Ügyszám: NAIH-5361-1/2022.

## Tárgy: kérelemnek részben helyt adó határozat

Előzmény: NAIH-2160/2021.

## H A T Á R O Z A T

## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […] (lakóhely: […].)

kérelmező (a továbbiakban: Kérelmező) hozzáférési jogának megsértése tárgyában 2020. február 4-én benyújtott kérelmére a Budapesti Ügyvédi Kamarával (székhely: 1055 Budapest, Szalay utca 7.) (a továbbiakban: Kérelmezett) szemben indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza: I. A Hatóság a Kérelmező kérelmének részben helyt ad és

## I.1. megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) és (3)

bekezdését, valamint az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a Kérelmező 2021. december 23. napján kelt kérelmére határidőn belül nem válaszolt. I.2. A Hatóság a kérelem azon részét, mely szerint a Hatóság utasítsa a Kérelmezetett a hozzáférési kérelem teljesítésére, elutasítja. I.3. A Hatóság az I.1. pontban megállapított jogsértések miatt - azzal, hogy újabb adatvédelmi jogsértés megállapítása esetén a jogkövetkezmények megállapításakor a jelen jogsértést, mint előzményt fokozott súllyal veszi majd figyelembe – figyelmeztetésben részesíti. A határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtania elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 61. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Hatóság a jelen határozatot közzéteszi a Hatóság honlapján.

## I N D O K O L Á S

## I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

A Kérelmező a Hatósághoz 2021. február 4. napján adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmet nyújtott be, amely szerint a Kérelmezett egykori tagjaként több éve próbálja elérni, hogy a Kérelmezett megfelelően tájékoztassa a számlaegyenlegéről és az azon szereplő tételek kialakulásának okairól és jogalapjáról. Emiatt 2020. 10. 01. napján elektronikus levél formájában megkereséssel fordult a Kérelmező felé, melyben kérte, hogy küldjék meg részére a felfüggesztő és kizáró határozatot, illetve a nyilvántartott számlaegyenleget, továbbá 2020. 12. 12 -én postai úton hozzáférési kérelemmel is fordult a Kérelmezetthez és az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdésére hivatkozva kérte, hogy tájékoztassa a személyes adatai kezeléséről, valamint minden egyéb körülményről, melyet a hivatkozott, általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdése megjelöl. A Kérelmező kérte továbbá a Kérelmezettet, hogy tájékoztassa a nyilvántartott számlaegyenlegéről, tartozásról, a nyilvántartott tartozás szerinti jogalapjáról, valamint a 2011. évi tagdíj nemfizetés miatti felfüggesztő, majd kizáró határozatról, azok meglétéről.

A Kérelmező a Hatósághoz benyújtott kérelméig a megkereséseire Kérelmezettől választ nem kapott.

A kérelem vizsgálata során a Hatóság megállapította, hogy a kérelem az Infotv. 60.§ (5) bekezdésének nem felelt meg, mert nem tartalmazta a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet, ezért a Hatóság 2021. 02. 19 -én kelt, NAIH-2160-3/2021. számú végzésben hiánypótlásra hívta fel a Kérelmezőt, amely felhívásnak a Kérelmező 2021. 03. 05.-én kelt, és a Hatósághoz 2021. 03. 10. napján beérkezett válaszlevelében eleget tett és kérte a Hatóság kifejezett döntését az érintetti jogai megsértése tárgyában, valamint kérte, hogy figyelmeztesse az adatkezelőt a jogsértésre, marasztalja el és utasítsa az adatkezelőt az érintetti kérelmének teljesítésére, továbbá szankció, közigazgatási bírság kiszabására kérte a Hatóságot. A Kérelmező hiánypótlásával a kérelem 2021. március 10. napján teljessé vált.

A Hatóság a 2021. 03. 18 -án kelt, a Kérelmezett által 2021. 03. 24-én átvett, NAIH-2160-5/2021. számú végzésében a tényállás tisztázására hívta fel a Kérelmezett, aki a 2021. 04. 08 -án arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy a tényállás tisztázó végzésben előadottakat részben vitatja, ugyanis a Kérelmező a Kérelmezetthez benyújtott kérelmében feltett kérdések egy részével kapcsolatosan már korábban tájékoztatást kapott.

A Kérelmezett nyilatkozatában előadta, hogy a Kérelmező a tagdíjfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, ezért három felszólítást követően, 2011. 07. 04 -én hozott határozattal a Kérelmezett elnöksége igazgatási úton a Kérelmezőt a 2011. július 4. napján hozott határozatával törölte a tagnyilvántartásból. Ezen határozat 2011. 08. 24 -én emelkedett jogerőre. Ekkor a Kérelmező egyenlege […] Ft tartozást mutatott.

A Kérelmező 2017. 10. 18 -án megkereste a Kérelmezettet, és aziránt érdeklődött, hogy “a 2011. évben történt tagdíjnemfizetés miatti igazgatási törlésre, illetve egy büntetőeljárás miatti felfüggesztése” akadályát képezi-e a jogtanácsosi felvételének. Erre a kérdésre a Kérelmező még azon a napon választ kapott. Ezt követően a levelezés tovább folytatódott a Kérelmező és a Kérelmezett között, melynek során szóba került a Kérelmezőnek a Kérelmezettnél nyilvántartott egyenlege. Az a tagdíjtartozás, ami miatt a Kérelmező igazgatási úton törölve lett, időközben elévült, így a Kérelmezett tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy a TAGDÍJ -ÉS KÉSEDELMI TAGDÍJHÁTRALÉKA a 2016. Eln. [...] számú határozat alapján törlésre került.

A Kérelmezőt a fentieken túlmenően a Kérelmezett fegyelmi tanácsa fegyelmi vétség elkövetése miatt 150 000 Ft összegű pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, és ezen felül eljárási költségként összesen 65 300 Ft-ot kellett volna megfizetnie. A fegyelmi határozat 2013. 06. 07 -én emelkedett jogerőre. A fegyelmi bírságot illetően a Kérelmező 2015. 07. 22.-én felszólító levelet kapott a Kérelmezettől. Mivel a tartozásról igazolható módon fizetési felszólítást küldött a Kérelmezett, ezért az elévülési idő a tartozás vonatkozásában újra kezdődött. Az illetékes kamarai ügyintéző ezért a Kérelmezőt arról is tájékoztatta, hogy a 2012. F. […] számú ügyhöz kapcsolódó bírságot és eljárási költséget szükséges kiegyenlítenie, melynek összege 215.300 Ft.

A Kérelmezett tájékoztatása szerint a Kérelmezett elnöksége 2020. 09. 07 -én határozatot hozott, melynek értelmében a behajthatatlan tartozások törölhetők. Mivel a Kérelmező fegyelmi bírságból és eljárási költségből eredő tartozása 2020. 07. 22.-én elévült, ezért a tartozás törlésre került.

A Kérelmezett nyilatkozata alapján tehát a Kérelmezőnek a 2021. március 18 -án, a válaszlevél keltének napján nem volt nyilvántartott tartozása.

A Kérelmezett nyilatkozata szerint a Kérelmező 2020. 12. 12 -én kelt hozzáférési kérelme a Kérelmezetthez 2020. 12. 23 -án érkezett meg. A Kérelmezett állítása szerint a szolgáltató irodája és székháza 2020. 12. 19. és 2021. 01. 03. között - mint minden évben - zárva tartott, ebben az időszakban ügyintézési munka nem folyt, ezért az ügyintézésre nyitva álló határidő 2021. 01. 04 -én kezdődött.

Mivel a megkeresés a személyes adatokon túlmenően pénzügyi nyilvántartást érintő kérdésekre is irányult, ezért az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdése alapján a kérelem összetettsége okán a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül a kérelem megválaszolása a Kérelmezett szerint nem volt lehetséges, ezért szükséges volt a határidőt további két hónappal meghosszabbítani. A Kérelmezett nem vitatja, hogy a határidő meghosszabbításáról és ennek okairól a Kérelmezőt nem tájékoztatta a hivatkozott bekezdés szerint, ugyanakkor Kérelmezett álláspontja szerint a meghosszabbított határidőn belül, 2021. 04. 02. napján megválaszolta a Kérelmező levelét.

A Kérelmezett csatolta a Kérelmező 2020. 12. 12 -én kelt kérelmét, a 2020.ELN. […] számú határozatát, a 2016. ELN. […] számú határozatát, valamint az adatkezelési tájékoztatóját, illetve a 2021. 04. 02 -én a Kérelmezőnek küldött válaszlevelét.

A Kérelmezett tájékoztatta továbbá a Hatóságot, hogy az adatkezelése alapvetően a GDPR 6. § (1) c) és e) pontjain alapul. A Kérelmezett nyilatkozata szerint a vonatkozó jogszabályok - az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) - pontosan meghatározzák a nyilvántartandó adatok körét, mely adatok tárolására is törvényi szintű szabályozás vonatkozik.

A Kérelmezett hivatkozott továbbá az Üttv. 11. §-ra, melynek értelmében nincs lehetősége csatolni a Kérelmezővel összefüggésben hozott egyedi döntéseket tekintettel a titoktartási kötelezettségre.

A Hatóság a NAIH-2160-7/2021. számú végzésében felhívta a Kérelmezettet annak igazolására, hogy a Kérelmező kérelmének megválaszolására nyitva álló határidőt két hónappal meghosszabbította, illetve igazolja, hogy a kérelem megválaszolásához szükséges információk összegyűjtése már a Hatóság eljárásának megindulásáról való tudomásszerzés előtt megkezdődött. Ezen kívül a Hatóság kérte, hogy nevezze meg, pontosan mit tekint ügyvédi titoknak a jelen ügyben, továbbá indokolja, hogy miért áll fenn az ügyvédi titoktartási kötelezettsége.

A Kérelmezett 2021. május 25.-én érkezett levelében arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy a 2021. április 8.-án írt levelében foglaltakat változatlan tartalommal fenntartja, így értelmezésük szerint az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdése lehetőséget ad a 30 napot követően további 60 napos határidő hosszabbításra, tehát számítása szerint a két hónapos meghosszabbított határidőt, ami szerinte 2021. január 4. napján kezdődött és április 4. napján járt le, nem lépte túl.

A Kérelmezett ezen nyilatkozatában előadta továbbá, hogy az Alapszabálya részletesen rögzíti a Kérelmezett tisztségviselőinek hatáskörébe tartozó feladatköröket. Tekintettel arra, hogy első körben a megkeresés pénzügyi adatokat érintett, így 2021. január 4 -én – az ügyintézési határidő kezdetével első ízben a pénzügyi kérdések tisztázása vált szükségessé, így a Kérelmezett szervezetén belül 2021. január 29.-én az adatvédelmi tisztviselő is megkapta az anyagot. Az egyes részlegekről beérkezett válaszok összehangolása és összevetése volt a következő feladat, a megkapott adatok értékelését és döntését követően, aminek értékelésére egy külsős kollégát is bevontak 2021. február 5 -én. A határidő hosszabbításról belső irat, külön feljegyzés nem született. Az ügymenetet pedig nyilvánvalóan lassította a 2021. március 8.-án hatályba lépő, a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III.5.) Korm. rendelete is, melynek értelmében a 6. § (1) bekezdése alapján a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség vagy helyszín köteles volt zárva tartani.

A pénzügyi nyilvántartást érintő adatok összegyűjtését illetően a Kérelmező által vitatott, a 2013. június 7. napján jogerőssé vált fegyelmi határozatból eredő tartozás a Kérelmezett lezárt, 2013-as pénzügyi évét érintette. Az ezen pénzügyi évhez kapcsolódó iratanyag már irattározásra került, így annak papír alapú aktáit az irattárból kellett kikérni. Az adatok összegyűjtése az év eleji ügyintézési szünet végét követően, a 2021. január 4. napján indult héten kezdődött meg.

A Kérelmező hozzáférési kérelmének megválaszolásához szükséges információk összegyűjtése a Kérelmezett nyilatkozata szerint már a Hatóság eljárásának megindulásáról való tudomásszerzés előtt elkezdődött, melyet a Kérelmezett a 2021. január 7. napján kelt „Feljegyzés” elnevezésű dokumentummal igazol. Ebből állítása szerint megállapítható, hogy a Kérelmező személyéhez kapcsolódó tartozások már ebben a feljegyzésben is említésre kerültek, azok törlésének pénzügyi oldalról történő megindokolása és megerősítése pedig szükséges volt.

A Kérelmezett nem vitatta, hogy a határidő-hosszabbítás tényéről a Kérelmezőt nem tájékoztatta. A Kérelmezett nyilatkozata szerint a válaszadással azon volt, hogy a Kérelmezőben kialakult bizonytalan helyzet tisztázásra kerüljön, annak ellenére, hogy megítélése szerint a Kérelmező tájékoztatása részben már megtörtént.

A Kérelmezett csatolta a Kérelmezővel folytatott teljes levelezését, valamint 2021. január 7. napján […] ügyszámon kelt „Feljegyzés” elnevezésű dokumentumot. A Kérelmezett nyilatkozatában kifejtette, hogy az ügyvédi titokként kezelendő adatok köre – az ügyvédi tevékenység sokszínűségéből adódóan – nehezen behatárolható. Ez az oka annak is, hogy erre nézve az ügyvéd számára a titoktartási kötelezettséget megállapító Üttv. sem tartalmaz iránymutatást. A törvény a titoktartási kötelezettség körében csak arról rendelkezik, hogy az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. Az ügyvédi titokkör elemeinek taxatív felsorolása a gyakorlatban lehetetlen, hiszen az egyaránt felölelheti a megbízó személyes adatait, üzleti titkait, nem ritkán a bank –vagy adótitok körébe tartozó adatokat, családjogi, orvosi és személyállapottal kapcsolatos ügyekben az ügyfél – adott esetben az ellenérdekű fél – családi kapcsolataira, egészségi állapotára vonatkozó tényeket.

A Kérelmezett nyilatkozatában előadta, hogy a Kérelmezett, a Kérelmező és a Hatóság között fennálló titoktartási kötelezettség egy sajátos titoktartási kötelezettség, hiszen a törvény előírása szerint a megismert ügyvédi titok megtartására köteles a Kérelmezett, akként, hogy közben a Hatósággal történő együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. Így az Üttv. 11. § (2) bekezdése alapján biztosan ügyvédi titoknak kell tekinteni a Kérelmező fegyelmi ügyében hozott egyedi határozatát, amit – a Kérelmező, mint titokgazda felmentése nélkül – a Kérelmezett nem tud a Hatóság tudomására hozni.

A Hatóság 2021. augusztus 16. napján kelt, NAIH-2160-9/2021. ügyszámú tényállás tisztázó végzésben felhívta a Kérelmezőt, hogy nyilatkozzon arról, hogy a Kérelmezett 2021. április 2.-án küldött levelében választ adott-e a 2020. december 12 -én kelt hozzáférési kérelmében feltett kérdésekre, vagy ha kapott rá választ, pontosan jelölje meg, miért nem felel meg a számára és az a hozzáférési kérelmének mely pontját érinti.

A Kérelmező a végzést a lakóhelyén nem vette át, a végzés „nem kereste” jelzéssel visszaküldésre került a Hatósághoz. Erre tekintettel a Hatóság 2021. szeptember 21 -én kelt, NAIH-2160-10/2021. ügyszámú végzésben ismételten megkereste a Kérelmezőt. A Kérelmező a végzést a lakóhelyén nem vette át, a végzés „nem kereste” jelzéssel visszaküldésre került a Hatósághoz. A Hatóság 2021. október 25. napján kelt, NAIH-2160-11/2021. ügyszámú végzésben ismételten megkereste a Kérelmezőt, azonban a Kérelmező a végzést nem vette át, a végzés „nem kereste” jelzéssel visszaküldésre került a Hatósághoz.

Tekintettel arra, hogy a NAIH-7362-1/2021. ügyszámon folyamatban lévő ügyből a Hatóságnak hivatalos tudomása van arról, hogy a Kérelmező lakcíme […] szám alatt található, ezért a Hatóság a 2021. november 24 -én kelt, NAIH-2160-12/2021. ügyszámú végzésben megkereste a Kérelmezőt a lakcímén. A Kérelmező a végzést 2021. december 2 -án átvette, azonban arra válasz a mai napig nem érkezett.

## II. Az ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján a jelen ügy szerinti adatkezelésre az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni.

Az általános adatvédelmi rendelet jelen ügyben releváns rendelkezései a következők:

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pont: „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdés alapján az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a 15–22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.

Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (4) bekezdés alapján, ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (5) bekezdés alapján a 13. és 14. cikk szerinti információkat és a 15–22. és 34. cikk szerinti tájékoztatást és intézkedést díjmentesen kell biztosítani. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre: a) észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy b) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést. A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az adatkezelőt terheli.

Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdés alapján az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon: a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket; d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen; f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ; h) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (3) bekezdés alapján az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri.

Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (4) bekezdés alapján a (3) bekezdésben említett, másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b), c), g) és i) pont alapján a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett.

Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (1)-(2) és (5) bekezdés a)-b) pont: (1) Valamennyi felügyeleti hatóság biztosítja, hogy e rendeletnek a (4), (5), (6) bekezdésben említett megsértése miatt az e cikk alapján kiszabott közigazgatási bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.

(2) A közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)–h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket: a) a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke; b) a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege; c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés; d) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket; e) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések; f) a felügyeleti hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke; g) a jogsértés által érintett személyes adatok kategóriái; h) az, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel; i) ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a tárgyban elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés; j) az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint k) az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség.

(5) Az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni: a) az adatkezelés elvei – ideértve a hozzájárulás feltételeit – az 5., 6., 7. és 9. cikknek megfelelően; b) az érintettek jogai a 12–22. cikknek megfelelően.

Az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel.

Az Infotv. 75/A. § szerint a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó - jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott - előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt - az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban - elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (a továbbiakban: Ákr.) 5. § [Az ügyfélre vonatkozó alapelvek]

(1) Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet.

Az Ákr. 62. § [A tényállás tisztázása] (1) Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le. (2) A hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a hatóság által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték. (3) A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. (4) A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli. Ákr. 35. § (3) bekezdés alapján az ügyfél kérelmével a tárgyában hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezhet. Az Ákr. 50. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ügyintézési határidőbe nem számít be az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. Az Üttv. 9. § (1) bekezdése alapján ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. A (2) bekezdés szerint ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is. Az Üttv. 13. § (3) bekezdése szerint a védekezés céljából készült irat hatósági, bírósági és más közhatalmi eljárásban bizonyítékként nem használható fel és - az ezen alcímben meghatározott esetek kivételével - közhatalmi szervek által nem vizsgálható meg, nem foglalható le, illetve nem másolható le, annak felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása megtagadható. E jogairól az érintett lemondhat, kivéve, ha az irat büntetőügyben való védelemhez kapcsolódik. Az Infotv. 71. § (1) bekezdése alapján a Hatóság eljárása során - az annak lefolytatásához szükséges mértékben és ideig - kezelheti mindazon személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek az eljárással összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. (2a) Védekezés céljából készült irat esetén az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

## III. Döntés:

A Kérelmező kérelmében kérte a Hatóság kifejezett döntését az érintetti jogai megsértése tárgyában, valamint kérte, hogy figyelmeztesse az adatkezelőt a jogsértésre, marasztalja el és utasítsa az adatkezelőt az érintetti kérelmének teljesítésére, továbbá szankció, közigazgatási bírság kiszabására kérte a Hatóságot.

## III.1. A Kérelmező érintetti kérelme

A Kérelmező a 2020. október 1-ei levelében a beadványának tárgyát nem jelölte meg egyértelműen, így azt sem, hogy az érintetti jogát kívánja gyakorolni. A Kérelmező az eljárás során a 2020. október 1-ei levelének tárgyát a tartozásával összefüggő általános tájékoztatáskérésként jelölte meg.

Azonban a 2020. december 12 -én kelt levelének tárgyát már „hozzáférési jog gyakorlása, adathordozhatósági jog gyakorlás – GDPR” –ként jelölte meg. A Kérelmező kérelméhez csatolta a belföldi tértivevényt, melynek alapján megállapítható, hogy az érintetti kérelem 2020. 12. 23. napján kézbesítésre került a Kérelmezettnek. A Kérelmező a kérelmében egyértelműen meghatározta a kérelme elsődleges célját, vagyis azt, hogy a GDPR szerinti hozzáférési jogával kívánt élni. Az eljárás során ennek az érintetti kérelemnek a Kérelmezett általi kezelését vizsgálta a Hatóság.

A vizsgált adatkezelés tekintetében a számlaegyenleggel, tartozással, a kamarai tagsággal összefüggő kamarai nyilvántartásokban, iratokban szereplő, a Kérelmezőre vonatkozó információ a GDPR 4. cikk 1. pont szerint a Kérelmező személyes adatának, a Kérelmezett adatkezelőnek, az adatok nyilvántartása és őrzése a GDPR 4. cikk 2. pontja alapján adatkezelésnek minősül, melyre a GDPR szabályai alkalmazandók.

## III.2. A Kérelmező érintetti jogainak megsértése

Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdése szerint az érintett jogosult arra, hogy személyes adataihoz hozzáférést kapjon.

Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3)-(4) bekezdései alapján az érintetti kérelemre az adatkezelő köteles egy hónapon belül érdemben válaszolni. Ezen határidő különleges körülmények miatt legfeljebb további két hónappal hosszabbítható, azonban az eredeti egy hónap letelte előtt ekkor is köteles az adatkezelő tájékoztatást küldeni arról, hogy mit tett addig, és milyen okból szükséges a határidő meghosszabbítása.

A Kérelmezett az eredeti egy hónap letelte előtt nem teljesítette a Kérelmező hozzáférési joga gyakorlására irányuló kérelmét, és a határidő hosszabbítás szükségességét sem jelezte a Kérelmezőnek. Ezt az eljárás során a Kérelmezett is elismerte.

A Kérelmezett nyilatkozata szerint, mivel a Kérelmezett szolgáltató irodája és székháza 2020. 12. 19. és 2021. 01. 03. között zárva tartott, ebben az időszakban ügyintézési munka nem folyt, az ügyintézésre nyitva álló határidő 2021. 01. 04 -én kezdődött.

Az általános adatvédelmi rendelet 12. § -ában megszabott határidőt naptári napban és nem munkanapban kell számítani, ebből kifolyólag a kérelem teljesítésére rendelkezésre álló határidő 2020. december 24. napján és nem 2021. január 4. napján kezdődött.

A Hatóság ezzel összefüggésben rögzíti, hogy az alább idézett kamarai szabályzatok is naptári napban számítják az érintetti kérelmek válaszadásának határidejét:

- A Kérelmezett honlapján közzétett Alapszabály 131. pontja szerint „A Kamara az általa kezelt adatokat a mindenkor hatályos minősített adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályokban foglaltak szerint kezeli. E körben a szükséges nyilvántartásokat, beszámolókat, adatszolgáltatásokat elvégzi.” - A Magyar Ügyvédi Kamara az adatvédelmi szabályzatának „XVI. Tájékoztatás, tiltakozási jog, adattörlés, adatkezelés korlátozása” című fejezet 3. pontjában rögzíti, hogy az Ügyvédi Kamara köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban tizenöt (15) napon belül írásban, közérthető formában, ingyenesen megadni a tájékoztatást. Az adatvédelmi szabályzat a határidő szüneteltetéséről, felfüggesztéséről, nem rendelkezik.

A határidő számítására a Kérelmezett szabadságolási rendjének nincs hatása, mert a feladat-ellátás folyamatosságát a Kérelmezettnek is biztosítania kell. E kötelezettségtől való eltérés lehetőségére sem az Üttv., sem a Magyar Ügyvédi Kamara, sem a Kérelmezett belső szabályai nem tartalmaznak utalást. A Kérelmezett által hivatkozott 2021. március 8 -án hatályba lépett szigorító intézkedések sem minősülnek kimentési oknak, mert az érintetti joggyakorlás nem személyes megjelenést igénylő szolgáltatás.

A Kérelmezettnek is kötelessége a munkavégzést úgy megszervezni, hogy a GDPR rendelkezéseinek megfelelően, határidőben teljesítse a hozzáférési kérelmeket.

A Kérelmezett a GDPR 12. cikk (5) bekezdése szerinti okokból tagadhatta volna meg a hozzáférési kérelem teljesítését. A Hatóság megállapította, hogy a Kérelmezett a Kérelmezőnek utólagosan, 2021. április 02 án megküldött levelében a kérelem túlzó jellegére nem hivatkozott, ezért a Kérelmező által a GDPR alkalmazása óta első ízben benyújtott, hozzáférési kérelme vonatkozásában alaptalanul hivatkozott az eljárás során arra, hogy korábban már adott tájékoztatást a kért adatokról és másolatot a határozatokról.

Fentiekre tekintettel a Kérelmezett megsértette a GDPR 15. cikk (1) és (3) bekezdését, továbbá a 12. cikk (3) bekezdését, mivel a kérelem beérkezését követő egy hónapon belül nem válaszolt és határidőhosszabbítást sem közölt a Kérelmező hozzáférési kérelmére, tehát a GDPR szerinti határidőn belül a hozzáférési jogát nem biztosította.

A Kérelmezett határidőn túl sem biztosította a Kérelmező hozzáférési jogát mindaddig, amíg a Hatóság jelen eljárásáról tudomást nem szerzett, vagyis a Hatósági eljárás hatására intézkedett, mert a Kérelmezett a Hatóság végzésének 2021. március 24-i átvétele után küldött választ a Kérelmezőnek. A kérelem ezen megválaszolása azonban a vizsgálandó időszak (a hozzáférési kérelem benyújtásától a Hatóság eljárásának megindulásáig) és a jogsértés megállapítása szempontjából nem releváns, hanem a szankcionálási szempontok között értékelendő.

## III.3. Kérelmezettnek a hozzáférési kérelem teljesítésére kötelezése

A Hatóság a kérelemnek a hozzáférési kérelem teljesítésére való kötelezésre irányuló részét okafogyottság miatt elutasítja, mivel 2021. április 2 -án a Kérelmezett megküldte a jogerős fegyelmi határozatot, valamint a törlő határozatot a Kérelmező részére, illetve az eljárás időtartama alatt, a Hatóság döntéshozatala előtt már intézkedett a tájékoztatás Kérelmező részére történő megadásáról. A Kérelmezett tájékoztatta a Kérelmezőt a Kérelmezettnél nyilvántartott tartozásáról, a Kérelmező személyes adatai tárolásának időtartamáról, valamint arról, hogy amennyiben a Kérelmező úgy ítéli meg, hogy a Kérelmezett megsértette a Kérelmező személyes adatainak kezelése során az általános adatvédelmi rendeletet, akkor a Hatóságnál panaszt nyújthat be, illetve a Kérelmezett adatvédelmi tisztviselőjének elérhetőségéről.

A Kérelmező a Kérelmezett által 2021. április 2 -án megküldött választ nem kifogásolta, azóta a Hatósággal nem működik együtt, ezért a Kérelmező hallgatását ellenkező bizonyíték hiányában a Hatóság úgy értékelte, hogy a hozzáférési kérelme teljesítésére történő kötelezés okafogyottá vált.

## III.4. Tényállás tisztázása és ügyvédi titok

A Hatóság az eljárási és adatmegismerési jogosultsága tekintetében, a kérelmezetti nyilatkozatokkal összefüggésben az alábbi megjegyzéseket teszi:

A Hatóság a NAIH-2160-5/2021. számú végzésében a tényállás tisztázása körében nyilatkoztatta a Kérelmezettet arról, hogy válaszolt-e a Kérelmező érintetti kérelmére, és amennyiben igen, kérte a Kérelmezőnek küldött válasz másolatát.

A Kérelmezett megküldte a Hatóságnak a 2021. április 2-i válaszának másolatát, annak mellékletei nélkül és az Üttv. 11. § -ában előírt titoktartási kötelezettségére hivatkozással megtagadta a Kérelmezővel összefüggésben hozott döntéseket – mint az érintetti kérelemre adott válasz mellékletei - Hatóságnak való megküldését

A Hatóság álláspontja szerint azonban a Kérelmezőre vonatkozó egyedi határozatok nem minősülnek ügyvédi titoknak. Mivel a Kérelmezővel szemben folytatott fegyelmi eljárás során a Kérelmezett nem ügyvédi tevékenységet, hanem köztestületi feladatot látott el, ezért a titoktartási kötelezettsége az Üttv. 9.§ -nak rendelkezéseire nem alapozható.

Továbbá a Hatóság álláspontja szerint a Kérelmezett azon állítása, miszerint nincs lehetősége csatolni a Kérelmezővel összefüggésben hozott egyedi döntéseket titoktartási kötelezettségére hivatkozva azért nem megalapozott, mert az Infotv. 71. § (1) bekezdése szerint a Hatóság az eljárása során - az annak lefolytatásához szükséges mértékben és ideig - kezelheti mindazon személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek az eljárással összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. Az Infotv. 71. § (2a) bekezdés alapján azonban az Üttv. 13. § (3) bekezdésében meghatározott, védekezés céljából készült iratok megismerhetőségére az Üttv -ben meghatározott feltételeket kell alkalmazni.

Ezt támasztja alá az Üttv. hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXVI. törvény 80. §-hoz – az Infotv. 71. § (2a) bekezdéséhez - fűzött jogalkotói indokolás, amely a Hatóság adatmegismerési jogosultságát az alábbiak szerint határozta meg:

„Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 71. § (1) és (2) bekezdése a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság

Hatóság számára biztosítja azon jogosultságokat, hogy az eljárása lefolytatásához szükséges mértékben és ideig kezelhesse és felhasználhassa mindazon személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek az eljárással összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. Ezen jogosultság a hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő ügyvédi titok vonatkozásában is megilleti az elsősorban alapjogvédelmi funkciót betöltő hatóságot. Ebben a tekintetben tehát az Infotv. kivételt támaszt az Üttv. 13. § (1) bekezdésében foglalt, az ügyvédi titok védelmét szolgáló általános előírások alól. E speciális szabályozást a jelen törvény is fenntartja. Az Üttv. 13. § (3) bekezdésében meghatározott, védekezés céljából készült iratok hatósági eljárás keretében történő megismerhetőségével és felhasználhatóságával összefüggésben az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben, ezen iratok fokozott védelme érdekében meghatározott feltételek alkalmazása azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárása tekintetében is indokolt, a törvény ennek megfelelően az egyértelmű jogi környezet megteremtését célozza.” A fentiekből kifolyólag a Kérelmezett a Kérelmező kérelmére indult eljárásban ügyvédi titoktartásra hivatkozással nem tagadhatta volna meg a Kérelmezővel összefüggésben hozott egyedi döntés megküldését, különös tekintettel arra, hogy azok nem minősülnek védekezés célját szolgáló iratnak. A Hatóság, mivel nem osztja a Kérelmezett ügyvédi titoktartási kötelezettségre vonatkozó érvelését és jogértelmezését, miszerint a Kérelmező fegyelmi ügyében hozott határozatát ügyvédi titoknak kell tekinteni, nem látta szükségesnek azt sem, hogy az eljárásban a Kérelmező, mint titokgazda felmentését kérje a titok megtartása alól.

A meg nem küldött irat beszerzésétől és az adatkérés nem teljesítésének szankcionálásától a Hatóság eltekintett, mert bár az az üggyel szorosan összefüggő és indokolt volt, azonban a tényállás végül megfelelően tisztázható volt annak pontos ismerete nélkül is.

## III.5. Az adatvédelmi bírság kérdése

A Hatóság amennyiben jogsértést állapít meg az adatvédelmi hatósági eljárásban, az általános adatvédelmi rendeletben és az Infotv-ben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ezek közé tartozik az adatvédelmi bírság is, melyekről a Hatóság az általános adatvédelmi rendeletben biztosított szabad mérlegelése alapján önállóan, vagy más jogkövetkezmény mellett hivatalból dönt, nem kérelemre. Az adatvédelmi bírság alkalmazása ugyanis a kérelmező jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem érinti, számára a Hatóság ilyen döntése jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztet, ebből kifolyólag ezen – a közérdek érvényesítésének körébe eső jogkövetkezmények alkalmazása tekintetében a Kérelmező nem minősül ügyfélnek az Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján, illetve – mivel az Ákr. 35. § (1) bekezdésének nem felel meg, e vonatkozásban kérelem benyújtásának nincs helye, a beadvány ezen része kérelemként nem bírálható el.

## III.6. Jogkövetkezmények

A Hatóság a Kérelmező kérelmének részben helyt ad és a GDPR 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján elmarasztalja a Kérelmezettet, mint adatkezelőt, mert adatkezelési tevékenysége megsértette a GDPR 12. cikk (3) bekezdését, valamint a GDPR 15. cikkének (1) és (3) bekezdését. A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezettel szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. § alapján mérlegelte az ügy összes körülményét. Ennek során a Hatóság jelentős körülményként vette figyelembe azt, hogy a Kérelmezett olyan szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestület, melynek tagjai és tisztségviselői is jogászok, ezért fokozottan elvárható tőle, hogy helyesen tudja értelmezni a GDPR rendelkezéseit és adatvédelmi szempontból megfelelően kezelje az érintetti kérelmeket. A Hatóság ugyanakkor figyelembe vette, hogy a Hatóság az eljárásban jelentősen túllépte a 150 napos ügyintézési határidőt, illetve hogy az eljárás elhúzódott. Mindezek alapján a Hatóság bírság kiszabásától eltekintett. A fentiek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

III.7.

## Ügyintézési határidő

számítása, az ügyintézési határidő túllépése

A hatóságnak az Ákr. 15. § (1) bekezdésében előírt eljárási kötelezettsége és az ügyintézési határidő akkor kezdődik, amikor a kérelem a hiánypótlással érdemi elbírálásra alkalmassá válik.

A Kérelmező a kérelmét 2021. február 4. napján nyújtott a be a Hatósághoz, ám az nem tartalmazta a megjelölt jogsértés orvoslására iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet, ezért a Hatóság 2021. február 19-én hiánypótlásra hívta fel. A Kérelmező a Hatóság felhívásának a 2021. március 5. napján kelt és a Hatósághoz 2021. március 10. napján beérkezett válaszlevelével tett eleget, a kérelme ezáltal teljessé vált.

A Hatóság ezt követően a tényállás tisztázására céljából NAIH-2160-9/2021. és NAIH-2160-10/2021. számon végzést küldött a Kérelmező lakóhelyére augusztus 16. és szeptember 21. napján, melyeket a Kérelmező nem vett át és nem kereste jelzéssel a Hatósághoz visszaérkeztek 2021. szeptember 9. és 2021. október 11. napján. A Hatóság a végzését NAIH-2160-11/2021. továbbá NAIH-2160-12/2021. számon ezért megküldte a hivatalos tudomására szerinti másik címére is 2021. október 25. majd 2021. november 24. napján. A NAIH-2160-11/2021.számú végzés 2021. november 15. napján visszaérkezett a Hatósághoz, míg a Kérelmező a Hatóság NAIH-2160-12/2021. számú megkeresését végül 2021. december 2. napján átvette, de arra nem válaszolt.

A Kérelmező a fenti mulasztásával a tényállás tisztázásának elhúzódását okozta, mely az Ákr. 50. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamnak minősül.

## IV. Egyéb kérdések:

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed.

A határozat az Ákr. 80.-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. A Hatóság az eljárás során túllépte az Infotv. 60/A.§ (1) bekezdése szerinti százötven napos ügyintézési határidőt, ezért az Ákr. 51. § b) pontja alapján tízezer forint – írásban megjelölendő választása szerint illeti meg a Kérelmezőt.

Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Kelt: Budapesten, az elektronikus aláírás szerint.

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár