Пульс · Документы · Венгрия · Суды Венгрии — анонимизированные решения
Федеральный верховный суд Венгрии: доступ к персональным данным
Kúria — Pfv.20236/2026/7
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete
Az ügy száma: Pfv.IV.20.236/2026/7.
A tanács tagjai:
Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke
Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró
Dr. Dzsula Marianna bíró
Dr. Stark Marianna bíró
Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró
A felperes:
felperes (cím)
A felperes képviselője:
Dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd (cím1)
Az alperes:
Nemzeti Információs Központ (1117 Budapest, Fehérvári út 70.)
Az alperes képviselője:
Dr. Tímár Orsolya kamarai jogtanácsos (1117 Budapest, Fehérvári út 70.) és
Dr. Holpár Edit kamarai jogtanácsos (1117 Budapest, Fehérvári út 70.)
A per tárgya:
Személyes adat kezelésével kapcsolatos per
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:
A felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.440/2025/7-I.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Fővárosi Törvényszék17.P.21.356/2025/3.
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítélet hatályában fenntartja.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes önkéntesnek jelentkezett a „megnevezés1” elnevezésű rendezvényre, amelyre regisztrációját és akkreditációját a szervező 2023. április 24-én elfogadta. 2023. április 26-án a rendőrség arról tájékoztatta a felperest, hogy az alperes Biztonsági Háttérellenőrzést Koordináló Rendszere (a továbbiakban: BHKR) jelzést kapott, mely szerint a felperes regisztrációjának elfogadása büntetőjogi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarországra nézve. 2023. augusztus 11-én a szervező értesítette a felperest, hogy a biztonsági átvilágítás során nem kapott engedélyt az önkéntesként való foglalkoztatására. [2] A felperes 2023. augusztus 11-én az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 14. § b) pontja és a 17. § (1) és (2) bekezdései alapján a személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása érdekében kérelmet terjesztett elő az alperesnél, hogy tájékoztassa a következőkről: 1. a felperes mely személyes adatait kezelik; 2. ki az adatkezelés megrendelője és végrehajtója, mely szerv adatszolgáltatása alapján került a felperes a BHKR-be; 3. mikor kerültek a felperes adatai a BHKR-be; 4. ki az adatkezeléssel összefüggő adatfeldolgozó; 5. melyek az adatok forrásai; 6. milyen időpontokban gyűjtöttek a felperesről adatokat; 6. hány alkalommal és mely időpontokban állapítottak meg a felperessel szemben kockázatot, milyen konkrét adatok alapján; 7. hány alkalommal és mely időpontokban állapítottak meg a felperessel szemben kockázatot, milyen konkrét adatok alapján; 8. milyen időtartamban várható az adatkezelés; 9. mi az adatkezelés célja és jogalapja (jogszabályi hivatkozás megjelölésével); 10. melyik nyilvántartásban és milyen iktatószámon tartják nyilván az adatait. [3] Az alperes 2023. augusztus 29-én tájékoztatta a felperest, hogy az alperes a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8/A. § (3) bekezdés f) pontja alapján országos jelentőségű, több szervet érintő ügyekben – így jelen esetben a megnevezés1 rendezvény tekintetében – elemző-értékelő és koordinációs tevékenységet lát el. Az Infotv. 16. § (3) bekezdés e) pontja, valamint az Nbtv. 48. § (1) bekezdése alapján az adatigénylés teljesítését nemzetbiztonsági érdekből megtagadta.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[4] A felperes keresete szerint az alperes megsértette a személyes adatai hozzáféréséhez fűződő jogát azzal, hogy a felperes kérdéseire a válaszadást megtagadta. Kérte a jogsértés megállapítását, az alperes kötelezését a kérelme 1-10. pontjaiban foglaltak szerint a tájékoztatás megadására és 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére. [5] A keresete jogalapjaként az Infotv. 3. § 10. pontját, a 14. § b) pontját, a 16. § (3) bekezdését, a 17. § (1) és (3) bekezdését, a 23. § (1), (2) és (5) bekezdését, az Nbtv. 48. § (1) bekezdését, a 74. §-át, valamint Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk (3) bekezdését és II. cikkét jelölte meg. [6] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az első- és másodfokú bíróság ítélete
[7] Az elsőfokú bíróság – a megismételt eljárás során meghozott – ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes hozzáféréshez való jogát azzal, hogy nem válaszolt a felperes hozzáférési jog gyakorlása körében feltett kérdéseire és azt nem indokolta meg. Kötelezte az alperest a felperes következő személyes adatainak kezeléséről történő következő tájékoztatásra: 1. a felperes mely személyes adatait kezeli; 2. mely szerv adatszolgáltatása alapján került a felperes a Biztonsági Háttérellenőrzést Koordináló Rendszerébe (BHKR); 3. mikor kerültek a felperes adatai a BHKR-be; 4. ki az adatkezeléssel összefüggő adatfeldolgozó; 5. melyek az adatok forrásai; 6. milyen időtartamban várható az adatkezelés; 9. mi az adatkezelés célja és jogalapja, jogszabályi hivatkozás megjelölésével. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint a perben nem arról kellett dönteni, hogy a felperes önkéntesként történő részvételét az alperes jogszerűen tagadta-e meg; ehelyett kizárólag arról kellett állást foglalni, hogy az alperes a felperes hozzáféréshez való jogát az elérni kívánt céllal arányosan és a nemzetbiztonsági érdekhez elengedhetetlenül szükséges mértékben korlátozta-e. Ennek során – a hatályon kívül helyező végzés alapján – értékelni kellett a NIK/25815/2024.-1 iktatószámú „Bizalmas” minősítési szintű feljegyzésben (a továbbiakban: Feljegyzés1) foglaltakat is. A Feljegyzés1-ben foglaltak nem bizonyítják a hozzáférési jog megtagadásának jogszerűségét, mert ebben a dokumentumban az alperes az érdekmérlegelés konkrét egyedi körülményeire nem tért ki, az abban foglaltak alapján a hozzáférési jog megtagadásának nemzetbiztonsági érdek miatti szükségessége és egyben arányossága nem állapítható meg. A hozzáférési joggyakorlás megtagadása – a nemzetbiztonsági érdekre történő utaláson túl – nem tartalmazta a döntés indokát, a formális indokolás pedig önmagában jogszerűtlennek minősül. Ebből következően az alperes a felperes érintetti jogait a tájékoztatás és az indokolási kötelezettség elmulasztásával is megsértette. A hozzáférési jog teljesítését a felperes kizárólag az Infotv. 17. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban felsorolt adatok tekintetében kérheti, az ezt meghaladó tájékoztatásra irányuló kereset ezért alaptalan. A felperes a hozzáféréshez való jog érvényesítésének megtagadásával összefüggésben nem vagyoni sérelmet nem állított, ezért a sérelemdíj megfizetése iránti kereset nem volt megalapozott.
[9] A felperes és az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva megállapította, hogy az alperes a felperes hozzáféréshez való jogát azzal sértette meg, hogy részben nem válaszolt a felperes hozzáférési jog gyakorlása körében feltett kérdéseire. Az alperest a felperes tájékoztatására abban a körben kötelezte, hogy 1. a felperes mely természetes személyazonosító adatait kezeli, lakcímét, önkénteskénti részvételi szándékának tényét kezeli-e, 3. mikor kerültek a felperes adatai a BHKR-be, 8. milyen időtartamban várható az adatkezelés, 9. mi az adatkezelés célja és jogalapja. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[10] A jogerős ítélet indokolása szerint a korábbi másodfokú eljárás során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság anyagi pervezetése nem volt megfelelő, ezt a felek tudomására hozta, majd elvégezte a saját anyagi jogi álláspontja szerint helyes pervezetést és tájékoztatta a feleket a bizonyíték rendelkezésre bocsátása, illetve a bizonyítás indítványozása elmulasztásának, valamint a bizonyítás esetleges sikertelenségének következményéről is. Az új tartalmú anyagi pervezetése megnyitotta a fellebbező fél számára a perfelvételi nyilatkozatok, ezen belül az utólagos bizonyítás lehetőségét is [Pp. 373. § (5) bekezdés], az elsőfokú bíróság által a perfelvételi szakban elmulasztott anyagi pervezetés nem zárhatja el a fellebbező felet a másodfokú bíróság által elvégzett anyagi pervezetését követően a perfelvételi nyilatkozatának megtételétől, ezért nem volt akadálya az alperes által előadott nyilatkozatok értékelésének.
[11] A jogerős ítélet további indokai szerint az Infotv. 17. § (2) bekezdés rendeltetése – a GDPR 15. cikkével összhangban – az, hogy az érintett számára biztosítsa a személyes adatkezelési cél, időtartam, címzett és logika megismerhetőségét. Jelen perben a felperes keresete az említett információk megismerésére irányult, amelyek szükségesek lehetnek az érintetti jogok gyakorlásához, ezért a hozzáférési joggyakorlás nem szorítható kizárólag az Infotv. 17. § (2) bekezdés a)-h) pontjában felsorolt körülményekre.
[12] A felperes tényelőadásából következik, hogy a felperes pert megelőző kérelme közvetetten a felperes önkéntesként való részvételének elutasítását és annak okát, az azzal kapcsolatos adatkezelést is érintette, amely kérelem teljesítését az alperes az Infotv. 16. § (3) bekezdés e) pontja alapján az Nbtv. 48. § (1) bekezdésére hivatkozással – nemzetbiztonsági érdekből – tagadta meg, e döntés jogszerűségének bizonyítása az Infotv. 23. § (2) bekezdése alapján az alperest terhelte, a hozzáférés megtagadásának kontrollja az Infotv. 23. §-a szerint a bíróság kötelessége. A bíróságnak ezért nem kizárólag a kérelemre adott válasz indokolásának megfelelőségéről kell állást foglalnia, hanem a hozzáférési joggal érintett személyes adatok ismeretében kellett megítélnie, hogy szükséges és arányos volt-e a nemzetbiztonsági érdekre tekintettel a hozzáférési jog megtagadása. A perben a vizsgálat elvégzésének akadálya nem volt, mert a megismételt eljárásban rendelkezésre állt a zárt módon csatolt, a felperes személyes adatait tartalmazó, NIK/9283-12/2024.-l. számon „Bizalmas!” minősítéssel ellátott irat (a továbbiakban: Feljegyzés2), amelyben az alperes részletezte a GCW rendszer működésének felfedhetetlensége – a nemzetbiztonsági érdek – és a személyes adatok hozzáférésének megtagadása közötti összefüggést, rendelkezésre állt továbbá a Feljegyzés1 amelyben az alperes a háttérellenőrzési rendszer működését írta le. A mérlegelés során értékelni kellett, hogy az alperes védekezése szerint a nemzetbiztonsági érdek az Nbtv. 8/A. § (3) bekezdés f) pontja alapján ellátott tevékenységével összefüggő eljárásrend és módszertan megőrzéséhez, valamint a kezelésében lévő adattárak átvilágíthatatlanságához fűződik; a koordinációs tevékenysége és az együttműködő rendvédelmi szerveket, társnemzetbiztonsági szolgálatokat is érintő ellenőrzési mechanizmus felfedhetetlenségéhez fűződő nemzetbiztonsági érdeke – a világ egyik legvédettebb személyének magyarországi látogatása során – megelőzi a felperes személyes adatok kezelésének megismeréséhez fűződő érdekét. Az elsőfokú bíróság ezt a védekezést és ezzel a védekezéssel összefüggésben a Feljegyzés2 által részletezett indokokat a nemzetbiztonsági érdek értékelése során teljes egészében figyelmen kívül hagyta, nem foglalt állást arról, hogy az alperes döntésének indoka lehet-e a Feljegyzés1 és a Feljegyzés2 által részletezett nemzetbiztonsági érdek és az abban foglaltak alapján a GCW rendszer működésének felfedhetetlensége.
[13] A másodfokú bíróság megítélése szerint a Feljegyzés1 és 2-t az alperes a megtagadó döntést követően készítette el, ezért az okirat bizonyítékként nem volt értékelhető. Az alperes nyilatkozata szerint azonban az érdekmérlegelés elvégzésére a Feljegyzés1 és 2 elkészültét megelőzően is az abban foglalt szempontok mentén került sor. Mivel az érdekmérlegelés elvégzését a jogszabály nem köti írásbeliséghez, ezért a szükségesség-arányosság vizsgálatánál a Feljegyzés1 tartalmát is értékelni lehetett.
[14] A másodfokú bíróság szerint a felperes a hozzáférési jog gyakorlása során valójában azt kívánta feltárni, hogy a pápalátogatáson önkéntesként való részvételi jelentkezését miért utasították el, ténybeli és jogi érvelése ugyanis az volt, hogy vele szemben nem indult sem büntető-, sem egyéb olyan jogi eljárás, amely alátámasztaná, hogy önkéntes tevékenysége veszélyt jelentett volna az egyházfő személyi biztonságára, a tömegrendezvény nyugalmára, vagy bármely egyéb nemzetbiztonsági szempontú érdekre, állítása szerint ezért nem állhat fenn olyan közérdek, amely a hozzáférési joggyakorlás megtagadását indokolhatná. Az alperes említettekkel szemben álló közérdeke az általa végzett koordinációs tevékenység és az együttműködő rendvédelmi szerveket, társ nemzetbiztonsági szolgálatokat is érintő ellenőrzési mechanizmus felfedhetetlenségéhez fűződő nemzetbiztonsági érdek volt.
[15] Az említett érdekek mérlegelése alapján megállapította, hogy a hozzáférési joggyakorlás megtagadása egyes adatok esetében – a felperes neve, születési helye, anyja születési neve, továbbá lakóhelye, az önkéntesként való jelentkezésének ténye, továbbá annak közlése, hogy az adatai mikor kerültek be a BHKR-be, milyen időtartamban várható az adatkezelés és mi az adatkezelés célja – az alperes által említett közérdek védelmével nem indokolható. Ezen adatok megismerése az együttműködés mechanizmusát nem tárják fel, ezért megismerésük az alperes által végzett koordinációs tevékenységet és az együttműködő rendvédelmi szerveket, társ nemzetbiztonsági szolgálatokat is érintő ellenőrzési mechanizmus felfedhetetlenségéhez fűződő nemzetbiztonsági érdeket nem sérti. Ezen adatok kezelésének ténye a felperes számára ismert, éppen emiatt gyakorolta a hozzáférési jogát, mint ahogyan az is, hogy az alperes milyen iktatószámú iratban jelölte meg a kezelt személyes adatait. Alkalmasak lehetnek azonban az alperes koordinációs tevékenységének, az ellenőrzési mechanizmusa felfedésére azon adatok, hogy mely szerv adatszolgáltatása alapján került a felperes a BHKR-be; melyek az adatok forrásai; ki az adatkezeléssel összefüggő adatfeldolgozó; milyen időpontban gyűjtöttek a felperesről adatokat; hány alkalommal és mely időpontokban állapítottak meg a felperessel szemben kockázatot, milyen konkrét adatok alapján; melyik nyilvántartásban és milyen iktatószámon tartják nyilván a felperes adatait. A felperes ezen adatokhoz való hozzáférését megelőzi az alperes által hivatkozott nemzetbiztonsági érdek, mert megismerésük által az alperes Nbtv. 8/A. §-ában meghatározott feladatainak ellátására vonatkozó eljárása, annak metódusa válhat ismertté.
[16] A sérelemdíj iránti kereset elutasítása során a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira visszautalással hagyta helyben.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[17] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítélet keresetet elutasító részét helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítélet részben megváltoztatva a keresetnek teljes egészében helyt adva kötelezze az alperest a kérelme 1-10. pontjaiban foglalt tájékoztatás megadására.
[18] Megsértett jogszabályként megjelölte a Pp. 2. § (2) bekezdését, a Pp. 220. §-át, 265. § (1) bekezdését, az a 373. § (2), (3), (4) és (5) bekezdését, 342. § (1) bekezdését, a 346. § (4) és (5) bekezdését, az Infotv. 17. § (1)-(2) bekezdését, a 16. § (3) bekezdés e) pontját, a 23. § (2) bekezdését, az Nbtv. 48. § (1) bekezdését, a 74. §-át.
[19] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a másodfokú bíróság a Pp. 2. § (2) bekezdését, 265. § (1) bekezdését az Infotv. 23. § (2) bekezdését, a Pp. 373. § (2) és (3) valamint (4)-(5) bekezdését megsértve minősítette saját, korábbi másodfokú eljárását akként, hogy az anyagi pervezetése megnyitotta bizonyítás lehetőségét. A jogerős ítélet iratellenes megállapítása, hogy az elsőfokú bíróság által gyakorolt nem megfelelő anyagi pervezetés elzárta volna az alperest a bizonyítástól; ehelyett az elsőfokú bíróság a hatályon kívül helyezést megelőzően, a 2024. október 30-án megtartott tárgyaláson figyelmeztette az alperest a Pp. 265. § (1) bekezdésében és az Infotv. 23. § (2) bekezdésében foglalt bizonyítási érdekről és a bizonyítás elmaradásának jogkövetkezményéről, amely felhívásra az alperes akként nyilatkozott, hogy nincs bizonyítási indítványa. A másodfokú bíróság a perben rendelkezésre álló bizonyíték hiányában a bizonyítási érdek szabályait megsértve, a bizonyítást az alperes helyett elvégezve hozta meg az érdemi döntését, ezért az eljárása sérti a Pp. 265. § (1) bekezdését és az Infotv. 23. § (2) bekezdését is. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezéshez vezető során megsértette a Pp. 369. § (4) bekezdését is, hiszen az anyagi pervezetése csupán az anyagi jogi felülbírálatra terjedhetett volna ki, azonban nem teremtette meg az utólagos bizonyítás lehetőségét. A másodfokú bíróság korábbi eljárása során a Pp. 220. §-át és a Pp. 373. § (2) bekezdését megsértve kötelezte az alperest okirat becsatolásra annak ellenére, hogy e rendelkezések alapján új tény, bizonyíték csatolására sincs lehetőség. A Feljegyzéseket az alperes egyébként is a döntését követően készítette el, ezért saját nyilatkozata szerint sem bizonyítékként kérte értékelni, ezért az abban foglaltak nem eredményezhettek volna az alperesre kedvezőbb ítélet meghozatalát.
[20] A másodfokú bíróságnak az alperes ellenkérelmében foglaltakat is figyelmen kívül hagyó következtetése, hogy az alperes – szóban – elvégezte volna az érdekmérlegelést. Ezzel szemben az alperes az ellenkérelmében maga is arra hivatkozott, hogy az elutasító válaszát nem köteles megindokolni, amely védekezésből okszerűen következik, hogy az érdekmérlegelést valójában nem végezte el, és csupán a per későbbi szakaszában védekezett azzal, hogy a társszolgálatokkal folytatott szóbeli egyeztetések alapján mérlegelt. Ezen nyilatkozata ellentétben áll a korábbi védekezésével, amely szerint nincs indokolási kötelezettsége. Az elsőfokú bíróság következtetett helytálóan arra, hogy önmagában az alperes jogszabályi felhatalmazásra szorítkozó indokolása igazolja az érdekmérlegelés elmulasztását.
[21] A felperes érvelése szerint a másodfokú bíróság a Pp. 2. § (2) bekezdésében foglalt kérelemhez kötöttség elvét és a bizonyítási eljárás szabályait is sértve, szükségtelenül folytatta le a bizonyítást. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 342. § (1) bekezdését is, mert a másodfokú bíróság az önkéntesség elutasításának adatait a kereseten túlterjeszkedve vizsgálta. A jogerős ítélet iratellenes megállapítása, hogy a felperes az önkéntesként történő részvételének indokait kívánta volna megismerni. A per tárgyát kizárólag annak megítélése képezte, hogy az alperes a felperes érintetti joggyakorlását jogszerűen tagadta-e meg. A másodfokú bíróság az alperes nyilatkozatával is ellentétesen következtetett arra, hogy az önkéntesség elutasításának indokai és a keresetben megjelölt adatok egymástól nem elkülöníthető adatcsoportok. Jelen perben nem vizsgálhatók az önkéntesség elutasítását megalapozó tények, és az azokból levont jogi következtetések. Előadta, hogy a kérelme 1. pontjában kizárólag arról kért tájékoztatást, hogy az alperes mely személyes adatait kezeli, a másodfokú bíróság a kérelmén túlterjeszkedve kötelezte az alperest annak közlésére, hogy lakcímét, önkéntesként a részvételi szándékának tényét kezeli-e.
[22] A felperes szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 346. § (4) és (5) bekezdését is, mert annak indokaiból nem tűnik ki, hogy az információs önrendelkezési jog és a nemzetbiztonsági érdek közötti mérlegelést a másodfokú bíróság mely bizonyítékok alapján végezte el, továbbá a mérlegelése során az adatelvet figyelembe vette-e: a jogerős ítélet [101]-[103] bekezdései szerint az adatoknak csupán két csoportját különítette el. Kifogásolta, hogy a jogerős ítélet [98] bekezdéséből nem tűnik ki, hogy az egyes kérdésekre miért állapította meg automatikusan a nemzetbiztonsági társszervekkel való koordinációs tevékenység bizalmasságának elsőbbségét. Nem adta indokát a másodfokú bíróság, hogy egy társszerv megnevezése miért jelenti egyúttal és szükségképpen a koordinációs tevékenység teljes felfedését és miért vezetne automatikusan a nemzetbiztonsági érdek elsőbbségéhez; az egyedi és utólagos tájékoztatása szükségképpen kihatna-e az alperes valamennyi későbbi koordinációs tevékenységére; az egyes társszervek megnevezése, és a felperessel kapcsolatban tett megállapításai miért jelentik a védett személyekkel összefüggő teljes védelmi tevékenység felfedését.
[23] A felülvizsgálati kérelem további indokai szerint a jogerős ítélet sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogszabályokat [Infotv. 17. § (1)-(2) bekezdés, a 16. § (3) bekezdés e) pont, az Nbtv. 48. § (1) bekezdés], mert a másodfokú bíróság okszerűtlenül és önellentmondó következtetése, hogy a felperes által közölni kért adatok, információk nemzetbiztonsági érdekből nem tárhatók fel. Köztudomású tény, hogy a katolikus egyházfő látogatását közterületen előzetes felkészülés nélkül nem lehet megrendezni, amelynek során a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek, szervezetek a konkrét események megvalósítása során együttműködnek. Ezért önmagában az az információ, hogy vannak társzervek, amelyek egymás tevékenységét segítik, nem olyan körülmény, amely a teljes nemzetbiztonsági tevékenység működésének részleteit és eljárásrendjét felfedhetné. A társszervek adatfeldolgozói, vagy az adatok forrásaként történő megjelölése sem eredményezhetné a védett személyek biztosítására irányuló tevékenység felfedését, hiszen ezzel csupán a ténylegesen eljáró szervezet neve válik ismertté a felperes számára. Az egyes szervezetet az alperes maga is megismerhetővé tette, mert a BHKR-t adatfeldolgozóként megjelölte. A kért adatok ténylegesen nélkülözik a társszervekkel való koordinációs tevékenység feltárását, mert minden adat a felperes tevékenységéből következő információkra irányul. A jogerős ítéletből nem tűnik ki, hogy miért minősíti a bíróság ezen információk átadását alkalmasnak a koordinációs tevékenység, az ellenőrzési mechanizmus felfedésére és miért élvezne elsőbbséget a személyes adataihoz való hozzáférésével szemben. A másodfokú bíróság nem indokolta, hogy a pápalátogatást követően a személyes adatai kezeléséről történő tájékoztatás hogyan veszélyeztethetné a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a védett személyekkel kapcsolatos operatív működését. A felperest soha semmilyen szabálysértési vagy büntetőeljárásban nem marasztalták el, törvénytisztelő, keresztény értékekhez ragaszkodó és egyébként középiskolában kamaszkorú gyerekeket oktató tanárként dolgozik, nem állapítható meg vele szemben semmilyen kockázat, ezért a felperes számára minimális információs kárpótlást jelenthetne, ha legalább az információk forrásáról és adatkezelési körülményeiről értesülhetne valós nemzetbiztonsági kockázat nélkül.
[24] A másodfokú bíróság az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének megfelelő, valós érdekmérlegelést nem végzett, a felperes személyes információs önrendelkezési jogát nem tette a vizsgálata tárgyává, kizárólag az alperes által hivatkozott nemzetbiztonsági érdeket értékelte. Emellett a jogerős ítélet ellentmond az Alkotmánybírósági határozatokban foglalt alkotmányos követelményeknek is, mert az alapjogi teszt első feltétele sem áll fenn: az alperes érdemben nem jelölte meg a nemzetbiztonsági érdeket és az Nbtv. 74. § felsorolása sem tartalmazza önálló nemzetbiztonsági érdekként az adattárak átvilágíthatlanságát. Emellett még fennálló nemzetbiztonsági érdek esetén sem automatizmus a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozása, ehelyett a konkrét ügy körülményeire tekintettel, a konkrét esetben felmerülő érvek, ellenérvek és szempontok alapján kellett volna meghozni az arra vonatkozó döntést, hogy az érintett kaphat-e tájékoztatást a személyes adatai kezeléséről. E követelményeknek a jogerős ítélet nem felel meg.
[25] A Kúria megállapította, hogy az alperes elkésetten előterjesztett felülvizsgálati ellenkérelme hatálytalan.
A Kúria döntése és jogi indokai
[26] A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következők szerint.
[27] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát.
[28] A jogerős ítélettel szemben kizárólag az alperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, ezért erre irányuló felülvizsgálati kérelem hiányában a Kúria előtti eljárásnak nem volt tárgya a jogerős keresetnek helyt adó és az alperest az 1., 3., 8. és 9. pontban foglaltakról történő tájékoztatásra kötelező rendelkezése.
[29] A felülvizsgálati kérelem korlátainak további jelentősége, hogy a felperes megsértett jogszabályként az Infotv. 23. § (5) bekezdését nem jelölte meg, továbbá nem fejtette ki, hogy a jogerős ítélet elsőfokú ítélettől eltérő, jogsértést megállapító rendelkezése miért sértené a jogszabályokat. Emellett a felperes a felülvizsgálati kérelemben nem támadta a jogerős ítélet sérelemdíj iránti keresetet elutasító rendelkezését sem, ezzel kapcsolatos jogszabálysértést a felperes nem jelölt meg. Ezért a felülvizsgálati eljárásnak nem volt tárgya a jogerős ítélet jogsértést megállapító és a sérelemdíj iránti keresetet elutasító rendelkezése.
[30] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme alapján először azt vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság a felek rendelkezési joga [Pp. 2. § (2) bekezdés], a bizonyítási érdek [Pp. 265. § (1) bekezdés] és az utólagos bizonyítás [Pp. 220. §, 373. § (4) bekezdés], továbbá a másodfokú eljárás során alkalmazandó anyagi pervezetés [Pp. 373. § (5) bekezdés] szabályainak megsértésével teremtette-e meg az alperes számára a bizonyíték becsatolásnak a lehetőségét.
[31] A Pp. 373. § (4) bekezdése szerint ha az elsőfokú bíróság a felekkel előzetesen nem közölte az ítéletben hivatalból figyelembe vett tényt vagy a felektől eltérő jogszabály értelmezését, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérési szándékát, a fél a fellebbezésben, a csatlakozó fellebbezésben vagy a fellebbezési ellenkérelemben ezzel összefüggő kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos bizonyítást ajánlhat fel. Az (5) bekezdés szerint ha a másodfokú bíróság közöl a felekkel általa hivatalból észlelt tényt vagy a felektől és az elsőfokú bíróságtól is eltérő jogértelmezést, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét, a fél ezzel összefüggő kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos bizonyítást ajánlhat fel.
[32] A Kúria a Pfv.IV.21.160/2023/7. számú precedens határozatában már állást foglalt arról, hogy a másodfokú bíróság által elvégzett, új tartalmú, a másodfokú bíróság által helyesnek tartott anyagi pervezetés főszabály szerint megnyithatja a fellebbező fél számára a perfelvételi nyilatkozatok, ezen belül az utólagos bizonyítás lehetőségét is [Pp. 373. § (5) bekezdés].
[33] Jelen perben a másodfokú bíróság az 1.Pf.20.696/2024/6. számú tárgyalási jegyzőkönyvből kitűnően az elsőfokú bíróság által kétségkívül gyakorolt anyagi pervezetést (17.P.21.818/2024/5.) megvizsgálta, majd a Pp. 370. § (4) bekezdése szerinti felülbírálati jogkörében eljárva azt állapította meg, hogy az elsőfokú eljárás során végzett anyagi pervezetés – az elsőfokú bíróság eltérő anyagi jogi álláspontja miatt – nem volt megfelelő, amelyből következően a másodfokú bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság ítélete a hatékony bírói felülvizsgálat megvalósulásához szükséges indokokat sem tartalmazta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságétól eltérő, saját anyagi jogi álláspontját a Pf.6. végzésben a felek tudomásárára hozta és a Pp. 369. § (4) bekezdése alapján eljárva elvégezte a saját anyagi jogi álláspontja szerint helyes pervezetést, majd a Pp. 237. § (2) bekezdése szerint felhívta az alperest a megítélése szerint szükséges bizonyítékok becsatolására. A felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal szemben a másodfokú bíróság nincs elzárva az elsőfokú bíróságétól eltérő anyagi jogi álláspontja szerinti anyagi pervezetés gyakorlásától, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság anyagi pervezetési tevékenységét nem tartja megfelelőnek, ezért a felperes alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelemben arra, hogy a másodfokú bíróság az eljárására irányadó jogszabályok megsértésével teremtette meg az utólagos bizonyítás lehetőségét.
[34] Nem sértette a másodfokú bíróság az alperes iratok csatolására felhívásával a bizonyítási érdekkel összefüggő jogszabályokat sem [Pp. 265. § (1) bekezdés, Infotv. 23. § (2) bekezdés] a következő indokok miatt.
[35] Az első- és a másodfokú bíróság egybecsengő jogi álláspontja az volt, hogy az Infotv. 23. § (2) bekezdése alapján az alperes kötelessége a személyes adatkezelés jogszerűégének bizonyítása, az Infotv. említett rendelkezését a jogerős ítélet [84] bekezdése egyértelműen tartalmazza. Az alperes iratok csatolására történő felhívása azon a megfontoláson alapult, hogy „az elsőfokú bíróság jogértelmezése, amely szerint az alperesnek már a tájékoztatás megtagadásakor meg kellett volna indokolnia az elutasítást, továbbá az alperes nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének, azt eredményezte, hogy az elsőfokú ítélet indokolása nélkülözi azokat az elemeket, amelyek alapján a hatékony bírói felülvizsgálat megvalósulhatott volna.” A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint az érdekmérlegelés nem hárítható át, amelyhez szükséges az iratok vizsgálata. A másodfokú bíróság említett jogértelmezése összhangban áll a közérdekű adat megismerése iránti perekben az Alkotmánybíróság által kialakított és a Kúria precedens határozataiban tükröződő azon szemlélettel, mely szerint felülvizsgálatakor a bíróság mérlegelést végez, az adatkezelő által előadott megtagadási okok megalapozottságának, okszerűségének az érdemi felülvizsgálata – s ekként az önkényes adatkezelői döntés kizárása – nem lehetséges az iratok tartalmának az ismerete nélkül, csupán formai alapokon {3069/2019. (IV. 10.) AB határozat, Indokolás [40] és [49], 3/2023. (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [57], Kúria Pfv.IV.20.474/2024/5}. Mivel az alperes által zártan csatolt iratok bíróság által történő megismerése nélkül nem ítélhető meg, hogy az adatigénylés megtagadása szükségtelen korlátozásának minősül-e {6/2016. (III. 11.) AB határozat, Indokolás [38], 3069/2019. (IV. 10.) AB határozat Indokolás [46], megerősítve: 3063/2023. (II. 16.) AB határozat, Indokolás [19]}. Ezért a Kúria egyetértett a jogerős ítélet azon indokaival, mely szerint az alperes által megjelölt alkotmányos cél és a felperes alapjogának gyakorlása közötti egyensúly az adatok ismerete nélkül nem lehetséges.
[36] Jelen ügyben a Nemzeti Információs Központ főigazgatója a személyes adatokhoz való hozzáférést az Infotv. 16. § (3) bekezdés e) pontja, valamint az Nbtv. 48. § (1) bekezdésére hivatkozással tagadta meg, perbeli védekezése szerint közérdek fűződik a mechanizmusai, az eljárása megismerhetetlenségéhez. Ekként a felperes személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjogának korlátozását a nemzetbiztonsági érdek védelme mint alkotmányos cél megóvása érdekében tartotta indokoltnak.
[37] A Kúria megítélése szerint a bíróságot terhelő tartalmi vizsgálat kötelezettségéből egyúttal az is következik, hogy ez a vizsgálat nem szorítkozhat annak megítélésére, hogy az alperes határozatának indokai kellően részletesek voltak-e, abból kitűnnek-e a mérlegelés elvégzésének szempontjai. Az Alkotmánybíróság határozatainak említett indokai szerint a bíróságnak a rendelkezésre álló adatok, a felmerülő érvek, ellenérvek és szempontok alapján azt kellett megítélni, hogy a felperes alapjogainak korlátozása – összhangban az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésével – a szükségesség mellett az elérni kívánt céllal arányosan került-e sor a felperes alapjogának korlátozására és a felperes kaphat-e tájékoztatást a személyes adatai kezeléséről. A bíróság érdemben, tartalmilag köteles (felül)vizsgálni az Nbtv. 48. § (1) bekezdésre alapított, személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást megtagadó főigazgatói döntés megalapozottságát {3174/2025. (V.30.) AB határozat, Indokolás [42]}. Ebből következően a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül minősítette az elsőfokú bíróság vizsgálatát „formálisnak” és hívta fel az alperest a személyes adatokat tartalmazó iratok csatolására.
[38] Ezt követően a Kúria azt vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság érdemi döntése a Pp. 342. § (1) bekezdését sértve, a kereseti kérelmen túlterjeszkedve az önkéntesség elutasítása indokaira is kiterjedt-e.
[39] Jelen ügyben a jogerős ítélet [4]-[6] bekezdése egyértelműen tartalmazza a felperes azon keresetét, amelyről a jogerős ítélet rendelkező részében határozott. A Kúria megállapítása szerint a jogerős ítélet rendelkező része és indokai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a másodfokú bíróság az önkéntesség elutasítása indokai feltárása tárgyában érdemben nem határozott. Önmagában a jogerős ítélet azon indoka, amelyben a felperes érintetti joggyakorlásának – egyébként a felülvizsgálati kérelemben megismételt – motivációját is számba vette és az érdekmérlegelés során értékelte, nem minősíthető a Pp. 342. § (1) bekezdésének megsértéseként. Nem indokolja a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását a jogerős ítélet azon rendelkezése sem, mely szerint az alperest a felperes kezelt személyes adatairól és ezt meghaladóan a lakcíme, önkéntesként részvételi szándéka kezelése tényéről történő tájékoztatásra is kötelezte.
[40] A Kúria megítélése szerint nem indokolja a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a Pp. 346.§ (4) és (5) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettség megsértése sem.
[41] Az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint az indokolási kötelezettség része az Alaptörvény XXVIII. cikkében meghatározott tisztességes eljárás alkotmányos követelményének, amely a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon” {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]}.
[42] A Kúria a fent kifejtett elveknek megfelelően kialakított jogértelmezése szerint nem jelenti az indokolási kötelezettség megsértését, ha a jogerős ítélet külön nem tér ki a fél által felhozott valamennyi érvre, elegendő a bírósági mérlegelés szempontjait és a jogi álláspontját tartalmaznia (Kúria Pfv.III.20.737/2019/4., Pfv.III.20240/2022/4.). A hatályon kívül helyezést és az eljárás megismétlését az indokolási kötelezettség megsértése csak akkor indokolja, ha az adott ügyben a jogerős határozat alapján nem állapítható meg, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését mi okból változtatta meg és ezért az érdemi határozat nem bírálható felül (Kúria Pfv.IV.20.857/2022/10., Pfv.IV.20.944/2023/6.).
[43] Jelen perben a másodfokú bíróság az ítélet indokolásának [103]-[104] bekezdéseiben számot adott arról, hogy a felperes keresetében foglalt mely adatok lehetnek alkalmasak az alperes koordinációs tevékenységének feltárására, az ellenőrzési mechanizmus felfedésére, amely körülmény a másodfokú bíróság megítélése szerint önmagában megalapozza a felperes személyes adatról történő tájékoztatással szemben az alperes közfeladatának a nemzetbiztonsági érdekből történő felfedhetetlenségének elsőbbségét. A jogerős ítéletből a másodfokú bíróság érdemi döntésének indokai kitűnnek annak ellenére, hogy a jogerős ítélet „Bizalmas” iratként kezelt Feljegyzés1 és 2 tartalmát részletesen nem tárhatta fel. Az iratok zártan kezelését a felperes a felülvizsgálati eljárás során nem sérelmezte, ezzel összefüggő jogszabálysértést nem jelölt meg, ezért az abból kitűnő részletesebb indokolás meg nem ismerhetőségét sem sérelmezheti. Önmagában amiatt, hogy a felperes nem ért egyet az eljárt bíróságok döntésével, nem eredményezi az indokolási kötelezettség elmulasztását, annak megsértését (Kúria Pfv.IV.20.795/2024/4.).
[44] Ezt követően a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a másodfokú bíróság az Infotv. 17. § (1)-(2) bekezdését, a 16. § (3) bekezdés e) pontját, az Nbtv. 48. § (1) bekezdését megsértve következtetett-e arra, hogy a kérelem 2., 4-7. és 10. pontjaiban foglalt személyes adatok megismeréséhez fűződő érdeket megelőzi az adatok megőrzéséhez fűződő közérdek.
[45] Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
[46] Az Infotv. 17. § (1) bekezdése szerint a hozzáféréshez való jog érvényesülése érdekében az érintettet kérelmére az adatkezelő tájékoztatja arról, hogy személyes adatait maga az adatkezelő, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó kezeli-e. A (3) bekezdés szerint az érintett hozzáféréshez való jogának érvényesítését az adatkezelő az elérni kívánt céllal arányosan korlátozhatja vagy megtagadhatja, ha ezen intézkedés elengedhetetlenül szükséges a 16. § (3) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott valamely érdek biztosításához. A 16. § (3) bekezdés e) pontja szerint a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tájékoztatás teljesítését az elérni kívánt céllal arányosan az adatkezelő késleltetheti, a tájékoztatás tartalmát korlátozhatja vagy a tájékoztatást mellőzheti, ha ezen intézkedése elengedhetetlenül szükséges az állam külső és belső biztonsága hatékony és eredményes védelmének, így különösen a honvédelem és a nemzetbiztonság biztosításához.
[47] Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméhez való jogot nem hagyományos védelmi jogként értelmezi, hanem annak aktív oldalát is figyelembe véve, ún. információs önrendelkezési jogként. A személyes adatok védelméhez való jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát {32/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [87]}. Ebből következően fő szabály szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy tájékoztatást kérjen a rá vonatkozó személyes, illetve minősített (nemzeti minősítésű) személyes adatok kezeléséről {3174/2025. (V.30.) AB határozat Indokolás [34]-[35]}.
[48] A 26/2013. (X. 4.) AB határozat – 13/2013. (VI. 17.) AB határozat által megadott szempontok alapján – kifejezetten megerősítette, hogy „a nemzetbiztonsági érdekek védelme alkotmányos cél és állami kötelezettség. Az ország szuverenitása és az alkotmányos rendje a demokratikus jogállam működéséhez nélkülözhetetlen alapértékek. Az ország szuverenitásának érvényre juttatása, politikai, gazdasági és honvédelmi érdekeinek megóvása, a szuverenitást, illetőleg az alkotmányos rendet sértő vagy veszélyeztető tevékenységek felderítése és elhárítása az államnak az Alkotmányból közvetlenül levezethető kötelezettsége […]. A jogalkotás és az alkotmánybírósági vizsgálat szükségképpen elvont szintjén is elképzelhető, hogy […] nemzetbiztonsági érdekek kerülnek veszélybe, és megvédésük érdekében az alkotmányos alapjogok korlátozására van szükség.” [13/2001. (V. 14.) AB határozat, ABH 2001, 177, 196.]. A nemzetbiztonság védelme olyan legitim cél, amelynek a védelme igazolhatja az alapjogkorlátozás szükségességét {például: 15/2022. (VII. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; vesd össze még: 2/2014. (I. 21.) AB határozat, 3378/2023. (VII. 27.) AB határozat, Indokolás [39]}.
[49] Az Alkotmánybíróság azt is kifejtette, hogy ha az érintett konkrét, pontos és részletes információval bír arról, hogy miért és milyen bizonyítékok alapján tekintik a személyét kockázatosnak, az veszélyeztetheti a megfigyelés módszereit, forrásait, hatékonyságát, sőt akár más személyek (a megfigyelést végzők vagy az informátorok) biztonságát is. „Jellemzően egyébként akkor lehet erről szó, ha a konkrét adatok egyúttal tágabb összefüggések feltárására is lehetőséget adnak, tehát ha az érintett személy adatai olyan következtetések levonására adnak módot, amelyek túlmutatnak az egyéni megismerési érdeken (például az adatokból következtetni lehet a nemzetbiztonsági szolgálatok munkamódszereire, információforrásaira, kockázatértékelési szempontjaira). Bizonyos információknak még az érintett személy számára történő – titoktartási kötelezettséggel terhelt – feltárása is súlyosan károsíthatja a minősítéssel védett érdeket” {3378/2023. (VII. 27.) AB határozat, Indokolás [43]}. Ilyen esetben az iratbetekintés kizárása legitim cél érdekében, a nemzetbiztonság védelme érdekében szükséges lehet. Ugyanakkor – figyelemmel az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakra – a nemzetbiztonság védelme érdekében alkalmazott korlátozás arányossága is biztosítandó {a 32/2013. (XI. 22.) AB határozat a titkos megfigyelés tekintetében nyomatékkal hívta fel a figyelmet a nemzetbiztonsági érdek és az érintett magánszemély alapjogai kiegyenlítésének – a korlátozás arányossága biztosításának – a követelményére (Indokolás [131]-[133], megerősítve: IV/386/2024. AB határozat, Indokolás [100]-[101]).
[50] A Kúria a Pfv.IV.20.024/2025/5. számú precedens határozatában már állást foglalt arról, hogy a személyes adatokhoz hozzáférés joga azt teszi lehetővé, hogy az érintett megbizonyosodjon a személyes adatai kezelésének helytállóságáról és az adatkezelés jogszerűségéről. A személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal.
[51] Jelen ügyben másodfokú bíróság az ügy alapjogi vetületét észlelte és a felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal szemben – a Feljegyzés1 és 2 tartalmának vizsgálata alapján – a konkrét egyedi körülményei alapján következtetett arra, hogy mely adatok nem szükségesek az együttműködési mechanizmus feltárásához (1., 3., 8. és 9. pontban foglalt adatok), a további adatok tekintetében pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy alkalmasak az alperes koordinációs tevékenységének feltárására, tovább részletesebb indokolást a zártan kezelt iratok nem tették lehetővé.
[52] A felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakra tekintettel a Kúria is megvizsgálta a rendelkezésre álló iratokat, amelyek közül a Feljegyzés2 a felperes személyes adatait is tartalmazta. Ezen iratokat ugyan a felperes nem ismerhette meg, azonban az iratok zártan kezelését a felperes a felülvizsgálati eljárás során nem sérelmezte.
[53] A Kúria megállapítása szerint Feljegyzés2 egyrészt tartalmazza a felperes személyes adatait, a Feljegyzés2 tartalmából kitűnik az önkéntesség megtagadásához vezető körülmény (körülmények) is. E körülmények feltárását a felperes jelen perben valóban nem igényelte, erről tájékoztatást nem kért; megállapítható, hogy ezen adatok nyilvánossága kerülése – személyes nyilatkozatával ellentétben – nem is állna érdekében. A Feljegyzés2 tartalmazza az adatok forrását, az adatfeldolgozó személyét és a felperes által igényelt további adatokat is, amelyek azonban szoros összefüggésben állnak az önkénteség elutasításának indokaival. A Feljegyzés2 tartalmazta továbbá azon indokokat is, hogy a nemzetbiztonsági szempontból értékelhető körülményeket az együttműködő szervek az anonimitásuk, az információ forrása bizalmasságának megőrzésével közli, amelyet az alperes biztosított számukra. A Kúria megítélése szerint önmagában a Feljegyzés2 tartalma alapján megállapítható, hogy a felperes hozzáférési joggyakorlásával érintett, 2., 4-7. és 10. pontban foglalt információk nem kizárólag a felperesre, hanem az adatok forrására, az adatfeldolgozó személyére is tartalmaz ismereteket, a konkrét adatok feltárása egyúttal tágabb összefüggések megismerésére is lehetőséget adna, tehát ha az érintett személy adatai olyan következtetések levonására adnak módot, amelyek túlmutatnak az egyéni megismerési érdeken. A Kúria megítélése szerint ezért nem sérti a jogszabályokat a másodfokú bíróság azon érdemi határozata, amely szerint ezen adatokhoz hozzáférést – a Feljegyzés2-ben foglaltak alapján – a felperes számára nem biztosította.
[54] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat és jogkérdésben nem tért el a Kúria közzétett határozatától, ezért a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A döntés elvi tartalma
[55] A hozzáféréshez való jog azt teszi lehetővé, hogy az érintett megbizonyosodjon a személyes adatai kezelésének helytállóságáról és az adatkezelés jogszerűségéről. A személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal.
Záró rész
[56] A felülvizsgálati eljárás során pernyertes alperes perköltséget nem számított fel, ezért arról a Pp. 82. § (1) bekezdése alapján rendelkezni nem kellett. [57] Az 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. [58] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. § (1) bekezdése alapján a Pp. 376. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. [59] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2026. október 7.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró
Перевод на русский: GigaChat-2, 06.11.2026. Машинный перевод, вычитывается редакцией.
Реквизиты
| Страна | Венгрия |
| Орган | Суды Венгрии — анонимизированные решения |
| Вид | судебное решение |
| Язык | hu |
| Дата документа | — |
| Объём | 45 827 знаков |
| Редакций | 1 |
| Впервые увидели | 2026-11-05 |
| Проверен | 2026-11-16 03:11 |
| full_text_url | https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=K%C3%BAria&ugyszam=Pfv.20236%2F2026%2F7&azonosito=bb682ca4-d3a1-4ee3-9b49-861fec52286e |
Темы
Почему документ в базе
Отбор сработал на этих совпадениях, суммарный вес 70.
-
személyes adat
текст
Персональные данные
….) és dr. holpár edit kamarai jogtanácsos (1117 budapest, fehérvári út 70.) a per tárgya: személyes adat kezelésével kapcsolatos per a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes a másodfo…
-
személyes adat
текст
Персональные данные
…vény (a továbbiakban: infotv.) 14. § b) pontja és a 17. § (1) és (2) bekezdései alapján a személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása érdekében kérelmet terjesztett elő az alperesnél, hog…
-
személyes adat
текст
Персональные данные
…lmet terjesztett elő az alperesnél, hogy tájékoztassa a következőkről: 1. a felperes mely személyes adatait kezelik; 2. ki az adatkezelés megrendelője és végrehajtója, mely szerv adatszolgáltatása…
-
adatkezel
текст
Персональные данные
…hogy tájékoztassa a következőkről: 1. a felperes mely személyes adatait kezelik; 2. ki az adatkezelés megrendelője és végrehajtója, mely szerv adatszolgáltatása alapján került a felperes a bh…
-
adatkezel
текст
Персональные данные
…pján került a felperes a bhkr-be; 3. mikor kerültek a felperes adatai a bhkr-be; 4. ki az adatkezeléssel összefüggő adatfeldolgozó; 5. melyek az adatok forrásai; 6. milyen időpontokban gyűjtötte…
-
adatkezel
текст
Персональные данные
…ssel szemben kockázatot, milyen konkrét adatok alapján; 8. milyen időtartamban várható az adatkezelés; 9. mi az adatkezelés célja és jogalapja (jogszabályi hivatkozás megjelölésével); 10. mel…
-
információs önrendelkezési jogról
акт
Персональные данные
…engedélyt az önkéntesként való foglalkoztatására. [2] A felperes 2023. augusztus 11-én az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a...…
Аннотация
Суд рассмотрел жалобу гражданина против оператора связи, отказавшегося предоставить информацию о персональных данных заявителя. Заявитель требовал исполнения своих прав доступа к своим данным согласно законодательству о защите персональных данных. Суд установил, что оператор связи нарушил право заявителя на доступ к информации о том, кто обрабатывает данные, когда они были переданы, и с какой целью осуществляется обработка. Суд подтвердил необходимость предоставления такой информации заявителю, однако указал, что некоторые детали могут быть ограничены из соображений национальной безопасности или конфиденциальности источников информации.
Редакции документа
| Редакция | Загружена | Формат | Объём | |
|---|---|---|---|---|
| Редакция 1 открыта | 2026-11-05 02:05 | docx | 45 827 зн. | txt |