegéből adódóan – eljárásában azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelemben megjelölt jog alapjául szolgáló okirat rendelkezésre áll és az megfelel a bejegyzés alapjául szolgáló jó okiratokkal szemben támasztott törvényi követelményeknek, azaz alkalmas-e a bejegyzésre. [24] Az ingatlanügyi hatóságnak az okiratok alaki és tartalmi vizsgálatát az Inytv. 35. §-ában és 37. §-ában foglalt kógens rendelkezések alapulvételével kell lefolytatnia. A bejegyzési kérelem és az ahhoz csatolt okiratok vizsgálata során a hatóságnak magából az okiratból kell kiindulnia. [25] A Kúria az EBH2020.K.1. számon közzétett döntésében kimondta, hogy az ingatlanügyi hatóság mint hatósági nyilvántartást vezető regisztratív szerv eljárásáról elsődlegesen az ingatlan-nyilvántartási törvény speciális rendelkezései irányadóak, a Ket. csak mögöttes szabályként alkalmazható. Bár a Kúria döntése a Ket. hatálya alá született, elvi tartalma az Ákr. hatálya alatt indult eljárásokra irányadó. [26] Összességében az alperes vizsgálata az okirat formai kellékeire és az okiratból kitűnő nyilvánvaló érvénytelenségi okokra korlátozódik. [27] A vizsgálat alapvető célja tehát annak eldöntése, hogy a kérelem és az okiratok megfelelnek-e az ingatlan-nyilvántartási jogszabályoknak, megalapozhatják-e a bejegyzést. Jelen ügyben az ajándékozási szerződést és annak kiegészítését az ingatlan-nyilvántartási kérelemhez csatolták. [28] A Ptk. 5:167. §-a szerint az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. [29] A bíróság hangsúlyozza, hogy az alperesnek – regisztratív hatóságként – nem feladata az alap jogviszony tekintetében bizonyítási eljárást lefolytatnia, kizárólag a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok jogszabálynak való megfelelését, illetve azok rendelkezésre állását kell vizsgálnia, ezért azt a felperesi állítást sem kellett vizsgálnia a regisztratív jogkörben eljáró alperesnek, hogy a felperes édesanyja ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül-e. A felperes erre irányuló esetleges igényét – egy jelen közigazgatási pertől független – polgári perben érvényesítheti. [30] A bíróság megállapította, hogy a felperesi hivatkozások nem relevánsak az alperesi határozat jogszerűségének megítélése szempontjából. A bíróság a felperes bizonyítási indítványait mint szükségtelent mellőzte. [31] A bíróság az Ákr. általános alapelveibe, Alaptörvénybe és nemzetközi jogszabályba ütközést nem észlelt. [32] Mindezekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy az alperes nem sértett jogszabályt akkor, amikor a tulajdonjogot bejegyző határozatban a II. r. alperesi érdekelt tulajdonjogát bejegyezte és az I. r. érdekelt tulajdonjogát törölte. [33] Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes határozata a keresetben állított okokból nem sért jogszabályt, ezért a felperes alaptalan keresetét a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította. Záró rész [34] A bíróság a rendelkező rész szerint kötelezte a felperest az illetékfeljegyzési jog alapján előzetesen le nem rótt 30.000.- Ft tételes eljárási illeték megfizetésére. Az eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Szegedi Törvényszéket, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének napja tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 78. § (4) bekezdése irányadó. Ha a felhívásnak a megjelölt határidőben nem tesz eleget, az illeték behajtására és megfizetésére az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni [a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 101. § (1) bekezdése, 102. § (1) bekezdése, az Itv. 45/A. § (1) bekezdése, 62. § (1) bekezdés h) pontja, 74. § (3) bekezdése, 78. § (4) bekezdése, a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. § (1), (2) és (3) bekezdése]. [35] A felperes pervesztes lett, ezért a Kp. 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes perköltségét megtéríteni. Az alperes védiratát kamarai jogtanácsos készítette, munkadíjként 150.000,- Ft-ot számított fel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 3. § (2) bekezdése alapján. Kérte továbbá a tárgyaláson való megjelenésével kapcsolatos útiköltsége megtérítését az IM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján. A felperes a tárgyaláson kérte az alperes részére megítélendő perköltség mérséklését, mivel az álláspontja szerint nem áll arányban az elvégzett jogi munkával. A bíróság a kamarai jogtanácsosi munkadíj összegét mérsékelte, melynek során figyelemmel volt az alperes védiratának tartalmához és terjedelméhez mérten a felszámított munkaórák arányára. A bíróság ennél fogva az alperes által felszámított perköltséget 75.000.-Ft munkadíjban állapította meg, Az alperesi jogi képviselő a közigazgatási perben megtartott tárgyaláson nem vett részt, ezért útiköltsége sem merült fel. [36] Az I-II. r. érdekeltek perköltségük megállapítását nem kérték, ezért arról a bíróság nem rendelkezett. [37] Az ítélettel szemben a fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (1) bekezdése zárja ki. Szeged, 2026. szeptember 29. Takácsné dr. Pető Judit s. k. bíró