Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa

44.Kb.60/2025/18.

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 44.Kb.60/2025. számú büntetőügyben Budapesten,

2025. november 25. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t:

Terhelt1 r. főhadnagy vádlott

-aki szül.adatok1 anyja neve: név1, magyar állampolgár, személyazonosító okmányának száma: okmányszám1, lakcíme és értesítési címcím1 cím1) b ű n ö s hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 305. § c) pont), melyet folytatólagosan követett el, ezért

180 (száznyolcvan) napi tétel, napi tételenként 1.500 (ezer-ötszáz) forint pénzbüntetésre és 1 (egy)

évre a következő fizetési fokozatba előre sorolásra előírt várakozási idő meghosszabbítására í t é l i.

Az 270.000 (kettőszázhetvenezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egy napi tétel pénzbüntetés összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép.

A pénzbüntetést későbbi felhívás szerint kell megfizetni. Indokolás

I.

[1] A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ügyszám1 szám alatt vádiratot nyújtott be, melyben

Terhelt1 r. hadnagy vádlottat a Btk. 305. §-ának c) pontjába ütköző folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettével, és a Btk. 423. §-ának (1) bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett információs rendszer megsértésének vétségével vádolta.

[2] A bíróság tárgyalás előkészítése során megállapította, hogy a vádlott terhére rótt, vád tárgyává tett cselekmény a Btk. 305. §-ának c) pontjába ütköző folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette és a Btk. 423. §-ának (1) bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett információs rendszer megsértésének vétsége helyett a vádtól eltérően a Btk. 305. §-ának c) pontjába ütköző folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettének minősülhet.

II.

[3] A bíróság a következő személyi körülményekre vonatkozó tényeket állapította meg:

[4] Terhelt1 r. hadnagy vádlott a egyéb1, bűnügyi nyomozó szakon szerzett diplomát. Hajadon, élettársi kapcsolatban nem él, kiskorú gyermeke nincs, más személy eltartásáról nem kell gondoskodnia. Havi nettó jövedelme körülbelül 450.000 forint, más bevételi forrása nincs. Lakóhelyéül szolgáló ingatlan szülői tulajdon, vagyontalan. Gerincsérv, és vashiányos vérszegénység betegségben szenved. Büntetlen, más büntetőeljárás nincs ellene folyamatban.

Fegyvertartási engedéllyel nem rendelkezik, érvényes útlevele van.

[5] A rendőrség tényleges állományába 2021. július 01. napján szerelt fel, rendőri szolgálatát a

Budapesti egyéb érdekelt1, vizsgáló beosztásban kezdte meg, majd a egyéb érdekelt2

Rendőrkapitányságához került át, ahol nyomozó, míg 2024 év óta főnyomozói beosztást lát el.

Szolgálatát kiváló minősítéssel látja el, szolgálati ideje alatt egy alkalommal részesült dicséretben, fenyítve nem volt.

III.

[6] A bíróság a következő tényállást állapította meg:

[7] Terhelt1 r. hadnagy vádlott a egyéb érdekelt2 egyéb2 állományába tartozóan – de kirendeléssel ténylegesen a

Budapesti egyéb érdekelt1 – látott el szolgálatot 2023. június 28. és 2023. augusztus 9. napján, mely időben azt fontolgatta, hogy másik kerületbe ad be áthelyezési kérelmet.

[8] tanú1 r. őrnagy, alosztályvezető az ügymenet gyorsítása céljából - jogszabályi, illetve munkáltatói felhatalmazás nélkül - kizárólag szolgálati célból, szolgálati feladat ellátása céljából

Terhelt1 r. hadnagy vádlottat felhatalmazta saját parancsnoki jogosultságát biztosító jelszavának használatával, mely által a egyéb3 integrált ügyviteli ügyfeldolgozó rendszerben szélesebb adatkört kérhetett le, mint az előadói jogosultságával.

[9] Terhelt1 r. hadnagy vádlottat 2023. június 28. napján édesanyja, tanú2 azzal hívta fel, hogy fiának, a Terhelt1 r. hadnagy vádlott testvérének, tanú3nak a nevére érkezett hivatalos levelet felbontotta, melyből – mivel az kábítószerrel kapcsolatos toxikológus szakértő kirendelő határozat volt – azt állapította meg, hogy biztosan belekeveredett valami büntetőügybe, amely miatt nagyon ideges és szégyenkezik, öngyilkos akar lenni, fél, hogy ez a egyéb4 betöltött intézményvezetői megbízására is kihatással lehet.

[10] Terhelt1 r. hadnagy vádlott a telefonbeszélgetést követően cím3 cím3 alatti szolgálati helyén számítógépéről 2024. június 28. napján 19 óra 38 perckor - meghatározott bűnüldözési cél nélkül, szolgálati feladat által nem indokoltan - a egyéb3 integrált ügyviteli ügyfeldolgozó rendszerbe, - hivatali helyzetével visszaélve kizárólag szolgálati feladatainak ellátásához sajátjaként használt, tanú1 r. őrnagy belépési kódjával belépett azért, hogy a testvérére, tanú3ra vonatkozó adatokat jogosulatlanul megismerje és azokat a testvére bűnügyi adatainak megismerésére szintén nem jogosult édesanyja részére engedély nélkül kiadja annak érdekében, hogy a megszerzett bűnügyi adatok alapján a benyújtandó áthelyezési kérelmével, illetve az édesanyja intézményvezetői megbízásával kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémákra felkészülhessenek.

[11] A belépését követően Terhelt1 r. hadnagy vádlott testvére, tanú3 nevére önszántából, anélkül, hogy erre bárki megkérte volna – szolgálati feladat által nem indokoltan országos lekérdezést hajtott végre, majd miután a lekérdezés eredményeként észlelte, hogy tanú3 tanú3 gyanúsítottként szerepel a egyéb érdekelt3 előtt ügyszám1 számon kábítószer fogyasztásával (csekély mennyiségű kábítószer fogyasztás céljából megszerzésével, tartásával) elkövetett kábítószer birtoklásának vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügyben, a bűnügybe jogosulatlanul – azért, hogy a testvérére, tanú3ra vonatkozó adatokat jogosulatlanul megismerje és azokat a testvére bűnügyi adatainak megismerésére szintén nem jogosult édesanyja részére engedély nélkül kiadja annak érdekében, hogy a megszerzett bűnügyi adatok alapján a benyújtandó áthelyezési kérelmével, illetve az édesanyja intézményvezetői megbízásával kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémákra felkészülhessenek – betekintett és az abban rögzített ügyiratokból 19:39 és 19:45 között több ügyiratot – így tanú3 és tanú4 tanúkihallgatási jegyzőkönyvét, tanú3 vonatkozásban készült elfogásról szóló rendőri jelentést és szemle jegyzőkönyvét jogosulatlanul letöltött.

[12] Miután Terhelt1 r. hadnagy vádlott az ügy irataiból tudomást szerzett a testvére ellen folyamatban lévő büntetőügyről és abban elvégzett nyomozati cselekményekről, azokról édesanyját tájékoztatta, így elmonda neki, hogy a testvére telefonját is lefoglalták.

[13] Terhelt1 r. hadnagy vádlott édesanyja ezt követően felelősségre vonta fiát, aki tagadta a büntetőeljárást, így ezen vele összeveszett és fiának azt a kijelentést tette, hogy „van olyan ismerőse a rendőrségen, akivel utána tud nézetni, hogy mit csinált”. Terhelt1 r. hadnagy vádlott testvére édesanyjuknak ezen kijelentésén felháborodva azt közölte édesanyjukkal, hogy emiatt feljelentést fog tenni a rendőrségen hivatali visszaélés bűntette miatt, majd Terhelt1 r. hadnagy vádlott testvére telefonon - édesanyjuknak a vádlott tervezett áthelyezési kérelmével indokolt kérésére - Terhelt1 r. hadnagy vádlottnak is beszámolt a kábítószerrel kapcsolatos ügyéről azt követően, hogy édesanyja Terhelt1 r. hadnagy vádlott áthelyezési kérelmére tekintettel erre megkérte.

[14] Terhelt1 r. hadnagy vádlott ezt követően szintén cím3 cím3 cím3 alatti szolgálati helyén számítógépről 2023. augusztus 9. napján 09 óra 31 perckor meghatározott bűnüldözési cél nélkül, szolgálati feladat által nem indokoltan - a egyéb3 integrált ügyviteli ügyfeldolgozó rendszerbe - hivatali helyzetével visszaélve - kizárólag szolgálati feladatainak ellátásához sajátjaként használt, tanú1 r. őrnagy belépési kódjával ismételten belépett. Belépést követően a vádlott testvére, tanú3 nevére önszántából, anélkül, hogy erre bárki megkérte volna - szolgálati feladat által nem indokoltan - országos lekérdezést hajtott végre azzal a céllal, hogy a bűnügyi adatok jogosulatlan megismerésével önmagának jogtalan előnyt szerezzen, az által, hogy a testvérével szemben folyamatban lévő bűnügy irataiból megállapíthassa, hogy testvére a hivatali visszaélés bűntette miatti feljelentését megtette-e. Terhelt1 r. hadnagy vádlott a egyéb érdekelt3

Osztály előtt ügyszám1 számon kábítószer fogyasztásával (csekély mennyiségű kábítószer fogyasztás céljából megszerzésével, tartásával) elkövetett kábítószer birtoklásának vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügybe ismételten betekintett, az abban rögzített iratot jogosulatlanul megtekintette.

[15] Terhelt1 r. hadnagy vádlott a testvére által megtett feljelentést ekkor nem ismerhette meg, mivel annak megtételére csak 2023. november 12. napján került sor.

[16] Terhelt1 r. hadnagy vádlott 2023. június 28. és 2023. augusztus 09. napjain a sajátjaként használt, tanú1 r. őrnagy belépési kódjával keresést indított a egyéb3 egyéb3 ügyviteli ügyfeldolgozó rendszerben, melynek eredményeként egyéb érdekelt3 egyéb érdekelt3 előtt ügyszám1 számon kábítószer fogyasztásával (csekély mennyiségű kábítószer fogyasztás céljából megszerzésével, tartásával) elkövetett kábítószer birtoklásának vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügybe betekintett, méghozzá oly módon, hogy megszegte a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 84.

§-a (2) bekezdésének b) pontjában, illetve a 90. §-ának (1) bekezdésében írt azon rendelkezést, mely szerint a rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot kérhet a törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi nyilvántartási rendszer nyilvántartásaiból, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásaiból, továbbá a rendőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra lehet felhasználni, továbbá az adatvédelmi szabályzatról szóló

39/2019. (XI. 19.) ORFK utasítás 88. pontjában írt rendelkezést, mely szerint a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező személy kizárólag a munkaköri feladatinak ellátásával kapcsolatban – a célhoz kötöttség elvének szem előtt tartásával – a feladatkörének ellátáshoz szükséges adatokat kérheti le és használhatja fel.

IV.

[17] A tárgyaláson kihirdetett ítélet ellen az ítélet kihirdetésekor az ügyész a vádlott terhére jelentett be korlátozott fellebbezést a törvényes jogi minősítés megállapítása és halmazati büntetés kiszabása céljából, míg a vádlott és a meghatalmazott védő szintén korlátozott fellebbezéseket terjesztette elő a kiszabott büntetés enyhítése, megrovás alkalmazása érdekében. A korlátozott fellebbezésekre tekintettel a bíróság ítéletét a Be. 562. § (2) bekezdése alapján rövidített indokolással szerkeszti.

V.

[18] A bíróság a tényállást a tárgyaláson kihallgatott Terhelt1 r. hadnagy vádlott – a Be.

524. §-ára figyelemmel, a Be. 504. § (3) bekezdése alapján elfogadott, egyértelmű, a bűnösségére is kiterjedő, a vád tárgyává tett és a vádtól eltérően minősíthető bűncselekményt beismerő vallomása, valamint az eljárás ügyiratai – különösen tanú1 r. őrnagy jelentésére, parancsnoki kivizsgálás jelenésére, a egyéb3 naplózott műveletek listájára, a vádlott beismerést tartalmazó jelentésére és gyanúsítotti vallomására – alapján állapította meg, amelyeket aggálytalannak talált és elfogadott ítélkezése alapjául.

[19] A bíróság a bizonyítékok előzőekben történt értékelése és egybevetése alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megvizsgált bizonyítékok a vádlott bűnösségét kétséget kizáró módon alátámasztották, a vádlott a beismerő nyilatkozata természetét és elfogadásának következményeit megértette, beszámítási képessége és beismerése önkéntessége iránt ésszerű kétely nem volt, ezért döntött a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadása mellett, a tényállást minden vonatkozásában tisztázottnak látta és azt az előzőekben kifejtettek szerint rögzítette.

[20] A vádlott terhére rótt cselekményt figyelembe véve, a vádiratban foglaltakkal egyezően megállapított irányadó tényállásból megállapítható, hogy a vád szerinti Btk. 423. §-ának (1)

bekezdésébe ütköző információs rendszer megsértése vétségének elkövetéséhez, nem csupán jogosulatlan belépés szükséges, hanem tényállási elem az is, hogy az elkövető az információs rendszerbe, az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével, vagy kijátszásával - például más jelszavának felhasználásával - jogosulatlanul lépjen be. Jelen ügyben - a vádlott beismerő nyilatkozatára és az azzal konvergáló tanú1 r. őrnagy jelentésének tartalmára alapítottan - a vádlott kifejezetten a személyéhez köthető előadói jogosultsági szinttel a tényállásban rögzített lekérdezéseket nem tudta volna végrehajtani, ugyanakkor tanú1 r.

őrnagy, alosztályvezető szubjektív elhatározása alapján, fegyelmi eljárás alapját képező magatartásával a vádlottat felhatalmazta belépési kódjának szolgálati feladatai ellátásához indokolt használatára, ily módon a vádlott az elöljárójához köthető belépési kódot, és az ahhoz tartozó jogosultsági szintet sajátjaként birtokolta, használta, rendelkezett vele. Az elöljáró szabályszegő magatartása a vádlott terhére nem esik, ezért a vádlott rendelkezett jogosultsággal minden olyan adathoz hozzáférni, amit testvére vonatkozásában lekért. Ahhoz, hogy a lekérdezéseket eszközölje, a vádlott a szélesebb adatkör lekérdezéséhez meglévő jogosultságát biztosító, sajátjaként használt kódjával belépett a egyéb3 rendszerbe, így azt semmilyen módon nem került meg, nem játszotta ki, ezért a bíróság ennyiben eltért a vádlott cselekményének vádbeli minősítésétől. [21] A bíróság a vádlottnál büntethetőségi akadályt nem észlelt és bűnösségét a vádiratban foglaltakkal egyezően megállapított tényállás állapította meg az alábbiak szerint:

[22] Terhelt1 r. hadnagy vádlott azzal a cselekményével, hogy hivatalos személyként

2023. június 28. és 2023. augusztus 09. napján szolgálati helyén hivatali helyzetével egyébként visszaélve azért, hogy a testvére ellen indult büntetőeljárás adatairól tájékozódjon magáncélból sajátjaként használt belépési kódjával belépett a rendőrség bűnüldözési adatkezelési rendszerébe, elkövette a hivatali visszaélés bűntettét, melyet folytatólagosan követett el (Btk. 305. § c) pont, Btk.

459. § 11. pont k) alpont)

VI.

[23] A büntetés kiszabása során a vádlott javára enyhítő körülményként értékelte a bíróság a vádlott terhére nem róható jelentős időmúlást, hiszen a bűncselekmény elkövetése óta több mint 2 év telt el, a cselekmény tárgyi súlya vagy összetettsége ezt az időmúlást nem indokolta. A bíróság nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a vádlott javára az eljárás kezdetétől meglévő bűnösségének beismerését, továbbá a vádlott megbánó magatartását, melynek őszintesége felől a bíróság a közvetlenség elve alapján maga is meggyőződött a tárgyalás alkalmával. Enyhítő körülményként vette még figyelembe azt a körülményt, hogy bíróság előtt még nem állt, illetve a hosszú ideje teljesített szolgálati jogviszonya alatt szerzett dicséretét és a szolgálati ideje alatt tanúsított kimagasló szolgálatellátását, valamint azt, hogy szolgálat alatt fenyítve nem volt.

Ugyanakkor súlyosító körülményként kellett értékelni a folytatólagos elkövetést, illetve az ilyen és hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságát.

[24] A bíróság a büntetés kiszabása során figyelemmel volt a Btk. 79. §-ban meghatározott büntetési célok elérésére és a Btk. 80. § (1) bekezdésében írt büntetés kiszabási elvekre, amely szerint a büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az enyhítő és súlyosító körülményekhez, akként igazodjon az ügyészi mértékes indítványban foglaltakhoz.

[25] A tárgyaláson történő vádlotti beismerésre tekintettel a büntetéskiszabás körében mértékadó, egyben limitáló körülmény a Be. 565. §-ának (2) bekezdés folytán az ügyészség által a Be. 502. §ának (1) bekezdése alapján – a vádlott beismerése esetére – tett mértékes indítvány, amelynél garanciális jellegű előírás, ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetőleg az előterjesztett indítvány tartalmazott, azonban attól enyhébbet a bűnösségi körülmények függvényében – kiszabhat.

[26] A vádlott esetében kétségtelenül nagyszámban felmerült enyhítőként értékelhető körülmények nyomatékára és a cselekmény tárgyi súlyához igazodva az ügyészi alternatív indítvánnyal egyetértve a Btk. 33. §-ának (4) bekezdése, a bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben a büntetési célok elérése érdekében elegendő pénzbüntetés és várakozási idő meghosszabbítása mellékbüntetés alkalmazása, hiszen az a cselekmény tárgyi súlyát megfelelően tükrözi.

[27] A Btk. 50. §-ának (1) bekezdése szerint a pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz, életviteléhez mérten - az egy napi tételnek megfelelő összeget. A bíróság a napi tételek számát - a cselekmény tárgyi súlyához igazítva - a Btk. 50. §-ának (3) bekezdése alapján, a 30 napi tételtől 540 napi tételig terjedő büntetési tétel keretei között 180 napi tételben állapította meg. [28] Az egy napi tételnek megfelelő összeg meghatározásánál a bíróságnak a vádlott vagyoni, jövedelmi viszonyait kellett figyelembe vennie. A vádlott vonatkozásában figyelembe vette, hogy lényegében vagyontalan, kizárólag szolgálati jogviszonyából származik jövedelme. Erre tekintettel helyezkedett a bíróság arra az álláspontra, hogy – a Btk. 2. §-ának (1) bekezdésre figyelemmel – a törvényi minimumban, 1.500 forintban állapítja meg az egy napi tételnek megfelelő összeget, mert ez az összeg áll arányban a vádlott vagyoni viszonyaival (Btk. 50. § (1) bekezdés, (2) bekezdés és (3) bekezdés).

[29] A bíróság a törvény kötelező rendelkezése folytán rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról (Btk. 51. § (1) bekezdés, (3)

bekezdés).

[30] A bíróság egyetértett a katonai mellékbüntetés alkalmazására vonatkozó ügyészi indítvánnyal is, mivel a vádlott szolgálati lehetőségeit felhasználva követte el a bűncselekményt, ezért a vádlottnak a soron következő fizetési fokozatba való előre sorolását hosszabb várakozási idő eltöltésével kell kiérdemelnie. A bíróság a vádlottat a Btk. 136. §-a (1) bekezdésének b) pontja és a

Btk. 140. §-ának (1) - (2) bekezdései alapján a soron következő fizetési fokozatba elősorolásra előírt várakozási idő meghosszabbítására is ítélte, melynek tartamát a büntetőtörvény szerinti minimumban, egy évben állapította meg.

Budapest, 2025. november 25. napján

Dr. Hancz Melinda hb. százados s. k.

katonai bíró