Az ügy száma: 105.K.700.295/2026/11.

## Az I. rendű felperes: I. rendű felperes

(cím1.)

## A II. rendű felperes: II. rendű felperes1

(cím2.)

## A felperesek képviselője: jogi képviselő1 Ügyvédi Iroda

(cím3, eljáró ügyvéd: jogi képviselő1)

## Az alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

(cím4.)

## Az alperes képviselője: Ügyvédi Iroda Ügyvédi Iroda

(cím5, eljáró ügyvéd: jogi képviselő2)

## A per tárgya: adatvédelmi közigazgatási jogvita (NAIH-*****/2025.)

Í t é l e t

A bíróság az alperes NAIH-*****/2025. számú végzését megsemmisíti.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

## A per alapjául alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes a felperesek által folytatott adatkezelések miatt 2016. december 5-én hivatalból indított adatvédelmi hatósági eljárásban (a továbbiakban: Eljárás) a 2016. december 7-én kelt NAIH/***/3/H. számú végzésével (a továbbiakban: Végzés) lefoglalta a II. rendű felperes minden olyan iratát és elektronikus adathordozóját, amelyen személyes és különleges személyes adatok találhatóak.

[2] Az Eljárást lezáró, 2018. december 28-án kelt – a felperesek által 2019. január 22-án átvett – NAIH/**/34/H. számú határozata (a továbbiakban: Határozat) rendelkező részének 1) pontjában megállapította, hogy a felperesek jogellenes adatkezelési tevékenységet folytattak, a további jogellenes adatkezelésüket megtiltotta, és – az a)-f) pontokban – felszólította a felpereseket arra, hogy a Határozat közlésétől számított 30 napon belül: az előzetes tájékoztatási kötelezettségük megsértése miatt az adatkezelési tájékoztatási gyakorlatukat a hatályos jogszabályoknak megfelelően módosítsák úgy, hogy a jövőben adjanak megfelelő tájékoztatást az adatgyűjtés és adatkezelés céljairól, az adatkezelő személyéről, valamint az adatkezelés további körülményeiről az adatalanyok részére személyes adataik felvételekor, a hozzájáruló nyilatkozatokon és a formanyomtatványokon; tájékoztassák a munkatársaikat, a szolgáltatást igénybe vevőket, a híveiket arról, hogy hogyan módosult az adatkezelés, és kérjék az összes érintett adatkezelési hozzájárulását, illetve hozzájárulásának megerősítését úgy, hogy a módosított adatkezelési tájékoztatás szövegét előzetesen mutassák be az alperesnek; meg nem erősített célonkénti adatkezelési hozzájárulás hiányában gondoskodjanak az érintett adatainak dokumentált törléséről; a munkatársnak, munkatársi megbízásra jelentkezőnek és hívőnek sem minősülő harmadik személyekről megfelelő cél és jogalap hiányában gyűjtött személyes adatokat az adatok felismerhetetlenségének biztosításával töröljék vagy semmisítsék meg; a jövőre nézve szüntessék meg a harmadik személyekre vonatkozó adatgyűjtési gyakorlatot; a IV.4.7. pont alapján gondoskodjanak a külföldre történő adattovábbítás megszüntetéséről, illetve tegyenek eleget az adatbiztonsági elvárásoknak a személyes adatok külföldre történő továbbítása tekintetében. Felhívta a felpereseket arra is, hogy a megtett intézkedéseikről a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére irányadó keresetindítási határidő lejártától számított 30 napon belül haladéktalanul értesítsék az alperest. Felhívta továbbá a felperesek figyelmét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 61. § (5) bekezdésében foglaltakra.

[3] A Fővárosi Törvényszék a 2020. március 11-én kelt 103.K.700.137/2019/49. számú ítéletével (a továbbiakban: Ítélet) a felperesek Határozat ellen előterjesztett keresetét elutasította. A felperesek fellebbezése alapján eljárt Kúria a 2020. szeptember 7-én kelt Kf.VI.39.029/2020/14. számú ítéletével (a továbbiakban: a Kúria ítélete) az Ítéletet részben megváltoztatta, a Határozatból a klinikai pszichológiai igazságügyi szakpszichológus szakértői véleményének ismertetését mellőzni rendelte, ezt meghaladóan az Ítéletet helybenhagyta.

[4] Az Eljárás során tapasztaltak kapcsán az alperes 2018. december 28-án feljelentést tett a ... Irodáján (a továbbiakban: ..); a 2019. január 10-én kelt NAIH/*/2/H. számú végzésével a Végzéssel elrendelt lefoglalást megszüntette, és a lefoglalt dolgoknak a feljelentés elintézéséig történő megőrzéséről rendelkezett.

[5] A feljelentés nyomán az .. a 2019. január 15-én kelt ...1. bü. számú határozatával lefoglalta a Végzéssel lefoglalt dolgokat, valamint a II. rendű felperesnél 2016. december 7én végrehajtott lefoglalás során készült „Lefoglalási jegyzőkönyv” megnevezésű iratot és mellékleteit. A lefoglalt dolgok megőrzéséről az .. gondoskodott.

[6] A felperesek a 2020. november 11-én kelt levelükben tájékoztatták az alperest a Határozat szerinti kötelezettségek végrehajtása érdekében tett intézkedéseikről.

[7] A felperesekkel szemben folytatott büntetőeljárás 2025. szeptember 5-én történt jogerős megszüntetését követően az .. a lefoglalt dolgok lefoglalását megszüntette, és megküldte az alperesnek az eljárás során lefoglalt iratok felsorolását tartalmazó ...2. bü. számú összesített bűnjeljegyzéket (a továbbiakban: Összesített bűnjeljegyzék), amelyben a II. rendű felperest érintő bűnjelek a ...3. tételszám alatt kezelt bűnjelekként vannak megjelölve ...48. tételig lezárva. Az .. az ...47. tételszám alatti dolgokat az alperesnek adta ki, míg tájékoztatása szerint a 12138. sorszám alatti tétel nem közvetlenül a szcientológiai szervezetek jogellenes adatkezeléséhez kötődik.

## Az alperes végzése

[8] Az alperes a 2025. december 5-én kelt NAIH-*****/2025. számú végzésével – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 133. § (1)-(2) bekezdései alapján – a Határozat rendelkező részének 1) pontjában foglalt kötelezettségeknek a II. rendű felperes tekintetében történő végrehajtását rendelte el, és a végrehajtható döntésben foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, végrehajtása és a végrehajtás módjának megvizsgálása érdekében – az Ákr. 108. §-a alapján – zár alá vette az Összesített bűnjeljegyzékben felsorolt bűnjelek közül a ...3. tételszám alatt kezelt bűnjeleket ...47. tételig lezárva. [9] Indokolása szerint a Határozat teljesítését, végrehajtását ellenőrizte, és a felperesek által a [6] bekezdésben hivatkozott levél szerint megtett intézkedéseket nem találta elegendőnek, illetve megfelelőnek. Mivel az .. által folytatott büntetőeljárás 2025. szeptember 5-ig folyamatban volt, addig nem állhattak be a Határozathoz fűződő joghatások, így az abban előírtak teljesítésének határideje is ettől a naptól számítandó. Az alperes eddig a napig nem volt abban a helyzetben, hogy a Határozat végrehajtását ellenőrizni tudja. A Határozattal előírt törlési kötelezettség végrehajtására ugyanakkor az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján csak a büntetőeljárás jogerős megszüntetését követően kerülhet sor. Az alperes most került abba a helyzetbe, hogy a törlési kötelezettségnek érvényt szerezzen. Az .. által foganatosított lefoglalásra tekintettel a Határozat végrehajtása 2019. január 15. és 2025. szeptember 5. között jogilag és fizikailag is lehetetlen volt. A Határozat a közlésétől számított 30 napos teljesítési határidőt határozott meg, amely – 2025. szeptember 5-től számítva – 2025. október 6-án járt le. A felpereseknek a gyakorlatban nem volt lehetőségük az önkéntes teljesítésre, azonban azzal, hogy a teljesítési határidő eredménytelenül letelt, a végrehajtás feltételei bekövetkeztek. Az alperes ezért „a teljesítési határidő lejártát követően, az elévülési határidőn belül” elrendelte a Határozat végrehajtását. [10] Utalt arra, hogy az I. rendű felperes és a ..1 Szervezet adatkezelését érintő eljárásban a 2021. április 28-án kelt NAIH-...... számú végzéssel hivatalból elrendelte a NAIH/.....1. számú határozat rendelkező részének 1-2. pontjai szerinti kötelezettségek végrehajtását, és a 2024. március 22-én kelt NAIH..2-10/2024. számú végzésében rendelkezett a végrehajtás foganatosításáról és annak módjáról. A foganatosítási mód indokolásának lényege, hogy a papír alapú dossziékban elhelyezett iratokon rögzített személyes adatokból a törlendő személyes adatok leválogatása és kizárólag azok törlése több okból kifolyólag lehetetlen. A NAIH..2-10/2024. számú végzésben ezért egyetlen észszerű megoldásként elrendelte a végzés rendelkező részében felsorolt PC és Etikai dossziékban jogalap nélkül kezelt és harmadik személyekre vonatkozó adatok dossziék megsemmisítésén keresztül megvalósuló törlését. A II. rendű felperes vonatkozásában az .. ennél nagyságrendekkel nagyobb mennyisségű irattal (...5 dosszié) rendelkezik. Ezek esetében a Határozat végrehajtása kapcsán is a fent említett probléma merül fel, ugyanakkor a végrehajtás módjának azonosnak kell le..e. [11] A végzés rendelkező részében felsorolt iratok zár alá vételét azért tartotta indokoltnak, mert álláspontja szerint a nagy mennyiségű, jogellenes adatkezeléssel érintett iratok és személyes adatok visszaadása az adatkezelőnek, illetve a végrehajtásban ellenérdekelt II. rendű felperes birtokába kerülése meghiúsítaná a teljesítést és a végrehajtást.

## A kereset, a védirat

[12] A felperesek keresetükben elsődlegesen az alperes végzésének – a végrehajtási jog elévülése miatti – megsemmisítését, másodlagosan hatályon kívül helyezését, harmadlagosan megváltoztatását kérték. Perköltséget mérlegelés alapján kértek megállapítani. Állították, hogy az alperes megsértette az Ákr. 2. §, 5-6. §, 62. §, 81. §, 132-133. §, 138. § és 143. §, valamint az Infotv. 38. § és 61. § szerinti rendelkezéseket. [13] Kiemelték, hogy a Határozat 2019. január 22-től végrehajtható; a törlést, illetve megsemmisítést előíró rendelkezések kapcsán pedig a Kúria ítéletére figyelemmel a teljesítési határidő utolsó napja 2020. november 11. volt, így az elévülési idő ettől a naptól számítandó. Az Ákr. 132. §-a, 138. §-a és 143. §-a alapján a Határozat tekintetében a végrehajtási jog elévülése 2022. január 23-án, a törlésre, illetve megsemmisítésre kötelező rendelkezések tekintetében 2023. november 11-én bekövetkezett, figyelembe véve azt is, hogy a végrehajtás felfüggesztésére és elrendelésére, így végrehajtási cselekményre nem került sor. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése pedig a jelen esetben nem alkalmazható. [14] Hangsúlyozták, hogy a végrehajtásra nem volt módjuk, mert az iratok nem álltak a rendelkezésükre, így egyrészt a tényállás tisztázásához az alperesnek nem is szükséges ellenőriznie a felperesi teljesítést, másrészt az alperes elzárja előlük az önkéntes teljesítés lehetőségét. Kifogásolták, hogy a végzés alapján pontosan nem azonosíthatóak be a zár alá vett iratok, és a tényállás megállapítása is hiányos. Az alperes továbbá olyan iratokat is zár alá vett, amelyek – általa is elismerten – nem tartalmaznak jogellenesen kezelt adatokat. [15] Tanúbizonyítást indítványoztak, valamint kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest két darab, jogellenes adatkezeléssel érintett dosszié csatolására.

[16] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Utalt arra, hogy a Fővárosi Törvényszék a 104.K.704.400/2021/19., 105.704.760/2021/19. és 105.K.704.394/2021/23. számú ítéleteiben arra a következtésre jutott, hogy az Infotv. 61. § (7) bekezdése objektív akadályát képezi az alperesi határozatok végrehajtásának, így az e rendelkezés szerint érintett időszakot az elévülési idő számítása során figyelmen kívül kell hagyni. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján nemcsak az az időtartam nem számít bele a Határozat végrehajthatóságának elévülési idejébe, amely alatt a Határozat felülvizsgálata miatt bírósági eljárás volt folyamatban, hanem az .. által folytatott büntetőeljárás időtartama sem. Az .. lefoglalásával érintett időszakban az alperes sem volt képes a Határozat végrehajtására. A büntetőeljárás ideje alatt a Határozat a megsemmisítendő, illetve törlendő adatok tekintetében teljeskörűen gyakorlatilag végrehajthatatlan volt. Nem volt kötelessége, hogy lehetővé tegye a felperesek további önkéntes teljesítését. A végrehajtás során ugyanakkor ellenőriznie kell, hogy a zár alá vett iratok mennyiben tartalmaznak jogellenesen kezelt adatokat, amit a CF és személyzeti dossziékban is el kell végeznie. Álláspontja szerint az indokolási kötelezettségét nem sértette meg.

## A bíróság döntése és annak jogi indokai

[17] A kereset – az alábbiak szerint – alapos.

[18] A bíróság a végzés jogszerűségét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése és a 85. § (1)-(2) bekezdései szerint a kereseti kérelem korlátai, illetve a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A tényállást a peres felek nyilatkozatai és a rendelkezésre álló közigazgatási iratok tartalma alapján állapította meg. A bíróság a Kp. 124. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel egyszerűsített perben járt el, amelyet a Kp. 124. § (5) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírált el.

[19] A felperesek elsődlegesen a Határozathoz fűződő végrehajtási jog elévülését állították; ezen felül kifogásolták a tényállástisztázási, illetve indokolási kötelezettség megsértését, valamint azt, hogy önkéntes teljesítésre lehetőségük sem volt, továbbá az alperes olyan iratokat is zár alá vett, amelyek jogellenesen kezelt adatokat nem tartalmaznak.

[20] A bíróság a fentiekre figyelemmel először az elévüléssel kapcsolatos felperesi kifogásokat vizsgálta.

[21] Tekintettel arra, hogy a végrehajtás elrendelésére az Ákr. 2018. január 1-jei hatályba lépése után került sor, a végrehajtási eljárásra az Ákr. 143. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Ákr. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kellett alkalmazni. A végrehajtás általános szabályait az Ákr. 131. §-a állapítja meg, melynek (1)-(2) bekezdései szerint a végrehajtási eljárásban az Ákr. rendelkezéseit a végrehajtási fejezetben (XI. fejezet) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, az Ákr. eltérő rendelkezése hiányában a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt (a továbbiakban: Vht.) kell alkalmazni. A Vht. tehát csak akkor releváns, ha valamely jogintézményt az Ákr. – akár a végrehajtási fejezetben, akár az általános rendelkezések között – nem szabályoz.

[22] Az Ákr. 138. § (1) bekezdése értelmében a végrehajtási jog a teljesítési határidő utolsó napjától számított három év alatt évül el. A (2) bekezdés alapján nyugszik az elévülés többek között – a végrehajtás felfüggesztésének időszaka alatt. A (3) bekezdés szerint a végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított hat év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre.

[23] A bíróság megállapította, hogy a Határozat végrehajtására irányuló eljárás a jelen közigazgatási perben vizsgált végzéssel vette kezdetét; a végrehajtást (és zár alá vételt) elrendelő végzést megelőzően végrehajtási cselekmény nem történt, így az elévülésnek az Ákr. 138. § (3) bekezdésében meghatározott megszakítása nem következett be. Az elévülés, mint a végrehajtás lefolytatásának objektív akadálya, hivatalból figyelembe veendő tény, így arra a megelőző eljárás során a felpereseknek hivatkozniuk sem kellett, azt az alperesnek hivatalból kellett vizsgálnia.

[24] A teljesítési határidő az a jogszabályban, hatósági szerződésben, bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott időpont, ameddig a kötelezett valamely kötelezettségét teljesíteni köteles. A végrehajthatóság az önkéntes teljesítés hiányában, a teljesítési határidő utolsó napját követő napon áll be, és a végrehajtási jog hároméves elévülési idejét is ezzel a nappal kezdődően kell számítani.

[25] A Határozatban előírt kötelezettségek közül az adattörlési, illetve -megsemmisítési kötelezettség teljesítésére – figyelemmel arra, hogy a felperesek a Határozat ellen keresetet nyújtottak be, és az Infotv. 61. §-ának a határozathozatal időpontjában hatályos (5) – jelenleg (6) – bekezdése szerint a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg – a felperesek a Kúria ítéletének 2020. szeptember 7-én történt meghozataláig nem voltak kötelesek. A bíróság kiemeli, hogy a Határozatban előírt törlési kötelezettség – ide nem értve a harmadik személyek adatainak törlésére vonatkozó kötelezettséget – nem önmagában áll, hanem a felperesek megfelelő tájékoztatását követő érintetti adatkezelési hozzájárulás hiányának következményeként jelentkezik, így e kötelezettség teljesítése elválaszthatatlan az előzményi kötelezettségek teljesítésétől. A bíróság megállapította, hogy az adattörlési, illetve megsemmisítési kötelezettség és az ehhez szorosan kapcsolódó egyéb kötelezettségek vonatkozásában a végrehajtási jog elévülése az Ákr. 138. § (1) bekezdése alapján 2020. szeptember 8-tól számítottan 2023. szeptember 8-ig, így a végrehajtást és zár alá vételt elrendelő végzés 2025. december 5-án történt meghozataláig bekövetkezett.

[26] A Határozatban előírt további kötelezettségek tekintetében a közléstől számított 30 napos teljesítési határidő 2019. február 21-én, az alperesnek szóló tájékoztatás esetén a keresetindítás határidő lejártától számított 30 napos teljesítési határidő 2019. március 25-én járt le. A felperesek a Határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet nyújtottak be, és a közigazgatási per során két alkalommal is kérték, hogy a bíróság rendelje el a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát (először a keresetlevelükben, majd az Ítélet ellen előterjesztett fellebbezésükben), azonban a kérelmeiket a bíróság elutasította; a végrehajtás felfüggesztésére nem került sor, így az Ákr. 138. § (2) bekezdése alapján az elévülés nyugvása nem következett be. A végrehajtás foganatosításának tilalmát, illetve a tilalommal érintett időtartamot az Ákr. 138. § (2) bekezdése nem nevesíti, ezáltal a halasztó hatály elrendelése iránti kérelem benyújtása, amennyiben a kérelem alapján a végrehajtás felfüggesztésének jogerős bírósági elrendelésére nem kerül sor, nem tekinthető olyan cselekménynek, amely a végrehajtási jog elévülésének nyugvását idézi elő. Az elévülést továbbá a végrehajtást és zár alá vételt elrendelő végzés meghozatalát megelőzően végzett végrehajtási cselekmény sem szakította meg. A végrehajtási cselekmény fogalmát sem az Ákr., sem a Vht. nem határozza meg. A végrehajtásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a bírói gyakorlat alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a végrehajtási cselekmények a követelés behajtása, illetve a meghatározott cselekmény kikényszerítése érdekében a végrehajtás szabályai szerint a végrehajtó, a végrehajtást kérő és a végrehajtást elrendelő bíróság által végzett eljárási cselekmények. A kötelezett önkéntes teljesítése nem minősül végrehajtási cselekménynek, így az Ákr. 138. § (3) bekezdése alapján a végrehajtás elévülését nem szakítja meg. A jelen esetben ezért az alperesi végzés indokolásának (9), illetve (37) bekezdésében említett felperesi intézkedések sem eredményezhették az elévülési idő megszakítását. Megállapítható tehát, hogy az adattörlési, illetve -megsemmisítési kötelezettséggel szorosan össze nem függő további kötelezettségek vonatkozásában a végrehajtási jog elévülési ideje az Ákr. 138. § (1) bekezdése alapján 2019. február 21-től, illetve 2019. március 25-től számítottan 2022. február 21-én, illetve 2022. március 25-én lejárt, így a végrehajtást és zár alá vételt elrendelő végzés 2025. december 5-én történt meghozataláig az elévülés bekövetkezett.

[27] A bíróság rámutat, az alperes által hivatkozott ítéletek nem juthattak arra a következtésre, hogy az Infotv. 61. § (7) bekezdése objektív akadályát képezi az alperesi határozatok végrehajtásának, így az e rendelkezés szerint érintett időszakot az elévülési idő számítása során figyelmen kívül kell hagyni, tekintve, hogy e rendelkezés az ítéletek meghozatalát követően, 2024. január 1-jén lépett hatályba.

[28] Az Infotv. 61. § (7) bekezdésének második mondata kimondja, hogy az alperes végleges, illetve közigazgatási per esetén a közigazgatási bíróság által jogerősen elbírált döntésében megállapított jogellenes adatkezeléssel érintett adatok – a bíróság, ügyészség vagy a más hatóság eltérő rendelkezése hiányában – nem törölhetők és nem semmisíthetők meg az ezen adatokat érintő büntetőeljárás vagy más hatósági, illetve bírósági eljárás esetén a büntetőeljárás kezdő időpontjától a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig, továbbá más hatósági, illetve bírósági eljárás esetén ennek kezdő időpontjától a végleges, illetve jogerős befejezéséig. Az e rendelkezést megállapító, egyes hatósági kérdésekről szóló 2023. évi CXV. törvény 2. §-ához fűzött végső előterjesztői indokolás szerint a jogalkotó az Infotv. 61. § (6) – a határozathozatal időpontjában hatályos (5) – bekezdésének a szabályozási logikáját kívánta kiterjeszteni az alperes meghatározott cselekménye végrehajtásának eljárási szakaszára annak bevezetésével, hogy az Infotv. 61. § (6) bekezdésben írtak mellett a (7) bekezdésben hivatkozott eljárások időtartamai is meghosszabbítják az elévülési időket. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése azonban a

Határozat, az Ítélet és a Kúria ítéletének meghozatalát, valamint az alperes feljelentését és az alapján a büntetőeljárás megindítását, továbbá a Határozathoz fűződő végrehajtási jog elévülésének megkezdődését (2019. február 21. és március 25.; 2020. szeptember 8.) követően lépett hatályba, miközben a végrehajtás elrendelésére és a zár alá vételre csak 2025. december 5-én került sor. [29] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a jelen ügyben nincsenek olyan tények és jogviszonyok, amelyek az Infotv. 61. § (7) bekezdésének 2024. január 1-jei hatálybalépését követően keletkeztek volna, ezért a perbeli esetben a Határozat végrehajtásának, valamint az azzal összefüggő zár alá vételnek az elrendelésére vonatkozóan az Infotv. 61. § (7) bekezdése nem alkalmazható. Ez a szabály a hatálybalépését követően (2024. január 1. napja) keletkezett tények és jogviszonyok, az ezekre vonatkozóan megindult eljárások tekintetében alkalmazható. A 2023. évi CXV. törvény az Infotv. 61. § (7) bekezdése kapcsán a hatálybalépésre vonatkozó átmeneti rendelkezést, így azt, hogy a szabályt a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kellene, nem tartalmazott. Az az időtartam ezért, ameddig az .. büntetőeljárása folyamatban volt, a Határozathoz (az adattörlési, illetve -megsemmisítési kötelezettség és az ehhez szorosan kapcsolódó egyéb kötelezettségek vonatkozásában) fűződő végrehajtási jog elévülési idejéből nem hagyható figyelmen kívül.

[30] Mindezekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy a felperesek elsődleges kereseti kérelme alapos volt: a Határozathoz fűződő végrehajtási jog elévült, amire figyelemmel az alperes a végzésével jogsértően rendelte el a Határozat rendelkező részének 1) pontjában foglalt kötelezettségeknek a II. rendű felperes tekintetében történő végrehajtását, és az elévülési idő leteltét követően az Ákr. 108. § (1) bekezdése alapján jogsértően vette zár alá a végzés rendelkező részében megjelölt iratokat. A bíróság ezért az alperes végzését a Kp. 89. § (1) bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette.

[31] Tekintve, hogy az alperes végzése az elévülési idő elteltére figyelemmel jogsértő volt, a bíróság mellőzte az ezen felüli felperesi érvek megalapozottságának vizsgálatát, valamint a [15] bekezdésben írt indítványok tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 276. § (5) bekezdése alapján a bizonyítás elrendelését, mert az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen volt.

[32] A felperesek a Kp. 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 81. § (2) bekezdésének megfelelően perköltséget nem számítottak fel, így arról a bíróság nem rendelkezett.

[33] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes.

[34] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 126. (3) bekezdése zárja ki.

## Záró rész

Budapest, 2026. május 14.

dr. Nagy Péter s. k.

a tanács elnöke dr. Litauszki Tibor s. k.

előadó bíró dr. Huber Gábor s. k.

bíró