Орган по защите данных Венгрии: реализация прав субъектов данных в экономической журналистике

(…)

1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu

H A T Á R O Z A T

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt […] (a továbbiakban: Kérelmező 1) és […] (a továbbiakban: Kérelmező 2) kérelmezők (a továbbiakban együtt: Kérelmezők) jogi képviselőjük ([…]) útján benyújtott kérelmére a […] ([…], a továbbiakban:

Kérelmezett) szemben az érintetti jogok érvényesülése tárgyában indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntést hozza:

1. A Hatóság Kérelmező 1-2. kérelmét elutasítja.

2. Tekintettel arra, hogy túllépte az ügyintézési határidőt, a Hatóság végzésben akként rendelkezik, hogy 10.000 Ft-ot, azaz tízezer forintot a Kérelmező 1-2.-nek – írásban megjelölendő választása szerint – bankszámlára utalással vagy postai utalvánnyal megfizet. Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

I.1. A NAIH hatósági eljárását megelőző levélváltások

A Kérelmezett 2021. január 7-én elektronikus levél útján tájékoztatta Kérelmező 1-et és Kérelmező

2-t, hogy a […] magazin az idei év során is elkészíti a leggazdagabb magyarok listáját, melyen előzetes becsléseik alapján a Kérelmezők is szerepelnek. A levélhez csatolta a lista szerkesztésének módszertanát és leírását, a becslést tartalmazó táblázatot, valamint a Hatóság iránymutatása szerint elkészített tájékoztatást. A levélben a Kérelmezett felhívta a Kérelmezőket arra, hogy 2021. január 14-éig nyilatkozzanak a számítások helyességéről. A Kérelmezett tájékoztatásában az alábbiak szerepelnek:

− A Kérelmező által kezelt, a Kérelmezőkre vonatkozó személyes adatok o Kérelmező 1:

• „Név: […]

• Életkor: […]

• Becsült vagyon: […] forint

Iktatószám: Ügyintéző:

NAIH-2426-6/2021 […]

Tárgy: kérelmet elutasító határozat

• Vagyon forrása (szektorok, melyben érdekelt + osztalék, ha elszámolásra került): […], […] részvények, ingatlan”

o Kérelmező 2:

• „Név: […]

• Életkor: […]

• Becsült vagyon: […] forint

• Vagyon forrása (szektorok, melyben érdekelt + osztalék, ha elszámolásra került): […], […] részvények, ingatlan”

− A személyes adatok forrása: „Az adatok forrása nyilvánosan elérhető közérdekű adatbázisok (e-beszámoló, Bisnode Partnercontrol, Imedia), sajtóhírek és a szerkesztőségnek küldött közlemények, tájékoztatások.”

− Az adatkezelés célját illetően a Kérelmezett hivatkozott egyrészről a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlament és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdés e) pontjára, aminek megfelelően az adatkezelés akkor jogszerű, ha az közérdekű feladat végrehajtásához kapcsolódik. E tekintetben a Kérelmezett álláspontja az, hogy a Kérelmezett által kezelt személyes adatok üzleti újságíráshoz kapcsolódnak, mely a sajtó ellenőrző szerepének gyakorlását jelenti, ami közérdekű tevékenység.

A Kérelmezett továbbá hivatkozott az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontjára, amelynek értelmében az adatkezelés jogszerű, ha az az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges.

A Kérelmezett kifejtette, abból a célból kezeli az érintettek adatait, hogy a sajtószabadságból fakadó jogait gyakorolja, valamint a sajtó demokratikus társadalomban betöltött tájékoztatási tevékenységét az adatkezelés által megvalósíthassa. A Kérelmezett minden évben rögzíti és közzéteszi nyilvánosan elérhető adatbázisok alapján Magyarország leggazdagabb személyeit és legértékesebb családi vállalkozásait és családjait. Ennek a listának a célja:

• „Célja, hogy tájékoztassa a magyar üzleti világot a legnagyobb üzleti szereplőkről és elmúlt évbeli eredményeikről.

• Célja bizonyos esetekben az is, hogy példát állítson és inspirációt nyújtson arra vonatkozóan, hogy kitartással, kreativitással, szorgalommal és tisztességgel lehet eredményeket elérni Magyarországon.

• Célja továbbá, hogy a magyar társadalom ismerje a legnagyobb gazdasági befolyással rendelkező személyeket, hiszen a gazdasági befolyás önmagában is jelentős közéleti szerepet biztosít egyes személyeknek, ami gyakran egyéb társadalmi, politikai befolyással társul. Az ilyen hatalmi koncentráció megismertetése a társadalommal, illetve az ebben bekövetkező változások rögzítése évről-évre a közérdekű tájékoztatás körébe tartozik. A listák összeállítását követően azokat a Társaság kiadványaiban jelenteti meg, amelyekből anyagi bevétele származik.

• Az adatkezelés célja továbbá az olvasóközönséget a közpénzek felhasználásról, illetve általánosságban az államnak a magyar vállalatok támogatásáról való tájékoztatása.”

− A kérelmezett érdekmérlegelése:

• „Az Érintetteknek jogos érdeke fűződik a személyes adataik védelméhez, továbbá ahhoz, hogy ezeket az adatokat úgy és olyan mértékben kezelje a Társaság, ahogy ők ehhez hozzájárultak. Az érintetteknek joguk van a magánéletük tiszteletben tartásához.

• A Társaság rendszeresen összeállítja és kiadja a leggazdagabb magyarok, illetve legértékesebb családi vállalkozások listáját tartalmazó kiadványokat a […] márkanév alatt, ahogyan azt a […] a nemzetközi piacon, számos országban megteszi. A Társaságnak ez a tevékenysége a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik. A Társaságnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy ezt a tevékenységet továbbra is végezhesse, az eddig a […] márkába fektetett anyagi és egyéb forrásai megtérüljenek és az így létrejövő kiadványokból anyagi haszonra tegyen szert.

• A bárki számára elérhető nyilvántartások és a cégek sajátos nyilvános közléseinek, beszámolóinak részét képező adatoknak és információknak a különböző összeállításokban történő közlése, terjesztése nem sérti a célhoz kötött adatkezelés elvét. A nyilvánosságnak, vagyis az olvasónak pedig jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a Magyarország legvagyonosabb embereire és családjaira vonatkozó közérdekből nyilvános adatokat összegyűjtve ismerhesse meg.

• A Társaság által folytatott adatkezelések és az azokon alapuló nyilvános közlések tartalma nem az Érintettek magán- vagy családi életével, hanem az érdekeltségükbe tartozó vállalkozás tevékenységével, illetve az abból származtatható gazdasági eredményekkel kapcsolatosak. Egyértelműen megállapítható, hogy az ebben a körben kezelt adatoknak, valamint a közléseknek nem az Érintettek családi- és magánéletéhez, hanem a gazdasági- üzleti életben elért eredményeihez van köze. Tekintettel arra, hogy az összeállítások az Érintettek bárki számára megismerhető, közérdekből nyilvános személyes adatain, a gazdasági tevékenységből származó vagyon becsült összegén, illetve a vállalkozás becsült értékén túl nem tartalmaznak további személyes adatokat, továbbá a szócikkek tartalma a cég beszámolóin és nyilvános közlésein alapul, így az adatkezelés nem haladja meg a szükséges és arányos mértéket, a listák archiválása pedig összeegyeztethető az adatkezelés eredeti céljával. A Társaság adatkezelése szükséges és arányos mértékű korlátozását jelenti az információs önrendelkezési jognak.”

− A Kérelmezett a fentieken túl tájékoztatta a Kérelmezőket az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott érintetti jogaikról; a tiltakozáshoz való jogukról, mely alapján érintettként jogosultak arra, hogy a helyzetükkel kapcsolatos okokból tiltakozzanak személyes adataik kezelése ellen; a profilalkotás vonatkozásában, mellyel kapcsolatosan a Kérelmezett álláspontja, hogy mivel a személyes adatok kezelése nem automatizált módon történik, ezért nem történik profilalkotás; valamint az érintettek jogérvényesítési lehetőségeiről. A Kérelmezett továbbá mellékelte a számításokat tartalmazó táblázatot, továbbá a becslés során alkalmazott metodikát tartalmazó dokumentumot.

A Kérelmezők 2021. január 13-án, jogi képviselőjük útján, postai úton levelet küldtek a Kérelmezettnek, melyben elsősorban kifejezték, hogy a Kérelmezett által megjelentetni kívánt „[…]” lista nyomtatott és online változataiban semmilyen módon nem kívánnak szerepelni, tiltakoznak személyes adataik kezelése ellen, továbbá kifejezetten megtiltják személyes adataik nyilvánosságra hozatalát. A Kérelmezők tiltakozásuk részletes előadása előtt, mely az érdekmérlegelés újbóli elvégzését feltétlenül szükségessé teszi, a tényállás tisztázása érdekében az alábbi kérdéseket tették fel a Kérelmezettnek:

„1.1. Felhívjuk a tisztelt Címet pontosan nyilatkozzon a személyes adatok forrásait illetően, hogy mely adatot pontosan milyen adatbázisból, mikor gyűjtött össze, azokat hol és hogyan tárolja. Kérjük pontosítsa a források tekintetében a hivatkozott »sajtóhírek és a szerkesztőségnek küldött közlemények, tájékoztatások« az ügyfeleim vonatkozásában mit jelölnek.

1.2. Kérjük a tisztelt Címet ügyfelem vonatkozásában részletesen fejtse ki a közölt módszertan szerint végzett számításai eredményei, hogy jöttek ki pontosan, hogy ha és amennyiben egy adat helytelen vagy nem aktuális állapotot tükröz, úgy élhessünk az adott részadat vonatkozásában a kiigazítási jogunkkal.

1.3. Kérjük segítsenek az alábbi kiidézett V. pontban feltüntetett rész pontos értelmezésével: »Feltéve, de nem megengedve, hogy az adatkezelés automatizált, úgy annak következménye, hogy az érintett a lista hányadik helyén szerepel«”.

A Kérelmezett 2021. január 15-én elektronikus levélben válaszolt a Kérelmezőknek. Ebben elsődlegesen kifejtette, hogy a szerkesztőség által végzett egyedi érdekmérlegelést követően arra jutott, hogy sem a Hatóság korábbi állásfoglalása alapján, sem egyéb hatályos jogszabályból kifolyólag, sem a tőzsdei kibocsátókra vonatkozó szabályozás, sem pedig újságírói szakmailag nem indokolt, hogy a kérésnek eleget tegyen.

− A Kérelmezett álláspontja szerint – a NAIH/[…], valamint a NAIH/[…] számú határozataiban foglaltakat vitatva – az adatkezelés jogalapját képezi az üzleti újságíráshoz fűződő közérdek érvényesítése az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján. A sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 10. §-a a sajtó számára közérdekű feladatként írja elő a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről történő tájékoztatást. A 3145/2018. (V. 7.) AB határozat alapján a közéleti vita nem csak a közhatalmi intézményrendszer működésének egészét fogja át, hanem felöleli az üzleti élet társadalmi felelősségvállalásának és az üzleti élet világában egyre sokasodó számban jelentkező közéleti kérdéseket is.

− A Kérelmezett előadta, hogy véleménye szerint az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja önmagában elégséges jogalap az adatkezelésre, és a fentebb hivatkozott Hatósági határozatok jogértelmezését tévesnek, a sajtószabadsággal összeegyeztethetetlennek tartja. Ugyanakkor válaszában megjelölte az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontját is, mint jogalapot.

− A Kérelmezett kifejtette, hogy a legsikeresebb magyar vállalkozók jelentős mértékben hozzájárulnak a teljes magyar nemzetgazdaság állapotának alakulásához, és az, hogy egy adott időben egy országban melyek a legnagyobb cégek, egy gazdaság és a társadalom állapotáról sokat elárul. A magyar gazdaság sajátossága, hogy ezek a cégek és tulajdonosaik rendszeresen részesülnek állami megbízásokban, kapnak állami vagy egyéb közpénzből származó támogatásokat. Ez a magyar vállalkozói réteg, valamint az adófizetők számára egyaránt kiemelten fontos, közérdekű információ, különösképp, ha a nemzetgazdaság és nemzetbiztonság szempontjából kiemelkedő súlyú cégekről – […] és […] – van szó. Ennek megfelelően az adatkezeléshez fűződő jogos érdek a közvélemény tájékoztatása, szélesebb értelemben pedig a sajtószabadsághoz való jog gyakorlása.

− A Kérelmezett munkavállalói kizárólag nyilvános adatbázisok alapján állítják össze a listát. Ezen nyilvántartások (ingatlannyilvántartás, cégnyilvántartás, a cégek nyilvános közlései, tőzsdei adatközlései, tőzsdei árfolyam) és a bennük található személyes adatok köre közérdekből nyilvános, hogy a gazdasági élet átláthatóan, megismerhetően működjön.

− A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. § alapján a törvény a cégnyilvánosságot közérdekből írja elő, a (2) bekezdés értelmében a cégiratok teljeskörűen nyilvánosak. Ennek megfelelően a bizalmasság-nyilvánosság közötti érdekmérlegelést a jogalkotó elvégezte, és a felsorolt, Kérelmezett által kezelt adatkörben a nyilvánosság mellett döntött.

− A Kérelmezők érdekeltségébe tartozó […] Zrt. legfőbb két elemét két, nemzetstratégiai szinten is kiemelkedő tőzsdei társaság, a […] és az […] Nyrt. részvényei adják, a cég tulajdonosairól a G7 publikált több cikket, ahonnan a Kérelmezett tudomást szerzett […]. A vagyonkezelőről és annak tulajdonosairól több alkalommal jelentek meg cikkek a médiában, továbbá Kérelmező 1 egyéb érdekeltségeinek gyarapodásában szerepet játszott az is, hogy az ún. „kulturális TAO” rendszerén keresztül jelentős közpénzhez jutott, mely tényről a Kérelmezett szintén a sajtóból értesült. A Kérelmezett – többek között – az így felhasznált közpénzek hasznosulását mutatja meg az általa készített listákkal.

− A Kérelmezett továbbá fontosnak tartotta megjegyezni az alábbiakat:

• „A tőzsdei társaságok, így ideértve a stratégiailag kiemelten fontos cégeket, valamennyi nagyrészvényese szerepelt a korábbi években a listánkon – érintettek azért kerülnek fel arra első alkalommal, mert a szerkesztőség most bizonyosodott meg róla először, hogy a módszertana szerint az érintettek megfelelnek a listán való szereplés kritériumainak.

• A […] transzparensen kezeli azt a sajátos mutatószámot, ami a cégek becsült értékét mutatja, ezzel is jelezve, hogy adott társaság hogyan gazdálkodott – többek között az állami támogatásokkal.

• Érintettek […] eddig is szerepelt a […] nemzetközi rangosárban, azon jelenleg is szerepel vagyonával.”

− A Kérelmezett ezt követően adatkezelési gyakorlatával párhuzamosan fejtette ki egyedi érdekmérlegelését. A Kérelmezett célja, hogy valós képet adjon a hazai vállalkozások helyzetéről, a lehető legteljesebb formában mutassa be a hazai vállalkozások működését. Bárki számára elérhető nyilvántartások, cégek nyilvános közléseinek, beszámolóinak részét képező adatoknak és információknak a különböző összeállításokban történő közlése, terjesztése nem sérti a célhoz kötött adatkezelés elvét. A nyilvánosságnak pedig jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy Magyarország legértékesebb családi vállalkozásaira vonatkozó, közérdekből nyilvános adatokat összegyűjtve ismerhesse meg. A Kérelmezett újságírói tevékenysége azt a hozzáadott értéket adja a nyilvános adatbázisokhoz, hogy a laikusok számára segít értelmezni és összegezni az egyébként nyilvánosan elérhető, de hatalmas mennyiségű információt. Magyarországon a legsikeresebb családi vállalkozók jelentős mértékben hozzájárulnak a teljes nemzetgazdaság állapotának alakulásához: munkahelyeket teremtenek, hozzájárulnak egész térségek fejlődéséhez, befolyásolják a költségvetés adóbevételeit, stb. Az, hogy egy országban melyek éppen a legsikeresebb cégek, egy gazdaság és társadalom állapotáról sokat elárulnak. Magyarországon továbbá különösen aktuális, hogy a politikai kapcsolatoknak milyen szerepük van a gazdaggá válásban. A Kérelmezett álláspontja szerint az előbb felsoroltak az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti érdekmérlegelést is jelentik.

− A Kérelmezett az amerikai […] módszertanát felhasználva, azt a helyi viszonyokra adaptálva közöl rendszeresen listákat. A módszertan alapján a Kérelmezett saját mérőszámot alkot, a hozzáférhető adatok alapján szakértők bevonásával egy közelítő becslést készítenek a cégértékre és a vagyonra vonatkozólag, amely a listán történő elhelyezés alapját jelenti. A tőzsdei társaságok esetében az értékelést a piac végzi el, ezen cégek értéke nyilvános, a tőzsde honlapján a legfrissebb árfolyam alapján szerepel a cég kapitalizációja. A Kérelmezők esetében további fontos kérdés, hogy az általuk felhasznált közpénz milyen módon befolyásolta vagyoni helyzetüket, a közpénz felhasználásának célja teljesült-e.

− A lista közlésének célja, hogy az olvasók képet kapjanak arról, melyek ma a legnagyobb, legértékesebb vállalkozások, azok milyen vagyonelemeket termelnek ki, és ezeknek kik a tulajdonosai. A lista készítését indokolja továbbá, hogy a Kérelmezett tapasztalatai szerint, valamint a magyar gazdaság sajátosságai okán ezek a cégek és tulajdonosaik rendre részesülnek állami megbízásokban, kapnak állami vagy egyéb közpénzből származó támogatásokat. A Kérelmezett célja, hogy bemutassa, ezeket a forrásokat hogyan használják fel, mennyiben járulnak hozzá az adott vállalkozás sikereihez, továbbá tájékoztassa a közvéleményt arról, hogy a nemzetstratégiai szinten kiemelten fontos cégek tulajdonosai milyen érdekeltségekkel rendelkeznek, érvényesítik-e, ha igen, milyen mértékben és célra a pozíciójukkal járó befolyást.

− „Az adatkezelés célja tehát a közvélemény tájékoztatása, szélesebb értelemben pedig a sajtószabadsághoz való jog gyakorlása”.

− A személyes adatok kategóriáit, forrásait illetően a Kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy azok alapesetben a cégadatbázisban is fellelhető adatok, mint a tulajdonosok nevei. A beszámolókból az üzleti eredmény és amortizáció, a pénzeszközök és a hosszú lejáratú kötelezettségek, osztalékok szükségesek a becslés elkészítéséhez. Tőzsdén nem jegyzett ingatlanos vagy pénzügyi szolgáltató cégek esetében a bennük fellelhető eszközökből indulnak ki, majd ezt korrigálják a társaság kötelezettségeivel. Az adatokat minden esetben az e-beszamolo.im.gov.hu címről vagy a BÉT honlapjáról töltötték le.

− A személyes adatok címzettjei […], […] és […] újságírók, a Kérelmezett belső munkatársai, akik a lista elkészítésén dolgoztak. A becsléshez szükséges adatok a lista elkészítéséhez használják fel, azokat a lista elkészítése után törlik.

− A Kérelmezett ezt követően a Kérelmezőket érintetti jogaikról tájékoztatta.

− A Kérelmezők tiltakozása kapcsán a Kérelmezett előadta, hogy a jogos érdek kapcsán előadott érvek érvényesek az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) bekezdésében foglalt kényszerítő jogi érdek vonatkozásában is, igazolva a kényszerítő jogi érdeket. A Kérelmezett álláspontja szerint „a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló újságírói tevékenység már önmagában olyan kényszerítő erejű közérdek, amellyel szemben nem foghat helyt az érintetti tiltakozás”. A Kérelmezőkkel szemben ez különösképp igaz, mivel ők a nemzetgazdaság és a nemzetbiztonság szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró gazdálkodó szervezetek ([…], […]) tulajdonosai, melyekben az állam is tulajdonos. A Ctv. a cégnyilvánosságot közérdekből írja elő, a 10. § (2) bekezdése alapján a cégiratok teljeskörűen nyilvánosak. Az Smtv. szerinti közérdekű tevékenységet jelentő gazdasági újságírás keretében történő felhasználása az ilyen személyes adatoknak célhoz kötött adatkezelését jelenti. Gazdasági tevékenység körében a személyes adatok egy körének nyilvánosságát a jogalkotó rendeli el, így az érdekmérlegelést e tekintetben a jogalkotó már elvégezte, és a felsorolt adatkörben a nyilvánosság mellett döntött. A jogalkotói szinten elvégzett érdekmérlegelés megismétlésére az adatkezelő nem köteles, ahogy arról tájékoztatnia sem az érintettet, mert a jogszabály létezésének és megismerhetőségének ténye ezt már megtette. A tiltakozás továbbá nem igazolta a magánélet sérelmét, részletes indokolást sem tartalmazott e tekintetben.

− A Kérelmezett a profilalkotást illetően kifejtette, hogy álláspontja szerint az érintetti személyes adatok kezelése nem automatizált módon történik, ezért nem lehet profilalkotásról beszélni. A Kérelmezett alkalmazottjai a nyilvános adatbázisokból egyenként kérték le az adatokat, vizsgálták meg azokat s rendszerezték őket. Hozzátette továbbá, hogy „feltéve, de nem megengedve, hogy az adatkezelés automatizált, úgy annak következménye, hogy az érintett a lista hányadik helyén szerepel.”

− A Kérelmezett válaszlevelét a jogérvényesítési lehetőségekről szóló tájékoztatással, továbbá a […] adatvédelmi tájékoztatójára mutató hivatkozással zárta.

A Kérelmezők 2021. január 20-án jogi képviselőjük útján, postai levélben ismételten a Kérelmezetthez fordultak. A Hatóság […] határozatára hivatkozva felhívták a Kérelmezett figyelmét, hogy az „egyéni kiegyenlítő-érdekmérlegelés teszt” elvégzését a Kérelmezett nem kerülheti ki. Addig azonban, amíg a Kérelmezett részéről a megfelelő, teljeskörű tájékoztatást nem kapták meg, tiltakozásuk pontos indokát sem áll módjukban kifejteni. Erre tekintettel a Kérelmezett az egyedi érdekmérlegelést addig nem tudja megkezdeni, míg tiltakozásuk indokait elő nem adják. A Kérelmezők továbbá kérték annak kifejtését, hogyan és miként meríti ki az üzleti életről való beszámolás kategóriáját a listába szedett rangsor, valamint további kérdéseket tettek fel a Kérelmezettnek:

„1.1. Kérjük a feltünteti kívánt cím kontextusában indokolja a közlés megjelenésének módját, körülményeit és a vélemény tárgyát.

1.2. Kérjük vizsgálva saját médium típusát, mivel tartja indokoltnak »[…]« közlésének az apropóját adó eseményt, illetve az arra érkező reakciókat és az adott közlésnek ebben a folyamatban játszott szerepét, hogyan értékeli az üzleti élet viszonylatában.

1.3. Kérjük a fentiekre tekintettel indokolja a név szerinti feltüntetést, miért tartja szükségesnek és miért nem a cégcsoportok rangsorolását választja, ha valóban az üzleti élet prioritásait kívánja szem előtt tartani?

1.4. Kérjük indokolja a névhez kötöttséget miért tartja elengedhetetlennek azzal összevetve, hogy a cégadat-minősége nem azt jelenti, hogy azok bármilyen körben felhasználhatóak lennének. Ezen adatok felhasználása során figyelemmel kell lenni a GDPR 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjára (célhoz kötöttség elve), és az Alkotmánybíróság állásfoglalására, miszerint: »önmagában a köz kíváncsisága, pletykaéhsége nem alapozza meg egy kérdés közérdeklődésre számot tartó jellegét«. [3215/2020. (VI. 19.) AB határozat]

1.5. Kérem szíveskedjenek részünkre a 2020.01.07-én küldött excel táblázatokat a pontos forrás megjelölésekkel feltüntetve mellékelnihogy ellenőrizni tudjuk az egyes adatok nyilvánosságának hitelességét és összevethessük azokat saját adatbázisunkban nyilvántartott adatainkkal. Ennek szükségességét az érintetti kiigazítási jogunk érvényesíthetősége miatt kérjük. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az adatforrások egyes vagyonelemekre vonatkozó megjelölését hiteles forrásmegjelölésekkel – nem más sajtótermékekből (G7-ből) szedett pontatlan, csúsztatásokkal teli információkra alapozva – kérjük megjelölni.

1.6. A módszertani leírásukat/számításaikat kérjük- ismételten és nem általánosságbanügyfeleim tekintetében kimutatott vagyonbecslések és számítások részletes -azaz tételesmegküldésével számunkra ismertetni szíveskedjenek.

1.7. Ha és amennyiben eddigi tájékoztató leveleikben előadottakon túl hivatkozni kívánnak egyéb jogszabályhelyekre, állásfoglalásokra, amelyekre az érdekmérlegelési tesz alkalmával is hivatkozni kívánnak, azt kérjük maradéktalanul tüntessék fel következő válaszlevelükben.

1.8. Érintetti jogainkkal élve ezúton kérjük a Társaságot, hogy minden adatkezelő által kezelt ügyfeleimet érintő – személyes adat másolatát részemre -postai úton – továbbítani szíveskedjen.

1.9. Szíveskedjen igazolni, hogy milyen okiratok, adatok alapján állítják azt, hogy az ügyfeleim […].

1.10. Továbbá kérjük, hogy legyenek szívesek a hivatalos, postai tértivevényes levelezési formára áttérni, az eshetőleges későbbi bírósági úton történő igényérvényesítés miatt. A hivatalos levelezéssel kapcsolatban kérjük jelöljék meg, hogy a főszerkesztőség nevében kihez címezhetjük pontosan a továbbiakban leveleink és annak okirati igazolását is legyenek szívesek megküldeni számunkra. Ezúton kérjük ezen levelünk a Társaság főszerkesztősége nevében eljáró képviselője részére történő továbbítását. Továbbiakban válaszlevelet csak a fent kérelmezettek szerint megnevezett Cím részéről fogadunk el.”

A Kérelmezett 2021. január 25-én kelt levelében – elektronikus és postai úton egyaránt – arról tájékoztatta a Kérelmezőket, hogy az ismételt tiltakozó levélben olyan körülmények tisztázását igénylik, melyekre korábban már teljes körű választ adott. Korábbi álláspontját fenntartja, azt megismételni vagy kiegészíteni nem kívánja. Álláspontja szerint a Kérelmezők 1.1.-1.3. kérdései nem adatvédelmi jogérvényesítésre irányulnak, hanem a […] szerkesztési elveivel kapcsolatosak.

− A Kérelmezők 1.5. kérdésével kapcsolatban kifejtette, hogy a vagyonbecslés alapja a […] Zrt. 2019-es mérlege, melyet a társaság kiegészítő melléklettel, az adózott eredmény felhasználási határozatával, valamint könyvvizsgálói jelentéssel együtt 2020. május 31-én töltött fel a https://e-beszamolo.im.gov.hu felületére. Kérelmező 1 vagyonbecslésének pontosítására még az alábbi cégek mérlegét vette figyelembe: […] Kft., […] Kft., […] Kft., […] Zrt., […] Kft. […] Kft, […] Kft, […] Kft., […] Zrt., […] Kft., […] Kft., […] Kft., […] Kft., […] Kft., […] Kft., […] Kft., […] Kft. Kérelmező 2 vagyonbecslésének pontosítására következő cégek mérlegét vette figyelembe: […] Kft., […] Kft., […] Kft. A számítások pontosítására a következő források, dokumentumok kerültek felhasználásra: […] Zrt. 2019-es kiegészítő melléklete; a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos adatokat a Bisnode Partnercontrol adatbázis, valamint az Igazságügyi Minisztérium honlapján található E-cégjegyzék segítségével ellenőrizték; a […] és az […] részvények értékéről a Budapesti Értéktőzsde honlapjáról tájékozódtak; az osztalékok értékéről a 2019-es jelentésekből.

− A Kérelmezett a Kérelmezők 1.6. kérdése kapcsán előadta, hogy Kérelmező 1 és Kérelmező 2 vagyonbecslésének alapját a […] Zrt. értéke adta, melyet ún. eszközértéken becsültek fel: az eszközök mérlegsorából kivonták a kötelezettségek mérlegsorát. Az eszközök mérlegsorát továbbá korrigálták a […] és az […] részvények értékével, valamint az […] Kft. értékével, mely Kérelmező 2 tulajdonában volt. Kérelmező 1 vagyonbecsléséhez ezt az értéket nem adták hozzá. A kötelezettségek mérlegsorát a tulajdonosoktól kapott tagi kölcsön értékével korrigálták. Mindkét fél esetében hozzáadták az egyéb, becslés végeredményét érdemben befolyásoló érdekeltségeket, majd a becslést kiegészítették a […] és […] részvények aktuális értékével, valamint a részvények után felvett osztalékokkal.

− A Kérelmezők 1.8. kérdésére vonatkozóan a Kérelmezett azt a tájékoztatást adta, hogy az adatok kezelését elektronikus úton végzik a járványhelyzetre tekintettel, amennyiben a Kérelmezők ragaszkodnak a postai úthoz, úgy a Kérelmezett kéri az ezzel kapcsolatos költségek megtérítést.

− A Kérelmezett arról tájékoztatta a Kérelmezőket a Kérelmezők 1.9. kérdését illetően, hogy a G7 portálon megjelent átfogó cikkek miatt jártak utána annak, hogy a Kérelmezők […]. A G7 portálon megjelent cikkek után helyreigazítás nem jelent meg az […] vonatkozó információkkal kapcsolatban, az […] Nyrt. 2018. első negyedévi tájékoztatója […] tünteti fel a Kérelmezőket, valamint több hiteles forrás, köztük az […] szerkesztősége is megerősítette a Kérelmezők […].

− A Kérelmezők 1.10. kérdésével kapcsolatban a Kérelmezett arra hívta fel a Kérelmezőket, hogy hivatalos leveleiket […] vezető szerkesztőnek címezzék. I.2. Az eljárás menete, a Kérelmezők és a Kérelmezett eljárás során tett nyilatkozatai

A Kérelmezők két ízben is a Hatósághoz fordultak. Először 2021. január 28-án, általános állásfoglalás iránti kérelemmel.

A Kérelmezők 2021. február 5-ei keltezéssel, 2021. február 10-én beérkezett, hatósági eljárás megindítására irányuló konkrét kérelmet nyújtottak be a Hatósághoz, melyben előadták, hogy a […] kiadója, a Kérelmezett kifejezett tiltakozásuk ellenére szerepeltette a Kérelmezőket a […] megjelent „[…]” lista nyomtatott és online változatában. A Kérelmezők a kérelemben arra kérték a Hatóságot, hogy a kérelemben előadott tényelőadások és a csatolt mellékletek szerint lezajlott levelezések alapján, amennyiben észlel érintetti jogokat sértő cselekményt a Kérelmezett részéről, úgy a jogsértést állapítsa meg és marasztalja miatta a Kérelmezettet.

− A Kérelmezők előadták, véleményük szerint azzal, hogy a levelezéseikben feltett kérdéseikre a Kérelmezett a válaszadást vagy megtagadta, vagy azokra nem adott kielégítő válaszokat, megsértette a személyes adataik helyesbítéséhez fűződő jogukat.

− Sérült a tiltakozáshoz való joguk azzal, hogy az előbbiekből következően a lényegesnek ítélet adatkezelői jogalapot így nem tudták vitatni.

− A Kérelmezett azzal, hogy egyértelműen hiteltelen forrásmegjelölésekkel élt, megsértette az átlátható adatkezelés elvét, valamint az a személyiségi jogokban is ütközik, továbbá így személyes adataikkal kapcsolatban személyes adataik törlésének jogát sem tudták érvényre juttatni.

− Azzal, hogy tájékoztatásuk és figyelmeztetésük ellenére a […] feltüntette a Kérelmezőket a „[…]” listán, megsértette a Kérelmezők tiltakozásához való joguk érvényre jutását.

− Tekintettel arra, hogy a feltett kérdésekre a Kérelmezett nem vagy nem megfelelő módon válaszolt, a Kérelmezők el sem jutottak az egyedi érdekmérlegeléshez szükséges jogos érdekeik előadásáig, ezáltal sérült a tiltakozáshoz való joguk. A kérelem alapján az általános adatvédelmi rendelet 57. cikk (1) bekezdés f) pontja és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése alapján NAIH-2426-3/2021 számon adatvédelmi hatósági eljárás indult. A beadvány vizsgálata során a Hatóság megállapította, hogy az adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelem hiányos, mivel a kérelem nem tartalmazta a Kérelmezők és képviselőjük azonosításához szükséges valamennyi adatot; nem terjesztettek elő a jogsértés orvoslására vonatkozó határozott kérelmet; valamint a beadványhoz nem mellékelték a meghatalmazott képviseleti jogosultságát igazoló eredeti okiratot sem. Erre tekintettel a Hatóság 2021. március 10-én kelt NAIH-2426-2/2021 számú végzésben hiánypótlásra hívta fel a Kérelmezőket. A Kérelmezők jogi képviselőjük útján 2021. március 19-i keltezéssel pótolták a kérelem hiányait, és tájékoztatták a Hatóságot Kérelmező 1, Kérelmező 2 és jogi képviselőjük személyes adatait illetően, csatolták az ügyvédi meghatalmazás eredeti példányát, továbbá előadták a jogsértés orvoslására vonatkozó határozott kérelmüket.

− A hiánypótlás alapján a Kérelmezők a panaszlevelükben sérelmezett ténybeli és jogi alapon kérték a Kérelmezett magatartásának következtében beállott jogsértés tényének megállapítását, mivel a Kérelmezett megtagadta az ismételt érdekmérlegelési teszt elvégzését.

− A jogellenes megatartás megszüntetését, azaz a sérelmezett cikkekben közzétett adatok visszavonását, törlését, mivel az érdekmérlegelési teszt elvégzésére nem került sor.

− Az eredeti állapot helyreállításán túl adatvédelmi bírság kiszabását, amennyiben azt a Hatóság szükségesnek tartja. A Hatóság 2021. április 22-én kelt NAIH-2426-4/2021 számú végzésben értesítette a Kérelmezettet a hatósági eljárás megindításáról, valamint a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel az alábbi kérdések körében:

− „Mi a célja és jogalapja a Kérelmezők személyes adatai kezelésének? A megfelelő jogalap meglétét pontos jogszabályi hivatkozással, adott esetben dokumentummal igazolja!

− Milyen, a Kérelmezőkre vonatkozó személyes adatok állnak a kezelésében (kategóriákként)?

− Mi a Kérelmezőkre vonatkozó személyes adatok forrása?

− Mikor és milyen módon tájékoztatta a Kérelmezőket a személyes adataik kezeléséről? Kérem, küldje meg a Hatóság részére a tájékoztatást alátámasztó dokumentumokat.

− A Kérelmezők tiltakozáshoz való joguk gyakorlását követően az adatkezelést milyen okból nem szűntette meg?

− A Kérelmezők tiltakozáshoz való joguk gyakorlását követően végzett egyedi érdekmérlegelést? Amennyiben igen, az érdekmérlegelést és annak eredményét alátámasztó dokumentumokat küldje meg a Hatóság részére.” A Kérelmezett a Hatóság felhívására adott, 2021. május 8-én kelt, a Hatósághoz 2021. május 11én beérkezett válaszlevelében a kért tájékoztatást megadta.

− A Kérelmezett elsődlegesen kifejtette, hogy a […] magazin minden kiadványa kapcsán a hatályos magyar jogszabályoknak jár el, és a NAIH/[…], valamint a NAIH/[…] számú határozatokban rögzítettnek megfelelően, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek jogalapon nyugszik az adatkezelés, így az jogszerű. A Hatóság iránymutatásának megfelelően a listán szereplő érintetteket a vagyonbecsléssel együtt egy általános érdekmérlegelésről szóló tájékoztatót küldtek meg, azzal, hogy amennyiben azt igénylik, számukra egyedi érdekmérlegelést is végeznek.

− A Kérelmezett az adatkezelés jogalapjaként az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1)

bekezdés e) és f) pontját jelölte meg, céljaként a közvélemény tájékoztatását közérdekű ügyekben. A Kérelmezett ezt alátámasztandó, megismételte a Kérelmezőknek 2021. január 7-én küldött tájékoztatásában foglaltakat.

− A Kérelmezőkre vonatkozó, a Kérelmezett által kezelt személyes adatok:

• Kérelmezők neve;

• Kérelmezők […];

• az általuk tulajdonolt társaságok 2019-es üzleti évből származó adatai (ún. EBITDA, osztalékok, eszközök és kötelezettségek értéke);

• a tőzsdén jegyzett, nyilvános társaságok esetén a jegyzési árfolyamok.

− A listához kezelt személyes adatokat a […] munkavállalói állítják össze nyilvános adatbázis alapján, úgy, mint az ingatlannyilvántartás, cégbírósági adatok alapján létrehozott cégadatbázis, cégek saját nyilvános közlései, tőzsdei cégek adatközlései, tőzsdei árfolyamok. A Kérelmezők vonatkozásában a cégbírósági adatok alapján létrehozott cégadatbázist, valamint a Budapesti Értéktőzsde honlapján elérhető adatokat használták fel, mivel a Kérelmezők nyilvános kibocsátásban résztvevő, nemzetgazdasági szinten jelentős, stratégiai vállalatokban ([…], […]) érdekeltek. Ezen felül a magyar sajtóban megjelent cikkeket is felhasználtak.

− A Kérelmezett első kapcsolatfelvétele a Kérelmezőkkel 2021. január 7-én történt, a levélhez csatolta a lista szerkesztésének módszertanát és leírását, táblázatban a becslést, valamint a Hatóság iránymutatása alapján elkészített tájékoztatást és általános érdekmérlegelést.

− A Kérelmezett a Kérelmezők tiltakozáshoz való joguk kifejezése után azért nem szüntette meg az adatkezelést, mert a szerkesztőség által végzett egyedi érdekmérlegelést követően arra jutott, hogy sem a Hatóság korábbi állásfoglalása alapján, sem egyéb hatályos jogszabályokból kifolyólag, sem a tőzsdei kibocsátókra vonatkozó szabályozás, sem pedig újságírói szakmailag nem indokolt, hogy a kérésnek eleget tegyen.

− A Kérelmezett végzett egyedi érdekmérlegelést – melyre alapozva utasította el a tiltakozást

–, amit 2021. január 15-én küldött meg a Kérelmező jogi képviselőjének. A Kérelmezők 2021. január 27-én ismét levélben fordultak a Kérelmezetthez – a Kérelmezett álláspontja szerint olyan tájékoztatást kérve, melyet a 2021. január 15-ei levelükben már megküldtek –, melyre a Kérelmezett 2021. február 9-én válaszolt.

− A Kérelmezett ezen felül mellékletként elküldte a Kérelmezőknek küldött levelei másolatát.

II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése alapján Magyarország elismeri és a védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részlehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésekre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelöl rendelkezésekben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális, szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”). Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján személyes adat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjthető, és ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon nem kezelhető („célhoz kötöttség”). Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján a személyes adatoknak az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsnak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”). Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján a személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”). Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése alapján az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”). Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adata személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintettek olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az általános adatvédelmi rendelet (47) preambulum-bekezdése alapján a jogos érdek fennállásának megállapításához mindenképpen körültekintően meg kell vizsgálni többek között azt, hogy az érintett a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és azzal összefüggésben számíthat-e észszerűen arra, hogy adatkezelésre az adott célból kerülhet sor. Az érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek közepette az érintettek nem számítanak további adatkezelésre. […] Személyes adatoknak a csalások megelőzése céljából feltétlenül szükséges kezelése szintén az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül. Személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető. Az érintett jogainak gyakorlására vonatkozó intézkedésekkel összefüggő adatkezelői kötelezettségeket az általános adatvédelmi rendelet 12. cikke határozza meg. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) bekezdése alapján az adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a 13. és 14. cikkben említett valamennyi információt és a 15-22. és 34. cikk szerinti minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (2) bekezdése alapján az adatkezelő elősegít az érintett 15-22. cikk szerinti jogainak a gyakorlását. A 11. cikk (2) bekezdésében említett esetekben az adatkezelő az érintett 15-22. cikk szerinti jogai gyakorlására irányuló kérelmének a teljesítését nem tagadhatja meg, kivéve, ha bizonyítja, hogy az érintettet nem áll módjában azonosítani. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdése alapján az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a 15-22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtott be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (4) bekezdése értelmében, ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (5) bekezdése értelmében a 13. cikk és 14. cikk szerinti információkat és a 15-22. és 34. cikk szerinti tájékoztatást és intézkedést díjmentesen kell biztosítani. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre, ésszerű összegű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést. A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az adatkezelőt terheli. Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikke tartalmazza azt, hogy az adatkezelőnek minimálisan mely adatkezelési körülményekről és hogyan kell tájékoztatniuk az érintetteket, ha a személyes adatokat nem az érintettektől szerezték meg. Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (1) bekezdése alapján ha a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg, az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

a) az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen; c) a személyes adatok tervezett kezelésnek célja, valamint az adatkezelés jogalapja; d) az érintett személyes adatok kategóriái; e) a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen; f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő valamely harmadik országbeli címzett vagy valamely nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az ezek másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az elérhetőségükre való hivatkozás. Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja az érintettre nézve tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükséges következő információkat:

a) a személyes adatok tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; b) ha az adatkezelés a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapul, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről; c) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való joga; d) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban való visszavonáshoz való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; e) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; f) a személyes adatok forrása és adott esetben az, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e; és g) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettekre nézve milyen várható következményekkel bír.

Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (3) bekezdése alapján az adatkezelő az (1) és (2) bekezdés szerinti tájékoztatást az alábbiak szerint adja meg:

a) a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit tekintetbe véve, a személyes adatok megszerzésétől számított ésszerű határidőn, de legkésőbb egy hónapon belül; b) ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy c) ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor. Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (4) bekezdése alapján ha az adatkezelő a személyes adatokon a megszerzésük céljától eltérő további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és a (2) bekezdésben említett minden releváns kiegészítő információról. Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (5) bekezdése alapján az (1)-(4) bekezdést nem kell alkalmazni, ha és amilyen mértékben:

a) az érintett már rendelkezik az információkkal; b) a szóban forgó információk rendelkezésre bocsátása lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényelne, különösen a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, a 89. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek és garanciák figyelembevételével végzett adatkezelés esetében, vagy amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettség valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezen adatkezelés céljainak elérést. Ilyen esetekben az adatkezelőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia – az információ nyilvánosan elérhetővé tételét is ideértve – az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében; c) az adat megszerzését vagy közlését kifejezetten előírja az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog, amely az érintett jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedésekről rendelkezik; vagy d) a személyes adatoknak valamely uniós vagy tagállami jogban előírt szakmai titoktartási kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget is, bizalmasnak kell maradnia. Az általános adatvédelmi rendelet 16. cikke alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését. Az általános adatvédelmi rendelt 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor. Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (2) bekezdése alapján, ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérthető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését. Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés alapján az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:

a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából; b) a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából; c) a 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a népegészségügyi területét érintő közérdek alapján; d) a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez. Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (2) bekezdése alapján, ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (4) bekezdése alapján az (1) és (2) bekezdésben említett jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni. Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése értelmében az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet. Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok jogszabályban összeegyeztetik a személyes adatok e rendelet szerinti védelméhez való jogot a véleménynyilvánítási szabadsághoz és a tájékozódáshoz való joggal, ideértve a személyes adatok újságírás célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelését is. Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (2) bekezdése értelmében a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelésére vonatkozóan a tagállamok kivételeket vagy eltéréseket határozhatnak meg a II. fejezet (elvek), a III. fejezet (az érintett jogai), a IV. fejezet (az adatkezelő és az adatfeldolgozó), az V. fejezet (a személyes adatok harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása), a VI. fejezet (független felügyeleti hatóságok), a VII. fejezet (együttműködés és egységesség) és a IX. fejezet (az adatkezelés különös esetei) alól, ha e kivételek vagy eltérések szükségesek ahhoz, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot össze lehessen egyeztetni a véleménynyilvánítás szabadsághoz és a tájékozódáshoz való joggal. Az általános adatvédelmi rendelet (65) preambulum-bekezdése szerint az érintett jogosult arra, hogy kérhesse a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését és megilleti őt az „elfeledtetéshez való jog”, ha a szóban forgó adatok megőrzése sérti e rendelet vagy az olyan uniós vagy tagállami jogot, amelynek hatálya az adatkezelőre kiterjed. Az érintett jogosult különösen arra, hogy személyes adatait töröljék és a továbbiakban ne kezeljék, ha a személyes adatok gyűjtése vagy más módon való kezelése az adatkezelés eredeti céljaival összefüggésben már nincs szükség, vagy ha az érintettek visszavonták az adatok kezeléséhez adott hozzájárulásukat, vagy ha személyes adataik kezelése egyéb szempontból nem felel meg e rendeletnek. Ez a jog különösen akkor lényeges, ha az érintett gyermekként adta meg a hozzájárulását, amikor még nem volt teljes mértékben tisztában az adatkezelés kockázataival, később pedig el akarja távolítani a szóban forgó személyes adatokat, különösen az internetről. Az érintett e jogát gyakorolhatja akkor is, ha már nem gyermek. Ugyanakkor a személyes adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása, valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, illetőleg közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, vagy a népegészségügy területét érintő közérdekből, közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges. Az általános adatvédelmi rendelet (153) preambulum-bekezdése alapján a tagállamok jogának össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás – ideértve az újságírói, a tudományos, a művészi, illetve az irodalmi kifejezés – szabadságára vonatkozó szabályokat a személyes adatok védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti joggal. Helyénvaló, hogy kizárólag a személyes adatoknak az újságírás, a tudományos, a művészi vagy az irodalmi kifejezés céljából végzett kezelése eltérés tárgyát képezze vagy mentesüljön az e rendelet egyes rendelkezéseiben szereplő követelmények alól, ha ez ahhoz szükséges, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és tájékozódáshoz való joggal összeegyeztessék, amelyet a Charta 11. cikke biztosít. Ez alkalmazandó különösen a személyes adatok audiovizuális területen, valamint a hírarchívumokban és sajtókönyvtárakban történő kezelésére. Következésképpen a tagállamok jogalkotási intézkedések elfogadásával határozzák meg az ezen alapvető jogok közötti egyensúly érdekében a szükséges kivételeket és eltéréseket. A tagállamok kivételeket és eltéréseket fogadnak el az általános elvek, az érintett jogai, az adatkezelő és adatfeldolgozó, a személyes adatoknak harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása, a független felügyeleti hatóságok, az együttműködés és az egységes alkalmazás, illetve az egyedi adatkezelési helyzetek tekintetében. Ha ezek a kivételek vagy eltérések a tagállamok között különböznek, az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jogot kell alkalmazni. A véleménynyilvánítás szabadságához való jog minden demokratikus társadalomban fennálló jelentőségének figyelembevétele érdekében az e szabadsághoz tartozó olyan fogalmakat, mint az újságírás, tágan kell értelmezni. Az Infotv. 38. § (2) bekezdése értelmében a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. A Hatóság feladatait és hatáskörét az általános adatvédelmi rendelet 57. cikk (1) bekezdése, 58. cikk (1)-(3) bekezdései és az Infotv. 38. § (2)-(4) bekezdései határozzák meg részletesen. Az Infotv. 60. § (1) és (2) bekezdése értelmében a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel. Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Eszerint a Hatóság korrekciós hatáskörében eljárva:

a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezet adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit;

b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték; h) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését. Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adtok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslára iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. Az Ákr. 17. §-a értelmében a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti. Az Infotv. 3. § 6. pontja értelmében közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján a közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetők. A Ctv. preambuluma rögzíti, hogy a Ctv. célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa meg a vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba vételének rendjét, és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek vagy más közérdek védelme céljából biztosítsa a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát, közvetlenül vagy elektronikus úton. A Ctv. 10. § (1) bekezdése alapján a cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelyeknek benyújtására a céget – közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok). A Ctv. 10. § (2) bekezdése szerint a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok ideértve az elektronikusan benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is teljeskörűen nyilvánosak. Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóregisztrációs eljárás eredményes lefolytatását követően teljeskörűen nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás iratai e törvény rendelkezései szerint nyilvánosak.

A Ctv. 24. § (1) bekezdés b), f) és h) pontja szerint a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég nevét, jegyzett tőkéjét, vezető tisztségviselője, illetve a cég képviseletére jogosult nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját, továbbá azt a tényt, ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került. A Ctv. 27. § (3) bekezdés a) és e) pontjai szerint a cégjegyzék a 24-26. §-ban meghatározottakon túlmenően a korlátolt felelősségű társaság esetében tartalmazza a) a tagok nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint amennyiben a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladta, vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik, ezt a tényt is, e) közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személye esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát. A Ctv. 27. § (4) bekezdés bc) és bd) pontja szerint a cégjegyzék a 24-26. §-ban meghatározottakon túlmenően zártkörűen működő részvénytársaság esetében tartalmazza bc) amennyiben a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik, a részvényes nevét, természetes személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, bd) egyszemélyes részvénytársaság esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyés, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát. Az Smtv. 4. § (3) bekezdése alapján a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével. Az Smtv. 10. §-a értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről. Az Smtv. 13. §-a alapján a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgálatátások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bírós eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg. Az Smtv. 21. § (1) bekezdése alapján a médiatartalom-szolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről, és felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak megtartásért. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) közéleti szereplő személyiségi jogának védelméről szóló 2:44. § (1)-(3) bekezdései alapján a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben nem a közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. E jog gyakorlásába hatóság csak törvényben meghatározott esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikk 1. bekezdése alapján mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson.

III. A Hatóság döntése

A Hatóság megállapítja, hogy a vizsgált adatkezelés tekintetében a Kérelmezők teljes neve, családneve, […] és a gazdasági tevékenységükre vonatkozó, számszerűsíthető, objektív információ az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján személyes adatnak, az adatokat összegyűjtő, feldolgozó, listába rendező és megjelentető Kérelmezett pedig az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján adatkezelőnek minősül mind az online, mind a nyomtatott formában megjelentetett tartalmak, kiadványok és az azokban közzétett személyes adatok tekintetében. A Kérelmezett által megvalósított adatkezelés az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik.

A Hatóság jelen adatvédelmi hatósági eljárásban valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték és információ alapján arról döntött, hogy sérült-e:

− a Kérelmezők helyesbítéshez való joga (általános adatvédelmi rendelet 16. cikk);

− a Kérelmezők törléshez való joga (általános adatvédelmi rendelet 17. cikk);

− a Kérelmezők tiltakozáshoz való joga (általános adatvédelmi rendelet 21. cikk);

− az átlátható adatkezelés elve (általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a)

pont). III.1. Helyesbítéshez való jog

A Kérelmezők szerint azzal, hogy a Kérelmezett a számítási módszertan Kérelmezők konkrét esetére vonatkoztatva, valamint […] tekintetében nem élt hiteles forrás-megjelöléssel, megsértette a helyesbítéshez való jogukat. A Kérelmezett 2021. január 7-ei levelében a számításokat alátámasztandó részletesen kifejtette a lista összeállítása és a becslés során alkalmazott metodikát (melynek értékelése, auditálása nem tartozik a Hatóság hatáskörébe):

− A Kérelmezett a cégek értékelésében az amerikai anyalap módszertanát vette alapul. Ahol erre lehetőség volt, EBIDTA alapján számolt a cégbírósági adatok figyelembevételével. Iparági szorzót vette alapul a nemzetközi gyakorlat alapján, […], a New York University professzorának listájából kiindulva, de hazai cégértékesítési szakemberekkel egyeztetve, a régiós testvérlapokkal együtt a szorzókat a régióra vagy a magyar piacra szabva.

− Az ehhez kapott értékhez adódott hozzá a cég rendelkezésére álló készpénzállomány, amiből kivonta a hiteleket. E módszer termelőcégek esetén használható. Pénzügyi szolgáltatóknál, ingatlanfejlesztőknél az amerikai anyalap útmutatása alapján a vállalkozásból felhalmozott értékből kiindulva az összes költség levonásra került.

− Egységesen 30 százalék diszkont került levonásra azon cégek értékéből, ahol EBITDAalapon számolt a Kérelmezett.

− A fent ismertetetteken túl a Kérelmezett a Kérelmezők becsléseit tartalmazó táblázatot is mellékelt a leveléhez. A Kérelmezett 2021. január 25-ei válaszlevelében a számítások alapjául szolgáló adatok tekintetében további forrásmegjelöléssel élt:

− A vagyonbecslés alapja a […] Zrt. 2019-es mérlege, melyet a társaság kiegészítő melléklettel, az adózott felhasználási határozatával, valamint könyvvizsgálói jelentéssel együtt 2020. május 31-én töltött fel a https://e-beszamolo.im.gov.hu felületre.

− Kérelmező 1 vagyonbecslésének pontosítására az alábbi cégek mérlegét vette figyelembe a Kérelmezett: […] Kft., […] Kft., […] Kft., […] Zrt., […] Kft., […] Kft., […] Kft., […] Kft., […] Zrt., […] Kft., […] Kft., […] Kft., […] Kft., […] Kft., […] Kft., […] Kft., […] Kft.

− Kérelmező 2 vagyonbecslésének pontosítására az alábbi cégek mérlegét vette figyelembe a Kérelmezett: […] Kft., […] Kft., […] Kft.

− A számítások további pontosítására az alábbi források, dokumentumok kerültek felhasználásra: […] Zrt. 2019-es kiegészítő melléklete; a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos adatokat a Bisnode Partnercontrol adatbázis, valamint az Igazságügyi Minisztérium honlapján található E-cégjegyzés segítségével ellenőrizték; a […] és az […] részvények értékéről a Budapesti Értéktőzsde honlapjáról tájékozódtak; az osztalékok értékéről a 2019es jelentésekből.

− A vagyonbecslések alapját a […] Zrt. értéke adta, amelyet ún. eszközértéken becsült fel a Kérelmezett: az eszközök mérlegsorából kivonták a kötelezettségek mérlegsorát. Az eszközök mérlegsorát korrigálták a […] és az […] részvények értékével, valamint az […] Kft. értékével, mely Kérelmező 2 tulajdonában volt. Ez utóbbi értékét Kérelmező 1 vagyonbecsléséhez nem adták hozzá. A kötelezettségek mérlegsorát a tulajdonosoktól kapott tagi kölcsön értékével korrigálták. Mindkét fél esetében hozzáadták az egyéb, becslés végeredményét érdemben nem befolyásoló érdekeltségeket, majd a becsléseket kiegészítették a […] és […] részvények aktuális értékével, valamint a részvények után felvett osztalékokkal. A Hatóság álláspontja szerint a Kérelmezők […] illetően a Kérelmezett 2021. január 25-ei válaszában az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (2) bekezdés f) pontjának megfelelő választ adott, mikor előadta, hogy a G7 gazdasági portálon megjelent cikkek miatt jártak utána a Kérelmezők […]: […] az […] Nyrt. 2018. első negyedévi tájékoztatója is feltünteti; […] több forrásuk, többek közt az […] is megerősítette. A helyesbítéshez való jog célja, hogy megakadályozza vagy orvosolja azt, hogy az érintettet jogsérelem érje a pontatlanul kezelt adatok miatt. Ehhez az érintettnek nem szükséges megindokolnia kérelmét, azonban az érintettet terheli annak bizonyítása az adatkezelő felé, hogy a kezelt adatok nem felelnek meg a valóságnak, és az új adatok pontosak. Főszabály szerint minden, az érintettre vonatkozó személyes adat a helyesbítéshez való jog hatálya alá tartozik, függetlenül attól, hogy a személyes adatokat közvetlenül az érintettől, vagy más adatkezelőtől, adatalanytól gyűjtötték. Ennek megfelelően a helyesbítéshez való jog gyakorlásának nem feltétele az, hogy az adatkezelő a személyes adatok forrását illetően „hiteles forrás-megjelöléssel” éljen, a kezelt személyes adatok ismeretében az érintett pontosíthatja a rá vonatkozó adatokat, függetlenül azok forrásától. Ezen felül a Kérelmezők az eljárás során, és azt megelőzően is elmulasztották tisztázni, hogy a Kérelmezett által – több alkalommal is – megjelölt források számukra miért hiteltelenek, azok tekintetében milyen okból nem terjesztettek elő érdemi választ, és így mi alapján várták el azok helyesbítését. A fentieket figyelembe véve a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett nem sértette meg az általános adatvédelmi rendelet 16. cikkét. III.2. Törléshez való jog

A Kérelmezők álláspontja szerint az, hogy a Kérelmezett nem szolgált hiteles forrásmegjelöléssel a Kérelmezők […] illetően (lásd III.1. pont), akadályát jelentette a törléshez való joguk gyakorlásának, így ezzel a Kérelmezett megsértette az elfeledtetéshez való jogukat. Személyes adatok törlésére vonatkozó kérelmet az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk szerinti általános szabályai szerint lehet előterjeszteni az adatkezelő felé. Ezt követően adatkezelő felelőssége, hogy a törlési kérelmet a jogszabályi feltételeknek megfelelően minősítse és eldöntse, hogy helyt ad-e a kérelemnek. Az elfeledtetéshez való jog egyrészt az érintett döntésétől függően érvényesíthető jogosultság, másrészt az adatkezelő kötelezettsége, amennyiben a jog gyakorlásának az általános adatvédelmi rendelteben meghatározott valamely esete fennáll.

Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdése taxatíve felsorolja azon eseteket, amikor az érintett kérheti, hogy az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a kezelésében álló személyes adatokat. A felsorolásból kitűnik, e tekintetben is lényegtelen, hogy mi volt a személyes adatok forrása, így a Kérelmezők által hivatkozott, álláspontjuk szerinti hiteltelen forrásmegjelölés valójában nem akadálya az elfeledtetéshez való jog gyakorlásának, az erre irányuló kérelem Kérelmezett részére történő előterjesztésének, ezáltal az általános adatvédelmi rendelet 17. cikkének sérelme nem állapítható meg. III.3. Tiltakozáshoz való jog, különös tekintettel az egyedi érdekmérlegelés elvére

Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen. A tiltakozáshoz való jog funkciója, hogy az adatkezelői és érintetti érdekek között egyensúlyt teremtsen. Egyik oldalon az érintett saját helyzetével kapcsolatos érdekek állnak, amire hivatkozva élni kíván a tiltakozáshoz való jogával, mely indokról, annak személyes jellege folytán az érintett nem köteles nyilatkozni. Az érintett helyzetéből fakadó okokkal szemben pedig az adatkezelő jogos érdeke áll, melyek közül kiemelendő az általános adatvédelmi rendelet által is nevesített adatkezelésen alapuló gazdasági érdek. A tiltakozáshoz való jog gyakorlása következtében az adatkezelő köteles megszüntetni az adatkezelést, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, melyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben. Az adatkezelő ezt egy esetről-esetre elvégzett, az adatkezelő és az érintett jogait és érdekeit összevető egyedi érdemérlegelés útján tudja megállapítani. Az adatkezelő által elvégzendő második, egyedi érdekmérlegelésnek feltétele, hogy a tiltakozáshoz való jogát gyakorló érintett pontosan, kellően részletezve kifejtse, milyen okból tiltakozik az adatkezelés ellen. A Kérelmezők álláspontja az I.2. pont alatt kifejtett, a Kérelmezettel folytatott levelezésükre hivatkozva az, hogy mivel a Kérelmezett a Kérelmezők kérdéseire nem, vagy nem kielégítő tartalommal válaszolt, a Kérelmezők el sem juthattak az egyedi érdekmérlegelés elvégzéséhez szükséges jogos érdekeik előadásáig. Az általános adatvédelmi rendelet (46) preambulumbekezdésében, valamint a 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint elvégzett előzetes érdekmérlegelés szükségszerűen általános jellegű, mely az érintettek adatkezelő által előzetesen felismerhető jogos érdekeit tudja számba venni. Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) bekezdésének funkciója, hogy az érintettek – az adatkezelés megszüntetése érdekében – saját helyzetükkel kapcsolatos okaikat az adatkezelő tudomására hozzák, aki ezáltal az általa korábban nem ismert egyéni szempontok szerinti érdekmérlegelést is el tudja végezni saját, vagy valamely harmadik fél jogos érdekeivel összevetésben. Amennyiben az érintettek e követelménynek nem tesznek eleget, úgy az egyediesített érdekmérlegelés elvégzése objektív okból nem lehetséges. A Kérelmezett ugyanakkor a Hatóság NAIH-2426-4/2021 ügyiratszámú tényállást tisztázó felhívására úgy nyilatkozott, hogy a Kérelmezők tiltakozását követően, annak elutasítása részeként 2021. január 15-én végzett egyedi érdekmérlegelést. A Hatóság álláspontja szerint az I.2. pont alatt részletezett, a Kérelmezők és Kérelmezett között folyó levelezés alapján megállapítható, hogy a Kérelmezők azon kérdéseire, melyek az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott információk megismerésére irányultak, a Kérelmezett érdemben válaszolt, a személyes adatok kezelésével, céljával és forrásával kapcsolatos valamennyi információt megadta a Kérelmezők részére. Tekintettel arra, hogy a Kérelmezők a Kérelmezettől az általános adatvédelmi rendelet 14. cikke szerinti, az érintett rendelkezésére bocsátandó információkat tartalmazó tájékoztatást az általános adatvédelmi rendeletnek megfelelően megkapták, továbbá az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat is a rendelkezésükre bocsátották, a tiltakozásuk alapjául szolgáló indokok, okok kifejtéséhez szükséges minden ismeret a rendelkezésükre állt. Ebből kifolyólag nem helytálló a Kérelmezők azon érvelése, miszerint a Kérelmezett tájékoztatásának elégtelensége akadályozta meg őket abban, hogy a tiltakozásuk alapjául szolgáló jogos érdekeiket előadják. A Kérelmezett – a Kérelmezők mulasztására visszavezethető – objektív okból nem végezhette el megfelelően az egyediesített érdekmérlegelést, tekintettel arra, hogy a Kérelmezők az annak alapjául szolgáló, saját helyzetükkel kapcsolatos okaikat nem adták elő. A Kérelmezett ugyanakkor a rendelkezésre álló információk alapján megpróbálta mégis végrehajtani az egyedi érdekmérlegelést, figyelembe véve azonban azt, hogy a Kérelmezők mulasztása nem róható fel a Kérelmezett terhére, azt a Hatóság érdemben nem vizsgálta. A fentiekre tekintettel az általános adatvédelmi rendelet 21. cikkének sérelme nem állapítható meg. III.4. Átlátható adatkezelés elve

A Kérelmezők kérelmükben kérték továbbá, hogy a Hatóság állapítsa meg az átláthatóság elvének sérelmét, tekintettel arra, hogy a Kérelmezett 2021. január 15-ei válaszlevelében „egyértelműen hiteltelen forrásmegjelölésekkel élt”. Az átláthatóság, transzparencia elve az érintett szempontjából azt a követelményt valósítja meg, hogy az adatalany követni tudja személyes adatai sorsát, megfelelő ismeretekkel rendelkezzen az adatkezelésről. Az általános adatvédelmi rendelet e tekintetben az adatkezelő kötelezettségeként írja elő, hogy az adatkezelőknek proaktív módon megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk az érintettek számára az adatkezelés megkezdése előtt; továbbá az érintettek jogaként határozza meg a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való jogot. Az általános adatvédelmi rendelet (39) preambulumbekezdése alapján az átláthatóság elve megköveteli, hogy az érintett részére nyújtandó tájékoztatás közérthető és könnyen hozzáférhető legyen. Az elv kiemelten vonatkozik az adatkezelő kilétéről és az adatkezelés céljáról való tájékoztatásra. Az átláthatóság elve alapján az érintettet továbbá tájékoztatni kell az adatkezeléssel összefüggő kockázatokról, szabályokról és garanciákról. Ugyanakkor az általános adatvédelmi rendeletben meghatározottak alapján az adatok forrásának hitelességét az átlátható adatkezelés alapelve nem követeli meg, a Hatóság pedig nem rendelkezik hatáskörrel a hitelesség és az újságírói forráseredet minősítésére. A Kérelmezők továbbá nem jelölték meg azt, hogy mire alapítják az átláthatóság hiányát, a Kérelmezett pedig több levelében is megjelölte a kezelt személyes adatok forrását. Az előbbiekre tekintettel az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjának sérelme nem állapítható meg. Fentiekre tekintette a Kérelmezők kérelmét a Hatóság elutasítja.

IV. Eljárási szabályok

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. A Hatóság jelen határozatot a Kérelmezők mellett a Kérelmezettnek, mint panaszolt adatkezelő részére is megküldi.

* * * Jelen döntés az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapszik. A határozat és a végzés az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésükkel véglegessé válnak. Az Ákr. 112. §-a, és 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak. A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Főváros Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6)

bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A Hatóság döntésével szembeni keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és a 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. A Hatóság az eljárás során túllépte az Infotv. 60/A. § (1) bekezdése szerinti százötven napos ügyintézési határidőt, ezért az Ákr. 51. § b) pontja alapján tízezer forintot fizet a Kérelmezőknek – Kérelmezők írásban megjelölendő választása szerint – bankszámlára utalással vagy postai utalvánnyal. Budapest, 2021. augusztus

Üdvözlettel:

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár