Орган по защите данных Венгрии: незаконная обработка персональных данных в связи с идеологиями отрицания государства

(…)

1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 naih.hu/adatkezelesi-tajekoztatok Falk Miksa utca 9-11. KR ID: 429616918 ugyfelszolgalat@naih.hu

Ügyszám: NAIH-5209-29/2025. Tárgy: jogsértést megállapító határozat hivatalbóli eljárásban

HATÁROZAT

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Magyar Állam Tulajdonosainak Társulásával (a továbbiakban: MATT) kapcsolatos adatkezeléseknek a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendeletnek (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) való megfelelősége vizsgálatára Bende Istvánnal és Berencsi Béla Miklóssal mint ügyfelekkel szemben hivatalból indított adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza. A vizsgált időszak 2018. május 25. napjától az adatvédelmi hatósági eljárás megindításának napjáig, 2025. január 31. napjáig tart.

az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tisztességes adatkezelés elvét; az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti célhoz kötött adatkezelés elvét; az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését, mivel jogalap hiányában kezel személyes adatokat és az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdését, mivel nem adott tájékoztatást.

2. A Hatóság továbbá a határozat indokolásának V.4.1. pontja értelmében elmarasztalja a MATT-ot, mivel természetes személyek társulásaként, adatkezelőként megsértette:

az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tisztességes adatkezelés elvét; az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti célhoz kötött adatkezelés elvét; az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését, mivel jogalap hiányában kezel személyes adatokat és az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdését, mivel nem adott tájékoztatást.

3. A Hatóság jelen határozat kézhezvételének időpontjával, a jövőre vonatkozóan megtiltja

Bende Istvánnak és Berencsi Béla Miklósnak a jogellenes cél érdekében történő, tisztességtelen, jogalap és megfelelő tájékoztatás nélkül folytatott adatkezelést. Ennek érdekében a Hatóság kötelezi Bende Istvánt és Berencsi Béla Miklóst a jogellenesen kezelt összes személyes adat törlésére, az alábbi dokumentumokban, azok mind elektronikus, mind papír alapú változatában:

1. „igénylőlap a Magyar Állam feletti társtulajdonlási igényének beterjesztéséhez”; 2. „állampolgársági nyilatkozat” (és ennek kiskorú gyermek képviseletében, valamint cselekvőképtelen nagykorú nevében tett változata); 3. „korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolás igénylés”;

4. „azonosító igazolvány igénylése a Magyar Állam tulajdonosa részére” (és ennek kiskorú gyermek részére vonatkozó változata). Az adattörlés a fenti dokumentumok megsemmisítése által is történhet. 4. A Hatóság továbbá kötelezi Bende Istvánt, hogy törölje a „Magyar Köztársaság Közhiteles Adatés Lakcímnyilvántartásában” és a „Magyar Köztársaság Közhiteles Járműnyilvántartásában” tárolt személyes adatokat. 5. A Hatóság a fentiekben megállapított jogsértések miatt

500.0000 azaz ötszázezer forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezi Bende Istvánt. 6. A Hatóság a fentiekben megállapított jogsértések miatt

500.000 azaz ötszázezer forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezi Berencsi Béla Miklóst. 7. A Hatóság jelen határozatot a Hatóság a honlapján az ügyfelek azonosító adatának (név) megjelölésével közzéteszi.

8. A Hatóság továbbá elutasítja Bende Istvánnak a Hatóság joghatóságát érintő kifogásait a határozat V.2. fejezetében írtak alapján. A 3. és 4. pontban előírt intézkedések megtételét Bende Istvánnak és Berencsi Béla

Miklósnak a jelen határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok, törlési jegyzőkönyv előterjesztésével együtt – igazolnia a Hatóság felé.

Az adatvédelmi bírságokat jelen döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül a Hatóság központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámlája (10032000- 01040425-00000000 Központosított beszedési számla IBAN: HU83 1003 2000 0104 0425 0000 0000) javára kell megfizetni. Az összegek átutalásakor a NAIH-5209/2025. BÍRS. számra kell hivatkozni. Ha Bende István és Berencsi Béla Miklós a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fenti számlaszámra késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a törvényes kamat, amely a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. A 3. és 4. pont szerinti kötelezések nem teljesítése, továbbá az adatvédelmi bírságok és a késedelmi pótlékok meg nem fizetése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. A határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg. Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan1, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS

I. Előzm énye k, ha tósági ellenőrzé s

(1) Közérdekű bejelentés érkezett a Hatósághoz, melyben a közérdekű bejelentő előadta, hogy korábban csatlakozott a Magyarország és annak Alaptörvénye, alkotmányos berendezkedése létezését tagadó MATT-hoz. A közérdekű bejelentő álláspontja szerint a MATT azon kívül, hogy olyan nézeteket képvisel, amelyek a megítélése szerint bűncselekmények elkövetéséhez is vezet(het)nek, az adatvédelmi követelményeket sem tartja be. (2) A közérdekű bejelentő többek között előadta, hogy megadta a MATT-nak a személyes adatait, amelyeket feljegyeztek. Ki kellett töltenie különböző formanyomtatványokat, amelyeket a MATT képviselői maguknál tárolnak. Továbbá a MATT egyik kapcsolattartójával történt találkozója során ki kellett töltenie a „Magyar Állam” feletti tulajdonlási igénylőlapot. Ebben nevét, születési helyét és idejét, édesanyja nevét, lakcímét kellett megadnia. Ugyanakkor a személyes adatait tartalmazó iratok hozzáféréséért pénzt kértek tőle. (3) A közérdekű bejelentő előadta azt is, hogy a MATT egy, a saját ideológiáján alapuló saját államot akar felépíteni. Azt állítják a tagjai, hogy a „Magyar Államot” az emberek tulajdonolják. Állításuk szerint az első tulajdonos Berencsi Béla Miklós volt, a „miniszterelnökük” Bende István. Tudomása szerint már többszáz ember csatlakozott a társuláshoz, köztük – szüleik jóvoltából – gyermekek is. (4) A közérdekű bejelentő szerint a MATT-nak az egész országban több kapcsolattartója van, több irodát tart fenn. A kapcsolattartók fogadják a csatlakozókat, akikkel – személyes adataik rögzítésével – kitöltetik a nyilatkozatokat. (5) A Hatóság áttekintette a MATT honlapjait2 és megállapította, hogy a MATT mint társulás illetve a MATT-hoz társult és a honlapot működtető személyek a honlapon elérhető űrlapok kitöltetésével személyes adatokat gyűjtenek, rögzítenek, adatkezelési tájékoztató(k), szabályzat(ok) közzététele nélkül. Ezek, a https://magyar-allam-tulajdonosai.com honlapról3 elérhető űrlapok az alábbiak:

1. „igénylőlap a Magyar Állam feletti társtulajdonlási igényének beterjesztéséhez”; 2. „állampolgársági nyilatkozat” (és ennek kiskorú gyermek képviseletében, valamint cselekvőképtelen nagykorú nevében tett változata); 3. „korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolás igénylés”;

1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál: NAIH_K01 űrlap (2019.09.16.) Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap az alábbi linkről érhető el: https://naih.hu/kozig-hatarozat-birosagi-felulvizsgalata

2 https://magyar-allam-tulajdonosai.com és https://optalas.hu https://magyar-allamtulajdonosai.com/index.php?stamp=1746696562&req=5C454A234B375726350E6A1228074833344F42163C44

4. „azonosító igazolvány igénylése a Magyar Állam tulajdonosa részére” (és ennek kiskorú gyermek részére vonatkozó változata); 5. „honossági nyilatkozat”; 6. „nyilatkozat lakcímváltozás közlésére”; 7. „együttműködési megállapodás magántanulói jogviszony szolgáltatására, iskola”; 8. „együttműködési megállapodás magántanulói jogviszony szolgáltatására, család”; 9. „együttműködési megállapodás magántanulói jogviszony szolgáltatására, tanoda és tanulócsoport”; 10. „beiratkozási lap”; 11. „kérelem magántanulói jogviszony nyilvántartásba vételéhez és magántanulói jogviszony igazolásához”. (6) Az űrlapokon rögzítendő személyes adatokat a határozat III. 3. pontja tartalmazza. (7) A Hatóság a fentiekre tekintettel 2024. június 6. napján hatósági ellenőrzést indított NAIH- 9048/2024. számon, amelynek keretében ellenőrizte a MATT által folytatott adatkezelésekkel összefüggésben a jogszabályokban, az általános adatvédelmi rendeletben foglalt rendelkezések betartását. (8) A Hatóság a hatósági ellenőrzés során a tényállás tisztázása érdekében tanúmeghallgatásokat tartott. A Hatóság ennek keretében összesen nyolc főt hallgatott meg – többek között – Bende Istvánt és Berencsi Béla Miklóst, a MATT két vezető személyét. A tanúmeghallgatásokról jegyzőkönyvek készültek. Bende István meghallgatását a NAIH-5209- 8/2025. számú feljegyzésnek a NAIH-9048-52/2024. számú melléklete, Berencsi Béla Miklós meghallgatását szintén a NAIH-5209-8/2025. számú feljegyzésnek a NAIH-9048-80/2024. számú melléklete tartalmazza. A további tanúk meghallgatását is a NAIH-5209-8/2025. számú feljegyzésnek a NAIH-9048-49/2024., NAIH-9048-50/2024., NAIH-9048-51/2024., NAIH-9048-54/2024., NAIH-9048-72/2024., NAIH-9048-73/2024. számú mellékletei tartalmazzák. (9) A Hatóság informatikusa – szintén a hatósági ellenőrzés során – a MATT két honlapjáról4 és az azokon található tartalmakról teljes, forenzikus mentést készített. A forenzikus mentésről feljegyzés készült, mely a NAIH-5209-8/2025. számú feljegyzésnek a NAIH-9048-27/2024. számú melléklete. (10) A Hatóság a hatósági ellenőrzés során internetes információkból5 tudomást szerzett arról is, hogy a rendőrségnél különféle ügyek, eljárások vannak a MATT-tal kapcsolatosan, ezért a [rendőrséghez] fordult tájékoztatásért, kérve azon iratok megküldését, amelyekkel összefüggésben személyes adatok kezelése történik. A [rendőrség] eleget tett a Hatóság megkeresésének. (11) A [rendőrség] által megküldött iratanyagban – a NAIH-5209-8/2025. számú feljegyzésnek a NAIH-9048-19/2024. számú melléklete – lévő egyik irat szerint továbbá a […] Rendőrkapitányság az egyik MATT-kirendeltségen kutatást folytatott, amelynek során informatikai eszközöket foglalt le. A Hatóság erre tekintettel kérte a kutatás során lefoglalt informatikai eszközökön tárolt, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások, elektronikus

4 https://magyar-allam-tulajdonosai.com és https://optalas.hu

5 https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/nyomozhatnak-az-allamtagado-szekta-rendortoborzasa-miatt https://telex.hu/techtud/2024/11/12/alhir-osszeeskuves-elmelet-allamtagadas-dezinformacio-szuverenallampolgar iratok másolatának megküldését, mely kérésnek a rendőrség eleget tett. A kapott iratok a NAIH-5209-8/2025. számú feljegyzésnek a NAIH-9048-44/2024. számú mellékletei. (12) A […] Rendőrkapitánysága szintén küldött a Hatóságnak olyan, személyes adatokat tartalmazó adatlapokat – a NAIH-5209-8/2025. számú feljegyzésnek a NAIH-559-2/2025., NAIH-559-9/2025. számú mellékletei –, amelyeket 2024. december 13-án, a Bende István lakcímén folytatott kutatás során foglalt le. (13) A rendőri szervek által megküldött iratok ismertetését a határozat III.4. pontja tartalmazza. (14) A Hatóság a hatósági ellenőrzés során feltárt információk alapján az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek feltételezhető megsértése miatt a hatósági ellenőrzést 2025. január 31. napján lezárta és ugyanaznap hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indított a MATT két vezető személyével, Bende Istvánnal és Berencsi Béla Miklóssal mint ügyfelekkel szemben.

II. A hatósági eljárás menete

(15) Az adatvédelmi hatósági eljárás tárgya Bende Istvánnak és Berencsi Béla Miklósnak a MATT-tal, „Magyar Köztársasággal” összefüggő általános adatkezelési gyakorlatára terjedt ki.

(16) A vizsgált időszak 2018. május 25. napjától az adatvédelmi hatósági eljárás megindításának napjáig tart. (17) A Hatóság a NAIH-9048/2024. számon indult adatvédelmi hatósági ellenőrzés iratait, adatait és az egyéb bizonyítási eszközöket felhasználta a jelen adatvédelmi hatósági eljárásban, melyről a NAIH-5209-8/2025. számú feljegyzés készült. A feljegyzés mellékleteit képezik a NAIH-9048/2024. számon indult hatósági ellenőrzés iratai. (18) Az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról a Hatóság a 2025. január 31. napján kelt, NAIH-5209-1/2025. számú végzésében értesítette Bende Istvánt, mely végzésben egyidejűleg nyilatkozattételre is felhívta a tényállás tisztázása érdekében. (19) A Hatóság a szintén 2025. január 31. napján kelt, NAIH-5209-2/2025. számú végzésében értesítette Berencsi Béla Miklóst az eljárás megindításáról, mely végzésben egyidejűleg szintén nyilatkozattételre hívta fel a tényállás tisztázása érdekében. (20) A Hatóság végzéseire Bende István a 2025. február 18. napján kelt, postán küldött levelében (NAIH-5209-3/2025. számon iktatva), míg Berencsi Béla Miklós 2025. február 25-én a […] email-címről küldött két elektronikus levelében (NAIH-5209-4/2025. és NAIH-5209-5/2025. számon iktatva) válaszolt. (21) A Hatóság továbbá a 2025. február 28. napján kelt, NAIH-5209-6/2025. számú végzésében megkereste a […] Rendőrkapitányságát további információkat kérve. (22) A rendőrkapitányság a 2025. április 16. napján kelt levelében válaszolt és küldött további információkat (NAIH-5209-7/2025. számon iktatva). (23) A Hatóság a 2025. augusztus 25. napján kelt NAIH-5209-12/2025. számú végzésében tájékoztatta Bende István arról, hogy az adatvédelmi hatósági eljárásban a tényállás tisztázása során feltárt bizonyítékokat az iratbetekintés szabályainak figyelembevételével megismerheti és további bizonyítási indítványokat tehet.

(24) Ugyanerről tájékoztatta a Hatóság Berencsi Béla Miklóst is a szintén 2025. augusztus 25. napján kelt, NAIH-5209-13/2025. számú végzésében. (25) Bende István a Hatóság végzésére válaszul a 2025. szeptember 11. napján kelt levelében (NAIH-5209-16/2025. számon iktatva) tájékoztatást adott arról, hogy a korábban előterjesztett beadványai tartalmát fenntartja. Ezek, a jelen ügyben releváns nyilatkozatai:

a 2024. augusztus 12. napján kelt joghatósági kifogása a Hatóság NAIH-9048- 12/2024. számú végzésére; a 2025. február 18. napján kelt válasza a Hatóság NAIH-5209-1/2025. számú végzésére. (26) Bende István levelében leírta továbbá, hogy az általános adatvédelmi rendeletet elismeri, és azt irányadónak tekinti a személyes adatok védelmére. Kifogása a Hatóság joghatóságára vonatkozik. (27) Tiltakozott továbbá a Hatóság adatkezelése ellen. (28) Élni kíván kívánt továbbá az iratbetekintési jogával, kérve a közérdekű bejelentés teljes iratanyagának megismerhetővé tételét. Az iratbetekintés vonatkozásában a Hatóság a 2025. szeptember 22. napján kelt NAIH-5209-19/2025. számú végzésében biztosította számára az iratbetekintést korlátozottan, az általa meg nem ismerhető személyes és védett adatok kivételével 2025. október 7. napján 10 órától, illetőleg, amennyiben ez az időpont nem megfelelő neki, akkor 2025. október 9. napján 14 órától. A Hatóság a végzésében kérte Bende Istvántól, hogy annak kézhezvételét követően haladéktalanul jelezze, hogy melyik időpontban kíván élni az iratbetekintési jogával. (29) A Hatóság végzésére Bende István nem válaszolt, 2025. október 7. napján nem jelent meg a Hatóságnál, míg 2025. október 9. napján értesítés nélkül megjelent. Az iratbetekintésről a NAIH-5209-22/2025. számú jegyzőkönyv készült. Ebben rögzítésre került, hogy Bende István az eljárás iratai másolatának megküldését kéri, mely kérésére a Hatóság a 2025. október 15. napján kelt, NAIH-5209-23/2025. számú végzése mellékleteként küldte meg az iratok másolatát. (30) Bende István továbbá a 2025. szeptember 11. napján kelt levelében (NAIH-5209-16/2025. számon iktatva) indítványozta szakértő kirendelését állampolgársági adatok vizsgálatára, kifogásolta a Hatóság joghatóságát ezért kérte az eljárás felfüggesztését addig, amíg a Hatóság nem bizonyítja hitelesen, hogy a „Magyar Állam” hatósága. Joghatósági kérdéseket illetően fenntartja, hogy bírósághoz fordul előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése miatt, a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogot érintően pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságához. (31) Az eljárás iratainak megismerését követően Bende István a 2025. november 3. napján kelt levelében (NAIH-5209-26/2025. számon iktatva) előadta, hogy fenntartja joghatósági kifogását. (32) Előadta, hogy a Hatóság a rendőrségtől kapott dokumentumok között olyan személyes adatokat is tartalmazó iratok találhatók, amelyek nem képezhették volna a Hatóság vizsgálatának tárgyát, mivel azok más célból, más eljárás keretében kerültek lefoglalásra. Álláspontja szerint az ilyen adatok felhasználása az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban rögzített jogszerűség, célhoz kötöttség és adattakarékosság elvével, valamint az Ákr. 62. §-ban foglalt bizonyítékértékelési szabályokkal ellentétes lehet. Kérte, hogy a Hatóság a döntéshozatal során a jelzett rendőrségi eredeti iratokat ne vegye figyelembe, amennyiben azok forrása és felhasználásának jogalapja nem igazolt. (33) Bende István szerint továbbá a rendőrségi lefoglalás során az adathordozó birtokosát nem figyelmeztették arra a jogára, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC törvény (a továbbiakban: Be.) 314. § (1)-(2) bekezdése alapján megtagadhatja a lefoglalt adathordozó tartalmának megismerését, amennyiben az olyan adatokat tartalmaz, amelyekhez más hatóság jogszerűen nem férhet hozza. Emiatt az adathordozó tartalmának megismerése és annak a Hatóság részére történő továbbítása eljárásjogi és adatvédelmi szempontból is jogszerűtlen Bende István véleménye szerint, és az ilyen módon megszerzett adatok a Hatóság eljárásában bizonyítékként nem használhatók fel, továbbá kizárandók a döntéshozatalból. (34) Bende István továbbá nem járul hozzá ahhoz, hogy a Hatóság a jelen ügyben a MATT vagy más közösségi nyilvántartáshoz tartozó weboldalakon elérhető anyagokat letöltse, másolja, archiválja vagy az eljárásban felhasználja, amennyiben erre nem rendelkezik az érintettek előzetes, kifejezett hozzájárulásával. (35) Kérte továbbá a Hatóságot, hogy az ügyben érdemi határozatot hozzon, mivel csak igy biztosítható a bírósági felülvizsgálat lehetősége. Fenntartja a jogot továbbá az Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárásra, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulásra. (36) Kérte továbbá ezen nyilatkozata iktatószámának és kézbesítése időpontjának írásbeli visszaigazolását, továbbá, hogy a dokumentum változatlan formában az ügy irattárának részét képezze. Kérte hiteles irattanúsítvány kiadását is a nyilatkozata iktatásáról és mellékleteiről. (37) Berencsi Béla Miklós a Hatóság NAIH-5209-13/2025. számú végzésére tekintettel szintén élni kívánt iratbetetkintési jogával (NAIH-5209-24/2025. számon iktatott beadvány). (38) A Hatóság a 2025. november 4. napján kelt, NAIH-5209-25/2025. számú végzésében biztosította Berencsi Béla Miklós számára az iratbetekintést korlátozottan, az általa meg nem ismerhető személyes és védett adatok kivételével, kérésének megfelelően az iratok másolatainak megküldésével. (39) Az eljárás iratainak megismerését követően Berencsi Béla Miklós a 2025. november 20. napján küldött beadványában (NAIH-5209-28/2025. számon iktatva) előadta, hogy a jelen ügyben vizsgált tevékenységek – beleértve a parkolási igazolásokat, az azonosítókat és a nyilvántartások kezelését – a Magyar Állam tulajdonosi közösségének önszerveződéséből indultak ki, nem pedig természetes személyek egyéni kezdeményezéséből. E közösségi önrendelkezés egyik korai, dokumentált példája a H/3/2020. számú közgyűlési határozat (2020. február 15.), amely testületi formában rögzített bizonyos igazolási feladatokat és azok szervezeti alapjait. A közgyűlés mint közösségi testület a döntéshozatal legfelsőbb szerve; a tevékenységek irányát, célját és rendjét a közösségi akarat határozta meg. A közösségi döntéshozatal nem természetes személyek egyéni döntéseiből, hanem a közösségi akarat intézményesült, testületi formájából ered, amely a népszuverenitás gyakorlásának módja. (40) Berencsi Béla Miklós előadta, hogy a közösségi kezdeményezés később intézményesült a „Magyar Állami Központi Nyilvántartó Hivatal (a továbbiakban: KNYH) formájában, amely a H/11/2020. számú közgyűlési határozat alapján jött létre. A KNYH szervezeti keretként működik, és a közösségi döntéshozatal formalizált megvalósítója. A KNYH:

önálló működési renddel rendelkezik; közösségi felhatalmazáson alapul;

a közösség megbízásából végzi a nyilvántartások kezelését és az igazolások kiadását. (41) Berencsi Béla Miklós nyilatkozata szerint a KNYH működése nem sorolható az általános adatvédelmi rendelet szerinti adatkezelői kategóriák egyikébe sem: nem közigazgatási szerv, nem gazdasági szereplő, és nem olyan jogalany, amely az általános adatvédelmi rendelet 3. cikk szerinti területi hatály alá tartozik. (42) Berencsi Béla Miklós előadta továbbá, hogy a közösségi szerveződés korai szakaszaiban a közösségi akarat végrehajtásának részeként – technikai és adminisztratív jellegű feladatokat látott el. Ezek közé tartozott többek között a dokumentumok előkészítése, informatikai támogatás, valamint a közösségi kommunikáció eszközeinek működtetése. E feladatok nem jelentettek adatkezelési cél- vagy eszközmeghatározást az általános adatvédelmi rendelet értelmében. A tanúmeghallgatások során használt „adatkezelő” kifejezés a közösségi működés és az informatikai működtetés hétköznapi terminológiáját tükrözte, nem pedig az általános adatvédelmi rendelet jogi fogalomrendszerét. A 2024. december 17-én felvett tanúmeghallgatási jegyzőkönyv nem szó szerinti formában tartalmazta a szavait, és a pontatlanságok miatt nem került aláírásra részéről. (43) Berencsi Béla Miklós nyilatkozata szerint a jelen ügyben vizsgált tevékenységek döntési struktúrája egyértelmű:

a döntések közösségi szinten, a közgyűlés által születtek; a feladatok végrehajtása technikai jellegű volt; az adatkezelés céljait és irányát nem természetes személyek, hanem a közösségi testület határozta meg; a közösségi szerkezetre az általános adatvédelmi rendelet természetes személyekre vonatkozó adatkezelői fogalma nem alkalmazható. (44) Berencsi Béla Miklós szerint az általa végzett tevékenységek technikai és adminisztratív jellegűek voltak, és nem minősültek az általános adatvédelmi rendelet szerinti adatkezelői döntéshozatalnak. Mindennek alátámasztására hivatkozott a jelen eljárás alábbi irataira, melyek megerősítik az általa előadottakat:

tanúmeghallgatási jegyzőkönyv (2024. december 17.); - H/3/2020. számú közgyűlési határozat (2020. február 15.); - H/11/2020. számú közgyűlési határozat (2020. szeptember 13.).

III. A tényállás tis ztázása

III.1. A MATT e lne vezés ű szer ve ződés és hátter e , a „Magyar Köztársaság” és id eológ iája (45) A tanúvallomások, a MATT-honlapján elérhető nyilvános információk és a rendőrségi anyagok alapján a MATT olyan emberek társulása, akik illegitimnek tartják a jelenleg fennálló politikai-jogi rendet, és magukat igyekeznek kivonni a hatása alól, államtagadóként egyfajta árnyékállamot építve. Törvényen kívülinek tartják magukat, elképzelésük szerint az államon kívül helyezkednek el mint jogképes szabad emberek. (46) Saját, azonosításra, illetőleg gépjárművel való parkolásra szolgáló „okmányokat”, „rendszámot” adnak ki, saját „rendőrséget” szerveznek. A tagok rendre megtagadják, hogy valódi okmányokkal igazolják magukat, helyette a maguk kiadta papírokat mutatják fel. Saját „szervezetrendszerük” van, „közigazgatási szervekkel”, „minisztériumokkal”. A saját „bíróságuk” milliós pénzbüntetéseket „szabott ki” parkolási ügyekben bíráskodó bírákra.

(47) A Hatóság a rendelkezésére álló és a jelen határozat további részeiben ismertetett bizonyítékokból az alábbi következtetéseket vonta le a MATT és a csatlakozó személyek ideológiáját illetően, az adatkezelési cél összefüggésében. (48) Elméletük szerint a „Magyar Államot” eredeti tulajdonszerzéssel lehet tulajdonba venni. A társtulajdonosi igényeket a 2015. szeptember 1-jén alakult „Magyar Köztársaság Képviseletéhez” (a továbbiakban: „Képviselet”) lehet benyújtani a „Képviselet” által kidolgozott, és az első tulajdonos által elfogadott igénylőlapon. Ez a MATT honlapjáról elérhető, a határozat (5) bekezdésében megnevezett igénylőlap az „igénylőlap a Magyar Állam feletti társtulajdonlási igényének beterjesztéséhez”. (49) Nézetük szerint a Magyarország nevű de facto államot 2011-ben az országgyűlés 262 tagja hozta létre egy állampuccs keretén belül azzal a céllal, hogy a „Magyar Állam” intézményeinek elbitorlásával elsorvassza a „Magyar Köztársaságot”, és egyeduralkodóvá váljon az ország területén. (50) A MATT a tevékenységével elő kívánja készíteni, illetve biztosítani kívánja a társadalom tagjai számára a diktatúra alóli jogszerű felszabadulás, valamint az önrendelkezés lehetőségét. A MATT ideológiája szerint a társadalom szuverén tagjainak lehetősége van visszakérni a megszállt állami intézményeket, a hazájukat, emberi méltóságukat, szabadságukat és jogaikat, egyben visszautasítani a diktatúrát, a párhuzamos de facto államot és a hamis demokráciát. (51) A MATT a Magyarország nevű párhuzamos de facto állam által kiépített diktatúra alóli jogszerű kiszabadulás lehetőségét teremti meg az „optálás” jogi aktusával, amely az általuk elismert „de jure” „Magyar Államhoz” való tartozás kinyilvánítása. Az optálás két tanú jelenlétében tett, állampolgársági nyilatkozattétellel történik. Az optálás során tett állampolgársági nyilatkozattal a tag kinyilvánítja akaratát, mely szerint a jogszerű „Magyar Államhoz” akar tartozni, és belépésétől kezdve nem mint az állam kiszolgáltatottja, hanem mint az állam jogszerű kedvezményezettje létezik. (52) Az optálás elsődleges célja, hogy az egyén kikerüljön a diktatórikus állami berendezkedés alól, és hosszabb távon ezzel szabaddá és önrendelkezővé tehető a magyar társadalom. A MATT végső, távolabbi célja az, hogy a szabad és önrendelkező társadalomban a tagok egyetértésben határozzák meg és a közös szándéknak megfelelően rendezzék be az össztársadalom politikai rendszerét. (53) A MATT a „Képviselettel” szándékegységben az elsődleges cél teljesítését tűzte ki legfőbb feladatául és minden tevékenységük az abban megfogalmazott cél megvalósítására irányul, ezzel mintegy előkészítve a végső cél megvalósíthatóságát. (54) A MATT szerint a „Magyar Államot” nem a magyar társadalom alapította. A tényleges „tulajdonos” vagy „tulajdonosok” személye nem ismert, ezért az ismert „tulajdonos” nélküli „Magyar Államot” a tulajdonjogra irányuló igény kinyilvánításával lehetett tulajdonba venni. Mivel más ezt nem tette meg, az első „tulajdonos” – Berencsi Béla Miklós – kinyilatkozta tulajdoni igényét, és azt, hogy várja a magyar társadalom valamennyi tagját teljes jogú „tulajdonosnak”, így a társadalom tagjainak elegendő bejelenteni az erre vonatkozó igényüket, és valamennyien az állam „társtulajdonosai” lehetnek. (55) A „társtulajdonosok” beavatkozhatnak a „tulajdonolt” állam működésébe, és felülírhatják annak jogi rendelkezéseit, amely lehetővé teszi számukra a „Magyar Állam” működésének helyreállítását és az irányítás teljes átvételét a jelenlegi hatalombitorlóktól.

(56) A MATT szerint a „Magyar Állam” intézményei jelenleg megszállás alatt állnak, ezért a tulajdonosi jogok és érdekek érvényesítése még akadályokba ütközik. Mivel a megszállók (a jelenlegi kormányzati szervek és hivatalok) pozíciója jelenleg még erős, ezért ez a folyamat fokozatosan történik. (57) A MATT főbb működési szabályai az alábbiak: (58) A MATT legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyen a „Magyar Állam” „tulajdonosai” vehetnek részt. Döntéseit határozati formában hozza. (59) A közgyűlés döntéseinek előkészítését (javaslattétel, indokolás), illetve a határozatok végrehajtását az ügyvivő testület végzi. Az ügyvivő testület tagja önkéntes alapon elvileg bármelyik „tulajdonos” lehet (a gyakorlatban ez gyakran vita tárgya). (60) A közgyűlés mellett tevékenykedik a társadalmi felügyeleti tanács (másik nevén a bölcsek tanácsa) is, amely legalább öt, legfeljebb tizenkét tagból állhat. A tanács első öt tagját a közgyűlés fogadja el, a további tagokat pedig a közgyűlés által megválasztott tagok választják maguk mellé. A tanács legfőbb feladata a felügyeleti tevékenység ellátása és a társadalom átalakulásának figyelemmel kísérése. Tagjai az „állami intézmények” és leendő intézmények ügyeibe korlátlan betekintéssel rendelkeznek, az ügyvivő testületen keresztül indítványokat terjeszthetnek elő a közgyűlés elé, utasítást adhatnak az ügyvivő testületnek a közgyűlés összehívására, vagy a közgyűlést közvetlenül is összehívhatják, illetve az „állami intézmények” részére utasítást adhatnak. Működési rendjét saját maga határozza meg. (61) A „Magyar Állam” jogi szabályozásának menete: az egyéni szinten megfogalmazott igényt a közgyűlés elé tárják, amely vagy megszavazza, vagy elveti a javaslatot. A megszavazott javaslatokat közgyűlési határozatban rögzítik. III.2. A „Magyar Kö ztársaság” „á lla mi szerve i”: (62) A határozat (46) bekezdésében említett, a MATT honlapján elérhető információk – illetőleg a honlapról készült NAIH-5209-8/2025. számú feljegyzésének NAIH-9048-27/2025. számú, forenzikus mentést tartalmazó melléklete – szerint a MATT által elképzelt „Magyar Köztársaságnak”, vannak „közigazgatási hivatalai”, „bírósága”, „ügyészsége”, „rendőrsége”. Ezeknek a „szervezeteknek” a megnevezése, elérhetőségi adatai, vezetői közzé vannak téve a MATT honlapján.

(63) A „Magyar Köztársaság” „állami szervei” a vizsgált időszakban az alábbiak voltak:

- „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala Állami Iratkezelő Szolgálatok”: 12 db iratkezelő szolgálat nagyvárosokban (Zalaegerszeg, Baja, Budapest, Debrecen, Győr, Karcag, Nagykanizsa, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szekszárd) - „Magyar Köztársaság Képviselete Helyi Szolgáltató Központjai”: 12 szolgáltató központ, szintén a fenti városokban - „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala” - „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala Osztályai” és hatóságai (3 osztály, illetőleg hatóság) - „Magyar Köztársaság Képviselete” - „Magyar Állam Legfelsőbb Bírósága” - „Magyar Állami Adó- és Vámhivatal” - „Magyar Állami Közvagyonkezelő Hivatal” - „Magyar Állami Rendőrség” - „Magyar Állam Főügyészsége” - „Magyar Köztársaság Kormánya”, 13 minisztériummal

- „Magyar Állam” maga. (64) Ezen „állami szervek” közül kiemelendő a „Képviselet”, amelynek jelenleg egyedüli tagja, képviselője Bende István. A „Képviseletet” annak alapító nyilatkozata szerint három fő alapította, egy fő azonban kivált, aki el is távolodott a MATT-tól, míg a harmadik alapító nem aktív. (65) A NAIH-5209-10/2025. számú feljegyzésnek a melléklete a „Képviselet” alapító nyilatkozata (a továbbiakban: alapító nyilatkozata), mely elérhető a „Képviselet”6 saját honlapján is. Az alapító nyilatkozat adatvédelmi szempontból az adatkezelések összcélját határozza meg, a következőképpen: (66) Az alapító nyilatkozat szerint az alapítók megállapították, hogy a „Magyar Köztársaság” elnök, kormány, országgyűlés és végrehajtási szervek nélkül maradt, ezért nincs senki, aki a képviseletét ellássa, továbbá megállapították azt is, hogy a képviseletet eddig senki sem vállalta. Az alapító nyilatkozat szerint emiatt az alapítók megalapították a „Magyar Köztársaság” elnökét, kormányát, országgyűlését és végrehajtási szerveit helyettesítő „Képviseletet”, amely hivatalosan és kizárólagosan képviseli a „Magyar Köztársaságot”. E tevékenysége körében ellátja a „Magyar Köztársaság” jogrendjének, jogszabályainak védelmét, a magyar állampolgárok érdekképviseletét. A „Képviselet” a „Magyar Köztársaság” polgárai részére személyi okmányokat, igazolásokat és más hivatalos dokumentumokat adhat ki. A „Magyar Köztársaság” polgárai jogaik és érdekeik védelme érdekében a „Magyar Köztársaság Képviseletéhez” fordulhatnak. (67) Az alapító nyilatkozat szerint a „Képviselet” elsődleges célja, hogy az alkotmányos rendet helyreállítsa, ennek érdekében megszervezze az új alkotmánynak a nép által történő megalkotását levezénylő, a nép jelentős részének felhatalmazásával rendelkező ideiglenes kormány létrehozását és ezzel egy időben a megtévesztésként Magyarországnak nevezett megszállt magánállam lebontását. (68) Az alapító nyilatkozat szerint a „Képviselet” a tevékenységét addig végzi, amíg a „Magyar Köztársaságban” az alkotmányos rend és az állam működése helyre nem áll és új választott kormány létre nem jön. A „Képviselet” jogosult használni a „Magyar Köztársaság Képviselete” elnevezést és a magyar nemzeti jelképeket. Tagjai önállóan képviselik a jog szerinti magyar államot, a „Magyar Köztársaságot”. A működési rendjét külön okirat szabályozza, beleértve a tagjai számának bővítését is. (69) Tehát minden további adatkezelés, részadatkezelés annak érdekében történik, hogy a „Magyar Köztársaság” működőképes legyen. (70) A NAIH-5209-8/2025. számú feljegyzés NAIH-9048-27/2025. számú, forenzikus mentést tartalmazó melléklete a „Magyar Állam tulajdonlási igényének bejelentése” elnevezésű dokumentum (a továbbiakban: tulajdonlási igény), mely a MATT nyilvános honlapján elérhető. A dokumentum kiemelt szereppel bír, mivel abban első tulajdonosoként a határozat (54) bekezdésében írtaknak megfelelően Berencsi Béla Miklós bejelenti tulajdonlási igényét a „Magyar Államra” és egyben hívja a magyar társadalom valamennyi tagját teljes jogú társtulajdonosnak, azzal az elsődleges céllal, hogy közösen beindítsák az önrendelkező társadalmukat szolgáló állami intézmények működését. A dokumentum szerint ezzel az aktussal lett Berencsi Béla Miklós a „Magyar Állam” első tulajdonosa.

6 https://magyar-allam.com/ (71) Ennek a cselekménynek az indoka a dokumentum szerint, hogy „a magyar állami intézmények 2012. január 1-jével idegen megszállás alá kerültek, és ezzel a Magyar Állam gazdátlanul és működésképtelenül magára maradt, továbbá, a jelen működésképtelenségéből eredően a magyar állam nem képes a magyar társadalmat, mint kedvezményezettjét szolgálni, továbbá, a magyar társadalom ki van szolgáltatva a megszállóknak, akik a megszállt állami intézményeken keresztül a társadalmat szisztematikusan félrevezetik, rabolják és irtják, márpedig ez a helyzet egyszerűen tűrhetetlen, továbbá, a 2015. szeptember 1-jén megalakult Magyar Köztársaság Képviselete a Magyar Állam intézményei megszállásának tényét nemzetközileg is bejelentette és a bejelentés óta mindeddig senki nem jelentett be sem ellenkezést sem az elhagyott Magyar Államra tulajdonlási igényt.” III.3. A MATT álta l alka lmaz ott űrlap o k (72) A határozat (46) bekezdésében írtak szerint a MATT, illetőleg annak „állami szervei” alapvetően a Bende István által vezetett „Képviselet” – a „Magyar Köztársaság” működtetése érdekében okiratokat, igazolványokat, például azonosításra alkalmas, az úgynevezett „Magyar Köztársaság Azonosító Igazolványát”, korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolványokat, azaz parkolási kártyákat állít ki. (73) Ezek az igazolványok mind tartalmuk, mind külső megjelenési formájuk alapján hasonlóak a hivatalos személyazonosításra alkalmas igazolványokhoz, a parkolásra jogosító igazolványokhoz, és „állampolgárságot” adnak nemcsak magyar, de külföldi állampolgárságú személyeknek is, beleértve kiskorúakat is. Az ezen, valamint más jogosultságok igényléséhez alkalmazott űrlapokat a Hatóság a lentiekben ismerteti, megjelölve a kezelt személyes adatokkal, melyek jellemzően természetes személyazonosító és lakcím adatok. (74) A tanúmeghallgatások során Bende István és egy másik tanú által bemutatott – és a Hatóság által rögzített – „Magyar Köztársaság Azonosító Igazolványa” tartalmazza az érintett családi és utónevét, születési adatait, arcképmását, állampolgárságát, aláírását, az igazolvány érvényességi idejét, valamint jogviszonyát a „Magyar Állammal” mint tulajdonos.

(75) A korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolványok, azaz a parkolási kártyák pontos adattartalma a Hatóság előtt nem ismert, azok nem kerültek bemutatásra előtte, sem a birtokába. (76) A MATT mint társulás, illetve a MATT-ot képviselő vezetők egyrészt ezen igazolványok igénylésére és más, a következőkben ismertetett célt szolgáló űrlapok kitöltetésével, másrészt a „Magyar Államhoz” való tartozással összefüggésben Berencsi Miklós – a határozat (70)-(71) bekezdéseiben ismertetett módon – a tulajdonosi igénybejelentésre szolgáló dokumentummal személyes adatokat gyűjtenek, rögzítenek, illetőleg tárolnak. Ez megállapítható a Hatóság által meghallgatott tanúk, valamint a MATT honlapjain elérhető információk alapján. Ezek az űrlapok elérhetőek a MATT honlapján. (77) A Hatóság rendelkezésére álló, a határozat (5) bekezdésében is felsorolt, a MATT honlapjáról forenzikusan, a mentésről készült a NAIH-5209-8/2025. számú feljegyzésnek a NAIH-9048-27/2024. számú melléklete szerint lementett, releváns űrlapok a következők:

1. „igénylőlap a Magyar Állam feletti társtulajdonlási igényének beterjesztéséhez”; 2. „állampolgársági nyilatkozat” (és ennek kiskorú gyermek képviseletében, valamint cselekvőképtelen nagykorú nevében tett változata); 3. „korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolás igénylés”; 4. „azonosító igazolvány igénylése a Magyar Állam tulajdonosa részére” (és ennek kiskorú gyermek részére vonatkozó változata);

5. „honossági nyilatkozat”; 6. „nyilatkozat lakcímváltozás közlésére”; 7. „együttműködési megállapodás magántanulói jogviszony szolgáltatására, iskola”; 8. „együttműködési megállapodás magántanulói jogviszony szolgáltatására, család”; 9. „együttműködési megállapodás magántanulói jogviszony szolgáltatására, tanoda és tanulócsoport”; 10. „beiratkozási lap”; 11. „kérelem magántanulói jogviszony nyilvántartásba vételéhez és magántanulói jogviszony igazolásához”. (78)

1. Az „igénylőlap a Magyar Állam feletti társtulajdonlási igényének beterjesztéséhez”

elnevezésű dokumentum szerint az érintett előterjeszti a „Magyar Állam” feletti társtulajdonosi igényét a „Képviselethez”, amelyet a „Magyar Állam” hivatalos képviseletének ismer el. (79)

A dokumentumon megadandó személyes adatok: „születési keresztnév, születési családnév, okmányok szerint használt név, okmányok szerinti édesanyja neve, születési hely és idő (település, év, hó, nap), okmányok szerinti lakcím, levelezési (tartózkodási cím), okmányazonosító, aláírás, e-mail-cím, telefonszám”, továbbá két tanú esetében név, anyja neve, azonosító okmány száma, lakcím, aláírás. (80) A fenti dokumentum szerint annak átvevője a „Képviselet”. Az igénylőlapon” a „Magyar Állam” feletti tulajdonjogra vonatkozó megkötések, illetőleg azok a feltételek találhatóak meg, amelyeknek megfelelő emberek a magyar társadalom tagjainak tekinthetőek. Adatkezelési tájékoztatást nem tartalmaz a dokumentum. (81)

2. Az „állampolgársági nyilatkozat” szövege szerint az érintett arról nyilatkozik, hogy a

„Magyar Köztársaságban” magyar állampolgársággal rendelkezik a vele kapcsolatos adatokkal. (82) Ezek, az érintett által megadandó adatok az alábbiak: „vezetéknév, utónév (utónevek), születéskori családnév, születéskor kapott név (nevek), anya születéskori családneve, anya születéskor kapott neve(i), születési hely (ország, település), idő, egyedi azonosító, lakóhely (ország, irányítószám, település, közterület neve, szám), ezekben az államokban további állampolgársággal rendelkezem, az adatokat igazoló okmányok.” (83) Ezen nyilatkozatot kettő tanúnak is alá kell írnia, megadva a teljes név, anyja születéskori neve, lakcím, illetőleg azonosító személyes adataikat. A nyilatkozat szerint annak átvevője a „Képviselet”. (84) Az „állampolgársági nyilatkozaton” megtalálható az alábbi tájékoztatás: „Felismerve, hogy a Magyarország nevű állam kifejezetten nem jogfolytonos a Magyar Köztársasággal, ezért nem helyette, hanem mellette jött létre, élve a nemzetközi gyakorlatban elismert optálás jogával kinyilvánítom kifejezett akaratomat, hogy a Magyar Köztársaságban meglévő magyar állampolgárságomról nem kívánok lemondani. A Magyar Köztársaság, és a fentebb megadott állam(ok)on kívül semmilyen más állam állampolgárságát nem igényeltem, ahhoz hozzá nem járultam, továbbá kifejezetten ellenzem, hogy más állam saját állampolgáraként vagy bármilyen más címen a saját jogrendjének jogalanyaként kezeljen, valamint velem kapcsolatos adatokat és tulajdonomban levő dolgokat bármilyen címen hatálya alá tartozóként tartson nyilván. Tudomásul veszem, hogy amíg a Magyar Köztársaság területileg és pénzügyileg idegen megszállás alatt van, addig a Magyar Köztársaság részéről állami szolgáltatásokra nem, vagy csak korlátozottan számíthatok.”

(85) A nyilatkozaton adatkezelési tájékoztatás nem található. (86) Kiskorú esetében annyiban más az „állampolgársági nyilatkozat”, hogy szükséges a kiskorú egyedi azonosítójának megadása is, valamint az állampolgárságról szóló tájékoztatás is kiskorúra van szabva, minden mást tekintve a nyilatkozatok között nincs különbség. Ugyanígy változatlan tartalmú a cselekvőképtelen nagykorú esetében is a nyilatkozat. (87)

3. A „korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolás igénylés” elnevezésű dokumentum szerint az érintett kéri a „Képviseletet”, hogy a „Magyar

Állam” tulajdonosainak közgyűlése a H/3/2020. számú határozatának megfelelően, neki mint a „Magyar Állam” társtulajdonosának, adjon ki egy korlátlan közterület használatra jogosító igazolást (plasztikkártya) és egy korlátlan és ingyenes parkolásra jogosító igazolást (plasztikkártya). (88) A dokumentumon megadandó személyes adatok: „születési család- és utóneve(i), polgári vezeték- és utóneve(i), születési hely és idő, anya születési család- és utóneve(i), a tulajdoni bejegyzés sorszáma, küldési (posta) cím, értesítési e-mail-cím, telefonszám.” (89) A dokumentumon tájékoztatás található annak előterjesztésének módjáról, valamint arról szóló elismerést, kijelentést, hogy az érintett az igazolások használatával és az esetleges jogviták kezelésének módjával kapcsolatos tájékoztatást megkapta, és vállalja az abban leírt együttműködést. Adatkezelési tájékoztatást nem tartalmaz a dokumentum. (90)

4. Az „azonosító igazolvány igénylése a Magyar Állam tulajdonosa részére” elnevezésű dokumentum szerint az érintett a megadott hivatkozási számon tett állampolgársági nyilatkozatára hivatkozva kéri a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatalát”, hogy részére a „Magyar Állammal” való tulajdonosi jogviszonyának megfelelő, a „Magyar Állam” jelenlegi nevével, vagyis „Magyar Köztársaság” felirattal ellátott, azonosító igazolványt adjon ki. (91)

A dokumentumon az alábbi személyes adatok megadása szükséges: az érintett arcképe, aláírása, családi neve, utóneve(i), születési családneve, születési utóneve(i), születési hely (ország, település), születési idő, anya születési családneve, anya születési utóneve(i), a tulajdoni bejegyzés száma, az igénylés oka. (92) Adatkezelési tájékoztatást a dokumentum nem tartalmaz. (93) Kiskorú esetében annyiban más az „azonosító igazolvány igénylése a Magyar Állam tulajdonosa részére” elnevezésű dokumentum, hogy az aláírás nincs, minden mást tekintve a nyilatkozatok között nincs különbség. Ugyanígy változatlan tartalmú a cselekvőképtelen nagykorú esetében is a nyilatkozat. (94)

5. A „honossági nyilatkozat” alapján a jármű tulajdonosa a Magyar Köztársaságban bejegyzett jármű meglévő Magyar Köztársasági honosságát kéri, valamint kéri a jármű bejegyzését a „Magyar Köztársaság” közhiteles járműnyilvántartásába. (95)

A nyilatkozaton megadandó adatok: név, lakcím, jármű gyártmánya, típusa, modellje, a jármű alvázszáma, jármű motorszáma/kódja, jármű törzskönyvi száma (ha van), forgalmi engedély száma (ha van), egyéb okirat azonosítója (ha van), a honosság bejegyzésének időpontja, az adatokat igazoló mellékelt okiratok (törzskönyv / forgalmi engedély / egyéb okirat). (96) A nyilatkozatot kettő tanúnak is alá kell írnia, megadva a név, lakcím adataikat.

(97) A „honossági nyilatkozaton” adatkezelési tájékoztatás nem található. (98)

6. A „nyilatkozat lakcímváltozás közlésére” elnevezésű dokumentumon az alábbi személyes adatok megadása szükséges:

a nyilatkozó családi és utóneve/megnevezése, a nyilatkozó születési neve, a nyilatkozó születési helye és ideje, anyja neve, a nyilatkozó állampolgársága (állam megnevezéssel), a nyilatkozó korábbi (megszűnő) címe (ország (ha külföld) irányítószám település, lakcím), a nyilatkozó új címe (ország (ha külföld) irányítószám település, lakcím), a változással érintettek gyermekek száma (fő), az érintett gyermekek adatainak felsorolása (név, születési hely és idő, anya neve). (99) A dokumentum nem tartalmaz adatkezelési tájékoztatást. (100) 7. Az „együttműködési megállapodás magántanulói jogviszony szolgáltatására, iskola” elnevezésű dokumentum a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala Oktatási Osztálya” és a megbízott szolgáltató között jön létre. (101) A dokumentumon megadandó személyes adatok a következők: iskola képviselője, annak születési ideje, születési helye (ország, település), születési hely fekvése szerinti állam, anyja leánykori neve, állandó lakcíme, állandó lakcíme fekvése szerinti állam, képesítése, elérhetősége (e-mail, telefon). (102) A dokumentum tartalmazza a szolgáltató és a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala Oktatási Osztályának” feladatait, a megállapodás típusát, a megállapodás felmondásának, megszüntetésének feltételeit. (103) A dokumentum nem tartalmaz adatkezelési tájékoztatást, azonban a honlapon található egy útmutató a „Magyar Állammal” kötött magántanulói jogviszony létesítéséhez, amelynek része az adatkezelési tájékoztató, mely hivatkozik erre az együttműködési megállapodásra is a kezelt adatok körében, az alábbiak szerint: „Az „Együttműködési megállapodás magántanulói jogviszony szolgáltatására”, a „Beiratkozási lap” és a „Kérelem magántanulói jogviszony nyilvántartásba vételéhez és magántanulói jogviszony igazolásához” nyomtatványokon megadott adatok.” (104) A fenti adatkezelési tájékoztató tartalmazza:

az adatkezelő megnevezését: „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala Oktatási Osztálya”; az érintettek körét: a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala Oktatási Osztályával” együttműködési megállapodást kötött szolgáltatók; a magántanulói jogviszonyt kérelmezők: szülő / gyám és gyermek; a kezelt adatok körét: az „Együttműködési megállapodás magántanulói jogviszony szolgáltatására”, a „Beiratkozási lap” és a „Kérelem magántanulói jogviszony nyilvántartásba vételéhez és magántanulói jogviszony igazolásához” nyomtatványokon megadott adatok; az adatkezelés jogalapját: általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az érintett hozzájárulása; az adatok tárolására vonatkozó információkat: a papír alapú adatokat más iratoktól elkülönítetten tárolják, az elektronikus adatokat pedig kóddal védett tárhelyen. Az adatok kezelése a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatalán” belül történik, az adatokat nem adják ki harmadik félnek; az érintetti jogokat: az érintetteknek joga van

• információt kérni az adatkezelő által tárolt adatairól; • a tárolt adatok helyesbítését kérni, amennyiben azok helytelenek vagy hiányosak;

• a tárolt adatok törlését kérni; • tiltakozni adatainak feldolgozása ellen; • kérelmezni adatai felhasználásának korlátozását. (105) 8. Az „együttműködési megállapodás magántanulói jogviszony szolgáltatására, család” elnevezésű dokumentum a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala Oktatási Osztálya” és a szolgáltató között jön létre. (106)

A dokumentumon megadandó személyes adatok a következők: azonosító okmányon szereplő név, születési ideje, születési helye (ország, település), születési hely fekvése szerinti állam, anyja leánykori neve, állandó lakcíme, állandó lakcíme fekvése szerinti állam. Ezen kívül két tanú lakcíme és aláírása is megadandó. (107) A dokumentum tartalmazza a szolgáltató és a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala Oktatási Osztályának” feladatait, a megállapodás típusát, a megállapodás felmondásának, megszüntetésének feltételeit. (108) A dokumentum nem tartalmaz adatkezelési tájékoztatást, azonban a honlapon található, fent ismertetett a „Magyar Állammal” kötött magántanulói jogviszony létesítésével kapcsolatos útmutató része az adatkezelési tájékoztató, amely a határozat (103) bekezdésében írtak szerint hivatkozik erre a dokumentumra is a kezelt adatok körében. (109) 9. Az „együttműködési megállapodás magántanulói jogviszony szolgáltatására, tanoda és tanulócsoport” elnevezésű dokumentum a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala Oktatási Osztálya” és a szolgáltató között jön létre. (110)

A dokumentumon megadandó személyes adatok a következők: azonosító okmányon szereplő név, születési ideje, születési helye (ország, település), születési hely fekvése szerinti állam, anyja leánykori neve, állandó lakcíme, állandó lakcíme fekvése szerinti állam, képesítése, elérhetősége (e-mail, telefon). Ezen kívül két tanú lakcíme és aláírása is megadandó. (111) A dokumentum tartalmazza a szolgáltató és a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala Oktatási Osztályának” feladatait, a megállapodás típusát, a megállapodás felmondásának, megszüntetésének feltételeit. (112) A dokumentum nem tartalmaz adatkezelési tájékoztatást, azonban a honlapon található, fent ismertetett a „Magyar Állammal” kötött magántanulói jogviszony létesítésével kapcsolatos útmutató része az adatkezelési tájékoztató, amely a határozat (103) bekezdésében írtak szerint hivatkozik erre a dokumentumra is. (113)

10. A „beiratkozási lap” elnevezésű dokumentumon megadandó adatok: a gyermek (tanuló), valamint a szülő / gyám neve, születési ideje, születési helye (ország, település), születési hely fekvése szerinti állam, anyja leánykori neve, állandó lakcíme, állandó lakcíme fekvése szerinti állam. Gyermek esetében továbbá a tartózkodási címe, tartózkodási címe fekvése szerinti állam, speciális nevelései, egészségügyi igénye(i). Szülő / gyám esetében pedig levelezési címe, egyéb elérhetősége (e-mail, telefon). Ezen kívül két tanú lakcíme és aláírása is megadandó. (114) A dokumentum tartalmazza továbbá a szolgáltató adatait, a tanulmányok kezdetére vonatkozó adatokat, valamint a szülő / gyám nyilatkozatát, miszerint megbízza a szolgáltatót a gyermeke nevelésével, oktatásával a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala Oktatási Osztályával” megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint. A megbízás visszavonásig vagy annak a tanévnek a végéig érvényes, melyben a gyermek betölti 16.

életévét. Továbbá tartalmazza a dokumentum a szolgáltató nyilatkozatát, miszerint vállalja a gyermek nevelését, oktatását a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala Oktatási Osztályával” megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint. (115) A dokumentum nem tartalmaz adatkezelési tájékoztatást, azonban a honlapon található, fent ismertetett a „Magyar Állammal” kötött magántanulói jogviszony létesítésével kapcsolatos útmutató része az adatkezelési tájékoztató, amely a határozat (103) bekezdésében írtak szerint hivatkozik erre a dokumentumra is. (116)

11. A „kérelem magántanulói jogviszony nyilvántartásba vételéhez és magántanulói jogviszony igazolásához” elnevezésű dokumentumon megadandó adatok: a gyermek (tanuló), valamint a szülő / gyám neve, születési ideje, születési helye (ország, település), születési hely fekvése szerinti állam, anyja leánykori neve, állandó lakcíme, állandó lakcíme fekvése szerinti állam. Gyermek esetében továbbá a tartózkodási címe, tartózkodási címe fekvése szerinti állam, oktatási azonosító száma a Magyarország nevű államban, a „Magyar Köztársaság” által kiadott azonosító igazolvány száma. Szülő / gyám esetében pedig a „Magyar Köztársaság” által kiadott azonosító igazolvány száma, levelezési címe, egyéb elérhetősége (e-mail, telefon). Ezen kívül két tanú lakcíme és aláírása is megadandó. (117) A dokumentum tartalmazza továbbá a gyermek (tanuló) korábbi tanulmányainak helyét a Magyarország nevű államban, a kérelem indokolását, a tanulmányok folytatására vonatkozó nyilatkozatot, mely szerint „magántanulói jogviszonyt a „Magyar Állam” által akkreditált és az „Állammal” együttműködési megállapodást kötött közoktatási-köznevelési szolgáltatást nyújtó alábbi intézményben – család / tanoda / területi vagy helyi tanulócsoport / alapítványi, egyházi, illetve egyéb nem állami fenntartók által működtetett iskola – (továbbiakban: Szolgáltató) folytatja gyermekem”. (118) A dokumentum tájékoztatást tartalmaz arról, hogy a „Magyar Köztársaság” a magántanulói jogviszony jogalapját biztosítja, azonban a jog gyakorlása a szülők felelőssége. „Az átmeneti időszakban a diákigazolvánnyal járó kedvezmények érvényesítésével és a családi pótlék kiutalásával nehézségek adódhatnak. Kérjük, csak akkor válassza ezt a lehetőséget, amennyiben erre felkészültnek érzi magát. Felmerülő jogi nehézség esetén a jogsegely@egysegbe.hu címen kérhet segítséget.” (119) Továbbá nyilatkozatot tartalmaz, miszerint a nyilatkozatot tevő kijelenti, hogy a magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos tájékoztatót elolvasta, a benne foglaltakat megértette, és az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a) a gyermek felügyeleti jogát a másik szülővel közösen gyakorolja, és szülőtársa kifejezett hozzájárulásával adja be a kérelmet; b) a másik szülő beleegyezése nem volt beszerezhető, mert a másik szülő ismeretlen helyen tartózkodik; c) jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott; d) a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorolja. Kijelenti továbbá, hogy az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat megismerte, és elfogadja. (120) A dokumentum szövege szerint „az adatkezelési tájékoztató a nyomtatvány mellékletét képezi és megtalálható az útmutató a Magyar Állammal kötött magántanulói jogviszony létesítéshez c. dokumentum 1.1-es részeként.” Ez a gyakorlatban akként nyilvánul meg, hogy a határozat (103) bekezdésében írtak szerint hivatkozik erre a dokumentumra az adatkezelési tájékoztató a kezelt adatok körében.

III.4. Tovább i tény állás i e lemek, b izo nyítékok (121) A fent felsorolt, honlapról lementett üres, kitöltetlen űrlapmintákból a […] Rendőrkapitánysága által megküldött iratanyagban az alábbi négy, kitöltött, személyes adatokat tartalmazó irattípus-másolat található, azt alátámasztva, hogy az űrlapokat ténylegesen a gyakorlatban használják, azokon fenti, III.3. pontban bemutatottak szerint személyes adatok találhatóak:

- „igénylőlap a Magyar Állam feletti társtulajdonlási igényének beterjesztéséhez” 15 darab, - „állampolgársági nyilatkozat” 22 darab, melyből 4 kiskorúhoz kapcsolódik, - „azonosító igazolvány igénylése a Magyar Állam tulajdonosa részére” 22 darab, melyből 4 kiskorúhoz kapcsolódik, - „korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolás igénylés” 6 darab. (122) Az „igénylőlap a Magyar Állam feletti társtulajdonlási igényének beterjesztéséhez” elnevezésű dokumentumon megtalálható továbbá a „Magyar Köztársaság Képviselete Helyi Szolgáltató Központ” bélyegzője, valamint a dokumentumot átvevő aláírása. (123) Az „állampolgársági nyilatkozaton” megtalálható a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatalának” bélyegzője is, valamint a nyilatkozatot átvevő aláírása. (124) Az „azonosító igazolvány igénylése a Magyar Állam tulajdonosa részére” elnevezésű dokumentumon szintén megtalálható a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatalának” bélyegzője, valamint a dokumentumot átvevő aláírása. (125) A „korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolás igénylés” elnevezésű dokumentumon megtalálható a „Magyar Köztársaság Képviselete Helyi Szolgáltató Központ” bélyegzője, valamint a dokumentumot átvevő aláírása. (126) A […] Rendőrkapitánysága által megküldött iratanyag mellett az [rendőrségtől] kapott iratanyag tartalmazza továbbá – többek között – a Budapest II., VI., IX., XIII. és XIV. kerületeiben közterületi parkolókártyát használó MATT-tagok névsorát (33 fő). Ők a MATT által kiállított, valódi személyes adatokat tartalmazó, ám valótlan parkolási igazolványokat a „korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolás igénylés” elnevezésű dokumentum kitöltését követően – használták fel a kötelező parkolási díjfizetési kötelezettség alóli mentesülés érdekében. Az iratok között az alábbi, valódi személyek személyes adatait tartalmazó igazolványmásolatok, valamint szintén valódi személyek személyes adataival kitöltött, használatban lévő nyomtatványmásolatok találhatóak:

- „korlátlan és ingyenes parkolásra jogosító igazolás” elnevezésű parkolókártyák 6 darab; - „korlátlan közterület használatára jogosító igazolás” elnevezésű kártyák 4 darab; - „Magyar Köztársaság Azonosító Igazolványa” 4 darab; - „állampolgársági nyilatkozatok” 13 darab. (127) A […] Rendőrkapitányság továbbá egy MATT-kirendeltségen lefolytatott kutatással kapcsolatosan négy darab DVD lemezt küldött. Magát a rendőrség levelét a NAIH-5209- 8/2025. számú feljegyzésnek a NAIH-9048-44/2024. számú melléklete képezi. A NAIH-5209- 11/2025. számú feljegyzés mellékletét képező iratanyag pedig azt tartalmazza, hogy mely releváns, személyes adatokat tartalmazó iratmásolatokat tároltak a DVD lemezeken. Tízezres nagyságrendű word-fájl, pdf-dokumentum, videófájl található meg a lemezeken, köztük a fent ismertetett nyomtatványok valódi személyek személyes adataival.

(128) A DVD lemezek feldolgozásáról készült NAIH-5209-11/2025. számú feljegyzésben rögzítettek szerint, a lemezeken tárolt elektronikus iratok között megtalálhatók az alábbiak, kitöltött, személyes adatokat tartalmazó változatban is. A Hatóság a többtízezernyi, sok esetben ismétlődő fájlok miatt nevek szerinti összesítést végzett. Ez alapján nagyságrendileg az alábbi számadatok állapíthatóak meg:

„állampolgársági nyilatkozat”7 (és ennek kiskorú gyermek képviseletében, valamint cselekvőképtelen nagykorú nevében tett változata) nagyságrendileg 40 főt érintően; igénylőlap a Magyar Állam feletti társtulajdonlási igényének beterjesztéséhez”8 nagyságrendileg 50 főt érintően -

„korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolás igénylés”9 nagyságrendileg 20 főt érintően; - „azonosító igazolvány igénylése a Magyar Állam tulajdonosa részére” (és ennek kiskorú gyermek részére vonatkozó változata)10 nagyságrendileg 30 főt érintően. (129) Ezeken kívül a „Magyar Állami Központi Nyilvántartó Hivatal” által kiadott, a „Magyar Köztársaság Közhiteles Adat- és Lakcímnyilvántartásából”11 származó – az ismétlődésekre tekintettel nagyságrendileg110 főt érintően –, továbbá a „Magyar Állami Központi Nyilvántartó Hivatal” által kiadott, a „Magyar Köztársaság Közhiteles Járműnyilvántartásából”12 származó – az ismétlődésekre tekintettel nagyságrendileg 10 főt érintően – kivonat is megtalálható a lemezeken. (130) A „Magyar Köztársaság Közhiteles Adat- és Lakcímnyilvántartásából” származó kivonat adattartalma az alábbi:

adatlekérdezés időpontja; lekérdezés jogcíme; ügyintéző neve; a lekérdezés eredménye:

születési név; használt név;

7 Például: citizenship_statement_of_S202200430012_20220115000002.pdf citizenship_statement_of_S20200196.pdf citizenship_statement_of_S202100370003_20211006125752.tif

8 Például: img_2544x3508x24_00802782.jpg img_1272x1754x24_00801444.jpg img_1272x1754x24_00804107.jpg

9 Például: img_1272x1754x24_00802642.jpg img_1272x1754x24_00804104.jpg img_1272x1754x24_00796178.jpg

10 Például: idcard_request_for_2-660810-7272.pdf - 00803900.pdf - 00801456.pdf

11 Például: - 00810582.pdf - 01589027.pdf - 01676433.pdf

12 Például: - 01034589.pdf - 01890618.pdf astra95.Id_b8000000070f8ef.pdf születési hely és idő; anyja neve; lakcím; a lakóhely fekvése szerinti állam; tartózkodási hely; a tartózkodási hely fekvése szerinti állam; állampolgárság; a magyar állampolgárság kezdete; a „Magyar Köztársasági” állampolgárság kezdete; a „Magyar Köztársasági” állampolgárság megerősítése; további állampolgárságok; jogviszony a „Magyar Állammal”; állampolgársági nyilakozat; azonosító igazolvány (okmányazonosító); érvényes. (131) A „Magyar Állami Központi Nyilvántartó Hivatal” által kiadott, a „Magyar Köztársaság Közhiteles Járműnyilvántartásából” származó kivonat adattartalma az alábbi:

adatlekérés időpontja lekérdezés jogcíme ügyintéző neve lekérdezés eredménye jármű honossága jármű tulajdonosának neve jármű tulajdonosának címe jármű üzembentartójának neve jármű üzembentartójának címe (132) Ezek mellett a „Magyar Köztársaság Közhiteles Járműnyilvántartásából” származó kivonat a jármű műszaki adatait tartalmazza. (133) Mindkét nyilvántartás kivonata alján szerepel, hogy „a dokumentum az érintett által a magyar-allam-tulajdonosai.com, illetve hivatalból a magyar-allam.org weboldalról képernyőn megjelenítve hiteles, kinyomtatva csak a Magyar Állami Központi Nyilvántartó Hivatal, a Magyar Állam Közigazgatási Hivatala, vagy a Magyar Köztársaság Képviselete részéről aláírva és lebélyegezve, minden más esetben Állampolgársági Nyilatkozat másolattal együtt tekinthető hitelesnek.” (134) A 2. DVD lemezen továbbá egy videófájl13 – mely megtekintéséről a NAIH-5209-9/2025. számú feljegyzés készült – található egy 2021. október 17. napján tartott MATT online fórumról, melyben Bende István webkamerát használva, a számítógépe előtt ülve a felhasználónevével belépve a többi online jelenlévőnek közvetíti, illetőleg bemutatja, a monitorára is irányítva a kamera látószögét, hogy a https://magyar-allamtulajdonosai.com/sidlo oldalon az arra jogosult felhasználó hogyan tud új „tulajdonosi igényeket” rögzíteni, miként lehet kezelni a már rögzített „tulajdonosi igényeket” az elektronikus nyilvántartásban, hogyan lehet a tárolt adatokat módosítani, törölni, kereséseket folytatni a nyilvántartásban. A közvetítés során lépésről lépésre bemutatja, hogy az elektronikus felületen mely mezőbe mely személyes adatot kell rögzíteni a papír alapú űrlapokról, tehát azt, hogy milyen adatkezelési műveleteket lehet végrehajtani a rendszerben.

13 „GMT20211017-165134_Recording_1920x1080.mp4” elnevezésű fájl (135) A videóban Bende István bemutatja azt is a fentiekhez hasonlóan, hogy a https://magyarallam.org/offices oldalon az arra jogosult felhasználó – konkrétan Bende István – hogyan tud „új okmányokat” – „Magyar Köztársaság Azonosító Igazolványa”, „lakcím igazolvány”, „korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolás”, „forgalmi engedély” – kiadni, módosítani, visszavonni, miként lehet kezelni a már rögzített, okmányok kiadására irányuló kérelmekből rögzített adatokat az elektronikus nyilvántartásokban, hogyan lehet a tárolt adatokat módosítani, törölni, kereséseket folytatni a nyilvántartásokban, tehát ebben az esetben egyes adatkezelési műveleteket mutat be. (136) A felvételen elhangzottak szerint mind a „tulajdonosi igények”, mind az „okmányok” esetében az alapul szolgáló igénylőlapok szkennelt formában is rendelkezésre állnak, továbbá azok rögzítésre kerülnek a rendszerekben is. (137) Az igénylőlapok elektronikus tárolását – bennük rögzített személyes adatokkal együtt –, valamint Bende István adatkezelői tevékenységét a felvételnek az a része is alátámasztja, amelyen Bende István felhasználói fiókja látható, benne az alábbi mappákkal: „azonosito_igazolvany_igenyek”, „igenyek_kpi”, „igenyek_tul”, „irattar”; továbbá kettő „.tif” fájl, amelyek alapján azt mutatja be, hogyan bocsát ki egy konkrét érintett számára parkolási igazolványt és hogyan rögzíti őt tulajdonosként. (138) A fentiek mellett, a tanúvallomások összegzése alapján továbbá az állapítható meg, hogy Bende István jelenti magát a „Képviseletet” mint annak egyedüli képviselője, amely például az állampolgársági nyilatkozatokat tárolja. Berencsi Béla Miklós az első tulajdonos, tanúvallomása során maga mondta el, hogy ő indította el a MATT működését. Őt több meghallgatott személy, valamint saját maga is adatkezelőnek tartja, mivel mint az első tulajdonos, szerződéses alapon nyilvántartja a vele szerződést kötő további tulajdonosok személyes adatait, tárolja a szerződéseket.

(139) Többen előadták azt is, hogy egy MATT-irodában kellett kitölteniük nyomtatványokat, amelyekkel kezdeményezhették a „Magyar Köztársaság Azonosító Igazolványának”, és a parkolási kártyák kibocsátását. (NAIH-5209-49/2024., NAIH-5209-50/2024. és NAIH-5209- 51/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyvek) (140) Az egyik tanú tudomása szerint a személyes adatok kezelését érintően Bende István, Berencsi Béla Miklós, és még két irodavezető hoz döntést. Tudomása szerint a MATT-ban a fő döntéshozó Bende István és Berencsi Béla Miklós. Előadta továbbá – saját telefonján bemutatva –, hogy a MATT honlapjára jelszóval be tud lépni és le tudja kérdezni saját személyes adatait jelenleg is, noha már egy ideje nem fizet tagdíjat. A személyes adatok tárolása kapcsán állítása szerint lehet egy központi nyilvántartás, ahol tárolhatják az iratokat, amelyekhez az irodavezető férhet hozzá tudomása szerint. A „Magyar Köztársaság Azonosító Igazolványával”, valamint a korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolványokkal kapcsolatban előadta, hogy a „Magyar Köztársaság Azonosító Igazolványa” az alap, amely jár, a parkolással kapcsolatos kártyák pedig külön kiválthatóak, a három kártya összesen 5-6 ezer forintba került. A kártyákat az irodavezető intézi, de arról nincs tudomása, hogy hogyan. (NAIH-9048-49/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv) (141) A másik tanú előadta, hogy megadta a személyazonosító igazolványán szereplő adatait egy nyomtatvány kitöltésével, de nem tudja, hogy az adatfelvétel utána mit csináltak a nyomtatvánnyal. Tudomása szerint Berencsi Béla fért hozzá, ő vette tulajdonba az országot, és a többi tag, mint ő is, tulajdonostársként csatlakozott hozzá. Tudomása szerint Berencsi Béla hoz döntéseket a személyes adatok kezelését érintően. (NAIH-9048-50/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv)

(142) A további tanú a parkolási kártya, azaz a „korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolás” miatt csatlakozott a MATT-hoz, annak reményében, hogy annak kiváltásával nem kell parkolási díjakat fizetnie. Egy budapesti irodában töltötte ki a kártya igényléséhez szükséges igénylőlapot. A személyazonosító igazolványon (természetes személyazonosító adatok és lakcím) lévő adatait kellett megadnia és kellett adnia egy igazolványképet is. Nem tudja, hogy hol tárolják az adatokat, álláspontja szerint a vezetés fér hozzájuk, de személyesen nem találkozott senkivel a vezetők közül, Bende István nevét hallotta egyedül. Előadta, hogy külön hozzájáruló nyilatkozatot, ezt tartalmazó lapot biztosan nem kapott, mert a kitöltendő nyomtatvány egy lapból állt, két oldallal. Személyes adatai kezeléséről nem kapott tájékoztatást, erre emlékezne. (NAIH-9048-51/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv). (143) A következő tanú az adatkezelés helyével kapcsolatban előadta, hogy Berencsi Béla Miklós rendelkezik a tulajdonlással kapcsolatban információkkal, mivel a szerződés egyik példánya nála van mint szerződő fél, míg az igazolványokkal, az állampolgárság megerősítésével kapcsolatban pedig a „Magyar Állam közigazgatási rendszere” tud tájékoztatást adni. A saját adataihoz hozzáfér a MATT-honlapján. (NAIH-9048-54/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv)

(144) A további tanú a MATT, „Magyar Állam” elektronikus nyilvántartásaival kapcsolatban előadta, hogy neki erről nincs információja, hanem Berencsi Béla Miklóst kell megkérdezni, mivel ő az adatkezelő, ő gyűjti az összes szerződést, további személyes adatokat tartalmazó iratokat. Előadta továbbá, hogy felhőtárhelyen mindenki hozzáfér a saját dokumentumaihoz . (NAIH- 9048-73/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv) (145) Bende István előadta, hogy a MATT egy gyűjtőnév, nem szervezet, nem tud adatot kezelni, nem lehet hozzá csatlakozni, nincsen alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és vezetője. Nem a MATT működik, hanem a „Magyar Állam”. A MATT a „Magyar Állam” tulajdonosainak gyűjtőneve. A „Képviselet” lett megbízva azzal, hogy az új tulajdonosi igényeket fogadja. Az eredeti igénytámasztás egy szerződési ajánlat, amely eredményeként a benyújtó elfogadja az alapfeltételeket, azokkal egyetért, és ezzel szerződés jön létre az első tulajdonos – Berencsi Béla Miklós – és az új tulajdonos között. Berencsi Béla Miklós ebben a tekintetben az adatkezelő, ugyanakkor a „Képviseletet” megbízza a szerződéseknek a kezelésével. A „Képviselet” és Berencsi Béla Miklós között is van egy szerződés, maga az eredeti igénytámasztás. A „Képviselet” elfogadta az abban foglaltakat, ezzel létrejött a szerződés. Az, hogy a „Képviselet” az általános adatvédelmi rendelet szerint minek minősül, nem foglalkoznak vele, mert a „Képviselet” sem tartozik államhoz és nem vonatkozik rá az általános adatvédelmi rendelet. A „Képviselet” nem államnak és nem tagállamnak az intézménye, hanem kívül van az államon, ezért volt alkalmas arra, hogy fogadja a társtulajdonosi igényeket. Az adatvédelmi követelmények betartása kapcsán előadta, hogy van adatönrendelkezés, amely azt jelenti, hogy minden tulajdonos a saját nyilvántartott adatait egy okirat formájában le tudja kérdezni, az állampolgársági nyilatkozattal együtt, mely aláírva egy hiteles okirat. E-mail-címet és telefonszámot tud módosítani, valamint törölni az adott személy. A „Magyar Államra” ugyanakkor az általános adatvédelmi rendelet nem vonatkozik, mivel amíg a jogaikat nem tudják érvényesíteni, addig a kötelezettségeik sem számonkérhetőek. Kétféle nyilvántartást vezetnek: az egyik a tulajdonosi jegyzék, mely nem a „Magyar Államon” belül van. A másikat a „Magyar Állam” vezeti. Ennél a „Magyar Állam” kezeli azoknak az adatait, akik megerősítették a „Magyar Köztársasághoz” tartozó állampolgárságukat. Az adatkezelés forrása az állampolgársági nyilatkozat. Előadta továbbá, hogy az általános adatvédelmi rendeletet, annak ellenére, hogy rájuk nem vonatkozik, ők is ismerik, igyekeznek aszerint eljárni. Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont az alapja tulajdonosi adatok kezelésének. A „Magyar Állam” az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pont alapján kezeli az adatokat, adott esetben az a) pont alapján. Az adatkezelés célja például, hogy tudják, hogy kié az igazolvány, állampolgárságot tudjanak igazolni. Az adatkezelés helyéről, az adatbázisokról, nyilvántartási rendszerekről az adatokhoz való hozzáférésről nem nyilatkozott. A „Magyar Köztársaság” által kibocsátott új azonosító igazolványokhoz szükséges adatokat a központi nyilvántartásban tárolják addig, ameddig érvényes az igazolvány, és utána is esetleges jogviták miatt. A „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala” bocsátja ki az igazolványt. A korlátlan közterület használatára jogosító igazolás, a korlátlan és ingyenes parkolásra jogosító igazolás és a forgalmi engedély kiadásához ugyanazokat az adatok kezelik, mint amelyek a nyilatkozaton vannak, további adatokat nem kérnek. A személyes adatok tárolásának helye elmondása szerint a „Magyar Állam” belügye. (NAIH-9048-52/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv) (146) Berencsi Béla Miklós a tulajdonosi pozíciójából eredő feladataival kapcsolatban előadta, hogy ha valaki tulajdonos szeretne lenni, akkor vele kell szerződést kötni, amint az az igénylőlap kitöltési útmutatójában is szerepel. A szerződések tárolásával kapcsolatban előadta, hogy nem válaszol az erre vonatkozó kérdésekre, mert van még egy szerződő fél, ez egy magánszerződés. A szerződő másik fél is kap egy példányt a szerződésből, és neki is van egy példánya. Nem válaszolt a tárolás helyére, de nyilatkozata szerint nagyon jó helyen vannak ezek a fontos dokumentumok. Az adatvédelmi követelmények betartásával összefüggésben elmondta, hogy a „Magyar Államnak” vannak jogszabályai, ezekben van leírva, hogyan működik az adatkezelés. 2011. április 17-i a hatályos állapot a „Magyar Állam” jogrendjében, ugyanis azóta nem volt országgyűlés. Álláspontja szerint az ő adatkezelése nem aszerint a jogrend szerint történik, amelyet a Hatóság munkatársai képviselnek. Az általános adatvédelmi rendeletben egyébként a 6. cikk (1) bekezdés b) kimondja, hogy az adatkezelés jogszerű szerződéskötés esetén. Az f) pont a jogos érdekre hivatkozik. Ő nem ismeri ezeket a jogszabályokat, de álláspontja szerint az adatkezelése korrekt, és megfelel ennek a két pontnak is. Az egyes adatkezelések vonatkozásában előadta, hogy ő és a vele szerződött felek az adatkezelők. A szerződésben van a kapcsolattartásról is szó, e tekintetben is adatkezelő. Tehát a szerződés alapján küldi a közgyűlési meghívókat és határozati javaslatokat a tulajdonosoknak. (NAIH-9048-80/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv) (147) A fentieken túl a Hatóság hatósági eljárásban kiadmányozott tényállás tisztázó végzéseire mind Bende István, mind Berencsi Béla Miklós az alábbiakat adta elő: (148) Előadták, hogy a Hatóság nem rendelkezik joghatósággal a hatósági eljárás lefolytatására. Ismertették továbbá a „Magyar Állam” és Magyarország közötti különbségeket, valamint azt, hogy a MATT nem természetes személyek, hanem emberek társulása. Előadták, hogy a MATT vonatkozásában nincs joghatálya EU rendeletnek, tekintettel arra, hogy a MATT nem EU tagállam, és nem is része egyik EU tagállamnak sem, ennek következtében EU rendelet megsértése nem állhat fenn. Ehhez kapcsolódóan előadták azt is, hogy álláspontjuk szerint a Hatóság vonatkozásában sincs hatálya EU rendeletnek, tekintettel arra, hogy a Magyarország megnevezésű állam – amely államban a Hatóság működik – nem tagja az Európai Uniónak, ennek következtében a Hatóság jogszerűen nem járhat el EU rendeletre hivatkozva. Mindezek mellett az ő vonatkozásukban sincs hatálya EU rendeletnek, tekintettel arra, hogy Bende István és Berencsi Béla Miklós a magyar társadalom tagja, a Magyar Állam „társtulajdonosa” privát és korlátlan minőségében, valamint nem EU tagállam, és nem is része EU tagállamnak. Ennek következtében részükről EU rendelet megsértése nem állhat fenn. (149) Minderre tekintettel a Hatóság adatkezelést érintő kérdéseire nem válaszoltak, további nyilatkozatot sem tettek, illetőleg nem is tesznek és előadták, hogy amikor a hatósági ellenőrzés alatt tanúként válaszoltak, akkor sem tettek semmilyen nyilatkozatot. Amennyiben a Hatóság ennek ellenére nyilatkozatokként értékelte az általuk elmondottakat, kérték azok figyelmen kívül hagyását.

III.5. A tényállás r övid össze gzés e (150) A Hatóság a hatósági ellenőrzés során beszerzett információk, a meghallgatott tanúk köztük Bende István és Berencsi Béla Miklós – által előadottak, a MATT honlapjairól forenzikusan lementett tartalmak, valamint a rendőrség által megküldött iratok áttekintése alapján az alábbi tényállásból indult ki: (151) A MATT magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társulása. (152) A MATT célja, ideológiája a fiktív, általuk kitalált államnak, a „Magyar Köztársaságnak” Magyarország jogrendszeréből való kivonulása, és új állami berendezkedés kialakítása, tekintettel arra, hogy álláspontjuk szerint a 2011-ben elfogadott Alaptörvény közjogi érvénytelenség okán érvénytelen, így a jelenlegi államhatalom illegitim módon szerezte meg mandátumát, és ennélfogva az általa kialakított államszervezet, a megalkotott jogszabályok érvénytelenek. (153) A MATT megnevezés alatt jelen határozatban a MATT-hoz kapcsolódó emberek, „tulajdonosok”, az őket és a MATT-ot képviselő személyek is értendőek, mivel a MATT emberek laza közössége. (154) Adatvédelmi szempontból az állapítható meg, hogy ebben a fiktív államban a társult személyeket nyilvántartják, tehát személyes adataikat kezelik. A Hatóság rendelkezésére álló információk alapján az egyik nyilvántartás a „Magyar Köztársaság Közhiteles Adat- és Lakcímnyilvántartása”, a másik nyilvántartás a járműtulajdonosokat tartja nyilván. Ennek neve a „Magyar Köztársaság Közhiteles Járműnyilvántartása”.

(155) Az általános adatvédelmi rendeletet, annak ellenére, hogy van róla tudomásuk, nem tartják kötelezően alkalmazandónak magukra nézve – minthogy Magyarország joghatóságát és annak jogrendjét sem ismerik el érvényesnek –, viszont egyes részeit, például a jogalapokra vonatkozó rendelkezéseit figyelembe veszik – saját elképzelésük szerint. Ennek ellentmond ugyanakkor Bende István 2025. szeptember 11. napján előadott nyilatkozata, miszerint az általános adatvédelmi rendeletet ő maga elismeri, a Hatóság joghatóságát azonban nem. (156) A határozat III.3. pontjában ismertettek szerinti űrlapok használatával veszik az adott nyilvántartásba az érintetteket, ezen adatlapokon keresztül történik az adatgyűjtés, továbbá a releváns igénylőlapok alapján kiadják a „Magyar Köztársaság Azonosító Igazolványát”, valamint a „parkolási kártyákat” az igénylőknek. (157) A MATT-hoz tartozó honlapok: https://magyar-allam-tulajdonosai.com, https://optalas.hu. Ezeken a honlapokon nem található adatkezelési tájékoztató vagy más adatvédelmi szabályzat, és adatkezelési tájékoztatást sem ad a MATT illetőleg a vezetői ezeken az oldalakon, egy a III.3. pontban ismertetett útmutató kivételével. (158) A […] Rendőrkapitányságtól kapott DVD-ken lévő iratok között a NAIH-5209-11/2025. számú feljegyzés szerint a 2. DVD-n található ügyvivő testületi ülési jegyzőkönyvek14 ugyanakkor

14 MATT Ügyvivő Testület rendszeres ülés jegyzőkönyve 84. Online ülés (2021. 10. 20. 84. ÜT Jegyzőkönyv.pdf) MATT Ügyvivő Testület rendszeres ülés jegyzőkönyve 85. Online ülés (2021. 10. 27. 85. ÜT Jegyzőkönyv.pdf) MATT Ügyvivő Testület rendszeres ülés jegyzőkönyve 86. Online ülés (2021. 11. 03. 86. ÜT Jegyzőkönyv.pdf) MATT Ügyvivő Testület rendszeres ülés jegyzőkönyve 87. Online ülés (2021. 11. 10. 87. ÜT Jegyzőkönyv.pdf) MATT Ügyvivő Testület rendszeres ülés jegyzőkönyve 89. Online ülés (2021. 12. 01. 90. ÜT Jegyzőkönyv.pdf) MATT Ügyvivő Testület rendszeres ülés jegyzőkönyve 92. Online ülés (2021. 12. 15. 92. ÜT Jegyzőkönyv.pdf)

feladatként rögzítették „Egységes adatkezelési szabályzat” elkészíttetését a „Jogi Csoport” által 2021. október 27-ére, majd kiküldését 2021. november 3-ára az „irodáknak”, azonban a feladat-megjelöléseken kívül erre vonatkozó további információ nem áll a Hatóság rendelkezésére. (159) A 4. DVD-n ugyanakkor megtalálható volt egy AVABSZ-1/10/20/2021 okiratszámú és MK-1- 10-2021/000003 iktatási számú, a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala” által 2021. február 1-jén kiadott kiadmányozás nélküli adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat, az alábbi jellemzőkkel: (160) Ez a szabályzat az általános adatvédelmi rendeletre hivatkozik. A szabályzat az adatkezelő adataiként az alábbiakat tartalmazza: elnevezése „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala”, székhelye ([…]), szakmai vezetője ([…]), tevékenysége (közfeladat ellátása). Tehát e szabályzat kifejezetten a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatalára” vonatkozik. Ennél több információ azonban nem állapítható meg az adatkezelői szerepről. (161) A szabályzat fogalmakat határoz meg, illetőleg általános szabályokat tartalmaz. Például: „Az adatkezelő kizárólag a hatályos jogszabályok rendelkezései alapján végez adatkezelést. Az adatkezelő csak úgy folytat adatkezelést, hogy az minden szakaszában megfelel a célnak. Az adatkezelő minden esetben közli az érintettel az adatkezelés célját, az adatkezelés jogalapját, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos tényeket. Az adatkezelő munkaszervezési, fizikai, informatikai és jogosultság kezelési eszközökkel gondoskodik arról, hogy illetéktelen az adatokat ne ismerhessék meg.” (162) Az adatkezelés jogalapja kapcsán szintén általánosságban fogalmaz a szabályzat: „az adatkezelés jogalapját a Hivatal minden adatkezelési folyamatnál meghatározza. A Hivatal az adatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy minden személyes adatra vonatkozóan bizonyítani tudja, hogy mikor, milyen formában történt a személyes adat felvétele és milyen tájékoztatást kapott az érintett a személyes adat felvételekor. Az Adatkezelő az adat felvétele előtt minden esetben közli az érintettel az adatkezelés célját, valamint az adatkezelés jogalapját. Az adatkezelés lehetséges jogalapjai személyes adatok esetében: az érintett hozzájárulása; az érintett a hozzájárulását bizonyítható módon kifejezetten írásban adhatja meg.” (163) A szabályzat érintetti jogokat sorol fel, az adatkezelés elveit ismerteti, általánosságban. (164) A szabályzat tartalmazza még az adatvédelmi incidens esetén alkalmazandó eljárást, adatbiztonsági szabályokat, és oktatásra vonatkozó rendelkezéseket. (165) A szabályzat további melléklete egy hozzájáruló nyilatkozat, amelyen megadandó az érintett neve, születési neve, lakcíme, anyja neve, azonosító igazolványának a száma, valamint két tanú neve, címe, azonosító igazolványa. Ezen kívül kézzel kitöltendő a nyilatkozaton „az adatkezelés célja és feltételei”, „az adatok megismerhetősége”, „az adatkezelő személye” és „az adatkezelés időtartama”. Ezen kívül mást nem tartalmaz ez a nyilatkozat. Titoktartási és adatvédelmi nyilatkozatok is tartoznak a szabályzathoz, azonban ezek adatkezelési tájékoztatóknak nem tekinthetők, csupán azt tartalmazzák, hogy az érintett megismert „a személyes adat GDPR szerinti fogalmát”, továbbá a titoktartási szabályokat jelenítik meg.

MATT Ügyvivő Testület rendszeres ülés jegyzőkönyve 93. Online ülés (2021. 12. 22. 93. ÜT Jegyzőkönyv.pdf)

IV. Alkalmazott jogszabályi rendelk ezése k

(166) Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni. (167) Az Infotv. 60. § (3) bekezdése alapján a Hatóság hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indít, ha vizsgálata alapján megállapítja, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be vagy annak közvetlen veszélye áll fenn és az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései alapján bírság kiszabásának van helye. (168) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 7. § értelmében az adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Ákr. 103. § (1) bekezdése szerint a hivatalból indult hatósági eljárásban az Ákr.-nek a kérelemre indult eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit az Ákr. 103 és 104. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (169) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján: „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.” (170) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja értelmében: „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.” (171) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja szerint: „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.” (172) Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja alapján: A személyes adatok: a) kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”) b) a személyes adatok gyűjtése: csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”). (173) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése értelmében: „A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.” (174) Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikke értelmében: „(1) Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét: a) az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen; c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja; d) a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei; e) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen; f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás. (2) Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő információkról tájékoztatja: a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól; b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról; c) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; f) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír. (3) Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és a (2) bekezdésben említett minden releváns kiegészítő információról. (4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha és amilyen mértékben az érintett már rendelkezik az információkkal.” (175) Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerint a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva például b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel. (176) Az Infotv. 61. § (2) bekezdése alapján: „A Hatóság elrendelheti határozatának – az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó azonosító adatainak közzétételével történő nyilvánosságra hozatalát, ha a határozat személyek széles körét érinti, azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta, vagy a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja. (177) Az Infotv. 71. § (1) és (2) bekezdése értelmében: „(1) A Hatóság eljárása során – az annak lefolytatásához szükséges mértékben és ideig – kezelheti mindazon személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek az eljárással összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. (2) A Hatóság az eljárásai során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más eljárásában felhasználhatja.”

V. Dönté s V.1. A MATT és eszméinek jogi értékelése az adatkezelői felelősség és adatkezelési cél megállapításának előkérdéseként (178) Államtagadó irányzatok a világ számos országában léteznek, jellemzőjük, hogy nem ismerik el annak az államnak a joghatóságát, amelyben élnek, és ezt különböző – radikális vagy kevésbé radikális – eszközökkel juttatják kifejezésre. (179) A MATT egy állam- és alkotmánytagadás alapján nyugvó, folyamatosan szerveződő politikai eszmeközösség. (180) Internetes sajtócikkek15 szerint, és álhírekkel, dezinformációval, összeesküvés-elméletekkel foglalkozó szakirodalom16 szerint világtrendnek mondható, hogy a dezinformáció növekvő

15 Például: https://telex.hu/techtud/2024/11/12/alhir-osszeeskuves-elmelet-allamtagadas-dezinformacio-szuverenallampolgar

16 Például:

- Krekó Péter (2023). Tömegparanoia 2.0 - Összeesküvés-elméletek, álhírek és dezinformáció. Budapest: Athenaeum Kiadó Kft.

szerepre tesz szert, és elmosódik a tények és vélemények közti különbség. Minden országban találhatóak széles körben elterjedt, ismeretlen eredetű elméletek, álhírek, amelyek valamilyen szinten kifejezik egy közösség gondolkodását, félelmeit, reflektálnak a problémáira. Az alternatív valóság, az összeesküvés-elméletek segítségével teremtett világ vonzóbb, szebb, mint a valóság, és menekülést jelent a kilátástalanság, a fejünk fölé tornyosuló problémák elől. Az ilyen elméletekben való hit nem feltétlenül jelent egyet az ostobasággal vagy valamiféle szélsőségességgel, sokszor logikus információkból, valóságelemekből állítanak össze egy teljesen új, másfajta narratívát. Sokszor vonzóbb, kellemesebb a felépített pszeudovalóság, mint az objektivitás, és könnyebben elhisszük azt, amiben szeretnénk hinni. (181) Az említett, a témával foglalkozó szakirodalom, szakemberek szerint a MATT és a hasonló mozgalmak egyfajta ellenreakciónak is tekinthetőek az embereket nyomasztó nehézségekre, például a „devizahitel-válság” miatti anyagi ellehetetlenülésre. Az egyének gyakran akkor kezdenek ilyen elméletekben gondolkodni, ha úgy érzik, nem urai saját sorsuknak. A különféle elméletek összekapcsolódhatnak new age-es, ezoterikus, tudományt elutasító gondolkodással, például oltásellenességgel. (182) A hivatkozott cikkben írtak alapján illetve a szakirodalom szerint az államtagadó, alkotmánytagadó ideológiákat megismerve látható, hogy az leegyszerűsíti a világ túlzott komplexitását, és így nem kell szembesülni a realitással, és egyszerű megoldást kínálva „új életet lehet kezdeni”, de legalábbis ebben reménykedni. Ilyenkor a vágyteljesítő gondolkodás jellemző: a csoport tagjai azért hisznek a teóriában, mert szeretnék, ha igazak lennének. (183) A hivatkozott cikkek szerint az ilyen szerveződésben aktív állampolgárok igen demokratikusnak élhetik meg a folyamatot, hiszen alulról építkezve kvázi lerombolhatják az eddigi hatalmat és előállhatnak új tervekkel. Hatalmi és anyagi erőforrások újraelosztását célzó politikai stratégia áll ezen mozgalmak mögött – a kihasznált nép megtöri az elit uralmát. (184) Az „új államhoz” való tartozás, az ezzel kapcsolatos közös tudás erősítik a csoportkohéziót, a belső szolidaritást, a beavatottság érzése pedig erősíti az elköteleződést. (185) A Hatóság a tanúmeghallgatásokból azt a következtetést vonta le, hogy a MATTelképzeléseket képviselők sokszor látszólag nagyon logikusan és meggyőzően érvelnek a hitük mellett, jogi és alkotmányjogi ismeretekkel igyekezve alátámasztani azt. Jogi érveléssel levezetve, „műkedvelő alkotmányjogászként”, meggyőződéssel és lelkesen állítják az államuk létezését, sokszor messianisztikus küldetéstudattal. (186) A Hatóság továbbá úgy látja, hogy adatvédelmi szempontból a hozzájáruláshoz mint jogalaphoz kapcsolódóan az önkéntesség és a tájékozottság követelményének érvényesülése, és emiatt a szabad döntés lehetősége relativizálódik, és a fenti eszmékben hívők, az érintettek szinte elvakultan, mindenféle felhatalmazást megadnak az adataik kezelőinek.

- Falyuna Nóra (2024): Az online dezinformáció és hatásai - A dezinformációs hálózatok kialakulásának bemutatása a tudományos dezinformáció és az államtagadó összeesküvés-elméletek kapcsolatán keresztül, https://inmediasresfolyoirat.hu/imr/article/view/294/567, letöltés időpontja: 2025. augusztus 25.

V.2. Az általános adatvédelmi rendelet hatálya, joghatóság, egyéb kifogások (187) A rendelkezésre álló dokumentumok, nyilatkozatok alapján a MATT eszmerendszere az adatvédelem vonatkozásában ellentmondásos: egyrészt nem tekintik rájuk vonatkozó jogszabálynak az általános adatvédelmi rendeletet és nem fogadják el a Hatóság joghatóságát, ugyanakkor egyes dokumentumaikban hivatkoznak az általános adatvédelmi rendeletre és az adatvédelmi szabályokra. Ilyen dokumentum például a „Titoktartási és adatvédelmi nyilatkozat”, mely utal a személyes adat általános adatvédelmi rendelet szerinti fogalmára. Ezen kívül Bende István azt adta elő tanúkénti meghallgatása, illetőleg nyilatkozata során, hogy bár, nem kötelező rájuk nézve az általános adatvédelmi rendelet, igyekeznek aszerint eljárni, azt elismeri. Berencsi Béla Miklós pedig azt adta elő, hogy az ő adatkezelése nem aszerint a jogrend szerint történik, amelyet a Hatóság munkatársai képviselnek. Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződéses és f) pontja szerinti jogos érdek jogalapot ismeri, egyébként nem ismeri az általános adatvédelmi rendeletet. (188) Álláspontjukkal ellentétben azonban a jelen ügyben vizsgált adatkezelések az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartoznak, és a Hatóság rendelkezik joghatósággal, feladatés hatáskörrel ezek vizsgálatára. (189) Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikke rendelkezik annak tárgyi hatályáról, míg 3. cikke a területi hatályáról. A 2. cikk (2) bekezdés tartalmazza azokat a kivételi szabályokat, amelyek esetében az adatkezelés nem tartozik az általános adatvédelmi rendelet tárgyi hatálya alá, tehát a rendeletet nem kell alkalmazni, míg a területi hatályra vonatkozó szabályok a joghatósági kérdéseket tisztázzák. (190) Ezen szabályok között nem szerepelnek olyan esetek, amelyek alapján a Hatóság ne rendelkezne joghatósággal. Az Európai Unióban, jelen esetben Magyarországon tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelők, jelen esetben a MATT, illetőleg ahhoz köthető személyek, Bende István és Berencsi Béla Miklós tevékenységeivel összefüggésben végzett adatkezelése az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik. (191) Nincs olyan kivételi szabály, amely alapján az általános adatvédelmi rendelet azért nem lenne alkalmazható a jelen ügyben vizsgált adatkezelésekre, mert - Bende István és Berencsi Béla Miklós álláspontja szerint - a „Magyar Államra” az általános adatvédelmi rendelet nem vonatkozik, mivel amíg a jogaikat nem tudják érvényesíteni, addig a kötelezettségeik sem számonkérhetőek, vagy hogy a „Magyar Állam” 2011. április 17-én hatályos jogszabályai, adatvédelmi követelményei szerint kezelik az adatokat, mivel „Magyar Állam” jogrendjében azóta nem volt országgyűlés. Nincs olyan hivatkozási ok sem a hatály alóli mentesség kapcsán, hogy Magyarország, annak Alaptörvénye és az annak elfogadását követően megalkotott valamennyi jogszabály közjogilag érvénytelen, Magyarország nem létezik, helyettük a „Magyar Köztársaság” vagy „Magyar Állam” és annak szabályai az érvényesek és alkalmazandóak. (192) A Hatóság továbbá az Ákr. rendelkezései alapján maga dönt a tényállás tisztázásáról, arról, hogy azt milyen módon, milyen eszközökkel folytatja le. Ez alapján a Hatóság nem látta indokoltnak szakértő kirendelését, tekintettel arra, hogy az eljárásban nem merült fel semmiféle olyan szakkérdés, amelyhez különleges szakértelemre lenne szükség, különösen joghatósági kérdések eldöntéséhez, mivel a Hatóság a fentiek szerint rendelkezik joghatósággal, így eljárás felfüggesztésére sincs szükség Bende István 2025. szeptember 11. napján kelt levelében (NAIH-5209-16/2025. számon iktatva) előadott kifogása ellenére. (193) Bende István további kifogásaival összefüggésben a Hatóság az alábbiakra hívja fel a figyelmet:

(194) A rendőrségi iratok felhasználásával kapcsolatban a Hatóság az Ákr. szerint jár el, a Hatóság jelen adatvédelmi hatóságára nem a Be. alkalmazandó. Az Ákr. 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megkeresésre vonatkozó szabályok alapján a Hatóság megkereshet más szervet, ha eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik. (195) Az adatkezelés jogalapja ebben az esetben az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja, melynek értelmében a személyes adatok kezelése jogszerű, amennyiben az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. (196) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (3) bekezdése előírja továbbá, hogy a 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós jognak vagy tagállami jognak kell megállapítania. (197) Az Infotv. 5. § (3) bekezdése értelmében az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelő személyét, valamint az adatkezelés időtartamát vagy szükségessége időszakos felülvizsgálatát az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg. Amennyiben az adatkezelést előíró jogszabály nem felel meg maradéktalanul az Infotv. 5. § (3) bekezdésének és nem tartalmazza az adatkezelés körülményeit, úgy az adatkezelőnek kell érvényre juttatnia a személyes adatok kezelésére irányadó általános szabályok szerinti alapelveket és garanciákat, amelyekről a jogalkotó elmulasztott rendelkezni. (198) Az Infotv. 71. § (1) bekezdése értelmében a Hatóság eljárása során – az annak lefolytatásához szükséges mértékben és ideig – kezelheti mindazon személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek az eljárással összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. (199) További jogalap az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (1) bekezdés e) pontja, mely szerint a felügyeleti hatóság vizsgálati hatáskörében eljárva hozzáférést kap az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól a feladatainak teljesítéséhez szükséges minden személyes adathoz és minden információhoz. (200) E jogszabályi rendelkezések alapján a Hatóság közhatalmat gyakorló szervként az e jogosítványának gyakorlása keretében végzett feladataival összefüggésben ágazati jogszabályok nélkül jogosult személyes adatok kezelésére. Azaz a Hatóság az adott eljárásában bármely, az eljárással összefüggő és az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatot megismerhet, így jelen ügyben a rendőrség által lefoglalt iratokat is. (201) A Hatóság továbbá az Ákr. szemlére vonatkozó szabályai alapján végzett az ügyben honlapmentéseket. Az adatkezelés jogalapja a fentiekben hivatkozott általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja, a jelen eljárás lefolytatásához szükséges tényállás tisztázási kötelezettség miatt. Érintetti jogot – a feltételek fennállás esetén – az adott érintett gyakorolhat. (202) A jogorvoslati jogról való tájékoztatást a Hatóság rendelkező része tartalmazza, míg a Bende István által megküldött irat kézbesítéséről a postai szolgáltató ad információt. (203) Bende István személyes adatai kezelése elleni tiltakozása kapcsán a Hatóság továbbá más ügyszámon nyújt részére tájékoztatást.

(204) Berencsi Béla Miklós azon kifogásával kapcsolatban, hogy sem ő, sem a KNYH nem az általános adatvédelmi rendelet szerinti adatkezelő, a Hatóság a határozat V.4. fejezetében fejti ki álláspontját. V.3. A MATT-ta l ka pcso latos a datke z elé s (205) A MATT, illetve „szervezetei”, vezetői – Bende István és Berencsi Béla Miklós – a csatlakozók, azaz a „tulajdonosok” által kitöltött nyomtatványokat, adatlapokat tárolják, őrzik, továbbá különféle okmányokat, igazolásokat adnak ki, tehát az ezeken feltüntetett személyes adatokat kezelik, nyilvántartják, az űrlapokkal begyűjtött személyes adatokat felhasználják. (206) Olyan okiratokat, igazolványokat állítanak ki ezek a „szervezetek”, személyek, amelyek mind tartalmuk, külső megjelenési formájuk alapján hasonlóak a személyazonosításra alkalmas igazolványokhoz, a parkolásra jogosító igazolványokhoz, és „állampolgárságot” adnak nemcsak magyar, de külföldi állampolgárságú személyeknek is, beleértve kiskorúakat is. Ezek az igazolványok a „Magyar Köztársaság Azonosító Igazolványa”, és a parkolási kártyák. A „Magyar Köztársaság Azonosító Igazolványán” szereplő személyes adatokat, továbbá az ehhez, illetőleg a parkolási és más jogosultságok igényléséhez alkalmazott űrlapokat a Hatóság a III.3. pontban ismerteti, megjelölve a kezelt személyes adatokkal, melyek jellemzően természetes személyazonosító és lakcím adatok. (207) A határozat (128)-(133) bekezdéseiben írtak szerint a […] Rendőrkapitányságtól kapott DVDk alapján a MATT-nak kettő elektronikus nyilvántartása tényszerűen van, tehát adatbázisba rendezik az adatokat. Az egyik a „Magyar Köztársaság Közhiteles Adatés Lakcímnyilvántartása”, a másik a „Magyar Köztársaság Közhiteles Járműnyilvántartása”. (208) A tanúk, köztük a Bende István által is előadottak szerint a „tulajdonosok” a MATT-honlapon keresztül, jelszóval hozzáférhetnek a rájuk vonatkozó személyes adatokhoz. Az elektronikus nyilvántartásra, adatbiztonsági intézkedésekre a hatósági ellenőrzésben tanúként meghallgatott Bende István és Berencsi Béla Miklós „belügyként” tekintett, így a Hatóság több információval nem rendelkezik az elektronikus nyilvántartásokat illetően. (209) A szerveződés mind tartalmi, mind külső megjelenési forma szempontjából a valódihoz hasonlító személyi azonosító kártyákat is elkezdett kibocsátani az „azonosító igazolvány igénylése a Magyar Állam tulajdonosa részére” elnevezésű űrlap kitöltését követően, ezek a „Magyar Köztársaság Azonosító Igazolványai”. A [rendőrség] által megküldött iratanyag szerint a rendőrség az ilyen fiktív igazolványokat felmutatók ellen hamis közokirat felhasználása miatt nem tud büntetőeljárást indítani, mivel a plasztikkártyák nem közokiratok, és nem hamisított közokiratok, hanem fiktív – valótlan jogi hátterű, ellenőrizhetetlen adatokkal kitöltött – kártyák, amelyek felhasználása adott esetben csalást valósíthat meg. A „Magyar Köztársaság Azonosító Igazolványa” nevű kártya ugyanolyan formátumú, és ugyanolyan típusú adatokat tartalmaz, mint a hivatalos személyazonosító igazolvány.

(210) A személyes adatok rögzítését követően adják ki a korlátlan és ingyenes parkolást biztosító kártyákat is, a határozat III.3. pontjában ismertetett űrlap kitöltését követően. A Hatóságnak konkrétan ilyen igazolványok nem kerültek a birtokába, így ezeknek a kártyáknak a pontos adattartalma a Hatóság előtt nem ismert. (211) A Hatóság álláspontja szerint a saját gyártmányú, hivatalosan nem létező kártyák birtoklása önmagában nem bűncselekmény, csak ha visszaélnek velük. Mivel azonban megjelenésük és felirataik hasonlítanak egy hatósági iratra, alkalmasak a megtévesztésre, azok adatai nem hitelesek, azokra a készítő, készíttető magánszemélyek bárki adatait felvihetik.

V.4. Az ad atkeze lő k személye V.4.1 Adatkezelői minőség (212) Az általános adatvédelmi rendelet fogalommeghatározásai alapján adatkezelőnek az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv tekintendő, aki, vagy amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. (213) Az adatkezelő definíciójának központi eleme az adatkezelésre vonatkozó érdemi döntés meghozatala, amely alapvetően az alábbi adatkezelési körülményekre vonatkozik:

az adatkezelés céljának meghatározása; a kezelt adatok körének meghatározása; az adatkezelés jogalapjáról szóló döntés; az adatkezelés időtartamáról való döntés; az adatkezelés módjának kialakítása, az adatkezelés végrehajtása; a személyes adatokhoz való hozzáférés; adattovábbításról való döntés; a személyes adatok felhasználása más adatkezelési célból, más tevékenység során; az érintetti jogok biztosítása, végrehajtása, ideértve az előzetes tájékoztatás követelményét; adatfeldolgozó igénybevételéről szóló döntés; alapvető adatbiztonsági intézkedések meghozatalára vonatkozó döntés. (214) Ezek az adatkezelési körülmények azok a sarokpontok, amelyeken keresztül azonosítható az, hogy ki (vagy kik) tekinthetőek adatkezelőnek. (215) Az adatkezelő definíciója utal arra a gyakori lehetőségre is, hogy valamely adatkezelő másokkal együtt hozza meg az adatkezelést érintő érdemi döntéseket. Ebben az esetben az adatkezelők közös adatkezelők lesznek. Az általános adatvédelmi rendelet előírja, hogy közös adatkezelés esetén az adatkezelőknek megállapodást kell kötniük egymással, amelyben meg kell határozni, hogy milyen módon teljesítik az általános adatvédelmi rendelet szerinti kötelezettségeket (így például milyen jogalapon, milyen személyes adatokat, mennyi ideig kezelnek az adatkezelők, vagy az érintettek előzetes tájékoztatásával kapcsolatban hogyan járnak el). (216) Jelen eljárásban ezen szempontok figyelembe vétele szükséges annak meghatározásában, hogy a jogi személynek nem minősülő MATT-hoz és a mögötte meghúzódó eszmerendszerhez kötődő személyes-adatkezeléseknél ki vagy kik tekinthetők adatkezelőknek és milyen vonatkozásban. (217) Az adatkezelő személyének megállapítása kapcsán a Hatóság az alábbiakat állapította meg:

(218) Ahogyan a fentiekben már rögzítésre került, a MATT egy eszmeközösség, emberek társulása. (219)

Valamennyi tanú előadása alapján a MATT létrehozatalában és működtetésében kiemelt, meghatározó szerepe van Bende Istvánnak és Berencsi Béla Miklósnak, melyet ők maguk is elismertek. Bende István tanúkénti meghallgatását a NAIH-5209- 8/2025. számú feljegyzésnek a NAIH-9048-52/2024. számú melléklete, Berencsi Béla Miklós meghallgatását szintén a NAIH-5209-8/2025. számú feljegyzésnek a NAIH-9048-80/2024. számú melléklete tartalmazza. A további tanúk meghallgatását is a NAIH-5209-8/2025. számú feljegyzésnek a NAIH-9048-49/2024., NAIH-9048-50/2024., NAIH-9048-51/2024.,

NAIH-9048-54/2024., NAIH-9048-72/2024., NAIH-9048-73/2024. számú mellékletei tartalmazzák. (220) A Hatóság által a MATT-honlapról lementett – és egyben nyilvánosan is elérhető –, továbbá a rendőrségtől kapott iratok alapján Bende István a „Képviselet” jelenleg egyedüli tagjaként, „miniszterelnökként”, több MATT-iratnak, -levélnek, például a hivatalos állami szerveknek, bíróságoknak, önkormányzatoknak, külképviseleteknek címzett leveleknek az aláírója, az egyik vezető személy. (221) Berencsi Béla Miklós szintén vezető személy, az első „tulajdonos”, tanúvallomása szerint ő indította el a MATT működését. Őt több meghallgatott személy (NAIH-9048-49/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv 4. oldal, NAIH-9048-50/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv 3. oldal, NAIH-9048-54/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv 5. oldal és NAIH-9048- 73/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv 4. oldal), valamint Bende István (NAIH-9048- 52/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv 4. oldal), továbbá Berencsi Béla Miklós saját maga is adatkezelőnek tartja magát (NAIH-9048-80/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv 4-5. oldal): mint az első „tulajdonos”, szerződéses alapon nyilvántartja a vele szerződést kötő további „tulajdonosok” személyes adatait, tárolja a szerződéseket. A NAIH-5209-28/2025. számon iktatott beadványában előadottak szerint ugyanakkor ő csupán technikai és adminisztratív jellegű feladatokat látott el, ezek közé tartozott többek között a dokumentumok előkészítése, informatikai támogatás, valamint a közösségi kommunikáció eszközeinek működtetése. E feladatok álláspontja szerint nem jelentettek az általános adatvédelmi rendelet adatkezelő fogalommeghatározása szerinti adatkezelési célvagy eszközmeghatározást. A Hatóság álláspontja szerint a Berencsi Béla Miklós által előadottak olyan általános kifogások, melyek nem teszik kétségessé azt a tényt, hogy első „tulajdonosként” vele kötnek szerződést a tulajdonossá válni kívánó érintettek. (222) A „Képviseletnek” a határozat (65)-(69) bekezdéseiben ismertetett, a NAIH-5209-10/2025. számú feljegyzésnek a mellékletét képező – Bende István által is aláírt – alapító nyilatkozata szerint „a „Képviselet” elsődleges célja, „alkotmányos kötelezettségvállalásként”, hogy az alkotmányos rendet helyreállítsa, ennek érdekében megszervezze az új alkotmánynak a nép által történő megalkotását levezénylő, a nép jelentős részének felhatalmazásával rendelkező ideiglenes kormány létrehozását és ezzel egy időben a megtévesztésként Magyarországnak nevezett megszállt magánállam lebontását”. Ez alapján a MATT működésének és a „Magyar Államban” az úgynevezett „tulajdonossá” válásnak a célja jelenti azt az adatkezelési célt, amely miatt a MATT és a „Magyar Köztársaság” összefüggésében személyes adatok kezelése történik. A dokumentumok, nyilatkozatok szerint a cél az alkotmányos rend helyreállítása, ennek eléréséig ideiglenes kormány létrehozása és a Magyarországnak nevezett megszállt magánállam lebontása. Mindezzel összefüggésben a „Képviselet” a „Magyar Köztársaság” polgárai részére személyi okmányokat, igazolásokat, parkolási igazolványokat és más hivatalos dokumentumokat adnak ki, ezekkel összefüggésben tehát személyes adatokat kezelnek. Ezen kívül Berencsi Béla Miklóssal mint első „tulajdonossal” történik a szerződéskötés, ezzel a mozzanattal válik valaki szintén a „Magyar Állam” „tulajdonosává”, és lesz része annak a rezsimnek, amelyben a „Képviselet” és a további „állami” szervek működnek, mintegy lemásolva a jelenlegi hivatalos közigazgatási, bírói, ügyészi, rendőri szervezetrendszert. (223) A nyilvánosan elérhető civil szervezetek névjegyzéke, valamint a Bende István (NAIH-9048- 52/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv 4. oldal) és Berencsi Béla Miklós (NAIH-9048- 80/2024. számú tanúvallomási jegyzőkönyv 3. oldal) által előadottak alapján sem a „Magyar Köztársaság”, sem a „Képviselet”, sem az „állami szervek” nem léteznek hivatalosan, nincsenek egyik állami nyilvántartásban sem jogi, illetőleg nem jogi személyként nyilvántartásba véve, mint ahogyan a MATT sem. A Hatóság előtt nem ismert az összes, ezen eszmerendszert elfogadó ember, illetőleg az, hogy közülük pontosan kik azok, akik tevékenyen részt vesznek a rendszer életében, de a [rendőrségtől] kapott iratanyagban írtak szerint körülbelül 2-3 ezer fő közötti létszámról van szó. A MATT nem jogi személy, nincs állami nyilvántartásba bejegyezve, hanem emberek laza társulása. Az általános adatvédelmi rendelet adatkezelő fogalma alapján az „egyéb szerv” meghatározás alapján tekinthető adatkezelőnek. Vannak belső működési szabályai, szervezetrendszere, de az úgy van kialakítva, hogy kikerüljék a létező állami szervezetrendszert, illetve nincsenek egyértelmű személyi felelősségi viszonyok, nincs vezető személy vagy vezetőség. (224) A határozat (58)-(61) bekezdésében alapján a [rendőrségtől] származó, a NAIH-5209- 11/2025. számú feljegyzés mellékletét képező NAIH-9048-19/2025. számú iratanyag szerint MATT egyik szerve a közgyűlés, melyet időnként összehívnak, általában online módon tartanak. A közgyűlésen döntések születnek, a döntések elvileg lehetnek adatkezeléssel kapcsolatosak is, azonban a Hatóságnak nincs tudomása olyan döntésről, mely adatvédelmi ügyben született volna vagy adatkezelési kihatása lenne. A közgyűléseken résztvevőkről, az ott döntéseket hozókról és a döntésekről nincs a Hatóságnak tudomása, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján néhány közgyűlés napirendjéről van információ. Emiatt a közgyűlés adatkezelői szerepe jelenleg nem állapítható meg. (225) A […] Rendőrkapitányságtól kapott DVD-ken található elektronikus iratok között a NAIH- 5209-11/2025. számú feljegyzés mellékletét képező ügyvivő testületi ülési jegyzőkönyv ahogyan a határozat (158) bekezdése tartalmazza – ugyanakkor feladatként rögzítette „Egységes adatkezelési szabályzat” elkészíttetését a „Jogi Csoport” által 2021. október 27ére, majd kiküldetését 2021. november 3-ára az „irodáknak”, azonban a feladatmegjelöléseken kívül erre vonatkozó további információ nem áll a Hatóság rendelkezésére. (226) A határozat (159)-(165) bekezdéseiben ismertetett, AVABSZ-1/10/20/2021 okiratszámú és MK-1-10-2021/000003 iktatási számú, a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala” által 2021. február 1-jén kiadott adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat pedig csupán általánosságban fogalmaz, több esetben ismétli az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit, nem tartalmaz azonban semmilyen konkrét információt sem a MATT, sem a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala” kapcsán arról, hogy pontosan milyen célú adatkezeléseket folytatnak, konkrétan milyen feltételek alapján. Ennek a szabályzatnak speciálisan a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatalára” terjedhet ki a hatálya ki a Hatóság rendelkezésére álló információk alapján, melyet a Hatóság külön nem vizsgál a fentieken túlmenően. (227) A szabályzat további melléklete az ismertetett hozzájáruló nyilatkozat, amelyen megadandó az érintett neve, születési neve, lakcíme, anyja neve, azonosító igazolványának a száma, valamint két tanú neve, címe, azonosító igazolványa. Ezen kívül kézzel kitöltendő a nyilatkozaton „az adatkezelés célja és feltételei”, „az adatok megismerhetősége”, „az adatkezelő személye” és „az adatkezelés időtartama”. Ezen kívül mást nem tartalmaz ez a nyilatkozat. Titoktartási és adatvédelmi nyilatkozatok is tartoznak a szabályzathoz, azonban ezek adatkezelési tájékoztatóknak nem tekinthetők, csupán azt tartalmazzák, hogy az érintett megismert „a személyes adat GDPR szerinti fogalmát”, továbbá a titoktartási szabályokat jelenítik meg. Ezek a mellékletek sem minősülnek adatkezelési tájékoztatóknak, semmilyen konkrét információt nem nyújtanak semmilyen adatkezelésről, és a fentiek alapján a hatályuk szintén a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatalára” terjedhet ki a Hatóság rendelkezésére álló információk alapján. (228) A MATT-nak, a „Magyar Államnak” a „szervei”, például közgyűlésnek, „iratkezelő szolgálatoknak”, „minisztériumoknak” az esetleges adatkezelői szerepe is megvizsgálandó. Nem merült fel azonban olyan információ, mely alapján e „szervek” vagy vezetőik döntést hoznának, vagy adatkezelési célt határoznának meg, hanem csupán végrehajtói funkciójuk van, függetlenül attól, hogy a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala” adatkezelőként van nevesítve a fentiekben ismertetett adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatában. Tehát e „szervek” jelenleg adatkezelőnek nem, legfeljebb adatfeldolgozóknak tekintendőek. Ugyanez igaz a Berencsi Béla Miklós által előadott azon kifogásra, mely szerint a közgyűlés a döntéshozó, mely állítását azonban nem részletezte, nem támasztotta alá, hogy a közgyűlés adatkezelési célról döntene. (229) Ugyanakkor a fentiekben már részletezettek szerint van két olyan személy, akiknek szerepe kiemelendő a MATT szervezetén belül: Bende István és Berencsi Béla Miklós. Ők mindketten a MATT szellemi vezetői, alapítói, vezéregyéniségei. Hozzájuk kötődik a MATT létrejötte, az egész szerveződés elindítása, ők hozták és hozzák a legfőbb döntéseket is annak működésével kapcsolatban, beleértve a személyes adatok kezelésével járó folyamatokat: „tulajdonosok” nyilvántartásba vétele, okmányok kiállítása. Ők saját magukat hatalmazták fel az általuk kitalált állam képviseletére. (230) Berencsi Béla Miklós az „új államban” az „első tulajdonos”, hozzá társulnak és vele szerződnek az újabb tulajdonosok, továbbá ő bízta meg a „Képviseletet” a tulajdonosi igények fogadására. Berencsi Béla Miklós vezető személy mint első „tulajdonos”, ő indította el a MATT működését. Őt több, tanúként meghallgatott személy, valamint saját maga is adatkezelőnek tartja, mivel mint első „tulajdonossal”, vele kötnek szerződést a további, tulajdonossá válni kívánó személyek. Így szerződéses alapon tartja nyilván a vele szerződést kötő további „tulajdonosok” személyes adatait, illetve magukat a szerződéseket is ő tárolja. Ezen tényeket a kifogásai között sem cáfolta meg. (231) Berencsi Béla Miklós a határozat (70)-(71) bekezdéseiben ismertetett igénybejelentés szövege szerint tulajdonosi jogával élve jóváhagyja a „Képviselet” addigi ügyvivő tevékenységét és hozzájárul az ilyen irányú tevékenységének a további folytatásához; megbízza a „Képviseletet”, hogy magyar és nemzetközi színen is tegye közzé a tulajdonlási igénye bejelentését, továbbá dolgozza ki és tegye közzé a társtulajdonlási jelentkezések fogadásának módját, úgymint az állam működtetése vonatkozásában a leendő „társtulajdonosok” akaratának érvényesüléséhez szükséges módszereket. Elrendeli továbbá, hogy az állami intézmények helyreállításáig valamennyi intézkedés, a „Képviselet” által kidolgozott akaratérvényesítési módszerekkel, kifejezetten a társadalom érdekében történjen. A dokumentum szerint „az állam az általa embernek, társadalomnak okozott kárt, sérelmet késlekedés nélkül köteles jóvátenni”. (232) Mindezen, tehát a tulajdonosi igénybejelentés vonatkozásában Berencsi Béla Miklós határozta meg az adatkezelés célját, az adatkezelés módját és körülményeit, ő köti meg az általa tárolandó szerződéseket, mely tartalmazza a határozat III.3. pont 1. alpontjában írtaknak megfelelően az érintettek alábbi személyes adatait: „születési keresztnév, születési családnév, okmányok szerint használt név, okmányok szerinti édesanyja neve, születési hely és idő (település, év, hó, nap), okmányok szerinti lakcím, levelezési (tartózkodási cím), okmányazonosító, aláírás, e-mail-cím, telefonszám”, továbbá két tanú esetében név, anyja neve, azonosító okmány száma, lakcím, aláírás. (233) Berencsi Béla Miklós ezek alapján tehát az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja szerinti adatkezelőnek minősül. (234) Bende István vezeti a „Képviseletet”, mely által kibocsátott iratokat döntéshozóként Bende István kiadmányozza. A „Képviseletet” a határozat (64) bekezdése szerint három fő alapította, egyikük Bende István. Bende István szerepével kapcsolatban megállapítható a rendelkezésre álló információk alapján, hogy a „Képviselet tagja”, miniszterelnök, több MATT-levélnek, például a hivatalos állami szerveknek, bíróságoknak, önkormányzatoknak, külképviseleteknek címzett levelek aláírója, a MATT eszmerendszer egyik megalkotója, a társulás vezető személye. Jelenleg Bende István egyszemélyben jelenti magát a „Képviseletet”, mert másik két tag nincs, illetve nem aktív. A „Képviseletet” ő maga személyesen testesíti meg, ő hoz döntéseket az állampolgársági nyilatkozatok és a bennük lévő személyes adatok kezelését érintő kérdésekről. Bende István tárolja – a tanúvallomások alapján – az állampolgársági nyilatkozatokat. Bende István felhasználói fiókjában tárolja a „tulajdonosi igények”, az „azonosító igazolványok”, „lakcím igazolványok”, „korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolások”, „forgalmi engedélyek” igénylésére szolgáló kérelmek szkennelt változatát, bennük az érintettek személyes adataival. (235) A „Magyar Köztársaság Közhiteles Adat- és Lakcímnyilvántartásból” és a „Magyar Köztársaság Közhiteles Járműnyilvántartásából” kinyert kivonatok szövege szerint a kivonat akkor hiteles, ha – többek között – a „Képviselet” részéről is alá van írva és le van bélyegezve, tehát a „Képviselet”, illetőleg az azt képviselő Bende István ráhatása ezekre a nyilvántartásokra is megállapítható, adatkezelési műveleteket végez ezek tekintetében is. (236) Bende István alapítóként maga határozta meg a „Képviselet” alapító nyilatkozatában a „Képviselet” célját, mellyel összefügg az adatkezelés célja is: az alkotmányos rend helyreállítása, ennek érdekében az új alkotmánynak a nép által történő megalkotása, ideiglenes kormány létrehozása és ezzel egy időben a Magyarországnak nevezett megszállt magánállam lebontása. A „Képviselet” alapító nyilatkozatában említett alkotmányos rend helyreállításához kötődik, hogy a „Képviselet” a „Magyar Köztársaság” polgárai részére személyi okmányokat, igazolásokat és más hivatalos dokumentumokat, nyilvántartásokból származó kivonatokat ad ki. Mindezen vonatkozásban a „Magyar Köztársaság Képviseletének” egyedüli képviselőjeként – egyben alapítójaként – Bende István határozza meg az adatkezelés célját, az adatkezelés módját és körülményeit, és mint szintén a „Képviselet” egyedüli képviselője tárolja a személyes adatokat tartalmazó iratokat, tehát ebben a vonatkozásban az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja szerinti adatkezelőnek minősül. (237) Ugyanakkor a Hatóság megállapította azt is, hogy az adatkezelések összességében a MATT neve alatt, annak nevéhez kapcsoltan, annak érdekében történnek, céljuk a „Magyar Köztársaság” alkotmányos rendjének helyreállítása, és ennek érdekében az érintettek, tagok személyes adatainak kezelése. Ennek megfelelően az adatkezelések kapcsán a határozat III.3. pontjában elemzett űrlapsablonok, minden MATT-tal kapcsolatos információ a MATT honlapján érhető el. Ebből következően a Hatóság e tekintetben a MATT-ot mint természetes személyek társulását is adatkezelőnek tekinti, de ténylegesen, a gyakorlatban az adatkezelői felelősség nem kérhető számon rajta. Ezt támasztja alá, hogy pusztán emberek társulásaként hivatkozott rá Bende István és Berencsi Béla Miklós is, mindenféle szervezeti forma nélkül, és anélkül, hogy ismert lenne a MATT-tagok száma, illetőleg személye. (238) A Hatóság álláspontja szerint ugyanakkor nem lehet valamely – valójában hivatalosan nem is létező – szervezet, emberek társulása alapján adatkezelést végezni úgy, hogy a tényleges adatkezelést leplezzék és úgy, hogy a személyi viszonyok tisztázatlanok, és nincs egy tényleges személy, aki az adatkezelésért való felelősséget vállalja. A Hatóság álláspontja szerint megengedhetetlen, hogy az adatkezelői felelősség alól ily módon mentesüljenek az adatkezelést végzők, és felelőtlenül, következmények nélkül személyes adatokat gyűjtsenek, azokat felhasználják. (239) Továbbá az, hogy a MATT-ra „emberek társulásaként” hivatkoznak, akként tekintenek rá, nem jelenti azt, hogy a résztvevők meghatározhatatlansága folytán a felelősség alól ki lehetne bújni, a MATT mint társulás felelősségétől és a jogszabályoknak való megfelelőségétől el lehetne tekinteni.

(240)

A Hatóság a fentiekben kifejtettek alapján mind a MATT-ot, mind Bende Istvánt és Berencsi Béla Miklóst is adatkezelőnek tekinti. A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 26. cikkében foglaltak alapján megvizsgálta továbbá azt is, hogy közös adatkezelőknek vagy párhuzamos adatkezelőknek minősülnek. Ezen vizsgálat eredményeként a Hatóság arra jutott, hogy a MATT és Bende István, valamint Berencsi Béla Miklós közös adatkezelőknek minősülnek, mert nem külön adatkezelések, illetve külön adatkezelési célok állnak fenn a vizsgált adatkezelések tekintetében, hanem az adatkezelői minőségek és felelősségek atipikus módon állnak fenn, mégis a jelen ügyben vizsgált adatkezelői konstrukcióban elválaszthatatlanul összefüggenek egy egységes közös cél érdekében, a párhuzamosan működő „Magyar Köztársaság” államszervezetének kiépítésére. A három adatkezelő adatkezelői szerepe a jelen határozatban foglaltaknál pontosabban nem választható szét, tekintettel az együttműködés azon hiányára, hogy több, az adatkezelés körülményeinek tisztázására irányuló kérdésére „belügyre” hivatkozással nem kapott választ a Hatóság. így a Hatóság a széles körben beszerzett bizonyítékok alapján tett erre vonatkozó megállapítást. (241)

A Hatóság ennek megfelelően a MATT-ot, Bende István és Berencsi Béla Miklóst közös adatkezelőknek tekintette és ez alapján mindhárom felelősségét megállapította, azonban jogkövetkezményt csak Bende Istvánnal és Berencsi Béla Miklóssal szemben alkalmaz. V.5. Az ad atkeze lé s célja , tis ztessé g esség e és joga la pja (242) A célhoz kötött adatkezelés elvének teljesülése támogatja a kiszámítható adatkezelést, segíti az adatalanyokat a jogérvényesítésben, ugyanakkor az adatkezelő oldaláról felmerülő érdekek mentén rugalmas kereteket biztosít. (243) A célhoz kötött adatkezelés elvét az alapelvek között tartalmát tekintve a legfontosabb doktrínaként értékelhetjük, „első az egyenlők között”. Előfeltétele a többi alapelv érvényesülésének és az adatkezelés megkezdésének. Végigkíséri az adatkezelés teljes életútját, annak minden fázisában vizsgálható és vizsgálandó a teljesülése. Szorosabb összefüggés érhető tetten a tisztességes eljárás és az átláthatóság elvével, és belőle következik az adattakarékosság és a korlátozott tárolhatóság elve is. (244) A célhoz kötöttség elvének betartása érdekében az adatkezelő az érintett pozícióját is értékeli saját érdekei számbavétele mellett. Megtervezi az adatkezelés folyamatát, meghatározza az adatkezelés célját, illetve céljait, felméri az ehhez, ezekhez szükséges adatkört és az adatkezelés érintettre gyakorolt hatásait. (245) A célhoz kötöttség elve leegyszerűsítve a cél nélküli adatkezelés, a készletező adatgyűjtés tilalmát jelenti. A célhoz kötöttségből következik, hogy a „meghatározott cél nélküli, előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és tárolás alkotmányellenes”. (246) Az adatkezelőnek még az adatkezelési tevékenysége megkezdése előtt számba kell vennie, hogy mit kíván elérni, célja megvalósulásához egyáltalán szükséges-e személyes adatok kezelése, és amennyiben igen, úgy az adatok kezelése miként szolgálja a cél megvalósulását. Célhoz igazodó, azzal összeegyeztethető adatkör meghatározására kell az adatkezelőnek koncentrálnia. A cél ismertetésének egyértelműen, nyilvánvalóan, érthető nyelven kell megtörténnie, hogy az adatalanyok tisztában legyenek az adatkezelés összes lényeges körülményével, a konkrét célokkal és az azokhoz igazodó adatok körével. (247) Nemcsak az önkéntes alapú, de a szerződéses és a kötelező adatkezelésnél is vizsgálni kell az elv teljesülését, hiszen egyik jogalap sem adhat mentességet a célhoz kötöttség elvének érvényesülése alól.

(248) A cél megfelelő megválasztása, konkretizálása és kommunikálása jóhiszemű eljárást és kölcsönös együttműködést feltételez az adatkezelő és a jogalanyok között. A cél csak törvényes lehet. Ebből fakadóan nyilvánvalóan nem megengedett a törvénybe ütköző, avagy a büntetőjog által szankcionált tevékenység támogatására szolgáló adatkezelés folytatása. (249) Összefoglalva a célhoz kötöttség elvének lényegi tartalmát, annak két fő, egymásra épülő építőköve van:

az egyértelmű és egyben jogszerű cél megválasztása; ezt követően a személyes adatok céllal, célokkal összeegyeztethető módon történő kezelése. (250) Az ezekből fakadó elvárások összegezve a következők:

konkrétan meghatározott, az adatkezelés megkezdése előtt kinyilvánított cél; legitim cél, célok a jogalapokkal összhangban és az adatkezelésekkel összefüggésben; érthető kommunikáció a célcsoport felé, nem félreérthetően és nem félrevezetően; további cél, célok esetén az összeegyeztethetőség tesztjének megfelelő interpretálás, amely általában érdekegyezőséget vagy nagyfokú hasonlóságot feltételez a korábbi és később felmerülő cél, célok között. (251) Fentiek alapján megállapítható, hogy a MATT, Bende István és Berencsi Béla Miklós mint adatkezelő döntött a MATT-tal kapcsolatos elvekről, annak céljairól, egyúttal az adatkezelésekről, azok céljairól. Ezek a célok a „Képviselet” alapító nyilatkozatából és Berencsi Béla Miklós tulajdonosi igénybejelentéséből kiolvashatóan az alkotmányos rend megváltoztatása, ideiglenes kormány létrehozása, és Magyarország mint állam lebontása, új államiság működtetése, ennek érdekében az érintettek személyes adatainak kezelése a határozat III.3. pontjában ismertetett űrlapok kitöltetésével, az érintettek nyilvántartásba vétele, részükre igazolványok kiadása. Szükséges elemezni, hogy ezek a célok, illetőleg a fő cél, a hivatalos, meglévő melletti párhuzamos, „új államiság működtetése” mennyiben felelnek meg a célhoz kötött adatkezelés elvének. (252) A MATT-hoz kötődő személyek, továbbá Berencsi Béla Miklós és Bende István a rendelkezésre álló információk szerint tartózkodnak az erőszakos tevékenység végzésétől. A fentiekben hivatkozott egyik cikk17 „Magyarországon egyelőre nem tart ott a helyzet, ahol, mondjuk, Amerikában, bár a hatóságok már tudnak a hazai államtagadókról. A szakértő úgy fogalmazott, hogy magyar államtagadó csoportok még nem hajtottak végre erőszakos cselekedetet, olyanok viszont igen, akik kötődnek az államtagadó csoportokhoz. Már most is vannak itthon olyan szervezetek, amik az államtagadás eszméit követve saját rendőrséget, csendőrséget állítanak fel, amitől talán már nem áll túl messze az erőszakos kifutás. A hatóságok jelenleg egyrészt leginkább igazoltatásokkor találkoznak az államtagadókkal, másrészt, […] a magyarországi államtagadók egyik legnagyobb fegyvere a papírterrorizmus. Ennek a lényege az, hogy a hivatalokat, hatóságokat, bíróságokat vagy igazából bárkit, akit érnek, áljogi maszlaggal és gyakran az UCC-re való hivatkozással teli levelekkel bombázzák. […]. Ez rendkívüli terhelést jelent a bürokráciára, és Falyuna szerint az ilyen esetek miatt van például az, hogy egy államtagadó bírósági ügye pár nap vagy hét helyett hónapokig húzódhat, mert lebénítják a bíróságokat mindenféle dokumentumokkal, beadványokkal. Nem arról van szó, hogy egy szakember ne venné észre, hogy a sok, gyakran százoldalas

17 Forrás: https://telex.hu/techtud/2024/11/12/alhir-osszeeskuves-elmelet-allamtagadas-dezinformacio-szuverenallampolgar dokumentumnak semmi értelme nincs, hanem arról, hogy azokat kénytelenek elolvasni, és valamilyen formában érdemben reagálniuk kell ezekre. Ami sok időt elvisz. „Tehát ezért nevezik ezt papírterrorizmusnak, mert nemcsak arról szól, hogy beterítik egy hivatalos szerv postafiókját, hanem arról, hogy ezekkel foglalkozni, ezeket értelmezni kell, akárcsak más beadványokat” – magyarázta a szakértő. Ez azért is veszélyes, mert ha valakit ez az áljogászkodás meggyőz arról, hogy az államtagadó ért ahhoz, amiről beszél, akkor olyan jogi tanácsot kaphat tőle, aminek valójában semmi köze a valósághoz.” (253) A MATT-ra lefordítva ez azt jelenti – a [rendőrségtől] is származó, a NAIH-5209-11/2025. számú feljegyzés mellékletét képező NAIH-9048-19/2024. számon iktatott iratanyagban található parkolási ügyekkel kapcsolatos iratanyagok alapján –, hogy a MATT követői, beleértve Bende Istvánt és Berencsi Béla Miklóst is, szintén a papírterrorizmust követik azáltal, hogy hosszas jogi szövegnek tűnő levezetésekkel magyarázzák a hivatalos állami szerveknek küldött leveleikben az általuk elképzelt állami berendezkedés létezésének alapját megállapítva a jelenlegi jogrendszer érvénytelenségét. Ahogy a [rendőrségtől] kapott iratanyag is bizonyítja ez az áljogászkodás sokakat meggyőzött arról, hogy értenek ahhoz, amiről beszélnek, és elhitetik a „Magyar Köztársaság” egyedüli és önálló létezését, és hogy az „ottani” szabályok alapján lehet élni, kibújva a hivatalos állami szervek hatásköre alól, és minden, Magyarországgal szemben fennálló kötelezettség alól. (254) Továbbá a [rendőrség] által megküldött, szintén a NAIH-5209-11/2025. számú feljegyzés mellékletét képező NAIH-9048-19/2024. számon iktatott iratanyag szerint a MATT, illetve Berencsi Béla Miklós és Bende István a hozzájuk csatlakozóknak, a MATT-ideológiát elfogadóknak is pénzügyi kárt okozott. Őket több esetben gyanúsítottként hallgatták ki bűncselekmények elkövetése gyanújával. az általuk létrehozott „okmányok”, a „Magyar Köztársaság Azonosító Igazolványának”, valamint a korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolványok felhasználásával. A MATT, illetve a két adatkezelő személy által készíttetett parkolási igazolványnak tűnő plasztikkártya felhasználásával az érintettek nem fizették meg a parkolási díjat, ezért pótdíjtartozásuk keletkezett, mely sok esetben nagy összegű tartozássá vált, és végrehajtási eljárás keretében lettek behajtva. (255) A […] Rendőrkapitányság által megküldött DVD-ken (NAIH-5209-11/2025. számú feljegyzés) olyan excel-táblázatok is megtalálhatók, amelyekben a parkolási tartozással rendelkező személyeket tartják nyilván. Részükre – a [rendőrségtől] kapott, a NAIH-5209-8/2025. számú feljegyzés mellékletét képező NAIH-9048-19/2024. számú iratanyag szerint – „jogi” tanácsot, útmutatást adtak, adnak, hogy az adósok miért ne fogadják el a tartozást és mire hivatkozzanak a különféle eljárások során vagy a bíróság előtt, illetőleg Bende István aláírásával készülnek olyan jogi állásfoglalások, amelyek alapján kifogásolják az eljáró szerv eljárását, különösképpen joghatóságát. Tehát megállapítható, hogy az új állam ideológiája, új állam létrehozatala mint adatkezelési cél konkrét, gyakorlati adatkezelésekben is megnyilvánul, mint például a „parkolóigazolványok” használata. (256) Mind a fent kifejtett elképzelésüket, mind a konkrét tevékenységüket a nyilvános honlapjukon is hirdetik, és konkrét lépéseket is tesznek új államszervezet kialakítására, mint „hivatalok”, „bíróság”, „ügyészség”, „rendőrség” alapítása. A hivatalos állami szerveknek leveleket írnak, hogy adják át a rendelkezésük alatt álló épületeket, továbbá külföldi államoknak leveleket írnak az új „Magyar Köztársaság” megalakulásáról.

(257) Olyan „igazolványokat” állítanak ki, melyek „kiváltják” a személyazonosításra alkalmas igazolványokat, a parkolásra jogosító igazolványokat, a tagokat a határozat III.3. pontjában ismertetett űrlapok kitöltetésével nyilvántartják a „Magyar Köztársaság Közhiteles Adat- és Lakcímnyilvántartásában”, valamint a „Magyar Köztársaság Közhiteles Járműnyilvántartásában”.

Továbbá „állampolgárságot adnak” nemcsak magyar, de külföldi állampolgárságú személyeknek is, beleértve kiskorúakat is. Mindezek, illetőleg a „Magyar Köztársaság” működtetése érdekében a határozat III.3. pontjában ismertetett űrlapok gyűjtésével, az azokon megadandó személyes adatokat gyűjtik, felhasználják és tárolják. (258) A Hatóság összesítette a rendőri szervektől kapott iratok közötti űrlapokat, melyek alapján nagyságrendileg az alábbi számosság állapítható meg az érintetteket figyelembe véve, tekintettel arra, hogy az elektronikus fájlok duplikáltan is megtalálhatóak a DVD-ken:

- „Állampolgársági nyilatkozat”: 75 főt érintően; - „Kiskorú gyermek képviseletében tett állampolgársági nyilatkozat”: 4 főt érintően; - „Igénylőlap a Magyar Állam társtulajdonlási igényének beterjesztéséhez”: 15 főt érintően; - „Azonosító igazolvány igénylés a Magyar Állam tulajdonosa részére”: 56 főt érintően; - „Korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolás igénylés”: 36 főt érintően; a „Magyar Köztársaság Közhiteles Adat- és Lakcímnyilvántartásából” a „Magyar Állami Központi Nyilvántartó Hivatal” által kiadott kivonat: 110 főt érintően darab; a „Magyar Köztársaság Közhiteles Járműnyilvántartásából” a „Magyar Állami Központi Nyilvántartó Hivatal” által kiadott kivonat: 10 főt érintően. (259) Az adatkezelés célhoz kötöttségének követelménye többek között az, hogy a cél egyértelmű és egyben jogszerű, legitim legyen. Egy létező államnak a lebontása, lecserélése egy „másik államra” a teljes államszervezettel együtt, nem lehet jogszerű cél, még akkor sem, ha Magyarország Alaptörvénye, valamint a magyar büntetőjog csak a hatalom erőszakos megszerzését tiltja. (260) Maga az az ideológia, elképzelés, melynek érdekében az adatkezeléseket végzik, nem elfogadható megfelelő adatkezelési célnak, az adatkezelési cél jogellenes, mert nem törvényes, nem alkotmányos, nem valós. Megtévesztésre alkalmas, mert azt a képzetet kelti, hogy a fennálló társadalmi berendezkedésből, jogrendszerből csak egyszerűen, mindenféle következmények nélkül ki lehet lépni, az állam által előírt valamennyi és vele szemben is fennálló kötelezettségeket el lehet hagyni, új viszonyrendszerben „új életet” lehet kezdeni. (261) Természetesen jogállamban szabadon lehet bármely ideológiában hinni, bármely eszmerendszert követni, a véleménynyilvánításhoz való jogot gyakorolni, azonban ezekhez kapcsolódóan a személyes adatok kezelése már adatkezelői felelősséggel jár. Ez azt jelenti, hogy ha bármely szerv vagy személy adatkezelést folytat, valamely adatkezelési műveletet végez, akkor erre kiterjed az adatvédelmi szabályrendszer, és be kell tartani az adatvédelmi követelményeket. Az adatvédelmi előírásokon belül nagy hangsúly van az alapelveken, így a célhoz kötöttség követelményén.

(262) Új, párhuzamos államiság létrehozatala és működtetése a már meglévő, hivatalos állami szervezetrendszer mellett, a meglévő szabályrendszer kifejezett figyelmen kívül hagyásával és erre való buzdítással, mint adatkezelési cél jogellenes, és e célból nem fogadható el az adatok gyűjtése „tulajdonosi igénybejelentésre”, valamint a „tulajdonosi nyilvántartás”, az „okmányok” kiállítása, és minden további ezzel összefüggő, a különféle, a határozat III.3. pontjában bemutatott űrlapokon keresztüli adatkezeléssel együttjáró tevékenység mint konkrét fizikai adatkezelési műveletek. Ezek az adatkezelések (adatgyűjtések, adatfelhasználások) ráadásul megtévesztő módon történnek, úgy, hogy a hivatalosság látszatát keltik, és a használt dokumentumok, igazolványok, levelek összetéveszthetőek a hivatalos állami szervek dokumentumaival, eljárásaival, adatkezeléseivel.

(263) Tehát törvénytelen, valótlan, jogellenes célhoz jogszerűen adatkezelés nem kapcsolható, jogellenes célból személyes adatok nem kezelhetőek. (264) Ebből következően a Hatóság elmarasztalja Bende Istvánt és Berencsi Béla Miklóst, mivel jogellenes célból folytatnak adatkezelést, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti célhoz kötött adatkezelés elvét.

(265) Hatóság elmarasztalja a MATT-ot is, mivel szintén jogellenes célból folytat adatkezelést, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti célhoz kötött adatkezelés elvét. (266) A jogszerű adatkezelés a jogszabályoknak való megfelelés, jogszerű adatkezelési cél megléte mellett erkölcsi, morális hozzáállást is feltételez. Emiatt az adatkezelés tisztességessége is a jogszerűség feltételei közé tartozik. A tisztességes adatkezelés elve elsősorban az adatkezelő és az érintett közötti jogviszonyra vonatkozik. Az adatkezelés tisztességes volta az emberi méltóság védelmével áll szoros kapcsolatban, a tisztességtelen adatkezelési magatartás az érintetteket nemcsak személyes adataikhoz fűződő jogukban, de emberi méltóságukban is súlyosan sértheti. (267) Sérti a tisztességesség elvét az a MATT, illetőleg Bendei István és Berencsi Béla Miklós által folytatott adatkezelés, amely azt a megtévesztő látszatot kelti, hogy az adatkezelés eredményeként az érintett egy elképzelt, nem létező államnak az állampolgárává válik és különféle, kedvezményeket biztosító igazolványok látszatát keltő plasztikkártyák használatával mentesül a valódi, hivatalos állammal szemben fennálló kötelezettségei alól, arra hivatkozással, hogy a hivatalos államnak, állami szervnek nincs joghatósága vele szemben. Ezzel a magatartással valójában az érintettek is kárt szenvednek, hiszen például az „ingyenes parkolást biztosító kártya” valójában nem biztosít ingyenes parkolást, a be nem fizetett parkolási díjak vonatkozásában az érintettnek fizetési kötelezettsége áll fenn, hiába buzdítja a MATT a kártya használóit arra, hogy joghatóság hiányára hivatkozva hagyják figyelmen kívül a díjfizetési kötelezettséget kikényszerítő állami szerv intézkedéseit. (268)

Az adatkezelés tisztességtelensége miatt a Hatóság elmarasztalja Bende Istvánt és Berencsi Béla Miklóst, mivel megsértették az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1)

bekezdés a) pontja szerinti tisztességes adatkezelés elvét.

(269)

A Hatóság továbbá a MATT-ot elmarasztalja, mivel szintén megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tisztességes adatkezelés elvét.

(270) Az adatkezelés jogszerűségének további követelménye, hogy az adatkezelésre az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti valamely jogalapra hivatkozással kerülhet sor.

(271) Bár Bende István és Berencsi Béla Miklós tanúkénti meghallgatása során azt nyilatkozta, hogy rájuk – illetőleg a MATT-ra – nem vonatkozik az általános adatvédelmi rendelet, ennek ellenére a jogalapok tekintetében megjelölték az általános adatvédelmi rendelet néhány jogalapját (általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pont, adott esetben az a) vagy f) pont, illetőleg a tulajdonosi igények esetén b) pont mint szerződés kötése Berencsi Béla Miklóssal). Azonban hiába jelölték meg ezen a jogalapokat, ezek pusztán az álláspontjuk szerint leginkább szóba jöhető jogalapok, melyek jelen ügyben nem alkalmazhatóak, másrészt egyik jogalap sem adhat mentességet a célhoz kötöttség és a tisztességesség elvének érvényesülése alól. A jogellenes célból, tisztességtelenül folytatott adatkezelés mindenképpen jogellenesnek minősül, mivel az alapelveknek önmagukban is érvényesülniük kell, és adott esetben a hozzájárulás vagy egyéb jogalap fennállta nem elegendő az adatkezelés jogszerűnek minősüléséhez, különösen - mint jelen esetben – ha a hivatkozott jogalapok nem is alkalmazhatóak. (272) Ebből következően a Hatóság elmarasztalja Bende Istvánt és Berencsi Béla Miklóst, mivel jogalap nélkül, jogellenesen kezelik az érintettek személyes adatait, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkét. (273)

A Hatóság a MATT-ot is elmarasztalja, mivel szintén jogalap nélkül, jogellenesen kezeli az érintettek személyes adatait, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkét. V.6. Tájéko ztatás az adatk eze lésrő l (274) Ahhoz, hogy az adatkezelés jogszerű legyen, további feltétel, hogy arról az adatkezelő megfelelő tájékoztatást nyújtson. (275) Az előzetes tájékoztatás körében az adatkezelőnek arra kell törekednie, hogy az érintett minél teljesebb és átfogóbb képet kapjon személyes adatai kezeléséről, mivel kizárólag így van lehetősége felmérni azt, hogy egy adott adatkezelés milyen hatással van a magánszférájára. Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdései azt tartalmazzák, hogy az adatkezelőknek minimálisan mely adatkezelési körülményekről kell tájékoztatniuk az érintetteket, ez azonban nem jelenti korlátját annak, hogy az adatkezelő ennél pontosabb tájékoztatást adjon. (276) A Hatóság az adatkezelésről szóló tájékoztatás kapcsán egyetlen dokumentumot talált, amely adatkezelési tájékoztatónak minősül. (277) Ez a III.3. pontban ismertetett a MATT honlapján elérhető a „Magyar Állammal” kötött magántanulói jogviszony létesítéséhez kapcsolódó útmutatóban található, és erre a tájékoztatóra hivatkozik a többi, magántanulói jogviszonnyal összefüggő dokumentum:

- „együttműködési megállapodás magántanulói jogviszony szolgáltatására, iskola”; - „együttműködési megállapodás magántanulói jogviszony szolgáltatására, család”; - „együttműködési megállapodás magántanulói jogviszony szolgáltatására, tanoda és tanulócsoport”; - „beiratkozási lap”; - „kérelem magántanulói jogviszony nyilvántartásba vételéhez és magántanulói jogviszony igazolásához”. (278) Ezen kívül több, önálló adatkezelési tájékoztatónak minősülő irat nem áll a Hatóság rendelkezésére, az űrlapok sem tartalmaznak ilyet, csupán hivatkoznak a „Magyar Állammal” kötött magántanulói jogviszony létesítéséhez kapcsolódó útmutatóban található tájékoztatóra, illetőleg a tanúk sem tettek említést arról, hogy kaptak volna erről szóló dokumentumot, továbbá sem Bende István, sem Berencsi Béla Miklós nem adott erre vonatkozó tájékoztatást. Ők ketten arról tájékoztatták a Hatóságot, hogy a csatlakozóknak elmondják, hogyan tudnak saját adataikhoz hozzáférni a MATT honlapján elérhető elektronikus nyilvántartáshoz. A „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala” által kiadott adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat sem az adatalanyoknak szóló tájékoztató, hanem belső szabályzat, azonban semmilyen konkrét információt nem tartalmaz sem a MATT, sem a „Magyar Állam Közigazgatási Hivatala”, sem Bende István, sem Berencsi Béla Miklós adatkezeléseiről.

(279) A tulajdonosi igények benyújtásakor, valamint az okmányok kiállítása érdekében előterjesztett kérelmek kitöltése, benyújtása során tehát nem kapnak az érintettek tájékoztatást az adatkezelés(ek)ről. Ezen adatkezelésekre a magántanulói jogviszonnyal összefüggő adatkezelési tájékoztató sem tér ki. Noha, a „Magyar Állammal” kötött magántanulói jogviszonyra vonatkozóan van adatkezelési tájékoztató, ez csupán erre a szűk területre értendő, erre vonatkozóan ad tájékoztatást. Azt, hogy a további űrlapok kapcsán a MATT, Bende István, Berencsi Béla Miklós, vagy adott esetben a „Magyar Köztársaság”, vagy annak „szervei” pontosan milyen módon kezelik az érintettek személyes adatait, a MATT, Bende István, Berencsi Béla Miklós nem ad tájékoztatást.

(280) Ebből következően a Hatóság elmarasztalja Bende István és Berencsi Béla Miklós, mivel nem nyújtott tájékoztatást az adatkezelésekről, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdését.

(281) A Hatóság továbbá elmarasztalja a MATT-ot, mivel az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdését megsértve nem adott tájékoztatást az adatkezelésekről.

VI. Jogkövetk ezm énye k

(282) A Hatóság a hivatalból indított adatvédelmi hatósági eljárásban az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján megállapítja, hogy a MATT, Bende István és Berencsi Béla Miklós megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) és b) pontját, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkét és az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdését azzal, hogy jogellenes célból, tisztességtelenül, jogalap hiányában, megfelelő tájékoztatás nélkül folytatnak adatkezeléseket és azokról tájékoztatást sem adnak. (283) A Hatóság a hivatalból indított adatvédelmi hatósági eljárásban az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján megtiltja Bende Istvánnak és Berencsi Béla Miklósnak a jogellenes cél érdekében történő tisztességtelen, jogalap és megfelelő tájékoztatás hiányában folytatott adatkezelést, és személyes adatok törlésre kötelezi őket. (284) Az adattörlés a rendelkező részben felsorolt dokumentumok megsemmisítése által is történhet. (285) A Hatóság továbbá kötelezi Bende Istvánt és Berencsi Béla Miklóst, hogy törölje a „Magyar Köztársaság Közhiteles Adat- és Lakcímnyilvántartásában” és a „Magyar Köztársaság Közhiteles Járműnyilvántartásában” tárolt személyes adatokat. (286) A Hatóság megvizsgálta, hogy indokolt-e Bende Istvánnal és Berencsi Béla Miklóssal szemben adatvédelmi bírság kiszabása.

(287) E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértések esetében a figyelmeztetés se nem arányos, se nem visszatartó erejű szankció, ezért bírság kiszabása szükséges.

(288) A Hatóság a NAIH-5209-1/2025. számú végzésében felhívta Bende Istvánt, a NAIH-5209- 2/2025. számú végzésében Berencsi Béla Miklóst, mivel az adatvédelmi hatósági eljárás során a Hatóság jogsértés megállapítása esetén hivatalból adatvédelmi bírságot szabhat ki, ezért mutasson be minden olyan lényeges tényt és körülményt, amelynek az esetleges bírságkiszabás során jelentősége lehet.

(289) A Hatóság ezen felhívására azonban sem Bende István, sem Berencsi Béla Miklós nem adott választ. (290) Így a Hatóság a bírság összegének meghatározása során mindenekelőtt figyelembe vette, hogy a Bende István és Berencsi Béla Miklós által elkövetett jogsértések az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdés b) pontja szerint a magasabb összegű bírságkategóriába tartozó jogsértésnek minősül. (291) A Hatóság az adatvédelmi bírság összegének meghatározása során súlyosító körülményként vette figyelembe mind Bende István, mind Berencsi Béla Miklós vonatkozásában az alábbiakat:

- Folyamatos az adatkezelés, a figyelembe vett vizsgált időszak szerint 2018. május 25. napjától a jelen eljárás megindításáig [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés a) pont]; - A határozat (258) bekezdésében összesített számadatok szerint az érintettek száma nagyságrendileg: 110 fő van nyilvántartva a „Magyar Köztársaság Közhiteles Adatés Lakcímnyilvántartásában”, 75 fő pedig állampolgársági nyilatkozaton. (Ezek a számok a Hatóság által összesített, a rendőri szervektől kapott iratok között megtalálható dokumentumokat összeadva, egy-egy házkutatásból származva keletkeztek.) Továbbá az adatkezelések, tájékoztatások által érintettek, a MATTeszmerendszerhez kapcsolódók száma nagyságrendileg 2-3 ezer fő [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés a) pont]; - A [rendőrség] által megküldött, a NAIH-5209-8/2025. számú feljegyzés mellékletét képező NAIH-9048-19/2024. számon iktatott iratanyag szerint Budapest kerületeiben való jogellenes parkolások miatt 33 fővel szemben indultak eljárások, fizetési kötelezettségekkel, tehát ezen érintetteket ténylegesen vagyoni kár érte. További számszaki adat nem áll a Hatóság rendelkezésére, hogy Magyarország más közigazgatási egységeiben hány ilyen eset fordult elő [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés a) pont]; - Az adatkezelők azzal biztatják az érintetteket, hogy különféle eljárások útján intézkednek a parkolási díjfizetési kötelezettségek alóli mentesülés érdekében, ám valójában ezen közrehatásuk miatt nem megszűnik, hanem növekszik az érintettek vagyoni kára, egyre magasabb bírságösszegek keletkeznek, amelyeket az érintetteknek kell megfizetniük [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés c) pont]; - Az adatkezelők több esetben megtagadták a válaszadást a Hatóság kérdéseire arra hivatkozással, hogy az adott kérdés a MATT belügye, nehezítve ezáltal a tényállás tisztázását, az adatkezelés körülményeinek megismerését [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés f) pont]; - Az adatkezelések kiskorúakat is érintenek, melyet az igazol, hogy rájuk nézve külön űrlapok is készültek, illetőleg a Hatóság konkrét, kiskorúak adataival felvett űrlapokat (4 főt érintően tényszerűen) is talált a rendelkezésére álló iratok között [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés k) pont]. (292) A Hatóság az adatvédelmi bírság összegének meghatározása során enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy

- Bende Istvánnal és Berencsi Béla Miklóssal szemben a Hatóság korábban nem állapított meg jogsértést [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés e) pont], a Hatóság túllépte az ügyintézési időt [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés k) pont], személyes adatok különleges kategóriáinak kezelésére nem került sor [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés g) pont].

(293) A Hatóság a Bende Istvánnal és Berencsi Béla Miklóssal szemben kiszabott adatvédelmi bírság megállapítása során nem tartotta relevánsnak az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés b), d), h), i) és j) pontja szerinti körülményeket, mivel azok a konkrét ügy kapcsán nem értelmezhetők. (294) A bírságolás szempontjait a Hatóság azért tartotta mind Bende István, mind Berencsi Béla Miklós vonatkozásában azonosnak, mert közrehatásuk az adatkezelésekben hozzávetőlegesen azonos, mindketten vezetői a MATT-nak, az adatkezelési cél közös, az általuk folytatott adatkezelések jellege azonos. (295) A bírság kiszabása a fentiek alapján szükséges mind Bende István, mind Berencsi Béla Miklós tekintetében speciálisan, továbbá a Hatóság a kiszabott bírságösszeg meghatározásakor a speciális prevenciós cél mellett figyelemmel volt a bírsággal elérni kívánt generálpreventív célra is, mellyel – Bende István és Berencsi Béla Miklós újabb jogsértéstől való visszatartása mellett – a Hatóság a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülését kívánja elérni, illetőleg azt, hogy jogellenes célból nem lehessen személyes adatokat kezelni. (296) Ugyanezen generálpreventív célt szolgálja a határozat Hatóság honlapján az ügyfelek azonosító adatának (név) megjelölésével történő közzététele. (297) Mindezek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

VII. Egyéb kérdés ek

(298) A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. (299) A Hatóság jelen döntése az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A döntés az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése és (4) bekezdés d) pontja, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a döntéssel szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

* * * (300) Az Ákr. 135. §-a szerint a kötelezett a törvényes kamatnak megfelelő mértékű késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. (301) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. § (1) bekezdése alapján pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. (302) A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. (303) A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(304) A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó közigazgatási perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. (305) A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 604. § szerint alkalmazandó, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. (306) A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. (307) A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. (308) Az Ákr. 132. §-a szerint, ha az ügyfél a Hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2025. december 2. Dr. habil. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár