Ügyszám: NAIH/2019/417. Tárgy: Eljárás megszüntetése Előzmény: NAIH/2018/6716/V. és kérelem elutasítása

## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt […] által (a továbbiakban: Kérelmező) […] meghatalmazott jogi képviselő útján […] (a továbbiakban:

Kérelmezett) által közzétett – a Kérelmező állítása szerint - valótlan adatokat tartalmazó cikk, illetőleg az abban található személyes adatok eltávolításával kapcsolatban benyújtott kérelme nyomán 2018. november 6. napján indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza:

## HAT ÁRO ZAT

I. A Hatóság határozatában a 2018. május 25. napját követő adatkezelési időszakra vonatkozóan a kérelem azon része tekintetében, melyben a Kérelmező jogsértés megállapítását kéri a Hatóságtól, mivel az általa érintetti, törlési jog gyakorlására irányuló kérelemnek minősített megkeresésének nem tett eleget a Kérelmezett, továbbá azon rész tekintetében, melyben a cikkben található személyes adatok közzétételének jogszerűségét vitatja, és az adatok törlését kéri e luta sí tja , mivel a Kérelmezett nem követett el jogsértést a törlési kérelem kapcsán és a cikkben található személyes adatok közzététele nem jogsértő. A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

## VÉ GZÉS

II. A Hatóság végzésében az adatvédelmi hatósági eljárást me gsz ünte ti a jogsértés megállapítására irányuló kérelem 2018. május 25. napja előtti adatkezelést érintő része tekintetében, mivel erre az időszakra nézve a rendelet még nem alkalmazandó, valamint a kérelem azon részét érintően is, amely a teljes cikk törlésére irányul, ugyanis a Hatóság a cikk eltávolításával kapcsolatosan nem rendelkezik hatáskörrel.

E végzéssel szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A bíróság egyszerűsített perben jár el, melynek során a bíróság a tárgyaláson kívüli elbírálás szabályai szerint jár el. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. III. A Hatóság - tekintettel arra, hogy túllépte az ügyintézési határidőt - végzésében 10 000 Ft azaz tízezer forint a Kérelmezőnek – választása szerint - bankszámlára utalással vagy postai utalvánnyal történő megfizetéséről rendelkezik. Ezen végzéssel szemben nincs helye önálló jogorvoslatnak, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg.

## INDO KO LÁS

## I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

A Kérelmező a Hatósághoz 2018. november 5. napján érkezett kérelmében jogi képviselője útján előadta, hogy a Kérelmezett egy, […] közzétett cikkében […] (a továbbiakban: Cikk) rossz színben tünteti fel őt, ott valótlanságokat állítanak róla, amely hátrányosan hat az ő, valamint üzleti tevékenységének megítélésére, így 2018. június 20. napján megküldött levelükben arra kérték a Kérelmezettet, hogy törölje a fenti elérhetőségen található Cikket. Mivel a Kérelmező előadása szerint erre nem került sor, a Kérelmező kérelmében arra kérte a Hatóságot, hogy a valótlan adatok eltávolításával kapcsolatban járjon közben, és intézkedjen annak érdekében, hogy a fenti címen elérhető Cikk eltávolításra kerüljön. A Cikk a termékbemutatót szervező gazdasági társaságok tevékenységével kapcsolatos, fogyasztói jogok, érdekek érvényesítésének nehézségeiről számol be, melyet egy, a Cikk közzétételének idején részben a Kérelmező tulajdonában álló […] kapcsolatos példával szemléltet: „[…]” Ezt követően részletesen bemutatja a Cikk, hogy milyen hiányosságai voltak […], milyen nehézségekkel szembesült a fogyasztói jogérvényesítés során a fogyasztó. A Cikk a Kérelmező nevét egy bekezdésben említi, a következők szerint: „[…]” A Cikk tehát a Kérelmező tekintetében a következő személyes adatokat tartalmazza: a Kérelmező nevét, azon tényt, hogy tulajdonosi jogviszonya volt a […] és a […] valamint, hogy ügyvezető volt a […]. A Kérelmező által előterjesztett kérelem nem tartalmazta a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, a kérelem tartalma nem volt kellően pontos, nem felelt meg a Hatóság döntése iránti határozott kérelem követelményeinek, és a Kérelmező képviselője nem csatolt olyan ügyvédi meghatalmazást, mely alapján megállapítható lett volna, hogy a képviseleti jogosultsága kiterjedt-e a Hatóság előtti eljárásra vagy sem, ezért a Hatóság a kérelem hiányainak pótlására hívta fel a Kérelmezőt. A Kérelmező által előterjesztett - a Hatósághoz 2019. január 17. napján érkezett - hiánypótlásában pontosította korábbi kérelmét: pontosított kérelme ekkor „elsődlegesen a teljes cikk törlésére irányul, másodlagosan pedig a személyes adatok törlésére” irányult. Továbbá a Hatóság felhívására mellékletként csatolta a Kötelezettnek küldött – a cikk eltávolítására irányuló – levelet. A Kérelmező 2018. június 20. napján a Kérelmezettnek megküldött levelében a Kérelmezett által […] napján közzétett Cikk törlését kezdeményezte: „Ügyfelem tudomására jutott, hogy egy […] közzétett cikkükben rossz színben tüntetik fel őt, ott valótlanságokat állítanak róla, mely hátrányosan hat az ő megítélésére, így tisztelettel kérem Önöket, hogy töröljék a […] címen található cikküket. Amennyiben ezt a levél kézhezvételétől számított 15 napon belül nem teszik meg, meg fogjuk tenni a szükséges jogi lépéseket Ügyfelem személyiségi jogainak védelme érdekében.” A Kérelmező egyébiránt előadta, hogy további irat nem keletkezett az ügyben, továbbá kifejezetten azt nyilatkozta, hogy a Kérelmezett nem válaszolt a Kérelmező 2018. június 20. napján küldött levelére sem. A későbbiekben a Hatóságnak a tényállás tisztázására irányuló, nyilatkozattételre vonatkozó felhívása alapján a Kérelmező a Hatósághoz 2019. március 7. napján érkezett beadványában kérelmét akként pontosította, hogy személyes adatai törlésének elmulasztása, továbbá a személyes adatai közzététele jogszerűségének vitatása a kérelem tárgya. A Kérelmező kérelme tehát ezen utóbbi nyilatkozat alapján vált teljessé az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényre (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (5) bekezdése értelmében. A fentiek alapján a Kérelmező kérelme annak megállapítására irányult, hogy a Cikkben található személyes adatai törlésére vonatkozó kérelmét a Kérelmezett nem teljesítette, emellett a Cikkben található személyes adatai közzétételének jogszerűségét is vitatta, emellett a Kérelmező elsődlegesen kérte a Cikk eltávolítását, továbbá másodlagosan a Cikkben található személyes adatai törlését. A Kérelmezett 2019. március 4. napján kelt levelében kifejtette, hogy 2018. június 25. napján kézhez vette a Kérelmező megkeresését, azonban az nem tartalmazott sem az Infotv., sem az általános adatvédelmi rendeletre, illetve személyes adatok kezelésével kapcsolatos érintetti igényre vonatkozó utalást. Ezzel szemben a Kérelmező személyiségi jogi sérelemre hivatkozott, ebből kifolyólag a Kérelmezett is ennek megfelelően kezelte levelét. A Kérelmezett előadta továbbá, hogy álláspontja szerint az Infotv. és az általános adatvédelmi rendelet szerinti törlési kérelem a Cikkel kapcsolatban nem érkezett. A Kérelmezett azon nyilatkozatot tette továbbá, hogy a személyiségi jogokkal kapcsolatos megkereséseket vizsgálja, azonban nem minden esetben válaszol azokra. Ilyen ügyekben a jogszabályok válaszadási kötelezettséget a Kérelmezett számára nem írnak elő. Válaszlevelében részletesen kifejtette egyébiránt, hogy mely okból tartja jogszerűnek a közzétételt és a 2018. május 25. napja előtti időszakra nézve azt, hogy a Cikk a Kérelmezett honlapján bárki számára elérhető volt.

A Kérelmezett nyilatkozata szerint az adatok kezelésének - 2018. május 25. napja utáni időszakra vonatkozó – jogalapja az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja, nevesítetten is a közösség tájékoztatáshoz való joga, valamint a véleménynyilvánításhoz való alapvető jog, hivatkozott továbbá a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 10. §-ára is, melynek értelmében mindenkinek joga van megfelelő tájékoztatásra a közélet ügyeiről, valamint a magyar állampolgárok és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.

## II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja szerint az adatkezelés a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerint a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: […] f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdése értelmében az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a 15-22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri. Általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdés értelmében az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll: a) a személyes adatokra már nincs szükség és abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

Általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés a) pont értelmében az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges: a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából: […].

Általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdés értelmében az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet. Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok jogszabályban összeegyeztetik a személyes adatok e rendelet szerinti védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal, ideértve a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelését is. Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (2) bekezdése értelémében a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelésére vonatkozóan a tagállamok kivételeket vagy eltéréseket határoznak meg a II. fejezet (elvek), a III. fejezet (az érintett jogai), a IV. fejezet (az adatkezelő és az adatfeldolgozó), az V. fejezet (a személyes adatok harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása), a VI. fejezet (független felügyeleti hatóságok), a VII. fejezet (együttműködés és egységesség) és a IX. fejezet (az adatkezelés különös esetei) alól, ha e kivételek vagy eltérések szükségesek ahhoz, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot össze lehessen egyeztetni a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal. Általános adatvédelmi rendelet (65) preambulumbekezdés […] Ugyanakkor a személyes adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása, valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, illetőleg közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, vagy a népegészségügy területét érintő közérdekből, közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges. Az Infotv. 3. § 6. pontja értelmében a közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli

Az Infotv. 38. § (2) bekezdése értelmében a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, a Hatóság feladatait és hatáskörét az általános adatvédelmi rendelet 57. cikk (1) bekezdése, 58. cikk (1) – (3) bekezdés és az Infotv. 38. § (2) – (4) bekezdése határozza meg részletesen. Infotv 60. § (1) és (2) bekezdése értelmében a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. év CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel. Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság a) a 2. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

Ákr. 17. § értelmében a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétsége kizáróan megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti. Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján a hatóság a kérelmet visszautasítja, ha az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz. Ákr 47. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. Ákr. 112. §-a, 16. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 10. § értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. § (1) bekezdése alapján a cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelyeknek benyújtására a céget - közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok). Ctv. 10. § (2) bekezdés szerint a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is teljeskörűen nyilvánosak. Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóregisztrációs eljárás eredményes lefolytatását követően teljeskörűen nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás iratai e törvény rendelkezései szerint nyilvánosak. A Ctv. 15. §-a értelmében a céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését betekintéssel bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja. A céginformációs szolgálat honlapján - a hitelezők védelme érdekében - biztosítja egyes cégjegyzék adatok ingyenesen történő megismerését. A Ctv. 24. § (1) bekezdés szerint 24. § (1) A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza b) a cég nevét, c) a cég székhelyét, valamint, ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét, h) a cég vezető tisztségviselője, illetve a cég képviseletére jogosult nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját, továbbá azt a tényt, ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került.

## III. Döntés:

## III.1. A Közzétett Cikk törlésére irányuló kérelem

III.1.1. A Hatóság az Ákr. 17. § értelmében hatáskörét, illetékességét az eljárás minden szakaszában vizsgálja. Az Infotv. 38. § (2) bekezdése szerint a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, a Hatóság feladatát az általános adatvédelmi rendelet 57. cikk (1) bekezdése, 58. cikk (1) – (3) bekezdés, illetve az Infotv. 38. § (2) – (4) bekezdése határozza meg. Ebből kifolyólag a Hatóság a becsülethez és a jó hírnévhez való, és egyéb személyiségi jogok érvényesülése tárgyában hatáskörrel nem rendelkezik. A fentiekre tekintettel az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja és a 47. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Hatóság az eljárást megszünteti, mivel a Kérelmező hiánypótlási felhívás, valamint a tényállás tisztázása során nyilatkozatai alapján a kérelem nem felelt meg az Infotv. 60. § (2)

bekezdésében foglalt feltételeknek, ugyanis a Hatóság valamely, nyomtatott vagy elektronikus sajtótermékben megjelenő cikk teljes tartalmának vagy egy részének a becsülethez és jó hírnévhez fűződő jog sérelme miatti törlését érintő ügyekben nem rendelkezik hatáskörrel, így annak vonatkozásában a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelem sem nyújtható be. III.1.2. A fentiek alapján a Hatóság kizárólag a személyes adatok törlésének kérdését ítélheti meg, e vonatkozásban azonban megállapítható, hogy a Kérelmező által 2018. június 20. napján a Kérelmezett szerkesztőségének megküldött levele nem tartalmazott olyan elemet, amely arra utalt volna, hogy a Kérelmezett az általános adatvédelmi rendelet szerinti jogát, konkrétan az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdés szerinti törléshez való jogát szerette volna érvényesíteni: ez a kérelem ugyanis csupán azt tartalmazta, hogy a Cikk rossz színben tünteti fel a Kérelmezőt, valótlanságokat állít róla, és ezáltal megítélésére hátrányosan hat. Vagyis a Kérelmező fenti levele a személyes adatok törlése iránti kérelemnek nem tekintendő. A fentiekből következően a Hatóság álláspontja szerint a Kérelmezett nem követett el adatvédelmi jogsértést, amikor nem alkalmazta az általános adatvédelmi rendelet e tárgyú előírásait, és nem válaszolt a Kérelmezőnek. Nem került ugyanis közlésre az adatkezelővel olyan érintetti törlési kérelem, amelyet az általános adatvédelmi rendeletben megfogalmazott módon kellett volna kezelnie, tehát a Kérelmezett nem sértette meg az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdését, valamint a 17. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségeit, ezért a Hatóság elutasítja a törlési kérelem nem teljesítésében megnyilvánuló jogsértés megállapítására irányuló kérelmet.

## III.2. A Kérelmező személyes adatainak nyilvánosságra hozatala

A Cikk a Kérelmezőt egy helyen nevesíti, és a következőket tartalmazza: „[…]” Megállapítható, hogy a Kérelmező neve és ügyvezetői tisztsége, tulajdonosi pozíciója közérdekből nyilvános adatnak tekintendő az alábbiak miatt: A Ctv. 10. § (2) bekezdése alapján a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai teljeskörűen nyilvánosak. Így tehát a cégiratokban szereplő adatok – beleértve a személyes adatokat is, melyeket a cégnyilvántartásban történő bejegyzés során, a cégnyilvántartás céljának megfelelően az érintettek személyes adataikat a nyilvánosságra hozatal tudatában adják meg – bárki számára hozzáférhetők. A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint cégiratokon szereplő személyes adatok közérdekből nyilvános adatok, melyek személyes adatnak és egyben közérdekből nyilvános adatnak is minősülnek. A cégjegyzékben szereplő személyes adatok kezelésekor, felhasználásakor érvényre kell juttatni az általános adatvédelmi rendelet és az Infotv. rendelkezéseit, így az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti célhoz kötött adatkezelés elvét is.

A cégjegyzék kötelező tartalmáról a Ctv. 24. § (1) bekezdés rendelkezik, amely a h) pontjában többek között tartalmazza a cég vezető tisztségviselője, illetve a cég képviseletére jogosult nevét is.

A cégjegyzékben szereplő adatok nyilvánossága közérdekű célokat szolgál, a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a forgalom biztonsága, mely a piacgazdaság alapeleme, olyan fontos érdek, ami felülmúlja az adatalanyok érdekeit.

Mivel a Kérelmezett által publikált Cikk a Kérelmező – cégjegyzékből bárki számára megismerhető - közérdekből nyilvános adatát: a nevét és […] betöltött tagsági, vezető tisztségviselői jogviszonyára vonatkozó adatát tartalmazza, így azok közzététele nem sértette és jelenleg sem sérti az általános adatvédelmi rendelet célhoz kötött adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit sem.

A Kérelmezett a Cikk közzétételének jogalapjaként az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontját, az adatkezelő, illetve harmadik fél jogos érdekét, nevesítetten a közösség tájékoztatáshoz való jogát, valamint a véleménynyilvánításhoz való alapjogot határozta meg, hivatkozott továbbá az Smtv. 10. §-ára is. Figyelemmel az általános adatvédelmi rendelet (153) preambulumbekezdésére és az Smtv. 10. §-ára, a Hatóság álláspontja szerint a kifogásolt adatok közzétételének megfelelő jogalapja van, és jogellenes adatkezelés nem állapítható meg.

A Kérelmező a Hatósághoz érkezett kérelmében – másodlagosan - a Cikkben található személyes adatainak eltávolítását kérvényezte. Az érintett törléshez való joga érvényesíthetőségének kivételeit az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdése rendezi. Ezen bekezdés a) pontja értelmében a véleménynyilvánítás szabadsága és a tájékozódáshoz való jog a személyes adatokra vonatkozó törlési kérelem megtagadásának jogszerű eszközét jelentheti, tehát a személyes adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha - többek között - az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása céljából szükséges. Tehát az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés a) pontja hivatott egyensúlyt teremteni az érintett törléshez való joga és a véleménynyilvánítás szabadsága és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása között, ezzel biztosítva - többek között - a sajtószabadságot, valamint az internet szabadságát. A Hatóság a hivatkozott jogforrásra tekintettel elutasítja a Kérelmező azon kérelmét, melyben a Cikkben található személyes adatainak törlését kezdeményezte, ugyanis ezen információk eltávolítása csorbítaná az egyének véleménynyilvánítás szabadságát és a tájékozódáshoz való jogát.

## III.3. A 2018. május 25. napja előtti adatkezelés

A Kérelmező a 2015. július 13. napját követő időszakra nézve is kifogásolta az adatkezelés jogszerűségét. A kérelem ezen része olyan adatkezelést érint, amelyre 2018. május 25. napja előtt, az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően került sor, amelyre a rendelet szabályai nem alkalmazhatóak. Ezen körülmény csak a kérelem beérkezését követő 8 napon túl, hiánypótlás és tényállás tisztázására irányuló felkérés teljesítését követen jutott a Hatóság tudomására. Erre tekintettel az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja és a 47. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Hatóság az eljárást megszünteti, mivel a tényállás tisztázása során megismert nyilatkozatok alapján a kérelem nem felelt meg az Infotv. 60. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, hiszen a sérelmezett adatkezelési időszakban az általános adatvédelmi rendelet még nem volt alkalmazandó. Emiatt annak vonatkozásában a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárása iránti kérelem sem nyújtható be, illetve a Hatóság hivatalból vizsgálati, valamint hatósági eljárás megindítását sem kezdeményezi.

## IV. Egyéb kérdések

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a rendelkező rész I. pontja szerinti határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

A rendelkező rész II. pontjában foglalt végzések elleni önálló jogorvoslati jog az Ákr. 112. §-a, 114. § (1) bekezdés, illetve a 116. § (1) bekezdés és a 116. § (3) bekezdés d) pontján alapul.

* * * A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A Hatóság döntésével szemben, keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. Az egyszerűsített perről, illetve a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén és a 124. § (1) bekezdés és (2) bekezdés c) pontján, illetve (5) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. A Hatóság az eljárás során túllépte az Infotv. 60/A. § (1) bekezdése szerinti százhúsz napos ügyintézési határidőt, ezért az Ákr. 51. § b) pontja alapján tízezer forintot fizet a Kérelmezőnek. Budapest, 2019. július 31. Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár