Fővárosi Törvényszék 16.B.385/2022/318. A Fővárosi Törvényszék Budapesten, 2023. december 14., 2024. február 28., 2024. május 2., 2024. július 4., 2024. október 16., 2024. december 12., 2025. március 4., 2025. április 22., 2025. május 08., 2025. július 4., 2025. november 6. napján tartott nyilvános, folytatólagos tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: a 2022. március 23. napjától 2022. március 24. napjáig őrizetben, 2022. március 25. napjától 2022. október 25. napjáig letartóztatásban, 2022. október 26. napjától 2023. november 16. napjáig lakóingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletben volt, majd 2023. november 17. napjától Budapest közigazgatási területére korlátozott bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló I.r.vádlott I. r. vádlott - aki született: született anyja neve: anyja neve lakcíme: lakik tartózkodási helye: tartózkodási helye személyazonosító okmányának száma: igazolvány száma magyar állampolgár bűnös: 2 rendbeli, a Btk. 294.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése a) pontjának ac) alpontja és b) pontja szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, 3 rendbeli, a Btk. 299. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) és c) pontja szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében, a Btk. 299. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében, a Btk. 294. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pontjának ac) alpontja és b) pontja szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, 8 rendbeli, a Btk. 219. § (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntettében, 2 rendbeli, a Btk. 219. § (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettében, a Btk. 346. § (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő magánokirattal visszaélés vétségében, a Btk. 305. § c) pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében. Ezért a bíróság – halmazati büntetésül - 8 (nyolc) év szabadságvesztésre, 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra és végleges hatályú jogászi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltásra í t é l i. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A vádlott a szabadságvesztés büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendeli a vádlott által őrizetben, letartóztatásban és lakóhelyre korlátozott bűnügyi felügyelet alatt töltött időt akként, hogy egy napi őrizetben és letartóztatásban töltött idő egy napi szabadságvesztésnek, míg a lakóhelyre korlátozott bűnügyi felügyelet alatt töltött 4 (négy) nap egynapi szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság I.r.vádlott I. rendű vádlott vonatkozásában 63.500.000.- (hatvanhárommillió-ötszázezer) forint erejéig vagyonelkobzást rendel el. II.r.vádlott II. r. vádlott - akinek születési neve II.r.vádlott születési neve születési helye, ideje: született1 anyja neve: anyja neve1 lakcíme: lakik1 tartózkodási helye: tartózkodási helye1 személyazonosító okmányának száma: igazolvány száma1 állampolgársága: magyar bűnös: 2 rendbeli, a Btk. 294. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése a) pontjának ac) alpontja és b) pontja szerint minősülő bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, a Btk. 294. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése a) pontjának ac) alpontja és b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, a Btk. 305. §-ának c) pontjába ütköző felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, a Btk. 372. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettében. Ezért a bíróság – halmazati büntetésül – 2 (kettő) év szabadságvesztésre, 200 (kettőszáz) napi tétel pénzbüntetésre és végleges hatályú jogászi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltásra í t é l i. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 5 (öt) év próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztés büntetés végrehajtása esetén a vádlott a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A bíróság a pénzbüntetés egy napi tétel összegét 4.000.- (négyezer) forintban állapítja meg, az így kiszabott, összesen 800.000.- (nyolcszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. III.r.vádlott III. r. vádlott - születési helye, ideje: született2 anyja neve: anyja neve2 lakcíme: lakik2 személyazonosító okmányának száma: igazolvány száma2 állampolgársága: magyar bűnös: 4 rendbeli, a Btk. 293. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében, a Btk. 298. §-ának (1) bekezdés a) pontjába ütköző folytatólagosan elkövetett befolyás vásárlása bűntettében, 8 rendbeli, a Btk. 219. §-ának (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő bűnsegédként elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettében, a Btk. 219. §-ának (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettében. Ezért a bíróság – halmazati büntetésül – 2 (kettő) év szabadságvesztésre, 200 (kettőszáz) napi tétel pénzbüntetésre és 2 (kettő) év időtartamra gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója vagy gazdasági társaság vezető tisztviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja foglalkozástól eltiltásra í t é l i. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 3 (három) év próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztés büntetés végrehajtása esetén a vádlott a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A bíróság a pénzbüntetés egy napi tétel összegét 10.000.- (tízezer) forintban állapítja meg, az így kiszabott, összesen 2.000.000.- (kettőmillió) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A bíróság a vádlottat előzetes mentesítésben részesíti. A Központi Nyomozó Főügyészségen 1. Nyom 540/2022. számon 7-21. és 25-37. sorszám alatt lefoglalt és Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál ügyszám számon 1-6. és 8. sorszám alatt kezelt bűnjelek lefoglalását megszünteti és azok iratok között történő kezelését rendeli el. A Központi Nyomozó Főügyészségen 1. Nyom 540/2022. számon 22-23. sorszám alatt lefoglalt és a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál ügyszám1 számon kezelt rendszám forgalmi rendszámú személygépkocsi és törzskönyv számú törzskönyv előzetes értékesítéséből befolyt és a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatal Bírói Letéti Csoportjánál ügyszám2 számon kezelt 5.176.000.- (ötmillió-egyszázhetvenhatezer) forint lefoglalását megszünteti és I.r.vádlott I. r. vádlott részére kiadni rendeli azzal, hogy a vele szemben megállapított vagyonelkobzás vagy bűnügyi költség biztosítására visszatartja. A Központi Nyomozó Főügyészségen 1. Nyom 540/2022. számon 7. sorszám alatt lefoglalt és a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál ügyszám számon 7. sorszám alatt kezelt DELL Latitude 5580 típusú laptop lefoglalását megszünteti és I.r.vádlott I. r. vádlott részére kiadni rendeli azzal, hogy a vele szemben megállapított vagyonelkobzás vagy bűnügyi költség biztosítására visszatartja, illetve az ezen laptopon található „c:\Users\I.r.vádlott\Documents\” mappa és „I.r.vádlott munka”, „munka KNYH” és „Kingston” megnevezésű almappáinak elektronikus adattartalmát elkobozza. A bíróság kötelezi a vádlottakat, hogy a felmerült bűnügyi költségből a Magyar Állam javára I.r.vádlott I. r. vádlott 508.682.- (ötszáznyolcezer-hatszáznyolcvankettő) forintot, és II.r.vádlott II. r. vádlott 243.655.- (kétszáznegyvenháromezer-hatszázötvenöt) forintot fizessen meg. I n d o k o l á s: [1] A KÖZPONTI NYOMOZÓ FŐÜGYÉSZSÉG 1.Nyom.540/2022. szám alatti vádiratában I.r.vádlott I. rendű vádlottat 2 rendbeli, a Btk. 294. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése a) pontjának ac) alpontja és b) pontja szerint minősülő, az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével (I. és II. vádpont); 3 rendbeli, a Btk. 299. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) és c) pontja szerint minősülő vesztegetést állítva, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével (I. vádpont); a Btk. 299. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével (l. vádpont); a Btk. 294. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése a) pontjának ac) alpontja és b) pontja szerint minősülő, az előnyért hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével (III. vádpont); 8 rendbeli, a Btk. 219. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntettével (I. vádpont); 2 rendbeli, a Btk. 219. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettével (l. és II. vádpont); a Btk. 346. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő magánokirattal visszaélés vétségével (II. vádpont); és a Btk. 305. §-ának c) pontjába ütköző elkövetett hivatali visszaélés bűntettével (IV. vádpont); II.r.vádlott II. rendű vádlottat 2 rendbeli, a Btk. 294. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése a) pontjának ac) alpontja és b) pontja szerint minősülő bűnsegédként, az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével (l. és II. vádpont); a Btk. 294. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése a) pontjának ac) alpontja és b) pontja szerint minősülő bűnsegédként, az előnyért hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével (III. vádpont); és a Btk. 305. §-ának c) pontjába ütköző felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettével (IV. vádpont); III.r.vádlott III. rendű vádlottat 4 rendbeli, a Btk. 293. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével (l. vádpont); és a Btk. 298. S-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző folytatólagosan elkövetett befolyás vásárlása bűntettével (I. vádpont); 8 rendbeli, a Btk. 219. §-a (1) bekezdésének a) pontjába és a (4) bekezdés szerint minősülő ütköző bűnsegédként elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettével (I. vádpont); a Btk. 219. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettével (I. vádpont); IV.r.vádlott IV. rendű vádlottat a Btk. 293. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével (II. vádpont); a Btk. 346. S-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő felbujtóként elkövetett magánokirattal visszaélés vétségével (II. vádpont) vádolta meg. [2] A Budapesti IX. kerületi Ügyészség B. IX.3849/2022/18. szám alatti vádiratában II.r.vádlott II.r. vádlottat a Btk. 372. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettével és a Btk. 285. § (1) bekezdésébe ütköző ügyvédi visszaélés bűntettével vádolta meg. [3] A két vádirat alapján indult büntetőeljárásban az utóbbi ügyet a Fővárosi Törvényszék 2024. november 4-én jogerős ügyszám8 számú végzésével jelen ügyhöz egyesítette. [4] Az Ügyészség képviselője a tárgyalás eredményéhez képest a vádirati tényállást és minősítést fenntartotta, azzal hogy a Budapesti IX. kerületi Ügyészség B. IX.3849/2022/18. szám alatti vádiratában foglalt tényállás alapján II.r.vádlott II.r. vádlottat csupán a Btk. 372. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettével vádolta. [5] Fővárosi Törvényszék 511.B.385/2022/85. szám alatti 2023. január 31. napján kelt és jogerős ítéletében IV.r.vádlott IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 293. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében és a Btk. 346. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő felbujtóként elkövetett magánokirattal visszaélés vétségében Ezért – halmazati büntetésül - 2 év szabadságvesztésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre, 2 évi időtartamra gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója vagy gazdasági társaság vezető tisztviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. A vádlott a büntetés esetleges végrehajtása esetén a szabadságvesztés büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A bíróság a pénzbüntetés egy napi tétel összegét 20.000.- forintban állapította meg, az így kiszabott, összesen 4.000.000.- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. [6] I.r.vádlott I. r. vádlott legmagasabb iskolai végzettsége egyetem. Jogász végzettséget szerzett. Az előzetes letartóztatást követően HR, coaching és compliance szakjogász kiegészítő képzéseket végzett. Jelenleg munkanélküli, 82 éves szembeteg édesanyját gondozza. Vagyontalan. Hitel és NAV tartozása, valamint irodagondnoki díjjal kapcsolatos fizetési kötelezettségé van az ügyvédi kamara felé. Hajadon. Édesanyjával egy önkormányzati bérlakásban laknak. Lakhatásukat és megélhetésüket édesanyja nyugdíja fedezi. Autóimmun pajzsmirigy gyulladás, térdízületi megbetegedés, májkárosodás, korábbi váll- és gyomorműtét miatt rendszeres orvosi ellenőrzése és gyógyszeres kezelése szükséges. Szorongásos depresszió, bipoláris affektív zavar miatt folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll. Jelenleg a pszichés állapota miatt 4-5 féle gyógyszert szed. A vádlott kóros elmeállapottal nem egyenértékű, hisztrionikus és nárcisztikus vonásokkal kísért kevert személyiségzavarban szenvedett, mely ugyanakkor nem korlátozta abban, hogy felismerje cselekményei következményét és hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.Büntetlen előéletű. [7] II.r.vádlott II. r. vádlott legmagasabb iskolai végzettsége jogi egyetem. A büntetőeljárás megindulása óta mediátori, valamint adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogászi képzést szerzet. Iskolákban önkéntes segítőként fiataloknak tart előadásokat. A Budafoki Gyermekorvosi rendelő gyermekorvosának és a rászoruló betegek részére havonta pro bono munkajogi és családjogi tanácsadást ad. Vagyonát képezi egy ingatlan ½ tulajdoni hányada, amelynek forgalmi értéke 40 millió forint. Az Erste Bank felé 12.950.000 forint lakáshiteltartozása van a férjével együtt, és magánszeméleknek további 45.000.000 forint tartozása van. Házas, férje férj a munkahely középvezető. Három speciális nevelési igényű kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Magasvérnyomás, reflux, pangásos szívelégtelenség, csípőízületi betegség és enyhe autóimmun betegség miatt rendszeres orvosi és gyógyszeres kezelést alatt áll. Büntetlen előéletű. [8] III.r.vádlott III. r. vádlott legmagasabb iskolai végzettsége külkereskedelmi főiskola. Közgazdás végzettséget szerzett. A munkahely1 tanácsadó cég ügyvezetője. Havi jövedelme 1.000.000 forint. Elvált, élettársi kapcsolatban él. Saját háztartásában egy kiskorú gyermek, korábbi házasságából született két kiskorú gyermek eltartatásáról, valamint 75 éves édesapjáról gondolkodik. Redszeres gyógyszeres kezelést igénylő betegsége nincs. [9] Büntetett előéletű: A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014. április 17. napján kelt ügyszám9 számú – és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság ügyszám10 számú határozata folytán 2024. október 3. napján jogerős ítéletével csalás bűntette és más bűncselekmény miatt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. Elkövetési idő: 2009. február 4. A tényállások: [10] I.r.vádlott I. rendű vádlott 1999. szeptember 01. napjától ügyészségi szolgálati jogviszonyban állt, 2004. április 02. napjától ügyészként teljesített szolgálatot, 2011. október 10. napjától a Központi Nyomozó Főügyészségen. I.r.vádlott I. rendű vádlott ténylegesen 2019. január 31. napjáig látott el ügyészi feladatot, ezt követően felmentési idejét töltötte a munkavégzés alóli felmentés mellett, ügyészségi szolgálati viszonya 2019. július 31. napjával felmentéssel szűnt meg. Felmentési ideje alatt I.r.vádlott l. rendű vádlott ügyvédi praxist alakított ki, majd 2019. augusztus 01. napjától ügyvédként praktizált. I.r.vádlott l. rendű vádlott a magánéletében 2016. évet megelőző, pontosabban meg nem határozható időben jelentős adósságot halmozott fel. [11] II.r.vádlott legalább 2011. évtől kezdődően ügyvédjelöltként dolgozott ügyvéd ügyvéd alkalmazásában, melynek során elsődlegesen cégjogi, munkajogi és családjogi területen járt el. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 101. §-ának 2017. december 31. napjáig hatályban volt rendelkezése, illetve 2018. január 01. napjával hatályba lépett, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 4. S-a (1) bekezdésének g) pontja alapján II.r.vádlott II. rendű vádlott ügyvédjelöltként ügyvédi tevékenység végzésére volt jogosult. II.r.vádlott II. rendű vádlott az ügyfelekkel önállóan is tartott kapcsolatot. II.r.vádlott II. rendű vádlott 2021. december 16. napjától praktizál ügyvédként. [12] I.r.vádlott I. rendű és II.r.vádlott II. rendű vádlottak 2015. szeptember 08. napját megelőzően, közelebbről meg nem határozható időpontban megismerkedtek és megállapodtak abban, hogy II.r.vádlott II. rendű vádlott az ismeretségi és ügyfélköréből olyan személyeket, illetve azok igényét közvetíti I.r.vádlott I. rendű vádlott felé, akik büntetőeljárással kapcsolatos adatokat akarnak szerezni konkrét bűnügyekről vagy cégekről, személyekről, és ezért jogtalan előnyként készpénzt is hajlandóak fizetni. Ezen megállapodás szerint I.r.vádlott I. rendű vádlott a jogtalan előnyért az ügyészi beosztásából fakadóan a rendelkezésére álló, a Rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) bűnügyeinek adatait és iratait tartalmazó NetZsaru és VP NetZsaru informatikai rendszerekből jogellenes lekérdezéseket végez, büntetőeljárással kapcsolatos adatokat szerez ezen személyek számára, míg II.r.vádlott II. rendű vádlott segítséget nyújt a megbízókkal történő kapcsolattartásban. [13] Közelebbről meg nem határozható időpontban megállapodtak továbbá abban is, hogy I.r.vádlott I. rendű vádlott esetenként II.r.vádlott II. rendű vádlott kérésére az ő érdekkörébe tartozó, vele személyes, munka- vagy ügyvéd-ügyfél kapcsolatban álló cégekre, személyekre, illetve ezekhez köthető bűnügyekre, eljárásokra vonatkozóan szintén lekérdezéseket végez, az így szerzett büntetőeljárással kapcsolatos adatokat II.r.vádlott II. rendű vádlott rendelkezésére bocsátja. [14] Ezen megállapodással és kapcsolattal I.r.vádlott I. rendű vádlott célja a rendszeres haszonszerzés, II.r.vádlott II. rendű vádlott célja pedig az önálló ügyvédi praxisához saját ügyfélkör kialakítása volt. [15] I.r.vádlott I. rendű vádlott vádlott ügyészként a Btk. 459. S-a (1) bekezdésének 1 1. e) pontja alapján hivatalos személynek minősült. I. [16] III.r.vádlott III. rendű vádlott 2013. január 22. napjától a cég tulajdonosa és ügyvezetője. II.r.vádlott II. rendű és III.r.vádlott III. rendű vádlottak legalább 2003 óta magánéleti kapcsolatban álltak, III.r.vádlott III. rendű vádlott II.r.vádlott II. rendű vádlott férjének barátja, II.r.vádlott gyermekének keresztapja. [17] III.r.vádlott III. rendű vádlott legalább 2016 év elejétől kezdődően tartott attól, hogy őt és cégét, valamint az érdekkörébe tartozó egyes cégeket, ezek ügyvezetőit és érdekkörébe tartozó más személyeket érintően adóhatósági vagy büntetőeljárások készülhetnek, indulhatnak vagy merülhetnek fel. [18] II.r.vádlott III.r. vádlott legalább 2016. évtől ügyvédi tevékenységet végzett a cég1 részére, mellyel III.r.vádlott III. rendű vádlott cége, a cég üzleti kapcsolatban állt. [19] I.r.vádlott I. rendű vádlott 2016. év február végén, 2016. március elején, pontosabban meg nem állapítható időpontban II.r.vádlott II.r. vádlotton keresztül megismerte III.r.vádlott III. r. vádlottat. II.r.vádlott II.r. vádlott III.r.vádlott III.r. vádlottnak — a I.r.vádlott I. rendű vádlottal való előzetes egyeztetést követően, a köztük lévő megállapodásnak megfelelően — úgy mutatta be I.r.vádlott I. rendű vádlottat, mint akivel számára előnyös lehet az együttműködés. III.r.vádlott III. rendű vádlottnak az volt a célja, hogy I.r.vádlott I. rendű vádlott közreműködésével az ügyészségen keresztül adatokat szerezzen az érdekkörébe tartozó cégekkel, illetve ezek ügyvezetőivel, valamint érdekkörébe tartozó más személyekkel és saját magával kapcsolatban esetlegesen felmerülő, készülő vagy induló eljárásokról, míg I.r.vádlott I. rendű vádlott célja a pénzszerzés volt ügyészi beosztására és ebből adódó lehetőségeire hivatkozással. [20] I.r.vádlott I. rendű és III.r.vádlott III. rendű vádlottak egy röviddel ezt követő újabb találkozójukon abban állapodtak meg II.r.vádlott II. rendű vádlott jelenlétében, hogy III.r.vádlott havi 200.000 forintot fizet I.r.vádlott I. rendű vádlottnak azért, hogy I.r.vádlott I. rendű vádlott lekérdezéseket hajtson végre az ügyészségen rendelkezésére álló nyilvántartásokban az III.r.vádlott III. rendű vádlott által megjelölt cégekre és személyekre vonatkozóan, és a lekérdezések eredményeit megossza III.r.vádlott III. rendű vádlottal. [21] I.r.vádlott I. rendű és III.r.vádlott III. rendű vádlottak kezdetben — a korrupciós megállapodástól 2016. novemberéig - II.r.vádlott II. rendű vádlott lakik1 szám alatti lakóhelyén találkoztak, ahol ebben az időszakban a megállapodásuk szerinti pénzátadásokra is sor került II.r.vádlott II. rendű vádlott jelenlétében. [22] II.r.vádlott II. rendű vádlott a I.r.vádlott I. rendű és III.r.vádlott III. rendű vádlottak közötti korrupciós együttműködésre vonatkozó megállapodás létrejöttének elősegítésén és az együttműködés kezdeti időszakában a korrupciós pénzátadásoknak történő helyszín biztosításán túlmenően a korrupciós együttműködést elősegítette azzal is, hogy az III.r.vádlott III. rendű vádlott által a hatósági nyilvántartásokban ellenőrizni, lekérdezni kért személyek listáját III.r.vádlott III. rendű vádlott kérésére 2016. május 16. napján továbbította I.r.vádlott I. rendű vádlottnak, illetve a korrupciós kapcsolat főleg kezdeti szakaszában a kapcsolattartásban is segítséget nyújtott, esetenként a pénzátadásokat is szervezte. [23] 2016. november végétől kezdve I.r.vádlott I. rendű és III.r.vádlott III. rendű vádlottak több alkalommal I.r.vádlott I. rendű vádlott tartózkodási helye szám alatti lakásán találkoztak a pénz illetve a korrupciós megállapodás keretében III.r.vádlott III. rendű vádlott igényeinek megfelelően a NetZsaru-ból lekérdezett iratok átadása céljából. [24] 2016. december 13. napján I.r.vádlott I. rendű vádlott közölte III.r.vádlott III. rendű vádlottal a Központi Nyomozó Főügyészség cím1 szám alatti címét azzal, hogy a nemzetbiztonsági átvilágítása idejére mellőzzék a hivatali munkaidőn kívüli személyes találkozásokat. Megállapodásuk alapján 2016. december 14. napjától kezdődően a jogtalan előnyként kialkudott összeget rendszerint III.r.vádlott III. rendű vádlott alkalmazott nevű, a pénz rendeltetéséről nem tudó kézbesítési alkalmazottja adta át zárt borítékban I.r.vádlott I. rendű vádlottnak. A pénzt maga III.r.vádlott III. rendű vádlott adta át I.r.vádlott I. rendű vádlottnak 2017. február, március, április, június, szeptember, november és december hónapban I.r.vádlott I. rendű vádlott csepeli lakásán, illetve 2019. január hónapban a Budapest VI. kerületben található Westend üzletházban működő Leroy étteremben. [25] alkalmazott a pénzt legalább 4 alkalommal a Központi Nyomozó Főügyészségen adta át I.r.vádlott I. rendű vádlottnak oly módon, hogy alkalmazott a megérkezését követően szólt a biztonsági öröknek, akik értesítették I.r.vádlott I. rendű vádlottat, aki azért, hogy a beléptetést elkerülje, lement a porta előtt lévő közlekedő helyiségbe, ahol alkalmazott átadta a pénzt zárt borítékban I.r.vádlott I. rendű vádlottnak. [26] alkalmazott ezen felül I.r.vádlott I. rendű vádlottnak legalább 4 alkalommal a közvetlenül a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali épülete mellett lévő népligeti aluljáróban található egyik pékségnél, legalább 4 alkalommal I.r.vádlott I. rendű vádlott csepeli lakásánál adott át pénzt. alkalmazott továbbá I.r.vádlott I. rendű vádlott kérésére legalább 6 alkalommal a I.r.vádlott I. rendű vádlott lakása alatt található, üzemeltető által üzemeltetett látszerész üzletben hagyta ott a pénzt I.r.vádlott I. rendű vádlott részére. [27] I.r.vádlott I. rendű vádlott 2016. június hónaptól a saját részére kért jogtalan előny összegét 200.000 forintról 500.000 forintra emelte, majd 2016. december hónaptól valótlanul arra hivatkozva, hogy három hivatalos személy, egy adóellenőr, egy a NAV bűnügyi állományába tartozó személy, illetve a NAV Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda vezetőjének, vezető vesztegetésével az ezen szerveknél felmerülő, III.r.vádlott III. rendű vádlott által megjelölt cégeket, illetve személyeket érintő adatokat is tud ellenőrizni, újabb összegeket — 2016. december és 2017. január hónapban 200.000 forintot, majd 2017. február hónaptól kezdődően havi 500.000 forintot — kért és kapott III.r.vádlott III. rendű vádlottól. [28] A megállapodás kiterjedt arra is, hogy amennyiben III.r.vádlott III. rendű vádlott a meghatározott személyeken illetve cégeken túl más személyekről is adatokat kíván megszerezni, az külön díjazást igényel. [29] I.r.vádlott I. rendű vádlott az III.r.vádlott III. rendű vádlottal kötött korrupciós megállapodás alapján III.r.vádlott III. rendű vádlott kérésére a NetZsaru rendszerben a következők szerint hajtott végre lekérdezéseket III.r.vádlott III. rendű vádlott és az érdekkörébe tartozó alábbi személyek és cégek vonatkozásában: - 2016. április 12. napján III.r.vádlott I. rendű vádlott adataival a ügyszám11 ügyszámra hivatkozással, - 2016. április 13. napján III.r.vádlott I. rendű vádlott, személy, személy1, a cég, a cég2, a cég3, a cég4 és a cég5 (előtte: cég6) adataival a ügyszám12 ügyszámra hivatkozással, - 2016. április 15. napján személy2, személy, személy1 és személy3 adataival a ügyszám12 ügyszámra hivatkozással, - 2016. május 13. napján III.r.vádlott I. rendű vádlott, személy, személy3, a cég, a cég2, a cég4 és a cég7 adataival a ügyszám12 ügyszámra hivatkozással, - 2016. május 18. napján személy adataival a ügyszám12 ügyszámra hivatkozással, - 2016. május 30. napján személy1, személy3, személy4, és a cég3 adataival a ügyszám12 ügyszámra hivatkozással, - 2016. július 19. napján III.r.vádlott I. rendű vádlott és személy4 adataival a ügyszám12 ügyszámra hivatkozással, - 2016. október 05. napján a cég8, a cég9, az cég10, a cég11., a cég12, az cég13, a cég14, a cég15 és a cég5 (előtte: cég6) adataival a ügyszám12 ügyszámra hivatkozással, - 2016. október 07. napján személy5 adataival a ügyszám11 ügyszámra hivatkozással, - 2016. november 09. napján személy6 adataival a ügyszám12 ügyszámra hivatkozással, - 2016. november 30. napján cég16 adataival a ügyszám12 ügyszámra hivatkozással, - 2016. december 30. napján III.r.vádlott I. rendű vádlott, személy1, személy3 és személy7 adataival a ügyszám12 ügyszámra hivatkozással, - 2017. március 10. napján személy8 adataival a ügyszám12 ügyszámra hivatkozással, - 2017. április 10. napján III.r.vádlott I. rendű vádlott, személy, személy9, személy10, személy11, a cég, a cég2, a cég3, a cég17 és a cég18 adataival a ügyszám12 ügyszámra hivatkozással, - 2017. június 12. napján III.r.vádlott I. rendű vádlott, személy1, személy3, személy9, a cég, a munkahely1, a cég2, a cég4, a cég7, a cég17 és a cég18 adataival a ügyszám12 ügyszámra hivatkozással, - 2018. március 06. napján III.r.vádlott I. rendű vádlott és a cég7 adataival a ügyszám13 ügyszámra hivatkozással, - 2018. április 16. napján III.r.vádlott I. rendű vádlott és a cég7 adataival a ügyszám14 ügyszámra hivatkozással, - 2018. július 20. napján a cég7 adataival a ügyszám15 ügyszámra hivatkozással, - 2018. szeptember 12. napján személy12 adataival a ügyszám16 ügyszámra hivatkozással, - 2018. október 09. napján a cég7 adataival a ügyszám13 ügyszámra hivatkozással, - 2018. november 08. napján III.r.vádlott I. rendű vádlott, a cég7 és a cég17 adataival a ügyszám17 ügyszámra hivatkozással, - 2019. január 25. napján személy13, személy9, a cég, a munkahely1, a cég2, a cég17, az cég19, az cég20 és a cég18 adataival a ügyszám18 ügyszámra hivatkozással. [30] I.r.vádlott I. rendű vádlott a lekérdezések jogalapjának alátámasztásaként a NetZsaru rendszer „Keresési cél” rovatában minden esetben valótlanul tüntette fel az ügyszámokat, mivel azokban nem volt indokolt az adott lekérdezése. [31] I.r.vádlott I. rendű vádlott legalább három alkalommal — így konkrétan személy7t, személyt és személy1ot érintően - adott át III.r.vádlott III. rendű vádlottnak a NetZsaru-ból kinyomtatott iratokat, a legtöbb esetben pedig negatív találatokról tájékoztatta III.r.vádlott III. rendű vádlottat. [32] I.r.vádlott I. rendű vádlott az esetleges lelepleződés elkerülése érdekében folyamatosan változtatta az III.r.vádlott III. rendű vádlottal való telekommunikációs kapcsolattartás módját, először azt vetette föl, hogy tartsák a kapcsolatot Secfone típusú telefonon, amiről úgy tudta, hogy nem lehallgatható, de a telefonokat végül III.r.vádlott III. rendű vádlott nem szerezte be. A kapcsolattartás egyik formája volt az is, hogy I.r.vádlott I. rendű és III.r.vádlott III. rendű vádlottak az üzeneteiket egy előre egyeztetett, mindkettőjük számára elérhető gmail címre töltötték fel tervezet formájában, így az adatok tényleges elküldését mellőzni tudták. [33] III.r.vádlott III. rendű és I.r.vádlott I. rendű vádlottak 2018. március hónaptól 2019. március hónapig a személyes találkozókon túl a I.r.vádlott I. rendű vádlott által meghatározott Signal nevű alkalmazáson, ezt követően pedig Telegram applikáción keresztül tartották a kapcsolatot. Ezen alkalmazásokat I.r.vádlott I. rendű vádlott úgy állíttatta be, hogy az üzenetek az üzenetváltások után rövid időn belül törlődjenek. I.r.vádlott I. rendű vádlott arról tájékoztatta III.r.vádlott III. rendű vádlottat, hogy ne használjanak Viber alkalmazást, mert azt le lehet hallgatni. [34] I.r.vádlott I. rendű vádlott 2019. év elején közölte III.r.vádlott III. rendű vádlottal, hogy az ügyészségi szolgálati viszonya meg fog szűnni, de valótlanul azzal nyugtatta III.r.vádlott III. rendű vádlottat, hogy az ügyészségi kapcsolatai továbbra is rendelkezésre fognak állni, így a kért ellenőrzéseket továbbra is teljesíteni fogja változatlan anyagi ellentételezés mellett. Ügyészségi kapcsolataiként I.r.vádlott I. rendű vádlott általánosságban vezető1, vezető2 és vezető3 ügyészségi vezetőkre, illetve vezető4 beosztott ügyészre hivatkozott. [35] III.r.vádlott III. rendű vádlott erre figyelemmel továbbra is biztosította I.r.vádlott I. rendű vádlottnak az általa saját részre kért havi 500.000 forintot, illetve a NAV-nál dolgozó hivatalos személyek valótlanul állított vesztegetésére hivatkozással kért havi 500.000 forintot. [36] I.r.vádlott I. rendű vádlott a tényleges ügyészi munkavégzésének 2019. január 31. napján történt befejezését követően a cím2 lévő üzletház ügyvédi iroda kialakítását kezdte meg. A korrupciós megállapodás szerinti pénzt ezen időponttól kezdődően I.r.vádlott I. rendű vádlott részére rendszerint itt adta át esetenként III.r.vádlott III. rendű vádlott, esetenként pedig alkalmazott. [37] I.r.vádlott I. rendű vádlott az ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó felmentési idő leteltét, illetve ügyészi szolgálati viszonyának megszűnését követően 2019. augusztus 01. napjával megkezdte ügyvédi tevékenységét, ezen időponttól kezdődően a korrupciós megállapodás szerinti pénzt az ügyvédi irodájában III.r.vádlott III. rendű vádlott adta át részére, utolsó alkalommal 2020. márciusában. [38] I.r.vádlott I. rendű vádlott ügyészként, tényleges ügyészi munkavégzése idején saját részre - 2016. március hónaptól 2016. május hónapig havi 200.000 forint, - 2016. június hónaptól 2019. január hónapig terjedő időszakban havi 500.000 forint jogtalan előnyt kért és kapott III.r.vádlott III. rendű vádlottól a jogtalan lekérdezések ellentételezéseként. [39] I.r.vádlott I. rendű vádlott ügyészként, tényleges ügyészi munkavégzése idején - 2016. december hónaptól 2017. január hónapig havi 200.000 forintot, - 2017. február hónaptól 2019. január hónapig havi 500.000 forintot, - ügyészként, tényleges ügyészi munkavégzése alóli felmentésének idején - 2019. február hónaptól 2019. július hónapig havi 500.000 forintot, ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnését követően, ügyvédként - 2019. augusztus hónaptól 2020. március hónapig havi 500.000 forintot kért és kapott III.r.vádlott III. rendű vádlottól valótlanul arra hivatkozva, hogy a NAV-nál dolgozó hivatalos személyeket veszteget. [40] I.r.vádlott I. rendű vádlott továbbá saját részre 2019. február hónaptól 2020. március hónapig havi 500.000 forintot kért és kapott III.r.vádlott III. rendű vádlottól valótlanul arra hivatkozva, hogy ügyészségi vezetőknél, illetve beosztott ügyészeknél befolyást érvényesít. [41] I.r.vádlott I. rendű vádlott 2016. márciusa és 2020. márciusa közötti időszakban összesen 43 millió forintot kért és kapott III.r.vádlott III. rendű vádlottól az általa ügyészként végrehajtott rendszeres havi lekérdezésekért és büntetőeljárással kapcsolatos adatokért, majd az ügyészségi szolgálati viszonyának megszüntetését követően az általa valótlanul állított befolyása érvényesítése céljából. [42] I.r.vádlott I. rendű vádlott továbbá 2018. tavaszán két részletben összesen 12 millió forintot kért és kapott III.r.vádlott III. rendű vádlottól arra valótlanul hivatkozva, hogy ügyészi befolyását kihasználva elintézi egy az III.r.vádlott III. rendű vádlott érdekkörébe tartozó cég7-t érintő adóhatósági eljárás megszüntetését. I.r.vádlott I. rendű vádlott a pénzszerzés érdekében arról tájékoztatta III.r.vádlott III. rendű vádlottat, hogy a vizsgálat hátterében operatív eljárás áll, és a kért 12 millió forintból az ő része 6 millió forint, a további összeg más hivatalos személyek, köztük a konkrétan megnevezett vezető megvesztegetését szolgálja. [43] Ezen túlmenően a korrupciós megállapodásukra tekintettel, annak keretében III.r.vádlott III. rendű vádlott I.r.vádlott I. rendű vádlottnak a kérésére ügyészi szolgálati viszonyának fennállta alatt egy Toyota Yaris típusú gépkocsi megvásárláshoz 2018. január 17. napján 1.500.000 Ft-ot, valamint lakásbérlésre, lakásfelújításra 2018. február 03. napján 500.000 Ft-ot, illetve 2018. év áprilisában és 2018. május 03. napján 1.500.000-1.500.000 Ft-ot, továbbá ügyészi szolgálati viszonyának megszűnését követően egy Toyota Corolla típusú gépkocsi megvásárlásához 2019. évben 3.000.000 Ft-ot adott át. [44] Az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. §-ának 10. pontja alapján a NetZsaru rendszerben végrehajtott, adatkezelésnek minősülő lekérdezéseket I.r.vádlott I. rendű vádlott az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében, 36. S-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint a 2021. január 28. napjáig hatályban volt, az ügyészség Adatkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló 8/2012. (11.16.) LÜ utasítás 3. §-ának (1) bekezdésében, 6. S-ában és 13. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megszegésével jogosulatlanul és céltól eltérően, haszonszerzési célból hajtotta végre. II. [45] IV.r.vádlott IV. rendű vádlott 1998. február 05. napjától a cég21 tulajdonosa és ügyvezetője. II.r.vádlott II. rendű vádlott legalább 2014 februárja óta ismeretségben és ügyvéd-ügyfél kapcsolatban áll IV.r.vádlott IV. rendű vádlottal, részére és cége részére legalább ezen időponttól kezdődően ügyvédi tevékenységet végzett. [46] A cég21 legalább 2016-2017 években gazdasági kapcsolatban állt a cég22-vel. [47] A NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága Kiemelt Ügyek Osztálya II. előtt ügyszám3 számon bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntette miatt 2016. december 30. napján indult eljárás. A bűnügyben vizsgált tényállás szerint egyebek mellett a cég22 láncolatos fiktív számlázásra alapuló céghálóban vett részt, melyben többnyire fiktív számlák kibocsátójaként, esetenként befogadójaként szerepelt. [48] IV.r.vádlott IV. rendű vádlott 2018. július 12. napját megelőzően, közelebbről meg nem határozható időpontban és módon tudomást szerzett a ügyszám3 NAV bűnügyről, és attól tartott, hogy a cég22-vel való kapcsolata miatt a bűnügyben felmerül az ő és a cég21 érintettsége. [49] IV.r.vádlott IV. rendű vádlott ezért elhatározta, hogy büntetőeljárással kapcsolatos adatokat szerez a ügyszám3 NAV bűnügyről, illetve az ő és a cége ellen esetlegesen folyamatban lévő vagy induló más bűnügyről, mellyel kapcsolatban 2018. július 12. napját megelőzően, közelebbről meg nem határozható időpontban II.r.vádlott II. rendű vádlott segítséget ajánlott neki hivatalos kapcsolata, a Központi Nyomozó Főügyészségen szolgálatot teljesítő, általa meg nem nevezett ügyész befolyásolása útján. [50] IV.r.vádlott IV. rendű vádlott 2018. július 12. napját megelőzően, közelebbről meg nem határozható időpontban átadta II.r.vádlott II. rendű vádlottnak a ügyszám3 NAV bűnügy azonosításához szükséges adatokat, illetve megállapodott II.r.vádlott II. rendű vádlottal abban, hogy két részletben pontosan meg nem állapítható, de legalább százezer forintos nagyságrendű jogtalan előnyt fizet II.r.vádlott II. rendű vádlott útján a II.r.vádlott II. rendű vádlott által hivatalos kapcsolataként megjelölt ügyész, azaz I.r.vádlott I. rendű vádlott részére a ügyszám3 NAV bűnügyre vonatkozó büntetőeljárással kapcsolatos adatok és bűnügyi iratok megszerzéséért és részére történő átadásáért. [51] II.r.vádlott II. rendű vádlott közvetítette IV.r.vádlott IV. rendű vádlott kérését és ajánlatát I.r.vádlott I. rendű vádlottnak, aki az ajánlatot elfogadta, 2018. július 12. napján ügyészi beosztásának felhasználásával ismeretlen módon mástól jogtalanul megszerezte a ügyszám3 bűnügy egyes iratait, majd azzal a céllal, hogy a jogtalan előnyért továbbítsa IV.r.vádlott IV. rendű vádlottnak, 18.15 óra körüli időben felkereste II.r.vádlott II. rendű vádlottat és átadta neki azokat. [52] II.r.vádlott II. rendű vádlott 2018. július 14. napján 08.00 óra körüli időben a Budapest XXII. kerület, Campona bevásárlóközpontban lévő Costa Coffee kávézóban találkozott IV.r.vádlott IV. rendű vádlottal, akinek átadta a ügyszám3 bűnügy I.r.vádlott I. rendű vádlott által 2018. július 12. napján ügyészi beosztásának felhasználásával ismeretlen úton megszerzett iratait, melyekért IV.r.vádlott IV. rendű vádlott az előzőleg kötött megállapodás szerinti jogtalan előny felét átadta II.r.vádlott II. rendű vádlottnak a I.r.vádlott I. rendű vádlotthoz történő eljuttatás céljából. [53] 2018. július 17. napján IV.r.vádlott IV. rendű vádlott megállapodott a I.r.vádlott I. rendű vádlott megbízásából közvetítő II.r.vádlott II. rendű vádlottal abban, hogy 2018 július hónaptól kezdődően havi rendszerességgel, pontosan meg nem állapítható, de legalább százezer forintos nagyságrendű összeget fizet II.r.vádlott II. rendű vádlott útján I.r.vádlott I. rendű vádlott részére a ügyszám3 bűnügy nyomon követéséért, a bűnügy egyes iratai, illetve az ő és a cége vonatkozásában büntetőeljárással kapcsolatos adatok megszerzéséért, melyeket I.r.vádlott I. rendű vádlottól II.r.vádlott II. rendű vádlott juttat el hozzá. IV.r.vádlott IV. rendű vádlott továbbá ugyanezen a napon átadta II.r.vádlott II. rendű vádlottnak a I.r.vádlott I. rendű vádlott által első alkalommal ügyészi beosztásának felhasználásával ismeretlen úton megszerzett bűnügyi iratokért a megállapodásuk alapján járó pénz második felét, amit II.r.vádlott II. rendű vádlott az előzőleg már átvett első részlettel együtt még aznap átadott I.r.vádlott I. rendű vádlottnak. [54] A jogtalan előnyért I.r.vádlott I. rendű vádlott 2018. július 20. napján lekérdezést hajtott végre a NetZsaru-ban a ügyszám3 bűnügyben gyanúsítottként szereplő gyanúsított nevűszemélyre, illetve a NAV által folytatott nyomozások adatait, iratait tartalmazó VP NetZsaru-ban a ügyszám3 bűnügyre vonatkozóan, továbbá kinyomtatta a bűnügy egyes lekérdezett ügyiratait. [55] 2018. augusztus 01. napján IV.r.vádlott IV. rendű vádlott megbízásából a nyomozás során ismeretlenül maradt egyik alkalmazottja 18.50 óra körüli időben a cím3 szám alatti ingatlannál adta át II.r.vádlott II. rendű vádlottnak a I.r.vádlott I. rendű vádlottnak a rendszeres nyomon követésért járó első havi, pontosan meg nem állapítható, de legalább százezer forintos nagyságrendű jogtalan előnyt. [56] 2018. augusztus 03. napján 09.00 óra körüli időpontban II.r.vádlott II. rendű vádlott felkereste I.r.vádlott I. rendű vádlottat, akinek átadta a IV.r.vádlott IV. rendű vádlott alkalmazottjától 2018. augusztus 01. napján átvett jogtalan előnyt, míg I.r.vádlott I. rendű vádlott átadta neki a 2018. július 20. napján végrehajtott lekérdezésből származó bűnügyi iratokat. [57] 2018. augusztus 04. napján 08.00 és 19.00 óra közötti időpontban IV.r.vádlott IV. rendű vádlott felkereste II.r.vádlott II. rendű vádlottat, aki átadta neki a I.r.vádlott I. rendű vádlott által megszerzett bűnügyi iratokat. [58] 2018. augusztus 29. napján II.r.vádlott II. rendű vádlott jelezte IV.r.vádlott IV. rendű vádlottnak, hogy a I.r.vádlott I. rendű vádlottnak járó aktuális havi összeget fizesse meg, amit IV.r.vádlott IV. rendű vádlott 2018. augusztus 30. napján adott át II.r.vádlott II. rendű vádlottnak. 2018. augusztus 30. napján I.r.vádlott I. rendű vádlott a VP NetZsaru-ban ellenőrizte a ügyszám3 bűnügyet, annak egyes iratait kinyomtatta, majd azokat a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali épületének közelében átadta II.r.vádlott II. rendű vádlottnak, aki pedig átadta neki a nap folyamán előzőleg IV.r.vádlott IV. rendű vádlottól átvett aktuális havi jogtalan előny összegét. [59] 2018. szeptember 19. napján II.r.vádlott II. rendű vádlott ismét jelezte IV.r.vádlott IV. rendű vádlottnak, hogy a I.r.vádlott I. rendű vádlottnak járó aktuális havi jogtalan előny összegét fizesse meg. 2018. szeptember 21. napján II.r.vádlott II. rendű vádlott felkereste IV.r.vádlott IV. rendű vádlottat, aki az aktuális havi jogtalan előny összegét átadta neki, amit II.r.vádlott II. rendű vádlott 2018. szeptember 22. napján átadott I.r.vádlott I. rendű vádlottnak. [60] 2018. szeptember 27. napján IV.r.vádlott IV. rendű vádlott arról érdeklődött II.r.vádlott II. rendű vádlottól, hogy I.r.vádlott I. rendű vádlott szerzett-e újabb bűnügyi iratokat a ügyszám3 bűnügyből. II.r.vádlott II. rendű vádlott közölte, hogy aktuálisan nincsenek újabb iratok, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy minden elérhető irat rendelkezésre fog állni. [61] 2018. október 13. napján I.r.vádlott I. rendű vádlott ügyészi beosztásának felhasználásával ismeretlen módon a ügyszám3 bűnügyben alkalmazott leplezett eszközök eredményére vonatkozó büntetőeljárással kapcsolatos adatot szerzett meg, melyről tájékoztatta II.r.vádlott II. rendű vádlottat, 2018. október 17. napján pedig a bűnügyet ellenőrizte a VP NetZsaru-ban, annak egyes iratait kinyomtatta és azokat 2018. október 18. napján a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali épülete melletti Telekom székházban lévő Cafe Frei kávézóban átadta II.r.vádlott II. rendű vádlottnak, aki saját pénzéből kifizette neki a IV.r.vádlott IV. rendű vádlott által aktuálisan fizetendő havi jogtalan előny pontosan meg nem állapítható, de legalább százezer forintos nagyságrendű összegét. 2018. október 19. napján II.r.vádlott II. rendű vádlott átadta a I.r.vádlott I. rendű vádlott által megszerzett bűnügyi iratokat IV.r.vádlott IV. rendű vádlottnak, aki átadta II.r.vádlott II. rendű vádlottnak az általa I.r.vádlott I. rendű vádlott részére már kifizetett havi jogtalan előny összegét. [62] 2018. november hónaptól kezdődően IV.r.vádlott IV. rendű vádlott már más úton próbált büntetőeljárással kapcsolatos adatokat szerezni a ügyszám3 bűnügyre vonatkozóan, ezért a továbbiakban nem fizette ki a havi korrupciós pénzt. [63] 2018. december 13. napán I.r.vádlott I. rendű vádlott a rendszeres jövedelmet biztosító korrupciós kapcsolat fenntartása érdekében ismét lekérdezéseket hajtott végre a NetZsaru-ban IV.r.vádlott IV. rendű vádlott nevére és a gyanúsított névre, illetve a VP NetZsaru-ban ellenőrizte a ügyszám4 bűnügyet és annak legalább egy ügyiratát kinyomtatta, melyet aznap átadott II.r.vádlott II. rendű vádlottnak, aki azt 2018. december 14. napján elvitte IV.r.vádlott IV. rendű vádlottnak, azonban ő nem változtatott azon, hogy a továbbiakban nem kívánja igénybe venni a I.r.vádlott l. rendé vádlott által biztosított adatszerzési lehetőséget. [64] 2018. január 25. napján I.r.vádlott I. rendű vádlott a korrupciós kapcsolat fenntartása érdekében a VP NetZsaru-ban ellenőrizte a ügyszám4 bűnügyet és annak legalább egy ügyiratát kinyomtatta, majd 2019. január 29. napján arról érdeklődött II.r.vádlott II. rendű vádlottól, hogy lesz-e még valami a korrupciós együttműködésből, azonban II.r.vádlott II. rendű vádlott tájékoztatta, hogy IV.r.vádlott IV. rendű vádlott nem válaszolt neki, majd I.r.vádlott I. rendű vádlottat az áltata utoljára megszerzett bűnügyi irat megsemmisítésére hívta fel. [65] 2019. február 07. napján I.r.vádlott I. rendű vádlott átküldte II.r.vádlott II. rendű vádlottnak a 2019. január 25. napján a VP NetZsaru-ból megszerzett bűnügyi irat egyik oldalának fényképét, és tájékoztatta II.r.vádlott II. rendű vádlottat arról, hogy a bűnügyben lehallgatás van folyamatban. [66] I.r.vádlott l. rendé vádlott a korrupciós megállapodás alapján II.r.vádlott II. rendű vádlott közreműködésével összesen legalább 500.000 forintot kapott IV.r.vádlott IV. rendű vádlottól a ügyszám4 bűnügy irataiért és a büntetőeljárással kapcsolatos adatokért. [67] Az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. §-ának 10. pontja alapján a NetZsaru és a VP NetZsaru rendszerben végrehajtott, adatkezelésnek minősülő lekérdezéseket I.r.vádlott I. rendű vádlott az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében, 36. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint a 2021. január 28. napjáig hatályban volt, az ügyészség Adatkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló 8/2012. (11.16.) LÜ utasítás 3. §-ának (1) bekezdésében, 6. §-ában és 13. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megszegésével jogosulatlanul és céltól eltérően, haszonszerzési célból hajtotta végre. III. [68] tulajdonos 2002. július 12. napjától a tulajdonosa, illetve 2003. március 01. napjától az ügyvezetője is a cég23-nek, továbbá 2011. november 29. napjától a cég24 egyik tulajdonosa. tulajdonos1 a cég24 2009. december 30. napjától másik tulajdonosa, illetve 2016. október 10. napjáig ügyvezetője volt. II.r.vádlott II. rendű vádlott 2015. szeptember eleje óta ismeretségben állt tulajdonos1 és tulajdonosral, részükre, illetve cégeik részére ügyvédi tevékenységet végzett. [69] A NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága Kiemelt Ügyek Osztálya l. előtt ügyszám5 számon különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntette miatt 2015. május 06. napján indult eljárás egyebek mellett ügyvezető és az ügyvezetése alatt álló cég25 ellen. A bűnügyben megállapított egyik tényállási pont lényege szerint 2013-2014 években a cég25 láncolatos fiktív számlázásra alapuló céghálóban vett részt, többnyire fiktív számlák befogadójaként. Az eljárás során megállapították, hogy a cég25-vel a vizsgált időszakban egyebek mellett a cég23 és a cég24 is gazdasági kapcsolatban állt. [70] 2015. augusztus 25. napján a NAV megkeresést küldött — egyebek mellett — a cég23 és a cég24 részére is a cég25-vel fennált gazdasági kapcsolatukkal összefüggésben keletkezett okiratok megküldése és a cégek részéről a cég25-vel kapcsolatot tartó személy megjelölése végett. A cég23 és a cég24 részéről egyaránt az ezen cégeknek könyvelési munkát végző könyvelő került megjelölésre kapcsolattartóként. [71] II.r.vádlott II. rendű vádlott 2015. szeptember 08. napját megelőzően ismeretlen módon tudomást szerzett a ügyszám5 bűnügyről és annak tárgyáról, majd 2015. szeptember 08. napján I.r.vádlott I. rendű vádlottat a büntetőeljárással kapcsolatos adatok megszerzésére kérte meg. [72] I.r.vádlott I. rendű vádlott II.r.vádlott II. rendű vádlott kérése alapján 2015. szeptember 09. napján a NetZsaru-ban valótlan jogalapként az 1.Nyom.430/2015.ügyszámra hivatkozással lekérdezéseket hajtott végre a cég25, a cég24 és tulajdonos1 adataival azért, hogy azokról II.r.vádlott II. rendű vádlottat tájékoztassa. [73] Cégeik potenciális érintettsége miatt 2015. szeptember 13. napján tulajdonos1 kérésére — illetve tulajdonos érdekében — könyvelő felvette a kapcsolatot II.r.vádlott II. rendű vádlottal, akiről tudta, hogy hivatalos kapcsolattal rendelkezik, és a ügyszám5 bűnügyben várható kihallgatására történő felkészülés érdekében megkérte, hogy II.r.vádlott II. rendű vádlott hivatalos kapcsolata, I.r.vádlott I. rendű vádlott a büntetőeljárással kapcsolatos adatokat szerezzen meg. II.r.vádlott II. rendű vádlott ezt az igényt közvetítette I.r.vádlott I. rendű vádlottnak, aki 2015. október 02. napját megelőzően ismeretlen úton a bűnüggyel kapcsolatos iratokat szerzett meg könyvelő, illetve az érintett cégvezetők bűnügy állásáról történő tájékoztatása érdekében. [74] A NAV 2016. január 20. napján kibocsátott idézéssel 2016. február 09. napjára az ügyben tanúként idézte könyvelő. 2016. február 08. napján II.r.vádlott II. rendű vádlott, mint a cég23 jogi tanácsadója és könyvelő tanút segítő ügyvéd kérte a tanúkihallgatás elhalasztását, melynek új időpontjaként a bűnügy előadója 2016. február 22. napját tűzte ki. [75] 2016. február 19. napja és 2016. február 22. napja közötti, közelebbről meg nem határozható időpontban tulajdonos II.r.vádlott II. rendű vádlott által közvetített kérésére I.r.vádlott I. rendű vádlott egy találkozón vett részt tulajdonosral és könyvelő, melynek során a ügyszám5 büntetőeljárással kapcsolatos adatokat osztott meg velük annak érdekében, hogy könyvelő a 2016. február 22. napjára kitüzött tanúkihallgatása során a cég23 és a cég24, illetve ezek tulajdonosai-ügyvezetői vonatkozásában számukra megfelelő vallomást tegyen. [76] I.r.vádlott I. rendű vádlott 2016. március 02. napján könyvelő, illetve az érintett cégvezetők nyilvántartásban szereplő adatokról történő tájékoztatása érdekében a NetZsaru rendszerben ügyvezető és a cég25 adataival a Központi Nyomozó Főügyészségen folyamatban lévő l.Nyom.ügyszám12. ügyszámra jogalapként valótlanul hivatkozva lekérdezéseket hajtott végre. [77] könyvelő 2016. március 12. napján I.r.vádlott I. rendű vádlottnak szánt, pontosan meg nem határozható jogtalan előnyt továbbított tulajdonoshoz a szolgáltatott büntetőeljárással kapcsolatos adatokért, amit II.r.vádlott II. rendű vádlott 2016. március 12. és 2016. május 01. közötti, közelebbről meg nem határozható időpontban átvett tulajdonostól és eljuttatta I.r.vádlott I. rendű vádlotthoz. [78] I.r.vádlott I. rendű vádlott 2016. május 30. napján könyvelő, illetve az érintett cégvezetők nyilvántartásban szereplő adatokról történő tájékoztatása érdekében a NetZsaru rendszerben ügyvezető nevére — az l.Nyom.ügyszám12. ügyszámra ismételten valótlan jogalapként hivatkozva — ismét lekérdezést hajtott végre. IV. [79] II.r.vádlott II. rendű vádlott legalább 2012. évtől ügyvédi tevékenységet végzett a cég26 részére, mellyel összefüggésben legalább 2015. január 20. napjától ismeretségben és munkakapcsolatban állt a cég26 részére tevékenységet végző személy14. [80] A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon ügyszám6 számon jelentős értékre elkövetett orgazdaság büntette miatt 2018. december 01. napján indult eljárás. A bűnügyben személy14 fiát, személy15, mint bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt 2018. december 02. napján előállították, majd végül tanúként hallgatták ki. személy15 jogi képviselőjeként a II.r.vádlott II. rendű vádlottat ekkor ügyvédjelöltként foglalkoztató ügyvéd ügyvéd járt el. [81] személy15 tanúkihallgatása közben 2018. december 03. napján II.r.vádlott II. rendű vádlott segítséget ajánlott személy14nak a fiát érintő bűnügyre vonatkozóan. [82] 2018. december 03. napja és 2018. december 12. napja közötti, közelebbről meg nem határozható időpontban II.r.vádlott II. rendű vádlott az személy15 érintő büntetőeljárással kapcsolatos adatok szerzésére kérte meg I.r.vádlott I. rendű vádlottat annak érdekében, hogy azokról a vele közvetlen munkakapcsolatban álló személy14t és ügyvéd ügyvédet tájékoztathassa azért, hogy tudomást szerezhessenek arról, hogy személy15 gyanúsítottá válhat-e az eljárás során, és hogy személy15 az esetleges védekezésre fel tudjon készülni. [83] 2018. december 12. napján II.r.vádlott II. rendű vádlott elkérte személy14tól a ügyszám6 bűnügy ügyszámát, amit továbbított I.r.vádlott I. rendű vádlottnak a büntetőeljárással kapcsolatos adatok megszerzése végett. I.r.vádlott I. rendű vádlott ezt követően II.r.vádlott II. rendű vádlott azokról történő tájékoztatása érdekében 2018. december 12. napján 15.23 órakor a NetZsaru rendszerben a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztályának 2.Nyom.2088/2018. ügyszámán, arra valótlan jogalapként hivatkozva, lekérdezte a ügyszám6 bűnügy adatait. V. [84] 2022. január 16. napján sértett sértett, mint eladó, valamint vevő és vevő1, mint vevők ingatlan adásvételi szerződést kötöttek a cím4 helyrajzi szám alatti, természetben a cím5 szám alatt található ingatlanra vonatkozóan. A szerződés elkészítésével, ellenjegyzésével és a kapcsolódó jogi feladatok ellátásával a felek a II.r.vádlott II.r.vádlott születési neve Ügyvédi Iroda (székhelye: cím6) tagjaként eljáró II.r.vádlott II. r. vádlottat bízták meg és hatalmazták meg, aki a megbízást elfogadta. [85] A 2022. január 16. napján kelt adásvételi szerződés szerint a vevőknek az előleget és a vételár részleteket az Erste Bank Zrt. által II.r.vádlott II. r. vádlott részére vezetett bankszámlaszám számú ügyvédi letéti számlára kellett teljesíteniük. A vevők több részletben 2022. május 4. napjával bezárólag az ingatlan vételáraként 30.000.000 Ft-ot a bankszámlaszám számlára történt átutalással kifizettek. [86] 2022. június 10. napján 08 óra 21 perc körüli időpontban a cím7 szám közelében tartózkodva II.r.vádlott II. r. vádlott a vevők által átutalt, sértett sértettet illető 30.000.000 Ft terhére 15.800.000 Ft-ot kamatmentes kölcsönként átutalt az cég27 (cégjegyzékszáma: cégjegyzékszám, székhelye: cím8) részére az OTP Bank Nyrt. által vezetett bankszámlaszám1 számú bankszámlára. Az cég27 sem sértett sértettel, sem az ingatlan vevőivel jogviszonyban nem állt. A sértettet illető vételár egyéb célra való felhasználásához sem a sértett, sem a vevők előzetesen nem járultak hozzá, így a kölcsön nyújtásakor II.r.vádlott II. r. vádlott a sértettet illető 15.800.000 Ft összeggel – ügyvédi hivatásából folyó kötelességét megszegve – sajátjaként rendelkezett. [87] Előbbi cselekményével a vádlott az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdés g) pontja alapján végzett letétkezelési tevékenység kereteit túllépve megszegte a 48. § (2) bekezdésében meghatározott azon kötelezettségét, hogy a letétként kezelt pénzösszeget a létét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja. [88] A vádlott által kölcsönként felhasznált összeget az cég27 2022. június 22. napján visszautalta a vádlott részére vezetett ügyvédi letéti számlára, ahonnan azt II.r.vádlott II. r. vádlott 2022. szeptember 23. napján átutalta sértett sértett részére. [89] A cselekménnyel sértett sértettnek okozott kár 15.800.000 Ft, ami II.r. vádlott a sértettnek megtérített. [90] Bizonyítékok és azok értékelése: [91] A bíróság az eljárása során meghallgatta a vádlottakat, tanúkat, ismertette az okirati bizonyítékokat és szakvéleményeket. [92] I.r.vádlott I.r. vádlott többször tett különböző tartalmú vallomást. [93] Az utolsó vallomásában illetve az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában részlegesen beismerte a bűncselekmények elkövetését, megbánását fejezte ki, illetve magyarázatot kívánt adni a vallomásaiban megnyilvánuló ellentmondásokra. A bíróság a vallomásai közül ezt ismerti először, majd ebből (a tartalmából) következően a korábbi vallomásainak csupán a lényegét ismerteti. [94] A megbánás körében kifejtette, hogy nehezen dolgozza fel, hogy ,,az ügyészi tevékenységét felhasználva bűncselekményt követett el.” És állítása szerint ez a szégyenérzet akadályozta abban, hogy a büntetőeljárás során vagy akár későbbiekben bizonyos olyan cselekményeket elismerjen, amelyeket eddig nem tett meg. Többször hivatkozott arra, hogy több alkalommal kérte a Központi Nyomozó Főügyészség budapesti részlegének kizárását, hiszen ez személyes okokból rosszul érintette. Ugyanerre hivatkozott, hogy miért voltak voltak következetlenek vallomásai. [95] Beismerte azt, hogy III.r.vádlott és II.r.vádlott II.r.vádlott kéréseire személyek és cégek vonatkozásában adatokat kért le a NetZsaru és VP NetZsaru alkalmazásokból. Ehhez valóban többségében a vezető5 és társai ellen folytatott eljárás ügyiratszámát használta fel. ,,Nyilvánvalóan” azért, mert úgy gondolta, hogy ott annyi cégnév és egyéb kerül elő, hogy ez nem lesz feltűnő. Beismerte azt is, hogy III.r.vádlott kérésére ezeket az adatokat szolgáltattam, továbbá egyedi kéréseket is végrehajtott. Ezekért nagyjából 2016 áprilisától 2019 júniusáig havi rendszerességgel, nagyjából a vádiratnak megfelelően közötti időtartamban havi 200-200.000 forintot kapott. Továbbá III.r.vádlotttól ,,kapott” kétmillió forint ,,kölcsönt” lakásfelújításra, amelyet valóban külön kérései fedezetéül nem kellett visszaszolgáltatnia. A Toyota Yaris gépjárműve megvásárlására 1,5 millió forintot kaptott tőle kölcsön. Ezen túlmenően egyéb ellenszolgáltatást azonban állítása szerint tőle nem vett át. [96] Rögtön hozzátette, hogy a Toyota Corolla gépjárműre ,,megvan” az az ügyfele, aki a vásárlás előtt egy olyan ügyvédi tranzakcióval bízta meg, amely hatmillió forint ügyvédi díjazás volt. [97] Beismerte azt is, hogy II.r.vádlott II.r.vádlott kérésére is cégekre és magánszemélyekre vonatkozóan kéréseket teljesített, számára is kért le adatokat. A lekért adatoknak egy kis részét kinyomtatta, de kinyomtatott példányt csak és kizárólag II.r.vádlott II.r.vádlott adta át. (A IV.r.vádlottsal kapcsolatosan feltalált iratok ilyenek.) Róla gondolta, hogy ezeket az iratokat kezelni tudja, ezeknek az iratoknak a tartalmát nem is tekintette meg. Azt is beismerte, hogy ,,saját kvázi kíváncsiságra” az ezekhez kapcsolódó lekérdezéseket, amelyeket nem osztotta meg alapvetően senkivel. Állítása szerint ,,a pszichés állapotom azért nem feltétlenül olyan, mint amilyennek II.r.vádlott II.r.vádlott lefest, de tény és való, hogy ez a bizonyos bipoláris depresszió ez vezeti az embert olyan tettekre, amelyben kicsit többnek gondolja magát, mint amilyen valójában.” [98] Elismerte azt is, hogy valóban rossz anyagi helyzetben volt, de rögtön hozzátette, hogy a bűncselekmény elkövetésével ,,a már tíz éve elhúzódó anyagi válsághelyzetére ,,egyféle”(?) megoldást próbált meg ,,kínálni”. (ismét az önsajnáltatási, magyarázkodási momentum) Hivatkozott arra, hogy 2002-től 2006-ig egy ,,lényegében” nem fizikális, hanem lelki jellegű bántalmazó kapcsolatban élt, egy szerencsejáték-függő, alkoholfüggő ember mellett, ezzel a kapcsolattal került le Pilisre, amely, amely a pénzt csak emésztette. ,,Ez” elindított egy olyan hitelspirált, amely egyre több és több hitel felvételét igényelte számára, aztán édesapja ekkor már előrehaladott rákos beteg volt, 2013-ban a halála után történt meg, hogy megosztotta ezt édesanyával (addig állítása szerint nem tehette) A kisebb hitelek kifizetésre kerültek, két darab nagyobb hitel maradt meg, így ,,kénytelen volt” eladni 2012-ben a vidéki házat, 2015 óta sikerült ezt az önkormányzati lakást pályázaton megnyernie. Állítása szerint neki igazából akkor már nem volt arra szüksége, hogy III.r.vádlotttól több százezer forintot vagy hatvanmillió forintot vegyen föl. (?) [99] Vallomásában személy16 részletes terhelő nyilatkozatot tett. ,,személy16 egy iszonyatos méregkeverő.” ,,Tudjuk”(?), hogy több ügyéből is hogyan jött ki vádalkuval. Szerinte III.r.vádlott és személy16 közösen – gondolja személy16 volt az, aki ezt az egyébként teljesen egybehangzó történetet összerakta és látható III.r.vádlott vallomásában, hogy őt megvezette azzal, hogy az enyhítő szakasz alkalmas lesz rá, tehát ő valójában a teljesen kitárulkozó beismerő vallomása és az őt terhelő vallomása után szerette volna ezt érvényesíteni. [100] II.r.vádlott II.r.vádlott vallomása kapcsán ,,egyszerűen nem tudja elhinni, hogy ezt ő maga írta volna,”. Kapcsolatuk szerinte nagyon jó volt. Persze ,,lehetséges”, hogy bántotta, hogy kiabált vele, (bár természetesen) - ,,ennek is megvan az oka” -, de ez maximum az ő védekezése. [101] Elismerte, hogy valóban II.r.vádlott II.r.vádlott lakásán találkozott III.r.vádlottsal, aki elmondta neki, hogy szüksége lenne egy olyan ügyvédre, aki cégalapítással, cégek megszüntetésével foglalkozik. Erre összeismerkedtette őt személy17, ők innentől kezdve közös tevékenységet folytattak. 2017-ben azonban kettőjüknek nagyon megromlott a kapcsolata. Innentől III.r.vádlott könyvelője elkezdett nem bízni a személy17-féle gazdasági műveletekben, innentől ,,ők ketten II.r.vádlott képbe kerültek.” Innen voltak feszültségek. A kirohanások és egyebek, amik a beszélgetéseikben tapasztalhatóak nagyon sokszor erről a témakörről szólnak, erre a témakörre vezethetőek vissza. Ennek az lett a vége, hogy III.r.vádlott személy16ra cserélte személy17t. [102] Állította, hogy miután ügyvéd lett, onnantól kezdve ő nem is ígért és nem is adott semmilyen információt III.r.vádlottnak. Az ügyvédi irodájában kizárólag az alsó szintet használta, a fölső szintre pedig öt darab önálló könyvelő költözött be, akik ott tevékenységet végeztek, valamint III.r.vádlott kérésére, akinek ügyvéd1 - akkor már viszonylag idős ügyvéd - volt a cégeinek ügyvédje székhelyet biztosítottak, ezért 200.000 forintot kapott az iroda minden hónapban, a könyvelőket III.r.vádlottsal ő ismertette össze és elkezdtek közösen dolgozni. Az ő munkadíjaikat illetőleg voltak ügyvezetők, akik hozzájuk kapcsolódtak, az ő bérüket hozta el alkalmazott minden hónapban és ezt nevezték alapvetően III.r.vádlott pénzének, amelyet ,,tény és való”, hogy ő osztotta szét, hiszen a könyvelők időszakosan voltak csak bent. [103] Az ügyészségről azért ment el, mert nem tartotta hozzá méltónak, szakmailag kihívásnak az új munkakörének feladatai. ,,Nyilvánvalóan, ha ott marad az ügyészségen, akkor most nem áll itt azt hiszi.” (?) [104] A vádirat 7. oldalának harmadik bekezdésében telefonra vonatkozó megállapítások találhatóak, amely szerint ő kezdeményezte ennek a beszerzését, ezt tagadta, ezt III.r.vádlott szerette volna. ,,Mindenesetre” ez végül is nem valósult meg, ukrán telefonkártyákat szereztek be, ezt ,,egy bizonyos ponton túl” nemcsak neki, nemcsak III.r.vádlottnak, nemcsak II.r.vádlott II.r.vádlott, hanem a korábban már általam említett személyeknek is ukrán telefonszáma lett, amelyen folytak adott esetben a megbeszélések, amelyeket dr. személy17 szerzett be. [105] A vádirat 7. oldalának 4. és 5. bekezdését tagadta, ő nem hivatkozott III.r.vádlottnak vagy bárki másnak arra, hogy vezető1, vezető2, vezető3 ügyész úrral és vezető4 a kapcsolatom miatt bármit el tud majd intézni. ,,Ezzel az erővel felsorolhatta volna az ügyészség létszámának a 85%-át. Határozottan tagadja, hogy bármilyen módon hivatkozott volna arra, hogy tőlük információkat szerezne be. Senkitől semmilyen segítséget a tevékenységéhez nem kért. Elegendő volt a saját ügyvédi múljára hivatkozni ahhoz, hogy mondjuk ügyfelek szerzése. ,,Itt nyilván személy16 az, aki hivatkozni szokott a belügyminiszter úrra, a miniszterelnök úrra, a legfőbb ügyész úrra és ezzel egymilliárd forintot is akár lehúz más emberekről.” Szerinte ,,ez megint az ő kitalálmányaihoz sorolható.” [106] A vádirat 7. oldalának 6. bekezdésében az 500.000 forintos részt nem fogadta el, ebből a pénzből ő nem vesztegetett meg más személyeket, ez a pénz személy17hoz áramlott. Ez a 200.000 plusz 500.000 forint ez ezt a fajta megosztást jelentette.(?) [107] A vádirat. 7. oldalának 7. bekezdésében írt korrupciós kapcsolat sem felel meg a valóságnak. A vádirat 8. oldalának 2. bekezdésében foglalt pénzösszegek nagyságát sem ismeri el, amit elismer, hogy 34 hónapig 200.000 forintot vett át, illetőleg 3,5 millió forintot kölcsön jogcímén a gépjárműre, illetve a lakásnak a felújítására. [108] Nem ismerte el a háromtól a hatodik bekezdésig terjedő összeget sem, sem összegszerűségében, sem tényállításában. ,,Olyan, hogy ő mondvacsinált veszélyekre hivatkozással több millió forintot kért volna III.r.vádlotttól, amelyeket ő át is adott, ilyen nem volt. [109] A II. számú vádpont vonatkozásában a lekérdezéseket és II.r.vádlott II.r.vádlott való kapcsolatát elismerte, de ezen lekérdezéseket kizárólag II.r.vádlott II.r.vádlott kérésére, pénzösszeg átvétele nélkül végezte el, mivel II.r.vádlott azt állította, hogy IV.r.vádlott fontos ügyfele és nagyon sokan akarják az ő megbízását megfúrni, ezért neki valami olyan dolgot kellene villantania, amivel ezt meg tudja tartani. Hiba volt. [110] A III. vádpont álláspontban foglaltakat tagadta. könyvelő kizárólag a tanúvallomás Be-szerinti lebonyolítása tárgyában adott tanácsokat II.r.vádlott II.r.vádlott kérésére, amiért semmit sem kapott. Mivel könyvelő szimpatikusak voltak egymásnak, sokkal később II.r.vádlott egy kézimunkáját elküldte ajándékképpen. Ebben az ügyben a ,,fejleményeket” kizárólag a saját érdeklődése miatt nézte meg. [111] A IV. vádpont esetében elismerte, hogy lekérte személy14 fia ügyére vonatkozó adatokat, azonban ezt nem adta át senkinek, kizárólag a saját érdeklődése miatt néztem meg. személy14 személyes kapcsolatot kizárólag ügyvédként folytatott, amikor is őt II.r.vádlott II.r.vádlott ajánlására felhívta az ügyvédi irodában és a fiának az akkor már Németországban folyó ügyében szerette volna megbízni. Mivel németül nem tud és a német jogot sem ismeri, nem vállalta el. [112] Vallomásában reagált néhány konkrét bizonyítékra is. Az I. kötet 188, 189, 193. és 194. oldalán, amelyek olyan noteszfeljegyzéseket a kiadási és bevételi oldalaim hogyan is néztek ki. Szerinte ezek az okiratok nem bizonyítják, hogy a legális bevételeimen túlmenően 1,8 millió forint körüli bevétellel és kiadással rendelkeztem. A tételek az ügyvédi tevékenységéből adódtak. A II/A. kötet 500. és 505. oldala szerinti az ügyészi szolgálati jogviszony megszüntetéséhez kapcsolódó okiratokat kapcsán ,,rendkívül manipulatívnak” tartotta azt a megállapítást, hogy a rendszeres korrupciós jövedelem elmaradása miatt jött volna el az ügyészségtől, erre nézve korábbi nyilatkozatát tartotta fenn. [113] A III. kötet 215. oldalán Viber üzenetváltás kapcsán (személy18, ahol szóba kerül a III.r.vádlott-féle pénz) nem korrupciós pénzre utalt, erre nézve korábbi nyilatkozatát tartotta fenn.A III. kötet 237. oldala tartalmazza 2022. február 2-án egy II.r.vádlott II.r.vádlott való üzenetváltásban szereplő „Remélem sikerül kimászni a szarból” megjegyzést, amely II.r.vádlott II.r.vádlott ügyfele a cég28, ügyére vonatkozott. Ezt követően elismerte, hogy III.r.vádlottra és személy16ra terelődött a szó. [114] A IV. kötet 15. oldalán szintén egy Viber üzenetváltás van II.r.vádlott II.r.vádlott („Csak tudjad, hogy közös barátunk lemondta a védelmet”). Ez a megjegyzést szerinte nem III.r.vádlotthoz, hanem személy14 úrra vonatkozott. A IV. kötetnél, a 16. oldalon egy pénzátadásról van szó a II.r.vádlott lakásán, ez a lakásfelújításra kölcsönkért 2 millió forint, amit III.r.vádlott a II.r.vádlott lakásában adott át. A 20. oldalon azt írta II.r.vádlott, hogy „Nem utaltál.”, és ez egy közös büntetőügynkre vonatkozik. A 21. oldalon az ügyészi feljegyzésre reagálva szerint ezek a fentebb hivatkozott beszélgetések a bűnszövetségben és üzletszerűen történő elkövetést nem bizonyítják. A 47. oldal egy magánvádas ügyről szól, a 2021. október 17- én magánvádas ügyben kért helyettesítést II.r.vádlott II.r.vádlott tőlem, ennek az anyagait küldi át 28-án. Ugyanúgy a 49. oldalon 2021. december 10-én „Utalj nekem!” felhívás a váci bíróságon történt helyettesítési pénzről szólt. Az 52. oldalon megint csak 2022. március 22-e arról szól, hogy a kecskeméti ügyben, a számlát II.r.vádlott II.r.vádlott állította ki és várja, hogy utaljon. A 102. oldalon könyvelő kapcsán írja, hogy „Én miért kellek a könyvelő felkészítésre, meg tudjátok oldani.”. Ebből is látszik, hogy ő ebbe nem is akart részt venni. Csak a tanácsadásban. A 175. oldal (2018. július 31., „A táskapénz nálam.” írta II.r.vádlott.) Ebben az időszakban ismerte meg személy19 iparművész hölgyet, aki készített neki egy táskát és ilyet szeretett volna II.r.vádlott is. Erre hozta el a pénzt. A 256. oldalon személy20 neve 2019. július 22-én merül fel, azonban ő védence lett az iroda megnyitása után egy közlekedési ügyben. [115] A VI. kötet céges iratokat tartalmaz, kiemelte hogy pl., a cég3-t vezető6 képviselte, majd egy ukrán személyhez került, cég29 személy1 vezetése után ukrán kézbe kerül, a cég4-t szintén vezető6 vezeti, majd ukrán személyhez kerül, a cég7 szintén vezető6, ukrán személyhez kerül, az cég30 személy9, aki egyébként személy21 édesanyja, a cég18-nek személy9 szintén az ügyvezetője, majd ukrán személyhez kerül, az cég19 személy22, szintén ukrán személyhez került, az cég20 személy13, szintén ukrán személyhez kerül és kényszertörléssel törlik. Szerinte ezek a cég üzleti partnerei voltak. [116] VII. kötet 87 oldal, 2022. július 4-ei közlemény szerinte tartalmazza II.r.vádlott II.r.vádlott lehallgatási anyagát, ahol arról van szó, hogy III.r.vádlott és személy16 ,,kitalálták ezt az egészet” és II.r.vádlott II.r.vádlottnnát is szerette volna hogyha bevonták volna a kezdetektől és ,,nem feláldozzák”. Azt is elmondja, hogy személy16 nagyon okos ember, de egy igazi bűnöző, szándékosan cselekszik mindig. III.r.vádlott azért ment bele, mert egy igazi pszichopata, akit a pénzén és saját magán kívül semmi sem érdekel. Nincsenek érzelmei, mindenkit feláldoz maga körül és ebben személy16dal egymásra találtak. [117] III.r.vádlott bankszámlájára vonatkozó adatok, ahol pénzkivételi mozgás gyakorlatilag nem található. III.r.vádlott privát számlájáról nem vettek le egyetlenegy forintot sem, csak és kizárólag kártyás fizetések találhatóak. Ugyanakkor alkalmazott vallomása szerint III.r.vádlott a saját magán OTP bankkártyáját adta át neki, hogy a jogtalan előnyt levegye és számomra átadja ezt. Kérem, hogy a bíróság ezt majd mérlegelje. [118] II.r.vádlott II.r.vádlott és személy23 beszélgetése szerinte arról szól, hogy „I.r.vádlott személyiségéről tudsz vallomást tenni, az nagy segítség lenne”. Szabina elmondja, hogy „Nekem nem okoz gondot, hogy mit beszélek.” ,,Ez már azt gondolja, hogy bizonyos bűncselekmények határát is akár súrolhatná.” személy23 megállapításait szubjektívnak minősítette. ,,Ő nem tudtam eddig, hogy ilyen, de elképzelhető.” Közöttük a viszony akkor romlott meg, amikor olyan helyzetbe kerültek, hogy elvégezte a családjogi szakjogász képzés egy jelentős részét, plusz II.r.vádlott dolgoztak a gyermekvédelmi és a családjogi jellegű ügyeken, ezért nyilván nem szeretett volna 300.000 forintot kifizetni minden hónapban neki, hanem megkérte arra, hogy saját óradíjat állapítson meg. Ebből azt gondolta, hogy az ő vallomása semmiféleképpen nem tekinthető elfogulatlannak. [119] WhatsApp üzeneteket egy rendkívül erősen manipulált üzenetváltásnak tartja, egy embernél látott Secfone-t és ez személy16 volt. [120] A bíróság a vádlott vallomásainak tagadást kifejező részeit nem fogadta el. [121] Először utalni kell arra, hogy a vádlott vallomásaiban, különösen az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában is megnyilvánuló önmentegető, önsajnáltató kijelentései nem teszik elfogadhatóbbá a vallomástételeinek alakulásában mutatkozó következetlenségeket. Minden bűncselekmény feltárása (a lebukás) szégyenérzettel jár. Jelen ügyben a vádlott pozíciója, mellyel visszaélve követte el a szabálytalanságokat (bűncselekményeket, melyeket el is ismert) tette lehetővé a bűncselekmények elkövetését, anyagi hasznot szerzett ezzel a vádlott, ezért a lebukást követően eredménnyel nem hivatkozhat arra, hogy ezen a pozícióból eredő, személyi összefüggések okán joga lenne (mintegy újra ebből hasznot húzva) eredménnyel, elfogadható módon következetlen vallomásokat, a nyomozó hatóság elfogultságára hivatkozó indítványokat tenni. A fokozott szégyenérzettre való hivatkozás is irreleváns, különösen egy fokozott társadalomra veszélyességgel járó, a közbizalmat ilyen nagy mértékben romboló bűncselekmény elkövetése esetén. Ez a megállapítás hangsúlyosabban igaz a magasan képzett és gyakorlatú, korábban ügyészként dolgozó vádlottól, aki pontosan tisztában van a fentiekkel, a beismerés, a megbánás büntetőjogi következményeivel. A bíróság mindezt azért tartotta fontosnak kiemelni, mert a I.r.vádlott vallomásában mutatkozó részleges beismerés és részleges tagadás miatt a tagadásra vonatkozó vallomásrészek őszinteségét, elfogadhatóságát továbbra is vizsgálni kell. A fentiek fényében a vádlott vonatkozó állításait csupán a korábban is megnyilvánuló, többirányú, felelősségmentegető, támadó kijelentéseknek tekinti, bizonyító erejük nincs. [122] Ugyanígy nem fogadható el a pszichés állapotára való hivatkozása sem, az arra való célozgatás, hogy a ,,bipoláris depresszió” megkönnyítette a bűncselekmény elkövetését. A pszichés állapot büntetőjogi beszámíthatóságra való hatása szakértői kompetencia, melyre nézve a szakértő kategórikus kijelentést tett. A bűncselekmény elkövetése egyebekben sem válik érthetőbbé, hogy ha valaki tisztában van vagy tisztában kéne lennie pszichés problémáival, és ezekre úgy reagál, hogy hosszabb időn keresztül, kitartóan követ el szabálytalanságokat. [123] A vádlott csak akkor ismerte be, hogy elhúzódó anyagi problémák között élt, amikor a bíróság lekérte a pontos hitel és peres iratokat, és értelmetlenné vált az e körben korábban kifejtett tagadás. Megjegyzendő, hogy e körben – az ismét felbukkanó önsajnáltató motívum mellett – azt is figyelembe kell venni, hogy a tanúbizonyítás azt is alátámasztotta, hogy maga a vádlott is költekező életmódot folytatatott, így alaptalan az a következtetés, hogy ,,egy idő után már nem volt szüksége az III.r.vádlott féle pénzre” [124] Vallomásában központi szerepet kap dr. személy16. Őt ,,összeesküvéssel” vádolja meg, amelyet III.r.vádlottsal hajtottak végre, melynek fő célja az volt, hogy önmagukat mentve és a tanúnak előnyös pozíciót biztosítva I.r.vádlottt hozzák kedvezőtlen helyzetbe. Ezzel kapcsolatban a bíróság leszögezi: III.r.vádlott önmagát is terhelő, következetes vallomását akkor is fenntartotta, amikor bebizonyosodott, hogy a számára kedvező eljárásjogi helyzet nem valósult meg. Teljesen irreleváns, hogy dr. személy16 milyen erkölcsi-jogi motívumokkal működött közre, hogy az III.r.vádlotttól nyert információk egy újabb büntetőeljárást eredményezzenek, különösen annak fényében, hogy az ott állítottak jelentős része I.r.vádlott vallomása szerint is valós. Ugyanez ez állítás igaz az III.r.vádlott és dr. személy16 által rendelkezésre bocsátott telekomunikációs adatokra (fényképek). [125] Ugyanígy elfogadhatóan dr. II.r.vádlott II.r.vádlottnnára vonatkozó állításai. Az a sejtetés, hogy a II.r.vádlott nem maga írta a vallomását (annak sejtetése, hogy őt is rányítják, ő is része valamilyen összeesküvésnek) ugyanúgy nem fogadható el. II.r.vádlott vallomásának lényege szerint ugyanúgy beismerte a bűncselekmény elkövetését, önmagát következetesen terhelte. Írásbeli vallomásának szerkesztettségét elismerte, de következetesen állította, hogy ezek az ő gondolatai, ezeket lényegében ő írta, ezt pedig valós bizonyíték nem cáfolta. [126] Utolsó vallomásában tűnik fel az védekezés, hogy amikor már ügyvédként dolgozott, az irodájába III.r.vádlott nem neki hoztak pénzt, hanem az emeleten dolgozó könyvelőknek, akiknek a pénzét – praktikus okokból – ő osztotta szét. Önmagában elfogadhatatlan, hogy miért a I.r.vádlott ,,osztja” szét a könyvelők pénzét, amihez elvileg nincs is köze. Azonban mindezt semmivel nem támasztotta alá, erre nézve nem volt bizonyítási indítványa. [127] A bíróság nem fogadta el a védekezésének azon részét (pl. III., IV. vádpont), amiben a lekérdezések okát kizárólag a ,,puszta” kíváncsisággal okolta. A vádlottnak végzettségéből és pozíciójából adódóan pontosan tisztában kellett lennie, hogy mivel jár egy adatszerzés hivatali rendszerből. Az ok és cél megjelölése mindig követelmény, annak fényében, hogy a vádlott maga is elismerte, hogy rendszeresen használta önkényesen, szabálytalanul és előnyért az információs rendszereket, logikátlan lenne az a feltételezés, hogy azonos személyi összefüggés mellett (II.r.vádlott II.r.vádlott szerepe) csak a kíváncsiság lett volna a motivációja. Másrészt a vádlott ezen ,,kíváncsiskodásának” pontos, adott esetben az érintettekre vonatkozó okát sem jelölte meg. [128] A bíróság nem fogadta el, hogy a vádlott bizonyos bizonyítékok valóságtartalmát azok manipulált jellege miatt vonta kétségbe. személy23 esetében hosszasan bizonygatta, hogy elfogult és csak ezért mondhatott rá nézve terhelő dolgokat. Valójában a tanú csupán olyan körülményekről számolt be, amelyek áttételesen utalnak illetve erősítik a vádban foglaltakat, elsősorban a vádlott viselkedésére, a vádlott által a tárgyalás végén elismert pénzzavarára vonatkoztak. [129] Ugyanígy a vádlott a ,,sejtetés” módszerével utalt arra, hogy WhatsApp üzeneteket szerinte manipulalták. Tette ezt minden konkrétum nélkül, azaz hogy miben, milyen céllal manipulálták azt. A bíróság rámutat, hogy a kifotózott WhatsApp üzenetek valóságtartalmát III.r.vádlott magát terhelve erősítette meg, az gyakorlatilag összhangba áll III.r.vádlott és II.r.vádlott II.r.vádlott önmagukat is terhelő összhangban álló vallomásával. Az üzenetváltás esetleges manipulációjának vizsgálata nem volt indokolt, a bíróság elutasította az irányuló bizonyítási indítványt. A bíróság itt utal arra, hogy a vádlott az utolsó tárgyaláson lényegében elismerte az III.r.vádlottsal folytatott kapcsolatának bűnös voltát, beismerte a bűncselekmény elkövetését, melynek fényében méginkább értelmezhetetlenek a vádlott ezirányú kifogásai. [130] A bíróság rövidebben összefoglalja a vádlott korábbi vallomásait is. [131] A vádlott a nyomozás során az ügyvédi irodájában foganatosított kutatás során elmondta, hogy vezetőt ismerte, még névjegykártyát is kapott tőle. (megjegyzendő: 2022. augusztus 23. napján kelt írásbeli vallomásában az III.r.vádlott III. rendű vádlott és közte váltott WhatsApp üzenetek általa állított manipuláltságának indoklása körében azt állította, hogy nem is ismeri a tényállásban nevesített NAV-os személyt (azaz vezetőt), a tárgyaláson pedig elismerte az ismeretséget) [132] A nyomozási bíró előtt a letartóztatásának elrendelése tárgyában tartott ülésen tett vallomásában azt állította, hogy 2019. január 03. után nem léphetett be az ügyészség épületébe (megjegyzendő, hogy a tárgyaláson ezzel szemben elismerte az I. vádpont szerinti adatlekérdezések végrehajtását, amelyek még ezen időpont után is történtek) [133] 2022. június 20. napján kelt írásbeli vallomásában úgy nyilatkozott, hogy 2016-ban nem is voltak anyagi problémái (a fentiek szerint ezt végül tárgyaláson elismerte), továbbá dr. személy16dal annak állításával szemben soha nem romlott meg a kapcsolata (ehhez képest a 2022. július 14. napi gyanúsítotti kihallgatásakor elmondta, hogy számított dr. személy16 támadására) [134] 2022. július 14. napi gyanúsítotti kihallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy az adatlekérdezések egy részének jogellenességét elismerte; de nem kapott olyan összegeket, amik a gyanúsítási tényállásban szerepeltek (megjegyzendő: a 2022. augusztus 23. napján kelt írásbeli vallomásában elismerte, hogy III.r.vádlott III. rendű vádlottól több millió forintot kapott lakásfelújításra és gépjárművásárlásra, azonban állította, hogy ezeket kölcsönként kapta), lekérdezésekért nem kapott jogtalan előnyt, II.r.vádlott II. rendű vádlottól soha nem vett át pénzt, a vezető5 országgyűlési képviselőt érintő ügyszám12 számú bűnügyben nyomozócsoport volt, így több ügyésznek volt módja ellenőrizni a lekérdezéseket, számított dr. személy16, III.r.vádlott III. és II.r.vádlott II. rendű vádlott támadására (megjegyzendő, hogy ennek semmilyen értelmes magyarázatát nem adta, valamint dr. személy16 tekintetében a 2022. június 20. napi írásbeli vallomásában foglaltakat cáfolta, míg II.r.vádlott II. rendű vádlott kapcsán a vélt támadással ellentétben ugyanezen vallomásában kifejezetten jó, baráti kapcsolatról számolt be) [135] A 2022. augusztus 14. napján kelt írásbeli vallomásában a vádirati tényállás körében releváns nyilatkozatot nem tett. [136] A 2022. augusztus 23. napján kelt írásbeli vallomásában már úgy nyilatkozott, hogy nem ismeri be a bűncselekmények elkövetését, hivatali helyzetével nem élt vissza, az adatlekérdezéseket kizárólag bűncselekmény felderítése érdekében csinálta. (megjegyzendő, hogy ezzel ellentmondott a 2022. július 14. napi, a lekérdezések jogellenességét részben elismerő vallomásának) Továbbá jogtalan előnyt nem kért és nem kapott senkitől és nem hivatkozott más hivatalos személy vesztegetésére. A dr. személy16 őt terhelő állításai koholt vádak, amihez III.r.vádlott III. rendű vádlott érthetetlen okokból asszisztált. II.r.vádlott II. rendű vádlott kezdte építeni a leendő ügyvédi praxisát, több ügyfele volt, akiknek büntetőjogi problémájuk volt, ebben kérte az ő segítségét, csupán többször segített neki beadvány-tervezeteket készíteni. A lakását 2016 őszén III.r.vádlott III. rendű vádlottól kapott kölcsönből újította fel. Találkozott könyvelő, akiről tudta, hogy könyvelőként tanúidézést kapott a NAV-tól, II.r.vádlott II. rendű vádlott kérésére beszélt könyvelő általánosságban a tanúkihallgatásról és a könyvelő felelősségéről, ezért nem kapott pénzt vagy más előnyt senkitől, az, hogy „konkrét kérdésekben segít II.r.vádlottnak, az belefér szerinte egy hivatalos személy magánéletébe”. Később II.r.vádlott II. rendű vádlott lakásán látott egy kézműves dísztárgyat, amit könyvelő készített, azt megdicsérte, majd könyvelő küldött neki egy hasonlót. A III. vádpontban szereplő NAV bűnügyet csak azért nézte meg a rendszerben, mert a könyvelő történt általános megbeszélés után kíváncsi lett az ügyre, de senkit sem tájékoztatott az ügy adatairól. III.r.vádlott III. rendű vádlottal 2016 tavaszán ismerkedett meg II.r.vádlott II. rendű vádlott javaslatára, akit utóbbi úgy vezetett fel, mint egy üzletember családi barátot, aki szokott kölcsönöket adni. Ügyészként tartott attól, hogy kivel kerül kapcsolatba, ezért akkor és később is ellenőrizte ezeket a személyeket. III.r.vádlott III. rendű vádlott elmondta neki, hogy ő vállalkozóként szívesen ad kölcsönt neki is. Le akarta ellenőrizni, hogy nincs-e szó olyan vállalkozásról, ami az ügyészségen neki problémát jelentene, ezt közölte is III.r.vádlott III. rendű vádlottal, aki még örült is, hogy szakmai szemmel áttekinti a vállalkozásai működését; Megjegyzendő, hogy ugyanezen vallomásában előzőleg még kizárólag felderítési célú lekérdezéseket említett, itt már a kölcsön kapcsán történt ellenőrzésre utalt. Ezután volt még egy találkozó, ahol III.r.vádlott III. rendű vádlott vázolta neki, hogy 2 fő cége végez tanácsadást kisebb cégek részére, kíváncsi lett III.r.vádlott III. rendű vádlott szervezete működésére, mivel ekkor már folyt a vezető5 elleni bűnügy sok érintett céggel, szövetkezettel, III.r.vádlott III. rendű vádlott pedig elmondta, hogy politikusok és nagyvállalkozók pénzét folyatja át a cégrendszerén, illetve egyes cégei el nem végzett tevékenységeket számláznak ki egymásnak. Ez felkeltette a figyelmét, illetve 2017 év elejéig úgy gondolta, hogy a vezető ügy és III.r.vádlott III. rendű vádlott ügyei összefonódnak, ezért megkérte II.r.vádlott II. rendű vádlottat, hogy küldje át neki az érintett cégek és közreműködő személyek adatait; ezeket leellenőrizte, erről a ügyszám12 ügyben több feljegyzést is készített, amiket átadott 2018 végén, amikor kiszállt a nyomozó csoportból. (Megjegyzendő, hogy ezen nyilatkozata önmagában felveti azt kérdést, hogy III.r.vádlott III. rendű vádlott cégeiről mégis mi alapján gondolta, hogy bármilyen összefüggésben állhatnak a földrajzilag és tevékenységi kör alapján is teljesen más területen működő, vezető5 bűnügyében érintett cégekkel, később ez a védekezése teljesen eltűnt a nyilatkozataiból, továbbá azt sem adta elő, hogy az állított feljegyzéseket pontosan mely cégekről és személyekről, milyen megállapításokkal készítette és állítása szerint pontosan kinek, mely ügyész kollégájának adta át) Elmondta továbbá, hogy 2016 júniusában 2.000.000 forint kölcsönt kért és kapott III.r.vádlott III. rendű vádlottól, írtak egy tartozáselismerő nyilatkozatot, melyben minden hónap 15. napjáig havi 200.000 forintot vállalt törleszteni, a pénzt II.r.vádlott II. rendű vádlott jelenlétében és lakásán adta át neki III.r.vádlott III. rendű vádlott, akinek ezután pár hónapig dr. II.r.vádlott II.r.vádlott II. rendű vádlott lakásán adta oda a havi törlesztőrészlet összegét. Elismerte, hogya KNYF közelében azért találkozott alkalmazottfel, mert neki adta oda az III.r.vádlott III. rendű vádlott felé fennálló tartozásának aktuális törlesztőrészletét. Ekkor részleges elismerő nyilatkozatot tett: III.r.vádlott III. rendű vádlott néha megkérte, hogy nézzen utána cégnek vagy személynek, amit néha megtett, de általában a maga számára gyűjtött adatokat; ezekért soha nem kapott pénzt. (Megjegyzendő, hogy ezzel belső ellentmodást képez ugyanezen vallomása korábbi részeivel) 2018 végétől III.r.vádlott III. rendű vádlott folyamatosan zaklatta, hogy szerezzen neki bűnügyi adatokat; túlnőtt a hivatalos személykénti felderítő tevékenységén „ez a dolog”, már nem tudta uralni a helyzetet. IV.r.vádlotttól (vagy rá tekintettel mástól) nem kért és nem kapott pénzt, nem adott ki rá vonatkozó iratokat, róla II.r.vádlott II. rendű vádlott beszélt neki, mint ügyfeléről aki mellől ki akarják fúrni más céges ügyvédek, és II.r.vádlott II. rendű vádlott lehetőséget látott abban, hogy a büntetőügybe keveredő IV.r.vádlott ügye kapcsán tanácsot kért tőle, elkérte II.r.vádlott II. rendű vádlottól a IV.r.vádlottt érintő bűnügy számát, megnézte az ügyet, többször adott tanácsot, de pénzt ezért soha nem kapott. A II.r.vádlott II.r.vádlott környezetébe tartozó személyeket saját kíváncsiságából, a maga számára kérdezte le. Nem adott „védelmet” és nem adott ki lekérdezésből származó bűnügyi iratot III.r.vádlott III. rendű vádlottnak. (Megjegyzendő újra, hogy fennáll ugyanazon vallomáson belüli következetlenség) A dr. személy16 és III.r.vádlott III. rendű vádlott becsatolt WhatsApp üzenetei manipuláltak, soha nem hivatkozott NAV-osra, nem kért pénzt NAV-osnak, nem is ismeri a tényállásban nevesített NAV-os személyt. (Megjegyzendő, hogy ezzel szemben korábban a kutatáskor még elismerte, hogy ismeri) WhatsApp-ot nem is használta soha (Megjegyzendő, hogy később elismerte, hogy mégis használta.) [137] A tárgyalás során újabb variációkat, elemeket tartalmazó vallomásokat tett. [138] Először elismerte, hogy a vádiratban szereplő lekérdezések közül többet ő hajtott végre, de nem valamennyit, mivel másoknak is volt lehetősége a belépési adataival ezek végrehajtására. (Megjegyzendő: nem jelölte meg, így konkrétumok nélküli, hogy pontosan mit nem ő hajtott végre, vagy hogy állítása szerint kik fértek hozzá a kódjához, ez a vallomás módszer a már korábban is jellemzett sejtetős, így manipulatív nyilatkozatok sorába illeszkedik) 3 célból végzett adatlekérdezést: felderítési célból, kíváncsiságból és a vele kapcsolatba kerülő személyek motivációjának megismerésére (önmaga védelme érdekében) Elismerte, hogy a lekérdezésekből kinyomtatott adatokat adott át, de csak azon iratok esetében ismerte ezt el, amelyek IV.r.vádlottnál a kutatás során előkerültek. Jogtalan előnyt soha nem kapott senkitől nemcsak pénzt, tárgyat sem. III.r.vádlott III. rendű vádlottól pénzt csak kölcsönbe kapott, amit visszafizetett. A II.r.vádlott II. rendű vádlottal váltott üzenetei hitelességét elismerte (de csak azokét, amelyek mindkettejük telefonjában megtalálhatók voltak), azonban az III.r.vádlott III. rendű vádlottal váltott WhatsApp üzeneteket mindenféle konkrétum nélkül ismételten manipuláltnak állította, később mégis elismerte, hogy azok között vannak valósak, de csak azok amelyek nem terhelők ő rá nézve. Soha nem hivatkozott sem NAV-os, sem ügyészségi kapcsolatra, vezetőt csak ismerte. A vádirati tényállás szerinti cselekmények idején már nem volt rossz anyagi helyzete. Megjegyzendő: ugyanezen vallomása későbbi részében önmagát cáfolva elismerte, hogy szorongató hitelei voltak és 2016 után sem javult az anyagi helyzete, valamint nagy hiteléből semmit sem törlesztett.) könyvelő II.r.vádlott II. rendű vádlott kérésére a tanúkihallgatása előtt általános eljárásjogi jellegű tanácsokat adott. 2015. szeptember 09. napján tulajdonos1 és cégeit dr. II.r.vádlott II.r.vádlott1 II. rendű vádlottnak esetleges randevú szervezése miatt kíváncsiságból kérdezte le. könyvelőól egy kézműves dísztárgyat kapott. (Megjegyzendő: ugyanezen vallomásában korábban még azt állította, hogy soha nem kapott még tárgyat sem) III.r.vádlott III. rendű vádlottal kölcsönkérés miatt ismerkedett meg, és rögtön a saját védelme érdekében kérte le az adatait. III.r.vádlott III. rendű vádlottal többször találkozott II.r.vádlott II. rendű vádlott lakásán, pénzeket kölcsönként vett át tőle, majd ugyanitt törlesztette vissza neki részletekben. Ezt követően alkalmazottnek adta át a törlesztőrészleteket, nem pedig ő vett át pénzt alkalmazotttől. Részletezte a vezető ügy nyomozását, az ennek ügyszámán végzett lekérdezések aktában lévő hiányának okaként ügyészi titoktartásra, “titkos anyagra” hivatkozott – megjegyzendő erről semmilyen konkrétumot nem mondott. III.r.vádlott III. vádlott olyan információkat osztott meg vele, amikből alappal gondolhatta, hogy összefüggésben áll a vezető üggyel. (Megjegyzendő: újfent semmilyen konkrét összefüggést nem adott elő, végül pedig elismerte, hogy nem is volt összefüggése az üggyel) Az III.r.vádlott III. vádlotthoz köthető lekérdezéseket esetenként kíváncsiságból hajtotta végre. Hivatkozott arra: a nyomozás nem tudta kimutatni, hogy mi lett az állítólagosan általa jogtalan előnyként átvett több 10 millió forinttal, az egész ügyet dr. személy16 tervelte ki, tudva a lekérdezésekről valótlanul hozzátéve a vesztegetést. IV.r.vádlottt érintő bűnügyi iratokat csak II.r.vádlott II. rendű vádlottnak szánta (Megjegyzendő: ehhez képest ugyanitt arra hivatkozott, hogy IV.r.vádlott felé ismerkedési célból akart gesztust tenni a bűnügyi iratok megszerzésével. A IV. vádpont kapcsán lényegében ténybeli beismerő nyilatkozatot tett, azzal, hogy a lekért adatokat nem adta át senkinek, a lekérés okaként semmit nem jelölt meg, annak jogellenes célzatát pedig nem cáfolta. Az ügyészségről nem a vádiratban rögzítettek miatt távozott, e körben részletezte sértettségét. A lehallgatási anyagban szereplő “III.r.vádlott féle pénz” kapcsán azt állította, hogy ez valójában III.r.vádlott III. rendű vádlott által az ügyvédi irodájával azonos üzletházban működő könyvelők részére vitt pénz, amit esetenként átvett a könyvelők részére. [139] Fentiekben leírtak egyértelműen azt támasztják alá, hogy I.r.vádlott I.r. vádlott a bűncselekményeket érintően lényeges kérdésekben teljesen következetlen, ellentmondó nyilatkozatokat tett, erre elfogadható magyarázatot nem adott. Kiemelendő, hogy a vádlottól – képzettségéből, tapasztalataiból adódóan – fokozottan elvárható, hogy belássa ennek következményeit. [140] A bíróság arra is utal, hogy vallomásaiban visszatérő elem mások hibáztatása, a mások támadásaira való hivatkozás (általában konkrétumok nélkül), mely szintén arra mutat, hogy a nyilatkozatait nem az őszinteség, a tényekkel való szembenézés motiválja. [141] II.r.vádlott II. rendű vádlott a nyomozás során bűnösségére is részben kiterjedő, feltáró jellegű, részbeni beismerő vallomást tett, melyet a tárgyaláson is fenntartott. [142] 2023. december 14. napján tartott tárgyaláson vallomást tett, melyben előadta, hogy I.r.vádlott I. rendű vádlottal annak anyagi problémái kapcsán ismerkedett meg 2014-ben, aki tartozásai miatt mindenkitől pénzeket kért, egyre agresszívabban; tőle is több százezer forintokat kért 2015-től kezdődően. I.r.vádlott I. rendű vádlott nyomás alá helyezte őt, agresszív, gátlástalan, manipulatív volt, amelytől nem tudott szabadulni, nem mert neki ellentmondani. I.r.vádlott I. rendű vádlott célja a pénzszerzés volt, súlyos vásárlási kényszere volt, amint pénzhez jutott, el is költötte. [143] A váddal kapcsolatban előadta, hogy III.r.vádlott III. rendű vádlottnak mesélt az ügyészi kapcsolatáról, akit a cégeivel kapcsolatos információszerzés érdekelt, erre tekintettel mutatta be I.r.vádlott I. rendű vádlottnak, nem kölcsön miatt lett volna a megismerkedés. [144] Tagadta, hogy I.r.vádlott I. rendű vádlottal való előzetes megállapodott volna. A találkozókat a vádirati tényállás szerint elismerte, azzal, hogy az egész kapcsolatban neki csak érintőleges szerepe volt. Elismerte, hogy I.r.vádlott I. rendű és III.r.vádlott III. rendű vádlott között esetenként közvetítette a lekérdezendő személyek adatait, illetve anyagi jellegű igényeket, továbbá egyes találkozók szervezését is elismerte. E körben a 2023. december 14. napján tartott tárgyaláson személy18 tanú később ismertetésre kerülő vallomására reagálva elmondta, hogy még egy ügyészségi hivatali időben történt telefonálásuk során arról tájékoztatta I.r.vádlott I. rendű vádlottat, hogy nem tud neki pénzt szerezni, aki emiatt számonkérte és fenyegette. [145] I.r.vádlott I. rendű vádlott NAV-os eljárások befolyásolására is hivatkozott. III.r.vádlott III. rendű vádlott panaszkodott neki, hogy I.r.vádlott I. rendű vádlott csak “lehúzza”, a lakásán történt találkozók során borítékok átadását látta. Megerősítette, hogy 2018-ban egy általa összehozott találkozón I.r.vádlott I. rendű vádlott 6.000.000 forintot kért III.r.vádlott III. rendű vádlottól. I.r.vádlott I. rendű vádlott az ügyészi szolgálati jogviszonyának megszűnése előtt nem a korrupciós kapcsolat tárgyában kért tőle tanácsot, hanem az ügyvédi munka lehetőségei kapcsán, egyébként ezzel egy időben folyamatosan hangoztatta, hogy kevés a pénze. [146] A II. vádpont körében lényegében a vádirati tényállással egyezően ismert be cselekményét. Elmondta, hogy IV.r.vádlott félt, hogy érintett lehet a NAV bűnügyben, amelyről ezután beszámolt I.r.vádlott I. rendű vádlottnak, az ügyszámot megküldte részére, aki pedig utánanézett az ügynek, annak folyamatos szemmel tartását vállalta, abból iratokat szerzett meg és adott át neki, ő pedig cserébe a pénzt – volt hogy 2 részletben – vitt neki. Állítása szerint a korrupciós pénz pontos összegéről nem volt tudomása. [147] A III. vádpont körében elmondta, hogy I.r.vádlott I. rendű vádlott ezen legkorábbi cselekmény idején is pénzszűkében volt, komoly nyomás volt rajta, hogy adósságát törlessze, kellett neki a pénz. A boros cégeket érintő NAV bűnügyről beszámolt I.r.vádlott I. rendű vádlottnak. könyvelő a munkáltatója utasítására találkozott I.r.vádlott I. rendű vádlottal, aki a kihallgatása során várható kérdésekről tájékoztatta. könyvelő nem pénzt, hanem egy pamut tulipáncsokrot adott I.r.vádlott I. rendű vádlottnak. [148] A IV. vádpont körében elmondta, hogy az személy15 érintő bűnügy számát elküldte I.r.vádlott I. rendű vádlottnak, de semmit nem kért tőle, csak azért küldte meg az ügyszámot, hogy majd tanácsot kérjen tőle. Valójában nem volt szükség a bűnügy adatainak lekérdezésére, mivel ekkor az őt foglalkoztató ügyvéd ügyvéd már minden iratot megkapott a hatóságtól. [149] A bíróság álláspontja szerint II.r.vádlott II.r.vádlott II. rendű vádlott vallomása a bűncselekmények lényegét tekintően következetesen, önmagát is terhelve beismerő jellegű. A vallomásában megjelenő felelősségét némileg hárító momentumok alapjaiban nem teszik elfogadhatatlanná vallomását. A vádlottnak végzettsége okán tisztában kellett lennie vallomásában foglalt kijelentések jelentőségével. [150] A IV. vádpont tekintetében előterjesztett védekezése nem fogadható el a vádlott vallomásának belső ellentmondásai miatt. Valójában a cselekmény idején az ügyben személy15 csak tanúként hallgatták ki, nem pedig gyanúsítottként, ügyvéd ügyvéd nem a valamennyi ügyirat megismerésére jogosult védője, hanem csak jogi képviselője volt (ekként valamennyi iratot nem ismerhette ekkor), egyébként pedig ha minden irat rendelkezésre állt a jogi képviselőnek, semmi szükség nem lett volna puszta tanácsra sem. Továbbá a tanács érdekében az ügyszám megküldése I. rendű vádlottnak – különösen addigi kapcsolatuk alapján – nyilvánvalóan az ügy adatainak lekérdezésére irányul. [151] III.r.vádlott III.r. vádlott a nyomozás során több alkalommal tett vallomást, melyet a tárgyaláson is fenntartott. Ezen vallomásaiban önmagát is következetesen terhelve, részletes, plasztikusan, önmagában ellentmondásmentes és következetes vallomást tett. Vallomásának adatartalma összhangban áll a nyomozás egyéb okirati bizonyítékaival is. [152] III.r.vádlott III.r. vádlott első vallomásában úgy nyilatkozott, hogy a gyanúsításban foglaltak alapvetően megfelelnek a valóságnak, a cselekmények elkövetését elismeri. [153] Előadta, hogy 26. éve tanácsadó és projektvezető, 2013-tól saját vállalkozásait irányította, és a szakmai, partneri együttműködés volt az ő cége a cég és a cég1 között. A cég1 jogi képviselője egy régi barátja felesége II.r.vádlott. 2016. elején ö mutatta be I.r.vádlottnek. (Ennek részleteit később kifejtette) ,,Az ügyész asszony lehengerlő volt”, már első alkalommal számos módon próbálta ecsetelni neki egy esetleges együttműködés előnyeit. [154] I.r.vádlottrel abból a célból ismerkedett meg, hogy információt szerezzen az érdekkörébe tartozó cégek, illetve ezek ügyvezetői vonatkozásában esetlegesen felmerülő, készülő vagy induló eljárásokról, konkrétan hatósági eljárásokról. Többször hangsúlyozta, hogy alapvetően NAV-os eljárásokra gondolt és nem befolyásolni kívánta az eljárásokat. [155] I.r.vádlottről folyamatosan tudomására hozta kéretlenül is azokat az ügyészségi ügyeket, amelyekben aktuálisan ő dolgozott, konkrétan a vezető5 országgyűlési képviselőt érintő büntetőügyet említette, mindenről beszámolt, annak ellenére, hogy ezt nem akarta, nem kérte. Ezekkel a beszámolókkal szerinte a saját fontosságát igyekezett kihangsúlyozni, konkrétumra nem emlékszik. [156] I.r.vádlott személyisége eléggé taszította, igencsak nárcisztikus volt, az első hónapok során megtudta, hogy anyagi gondokkal küzd, több milliós nagyságrendű tartozásai vannak, részben dr. II.r.vádlott II.r.vádlottnnától, illetve nagyobb részben magától I.r.vádlott tudta meg. II.r.vádlott mesélte el, hogy az I.r.vádlott fiatalon volt egy partnere, aki szerencsejáték függő volt, és hatalmas adóságokba verte az I.r.vádlott is. Később aztán ez volt az egyik fő indoka, hogy a havi díjazásának 200 ezer forintos összegét miért emeljék fel 500 ezer forintra. Az I.r.vádlott arról is beszámolt, hogy több hitelkártyája volt, illetve, hogy lejárt banki tartozásai voltak. Olyan érzése volt, hogy adósságspirálban volt, mindemellett ,,mohó és agresszív volt.” [157] Az első megbeszélésükkor, (ezt később pontosította) megállapodtak I.r.vádlottrel abban, hogy az általam megadott cégek és ügyvezetők vonatkozásában havi rendszerességgel a rendelkezésére álló nyilvántartásokban lekérdezéseket hajt végre, és azok eredményéről tájékoztatja, mindezért pedig havi 200 ezer forintot fizetett neki. Úgy volta vele, hogy megnézi, ebből a kapcsolatból milyen előny származhat, működik-e egyáltalán a kapcsolat. Abban maradtak, hogy havonta ad neki egy listát a lekérdezendő cégek és ügyvezetők adataival, aztán végül is úgy alakult a gyakorlat, hogy nem minden hónapban kapott új listát az I.r.vádlott, hanem csak amikor változás volt. Első alkalommal egy 5 cégnévből és 5 ügyvezető nevéből álló listát adott neki, aztán ez később felemelkedett 7-7 névre akkor, amikor néhány hónappal később az I.r.vádlott 500 ezer forintra emelte a havi szolgáltatásának a díjazását. Az I.r.vádlott átadott listákon azok a cégek és ügyvezetők szerepeltek változó összetételben, amelyek, illetve akik a gyanúsításban szerepelnek. [158] Néhány hónap elteltével I.r.vádlott felemelte a díjazását havi 500 ezer forintra, (ezt később pontosította) emlékezete szerint 2016 márciusától 2016 júniusáig fizetett neki havi 200 ezer forintot, majd azt követően fizetett 500 ezret. [159] I.r.vádlott 1- 2 hónappal az együttműködés beindulását követően, valamikor 2016 tavaszán, előadta, hogy a NAV cég38 akkori igazgatója, vezető tud segíteni neki abban, hogy az érdekkörébe tartozó cégek és azok ügyvezetői vonatkozásában esetleges hatósági eljárásokról informálja, és ezzel összefüggésben I.r.vádlott közölte, hogy ezért az ő díjazásán felül további 200 ezer forintot kellene fizetnie havonta, amit vezető juttatna el. Ebben a körben volt egy kis alkudozás közöttük, mert az I.r.vádlott úgy adta elő a vezető vonalat, hogy 100-100 ezer forint lenne az, hogy vezető a NAV-nál 1-1 cég konkrét bankszámlájára ránéz, hogy banktól vagy más piaci szereplőtől jelzés ezeket érintően esetleg érkezik-e. A vezető fizetendő 200 ezer forintos csomagban alapvetően tehát 2 céges bankszámla ellenőrzése volt benne, aztán később, amikor felemelkedett a vezető a díjazása is, valamikor 2016 őszén szintén 500 ezer forintra, akkor a csomag tartalma is bővült az I.r.vádlottrel történt megállapodásuk szerint, mégpedig arra, hogy amit kért céget, arra mind rá kellett néznie vezető. [160] 2016. márciusban havi 200 ezer forinttal indultak, amelyhez rövid időn belül (2016 tavasza) újabb 200 ezer forint havidíj csatlakozott, amely vezető ,,részére” került megfizetésre. 2016 kora nyarára I.r.vádlott elérte, hogy a havi díját 500 ezer forintra emeljük, majd ezt követően rövid időn belül a vezető részére megfizetett összeg is 500 ezer forintra emelkedett havonta, 2016 szeptemberétől biztosan. Onnantól kezdve, mintegy 40 hónapon át, egészen 2020 márciusáig fennállt a díjfizetés. Ez meg is történt minden esetben. Hozzá tette, hogy vezetőral soha nem találkozott személyesen és nem is beszélt vele telefonon. Nem tudja, hogy az általaa vezető szánt pénzösszegek ténylegesen átadásra kerültek-e a részére. Felmerült benne, hogy az egész csak egy lehúzás és egy valótlan hivatkozás vezetőra. Előfordult olyan eset, hogy I.r.vádlott megmutatta a telefonjából azt, hogy a névjegyzékében szerepel vezető. [161] I.r.vádlott az általa végrehajtott lekérdezésekről neki RobotZsarus iratokat adott át, amiket elővigyázatosság végett megsemmisítette. Onnan emlékszem, hogy RobotZsarus iratok voltak az átadott iratokban, hogy kifejezetten megmaradt, hogy sok iraton, az irat alján, a margóban naplózási adatok szerepeltek, illetve a Robotzsaru megjelölés. Ezek között volt kihallgatási jegyzőkönyv, előállítással kapcsolatos irat. RobotZsarus irat személy7, személy és személy1 vonatkozásában került a birtokába, lehetséges, hogy más személyeket érintően is adott át I.r.vádlott ilyen iratokat. személy7 vonatkozásában közlekedési kihágásával kapcsolatos iratokat, míg személy vagy személy1 esetében valamilyen tüntetésen történt előállításával kapcsolatos iratokat kapott. Ritkán kapott iratokat, azaz biztosan nem minden hónapban, NAV cég38 iratok soha nem voltak, és emiatt nem is volt igazán elégedett, ezt egyébként éreztette is az I.r.vádlottrel. [162] Voltak ad-hoc jellegű egyéni lekérdezések is. Ezeket általában ő kérte I.r.vádlott, melyeknek egyedi díjazása is volt, egyszeri alkalmakkor 1-2 százezer forintot fizetett, de előfordult olyan is, hogy I.r.vádlott nagyvonalú volt és külön díjazás nélkül, betudva a rendszeres havidíjba kérdezett le. [163] A pénzátadásokról előadta, hogy a mintegy 4 éves időszak alatt összességében körülbelül 40-50 millió forintot adott át vagy küldött el I.r.vádlottnek. [164] 2016 októberéig ő maga vitte el a pénzeket személyesen I.r.vádlottnek, a csepeli lakásán adta át 2016 októberét követően egészen 2019 májusáig alkalmazott egy személyes futárt, alkalmazott unokatestvére személyében. Több helyen is történt ilyen átadás I.r.vádlottnek, így többször előfordult az, hogy a pénzeket a Központi Nyomozó Főügyészség épületében adta át, voltak olyan esetek, hogy a népligeti aluljáróban, illetve előfordult az is, hogy I.r.vádlott kérésére a pénzeket alkalmazott a lakása alatt lévő látszerész üzletben, az ott dolgozó idős látszerész hölgynek adta be. [165] alkalmazott beceneve Jocee, klasszikus futár feladatot látott el, azonban a háttér dolgokról nem volt tudomása, ő csupán az általa adott feladatokat hajtotta végre, nem tudta, hogy a pénzeket I.r.vádlottnek milyen célból adja át. Egyébként alkalmazott a cégei részére állandó jelleggel látott el klasszikus futárfeladatokat, tehát a napi feladataihoz hozzátartozott különböző küldemények kézbesítése, így pénz átadása is. Biztos abban, hogy köztük a pénzátadások pontos időpontjával és helyével kapcsolatos egyeztetésekre sor került. [166] Emlékszik olyan esetre, hogy a Westend Üzletközpontban, a Leroy étteremben adott át neki pénzt. 2019 májusától 2020 márciusáig ő adott át neki a pénzeket a csepeli ügyvédi irodájában, ami a Grassalkovich úton található. Ez egy nagyobb bérlemény, ami emeletes és a felső részét albérletbe adta ki. A pénzeket általában borítékban, 10-20 ezres címletekben adta át, és alkalmazottnek is borítékban adta át a pénzeket. I.r.vádlott nem számolta meg ezen összegeket, mivel minden esetben pontosan, a megállapodás szerinti összegeket fizette ki neki. alkalmazott elmondta, hogy többször a Központi Nyomozó Főügyészség épületében, a büfében adta át ezen összegeket, továbbá voltak olyan esetek is, hogy ebédidő környékén a népligeti aluljáróban vagy a metróállomás közelében lévő gyrossosnál adta át a pénzt. Több esetben I.r.vádlott neki is jelezte üzenet formájában, amely vagy WhatsApp üzenet, vagy Signal alkalmazás formájában küldött üzenet volt, hogy alkalmazotttől átvette a pénzeket. Volt olyan eset is, hogy alkalmazott maga is vett át ezen pénzátadásokkor lekérdezésekkel kapcsolatos iratokat I.r.vádlotttől zárt borítékban. A pénzátadásokra általában minden hónap 9. vagy 10. napján került sor. [167] I.r.vádlottrel kezdetben teljes mértékben személyesen bonyolította a kommunikációt. Aztán sorrendben a WhatsApp, a Signal majd a Telegram alkalmazások útján. Ezen alkalmazások használatát I.r.vádlott javasolta azzal, hogy kifejezetten figyelmeztette, hogy Viberen ne kommunikáljanak, mert azt a hatóságok minden nehézség nélkül meg tudják figyelni. A végén I.r.vádlott javasolta a Secphone nevű titkosított és állítólag nem lehallgatható telefonkészülékek használatát, de végül erre nem került sor. WhatsAppon 2016 őszétől 2018 márciusáig tartották a kapcsolatot, majd ezt követően 2019 májusáig-júniusáig Signalon, azt követően pedig Telegramon. Azt, hogy milyen kommunikációs csatornát használják, azt minden esetben I.r.vádlott határozta meg. I.r.vádlott beállította azt, hogy a Signal és a Telegram applikációkon küldött üzenetek rövid idő elteltével automatikusan törlődjenek. [168] Megemlítette, hogy Dr. személy16 rendelkezésére bocsátotta a korábban a I.r.vádlottrel történt teljes WhatsApp-os üzenetváltásaimat. Rendelkezésére áll továbbá egy, a költségeivel kapcsolatos kimutatás, amelynek az egyik füle tartalmazza Excel táblázatban az általam havonta I.r.vádlottnek kifizetett összegeket, akit ebben a táblázatban Boci becenéven hivatkozik. I.r.vádlott kérése volt az, hogy őt Bociként szólítsa. [169] Előadta, hogy ez kifejezetten nem érte meg neki. [170] Második vallomásában a korábban tett vallomásomat fenntartotta, azt ugyanakkor pontosította, mégpedig a I.r.vádlottrel történt első találkozások helye, illetve a pénzösszegek változása körében. Megtalálta az általa már említett Excel tábla kimutatást. A táblázat tartalmazza pontosan a I.r.vádlottnek átadott pénzösszegek változásának alakulását, az egyes emelések időpontját, illetve a táblázatot tanulmányozva jutott eszébe egy fontos körülmény, miszerint I.r.vádlottrel az első, kb. 6 hónapban nem az ö csepeli lakásán, hanem II.r.vádlott lakik1 emeleti lakásán találkozott a pénzátadások és egyeztetések céljából. Ezen pénzátadásoknál I.r.vádlotten és rajta kívül jelen volt II.r.vádlott is, az ő családtagjai azonban, ha ott is voltak a lakásban másik helyiségben tartózkodtak. [171] Pontosította azt is, hogy a NAV cég38-is vonal az helyesen 2016 decemberétől kezdődött, tehát először ebben a hónapban fizetett plusz pénzt I.r.vádlottnek az általa, a maga részére meghatározott havi díjazáson felül, azért, hogy azt vezető adja át. [172] Ekkor csatolta az 1 oldal/1 lap terjedelmű „Boci” megjelöléssel ellátott kimutatást, melyet eljáró ügyész a jegyzőkönyvhöz csatolt. [173] A kimutatás Excel file példánya a munkahelyén lévő szerveren található felhőalapú adattárban van, a cím9 szám alatti irodaházban, a 3. emeleten, az irodát a cég31 bérli a részére. Az Excel file eredetileg 2005-ben lett létrehozva ez tartalmazza valamennyi, azóta felmerült kiadását. [174] Kérdésre előadta, hogy nem volt olyan konkrét hatósági vagy más eljárás vagy egyéb körülmény, amitől tartott volna vagy aminek a bekövetkezésére számított volna, és amivel kapcsolatban akart volna konkrétan információhoz jutni. Úgy történt, hogy közösen vitte az üzleti tevékenységeit, pontosabban együttműködött a cég1 jogi képviselőjével, dr. II.r.vádlott II.r.vádlott, akivel lényegében baráti kapcsolatuk lett, és II.r.vádlott II.r.vádlott volt az, aki ajánlotta nekem, hogy van egy kapcsolat, akivel érdemes lenne megismerkednie, és ez volt I.r.vádlott. [175] I.r.vádlottrel legelső alkalommal 2016 február végén vagy március legelején a Budapest, XI. kerületi Trófea étteremmel szemközt találkozott egy lapos irodajellegű épületben, egy csendes szobában, talán irodában. Ezt a helyet II.r.vádlott II.r.vádlott intézte, ő szervezte az egész találkozót, és azért ez lett a helyszín, mert a cég1 akkori irodája ott volt közel. Úgy történt a találkozó, hogy először II.r.vádlott a Trófea étteremben találkozott, I.r.vádlott itt nem volt jelen, majd II.r.vádlott átmentek az étteremből az azzal szemközt lévő, említett irodába, és ott történt meg az első találkozás I.r.vádlottrel. Ezen a találkozón így hárman voltunk jelen. [176] Átadott iratok kapcsán a korábban említett személyeket jelölte meg ismét, másra nem emlékezett. [177] A pénzátadás helyszíneként megjelölt lakás cím2 volt. A pontos házszámra nem emlékszik, a lépcsőház aljában egy látszerész üzlet működött, mégpedig az utcafronton, azaz a Rákóczi út felé nyílt. I.r.vádlott kérésére mindig 20:00-22:00 óra közötti időben ment el a lakására a pénzátadások céljából, akkora már tele volt a parkoló a helyben lakók autóival. A bejárat nem a Rákóczi út felől, hanem az épület túlsó oldalán volt, egy kis szerviz út felöl. I.r.vádlott lakása az első vagy második emeleten volt. A kapucsengőre emlékezete szerint az volt kiírva, hogy „I.r.vádlott”, vagy „I.r.vádlott E.”. Ha felért az ö szintjére, akkor az ö lakásának ajtaja jobb kéz felé esett. A lakás kb. 50-60 négyzetméter körüli alapterületű lehetett, egy nappaliból, egy hálóból, egy előszobából, egy WC-ből, egy fürdőből és egy konyhából állt. A lakásba belépve egy előszobába jutott, majd a nappaliba, ami a Rákóczi útra nyíló ablakokkal rendelkezett. Nagyméretű ablakok voltak, mintha teraszajtó is lett volna, ami egy kisebb erkélyre nyílt. A nappaliból jobb kéz felé nyílt a konyha egy kis folyosóról, aminek az volt a jellegzetessége, hogy egyrészt bárszékes pult volt benne, másrészt a konyhába nemcsak a nappaliból, hanem az előszoba felől is be lehetett jutni. A nappaliba belépve szemközt a bal sarokban egy jó nagyméretű kanapé, talán sarokkanapé volt. I.r.vádlott 5-6 macskával lakott benne, és minden tiszta macskaszőr volt [178] I.r.vádlotttől tudta meg, hogy ténylegesen megszűnt az ügyészségi szolgálati viszonya, először 2019 év elején valamikor említette, hogyha jól emlékszik, hogy alacsonyabb szintű beosztásba kerülne, valami ilyesmit ajánlottak fel neki, vagy pedig a másik lehetősége az, hogy 6-8 havi illetményét megkapva távozik az ügyészségről, és akkor elkezd ügyvédi tevékenységet folytatni, ezt a Westend üzletközpontban lévő Leroy étteremben mondta el, és azt is, hogy ez nem probléma, mert továbbra is tudja neki nyújtani ugyanazt a szolgáltatást, mint addig. E körben arra hivatkozott, hogy meg vannak a kapcsolatai, akik útján ezt el tudja intézni, de nem jelölt meg konkrét hivatalos személyeket, akik útján már nem ügyészként is tudna információkat szerezni. I.r.vádlott folyamatosan hivatkozott az ügyészségi és más hatósági kapcsolataira. Az ügyészek közül vezető2, vezető3 és vezető4 nevét említette többször is, mint akikkel jó kapcsolatban van, és mint akikhez bármikor bejáratos, továbbá alkalmanként vezető1 nevét is így említette. [179] Részletezte a Leroy étteremben történteket, ahol egy elég nagy veszekedésbe torkollott az a találkozó, mivel miután I.r.vádlott közölte, hogy már nem ügyész, de mégis tudná folytatni a szolgáltatást, azt is közölte, hogy ezt ugyanakkora díjazásért cserébe csinálná, mint addig ügyészként. Ebből alakult ki veszekedés, amelynek során I.r.vádlott fel is állt az asztaltól, ki is ment az étteremből, egy színpadias jelenetet rendezett, sétált egyet az üzletközpontban, ő addig befejezte az ebédet, majd visszajött és lenyugodott. Sor került az aktuális pénzátadásra, illetve beletörődött abba, hogy ugyanannyit fizet. Utána látta az üzletközpontban rengeteg bevásárlótáskával, mosolyogva sétálni. [180] Kérdésre elmondta, hogy 2020 márciusában történt az utolsó pénzátadás, ekkor 1 millió forintot adott át neki. Azt, hogy pontosan hol volt ez, nem kívánta elmondani. Ezután már csak 1-2 üzenetváltásuk volt a Telegram applikációban, de ezeknek semmi köze nem volt a gyanúsítás tárgyát képező cselekményekhez. [181] 2019 szeptemberét követően már nem adott át I.r.vádlott RobotZsarus iratokat. Ebből is arra következtetett, hogy az ő tevékenysége kamu volt, lehúzás volt. [182] alkalmazott többel nem volt tisztában, mint amit elmondott, hogy pontosan miért fizet I.r.vádlottnek pénzeket. A alkalmazott által történt pénzátadásokról korlátozott információkkal rendelkezik. Ő saját ,,jogkörben” járt el, a részleteket ők egyeztethették le. [183] Kérdésre előadta, hogy 1996 óta a telefonszám hívószámot használja, I.r.vádlott végig egy telefonszámról tartotta velük a kapcsolatot, amit fejből nem tud megmondani, de ez az a szám, ami „Ügyész” névjegyen van elmentve, [184] Dr. II.r.vádlott II.r.vádlottnnáról előadta, hogy egyrészt nagyon fáj neki, hogy nyilatkoznia kell, mert II.r.vádlott három fiának a keresztapja, és a II.r.vádlott tényleg jó baráti viszonyban van. A II.r.vádlott szóba hozta, hogy van ez a kapcsolata, azaz I.r.vádlott, akit érdemes lenne megismernie. Nem tudja, hogy a II.r.vádlott milyen okból, motivációból vezette ezt fel neki. Az biztos, hogy ő nem mondta neki, hogy keressen hivatalos vagy hatósági személlyel kapcsolatot, és hogy hivatali, hatósági információkat akarok szerezni. II.r.vádlott I.r.vádlott bevezetésekor annyit mondott, hogy az I.r.vádlott ügyészként dolgozik a Központi Nyomozó Főügyészségen, és számos információval rendelkezhet, hasznos kapcsolat lehet. Azt nem mondta a II.r.vádlott, hogy az I.r.vádlott különböző nyilvántartásokból tud információkat szolgáltatni. Ezt maga I.r.vádlott konkretizálta ebben a formában az első találkozásuk alkalmával, ahol a II.r.vádlott gyakorlatilag csak jelen volt, és csak bemutatta az I.r.vádlott, aki magától vázolta fel, hogy milyen szolgáltatást tud nyújtani, vagyis, hogy pénzért különböző nyilvántartásokban le tudja kérni az általa kért személyek, cégek adatait, és így információkat tud róluk nyújtani. [185] Azt, hogy az I.r.vádlott a szolgáltatásáért pénzt kért, illetve, hogy fizet neki az információkért, lekérdezésekért, megállapodott vele, azt a II.r.vádlott hallotta, de ebben a megállapodásban ő semmilyen módon nem vett részt, azt ő nem segítette vagy mozdította elő, egyszerűen csak összeismertetett őket az I.r.vádlottrel. II.r.vádlott teljesen a I.r.vádlottre és rá bízta, hogy miben állapodtak meg, semmilyen módon nem szólt ebbe bele, semmilyen módon nem származott előnye ebből az egészből. [186] Kérdésre elmondta, hogy konkrét NAV-os információ megszerzésére nem kérte I.r.vádlottt, hiszen nem volt konkrét NAV-os ügy, neki olyat nem szolgáltatott, NAV-os iratokat nem adott át, szerinte semmilyen NAV-os adatbázist nem ellenőrzött, bár állítása szerint NAV-os adatbázisokhoz is hozzáfért, és azt is állította, hogy az általa megjelölt személyeket, cégeket ellenőrizte a NAV-os nyilvántartásokban, de ezekkel kapcsolatban csak szóbeli visszajelzést adott, azt állítva, hogy nem talált semmi problémát ezekben a nyilvántartásokban. Szerinte I.r.vádlott átverte, semmilyen NAV-os információhoz nem fért hozzá. 2016-2020. között a cégét, a cég-t érintően a NAV több adóhatósági ellenőrzést is folytatott, amelyeket minden esetben szépen le tudtak zárni, de ezekről az ellenőrzésekről I.r.vádlott semmilyen információt nem szolgáltatott nem csak, hogy előre, de máskor sem. Ezekre nem is kérte meg. [187] Kérdésre elmondta, hogy a havonta és egy-egy egyedi adatlekérésért adott pénzeken felül adott I.r.vádlottnek több alkalommal is nagyobb pénzösszeget, pénzkölcsönt is, illetve finanszírozott neki több gépjármű megvásárlását, lakásbérlést, és lakásfelújítást is. Ezeket a további pénzeket ugyan úgy az ügyészi működésével, tevékenységével összefüggésben adta neki. Valószínűleg legalább ugyanakkora pénzösszeget kapott tőle, mint az általa becsatolt kimutatás szerinti rendszeres juttatása volt. Egy alkalommal 8 millió, egy alkalommal pedig 12 millió forintot adott át I.r.vádlottnek. Utóbbit két részletben, kétszer 6 millió forintot. [188] Pénzkölcsönt 2-3 millió forintot adott I.r.vádlottnek, amelyek végül is nem lettek kölcsönök, mert nem adta vissza soha ezeket az összegeket. Emlékezete szerint összesen kettő alkalommal adott neki kölcsönt, és a kölcsön kérésekor olyan dolgokra hivatkozott, hogy majd akkor a rendszeres, havi juttatásából letudják a kölcsön törlesztését. Amikor már havi 500 ezer volt a díjazása, akkor volt egy olyan ötlete, hogy egy ideig csak havi 400 ezer forintot adjon neki, úgy törleszti a kölcsönt, de végül erre soha nem került sor, mert 1-2 nappal a pénz átadása előtt többször is felhívta, hogy mégse kezdjék el a törlesztést. [189] Gépjárművásárlást két alkalommal is finanszírozta I.r.vádlottnek. Előbb egy Toyota Yarist vásárolt, ehhez 1-3 millió forint közötti összeget, legjobb emlékezete szerint 2 millió forintot adott neki. Ezt követően egy Toyota Corolla vásárlásához adott neki 3 millió forintot. Lakásfelújítást, illetve lakásbérletet is finanszírozott I.r.vádlottnek. Egy-egy alkalommal történt ilyen célból pénzátadás, de lehet, hogy ezeket a pénzeket nem ő adta át, hanem a Jocee. Lakásfelújításra, illetve lakásbérleti jog megszerzésére adott neki 3-3 millió forintot A lakásfelújításnál az említett csepeli lakását akarta felújítani, erre kérte a pénzt, míg a lakásbérlet körében arról volt szó, hogy az édesanyja részére akart egy lakásbérleti jogot megszerezni, és ehhez kért pénzt. [190] I.r.vádlott ezeket a pénzösszegeket előbb arra hivatkozással kérte, hogy majd megszolgálja ezeket, azaz arra utalt egyértelműen, hogy a megállapodásunk keretében adatlekéréssel, információkéréssel vagy bármi egyéb ehhez kapcsolódó tevékenységgel hálálja meg, ellentételezi. Egy idő után azonban I.r.vádlott átállt egy követelőző magatartásra, mivel nem akarta egy idő után ezeket a pénzeket odaadni neki, mert nem kapott semmit sem. Átváltott abba, hogy folyamatosan fenyegette, hogy tönkreteszi, ha nem fizet, és itt természetesen még az ügyészi minőségére utalt, hogy annak felhasználásával, illetve a hivatali kapcsolatai felhasználásával teszi tönkre. [191] I.r.vádlott részére 12 millió forintot fizetett a már említettek szerint két részletben 2018 tavasza környékén a cég7-t érintően indult adóellenőrzési eljárással összefüggésben. A cég7 ellen a NAV-nál (a pontos szervezeti egységre nem emlékszik), valóban indult egy adóigazgatási eljárás, amiről I.r.vádlott valószínűleg tőle szerzett tudomást. Nem volt egy különösebben jelentős eljárás, még csak bírságolás sem lett belőle, viszont I.r.vádlott egy hatalmas kamutörténetet generált belőle. Nem emlékszik pontosan, hogy melyik applikáció útján, de az biztos, hogy I.r.vádlott vette fel a kapcsolatot vele üzenetben, vagy applikáció útján történt telefonhívás formájában, hogy találkozzanak. Jelezte, hogy nagy baj van. I.r.vádlott előadta, hogy a cég7, illetve az ügyvezetőjét, vezető6 érintően sokkal komolyabb az ügy, mint egy egyszerű adóvizsgálat. vezető6 operatív eljárás keretében megfigyelik, konkretizálta, hogy lehallgatják a telefonját. Kifejtette, hogy egy ilyen operatív művelet 6 hónapig tart. I.r.vádlott felajánlotta, hogy elintézi azt, hogy ez az egész adóhatósági eljárás megszüntetésre kerüljön, melyért cserébe összesen 12 millió forintot kért tőlem azzal, hogy abból 6 millió forint lenne az ő része, 2-2-2 millió forintot pedig tovább kellene adnia az operatív tevékenységet irányító hivatalos személynek, illetve vezető a NAV cég38-nél, valamint egy további nyomozó, vagy bűnüldöző hatósági embernek, de utóbbi kapcsán már nem emlékszik konkrétumokra. Nem értette az egészet, hogy hogyan lehet ebből az egyszerű adóeljárásból ekkora ügy, egy pár éves, pár tízmillió forintos cégről volt szó, és I.r.vádlott erre dobta be azt, hogy hát a NAV cég38-nél vezető derítette fel, és adta ki neki. A 6 + 6 millió forintot ő adta át készpénzben I.r.vádlottnek. Az első részletet egy ügyvédi irodában adta át neki egy megbeszélésen, de ebben a körben nem szeretne további információkat mondani. [192] I.r.vádlottnek 2019 decemberében 8 millió forintot adott át személyesen, készpénzben a csepeli ügyvédi irodájában. Ezt a pénzt azért adta neki, hogy egy bizonyos személy ellen indult, és akkor még folyamatban lévő büntetőeljárás megszüntetését elintézze az állítólagos hivatali kapcsolatai által. Egy olyan személyről van szó, aki ellen ez az eljárás folyamatban volt, aki benne van abban a felsorolásban, ami a jelen ügybeli gyanúsításban szerepel, de nem kívánta megnevezni őt, illetve az ezen történettel kapcsolatos további körülményekről sem nyilatkozott. Csak annyit mondott még el, hogy I.r.vádlott eredetileg 12 millió forintot kért ezért, amit nagy nehezen sikerült lealkudni 8 millió forintra, illetve, hogy I.r.vádlott 2019 decemberében Signal alkalmazáson keresztül hívta fel ezen üggyel összefüggésben, illetve, hogy a pénzt nemcsak a maga részére kérte, hanem hivatkozott arra, hogy abból az ügy megszüntetése érdekében tovább kell adnia a hivatali kapcsolatainak, de egyáltalán nem jelölte meg, hogy kiknek hova, illetve a saját részesedésének a mértékét sem határozta meg, és azt sem, hogy a többi állítólagos kapcsolatának mennyit kellene továbbadnia. [193] Második vallomásában a korábban tett vallomásomat fenntartotta, azt ugyanakkor pontosította, mégpedig a I.r.vádlottrel történt első találkozások helye, illetve a pénzösszegek változása körében. Megtalálta az általa már említett Excel tábla kimutatást. A táblázat tartalmazza pontosan a I.r.vádlottnek átadott pénzösszegek változásának alakulását, az egyes emelések időpontját, illetve a táblázatot tanulmányozva jutott eszébe egy fontos körülmény, miszerint I.r.vádlottrel az első, kb. 6 hónapban nem az ö csepeli lakásán, hanem II.r.vádlott lakik1 emeleti lakásán találkozott a pénzátadások és egyeztetések céljából. Ezen pénzátadásoknál I.r.vádlotten és rajta kívül jelen volt II.r.vádlott is, az ő családtagjai azonban, ha ott is voltak a lakásban másik helyiségben tartózkodtak. [194] Pontosította azt is, hogy a NAV cég38-is vonal az helyesen 2016 decemberétől kezdődött, tehát először ebben a hónapban fizetett plusz pénzt I.r.vádlottnek az általa, a maga részére meghatározott havi díjazáson felül, azért, hogy azt vezető adja át. [195] Ekkor csatolta az 1 oldal/1 lap terjedelmű „Boci” megjelöléssel ellátott kimutatást, melyet eljáró ügyész a jegyzőkönyvhöz csatolt. [196] A kimutatás Excel file példánya a munkahelyén lévő szerveren található felhőalapú adattárban van, a cím9 szám alatti irodaházban, a 3. emeleten, az irodát a cég31 bérli a részére. Az Excel file eredetileg 2005-ben lett létrehozva ez tartalmazza valamennyi, azóta felmerült kiadását. [197] Kérdésre előadta, hogy nem volt olyan konkrét hatósági vagy más eljárás vagy egyéb körülmény, amitől tartott volna vagy aminek a bekövetkezésére számított volna, és amivel kapcsolatban akart volna konkrétan információhoz jutni. Úgy történt, hogy közösen vitte az üzleti tevékenységeit, pontosabban együttműködött a cég1 jogi képviselőjével, dr. II.r.vádlott II.r.vádlott, akivel lényegében baráti kapcsolatuk lett, és II.r.vádlott II.r.vádlott volt az, aki ajánlotta nekem, hogy van egy kapcsolat, akivel érdemes lenne megismerkednie, és ez volt I.r.vádlott. [198] I.r.vádlottrel legelső alkalommal 2016 február végén vagy március legelején a Budapest, XI. kerületi Trófea étteremmel szemközt találkozott egy lapos irodajellegű épületben, egy csendes szobában, talán irodában. Ezt a helyet II.r.vádlott II.r.vádlott intézte, ő szervezte az egész találkozót, és azért ez lett a helyszín, mert a cég1 akkori irodája ott volt közel. Úgy történt a találkozó, hogy először II.r.vádlott a Trófea étteremben találkozott, I.r.vádlott itt nem volt jelen, majd II.r.vádlott átmentek az étteremből az azzal szemközt lévő, említett irodába, és ott történt meg az első találkozás I.r.vádlottrel. Ezen a találkozón így hárman voltunk jelen. [199] Átadott iratok kapcsán a korábban említett személyeket jelölte meg ismét, másra nem emlékezett. [200] A pénzátadás helyszíneként megjelölt lakás cím2 volt. A pontos házszámra nem emlékszik, a lépcsőház aljában egy látszerész üzlet működött, mégpedig az utcafronton, azaz a Rákóczi út felé nyílt. I.r.vádlott kérésére mindig 20:00-22:00 óra közötti időben ment el a lakására a pénzátadások céljából, akkora már tele volt a parkoló a helyben lakók autóival. A bejárat nem a Rákóczi út felől, hanem az épület túlsó oldalán volt, egy kis szerviz út felöl. I.r.vádlott lakása az első vagy második emeleten volt. A kapucsengőre emlékezete szerint az volt kiírva, hogy „I.r.vádlott”, vagy „I.r.vádlott E.”. Ha felért az ö szintjére, akkor az ö lakásának ajtaja jobb kéz felé esett. A lakás kb. 50-60 négyzetméter körüli alapterületű lehetett, egy nappaliból, egy hálóból, egy előszobából, egy WC-ből, egy fürdőből és egy konyhából állt. A lakásba belépve egy előszobába jutott, majd a nappaliba, ami a Rákóczi útra nyíló ablakokkal rendelkezett. Nagyméretű ablakok voltak, mintha teraszajtó is lett volna, ami egy kisebb erkélyre nyílt. A nappaliból jobb kéz felé nyílt a konyha egy kis folyosóról, aminek az volt a jellegzetessége, hogy egyrészt bárszékes pult volt benne, másrészt a konyhába nemcsak a nappaliból, hanem az előszoba felől is be lehetett jutni. A nappaliba belépve szemközt a bal sarokban egy jó nagyméretű kanapé, talán sarokkanapé volt. I.r.vádlott 5-6 macskával lakott benne, és minden tiszta macskaszőr volt [201] I.r.vádlotttől tudta meg, hogy ténylegesen megszűnt az ügyészségi szolgálati viszonya, először 2019 év elején valamikor említette, hogyha jól emlékszik, hogy alacsonyabb szintű beosztásba kerülne, valami ilyesmit ajánlottak fel neki, vagy pedig a másik lehetősége az, hogy 6-8 havi illetményét megkapva távozik az ügyészségről, és akkor elkezd ügyvédi tevékenységet folytatni, ezt a Westend üzletközpontban lévő Leroy étteremben mondta el, és azt is, hogy ez nem probléma, mert továbbra is tudja neki nyújtani ugyanazt a szolgáltatást, mint addig. E körben arra hivatkozott, hogy meg vannak a kapcsolatai, akik útján ezt el tudja intézni, de nem jelölt meg konkrét hivatalos személyeket, akik útján már nem ügyészként is tudna információkat szerezni. I.r.vádlott folyamatosan hivatkozott az ügyészségi és más hatósági kapcsolataira. Az ügyészek közül vezető2, vezető3 és vezető4 nevét említette többször is, mint akikkel jó kapcsolatban van, és mint akikhez bármikor bejáratos, továbbá alkalmanként vezető1 nevét is így említette. [202] Részletezte a Leroy étteremben történteket, ahol egy elég nagy veszekedésbe torkollott az a találkozó, mivel miután I.r.vádlott közölte, hogy már nem ügyész, de mégis tudná folytatni a szolgáltatást, azt is közölte, hogy ezt ugyanakkora díjazásért cserébe csinálná, mint addig ügyészként. Ebből alakult ki veszekedés, amelynek során I.r.vádlott fel is állt az asztaltól, ki is ment az étteremből, egy színpadias jelenetet rendezett, sétált egyet az üzletközpontban, ő addig befejezte az ebédet, majd visszajött és lenyugodott. Sor került az aktuális pénzátadásra, illetve beletörődött abba, hogy ugyanannyit fizet. Utána látta az üzletközpontban rengeteg bevásárlótáskával, mosolyogva sétálni. [203] Kérdésre elmondta, hogy 2020 márciusában történt az utolsó pénzátadás, ekkor 1 millió forintot adott át neki. Azt, hogy pontosan hol volt ez, nem kívánta elmondani. Ezután már csak 1-2 üzenetváltásuk volt a Telegram applikációban, de ezeknek semmi köze nem volt a gyanúsítás tárgyát képező cselekményekhez. [204] 2019 szeptemberét követően már nem adott át I.r.vádlott RobotZsarus iratokat. Ebből is arra következtetett, hogy az ő tevékenysége kamu volt, lehúzás volt. [205] alkalmazott többel nem volt tisztában, mint amit elmondott, hogy pontosan miért fizet I.r.vádlottnek pénzeket. A alkalmazott által történt pénzátadásokról korlátozott információkkal rendelkezik. Ő saját ,,jogkörben” járt el, a részleteket ők egyeztethették le. [206] Kérdésre előadta, hogy 1996 óta a telefonszám hívószámot használja, I.r.vádlott végig egy telefonszámról tartotta velük a kapcsolatot, amit fejből nem tud megmondani, de ez az a szám, ami „Ügyész” névjegyen van elmentve, [207] Dr. II.r.vádlott II.r.vádlottnnáról előadta, hogy egyrészt nagyon fáj neki, hogy nyilatkoznia kell, mert II.r.vádlott három fiának a keresztapja, és a II.r.vádlott tényleg jó baráti viszonyban van. A II.r.vádlott szóba hozta, hogy van ez a kapcsolata, azaz I.r.vádlott, akit érdemes lenne megismernie. Nem tudja, hogy a II.r.vádlott milyen okból, motivációból vezette ezt fel neki. Az biztos, hogy ő nem mondta neki, hogy keressen hivatalos vagy hatósági személlyel kapcsolatot, és hogy hivatali, hatósági információkat akarok szerezni. II.r.vádlott I.r.vádlott bevezetésekor annyit mondott, hogy az I.r.vádlott ügyészként dolgozik a Központi Nyomozó Főügyészségen, és számos információval rendelkezhet, hasznos kapcsolat lehet. Azt nem mondta a II.r.vádlott, hogy az I.r.vádlott különböző nyilvántartásokból tud információkat szolgáltatni. Ezt maga I.r.vádlott konkretizálta ebben a formában az első találkozásuk alkalmával, ahol a II.r.vádlott gyakorlatilag csak jelen volt, és csak bemutatta az I.r.vádlott, aki magától vázolta fel, hogy milyen szolgáltatást tud nyújtani, vagyis, hogy pénzért különböző nyilvántartásokban le tudja kérni az általa kért személyek, cégek adatait, és így információkat tud róluk nyújtani. [208] Azt, hogy az I.r.vádlott a szolgáltatásáért pénzt kért, illetve, hogy fizet neki az információkért, lekérdezésekért, megállapodott vele, azt a II.r.vádlott hallotta, de ebben a megállapodásban ő semmilyen módon nem vett részt, azt ő nem segítette vagy mozdította elő, egyszerűen csak összeismertetett őket az I.r.vádlottrel. II.r.vádlott teljesen a I.r.vádlottre és rá bízta, hogy miben állapodtak meg, semmilyen módon nem szólt ebbe bele, semmilyen módon nem származott előnye ebből az egészből. [209] Kérdésre elmondta, hogy konkrét NAV-os információ megszerzésére nem kérte I.r.vádlottt, hiszen nem volt konkrét NAV-os ügy, neki olyat nem szolgáltatott, NAV-os iratokat nem adott át, szerinte semmilyen NAV-os adatbázist nem ellenőrzött, bár állítása szerint NAV-os adatbázisokhoz is hozzáfért, és azt is állította, hogy az általa megjelölt személyeket, cégeket ellenőrizte a NAV-os nyilvántartásokban, de ezekkel kapcsolatban csak szóbeli visszajelzést adott, azt állítva, hogy nem talált semmi problémát ezekben a nyilvántartásokban. Szerinte I.r.vádlott átverte, semmilyen NAV-os információhoz nem fért hozzá. 2016-2020. között a cégét, a cég-t érintően a NAV több adóhatósági ellenőrzést is folytatott, amelyeket minden esetben szépen le tudtak zárni, de ezekről az ellenőrzésekről I.r.vádlott semmilyen információt nem szolgáltatott nem csak, hogy előre, de máskor sem. Ezekre nem is kérte meg. [210] Kérdésre elmondta, hogy a havonta és egy-egy egyedi adatlekérésért adott pénzeken felül adott I.r.vádlottnek több alkalommal is nagyobb pénzösszeget, pénzkölcsönt is, illetve finanszírozott neki több gépjármű megvásárlását, lakásbérlést, és lakásfelújítást is. Ezeket a további pénzeket ugyan úgy az ügyészi működésével, tevékenységével összefüggésben adta neki. Valószínűleg legalább ugyanakkora pénzösszeget kapott tőle, mint az általa becsatolt kimutatás szerinti rendszeres juttatása volt. Egy alkalommal 8 millió, egy alkalommal pedig 12 millió forintot adott át I.r.vádlottnek. Utóbbit két részletben, kétszer 6 millió forintot. Pénzkölcsönt 2-3 millió forintot adott I.r.vádlottnek, amelyek végül is nem lettek kölcsönök, mert nem adta vissza soha ezeket az összegeket. Emlékezete szerint összesen kettő alkalommal adott neki kölcsönt, és a kölcsön kérésekor olyan dolgokra hivatkozott, hogy majd akkor a rendszeres, havi juttatásából letudják a kölcsön törlesztését. Amikor már havi 500 ezer volt a díjazása, akkor volt egy olyan ötlete, hogy egy ideig csak havi 400 ezer forintot adjon neki, úgy törleszti a kölcsönt, de végül erre soha nem került sor, mert 1-2 nappal a pénz átadása előtt többször is felhívta, hogy mégse kezdjék el a törlesztést. Gépjárművásárlást két alkalommal is finanszírozta I.r.vádlottnek. Előbb egy Toyota Yarist vásárolt, ehhez 1-3 millió forint közötti összeget, legjobb emlékezete szerint 2 millió forintot adott neki. Ezt követően egy Toyota Corolla vásárlásához adott neki 3 millió forintot. Lakásfelújítást, illetve lakásbérletet is finanszírozott I.r.vádlottnek. Egy-egy alkalommal történt ilyen célból pénzátadás, de lehet, hogy ezeket a pénzeket nem ő adta át, hanem a Jocee. Lakásfelújításra, illetve lakásbérleti jog megszerzésére adott neki 3-3 millió forintot A lakásfelújításnál az említett csepeli lakását akarta felújítani, erre kérte a pénzt, míg a lakásbérlet körében arról volt szó, hogy az édesanyja részére akart egy lakásbérleti jogot megszerezni, és ehhez kért pénzt. [211] I.r.vádlott ezeket a pénzösszegeket előbb arra hivatkozással kérte, hogy majd megszolgálja ezeket, azaz arra utalt egyértelműen, hogy a megállapodásunk keretében adatlekéréssel, információkéréssel vagy bármi egyéb ehhez kapcsolódó tevékenységgel hálálja meg, ellentételezi. Egy idő után azonban I.r.vádlott átállt egy követelőző magatartásra, mivel nem akarta egy idő után ezeket a pénzeket odaadni neki, mert nem kapott semmit sem. Átváltott abba, hogy folyamatosan fenyegette, hogy tönkreteszi, ha nem fizet, és itt természetesen még az ügyészi minőségére utalt, hogy annak felhasználásával, illetve a hivatali kapcsolatai felhasználásával teszi tönkre. [212] I.r.vádlott részére 12 millió forintot fizetett a már említettek szerint két részletben 2018 tavasza környékén a cég7-t érintően indult adóellenőrzési eljárással összefüggésben. A cég7 ellen a NAV-nál (a pontos szervezeti egységre nem emlékszik), valóban indult egy adóigazgatási eljárás, amiről I.r.vádlott valószínűleg tőle szerzett tudomást. Nem volt egy különösebben jelentős eljárás, még csak bírságolás sem lett belőle, viszont I.r.vádlott egy hatalmas kamutörténetet generált belőle. Nem emlékszik pontosan, hogy melyik applikáció útján, de az biztos, hogy I.r.vádlott vette fel a kapcsolatot vele üzenetben, vagy applikáció útján történt telefonhívás formájában, hogy találkozzanak. Jelezte, hogy nagy baj van. I.r.vádlott előadta, hogy a cég7, illetve az ügyvezetőjét, vezető6 érintően sokkal komolyabb az ügy, mint egy egyszerű adóvizsgálat. vezető6 operatív eljárás keretében megfigyelik, konkretizálta, hogy lehallgatják a telefonját. Kifejtette, hogy egy ilyen operatív művelet 6 hónapig tart. I.r.vádlott felajánlotta, hogy elintézi azt, hogy ez az egész adóhatósági eljárás megszüntetésre kerüljön, melyért cserébe összesen 12 millió forintot kért tőlem azzal, hogy abból 6 millió forint lenne az ő része, 2-2-2 millió forintot pedig tovább kellene adnia az operatív tevékenységet irányító hivatalos személynek, illetve vezető a NAV cég38-nél, valamint egy további nyomozó, vagy bűnüldöző hatósági embernek, de utóbbi kapcsán már nem emlékszik konkrétumokra. Nem értette az egészet, hogy hogyan lehet ebből az egyszerű adóeljárásból ekkora ügy, egy pár éves, pár tízmillió forintos cégről volt szó, és I.r.vádlott erre dobta be azt, hogy hát a NAV cég38-nél vezető derítette fel, és adta ki neki. A 6 + 6 millió forintot ő adta át készpénzben I.r.vádlottnek. Az első részletet egy ügyvédi irodában adta át neki egy megbeszélésen, de ebben a körben nem szeretne további információkat mondani. [213] I.r.vádlottnek 2019 decemberében 8 millió forintot adott át személyesen, készpénzben a csepeli ügyvédi irodájában. Ezt a pénzt azért adta neki, hogy egy bizonyos személy ellen indult, és akkor még folyamatban lévő büntetőeljárás megszüntetését elintézze az állítólagos hivatali kapcsolatai által. Egy olyan személyről van szó, aki ellen ez az eljárás folyamatban volt, aki benne van abban a felsorolásban, ami a jelen ügybeli gyanúsításban szerepel, de nem kívánta megnevezni őt, illetve az ezen történettel kapcsolatos további körülményekről sem nyilatkozott. Csak annyit mondott még el, hogy I.r.vádlott eredetileg 12 millió forintot kért ezért, amit nagy nehezen sikerült lealkudni 8 millió forintra, illetve, hogy I.r.vádlott 2019 decemberében Signal alkalmazáson keresztül hívta fel ezen üggyel összefüggésben, illetve, hogy a pénzt nemcsak a maga részére kérte, hanem hivatkozott arra, hogy abból az ügy megszüntetése érdekében tovább kell adnia a hivatali kapcsolatainak, de egyáltalán nem jelölte meg, hogy kiknek hova, illetve a saját részesedésének a mértékét sem határozta meg, és azt sem, hogy a többi állítólagos kapcsolatának mennyit kellene továbbadnia. [214] III.r.vádlott III.r. vádlott harmadik vallomásában korábban tett vallomásait fenntartotta. [215] I.r.vádlottrel történt első találkozása és a megállapodásuk körében pontosított. A legelső találkozásukkor még nem történt konkrét megállapodás közte és I.r.vádlott között, ugyanakkor I.r.vádlott már ezen alkalommal közölte, hogy havi díjazásért cserébe tud szolgáltatást nyújtani, információkat, adatokat szerezni, de ezen alkalommal fontos, hogy nem „ütötték le” a megállapodást, arra csak a következő találkozásuk alkalmával került sor, kb. két héten belül a bemutatkozó találkozó után. Ezen találkozó II.r.vádlott említett lakásán történt, ahol ö is jelen volt, és ,,sajnos” nem állíthatta, hogy nem szerzett tudomást a megállapodásról, mert ott volt és hallotta. [216] Kérdésre elmondta, hogy szerencsére semmilyen további egyéb jellegű kapcsolat nem volt közte és I.r.vádlott között. [217] A gépjárművásárlásokkal kapcsolatban a korábbi vallomásához képest annyiban pontosított, hogy először egy Toyota Yaris megvásároláshoz egészen pontosan 1,5 millió forintot adott I.r.vádlottnek. Ez valamikor 2018 év elején történt, I.r.vádlott WhatsApp üzenetben el is küldte az általa kinézett gépjárművet, egy bordó színű Yaris volt. Azt nem tudja, hogy az autót konkrétan megvásárolta-e vagy esetleg lízingelte, illetve azt sem tudja, hogy teljesen készpénzre vette-e vagy esetleg valamilyen arányban hitelre. I.r.vádlott először 1 millió forintot kért, aztán elkezdett variálni, hogy több pénzre lenne szüksége a gépjármű megvételéhez, és végül 1,5 millió forintot kért, amit oda is adott neki. [218] Az első 5-6 hónapban 2016 márciusától személyesen adta át a pénzeket I.r.vádlottnek II.r.vádlott lakásán. A találkozók szervezése dr. II.r.vádlott II.r.vádlottnnán keresztül történt, és az ö lakásán történtek a pénzátadások. Ezután I.r.vádlott az egyik találkozón közölte, hogy most már olyan kapcsolatban vannak, hogy innentől közvetlenül történhet egymás között a kapcsolattartás, nem kell a II.r.vádlottnnán keresztül. Többször is előfordult, hogy az I.r.vádlott és a II.r.vádlott elégé összevesztek egymással. [219] A másik gépjármű, aminek megvásárlására pénzt kért tőle I.r.vádlott, egy Toyota Corolla volt. Erre 3 millió forintot adott neki., pontosabban ő kért ennyit tőlem, és oda is adtam, jobbnak láttam odaadni. Emlékezete szerint I.r.vádlott Signal hívás keretében adta elő, hogy ezt az újabb gépjárművet is meg akarja vásárolni, 2019 kora ősze lehetett (jó idő volt, 15-20 fok) amikor a csepeli ügyvédi irodájánál megmutatta ezt az újabb autót, személyesen adta át neki a 3 millió forintot, mégpedig az ügyvédi irodájában, készpénzben. Ez az autó is bordó színű volt, illetve ez egy lépcsőshátú, Sedan forma volt. [220] A lakásügyekkel kapcsolatban, ahogy említettem két alkalommal adott pénzt I.r.vádlottnek, mindkét esetben az ő kérésére. Az első esetben lakásbérleti jog megszerzéséhez kért pénzt, az édesanyja részére akart egy ilyet megszerezni. Erre a célra 500 ezer forintot kért tőle 2018 év elején, kb. 1-2 héttel azután, hogy a Toyota Yaris megvásárlására 1,5 millió forintot adott neki. WhatsApp üzenetben küldte a kérését. Átolvasva az üzeneteket, pontosított, mert ténylegesen 500 ezret adott, és ennyit is juttatott el a Jocee által. [221] Lakásfelújításra 2018 második felében kért tőle I.r.vádlott nagyobb pénzösszeget, itt mintha lett volna alkudozás, és végül 3 millió forintot kapott tőle, az összeget készpénzben a Jocee útján juttatta el neki. Megjegyezte, hogy I.r.vádlott nem szeretett konfrontálódni, ezért inkább üzenetekben kért pénzt. [222] Ezután a teljes üzenetfolyamot áttekintette, ami WhatsAppon közte és I.r.vádlott között történt 2016 októbere és 2018 márciusa között, és erre nyilatkozott. [223] A 2016. október 05. napján 14:04 órakor általa küldött üzenet arról szól, hogy volt egy olyan gmail fiók, amihez nekem és I.r.vádlottnek is volt hozzáférése, és azt a célt szolgálta, hogy bizonyos kommunikációnak egyáltalán ne maradjon nyoma, bizonyos üzenetek csak piszkozatban, ebben a gmil fiókban legyenek elhelyezve, amit elolvasás után ki kellett törölni. Ez a megoldás I.r.vádlott ötlete volt, rajzuk kívül mások is hozzáfértek ehhez a fiókhoz, de a pénzátadásokhoz kapcsolódó releváns kommunikáció nem történt ebben a formában, az így történt kommunikáció alapvetően egy másik ügykörbe tartozik. [224] A 2016. október 05.napján 14:09 és 14:13 óra között történt üzenetváltás arról szól, hogy I.r.vádlott kérte azon cégek listáját tőlem, akiket le kellene kérdeznie a rendelkezésére álló nyilvántartásból. Erre azt válaszolta neki, hogy „ott vannak piszkozatban", „küldjem at emilben?”, illetve az üzenetből látható, hogy át is küldte. [225] Kérdésre elmondta, hogy nem emlékszem a megjelölt gmail fiók címére és jelszavára sem, illetve arra sem, hogy az ezen üzenetekben említett esetben pontosan mely e-mail címre küldte át I.r.vádlottnek a listát. Ebből a fiókból egyébként őt már kizártak, a jelszó eléggé összetett volt. II.r.vádlott nem használta ezt a gmail fiókot, amit egyébként I.r.vádlott és más (általa jelenleg megnevezni nem kívánt) személyek hoztak létre. [226] A 2016. október 05. napján 14:13 és 15:35 között történt üzenetváltások nem az általa eddig előadottakra, hanem más ügykörre vonatkoznak, amelyről nem nyilatkozott. [227] A 2016. október 05. napján 15:46 és 15:54 óra között történt üzenetváltások arról szólnak, hogy megkérdezte I.r.vádlottt, hogy megkapta-e az e-mailben átküldött lekérdezendő listát, illetve kibővítettem azt személy5 (aki egy könyvelő), majd I.r.vádlott erre reagált, hogy a listát is elkezdte lekérdezni, illetve személy5 is, majd másnapra ígért választ. személy5 lekéréséért plusz pénzt nem tudom, hogy fizetett-e dr. [228] A 2016. október 06. napján 12:04 és 12:32 közötti üzenetváltások arról szólnak, hogy I.r.vádlott az aktuális pénzátadást szervezte, mégpedig dr. II.r.vádlott II.r.vádlottnnához vasárnap estére 18:00-19:00 órára. [229] A 2016. október 08. napján 08:13 és 08:32 óra közötti üzenetváltások szerint az előbb említett találkozó végül 2016. október 08. napján 19:00 órakor történt meg. [230] A 2016. október 10. napján 19:19 és 20:28 óra, illetve 2016. október 13. 08:45 és 12:58 óra közötti üzenetváltásokat nem tudja kötni a gyanúsításban foglaltakhoz. Az ezen üzenetváltásban szereplő e-mail cím nem valószínű, hogy vezető NAV igazgatóhoz kapcsolódna. [231] A 2016. október 28. napján 13:43 és 13:46 óra közötti üzenetváltás kapcsán nem érti hogy mit értett I.r.vádlott irattár elemzéses értékelés alatt, hacsak nem a lekérdezendő cégek, személyek listáját, amit egyébként soha nem hívták így egymás között. Ezzel együtt elképzelhetőnek tartja, hogy ezzel az üzenettel valamilyen intézkedés látszatát próbálta kelteni. [232] A 2016. november 08. 22:31 órakor általa I.r.vádlottnek küldött üzenetek kapcsán nem emlékszik személy6 nevű emberre, ő is ellenőrizendő volt. [233] A 2016. november 09. napján 06:22 órakor történt üzenetváltás alapján I.r.vádlott nyugtázta az előző este adatlekérés céljából küldött kérést, illetve jelezte, hogy hétvégén majd megy dr. II.r.vádlott II.r.vádlottnnához, a 10-ei dátum közelsége miatt ekkor itt volt találkozó és pénzátadás is. [234] A 2016. november 15. napján 09:32 és 15:31 óra között történt üzenetváltásban látható, hogy ezen a napon egy frissített listát küldött, amit ö nyugtázott. [235] A 2016. november 26. napján 10:17 és 10:18 óra közötti üzenetváltásban bukkan fel először a vezető NAV cég38 igazgatóra történő utalás I.r.vádlott részéről, aki ebben az üzenetben, ebben a formában vetette fel, hogy lenne a NAV PEl-nél kapcsolat, illetve még egy fontos dolgot közölt, hogy a továbbiakban dr. II.r.vádlott II.r.vádlottnnát hagyjuk ki a kettőjük közötti kapcsolattartásból. A válaszolt üzenetemből látható, hogy a PEl-s kapcsolaton történő „dolgozásra”, vagyis, hogy I.r.vádlott használja ki ezt a kapcsolatot, egyből örömmel, igennel reagáltam, hiszen egyébként ez volt, ami igazán érdekelt. A másik válaszüzenetéből szerinte látszik egy igazán fontos körülmény, miszerint egyetértettem azzal, hogy a II.r.vádlottnnát kihagyják a kapcsolatukból, mivel úgy ítélte meg, hogy nincs is szerepe az együttműködésükben. [236] A 2016. november 28. napján 14:15 és 14:26 óra közötti üzenetváltásban látható, hogy I.r.vádlott ekkor közölte vele, hogy a NAV cég38-s kapcsolatának mennyi lenne a díjazása, itt azt adta elő, hogy először 500 ezer forintot kellene adnia a PEl-s kapcsolatnak egy első alap áttekintésért a cégek vonatkozásában, majd ezt követően a havi díjazása 200 ezer forint lenne, ami két számla (egy-egy cég egy-egy számlája vagy összesen két számla) rendszeres havi ellenőrzését foglalná magában, míg minden továbbá számla havi rendszeres ellenőrzése további 100 ezer forint/hó lenne. I.r.vádlott utalt arra is, hogy az elhárítás egyedi módon történne, vagyis, hogyha probléma lenne valamelyik cég számlájával, akkor annak megoldásáért plusz pénzt kellene fizetnie neki, illetve a PEl-s kapcsolatnak. Látható az üzenetekben, hogy ezúttal már a saját lakására hívta meg, és megadta a címét (tartózkodási helye). [237] A 2016. november 30. napján 13:19 és 22:14 óra közötti üzenetváltásokból látható, hogy az előbb említett üzenetváltás nyomán ezen a napon 22:15 óra körüli időben ért oda I.r.vádlott csepeli lakásához. Vitte neki a szokásos havi díját átadni, ami ekkor már 500 ezer forint volt. Látható, hogy még napközben küldött I.r.vádlottnek egy képernyőfotót cég16 adataival, azért, hogy lekérdezze. Nem emlékszik, hogy ki volt az a hölgy, és arra sem, hogy I.r.vádlott bármilyen visszacsatolást adott-e vele kapcsolatban. [238] A 2016. december 01. napján 07:05 és 15:18 óra közötti üzenetváltásokban látható, hogy átküldte I.r.vádlottnek a cég3, a cég7 és a cég29 két-két bankszámlájának a számát, mégpedig ezt azért, hogy a NAV PEl-s kapcsolata az első áttekintés keretében az 500 ezer forint ellenében, ellenőrizze áttekintőleg ezeket a számlákat. I.r.vádlott nyugtázta a kérést, majd délután visszajelzett, hogy jól ment, gondolom ezzel arra akart utalni, hogy sikerült az áttekintő ellenőrzés, aminek látható, hogy még jobban örült. Az itt átadott 500 ezer forint azért nem szerepel az általa becsatolt Excel táblában, mert abban csak a havi rendszeres kifizetéseket rögzítette, az egyedi, eseti kifizetéseket (így ezt az indulódíjat vagy 1-1 eseti lekérdezés díját vagy a nagyobb összegű eseti pénzátadásokat) nem rögzítette. [239] A 2016. december 02. napján 22:16 órakor történt üzenetváltásban arról van szó, hogy I.r.vádlott arra kért meg, hogy helyette fizessen ki egy vezető nevű ügyvédnek 100 ezer forintot, melyért I.r.vádlott felajánlotta, hogy cserében majd valamit tud neki nyújtani. Látszik a 2016. december 07. napján 12:32 és 12:44 óra közötti üzenetváltásból, illetve az is látszik, hogy kifizette ezt. Ezen üzenetekből látszik az is, hogy az ezt követő hétfői napra, estére találkozót beszéltek meg I.r.vádlott lakására pénzátadás céljából, illetve megkérdezte, hogy nincs-e gond. Itt kissé össze-vissza beszélt. [240] A 2016. december 12., 13. és 14. napján történt üzenetváltások szerint 2016. december 12-én estére egyeztettek le I.r.vádlott lakásához pénzátadós találkozót. Ez a találkozó megtörtént (ha elmaradt volna, akkor annak itt az üzenetekben nyoma lenne). 2016. december 13. napján I.r.vádlott este írt neki, hogy küldje el az emberét (ez volt a Jocee) a KNYF hivatali épületébe, aminek megadta a címét is, meghatározta, hogy az embere a biztonsági őröknél szóljon, hogy hozzá érkezett, és majd ő a büfében átveszi a pénzt. Látszik az üzenetekből, hogy I.r.vádlott próbált arra utalni, mintha a velem személyesen történő találkozása az kockázatos lenne (itt arra gondol, hogy az állítólagos átvilágítására próbált utalni), és ezért I.r.vádlott azt is meghatározta, hogy a következő hónapokban ne ő találkozzon vele. Utalt arra is, hogy ad egy másik telefonszámot baj esetére, de végül semmilyen telefonszámot nem adott. Ez az üzenetváltás arról az 500 ezer forintról szólt, amit az első áttekintésért kért I.r.vádlott arra hivatkozva, hogy azt a NAV PEl-s kapcsolatnak továbbítja a céges számlák első átnézéséért. A 2016. december 14-ei üzenetváltásból látható, hogy ezen a napon 14:00 óra körüli időben járt alkalmazott a KNYF épületében, és itt ekkor adta át az említett 500 ezer forintot I.r.vádlottnek aki azt visszaigazolta. Az üzenetek értelme alapján a Jocee útján küldött nekem valamit. [241] A 2016. december 30. napján történt üzenetváltások szerint I.r.vádlott ezen a napon magától dobta be a cég2, ami az ő egyik cége volt akkor. Tudta, hogy van ez a cége, és felhozta, hogy az ügyészségnek vizsgálnia kell az ilyen szociális szövetkezeteket. Ezzel a szövetkezettel semmi gond nem volt, arra gondol, hogy I.r.vádlott valahogy próbálta a nem létező tevékenységét láttatni. Az üzenetekben látszik, hogy I.r.vádlott úgy adta elő magát, mint aki éppen a cég3 Kft-t ellenőrzi valamilyen hatósági nyilvántartásban, és azt jelezte vissza, hogy minden rendben van vele, de valójában az állítólagos lekérdezésről semmiféle adatot, iratot nem kapott tőle. Az üzenetváltásban látszik, hogy személy7 vonatkozásában megkérdezte I.r.vádlott, hogy ő doktor-e, hogy pontosan tudja azonosítani a lekérdezésben, illetve, hogy tájékoztatott, hogy csak egy balesetben volt érintett, de más egyebet nem talált róla. Szerinte ezen ügy összes iratát megkapta, amit később ledarált. Az üzenetváltás végén még látható, hogy I.r.vádlott előrevetítette, hogy NAV PEl-s információkkal kapcsolatban majd keresni fogja. személy7t azért akarta ellenőriztetni I.r.vádlottrel, mert ekkoriban egy banális adminisztratív hiba miatt eltiltották öt az ügyvezetéstől és őt kérte meg, hogy az eltiltás időszakára vegye át a cégének az ügyvezetését, és látni akarta, mit vállal el. [242] A 2017. január 05. és 2017. január 25. közötti üzenetváltások a cég1-vel kapcsolatosak, amely cég nem tartozik az ő érdekkörébe, a cég jogtanácsosa II.r.vádlott. Az üzenetekben szereplő ügynek a háttere annyi, hogy a cég1 kapott egy névtelen levelet, ami olyan volt, mintha egy volt alkalmazottjuk küldte volna, és ami arról szólt, hogy ez az illető mindenféle állítólagos visszaéléssel kapcsolatban fel akarja jelenteni a cég1 a NAV-nál. Egyébként maga a Kft. feljelentést tett az ismeretlen levélíró ellen a rendőrségen. II.r.vádlott kérte meg, hogy ellenőriztesse le I.r.vádlottrel azt, hogy a névtelen bejelentő állítólagos feljelentés nyomán indult-e NAV- os eljárás a cég1 ellen. A II.r.vádlott ezért sem neki, sem I.r.vádlottnek adott vagy ígért pénzt. Úgy volt vele, hogy mivel az ő cége a cég is akár érintett lehet, mivel alvállalkozója voltunk a cég1-nek, megpróbálta azt, hogy I.r.vádlott a kettőnk megállapodása, együttműködése keretében a rendszeres, havi díjazás keretében ellenőrizze le ezt. [243] Ekkorra egyébként I.r.vádlott és II.r.vádlott már teljesen össze volt veszve. Ez látható is a 2017. január 06.napján történt üzenetváltásból, amikor is I.r.vádlott közölte, hogy - utalva a cég1-s dologra - hogy ez dr. II.r.vádlott II.r.vádlottnnához köthető, ezért nem csinálja meg. Erre közöltem vele, hogy az ő cége is érintett lehet, ha ezt nem teszi meg, akkor beszünteti az együttműködést. [244] II.r.vádlott ugyanakkor megkérte, hogy adjon még egy esélyt a dolognak, mert a cég1-nél eléggé meg voltak ijedve. Emiatt kerestem meg 1 hét elteltével, 2017. január 13. napján I.r.vádlottt. Látható az ezen napi üzenetváltásból, hogy a lakásán volt egy találkozó, aztán a következő napokban történt üzenetváltások alapján látható, hogy átküldte neki azt az e-mailt, amit a névtelen személy küldött a cég1-nek, és látható az is, hogy végül sikerült megállapodnia I.r.vádlottrel arról, hogy a megállapodásunk keretében lekérdezi a cég1-t érintő ügy esetleges adatait. [245] A 2017. január 17., 18. és 19. napján történt üzenetváltásokból látható, hogy I.r.vádlott a rendelkezésére álló nyilvántartásokban nem a cég1-t érintő esetleges NAV-os ügy vonatkozásában kutakodott, hanem a cég1 által a BRFK XIV. Kerületi Rendőrkapitányságon zaklatás vétsége miatt a névtelen személy ellen tett feljelentés adatait próbálta ellenőrizni. I.r.vádlott valahogy nem találta ezt a rendőrségi ügyet, végül ő küldte meg neki lefényképezve a II.r.vádlott által rendelkezésre bocsátott feljelentés elutasító határozatot. Az üzenetekből látható, hogy felhívta I.r.vádlott figyelmét arra, hogy a NAV-os vonal érdekel, az a lényeg. Az üzenetekben hivatkozott arra is I.r.vádlott, hogy a továbbiakban a nem nyílt adatokat nézi át, de fogalma sincs, hogy itt mire gondolt. Soha nem részletezte neki, hogy nem nyílt, vagy minősített adatokhoz hozzá fér-e, vagy azokat tudja-e neki ellenőrizni. [246] A 2017. január 20. és 23. napján történt üzenetváltásból látható, hogy I.r.vádlott elkezdett arra hivatkozni, hogy a cég1 budapesti székhely alapján illetékes a NAV Közép-magyarországi Igazgatóságánál vannak ismerősei, és hogy ott majd beszél ezekkel a kapcsolataival, próbál tőlük információkat szerezni, mivel „nyíltba” nem talált semmit. [247] A 2017. január 24. napján történt üzenetváltásokból látható, hogy I.r.vádlott arra hivatkozott, hogy valamilyen zárt rendszerben vagy iratokban kell kutakodnia, ő pedig arra volt kíváncsi, hogy a NAV-nál tud-e információt szerezni. Itt kezdett el I.r.vádlott hivatkozni arra, hogy három NAV Közép-magyarországi kapcsolata is van, akiknek összesen 400 ezer forintot kellene adnia, illetve I.r.vádlott a maga részére is kért 100 ezer forintot, azzal, hogy valamit vennie kellene a kontakt barátnőjének (gondolom itt valami NAV-os barátnőjére próbált utalni). Az üzenetekből látható, hogy összesen tehát 500 ezer forintot kért I.r.vádlott a cég1-t érintő (nem is biztos, hogy létező, de éppen ezt akartam megtudni) feljelentés, illetve ügy lekérdezéséért, ellenőrzéséért. A három NAV-os kapcsolat, akire hivatkozott, és akik részére pénzt kért, a NAV cég38 valamilyen főosztályvezetője, aki részére 200 ezer forintot kért, a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóság valamilyen embere, és valamilyen NAV kockázatkezelés embere, akiknek 100-100 ezer forintot kért. Fogalma sincs, hogy kik ezek az állítólagos kapcsolatok, valószínűleg nem is léteztek. Az üzenetekből látható, hogy I.r.vádlott itt még azt is előadta, hogy elintézi ezen pénzekért cserébe, hogyha nincs is információ éppen aktuálisan az engem érdeklő ügyről, akkor is visszajelezzenek a NAV-osok fél éven belül. A 2017. január 25. napján történt üzenetváltásból látható, hogy nem fogadtam el I.r.vádlott imént kifejtett ajánlatát. [248] A 2017. január 31. és február 01. napján történt üzenetváltások megint valami színjátékról szólnak, amit I.r.vádlott adott elő, felvezetett valamit, mintha az őt érdeklő cégekhez kötődő valamely személlyel kapcsolatban hatósági mozgolódás lenne, de a tisztázásra irányuló kérdésekre nem adott értelmes választ, hanem minden konkrétum nélkül gazdasági és hivatali kapcsolatokra utalgatott. Aznapra, estére megbeszéltek egy találkozót, elment hozzá a lakására, de semmi értelmeset nem adott elő. Gyakorlatilag csak a saját szerepét próbálta hangsúlyozni. Ez az alkalom nem pénzátadós volt. [249] A 2017. február 06. és 09. napján történt üzenetváltások egy szokásos havi pénzátadás szervezéséről szólnak. Látható, hogy február 09-én este ment el I.r.vádlotthez a lakására a pénzátadás végett. [250] A 2017. március 08. és 09. napján történt üzenetváltásokból az látható, hogy egy egyedi adatlekérést kért I.r.vádlotttől. személy8t kérte ellenőrizni a nyilvántartásokban. Ez az illető II.r.vádlott egyik kiemelt ügyfele. II.r.vádlott kért meg, hogy kérdeztessem le I.r.vádlottrel. A II.r.vádlott ezért a lekérésért sem adott vagy ígért pénzt neki, vagy I.r.vádlottnek, akinek egyébként külön én sem fizettem ezért. Betudták a havi keretbe. Az üzenetekből még látható, hogy az aktuális pénzátadásra 2017. március 13. napján került sor az esti órákban I.r.vádlott lakásán. [251] A 2017. március 30. napján történt üzenetváltásból látható, hogy I.r.vádlott külön megkérdezte, hogy az adatlekérésekkel kapcsolatban van-e éppen valami különleges kérése, vagy csak a szokásos lista szerinti lekérdezéseket csinálja meg. Továbbá felvetette a már korábban említett Secphone telefon készülék esetleges használatát. [252] A 2017. április 04. napján történt üzenetváltásban szó van egy másik ügykörről, aminek kapcsán I.r.vádlott adatokat ígért és 2017. április 18. napjára találkozót beszéltek meg, de erről nem kívánt nyilatkozni, illetve leegyeztették a szokásos havi pénzátadás időpontját 2017. április 10. napján, estére. [253] A 2017. április 10. napján történt üzenetváltásokban szereplő cég32 fogalma sincs, hogy milyen cég. A beszélgetésből látható, hogy aznap 21:00 óra körül ment el I.r.vádlott lakására, és adta át neki a havi pénzét. [254] A 2017. április 11. napján történt üzenetváltás a lakásfelújításra kért 3 millió forintról szól. Tehát ez a történet nem 2018-as, erre rosszul emlékezett, hanem 2017. április-májusában történt. Az április 10-ei, esti szokásos havi pénz átadásakor I.r.vádlott szóban vezette fel azt a lakásán, hogy 3 millió forintot kér lakás­felújításra, és végül abban állapodtunk meg, hogy két részletben kapja meg az összeget, másfél-másfél millió forintot kap, az elsőt még rögtön azon a héten, a másodikról pedig elsőre azt mondta, hogy az ráér pár hetet. 2017. április 17. napján küldött üzenetet I.r.vádlott, hogy a KNYF épületébe juttassa el neki az első részletet még azon a héten csütörtök délig, a másodikat pedig május 03. napján. Azt nem tudja, hogy mire utalt az üzenetben azzal, hogy Joceet (alkalmazottet) az iratokkal együtt várja, illetve azt sem tudta megmondani így utólag, hogy mit köszönt meg az üzenetben. [255] Ezt követően a tárgyaláson is úgy nyilatkozott, hogy bűnösnek érzi magát, korábbi vallomásait is fenntartotta, megbánását fejezte ki. Egyedül az ügyészség mértékes büntetési indítványát nem tartotta elfogadhatónak. [256] Dr. személy16 vallomása kapcsán rövid észrevételt tett. Amikor a dr. személy16 tanú elmondta neki 2022 márciusában, hogy visszaélt a bizalmával és mindezekkel az információkkal az ügyészséghez fordult, nem esett jól neki, de akkor benne már régóta tartott egy folyamat, nyomta a lelkiismeretét, ami történt. Ezzel kapcsolatban a végleges döntést akkor hozta meg 2021 októberben, amikor a harmadik fia is megszületett, egy válaszút elé is ért, akár azt is megtehette volna, hogy mindazokat a bizonyítékokat, amiket később önkéntesen becsatolt, azokat eltűnteti, megsemmisíti. A személy16 úr árulása ellenére is úgy döntött, hogy ettől meg szeretne szabadulni, de nélküle nem lenne az ügy. [257] I.r.vádlott I.r. vádlott vallomása kapcsán észrevételt tett. Meghallgatva őt, újra kijelentette, hogy korábbi vallomásait ugyanúgy fenntartja. I.r.vádlott számtalanszor emlegeti személy16ot, akit 2020 tavaszán ismert meg és dolgoztott utána vele valamennyi ideig. Viszont ez teljes egészében I.r.vádlottrel történt együttműködésük után történt. Azok a hivatkozások, amik elhangzottak, hogy már a 2017-es évszám mentén ő megemlíti személy16ot, neki lehet, hogy volt vele kapcsolata, de III.r.vádlott 2020 tavaszán ismerte meg személy16ot. A másik idősíkbeli elcsúszás szerinte ügyvéd1 ügyvéd asszony. Az idős ügyvéd hölggyel valóban dolgozott együtt és volt egy olyan időszak, amikor a cég a saját tulajdonában lévő székhelyén volt az ő ügyvédi székhelye is. Ez talán 2018-19 lehetett. Ezen időszakban dolgozott együtt ügyvéd1, viszont amikor befejezték vele az együttműködést, akkor megszűnt a székhelye is náluk. Valószínűsíthetően ezért keresett új székhelyet, de akkor már nem dolgoztunk együtt, vitatta, hogy ő ilyen célból adott volna át I.r.vádlott összeget, hogy az a ügyvéd1 a bérleti díja. Továbbá személy16 soha nem volt cégeinek vagyonkezelője. Valamint a Secfone-s üzenet az úgy zajlott le, ahogyan azt a WhatsApp üzenetek is alátámasztják, hogy egyszer csak I.r.vádlott ezt bedobta, de nem ő mondta neki, nem ő kérte őt. Fenntartotta, hogy I.r.vádlott számtalan alkalommal hol kérkedett, hol pedig konkrétan fenyegetőzött a szerteágazó ügyészi kapcsolatrendszerével nem csak az ügyészi működése alatt, hanem az azt követő időszakban is, amikor már ügyvédként tevékenykedett. Ezeket a neveket, amik elhangzottak folyamatosan emlegette. [258] A bíróság III.r.vádlott III. r. vádlott vallomása kapcsán az alábbiakat emeli ki: vallomása összhangban áll az I. vádpontban rögzített tényekkel, vallomásában részletesen beszámolt a I.r.vádlott I. rendű vádlottal való megismerkedéséről, korrupciós megállapodásukról, annak változásáról, kapcsolattartásukról, a rendszeres és eseti korrupciós pénzek összegéről, a rendszeres összegek emeléséről, az eseti pénzek okáról, a pénzek átadásának körülményeiről, helyeiről, időpontjairól, alkalmazott e körben kifejtett tevékenységéről, az I. rendű vádlott állított hivatalos kapcsolataira való hivatkozásairól, a lekérdezni kért cégekről és személyekről, azok kapcsolatáról és a rájuk vonatkozó adatszerzési igény és adatlekérdezés okairól, valamint II.r.vádlott II. rendű vádlott közvetítő-segítő szerepéről és a korrupcióról való tudomásáról. A bíróság ezért is tartotta indokoltnak vallomásának részletesebb ismertetését. [259] Kiemelendő vallomásából, hogy kifejezetten hatósági ügyekről való információszerzési céllal ismerkedett meg I.r.vádlott I. rendű vádlottal, aki anyagi gondokkal küszködött és a korrupciós kapcsolatuk során ha nem kapta meg amit akart, egyre fenyegetőzőbb-követelőzőbb lett, ezek egybehangzanak II.r.vádlott II. rendű vallomásával, és cáfolják e körben I.r.vádlott I. rendű vádlott vallomását. II.r.vádlott II. rendű vádlott magától ajánlotta neki I.r.vádlott I. rendű vádlottat ügyészi kapcsolataként, mint akivel érdemes lenne megismerkednie, hasznos kapcsolat lehet, mert információkkal rendelkezhet, de esetleges ellenszolgáltatásról nem beszélt, viszont a korrupcióról tudott. Nemcsak megjelölte azon személyeket, akikről a vádirati tényállásban is rögzítettek szerint NetZsaru-s iratot kapott I.r.vádlott I. rendű vádlottól, még azt is megjelölte, hogy milyen ügyekre vonatkoztak az iratok. Elmondta azt is, hogy a kapcsolatuk során néhány alkalommal összesen 2-3 millió forint pénzkölcsönt valóban adott I.r.vádlott I. rendű vádlottnak, aki egyrészt sosem fizette vissza azokat, másrészt ezen pénzek nem a vádiratban jogtalan előnyként megjelölt összegek. [260] III.r.vádlott III. rendű vádlott vallomásának elfogadhatóságát és hitelességét erősíti, hogy az által megjelölt valamennyi cégre és személyre vonatkozó lekérdezés az általa említett rendszerességgel azonosítható volt, így I.r.vádlott I. rendű vádlott egyetlen védekezése sem foghat helyt az I. vádpontba foglalt adatlekérések körében, mivel ha csak felderítési vagy önvédelemi célból végzett lekérdezéseket, III.r.vádlott III. rendű vádlott nem tudhatott ezen lekérdezésekről (amiket mégis megjelölt és egytől-egyig szerepelnek a NetZsaru adatok között), ha pedig I.r.vádlott I. rendű vádlott csak néha végzett lekérdezéseket III.r.vádlott III. rendű vádlott kérésére, a III. rendű vádlott nem tudhatta előre, hogy valamennyi általa megjelölt cég és személy lekérdezése azonosítható lesz, mégpedig az általa megjelölt rendszerességgel. [261] Dr. személy16 tanú első alkalommal a befolyással üzérkedés büntette és más bűncselekmények miatt gyanúsított1 és társai ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen ügyszám7 számon folyamatban lévő bűnügyben gyanúsítottként az alábbiakat adta elő: [262] Egy vesztegetéssel kapcsolatos szervezet létéről, felépítéséról, az abban részt vevő személyekről, cégekről, azok pontos szerepéről és működési mechanizmusáról vannak konkrét információi, ,,a szervezet” 2016 márciusában jött létre., az egyik vezetője I.r.vádlott volt ügyész. A szervezet működésében részt vesz vezető NAV igazgató, és személy21, volt NAV osztályvezető. E bűncselekményekhez köthető egy III.r.vádlott nevű személy, akihez köthető cégek védelmi pénzeket fizettek I.r.vádlottnek azért, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség teljes adatállományából, továbbá a RobotZsaru rendszerből rendszeresen adatokat kérjenek le, továbbá kísérjék figyelemmel e cégek, és a hozzájuk köthető személyek vonatkozásában az esetleges büntetőügyek alakulását. A rendszerben vezető és személy21 a hatósági kapcsolatokért volt felelős, a cégeket érintően az adóhatósági eljárásokat kísérték figyelemmel, eljárás esetén azokat befolyásolták. Mivel I.r.vádlott előtt ismertek voltak azok a cégek és magánszemélyek, akik nevében védelmi pénzek átadására került sor, III.r.vádlotton és az ő unokatestvérén, alkalmazotten keresztül I.r.vádlottnek és a NAV vezetőknek, ezért voltak olyan esetek is, hogy I.r.vádlott ezen cégek és magánszemélyek esetében arra hivatkozással kért pénzt, hogy ezen személyek és cégeik vonatkozásában titkos adatszerzések folynak, és hogy ö ezeket megszünteti. Beszámolt egy 12 millió forintos, egy 8 millió forintos és egy 20 millió forintos kifizetésről. 2016 márciusától 2016 júniusáig I.r.vádlott III.r.vádlotttól és körétől havonta 200 ezer forintot szedett be védelmi pénzként. 2016 júniusától 2016 novemberétől havi 500 ezer forintot, majd 2016 novemberétől 2020 márciusáig havi 1 millió forintot. Ezen 1 millió forintokból I.r.vádlott állítása szerint 500 ezer forint jutott I.r.vádlottnek és 500 ezer forint vezető. [263] I.r.vádlott tudomása szerint 2019 szeptemberében távozott az ügyészségről. Ennek ellenére III.r.vádlott és köre 2020 márciusáig is fizette a havi 1 millió forintos védelmi pénzeket. Ezt úgy érte el I.r.vádlott, hogy a még meglévő ügyészi kapcsolataira hivatkozott, akiken keresztül tud segíteni. Ezek a személyek III.r.vádlott elmondása szerint vezető2, vezető4 és vezető3 voltak. Rájuk hivatkozott I.r.vádlott, mint akikkel nagyon jó kapcsolatban van. Tudomása van tehát arról, hogy I.r.vádlott ezen pénzek ellenében az ügyészségen lekérdezéseket hajtott végre, illetve arról, hogy ezen pénzeket III.r.vádlotttól, illetve alkalmazotttől borítékokban az ügyészség portáján, vagy a Népligeti aluljáróban a gyros-os környékén, a csepeli lakásán vette át, továbbá előfordult olyan eset is, hogy Csepelen, a lakása alatt lévő optikusnál hagyták ott a pénzt. A lekérdezésekről I.r.vádlott RobotZsaru anyagokat is adott át III.r.vádlottnak, ezek nála vannak. Az üzenetek 2016. októbertől 2018. márciusáig állnak rendelkezésre. Utána áttértek a Signal alkalmazásra, 2020-tól pedig áttértek a Telegram alkalmazására. [264] A lekérdezésekkel érintettek a következők: cég, munkahely1, cég2, cég3, cég29, cég4, cég7, cég17, cég18, cég19, cég20., cég33, cég34, cég35, cég36. E cégek közül I.r.vádlott és ügyvédi köre strómanok ügyvezetésével az alábbi cégeket hozták létre: cég17, cég18, cég19, cég20. A cég33-ben I.r.vádlott unokatestvérének a felesége ügyvezető1 volt az ügyvezető. E céggel kapcsolatban később problémák jelentkeztek, 2020 januárjában ugyanis adóhatósági eljárás indult e cég ellen. Ebből derült ki III.r.vádlotték számára, hogy a hivatkozások valótlanok. A cég7-vel kapcsolatban be tudok számolni egy olyan esetről, amikor I.r.vádlott 2018 év elején szólt ezen céggel kapcsolatban III.r.vádlottnak, hogy az ügyvezetője ellen titkos adatszerzés folyik a NAV-nál, amelyet I.r.vádlott vezető Gábołtól tud, és amely titkos adatszerzés megszüntetéséért I.r.vádlott 20 millió forintot kélt III.r.vádlotttól, és amelyért végül 12 millió forint került kifizetésre. A másik két cég volt az cég19 és az cég20., amelyek nevében az egyik esetben 8 millió, a másik esetben 20 millió forint kifizetésére került sor a NAV vizsgálatok befolyásolásáért. [265] A 12 magánszemély, akik vonatkozásában szintén lekérdezésre került az ügyészségen I.r.vádlott által a következők: III.r.vádlott, alkalmazott, vezető6, személy, személy1, személy3, személy7, személy9, személy13, személy24, személy25 és személy26. Az én tudomásom szerint vezető6 vonatkozásában titkos adatszerzéssel érintett iratokat adott át III.r.vádlottnak I.r.vádlott, míg személy7 esetében közlekedési bűncselekménnyel kapcsolatos ügye vonatkozásában adott át iratokat. Ezen bűncselekményekből I.r.vádlott minimum 50 millió forintot realizált. A cég37, amely cég személy21hoz és dr. személy17 köthető, 87 millió forint + áfa összeget kapott. III.r.vádlott e vonatkozásban nyilvántartással is rendelkezik. [266] A kapcsolattartásról annyit tudott elmondani, hogy 2019-ben ukrán SIM kányákhoz köthető Signal alkalmazáson kommunikáltak egymással, továbbá létrejött több közös gmail fiók is, továbbá személyes találkozókra került sor az elkövetői kör között a cég irodájában, az Astoriánál lévő Burger Kingben, a Westend Leroy-ban, továbbá I.r.vádlott csepeli irodájában. [267] „III.r.vádlotthoz köthető a cég, mely cég milliárdos tételben üzletviteli tanácsadással, emellett információtechnológiával is foglalkozott. III.r.vádlott gyermekkori barátja egy II.r.vádlott Márk nevű személy, akinek a felesége II.r.vádlott, és aki a cég1 jogásza. Az III.r.vádlotthoz köthető cég és e cég között túlszámlázással kapcsolatos probléma merült fel, amely problémát észlelve III.r.vádlott biztosítékot, védelmet keresett. II.r.vádlott régóta ismerte I.r.vádlottt, így ő hozta össze őket egymással, melynek során I.r.vádlott II.r.vádlott és III.r.vádlott között valamikor 2015. decemberében vagy 2016 januárjában a Budapest, XI. kerület Trófea Étteremben egy megbeszélésre került sor, onnan volt a kapcsolatuk. [268] Újra részletezte, hogy a kérdezésekért cserébe cserébe III.r.vádlott 2016 elejétől 2016 májusáig havi 200 ezer forintot fizetett, majd 2016 júniusától ez a díj 500 ezer forint/hóra emelkedett. III.r.vádlott ezt terjesztette az ismerősei körében, így történtek olyan lekérdezések is, amelyek nem rendszeresek, hanem eseti jellegűek voltak, és amelyekért I.r.vádlott külön díjazásra tartott igényt. [269] Az általa csatolt üzeneteken is ismertette. [270] 2016. október 5. napján 14:09 órakor III.r.vádlott azt írta I.r.vádlottnek, hogy a korábbi cégekkel kapcsolatban ott vannak piszkozatban, és hogy küldje-e át emailben. Ezen üzenettel kapcsolatban annyit szeretnék megjegyezni, hogy a piszkozatban kifejezés arra utal, hogy III.r.vádlott gmail fiókjában piszkozatban meg vannak ezek az üzenetek és ő ezeket rendelkezésre is tudja bocsátani. [271] 2016. október 13. napján III.r.vádlott azt az üzenetet írta I.r.vádlottnek, hogy „kéne vezető mobilszáma, hogy meglegyen”. Az üzenetben szereplő vezető nevű személy vezetőral, az általam már említett NA V vezetővel azonos. [272] 2016. november 15-én III.r.vádlott elküldte I.r.vádlottnek azon magánszemélyek és cégek listáját, amelyek magánszemélyeket és cégeket I.r.vádlott ellenszolgáltatásén, havi rendszerességgel III.r.vádlottnak lekérdezett. [273] 2016. november 26. napján 10:17 órakorI.r.vádlott azt az üzenetet küldte III.r.vádlottnak, hogy van egy cég38-is kapcsolata, és hogy ezen túl közvetlenül tartsák a kapcsolatot, mivel szeretné II.r.vádlottt kiiktatni az életéből. A cég38-s kapcsolat vezetőra utalt, míg II.r.vádlott azonos dr. II.r.vádlott II.r.vádlott, aki ügyvédként tevékenykedik. [274] 2016. november 28. napján 14:15 órakor I.r.vádlott azt az üzenetet juttatta el III.r.vádlotthoz, hogy „december 1-én megyek a kontakthoz, 500 az áttekintés, utána havi 200 két számlaszámra. Minden további 100/hó.” Ezenfelül azt is közölte vele, hogy „elhárítás egyedi módon, a többi szóban, ha akarod számok és pénz szerda estig". Ezen üzenetben lényegében a cég38-s kapcsolat, vagyis vezető munkájának díja kerül megjelölésre, mely szerint neki is havonta 500 ezer forint a tarifája, továbbá két magadott bankszámlaszámra lekérdezés esetén további 200 ezer forint, és minden további lekérdezés esetén 100 ezer forint/hó. [275] III.r.vádlotttól és alkalmazotttől tudja, hogy a pénzátadásokra minden hónap 9. vagy 10 napja környékén került sor. Abban az esetben, amikor ezekre a Központi Nyomozó Főügyészség épületében került sor, akkor azok úgy történtek, hogy általában alkalmazott bejött az ügyészség épületébe, vagy a büfé helyiségbe, ott találkozott I.r.vádlottrel, egy könyvben elhelyezte a pénzt tartalmazó borítékot, majd a könyvet átadta I.r.vádlottnek, aki felment vele a szobájába, megszámolta a pénzt, majd a lekérdezések anyagát tartalmazó borítékot átadta alkalmazottnek. III.r.vádlotttól tudom, hogy a lekérdezések Netzsarus és Robotzsarus lekérdezések voltak I.r.vádlott részéről, azonban ezek anyagait III.r.vádlott időközben, elővigyázatos okokból megsemmisítette. [276] A 2016. november 28. napján 14:23 órakor történt üzenetváltásban a tartózkodási helye szám alatti saját ingatlana címét adta meg I.r.vádlott III.r.vádlottnak a találkozójuk helyszínéül. [277] 2016. december 1-jén az üzenetek szerint III.r.vádlott elküldte I.r.vádlottnek a cég3, a cég7 és a cég29 bankszámlaszámát, mely bankszámlaszámok alapján hajtotta végre vezető és személy21 a lekérdezéseket. [278] III.r.vádlott és I.r.vádlott között mind a mai napig anyagi elszámolási viszony áll fenn, így e célból ők többször találkoznak. Zsarolás is megjelent ebben, erre utalást a 2018. február 14. napján 14:36 órakor III.r.vádlott által küldött üzenet és a 2018. február 18. napján 22:20 órakor I.r.vádlott által III.r.vádlottnak küldött üzenet, melyben I.r.vádlott azt adta elő, hogy a vezető mondta azt, hogy III.r.vádlott azt hiszi, hogy csak le akarják húzni, és ekkor I.r.vádlott közli vele, hogy ezt miéit is tenné, hiszen vele nagyon gáláns volt. [279] 2016. december 13. napján I.r.vádlott a 20:00 órakor és a 20:02 órakor küldött üzeneteiben azt közölte III.r.vádlottsal, hogy munkája után akcióba kell menjen, és hogy betudná-e küldeni III.r.vádlott az emberét 09:00-15:00 óra között, és hogy ad neki egy borítékot a teendővel. Ezen üzenetekben közölte azt is, hogy az ügyészség cím1 szám alatti épületében keresse, le fog menni, és a büfében elintézi, és közölte azt is, hogy a következő 4 hónapban személyes találkozó kizárva, maximum egyeztetés fordulhat elő dr. személy17éknál az irodában. [280] 2016. december 14. napján 12:03 órakor I.r.vádlott III.r.vádlottnak azt az üzenetet írta, hogy lehet-e tudni, hogy mikorra várható az embere. III.r.vádlott 12:04 órakor azt a választ adta, hogy kb. 13:00-14:00 óra között. Ezt követően 14:30 órakor I.r.vádlott azt válaszolta III.r.vádlottnak, megkapta, és amit pedig átküldött, azt estefelé megbeszélhetik. Ez a beszélgetés III.r.vádlott elmondásából arról szól, hogy alkalmazott járt bent az ügyészségen pénzátadás céljából, és a pénzátadás, és a lekérdezések anyaga átadásra került. [281] A 2016. december 30-án történt üzenetváltásokban említésre került a cég2, a cég3 és személy7, amely cégekre és magánszemélyre I.r.vádlott aznap lekérdezett. I.r.vádlott részéről megfogalmazásra került az is, hogy személy7 vonatkozásában az adatbázisokban csak egy balesetet talált. [282] A 2017. január 17. napján 14:20 órakor III.r.vádlott által megjelölt cég1-vel kapcsolatban már említettem, hogy az dr. II.r.vádlott II.r.vádlottnnához köthető, és amely cégre és magára dr. II.r.vádlott II.r.vádlottnnára I.r.vádlott szintén lekérdezett. I.r.vádlott 2017. január 19. napján megküldte III.r.vádlott részére a dr. II.r.vádlott II.r.vádlott is címzett feljelentést elutasító határozatot, amely határozatban II.r.vádlott feljelentőként szerepelt, és amely határozat a cég1 részére küldött fenyegető tartalmú üzenettel volt kapcsolatos. Egy későbbi beszélgetésben I.r.vádlott felajánlotta azt is, hogy szívesen megírja az e határozat elleni panaszt is. [283] 2017. január 24. napján 13:55 órakor I.r.vádlott többek között azt közli III.r.vádlottsal, hogy a hét elején beszélnek majd a nem nyíltról, addig azt nézi át. Ez alapján egyértelmű, hogy I.r.vádlott titkos eljárásokkal kapcsolatban is tájékoztatást adott III.r.vádlottnak. [284] 2017. január 20. napján 10:30 órakor I.r.vádlott egy egyedi ügyhöz köthetően megjelölte III.r.vádlottnak azt, hogy 200 ezer forintot kell fizetni a cég38 főosztályvezetőjének, aki azonos vezetőral, a Huszti úton 100 ezer forintot, a Vágóhíd utcában további 100 ezer forintot, és I.r.vádlott magának is kért 100 ezer forintot azzal, hogy még abból a kontakt barátnőjének is kell fizetnie. A Huszti úti és a Vágóhíd utcai kapcsolatról neki nincs tudomásom, úgy gondolom, hogy ezek I.r.vádlott részéről csak hivatkozások voltak a pénzlenyúláshoz. [285] A 2017. március 8. napján 23:31 órakor III.r.vádlott által küldött üzenetben szereplő személy8 és adatai egy egyedi lekérdezéshez köthető, amellyel kapcsolatban a lekérdezés-kérést I.r.vádlott jóváhagyta. [286] A 2017. március 30. napján I.r.vádlott által küldött üzenetekben szereplő Secfone telefon alkalmazásának tervét vázolta I.r.vádlott, nyilvánvalóan konspirációs célból. [287] A 2017. április 11. napján 11:03 órakor I.r.vádlott által küldött üzenetben egy pénzátadás részleteivel kapcsolatos információk szerepelnek. Ezeket a pénzeket az ügyészség épületében kellett eljuttatni, az üzenetben szereplő Józsi azonos alkalmazottfel, aki a pénzeket vitte I.r.vádlottnek. Ezt támasztja alá továbbá az is, hogy az üzenetben megjelölésre került, hogy a második részletet május 3-áig fizessék ki, majd május 2-én 06:43 órakor III.r.vádlott azt üzente I.r.vádlottnek, hogy ma keresni fogja Jocee a maradék végett. Ebben az üzenetben a Jocee nevú személy azonos alkalmazottfel, a maradék pedig az előző hivatkozott második részlet. I.r.vádlott erre azt a választ adta, hogy ezen a napon vidéken van, este 6 óra után lesz otthon, vagy holnap délelőtt bent. A lekérdezések megtörténtére utal az is, hogy ekkor azt is közölte III.r.vádlottsal, hogy a vezető odaadta a friss listát, és a szerint csinálja. A pénzátadás megtörténtét támasztja alá az ezt követő május 3. napján 20:19 órakor I.r.vádlott által írt üzenet, mely szerint megkapta, köszöni, és intézi. [288] A 2017. május 9-én 15:20 órakor I.r.vádlott által küldött üzenet szintén egy lekérdezésre utal. Itt egy cégjegyzékszám szerepel az üzenetben. [289] A 2017. június 26. napján történt üzenetváltásokban I.r.vádlott megküldte III.r.vádlottnak a Segafone telefon képét és adatait. [290] A 2017. július 10. napján 17:33 órakor, a 2017. augusztus 19. napján 07:59 órakor, a 2017. szeptember 11. napján 19:46 órakor, 2017. október 09. napján 09:32 órakor, a 2017. november 27. napján 10:33 órakor, a 2017. december 09. napján 10:14 órakor, a 2018. január 09. napján 07:09 órakor, a 2018. február 09. napján 07:49 órakor szereplő üzenetekben, mely üzenetek nagy részében a Jocee nevű személy, vagyis alkalmazott is megjelölésre kerül, pénzátadások időpontjának és helyének egyeztetéséről volt szó. [291] A 2017. augusztus 17. napján 15:00 órakor történt üzenetben I.r.vádlott azt közölte III.r.vádlottsal, hogy megnézte, és hogy sem a cég2, sem a cég4 nem érintett bűnügyben. [292] A 2017. december 15. napján történt üzenetekben került sor arra, hogy I.r.vádlott az új gépkocsijának a vásárlásához 2 millió forintot kért kölcsön III.r.vádlotttól, mely beszélgetésekben az egyedi lekérdezésekkel kapcsolatban megemlítette I.r.vádlott, hogy 200 ezer forintról 300 ezer forintra szeretné emelni 2018 januárjától az egyedi lekérdezések tarifáját. [293] III.r.vádlott a 2 millió forint helyett 1 millió forintot akart kölcsönadni I.r.vádlottnek a kocsi vásárláshoz, azonban I.r.vádlott 2018. január 14. napján összesen 1,5 millió forintot kért kölcsön, amely kölcsönadás III.r.vádlott részéről meg is történt, és amelyet alkalmazott, vagyis Jocee 3 nappal később, 2018. január 17. napján meg is fizetett dr, I.r.vádlottnek. [294] A 2018. január 05 napján történt üzenetváltások egy egyedi lekérdezéssel kapcsolatosak vezető6 magánszemély vonatkozásában. [295] 2018. január 28. napján I.r.vádlott újabb kéréssel fordul III.r.vádlotthoz, melyben lakás bérbevételéhez fizetendő kaució kifizetéséhez kért segítséget. Ehhez köthetően a lekérdezésekért járó díjak összegéről is tájékoztatta III.r.vádlottt. [296] A 2018. március 08. napján 11:37 órakor történt beszélgetésben III.r.vádlott részéről utalás történik arra, hogy a Signal alkalmazást használják az egymás közötti kommunikációban. [297] Előadta, hogy e tárgykörben I.r.vádlottrel ő is folytatott néhány beszélgetést. Ezen beszélgetésekre akkor került sor, amikor vele szemben már megindult a Központi Nyomozó Főügyészség által folytatott eljárás, és amely ügyhöz kapcsolódóan I.r.vádlott több alkalommal felkereste a bűnügyi felügyelete helyszínéül szolgáló lakóhelyét és felajánlotta a segítségét. E körben elmondta neki, hogy már járt bent a Központi Nyomozó Főügyészségen és beszélt az érdekében vezető2lal telefonon, míg személyesen személy27 és vezető3val, illetve erről további részleteket közölt, Dubajba szökésről. [298] Ekkor szóba került III.r.vádlott is, javasolta I.r.vádlottnek, hogy beszélnie kellene III.r.vádlottsal, mivel olyan veszélyes dolgokat mondott róla, mire I.r.vádlott úgy reagát hogy „Na és? Mit tud bizonyítani a III.r.vádlott? Úgy sem tud semmit, csak a lekérdezéseket. [299] III.r.vádlott elmondása szerint III.r.vádlott soha nem találkozott vezetőral, és nem is beszélt vele telefonon, nem váltott vele üzenetet. Azonban olyan iratokat kapott, mely arra utalt, hogy a NAV cég38I főosztálya általi lekérdezések voltak, I.r.vádlott arra hivatkozott, hogy azokat közvetlenül vezetőtól kapta. személy21 NAV vezető tekintetében azonban III.r.vádlott beszámolt neki arról, hogy vele közvetlenül, személyesen is többször találkozott, amely találkozókon rajta kívül maga III.r.vádlott, I.r.vádlott és dr. személy17 is részt vett. Arról nincs tudomása és azt III.r.vádlott se mondta, hogy személy21 kapcsolatban volt-e vezetőral. [300] I.r.vádlott a neveket és cégeket havi rendszerességgel, figyelemmel kísérte, továbbá történtek a részéről egyedi lekérdezések is. Az üzenetekben szereplő lista magánszemélyek és a cégek tekintetében azonban III.r.vádlott elmondása szerint bővebb volt. [301] Előadta, hogy III.r.vádlott ez alatt a négy év alatt összesen 75 millió forintot fizetett ki I.r.vádlottnek, ezekről az összegekről III.r.vádlott pontos nyilvántartást vezetett egy Excel táblázatban, amelyet ő is látott, és amely tételesen, havi bontásban tartalmazta az általa kifizetett összegeket. Ugyanebből az Excel táblázatból tudja azt is, hogy személy21 a lekérdezéseken, és a költségvetési csalásban való részvételéért összesen 60 millió forintot kapott III.r.vádlotttól. [302] Dr. személy16 a folytatólagos kihallgatásán - egy 70 oldalas, I.r.vádlott és III.r.vádlott közötti üzenetváltásokat tartalmazó iratot – figyelembe véve nyilatkozott. lényegét tekintve a korábbival azonos körben és tartalommal. [303] dr. személy16 tanú a tárgyaláson a szembesítés során is fenntartotta korábbi vallomásait. [304] Újdonságként kérdésre elmondta, hogy I.r.vádlottt III.r.vádlott mutatta be neki 2020 tavaszán valamikor, egy adóügy kapcsán. Ez részben titoktartás körébe esik, hogy I.r.vádlott miért kísérte el III.r.vádlottt. Ügyész korában nem találkozott vele. 2021. nyaráig viszonylag keveset, egy-egy alkalommal találkoztak. III.r.vádlottsal volt egy jó kapcsolatuk, ez 2021. nyarán megváltozott, mivel a I.r.vádlott a Központi Nyomozó Főügyészségen dolgozott, ezért ilyen ügyekkel tapasztalattal bírt, ezért én kerestem meg, hogy nézze meg azt az ügyet, amibe ő belekerült és mondjon róla véleményt, akkor többször beszéltek egymással. 2020 május 17-én gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen befolyással üzérkezdés bűnsegédjeként, és ebben az ügyben kereste meg I.r.vádlottt. Tanácsadás címén, de mint szakember válaszoljon, meghatalmazást nem írtak. III.r.vádlottt 2020 februárjában ismerte meg, itt egy jogi szolgáltatás volt, tanácsadás, 2022 tavaszáig tartott a jó viszony. II.r.vádlott II.r.vádlott is ezen adóügy kapcsán vagy más adóügy kapcsán került kapcsolatba, kifejezetten jó volt a viszonyuk, volt egy jó szakmai-kollegiális kapcsolat. [305] Elmondta, hogy a dolog ,,úgy kezdődött”, hogy az III.r.vádlottt nyomasztotta a 4 évnek a súlya, ő fontolgatta azt, hogy elmegy a hatósághoz és ezt valamikor feltárja. Elismerte: ,,Ez nem volt túlságosan korrekt a részéről, mert ezeket az információkat ő ,,beszippantotta” és a saját boldogulására használta fel. III.r.vádlott whats app üzeneteket mutatott. Ekkor már folyt ellene büntetőeljárás, volt egy egyezségi tárgyalás, ahol ezt az információt felajánlotta egyezségként. A másik büntetőeljárásban nem teljesen ért el a célt az egyezséggel. [306] Amikor először beszéltek III.r.vádlottsal erről, az talán 2021 október, akkor házi őrizetben volt és az ő garázsában voltak, III.r.vádlott elmesélte az I.r.vádlottrel kapcsolatos élményeit. Szerinte csak úgy kijött belőle. Több alkalommal beszélt III.r.vádlottsal I.r.vádlott tevékenységéről. Ez első percben felmerült, hogy az információkat a saját ügyében felhasználja. [307] A bíróság a tanú vallomása kapcsán azt emeli ki, hogy dr. személy16 részletes, részletgazdag, alapos beszámolójának motivációja nem releváns annak fényében, hogy arról döntően közvetetten szerzett tudomást, III.r.vádlott, alkalmazott elmondása és az általuk bemutatott üzenetváltások, okiratok képezték annak alapját. A tanú ennek alapján olyan részletek és személyek érintettségét is feltételezte, és a maga részéről tényként fogalmazta meg (vezető5, személy21), akik tekintetében más az eljárásban feltárt bizonyítékok nem erősítették meg az általa feltételezetteket, azokról az bizonyosodott be, hogy az valójában a I.r.vádlott által elkövetett befolyással üzérkedés körébe esett. [308] alkalmazott tanúként előadta, hogy futárkodási feladatokat lát el egyéni vállalkozóként III.r.vádlottnak és hozzáköthető cégeknek, továbbá más személyekhez köthető cégeknek is. Különböző dokumentumokat, postát szokott vinni, illetőleg mindenesi feladatokat is ellát. Beceneve Joci, de leírva az e-mailekben Joceeként jelölik meg. I.r.vádlott nevü hölgyet [309] 4-5 éve ismeri onnan, hogy az Ügyészség épületébe hozott neki III.r.vádlott megbízásából egy zárt borítékot, amelyben nem tudta, hogy pontosan mi van, hogy pontosan milyen hónapban, évszakban került sor, azt nem tudja, emlékei szerint vagy mellényben, vagy kisebb kabátban volt. Ott az ügyészség épületében hasonló célból még négy vagy öt alkalommal járt, ugyanígy III.r.vádlott megbízásából Ezen alkalmakkor is zárt borítékot hozott I.r.vádlottnek [310] Az első alkalommal III.r.vádlott adott neki egy telefonszámot I.r.vádlotthez azzal, hogy a Signal alkalmazáson keresztül hívja fel őt, ez a telefonja már nincs meg. A Signal alkalmazáson felhívta I.r.vádlottt azzal, hogy III.r.vádlott megbízásából egy borítékot kell átadjon neki, aki megjelölte, hogy pontosan hová menjen. Csak, amikor megérkezett, látta, hogy ez az ügyészség. A portát jelölte meg I.r.vádlott, a portára beérkezve közölte a biztonsági őrökkel, hogy I.r.vádlotthez jött, az épületbe engem nem léptették be, a fotócellás ajtó mögött lévő kis, beugró helyiségben, találkoztak, ez kb. 20 másodpercig tartott. Átadta neki a táskájából kivett A/5 méretű, kisalapú, zárt borítékot, amit ő magához vett, és eltávozott. [311] Nem derült ki számára az, hogy I.r.vádlott ügyészként dolgozik, a másik 4-5 alkalom hasonló módon zajlott, mint az első. Az épület büféjében soha nem járt. I.r.vádlott neki itt az épületben egyik alkalommal sem adott át semmilyen dolgot a zárt borítékokért cserébe azzal, hogy juttassa el III.r.vádlottnak. Ez havi rendszerességgel történt. Olyan sem fordult elő, hogy a borítékot berakta volna bármibe, akár egy könyvbe, és úgy adta volna át I.r.vádlottnek. [312] Ezután I.r.vádlott kérésére még további körülbelül 4-5 alkalommal a Népligeti aluljáróban lévő pékségnél találkozott I.r.vádlottrel. Itt a pékségnél általában ivott egy kávét, majd amikor I.r.vádlott megjelent, átadta neki ugyanúgy ezen alkalmakkor is az III.r.vádlott által küldött zárt borítékokat, amelyet ő berakott a táskájába. Nem derült ki számára, hogy azokban pénz van. Ezen alkalmakkor sem kapott I.r.vádlotttől semmit cserébe a borítékokért. Ezekre az alkalmakra is havi rendszerességgel került sor. [313] Ezután szintén havi rendszerességgel, megszakítás nélkül további borítékok átadására is sor került a részéről Csepelen, a fő utcán, vagyis a Rákóczi Ferenc úton, ahol két alkalommal I.r.vádlottrel találkozott, és adta át neki borítékot, majd kb. 6-8 alkalommal egy optikus nevű optikus néninek, aki a I.r.vádlott által megjelölt ház alagsorában lévő látszerész üzletben dolgozott. Maga a ház egy 5-6 emeletes társasház, I.r.vádlott a társasház alagsorába jött le, és ott találkozott vele kétszer. Ugyanezen ház alagsorában volt a látszerész üzlet, ahol optikus dolgozott, aki egy idősebb, szemüveges hölgy. Neki a borítékokat kifejezetten I.r.vádlott kérésére adta át azzal, hogy adja át és továbbítsa I.r.vádlottnek. Annyira emlékszik, hogy a látszerész üzlet mellett egy autósiskola volt. [314] Ezen boríték átadásokkal kapcsolatban 5-6 esetben előfordult az, hogy a borítékokba III.r.vádlott kérésére ő maga rakta be pénzeket. Azok pontos rendeltetéséről neki tudomása nem volt. III.r.vádlott rendelkezésére bocsátotta minden egyes alkalommal az OTP bankkártyáját és a hozzátartozó PIN kódját, és megérte, hogy vegyen fel minden egyes alkalommal emlékei szerint 500 ezer forintot, majd tegye azt egy borítékba, zárja le, és adja át I.r.vádlottnek. A bankkártyával kapcsolatban már nem emlékszik, hogy az milyen színű volt, és hogy volt-e rajta bármilyen felirat. A pénzeket különböző helyeken vette fel, ami épp útjába esett. Utána visszaadta a bankkártyát III.r.vádlottnak. [315] További, körülbelül 8 alkalommal további helyszínen is adott át zárt borítékokat, és általa felvett pénzeket I.r.vádlottnek, amely helyszín nem messze az általam előzőekben megjelölt Il. Rákóczi Ferenc úti háztól volt. Ez a helyszín egy ügyvédi iroda volt. Egy üzletház1 nevü üzletközpont földszinti helyiségében, amelynek közeiében egy étterem és egy dohánybolt is volt. Már nem emlékszik arra, hogy az ügyvédi irodára pontosan mi volt kiírva. Itt egy alkalommal fordult elő, hogy a recepción dolgozó hölgynek adta oda a borítékot, míg kb. 7 alkalommal I.r.vádlottnek, aki úgy tűnt, hogy ebben az ügyvédi irodában dolgozott. Emlékei szerint ekkor is voltak olyan esetek, amikor ő vett fel a pénzt III.r.vádlott kérésére a bankkártyájáról. Az ügyvédi irodával kapcsolatban arra emlékszik hogy a bútorzata számára nagyon csúnya volt, mivel fehérre festett, faragott fabútor volt [316] A csepeli helyszínek nem feltétlenül egymást követték, összességében tehát nagyságrendileg kb. 25-30 alkalommal adott át ilyen formában borítékokat I.r.vádlottnek vagy az általa megjelölt személyeknek havi rendszerességgel. [317] Nem emlékszik már arra, hogy ezen alkalmakkor kapott-e I.r.vádlott cserébe is bármit, hogy adja át III.r.vádlottnak. III.r.vádlottsal soha nem beszélt arról, hogy kicsoda is I.r.vádlott. Emlékei szerint 2020 elején vagy 2019 év végén volt a legutolsó alkalom, amikor I.r.vádlottnek ilyen formában eljuttatta a borítékokat, semmi feljegyzés nem készült ekkor. [318] Tárgyaláson a nyomozati vallomásával alapvetően és fő vonalaiban egyező vallomást tett. [319] Kérdésre előadta, hogy semmit nem gondolt a I.r.vádlottről, kb. 25-ször összesen vitt a I.r.vádlottnek borítékot. Elismerte a tárgyaláson is, hogy volt olyan, hogy pénzt rakott a boritékba. Vallomása elébe tárása körében úgy nyilatkozott, hogy arra akkor emlékezett. Kérdésre a tárgyaláson azt mondta, hogy talán fekete volt a bankkártya, név volt rajta. Nem tudja, hogy melyik banké volt. [320] Azért használták a Signál alkalmazást, mert az volt az I.r.vádlott is és azon kommunikáltak. Nem tudja, hogy a PIN kód hogyan került hozzá, nem emlékszik. Nem tudja, hogy minden alkalommal fekete volt-e a bankkártya. Az A/4-es és az A/5-ös méretet is ismeri. Lehet, hogy az A/5. az A/4. fele. Szerinte volt A/4-es és volt a fele. Nem emlékszik rá, hogy a hagyományos postai leveles borítékkal találkozott-e. Az A/5-ös borítékkal találkozott. Emlékei szerint nem kapott semmit a I.r.vádlotttől. illetve nem emlékszik hogy kapott-e borítékot. [321] üzemeltető tanú a nyomozás a során azt adta elő, hogy látszerész üzletet működtet Csepelen,1977. óta. 2014-ig a Szent Imre téren volt az üzlete, 2014-ben pedig átköltözött a cím10 szám alá. Ismeri I.r.vádlottt kb. azóta, hogy az üzlete átköltözött a Rákóczi útra. Rendszeres ügyfele, legalább 5 darab szemüveget készíttetett nála az évek során. Jó viszonyban vannak, ,,egy kedves nő, csinos, jól öltözött, és kifejezetten jól állnak rajta a szemüvegei”. Azt tudja róla, hogy ügyész volt, aztán pedig ügyvéd lett. 2017-ben még ügyész volt, mert ebben az évben volt olyan, hogy több kollégáját hozta hozzá szemüveget készíttetni, és emlékszik, hogy a számlát az ügyészség részére állított ki. [322] Konkrét kérdésre, hogy előfordult-e olyan, hogy I.r.vádlott valamilyen szívességet, valamilyen ügyintézés kapcsán segítséget kért tőle, akként nyilatkozott, hogy konkrét ügyet nem tud említeni, csak annyit, hogy I.r.vádlott megkérte, hogy ha érkezik ,,valamilyen csomagja, küldeménye, akkor azt a futár lerakhassa nála”, az üzletben. Gyakorlatilag a házban lakó emberek szinte mindegyikét ismeri, és rendszeresen előfordul, hogy amit postás vagy futár hoz csomagot, küldeményt valamelyik lakónak, azt nála teszik le, illetve a lakók nála veszik fel. [323] Pontosítva a kérdést, nem tudta felidézni az időpontot, nyilván a 2014-ben vagy annak környékén kérte meg valamikor, konkrétan arra, hogy ha jön futár csomaggal az ő nevére, akkor azt had tehesse le nála az üzletben, és majd a csomagot ő átveszi később. Még amikor ügyész volt, akkor is hoztak futárok csomagokat I.r.vádlott nevére, illetve amikor ügyvéd lett akkor is. Pontosan nem tudta megmondani, hogy hány alkalommal hozott futár csomagot, havonta legalább egyszer. Amire kifejezetten emlékszem, hogy GLS futár gyakran hozott csomagot az ő nevére, illetve az is kifejezetten megmaradt, hogy a ZARA ruhamárkától gyakran érkezett neki csomag, illetve cipők is. [324] Küldemény I.r.vádlott részére érkezett ,,dobozban, zacskóban, borítékban is.” Emlékezete szerint a küldeményekre mindig rá volt írva az ő neve, hogy az ö részére szól a küldemény, illetve az általa kifejezetten felidézett küldeményeken a küldő cég neve is rajta volt. ,,Nem tudja felidézni, hogy előfordult-e” olyan, hogy I.r.vádlott részére nem GLS-es vagy más céges futár vagy esetleg postás hagyott nálam csomagot, hanem sima, civil ember. A futárokat felismeri, meg a postást, de ha esetleg volt olyan, aki nem hivatalos futár, és esetleg hozott csomagot az I.r.vádlott, ,,azt biztos, hogy nem jegyezte meg és nem is hinné, hogy felismeri őt.” [325] Fényképről nem ismert fel ilyen személyt. Soha nem tekintette meg egyik csomag tartalmát sem, amit az I.r. vádlottnak hoztak. [326] Konkrétan úgy emlékezett, hogy sima, egyszerű postai borítékok voltak (az általa említettek szerint címezve), amiket I.r.vádlott kapott, egyébként ezek tartalmáról sem mondott neki semmit sem az I.r.vádlott, illetve a borítékokat sem ellenőrizte soha. [327] Egyedül dolgozott az üzletben akkor, olyanra nem emlékszik, hogy előfordult-e olyan, hogy I.r.vádlott megkérte arra, hogy ő hagyhasson valamilyen küldeményt, csomagot az üzletében, amit valaki felvenne. 2019. év végén volt nála hagyva csomag I.r.vádlott részére, emlékezete szerint GLS-es csomag volt. Boríték formájú küldeményre nem emlékszik, hogy mikor volt utoljára. [328] A tárgyaláson a tanú néhány tekintetben eltérően nyilatkozott, a nyomozati vallomásának elébe tárása után is ezen eltérések szerint fenntartotta tárgyalási vallomását. [329] Fenntartotta, hogy örült, hogy nála vásárolt, mert dekoratív hölgy. Imponált, hogy nála vásárolt. ,,Két lábon járó reklámnak is gondolta őt”. Ez egy jó kapcsolat volt. A tárgyaláson – szűkítve e körben tett korábbi nyilatkozatát – azt mondta, hogy I.r.vádlott annyit kért, hogy ha a ZARA-tól csomag jön, vegye át. Szerinte ő korábban is csak azt mondta, hogy csak a ZARA-tól és a DPD-től vett át csomagot. Itt azt hangsúlyozta: ,,Ő hivatalos futárszolgálatoktól vesz át csomagot.” [330] Majd határozottan nyilatkozta: ,,biztos, hogy nem vette át mástól csomagot. Ragaszkodott hozzá, hogy írják bele, hogy hivatalos futároktól vette át csomagot. Elismerte, hogy átolvasta a jegyzőkönyvet, de nehezményezte, hogy nem került bele, hogy nincs benne, hogy hivatalos futártól vesz át csomagot. Ő ,,nem tud róla”, hogy a kezébe adott valaki valamit. Nem emlékszik rá, hogy lett volna. Ha volt, akkor ledobta a csomagot az asztalra. (!) Boríték biztos, hogy nem került letételre az asztalra. [331] Úgy nyilatkozott, hogy ha sálat rendelt az anyukájának, akkor az borítékban érkezett. A boríték buborékos boríték. ,,A pikk-pakk borítékot sem írta be az ügyész oda.” alkalmazottet a tárgyalóteremben nem ismerte fel. Hasonlóval találkozott, mint a tanú. A fizikumára gondol. Ő biztos, hogy nem járt nála az optikában, és nem hagyott ott semmit a I.r.vádlottnek. [332] A csomagokat soha nem nézte meg. Az egyszerű postai boríték az az, amit a futárszolgálat hoz. Sima egyszerű posta boríték, amit cég küld. Méret nincs, szín sincs, anyag sincs az ő megfogalmazásában. Olyat soha nem vett át, amin nem volt felírat. Kinek adta volna át. (?) Jelöletlen küldeményt nem vett át soha. [333] A bíróság állaspontja szerint alkalmazott tanúvallomása alátámasztja az III.r.vádlott III. rendű vádlott vallomásában és dr. személy16 tanúvallomásában a korrupciós pénzek I. rendű vádlott részére történt átadásai kapcsán elmondottakat. Kiemeli a bíróság, hogy bár a tanú kapcsolata alapján kötődik III.r.vádlotthoz, azonban amiről konkrétan beszámol, abban nem lelhető fel, hogy mentegetné III.r.vádlottt vagy indokolatlanul terhelné I.r.vádlottt. Nem nyert bizonyítás, hogy alkalmazottnek bármilyen oka lenne terhelni az I.r. vádlottat, vagy épp III.r.vádlott miért járna jobban az általa elmondottak kapcsán. Minimalizálva az általa elmondottakat döntően arról számol be, hogy csomagokat adott át az I.r. vádlottnak, illetve azokba időnként pénzt tett, hogy mi volt a csomagban, miért történt ez, még következtetése se volt. A bíróság rámutat, hogy mindez összhangban áll III.r.vádlott által és I.r.vádlott utolsó vallomásával is. [334] A bíróság szerint üzemeltető tanúvallomása megerősíti az III.r.vádlott III. rendű vádlott és alkalmazott tanú vallomását abban, hogy az a kézbesítési módszer ténylegesen létezett, mindez megjelent I.r.vádlott I. rendű vádlott vallomásában. személy16 Józsefné tárgyaláson tett tanúvallomásának elfogadhatósága a alkalmazotttől való boríték-átvétel körében azonban aggályos, azzal szemben alkalmazott tanúvallomása fogadható el. [335] üzemeltető a tárgyaláson tett vallomása lényegi elemeiben a nyomozati vallomásától eltért és ezen eltérésekre nem adott elfogadható magyarázatot. Így korábban nem emlékezett arra, hogy nem hivatalos futártól átvett-e csomagot az I. rendű vádlott részére (és a hivatalos futárokat állításával szemben csak biztosként említette, nem pedig kizárólagosként), ezzel szemben 2 év elteltével már biztosan állította, hogy nem vett át csomagot nem hivatalos futártól; A nyomozás során nem ismerte fel alkalmazottet és csak annyit mondott róla, hogy nem tudja, hogy járt-e az üzletében, ehhez képest a tárgyaláson már határozottan tagadta, hogy alkalmazott az üzletében járt volna. [336] személy18 tanúként a nyomozás során elmondta, hogy 2015. augusztusában kezdett el dolgozni tisztviselő beosztásban a Központi Nyomozó Főügyészségen és a kezdetektől fogva a Gazdasági Bűnügyek Osztályán látott el írnoki feladatokat. Az osztályvezető ügyész irodája melletti irodában dolgozott, 1-1,5 évig egy másik írnok kolléganővel, azután I.r.vádlott ügyész ült be ebbe az irodába a kolléga helyére, 2019. január 31. napjáig így I.r.vádlottrel dolgozott együtt. [337] A távozása oka több összetevős volt, az egyik fő ok az volt, hogy a végére már elég nehezen bírt I.r.vádlottrel együtt dolgozni, illetve az ügyészségi nyomozás szervezeti átalakítása miatt a régiós nyomozó ügyészségen felajánlott beosztást végül is nem akarta elfogadni. [338] Nagy meglepetésére néhány nappal ezután váratlanul I.r.vádlott is közölte, hogy ő sem fogadja el a neki felajánlott beosztást, hanem elmegy ügyvédnek. Kérte, menjen el vele, dolgozzon nekit, amíg be nem indul az ügyvédi praxisa. Azzal bíztatta, hogy sokkal nyugodtabb lesz a légkör az ügyvédi irodában, 2019. augusztus 1. napjával kezdte meg I.r.vádlott ügyvédi irodája a működését, ahol ettől az időponttól kb. 2,5 hónapig, azaz olyan 2019. október közepéig dolgozott neki mindenféle adminisztratív munkát végezve. [339] I.r.vádlottrel a viszonyát hullámzónak jellemezte, hallotta a kollégáktól, hogy nehéz vele, illetve, hogy a legtöbb kollégája nem igazán kedveli, és az együtt töltött időnk is elég nehéz volt. Ő magát egy nyitott, konfliktuskerülő, pozitív gondolkodású embernek jellemezte, valamennyire bizalmas viszony volt közöttük, I.r.vádlott rengeteg dolgot megosztott vele, elsősorban magánjellegü dolgokat, illetve a hangulatával kapcsolatos dolgokat, és amiről állandóan szó volt, a pénzügyeiről is mesélt neki. Megtudta, hogy nagy adósságai vannak, több milliós adósságokról volt szó, talán OTP hitele is volt, ami valamilyen vidéki ingatlanhoz kapcsolódott, ez összefüggésben volt a volt élettársával, akivel kapcsolatban az I.r.vádlott azt kommunikálta, hogy a volt élettársa hagyta rá a nagy adósságot. Ezen felül Provident személyi kölcsönei is voltak folyamatosan, szerinte pár százezres összegü nagyságrendűek, gyakorlatilag minden hónap közepén az I.r.vádlott már számolgatta, hogy mennyi pénze maradt, folyamatos anyagi gondokkal küzdött. A viszonyukra jellemző volt még hogy mindig éreztette, hogy nem olyan végzettségű, mint ő, tulajdonképpen lenézte. [340] Nincs tudomása, hogy I.r.vádlott pénzért különböző nyilvántartásokból adatokat szerzett, lekérdezéseket hajtott végre bárki számára, de nem is gondolja, hogy megosztott volna vele ilyet. Azt is elmondta, hogy I.r.vádlott rendszeresen kért különböző pénzösszegeket az édesanyjától, illetve tőle is rendszeresen kért pénzt annak ellenére, hogy a fizetésünk lényegesen különbözött az ö javára, ezek 10-20 ezer forint nagyságrendű összegek voltak, havi szinten rendszeresen kért tőle kölcsön ilyen összegeket, ezeket, a tőle kölcsön kért összegeket vissza is fizette az I.r.vádlott. Folyamatosan rengeteg ruhát vásárolt, színházba járt, különböző diétákat folytatott. Volt egy olyan eset, amikor kölcsön adott neki 10-20 ezer forintot, majd másnap közölte, hogy vett egy csizmát, amiről kiderült, hogy 100 ezer forint volt. Amikor lecserélte a régebbi, fekete színű Toyota Yarisát egy bordó színű, új Toyotára. Ennek kapcsán említette az I.r.vádlott többször is, hogy van egy gazdag üzletember ismerőse, valamilyen III.r.vádlott nevű férfi, akitől ezen gépkocsi megvásárlásához 3 millió forintot kért és talán kapott kölcsönbe. Ez az ügylet III.r.vádlottsal heteken, hónapokon keresztül téma volt I.r.vádlott részéről, az I.r.vádlott anyja azt hitte, hogy a III.r.vádlott az I.r.vádlott egy új párja. I.r.vádlott azt is mesélte, hogy a III.r.vádlottt sokkalta az általa kért pénzt az autóra. [341] A III.r.vádlott nevű személyről annyit mondott, hogy magas, távolságtartó ember volt, akivel 2-3 alkalommal személyesen is találkozott az ügyvédi irodában, ott valamilyen székhely-szolgáltatással volt kapcsolatos a téma. [342] Az ügyvédi irodai időszakban is kért tőle kölcsön, ekkor egy nagyobb összeget, 1 millió forintot, amelyet kifizetett neki, és amelyet I.r.vádlott később visszaadott. [343] Az ügyvédi iroda felújítása, átalakítása időszakában is kapcsolatban voltak, ez az iroda egyébként Csepelen, a üzletház volt, és korábban ruhaüzletként működött. [344] Nem észlelt olyat, hogy I.r.vádlott különböző borítékokkal jön-megy az ügyészség hivatali épületében, se olyat, hogy munkaidőben kimegy az épületből és borítékkal érkezik vissza, általában az ebédidőben az épületben tartózkodott, az otthonról hozott ebédjét ette meg, előfordult azonban néhányszor, hogy ebédidőben kiment. Munkaidőben nem sokat telefonált, ha volt is telefon, akkor az jellemzően az édesanyja volt. Telefonálással kapcsolatban egyetlen eset maradt meg kifejezetten, amikor I.r.vádlott talán valamilyen nővel beszélt a mobilján, és rendkívül ideges lett, és ijesztő hangnemben beszélt az illetővel, ki is ment az irodából, nem akarta hallani. Néha előfordult, 1-2 alkalomra emlékszik, amikor I.r.vádlott a Népligeti aluljáróba kiment valamilyen csomagot átvenni, de ezek emlékezete szerint általa rendelt valamilyen ékszerek voltak, amiket meg is mutatott neki. [345] Nem ismer II.r.vádlott II.r.vádlott nevű személyt. Volt valaki, akit I.r.vádlott II.r.vádlottként emlegetett többször is, már amikor elmentek az ügyészségről. Erről a II.r.vádlottról annyit tud, hogy szintén ügyvéd és I.r.vádlottrel egyfajta ügyfél átirányítás volt kettejük között, azt tudta róla, hogy gyerekei vannak, mondta az I.r.vádlott róla, hogy még elégé friss ügyvéd. [346] A Joci név, illetve alkalmazott neve nem mond neki semmit e körben. vezető nevü ismerőse volt, egy dr. személy17 nevű ügyvéd, akit neki is ajánlott. 3 alkalommal találkozott személy17ral, kétszer benézett I.r.vádlott ügyvédi irodájába, az I.r.vádlott néha vele ment ebédelni, elmondása szerint. A IV.r.vádlott, könyvelő, István, gyanúsított és Szalma nevek I.r.vádlott kapcsán nem ismerősök neki. [347] Nem tapasztalt olyat, hogy I.r.vádlott ügyfelek előtt más ügyekkel kapcsolatban információkat osztott meg. [348] Tudomása szerint az I.r.vádlott mániákus depresszióban szenved, illetve pszichiátriai kezelés alatt állt, gyógyszert is szedett már akkor is, amikor az ügyészségen dolgoztak. Szegedre járt egy Mária nevű pszichiáter orvoshoz. gyógyszer szedett, előfordult olyan eset, hogy elfogyott a gyógyszere, és amíg nem kapta meg az új gyógyszereket, addig feszültebben viselkedett. [349] Összességében nem bírt vele dolgozni, teljesen kilátástalan volt és kontrolálatlan volt a helyzet. A fizetésével tulajdonképpen nem volt gond, de I.r.vádlott még inkább lenézően, lekezelően viselkedett vele ügyvédként, mint előtte ügyészként. Az ügyvédi praxis teljesen úgy tűnt, hogy szétcsúszott, számos elégedetlen ügyfél volt, amely elégedetlenség abból adódott, hogy az ügyfelek előre pénzösszegeket fizettek I.r.vádlott, azonban ő az ígért munkákat nem végezte el vagy csak nagyon nagy csúszással. Nem emlékszik olyanra, hogy I.r.vádlott ügyvédként az ügyészségi kapcsolataira hivatkozott volna bármilyen ügy intézése kapcsán bárki előtt. [350] Az ügyvédi irodában fehér bútor fehér, fa, festett bútorzat volt, amely kissé maszatos, ez a vintage stílusú volt, volt nyitott szekrény, asztal és székek is. [351] Nem tapasztalt olyat, hogy I.r.vádlott távollététben bárki borítékot hozott az ügyvédi irodába, és kérte a boríték I.r.vádlottnek történő átadását, de olyat sem, hogy I.r.vádlott valamilyen csomagot, küldeményt nem az ügyvédi irodájába, hanem valamilyen más helyre kért kézbesíteni vagy, hogy csomagot, küldeményt valaki mással vetetett át futártól. [352] Az elé tárt fotókon a személyeket nem ismerte, egyedül a III.r.vádlott nevű személy hasonlított arra a férfira kissé. [353] I.r.vádlott ügyvédi honlapjáról azt mondta, hogy a honlapot olvasva , mint Ügyfél azt gondolná, hogy a világ legjobb ügyvédjéhez van szerencséje, ha akkor lett volna ügyfele, szerinte ,,sikítva menekült volna tőle.” [354] személy18 tanú a tárgyaláson a nyomozati vallomásával alapvonalaiban és döntő részében azonos vallomást tett és így fenntartotta, egyben hitelesítette nyomozás során tett vallomását. [355] A I.r.vádlottrel való viszonyáról a tárgyaláson is akképp számolt be, hogy abban voltak jó időszakok, de voltak olyan időszakok is amikor rajta töltötte ki a feszültségét. A magánéletéről azt tudta, hogy egyedülálló, és az anyjával szoros a kapcsolata. Közös állatszeretetük volt. Anyagi életéről is ugyanazt nyilatkozta: ,,többet költött a külsőségekre, mint ameddig a takarója ért volna.” [356] Fenntartotta, hogy nincs tudomása róla, hogy az I.r.vádlott lekérdezéseket csinált volna szabálytalanul. Egymással háttal voltak a monitorok az ügyészségen az irodában, nem látta, hogy mit csinál, csak azt látta, hogy dolgozik. Nem látta, hogy borítékokat kapott a I.r.vádlott. Nem látta, hogy nem csak a hivatali dolgait látja el a munkáján túl. Azt is fenntartotta, hogy pszichikai problémái voltak. [357] A nyomozati iratok 3. kötet 451. oldalától kezdődő wiber üzenet váltásra, ami 2019. december 18. napján a tanú és I.r.vádlott között történt úgy reagált, hogy az I.r.vádlott tartozott pénzzel és közölte vele, hogy pénzt fog kapni és fizet neki. Akkor már nem dolgoztak együtt. Az utolsó utalása 2019. februárban volt. Azóta nem beszéltek. [358] Kérdésre, úgy nyilatkozott, hogy a ügyvéd2 ügyvéd úrral volt, hogy kapott tőle ügyeket. Ez egy tanulási folyamat volt Fenntartotta, hogy éreztette, hogy fölényben van hozzá képest. [359] Fenntartotta, hogy volt az I.r. vádlottnak egy ingerültebb telefonbeszélgetése, amit nem is akart hallani. A konkrétumokra nem emlékszik. [360] Kérdésre úgy nyilatkozott, hogy az átlagosnál oldottabb légkör volt. A vezető ügyben dolgoztak együtt. Abban az időben házkutatás, külső munka is volt, vidéken voltak, a NAV-osokkal dolgoztak együtt. Elsőleges ügy volt a vezető ügy. Egy TÜK-ös vallomásra emlékszik, egy emberre és egy alkalommal. [361] A bíróság álláspontja szerint személy18 tanúvallomása alátámasztja I.r.vádlott I. rendű vádlott már ügyészi időszakában fennállt, folyamatos anyagi problémáit és az ennek ellenére történt folyamatos költekezését, összhangban II.r.vádlott II. rendű és III.r.vádlott III. rendű vádlott vallomásával. A bíróság kiemeli, hogy ezt (anyagi problémákat) az I.r. vádlott az eljárás jelentős részében nem ismerte el. [362] Beszámolt az egyik gépkocsivásárlásról, ugyan arról III.r.vádlott III. rendű vádlott által adott pénzről kölcsönként beszélt, és arról, hogy ezt az I. rendű vádlott vissza akarta fizetni, személy18 azonban ezeket az I. rendű vádlott elmondására alapította, és tényleges visszafizetésről ő sem számolt be, végül azonban az I. rendű vádlott maga is elismerte, hogy egyedi adatlekérdezési igények teljesítése fejében nem fizette vissza III. vádlottnak a gépkocsira kapott pénzt. [363] személy23 tárgyaláson tett tanúvallomásában részletesen beszámolt a I.r.vádlott I. rendű vádlottal annak ügyvédi működése idején, valamint a II.r.vádlott II. rendű vádlottal fennállt munka- és bizalmi kapcsolatáról, valamint az I. és II. rendű vádlottak egymás közti viszonyáról. A tanú szerint is I. rendű vádlott ügyvédként is anyagi gondokkal küzdött, folyamatosan a pénzről vagy annak hiányáról beszélt, a szakmai munkát is ez határozta meg, ami sok esetben nem is haladt, az ügyfelek sokszor panaszkodtak. A tanú elismerte, hogy ügyészségi forrásból történő adatszerzésről nem tudott beszámolni, ugyanakkor elmondta, hogy az I. rendű vádlott rendszeresen hivatkozott ügyészségi-rendőrségi kapcsolataira, hogy azok útján tud segíteni, utánanéz dolgoknak, azzal, hogy e körben a tanú konkrét hivatkozásokat nem tudott megjelölni) Az I. rendű vádlott kapcsán az volt a megérzése, hogy a pénzügyei “nem tiszták”; nem lepődött meg, hogy eljárás indult ellene. II. rendű vádlottat tisztességes embernek ismerte meg, aki arról számolt be neki jelen ügy kapcsán, hogy ő csak összeismertette az érintetteket, de valójában nem bűntársa az I. rendű vádlottnak. Hangsúlyozta, hogy I. rendű vádlott olyan személyiség, aki a kapcsolat elején nagyon megnyerő, majd erőszakos és zaklató, aminek nehéz ellenállni, ezt saját maga is megtapasztalta, ugyanakkor személy23 azt is elismerte, hogy bárki mondhat nemet ilyen esetben. A tanú személy18 az I. rendű vádlott kapcsán egy III.r.vádlott nevű személlyel való üzleti kapcsolatról és pénzről hallott, hogy jön a pénz, de erről konkrétumokat nem tudott mondani. [364] A tárgyalás során becsatolt írásbeli vallomásában személy23 mindezzel lényegében egyezően nyilatkozott, illetve előadta még, hogy úgy tűnt neki, hogy I.r.vádlott I. rendű vádlottnak ügyvédi tevékenysége kapcsán valójában nem a szakmaiság, hanem csak a presztízs és az anyagiak fontosak, jobban érdekelte a divat, az öltözködés mint az ügyek jogi kimenetele, folyamatosan a pénzről, divatról és vásárlásról beszélt, vásárlási mániában szenvedhetett. Folyamatos költekezései után pánikba esett, hogy nem tudja az ügyvédi iroda költségeit kifizetni, majd telefonálgatás után megnyugodva bejelentette, hogy “hozzák a pénzem”. II.r.vádlott II. rendű vádlott nem szorult kapcsolati tőke szempontjából az I. rendű vádlottra, előtte magát nem tüntette fel úgy, mintha az I. rendű vádlottal való kapcsolata útján többet tudna elérni vagy ezt a kapcsolatot bármilyen módon az előnyére tudná vagy akarná alakítani. [365] A bíróság a tanú vallomása kapcsán mindenekelőtt azt emeli ki, hogy az általa elmondottak jelentős része az érzéseit, megérzéseit tartalmazza, melynek bizonyító ereje kisebb. Relevanciája csak azon megállapításainak van, mely ténymegállapításokat tartalmaz. Ebből következik az is, hogy nincs relevanciája annak, hogy az I.r. vádlott a tanú elfogultságára hivatkozott. [366] személy23 tanúvallomása megerősíti azt, hogy I.r.vádlott I. rendű vádlott a vádbeli időszakban folyamatosan pénzre szorult, ennek ennek ellenére folyamatosan költekezett, mintegy állandó körforgást fenntartva. (Ezt lényegében az I.r. vádlott is elismerte) A tanú azon állítását, mely szerint az I.r. vádlott rendszeresen hivatkozott ügyészségi és más hatósági kapcsolataira, azok útján történő intézkedésre, ellenőrzésre, összhangban áll más vallomásokkal is. [367] Kelemen könyvelőka tárgyaláson tett (a bíróság írásban tett vallomását is felolvasta) tanúvallomásában részletesen beszámolt arról, hogy banki dolgozóként hogyan ismerte meg az adóssággal küzdő I.r.vádlott I. rendű vádlottat és hogyan ismertette össze II.r.vádlott II. rendű vádlottal. Előadta, hogy II. rendű vádlottról nem tudja elképzelni, hogy anyagi indíttatásból oka lett volna eljárni. Az I. rendű vádlott 3-400.000 forint kölcsönt kapott tőle ügyészként (bár eredetileg még többet kért), amit úgy adott vissza, hogy egyszer csak felhívta és közölte, hogy “megkapta a pénzt” majd azt készpénzben adta vissza neki. Az I. rendű vádlott szerinte rossz döntéseket hozott az életben, adósságai ellenére szeretett ruhákat venni. I.r.vádlott I. rendű vádlott még ügyészként elmondta neki, hogy több ismerősétől is kért kölcsönöket, azonban többen azzal utasították vissza, hogy “ismerve a szokásait” nem biztosak abban, hogy visszafizeti nekik. Az átadott kölcsön kapcsán I. rendű vádlott 2015-ben arra hivatkozott, hogy majd az ügyészi jubileumi jutalmából visszafizeti neki, de amikor a tanú felszólítás után el akart menni hozzá, az I. rendű vádlott előbb lényegében elrejtőzött előle, majd sértődötten mégis átadta a pénzt, aztán letiltotta és megszakította vele a kapcsolatot. 2015. decembere után is azt hallotta a II. rendű vádlottól, hogy I. rendű vádlott folyamatosan a nehéz anyagi helyzetére panaszkodik neki, amiatt őt is sokszor keresi. [368] Kelemen könyvelőka tanúvallomása bár megerősíti, hogy I.r.vádlott I. rendű vádlott vádbeli időszak kezdetén is rossz anyagi helyzetben volt, (ez összhangban áll II. és III. rendű vádlott, valamint személy18 és személy23 tanúvallomásával), azonban annak fényében, hogy ezt I.r. vádlott is a tárgyalási folyamat végére elismerte, nincs nagy jelentősége. Más okból annak sincs, hogy a tanú a II. rendű vádlottól nem tapasztalta, hogy az I. rendű vádlottal való kapcsolatából előnyt akarna kovácsolni, az elkövetett bűncselekmények tekintetében (II.r. vádlott) ennek a motivációja szintén nem releváns. [369] A III. vádponthoz kapcsolódóan került kihallgatásra könyvelő, tulajdonos és tulajdonos1. [370] könyvelő a tárgyaláson tett tanúvallomásában részletesen nyilatkozott a III. vádpontban szereplő cégek kapcsán végzett könyvelői munkájáról és a kérdéses NAV bűnügyben történt kihallgatásáról, annak előzményeiről és az azt követően történtekről. Aggódott, hogy a NAV előtt munkavállalóként neki kellett megjelennie és képviselnie a céget, tulajdonos1 ezért ajánlotta, hogy tanúkihallgatása előtt vegye fel a kapcsolatot II.r.vádlott II. rendű vádlottal (akiről nem tudta még ekkor hogy van hivatalos kapcsolata), abban kért segítséget, hogy hogyan kell megjelenni és mi fog történni egy ilyen ügyben, II. rendű vádlottal általánosságban beszéltek csak az ügymenetről, általános jogi tájékoztatásról volt szó, illetve II. rendű vádlott a megbeszélésen jelenlévő tulajdonos előtt felajánlotta nekik, hogy van egy kapcsolata, aki jártas ilyen ügyekben, általánosságban el tudja mondani, hogyan kell megjelenni és hogy működik egy ilyen vizsgálat. Elmondta ugyanakkor, hogy II. rendű vádlott neki és tulajdonosnak azt is felajánlotta, hogy ezen kapcsolata utána tud nézni és információt tud adni az ügyről. Találkozott ezzel a személlyel, I.r.vádlott I. rendű vádlottal, aki általánosságban tájékoztatta az ügymenetről. Róla akkor nem tudta, hogy ügyész, de azt igen, hogy nyomozásokban jártas hivatalos személy. tulajdonos nem vett részt az I. rendű vádlottal történt találkozón. Előbb azt állította, hogy ezen ügyet megelőzően tanúként kihallgatták volna, majd amikor elétárásra került, hogy mindössze néhány hónappal korábban hasonló tárgyú NAV bűnügyben szintén tanúként hallgatták ki, elismerte, hogy valójában azért kellett a segítség, mert nem tudták, hogy miről szól az ügy, meg akarták tudni, hogy mi a vizsgálat tárgya és cégeik mennyiben érintettek. Tanúkihallgatáának a II. rendű vádlott kérésére történt elhalasztására nem emlékezett. I. rendű vádlott a találkozón már úgy volt jelen, hogy ismerte az ügyet, de csak általános tájékoztatást adott, iratokat-adatokat nem adott át. Eelőbb állította, hogy nem adott semmit cserébe az I. rendű vádlottnak (és tulajdonosnak sem továbbítás céljából), majd a II. rendű vádlott vallomásának ismertetésére úgy nyilatkozott, hogy lehetséges, hogy az általa előadott kreatív díszcsokrot adta az I. rendű vádlottnak, de nem emlékszik erre. Majd ezt vallomása végén megváltoztatva már azt állította, hogy biztos, hogy ilyen kézműves ajándékot adott, amit tulajdonosnak nem kellett jóváhagynia (az erre vonatkozó üzenetekre azonban elétárásuk után sem tudott érdemi magyarázatot adni). [371] tulajdonos tanú a tárgyaláson konkrétumok nélküli, szűkszavú vallomást tett. Nem emlékezett részletekre. A NAV ügy kapcsán tulajdonos1 ajánlotta II.r.vádlott II. rendű vádlottat, akivel egyszer találkozott. Ennek kapcsán nem nyilatokozott se arról, hogy ott volt-e könyvelő, se a könyvelő által említett azon momentumról, hogy II. rendű vádlott ajánlotta-e hivatalos kapcsolata útján az információszerzést, se arról, hogy I.r.vádlott I. rendű vádlottal találkozott-e. könyvelő beidézte a NAV, majd az ügy lezárult, semmilyen adatlekérdezésről nem tudott, arról sem tudott, hogy valaki meghálálta volna adatok lekérdezését, nem tudta, hogy a II. rendű vádlott utána tudott-e nézni az ügynek, csak munkaszerződések átnézését kérte tőle. [372] tulajdonos1 még tulajdonosnál is szűkszavúbb vallomást tett, mindössze annyit mondott el, hogyne nem volt olyan hivatkozás, hogy II.r.vádlott II. rendű vádlottnak ügyészi kapcsolata van, II. rendű vádlott nem ajánlott fel a céggel kapcsolatos adatszerzést, illetve ilyen lekérdezésről nem tud. A NAV-os bűnügyről, könyvelő idézéséről, illetve egyáltalán semmilyen, a cégét érintő NAV-os vizsgálatról nem tudott nyilatkozni. [373] Ezen vallomások értékelésénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy az időmúláson kívül a tanúk számukra is nyilvánvalóvá vált esetleges korrupciós érintettsége okán is minimalizálni igyekeztek az általuk elmondottakat. Így vallomásuk, különösen tulajdonos1 és tulajdonos vallomása döntően sem a vádban szerepló tények megerősítésére, se cáfolatukra nem alkalmasak. [374] Kivétel ez alól könyvelő tanúvallomása, mely összességében alá a III. vádpontba foglaltakat. Azonban ős is vallomásán belül lényeges körülményekre vonatkozó állításait többször megváltoztatta. Az I. rendű vádlottnak való juttatást előbb letagadta, majd nem emlékezett biztosan, aztán II. rendű vádlott ismertetett vallomásához igazította. A segítségkérés okaként pedig előbb csak általánosságokra hivatkozott, végül elismerte, hogy konkrétan az ügyről, annak részleteiről kellett információ nekik. Utóbbi kapcsán végig többes számban beszélt, a később ismertetésre kerülő üzenetekkel együtt pedig ezekből megalapozottan arra lehet következtetni, hogy tulajdonos1 nemcsak a II. rendű vádlottal való általános kapcsolat miatt, hanem kifejezetten a hatósági kapcsolat útján való információszerzés céljából küldte könyvelő a II. rendű vádlotthoz. könyvelő tanúvallomásának aggálytalanul elfogadható része (miszerint I.r.vádlott I. rendű vádlott a találkozójukkor már ismerte a NAV bűnügyet) a később ismertetésre kerülő elektronikus adatokkal együtt cáfolja az I. rendű vádlott azon védekezését, miszerint csak a könyvelő való találkozó után, kíváncsiságból kérte le az ügy adatait, és megerősíti, hogy erre kifejezetten információátadás érdekében került sor. [375] A IV. vádpont kapcsán kihallgatott tanú, személy14 a tárgyaláson tett tanúvallomásában a II.r.vádlott II. rendű vádlottal való munkakapcsolatának bemutatásán túl a fiát érintő, a IV. vádpontban szereplő bűnügyről is nyilatkozott. Nem volt szó arról, hogy a II. rendű vádlott majd elintéz valamit az ügyben, vagy hogy adatot fog szerezni az ügyről, illetve nem kért és nem kapott információt tőle az ügyről, még ügyszámot sem. Olyanról sem volt szó, hogy I.r.vádlott I. rendű vádlott bármit elintéz az ügyben, az I. rendű vádlottal csak később, már ügyvédként találkozott, amikor is I.r.vádlott I. rendű vádlott arra hivatkozott, hogy az ügyben a kapcsolatai útján megpróbál segíteni. [376] személy14 tanúvallomása kapcsán a bíróság utal az előző vádponthoz tartozó tanúvallomások értékelésé kapcsán hivatkozottakat. Vallomása így mindössze annyit erősít meg, hogy I.r.vádlott I. rendű vádlott ügyvédként valóban hivatkozott hivatalos kapcsolataira, ekként tanúvallomása a befolyással üzérkedés kapcsán erősíti III.r.vádlott III. rendű vádlott és dr. személy16 vallomását. Egyebekben személy14 tanúvallomásának nincs jelentősége, a IV. vádpontban ugyanis nem szerepel a vallomásával ellentétes ténymegállapítás, nincs szó arról, hogy II.r.vádlott II. rendű vádlott adatszerzésre, bárminek az elintézésére tett volna ígéretet neki, vagy hogy bármit átadott volna neki (pusztán segítség ajánlásáról van szó), és arról sincs szó, hogy személy14nak azt mondta volna, hogy az I. rendű vádlott intéz valamit. A tanú tehát olyan dolgokat cáfolt, amelyek nem szerepelnek a vádiratban. [377] Okirati bizonyítékok, elektronikus adatok [378] Mindenekelőtt a bíróság utal arra, hogy az egyes okirati bizonyítékok törvényes beszerzésére, felhasználhatóságára vonatkozó kifogásokat, illetve az e körben előterjesztett bizonyítási indítványokat a bíróság nem találta megalapozattnak. [379] Támadás érte a „nyomozóhatóság” feljegyzéseinek bizonyítékként való felhasználatóságát. Nyilvánvalóan az ügyészség által végzett adatgyűjtésről, adatelemzésről készített feljegyzések bizonyítékok köréből történő kirekesztésére irányult indítvány kapcsán a bíróság utal a Be. 167. §-ának (1)-(4) bekezdésére, mely szerint a büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és a büntetőeljárásban fel lehet használni azokat a tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket valamely hatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása során - a büntetőeljárás megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg készített, illetve beszerzett. A bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító erejük, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. [380] A hivatalos ügyészi feljegyzés közokiratnak minősül, ekként tárgyi bizonyítási eszközként értékelendő még abban az esetben is, ha az más bizonyítékok számbavételét, értékelését, az abból levonható következtetéseket, vagy a nyomozást teljesítő ügyész valamely tevékenységét ismerteti. A Be. 167. §-ának (5) bekezdése alapján bizonyíték kirekesztésére abban az esetben kerülhet sor, ha azt a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a (2) bekezdésben meghatározott hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők büntetőeljárási jogainak lényeges sérelmével szerezte meg. Ilyen konkrét kirekesztési ok nem merült fel. A bíróság utal arra, hogy a bíróság előtt a bizonyítási eljárásban nem csupán a feljegyzés, hanem a bizonyítékként becsatolt adatszerzési adatok (mellékletek) is ismertetésre kerültek, így a feljegyzések tartalma összevetésre került a mellékletekben foglaltakkal, így a védői kifogásnak nincs tárgyi alapja, megjegyzendő, hogy a konkrét bizonyíték ismertetéskor sem hangzott el semmilyen helytelen következtetésre vonatkozó konkrét kifogás. [381] A bíróság álláspontja szerint a II. rendű, III. rendű és IV. rendű vádlottaktól a kutatások során lefoglalt bizonyítási eszközökből származó bizonyítékok kirekesztése sem indokolt. A II. és IV. rendű vádlottak már a kutatások megkezdésekor a Be. 38. §-ának (3) bekezdése alapján is bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek voltak, minkettejük előállítását a kutatások előtt elrendelte az ügyészség, mindkét vádlott a kutatás kezdetekor tájékoztatást kapott a terhelti jogokról és kötelezettségekről, illetve közvetlenül a kutatásokat követően — azok eredményétől függetlenül — mindkettejük gyanúsítotti kihallgatására sor került. Mind a II. rendű, mind pedig a IV. rendű vádlott lehetőséget kapott arra, hogy védőt hatalmazzon meg, amelyre már a kutatás során sor került, mindkét vádlott esetében a védő telefonon keresztül el is fogadta a meghatalmazást. A III. rendü vádlottat érintően végrehajtott kutatás III. rendű vádlott meghatalmazott védő jelenlétében történt kihallgatását követően került foganatosításra, a védő ezen eljárási cselekményről tudomással bírt, azon ugyanakkor nem kívánt részt venni. A fentiek alapján a kutatások kapcsán sem merül fel olyan, a Be. 167. §-ának (5) bekezdésében megjelölt ok, amely miatt a kutatások során beszerzett bizonyítási eszközökből származó bizonyítékok kirekesztésének lenne helye. [382] A bíróság ismételten utal arra, hogy nem tartotta indokoltnak igazságügyi informatikus szakértő kirendelését a II. rendű és a III. rendű vádlottaktól lefoglalt mobiltelefonok elektronikus adattartalmának vizsgálatára, annak megválaszolására, hogy az azokban talált üzenetek tekintetében igazolható-e, hogy azokat valóban az alkalmazásokban feltüntetett kontakt küldte-e. A nyomozás során a vádlottak mobiltelefonjai valódi üzenetküldő alkalmazásainak elektronikus adatai kerültek bitazonos módon lementésre, az ügyiratokban és az ahhoz tartozó elektronikus adatállományban a bizonyítékként hivatkozott üzenetek létrehozásának, módosításának, illetve küldésének-fogadásának naplóadatai is megtalálhatók. A bíróság ismételten utal arra, hogy nem jelölték meg: konkrétan mely elektronikus adat, üzenet vonatkozásában milyen tények, körülmények miatt merülhet fel hamisítás, ennek hiányában az üzenetek általánosságban történő vizsgálata nem lehet indokolt. Az a körülmény, hogy bizonyos üzenetek az I. rendű vádlott telefonjában nem voltak megtalálhatók nem érinti a más vádlottak telefonjain megtalált elektronikus adatok hitelességét, ezen alkalmazások köztudomású sajátossága, hogy bármely adathordozóról egyoldalúan törölhető, ez azonban a másik fél adathordozóján található adatok fellelhetőségét és elviekben hitelességét nem érinti. [383] A BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. adatszolgáltatása, valamint a I.r.vádlott I. rendű vádlottat érintő kutatásról felvett jegyzőkönyvekben a kutatás során előtaláltakról rögzítettek alátámasztják – összhangban a bíróság által beszerzett banki adatszolgáltatások adataival -, hogy I. rendű vádlottnak a vádirati cselekmények kezdetén, és annak ideje alatt végig folyamatos tartozásai, anyagi problémái voltak, jelentős ingatlanhitele mellett 2016-2019 között folyamatosan többszázezer forintos Provident személyi kölcsönöket vett fel. [384] Az I.r. vádlott jegyzeteiben az azokról készített feljegyzésben részletezetten az általa vezetett kiadásai-bevételei szerint már ügyészként is jelentős kiadásai voltak, míg bevételi oldalon többször is a kerek 200 és 500 számok láthatók, melyek nyilvánvalóan nem lehetnek az ügyészi fizetései, ellenben pontosan megegyeznek az III.r.vádlott III. rendű vádlott által említett százezres nagyságrendű korrupciós pénzek összegével. [385] A vagyonvisszaszerzési eljárás eredménye szerint az I. rendű vádlottnak nincs semmilyen érdemi pénzbeli megtakarítása, vagyona, a vádirat szerinti több tízmilliós jogtalan előnyként átvett pénzek nem kerültek elő. A bíróság megjegyzi, hogy mindez nem jelentheti annak cáfolatát, hogy ezen jogtalan előnyöket megszerezte, éppen a bizonyított tartozásai, költekező életmódja miatt. (Ezt támasztják alá az elfogott közlemények egy része) [386] Az elfogott hívásközlemények. [387] A 2022. július 25. napján 09.53 órakor elfogott 14517 számú, II.r.vádlott II. rendű vádlott és személy23 tanú közötti beszélgetést rögzítő közlemény szerint II. rendű vádlott elmondta, hogy az ügyészség azt hiszi, hogy „I.r.vádlott eldugta valahová ezt a rengeteg pénzt…nem dugta el, tényleg nem találjátok, mert nincs meg, mert elköltötte”, „súlyos vásárlási kényszere volt”. A 2022. július 25. napján 19.18 órakor elfogott 14889 számú, a II. rendű vádlott és egy – az eljárásban nem érintett vagy szereplő – ismerőse közötti beszélgetést rögzítő közlemény szerint II. rendű vádlott a gyanúsítása és az I. rendű vádlott kapcsán elmondta, hogy I. rendű vádlott „rengeteg pénzt kapott”, „vásárlási kényszere volt I.r.vádlott”, „ha volt 100.000 forintja, elment és elköltött 200.000-et”, majd a vagyonvisszaszerzési eljáráson nevetve elmondta, hogy „sosem fognak semmit találni, mert nem eldugta, nincs, elköltötte”, illetve, hogy „az ügyész nem tudja elképzelni, hogy tényleg nincs meg”, „ez számukra lehet, hogy ez értelmezhetetlen, de … biztos, hogy nincs pénz, mert mindet elbaszta”. Nos, e helyütt elmondanám, hogy de igen, sajnos el tudtam és el tudom képzelni, sőt biztos vagyok benne. [388] A14517 számú hívásközlemény szerint továbbá személy23 tanú elmondta II. rendű vádlottnak, hogy „azt tudd II.r.vádlott, hogy folyamatosan azt hallgattam, hogy a III.r.vádlott hozza a pénzem”, „ez minden hónapban téma volt, hogy III.r.vádlott hozza a pénzt”, „és ha a III.r.vádlott nem hoz pénzt, akkor az I.r.vádlott beállt az agyfasz, és folyamatos rettegés, hogy lesz pénz, vagy nem lesz pénz, meg miből lesz, meg hogy lesz”, II. rendű vádlott pedig I. rendű vádlott kapcsán elmondta azt is, „hogyha nem tudott a III.r.vádlottsal, tudod pénzt kiszedni belőle, akkor engem basztatott”. A 14889 számú hívásközlemény szerint továbbá a II. rendű vádlott ismerősének a I. rendű vádlott korrupciós kapcsolatairól elmondta, hogy „eszméletlen mennyiségű pénz…78 millió körülblül, csak, amit a III.r.vádlott adott neki”, „és hát mellette még mindenkitől kéregetett pénzt”, továbbá I. rendű vádlott írásbeli vallomása kapcsán elmondta, hogy „ilyet ír egyszer a vallomásában, hogy II.r.vádlott II.r.vádlottnnától én soha nem vettem át pénzt ….. hát ott vannak baszd meg az üzenetek”. [389] Ezen közlemények bizonyítják: az I. és III. rendű vádlott, valamint az I. rendű vádlott és IV.r.vádlott közötti havi díjazás jellegű, az I. és II. vádpontban foglaltak szerinti korrupciós kapcsolat állt fenn, a III. rendű vádlott vallomásában megjelölt korrupciós összegek nagyságrendjének hitelességét és II. rendű vádlott közvetítő szerepét a pénzátadások körében is, egyben cáfolják I. rendű vádlott vallomását a „III.r.vádlott féle pénz” kapcsán, ugyanis nyilvánvaló, hogy I. rendű vádlott nem az általa saját részre átvettként elismert havi 200.000 forinttól várhatta az anyagi gondjai megoldódását. [390] A 14889 számú hívásközlemény megerősíti továbbá azt is, hogy I. és II. rendű vádlott egymás közti üzeneteiben az I. rendű vádlott által rendszeresen a II. rendű vádlottól a vádirati tényállásban szereplő személyekkel, ügyekkel összefüggésben várt, kért, sürgetett, majd II. rendű vádlott által részére elintézett, átvett és végül neki átadott, konkrétan meg nem jelölt dolog korrupciós pénz volt. [391] A 2022. július 04. napján 07.43 órakor elfogott 6238 számú, a II. rendű vádlott és egy – az eljárásban szintén nem érintett vagy szereplő – ismerőse közötti beszélgetést rögzítő közlemény szerint II. rendű vádlott III. rendű vádlott kapcsán elmondta, hogy „konkrét dolog miatt kereste meg I.r.vádlott ….. már akkor készült arra, hogy milyen üzletbe kezd, és látni akarta a folyamatok működését”. Ezen közlemény megerősíti, hogy III. rendű vádlott kifejezetten az I. vádpontban rögzített célból kereste meg I. rendű vádlottat, amiről II. rendű vádlott is tudomással bírt, arra tekintettel ismertette össze őket. [392] Az III.r.vádlott III. rendű vádlottól lefoglalt excel fájl tartalma az arról készített feljegyzésben részletezetten megegyezik az általa papír alapon becsatolt táblázatéval, részletesen tartalmazza az I. rendű vádlott részére az I. vádpontban rögzítettek szerint havonta fizetett korrupciós pénzeket, az abban szereplő összegek nagyságrendje és változása (a 200, 500, 500+200, majd 500+500 ezer forint) megegyezik a III. vádlott vallomásában által előadottakkal. [393] Az OTP Bank adatszolgáltatása szerint az III.r.vádlott III. rendű vádlotthoz hivatalosan köthető, ezen banknál vezetett céges és egyéb bankszámlákról az I. vádpontba foglalt cselekmények idején – az I. rendű vádlott vallomásában előadottakkal szemben – több alkalommal is történtek éppen az I. rendű vádlottnak átadott 200.000 és 500.000 forintnak megfelelő készpénzfelvételek. Megjegyzendő, hogy III.r. vádlott (családtagjai, cégei stb) rendelkezhettek több számlával is. [394] I. r. rendű vádlott ügyészségi személyügyi iratai az azokról készített feljegyzésben részletezetten alátámasztják szolgálati viszonya fennálltának, megszűnésének időpontjait, ügyészi illetményének mértékét, valamint a szolgálati viszonya megszűnésével összefüggésben az ügyészségen történt nyilatkozattételeinek időpontjait. Ezen iratok cáfolják I. rendű vádlott azon védekezését, miszerint 2019. január 03. napja után nem járt a KNYF épületében, mivel az iratok szerint 2019. január 08. napján tett írásbeli nyilatkozatot a részére felajánlott beosztás el nem fogadásáról, majd 2019. január 24. napján átvette a felmentéséről szóló okiratot, ugyanakkor csak 2019. február 01. napjától volt mentesítve a munkavégzési kötelezettség alól, ekként a legutolsó, 2019. január 25. napi lekérdezéseket is. [395] IV.r.vádlotttól az őt érintő kutatás során előtalálásra és lefoglalásra kerültek konkrétan a II. vádpontban megjelöltek szerint I. rendű vádlott által a VP NetZsaru-ból lekérdezett, kinyomtatott és II. rendű vádlott által IV.r.vádlotthoz eljuttatott bűnügyi iratok. Előtalálásra és a kutatási jegyzőkönyvben rögzítésre kerültek olyan iratok is, amelyek IV.r.vádlott és a II. vádpontban megjelölt NAV bűnügyben érintett cég és személy közötti, IV.r.vádlott számára aggodalmat jelentő számlázási kapcsolatot igazolják. [396] Cégnyilvántartási adatok az azok elemzéséről készült feljegyzésekben részletezetten igazolják a vádiratban megjelölt cégek tényleges létezését, működését, valamint a vádiratban megjelölt ügyvezetők-cégtulajdonosok ezen cégekhez kötődését. A cégadatok és az elemzésükről készült feljegyzések alapján az III.r.vádlott III. rendű vádlott és dr. személy16 tanú által a III. rendű vádlott érdekkörébe tartozóként megjelölt valamennyi cég és személy azonosítható, illetve több cég esetében olyan körülmény – így pl. kényszertörlések, cégvezetéstől eltiltott személyek, ukrán tulajdonosok-ügyvezetők érintettsége – állapítható meg, amelyek a nem éppen törvényes működésre engednek következtetni, ekként ezen adatok különösen megerősítik azt, hogy III. rendű vádlottnak hatósági információkra volt szüksége. [397] Az NNI adatszolgáltatása a IV. vádpont kapcsán cáfolja II.r.vádlott II. rendű vádlott azon védekezését, miszerint az ezen vádpontban megjelölt bűnügyben személy15 képviselő ügyvéd az iratokat megkapta, így nem volt szükség az ügyről információra. Az adatszolgáltatás szerint nem történt iratkiadás. [398] Az ORFK és a NAV adatszolgáltatásai, a NetZsaru és VP NetZsaru adatok, valamint az elemzésükről készített feljegyzésekben foglaltak, továbbá a lekérdezések jogalapjaiként feltüntetett ügyészségi ügyszámokról, bűnügyek vizsgálatáról készített feljegyzések adatai (és annak melléletei) bizonyítják a vádirati tényállásban megjelölt bűnügyek és az azok során történt eljárási cselekmények kapcsán a vádirati tényállásban rögzítetteket, valamint a vádirati tényállásban megjelölt bűnügyi adatlekérdezéseket, bűnügyi iratok kinyomtatását, ezek időpontját, valamint hogy ezeket I.r.vádlott I. rendű vádlott hajtotta végre, és hogy azok jogellenességének leplezése érdekében valódi ügyészségi ügyszámokat valótlanul tüntetett fel jogalapként. Ezen adatműveletek az I. rendű vádlott belépőkódjával, azonosítójával kerültek végrehajtásra. Az adatlekérdezések az I. vádpont körében az III.r.vádlott III. rendű vádlott és dr. személy16 tanú vallomásában előadottak szerint több általuk megjelölt cég, személy esetében időszakonként ismétlődőek voltak. Az I. rendű vádlott bizonyosesetekben pontosan azon cégek, személyek adataival végzett lekérdezést, amelyek listáját előtte III. rendű vádlott üzenetben megküldte neki (ez egyben az I. rendű vádlott által manipuláltnak állított, ezen listákat is tartalmazó WhatsApp üzenetek valódiságát is igazolja). [399] Az I. rendű vádlott által a lekérdezések jogalapjaként feltüntetett valódi nyomozó ügyészségi ügyekben a lekérdezett cégek, személyek valójában semmilyen módon nem voltak érintettek, említés szintjén sem merültek fel, I. rendű vádlottnak ezen személyek és cégek vonatkozásában semmilyen hivatali teendője nem volt, továbbá egyetlen adatlekérdezésről sem található adat, feljegyzés vagy bármilyen irat egyik valótlanul feltüntetett ügy aktájában sem. Megjegyzendő, hogy ezt végül I.r. vádlott is elismerte. Az I. rendű vádlott csak a vezető ügy ügyszáma (ügyszám12) kapcsán védekezett felderítési, nyomozati indokkal, ugyanakkor a lekérdezési adatokból megállapítható, hogy ezen ügy róla történt leszignálását követően ugyanazon körben más ügyszámokat használva is hajtott végre ismétlődő lekérdezéseket, ráadásul olyan tárgyú ügyekben, melyekben végképp semmi indoka nem lehetett ezeknek, így pl. rendőri bántalmazás, illetve hivatalos személy elleni erőszak miatti ügyek. Mindezek alapján a lekérdezések jogellenessége kétségtelenül megállapítható. Ezen adatok cáfolják továbbá a III. vádponttal kapcsolataban I. rendű vádlott védekezését, ugyanis az adatok alapján I. rendű vádlott még a könyvelő való találkozást megelőzően adatlekérdezést hajtott végre az érintett cégekre vonatkozóan. [400] A dr. személy16 tanú által becsatolt, a tanú és III.r.vádlott III. rendű vádlott egybehangzó vallomása szerint III. rendű vádlott által rendelkezésére bocsátott, I.r.vádlott I. rendű és III.r.vádlott III. rendű vádlott közötti WhatsApp üzenetváltások nyomtatott példánya vonatkozásában a III. rendű vádlottól lefoglalt elektronikus adatok alapján megállapítható, hogy valódi üzenetek, azok elküldésére fogadására ténylegesen a feltüntetett időpontokban került sor, valamennyi üzenet elektronikus adatai megtalálhatók a III. rendű vádlott mobiltelefonjának elektronikus adatállományában, az üzenetek nyomtatott és elektronikus példánya megegyezik. A WhatsApp üzenetekhez kapcsolódóan dr. személy16 által más ügyben előadottakról készült ügyészi feljegyés tartalma megegyezik dr. személy16 tanúvallomásával. [401] Az I. és III. rendű vádlottak közötti WhatsApp üzenetek a vádbeli időszakban, 2016. október 05. és 2018. március 08. között keletkeztek, az I. vádpont szerinti korrupciós kapcsolatukat a már ismertetett vallomások és egyéb adatok mellett teljes körűen bizonyítják. Számos találkozó egyeztetése mellett több olyan, III.r.vádlott III. rendű vádlott által küldött üzenet is megtalálható, amelyben cégek, személyek adatait vagy listáját továbbította I.r.vádlott I. rendű vádlottnak, aki aztán pont azokat kérdezte le a Netzsaru naplóadatok alapján, majd üzenetben visszajelzett III. rendű vádlottnak (így pld. 2016. október 05., 2016. november 16., 2016. november 30., 2016. december 01., 2017. március 08., 2018. január 25. napi üzenetek). A 2018. február 18. napi üzenetváltásban I. rendű vádlott III. rendű vádlottnak arra hivatkozott, hogy a NAV cég38nél lévő hivatalos kapcsolata útján információt tudna szerezni III. vádlott számára egy esetleges költségvetési csalásos ügyről, és ennek kapcsán épp a III. vádpontban szereplő ügyre utalva arra hívta fel III. vádlottat, hogy „beszélj II.r.vádlott egyszer volt egy ilyen ügyünk a borosokkal tanulságos volt”. Utóbbi üzenet az I. vádpont mellet a III. vádpontba foglaltakat is bizonyítja. [402] Megtalálható több olyan üzenet, amelyekben I. rendű vádlott NAV-os, NAV cég38-s hivatalos kapcsolatra, vezetőre hivatkozik (így az imént említetten túl pl. 2016. november 26., 2016. november 28., 2016. december 07., 2017. január 20., 2017. január 24. napi üzenetek). A 2016. november 28. napi üzenetváltásban I. rendű vádlott a NAV-os kapcsolatának 500.000, illetve számlaellenőrzésért számlánként 100.000 forint havi pénzt kért III. rendű vádlottól. A 2017. január 24. napi üzenetváltásban I. rendű vádlott 3 fő NAV-os befolyásolására hivatkozva összesen 500.000 forintot kért III. rendű vádlottól. Megtalálható olyan üzenet is, amely már I. és III. rendű vádlottak korrupciós kapcsolatának beindulását követően a II. rendű vádlottnál való korrupciós célú találkozót igazolja (2016. október 06. napi üzenet). alkalmazott tanú pénzfutári szerepére vonatkozóan számos üzenet található, míg a 2016. december 13. napi üzenetváltásban I. rendű vádlott meghatározta III. rendű vádlottnak, hogy alkalmazott menjen be hozzá a KNYF-re és majd ott I. rendű vádlott ad neki „egy borítékot a teendőkkel”. Utóbbi közlemény bizonyítja azt is, hogy I. rendű vádlott a lekérdezett adatokról iratot is adott III. rendű vádlottnak. A gépkocsivásárlásra történt pénzkérésről is több üzenet megtalálható (2017. december 15., 2017. december 18., 2017. december 20. napi üzenetek), valamint több olyan üzenet is van, amelyekben I. rendű vádlott III. rendű vádlottnak havi jelentést tesz, valamilyen hatósági tevékenység megindulásáról tájékoztatja, vagy kérés nélkül érdeklődik nála, hogy kér-e további megfigyelést, lekérdezést (2016. október 28., 2016. december 30., 2017. január 31., 2017. március 30. napi üzenetek). Az I. és III. rendű vádlottak közötti WhatsApp üzenetek között megtalálhatók olyan, 2016. október 05. és 2016. október 06. napi üzenetek, amelyek az e-mail fiókba való piszkozat elhelyezéssel való kommunikációt igazolják, illetve olyan 2017. június 26. napi üzenetek, amelyek a Secfone titkosított mobiltelefon I. rendű vádlott általi javaslatát igazolja III. rendű vádlott vallomásával egyezően, továbbá a WhatsApp üzenetfolyam végén olyan üzenet látható, ami ezen applikációról a biztonságos titkosított kapcsolattartást biztosító Signal applikációra váltást igazolja ugyancsak III. rendű vádlott vallomásával egyezően (az ilyen csatornák használata is a konspiratív magatartást támasztja alá). [403] A I.r.vádlott I. rendű vádlottól lefoglalt elektronikus adatok az azokról készített feljegyzésben részletezetten bizonyítják az III.r.vádlott III. vádlottal való WhatsApp kapcsolattartást, noha üzenetek nem találhatók, III. vádlott WhatsApp kontaktként megtalálható, továbbá I. rendű vádlott mobiltelefonjában a Signal és Telegram titkosított csevegőapplikációk, továbbá egy 2019. december 18. napján személy18 küldött olyan Viber üzenet is megtalálható volt, miszerint I. rendű vádlott a „III.r.vádlott féle” pénzt várja, ha megkapja, akkor tud majd utalni a többszázezres tartozása egy részét személy18. A Signal és Telegram üzenetek között III. rendű vádlottal váltott üzenetek nem voltak megtalálhatók, ugyanakkor egyrészt szerepel olyan üzenet, amelyben I. és II. rendű vádlottak ilyen csatornán egyeztettek III. rendű vádlottról, másrészt II. rendű vádlott mobiltelefonjának – később ismertetésére kerülő – adatállományában olyan üzenetek is megtalálhatók voltak, amelyekben I. rendű vádlott az elektronikus adatok megsemmisítését határozza meg vagy már általa törölt üzeneteket említ. [404] Az III.r.vádlott III. rendű vádlottól lefoglalt – a már ismertetett WhatsApp üzeneteken felüli – további elektronikus adatok az azokról készített feljegyzésben részletezetten ugyancsak bizonyítják az I. és III. rendű vádlottak közötti korrupciós kapcsolatot. III. rendű vádlott mobiltelefonjában I. rendű vádlott több különböző, még ukrán hívószámmal is megtalálható volt WhatsApp kontaktként, ami szintén a konspirációt igazolja. Ezen felül III. rendű vádlott mobiltelefonjában a vádbeli időszakra vonatkozóan megtalálható volt több Apple Calendar naptárbejegyzés, amelyek tárgymegjelölésük szerint egyértelműen I. rendű vádlottal történt pénzátadásos találkozókat rögzítenek (így pl. 2019. január 08., 2019. július 30., 2019. október 01., 2019. október 19-20., 2019. december 07. napi naptárbejegyzések), továbbá számos olyan naptárbejegyzés is megtalálható volt, amelyekben III. rendű vádlott a alkalmazott tanú által végrehajtandó feladatokat, egyebek mellett készpénz felvételeket, pénzátadásokat, különböző pénzösszegek különféle rendeltetési helyekre juttatását rögzítette, más cégek mellett az I. vádpontban megjelölt egyes cégek vonatkozásában is. A III. rendű vádlott mobiltelefonjában megtalálható volt továbbá egy olyan, ugyancsak az I. vádpontban megjelölt egyes cégekre és ügyvezetőkre vonatkozó, utoljára 2016. szeptember 23. napján módosított „Elszamolasok – 2016.” tárgymegjelölésű Apple Notes jegyzet, melyben egyebek mellett szerepel az a megjegyzés, hogy „+ 50e ügyész (jul)”. Ezen jegyzet is bizonyítja azt, hogy I. rendű vádlottat ügyészként a III. rendű vádlott – egyebek mellett – havidíjazással vesztegette. A III. rendű vádlott elektronikus jegyzetei között szerepel egy 2022. március 15. napján (vagyis konkrétan a jelen ügyben az első gyanúsítotti kihallgatását megelőző napon) készített jegyzet, melyben az I. vádpontba foglaltakra vonatkozó gondolatait vázolta, és ebben az I. rendű vádlottal való kapcsolattartás mellett stróman cégvezetőkre, pénzmosásra, költségvetési csalásra, adóoptimalizálásra utaló vázlatos megjegyzések is szerepelnek, melyekről III. rendű vádlott a vallomásában érthető okból nem beszélt, ugyanakkor alátámasztják azt, hogy miért lehetett bűnügyi hatósági információkra, adatokra szüksége. Megtalálható volt továbbá egy 2016. szeptember 30. napján III. rendű vádlott által I. rendű vádlottnak küldött SMS üzenet, amelyben III. rendű vádlott az ekkor ügyész I. rendű vádlottnak egy írásos anyagról jelzett vissza azzal, hogy az értéktelen és „B” tervre kell váltani. Ezen üzenet bizonyítja azt is, hogy I. rendű vádlott – állításával szemben – a jogellenes lekérdezések eredményéről juttatott el anyagokat III. rendű vádlottnak. [405] A II.r.vádlott II. rendű vádlottól lefoglalt elektronikus adatok az azok elemzéséről készített feljegyzésekben rögzítettekkel – valamint a más ismertetett egyéb bizonyítékokkal – együtt valamennyi vádirati tényállást bizonyítják. A II. rendű vádlott mobitelefonjában az I. vádponttal kapcsolatban az I. rendű vádlottal váltott számos SMS, Viber és WhatsApp üzenet volt megtalálható, míg a II., III., és IV. vádpontokban napra pontosan rögzített cselekmények vonatkozásában az I. rendű vádlottal, IV.r.vádlottral, valamint könyvelő és személy14 tanúkkal folyamatos, egymással összefüggő üzenetek voltak megtalálhatók, amelyek az igényelt bűnügyi információszerzésekre, adatlekérdezésekre, iratkiadásokra, valamint az I. rendű vádlottnak a II. rendű vádlott közreműködésével ezért cserébe juttatott jogtalan előnyök átadására vonatkoznak. Ezen adatokból a II., III. és IV. vádpontokban rögzített cselekmények napra pontosan rekonstruálhatók, illetve azok alapján I. és II. rendű vádlott kapcsolatára levonható az a ténybeli következtetés, miszerint a vádirat beveztő része szerinti megállapodás alapján voltak folyamatos korrupciós együttműködésben. [406] Az I. vádponttal kapcsolatban II. rendű vádlott mobiltelefonjában megtalálható volt olyan 2018. március 05. napi „III.r.vádlott/I.r.vádlott meeting_iroda” tárgymegjelölésű Apple Calendar naptárbejegyzés, amely bizonyítja, hogy II. rendű vádlott az I. és III. rendű vádlottak korrupciós kapcsolatában nemcsak annak kezdeti, de még későbbi szakaszában is aktívan közreműködött. Ennek végére vonatkozóan megtalálható olyan Viber üzenet, amiben 2020. április 08. napján I. rendű vádlott tájékoztatta II. rendű vádlottat arról, hogy – vallomásával szemben, a már kifejtettek alapján nem személy14, hanem – a III. rendű vádlott „lemondta a vedelmet”, mely megerősíti III. rendű vádlott vallomását, miszerint az ezt megelőző hónapig tartott az I. rendű vádlottal fennált korrupciós kapcsolatuk. Több olyan SMS üzenetváltás megtalálható volt II. rendű vádlott mobiltelefonjában, melyekben I. és II. rendű vádlott a III. rendű vádlott által lekérdezni kért cégekről, személyekről, a korrupciós pénz kéréséről, intézéséről egyeztettek (így pl. 2016. május 16. napi üzenetben II. rendű vádlott lekérdezendő adatokat továbbított I. rendű vádlottnak; 2016. május 17., 2016. június 03., 2016. június 06., 2018. március 05. napi üzenetváltásokban pedig I. rendű vádlott kérte II. rendű vádlottat, hogy intézze el III. rendű vádlottal a korrupciós pénz kifizetését, melyre II. rendű vádlott minden esetben ígéretet tett / I. rendű vádlott egy üzenetében még a III. rendű vádlott vallomásában előadott kezdeti havi korrupciós összeggel egyező 200.000 forintot is megjelölte /). Kiemelést érdemel a 2019. január 08. napján I. rendű vádlott által a hivatali idő kezdetén II. rendű vádlottnak küldött üzenet, melyben I. rendű vádlott közölte, hogy III. rendű vádlott nem tart igényt a „szolgáltatásaira”, így kénytelen „másfele lépni”, mellyel kapcsolatban kikérte II. rendű vádlott véleményét, hogy szerinte várjon-e III. rendű vádlottra. Az I. rendű vádlottnak az ismertetett ügyészségi személyügyi iratok szerint legkésőbb ugyanezen napon nyilatkoznia kellett (és végül nyilatkozott is) arról, hogy az alacsonyabb szintű szervezeti egységhez történő áthelyezéséhez hozzájárul-e vagy sem, a hozzájárulás hiánya pedig ügyészségi szolgálati jogviszonya felmentéssel történő megszűnését eredményezte. Ebből megállapítható, hogy I. rendű vádlott az ügyészi szolgálati jogviszonyának fenntartása vagy megszűnése kapcsán még az utolsó pillanatban is mérlegelte a III. rendű vádlottal fennállt korrupciós kapcsolatának további lehetőségét. [407] A II. vádponttal kapcsolatban II. rendű vádlott mobiltelefonjában 2018. július 12. és 2019. február 07. között I. és II. rendű vádlott között váltott számos WhatsApp üzenet található a IV.r.vádlottral kialakított és fenntartott korrupciós kapcsolatra, az annak keretében történt bűnügyi adatlekérésekre, iratakiadásokra és vesztegetési pénzek átadására-átvételére vonatkozóan. Az üzenetek tartalma a NetZsaru és VP NetZsaru adatokkal együtt a II. vádpont tényadaival egyezik meg, nagy terjedelmükre tekintettel alapvetően az I. rendű vádlott által vitatott elemekre térnék ki, ugyanis ezen vádpontban II. rendű vádlott lényegében beismert, I. rendű vádlott pedig nem vitatta a naplóadatokkal igazolt adatlekéréseket és iratkiadásokat, azonban védekezése szerint egyrészt jogtalan előnyt nem vett át, másrészt szerinte nem értelmezhetők a II. vádpontban szereplő azon állítások, melyek szerint ismeretlen úton szerzett bűnügyi adatokat, iratokat a NAV bűnügyre vonatkozóan. Kettő ilyen ténymegállapítás szerepel a II. vádpontban, 2018. július 12. napjára és 2018. október 13. napjára vonatkozóan. 2018. július 12. napján hivatali időben I. rendű vádlott üzenetben azt jelezte II. rendű vádlottnak, hogy ha beér a KNYF-re, lekérdezi az ügyet és arról egy későbbi találkozón referál. II. rendű vádlott ezt nyugtázta, majd I. rendű vádlott még aznap hivatali időben olyan üzenetet küldött, miszerint épp az adatlekérést hajtja végre és az ügy azonosításaként megerősítést kért II. rendű vádlottól, hogy a megrendelőket érdeklő ügyben tényleg gyanúsított nevű személyek vannak-e, és hogy egy adott napon volt-e az ügyben bűnügyi akció, mire II. rendű vádlott megerősítette, hogy erről az ügyről van szó. I. rendű vádlott jelezte, hogy IV.r.vádlott nem szerepel az ügyben, és hogy hogy az ügy titkos információgyűjtés alapján indult, míg a további információkat egy másnapi találkozóra ígérte, melyre sor is került. Ezen felül 2018. október 13. napján I. rendű vádlott üzenetben azt jelezte II. rendű vádlottnak, hogy a bűnügyről „belső info” van, az ügyben elkezdték a TÜK részéletes elemzését. Minthogy I. rendű vádlott ténylegesen valós adatokat közölt az ügyről II. rendű vádlottal, alappal lehet következtetni arra, hogy arról jogellenesen adatokat szerzett meg, ennek az adatlekérdezési naplóadatok hiánya miatti ismeretlen útja ezt nem teszi megalapozatlanná, a naplóadatok akár technikai ok, hiba miatt is lehetnek hiányosak. [408] A jogtalan előnnyel kapcsolatos WhatsApp üzenetek közül kiemelendő a 2018. július 16. napi üzenetváltás, melyben I. rendű vádlott meghatározta II. rendű vádlottnak, hogy IV.r.vádlotttól a már kiadott bűnügyi iratokért átvett korrupciós pénzen felül az esetlegesen kért további iratokért egy fix összeget kérjen, I. rendű vádlott pedig megkezdi a „figyelést”. A 2018. november 23. napi üzenetben I. rendű vádlott azt fejtegette II. rendű vádlottnak, hogy az ekkor a bűnügyről már más úton információt szerezni próbáló IV.r.vádlottnak a további ügyvédei nem engedik, hogy „más vigye a sápot”. Ezen üzenet is bizonyítja, hogy I. rendű vádlott ezen időpontig pénzért adott ki IV.r.vádlottnak bűnügyi adatokat. A 2018. november 24. napi üzenetváltásban I. rendű vádlott megkérdezte II. rendű vádlottat, hogy a neki IV.r.vádlotton felül havi 500.000 forintot fizető személy, azaz III. rendű vádlott is eltűnt-e, mire II. rendű vádlott megkérdezte, hogy megtartsák-e ezt a korrupciós kapcsolatot vagy engedjék el, erre I. rendű vádlott kifejtette, hogy rosszul áll anyagilag és szüksége van a pénzre, amin akár osztozna is II. rendű vádlottal 300.000-200.000,- ft arányban, aki pedig ígéretet tett arra, hogy intézkedik a pénz iránt. Ezen üzenet is bizonyítja, hogy I. rendű vádlott 500.000 forintos tételű havi korrupciós pénzt is kapott, nemcsak az általa beismert 200.000 forintot. [409] A II. rendű vádlott mobiltelefonjában IV.r.vádlottral számos Viber üzenetváltás is megtalálható volt. Ezek közül a jogtalan előny kapcsán kiemelendő a 2018. július 17. napi üzenetváltás, melyben az előző nap I. rendű vádlott által az ismertetett WhatsApp üzenetben meghatározottaknak megfelelően II. rendű vádlott közölte IV.r.vádlottral, hogy ha a már átadott iratokon túl a június hónapban keletkezett ügyiratokat is kéri, azért külön kell fizetnie és ígéretet tett ezen ügyiratok beszerzésének intézésére is. Ezen üzenet is bizonyítja, hogy I. rendű vádlott ezt megelőzően 2018. július 12. napján nem ismert úton valóban megszerzett bűnügyi iratot az ügyből, melyeket pénzért adott ki. [410] A 2018. augusztus 01. napi üzenetváltásban IV.r.vádlott megkérdezte a II. rendű vádlottat, hogy a havi pénz felét fizesse-e aktuálisan, mire II. rendű vádlott közölte, hogy mivel a teljes iratanyag megvan, fizetheti az egész összeget. 2018. augusztus 28. napi üzenetváltásban – miután I. rendű vádlott WhatsApp üzenetben jelezte, hogy ellenőrizte a NAV bűnügyet, II. rendű vádlott rögtön jelezte IV.r.vádlottnak, hogy a „havi dolog” miatt találkozniuk kellene. 2018. szeptember 19. napi üzenetváltásban II. rendű vádlott a szeptember havi pénz fizetésére hívta fel IV.r.vádlottt, egyúttal abban egyeztek meg, hogy II. rendű vádlott elmegy a pénzért. [411] A II. vádpont kapcsán lényeges még a 2018. október 16. napi üzenetváltás, melyben II. rendű vádlott jelezte IV.r.vádlottnak, hogy átveszi I. rendű vádlottól a bűnügyi iratokat, és a pénzt majd ő odaadja neki, aztán IV.r.vádlottral majd elszámolnak egymás között. Ezen üzenet is bizonyítja, hogy I. rendű vádlott ezt megelőzően 2018. október 13. napján nem ismert úton valóban megszerzett bűnügyi iratot az ügyből, melyeket pénzért adott ki. Végül kiemelendő a 2019. január 29. napi WhatsApp üzenet, amelyben II. rendű vádlott határozza meg I. rendű vádlottnak, hogy semmisítse meg a jogellenesen lekérdezett iratokat, mely üzenet is bizonyítja II. rendű vádlott aktív közreműködését a korrupciós kapcsolatokban. [412] Noha a II. vádpont körében a rendelkezésre álló elektronikus adatok alapján sem állapítható meg az I. rendű vádlott által IV.r.vádlotttól a II. rendű vádlott közvetítésével havidíjként átvett jogtalan előny pontos összege, annak havonkénti legalább százezer forintos nagyságrendjére az egyéb, különösen az I. vádpont kapcsán ismertetett bizonyítékokból megalapozott következtetés vonható. [413] A III. vádponttal kapcsolatban II. rendű vádlott mobiltelefonjában olyan, az I. rendű vádlottal váltott SMS üzenetek és könyvelő váltott Viber üzenetek voltak megtalálhatók, melyek a III. vádpontba foglaltakat a jogtalany előny körében is bizonyítják, ezek közül kiemelendők a következők: [414] 2015. szeptember 08. napi üzenet szerint I. és II. rendű vádlottak találkoztak, majd I. rendű vádlott másnap – miután a NetZsaru adatok alapján lekérdezte a potenciális érintettként szóba jöhető cégeket és tulajdonos1 – 2015. szeptember 09. napi üzenetben tájékoztatást ígért az ügyről II. rendű vádlottnak. Ezen üzenet már bizonyítja, hogy I. rendű vádlott nem puszta kíváncsiságból, hanem tájékoztatás céljából kérdezte le az ügy adatait. Ezután a 2015. szeptember 13. napi üzenet szerint könyvelő jelezte II. rendű vádlottnak, hogy tulajdonos1 kérésére szeretné felvenni a kapcsolatot vele. 2015. október 02. napi üzenetben I. rendű vádlott figyelmeztette II. rendű vádlottat, hogy nem tartogatja sokáig a már megszerzett anyagot, majd 2015. október 04. napi üzenetváltásban ismételten figyelmeztette, hogy mivel nem kereste, másnap estig áll az ajánlata, utána zúzza az anyagot, mire II. rendű vádlott visszajelzett, hogy őt még nem hívták vissza az ügyfelek, erre I. rendű vádlott kiemelte, hogy értékes a megszerzett anyag, II. rendű vádlott pedig közölte, hogy kíváncsi arra és felpörgeti az ügyféllel történő egyeztetést. Ezen üzenetek bizonyítják, hogy I. rendű vádlott a II. rendű vádlott kérésére és az ő, valamint az érintett cég és annak képviselői tájékoztatása érdekében hajtotta végre a 2015. szeptember 09. napi lekérdezéseket, illetve a NAV bűnügy egyes iratait nem ismert úton valóban megszerezte ugyanilyen célból. Utóbbinak a megállapítását a már kifejtett okok miatt a lekérdezési adatok hiánya nem zárja ki, különös tekintettel arra, hogy I. rendű vádlott a bűnügy anyaga kapcsán lezúzást helyezett kilátásba, azaz már nyomtatott anyagról volt szó. [415] A 2016. február 19. napi üzenetváltásban II. rendű vádlott közölte I. rendű vádlottal, hogy könyvelő felkészítése érdekében kell egy találkozó, melyen tulajdonos kérésére I. rendű vádlottnak ott kell lennie. Ezen üzenetek is bizonyítják a már ismertetett egyéb bizonyítékokkal, hogy I. rendű vádlott nem általános jogi felvilágosításhoz, hanem könyvelő a már megszerzett bűnügyi adatokról történő tájékoztatásához kellett. Tanúkihallgatását követően másnap, 2016. február 23. napi üzenetben könyvelő II. rendű vádlottnak megköszönte a segítségét és a rá szánt idejét és jelezte, hogy meg fogja hálálni, majd 2016. február 24. napi üzenetben könyvelő arról egyeztetett II. rendű vádlottal, hogy II. rendű vádlott milyen színű kiegészítőket szeretne. 2016. március 09. napi üzenetben I. rendű vádlott sürgette II. rendű vádlottat, hogy várná a választ a könyvelő és tulajdonos féle ügyben, mivel eddig jól tudtak együttműködni és szerinte mindenki azt szeretné, ha ez így is maradna. 2016. március 12. napján I. rendű vádlott ismét ezen ügyben kért választ, mire II. rendű vádlott közölte, hogy beszélt könyvelő, aki I. rendű vádlottnak ajándékot küld, amit könyvelő továbbít tulajdonos, aki egyetért azzal és támogatja, illetve II.r.vádlott gyanúsított a következő hét csütörtökön megy érte tulajdonos; erre I. rendű vádlott kifejezte, hogy ha korábban nem megy, akkor így fogadja el, illetve a NAV bűnügy kapcsán jelezte, hogy egyeztetniük kellene a munkavállalóknak küldött kérdésekről. 2016. március 16. napi üzenetben I. rendű vádlott ismét ugyanezen ügyben kérte a választ II. rendű vádlottól, majd 2016. március 17. napi üzenetben fokozódó türelmetlenségét kifejezve közölte, hogy reméli, hogy II. rendű vádlott már intéz valamit, végül miután 3 óra múlva sem kapott választ, közölte, hogy ő II. rendű vádlottal állapodott meg, más anyagi helyzete nem tartozik rá, és kilátásba helyezte, hogy szerinte ez volt az utolsó közös dolguk II. rendű vádlottal, ezt követően pedig egy személyes találkozót kezdeményezett. Végül a 2016. március 20. napi üzenetváltásokban I. rendű vádlott 3 nappal későbbi találkozót javasolt II. rendű vádlottnak, aki rögtön ezt követően jelezte könyvelő, hogy feltétlenül beszélniük kell. [416] Ezen ismertetett üzenetek I. és II. rendű vádlottak védekezésével és könyvelő tanúvallomásával szemben bizonyítják, hogy könyvelő valójában nem egy kézműves dísztárgyat, csokrot, vagy bármi hasonlót, hanem anyagi értékkel bíró jogtalan előnyt küldött I. rendű vádlottnak, mégpedig tulajdonos és II. rendű vádlott útján. Egyrészt a hivatkozott kézműves tárgy kapcsán megállapítható, hogy azt könyvelő valójában II. rendű vádlottnak szánta, az ő segítségének megköszönéseként. Ezen túl az üzenetekből egyértelmű, hogy I. rendű vádlottnak elvárása volt a juttatás, azt többször sürgette, annak kapcsán a jó kapcsolat fenntartásának érdekére és – amikor azt nem kapta meg időben – más anyagi helyzetének érdektelenségére hivatkozott, csalódottságát fejezte ki a késedelem miatt, továbbá II. rendű vádlott is sürgette könyvelő. [417] A IV. vádponttal kapcsolatban II. rendű vádlott mobiltelefonjában szintén releváns SMS, Viber és WhatsApp üzenetek voltak megtalálhatók, melyek a IV. vádpontba foglalt tényállást bizonyítják. Így 2018. december 03. napi üzenetekben személy15 tanúkihallgatása közben II. rendű vádlott felajánlotta a segítségét személy14nak, akivel 2018. december 10. napi üzenetek szerint személyesen is egyeztettek az ügyről, majd 2018. december 12. napi üzenetek szerint II. rendű vádlott elkérte a bűnügy ügyszámát személy14tól, amit II. rendű vádlott továbbított I. rendű vádlottnak, aki az alapján még aznap lekérdezte a bűnügyet a NetZsaru-ban. A IV. vádpontba foglalt tényállás eseményeit követően is keletkeztek releváns, a tényállásban foglaltakat megerősítő üzenetek, így 2019. február 26. napi üzenetben másnapi idézése kapcsán fia eljárásjogi pozíciójáról érdeklődött II. rendű vádlottól, majd 2019. május 29. napi üzenetben személy14 jelezte II. rendű vádlottnak, hogy – az ekkor már felmentési idejét töltő, de még ügyészi szolgálati jogviszonyban álló – I. rendű vádlottal fia ügyéről hasznos egyeztetést folytatott. Az üzenetek láncolatából a már ismertetett bizonyítékokkal együtt megalapozott következtetés vonható arra, hogy I. rendű vádlott a bűnügy adataival II. rendű vádlott kérésére nyilvánvalóan az ügyről és személy15 eljárásjogi helyzetéről való tájékoztatás érdekében végzett lekérdezéseket. [418] Ezeken felül a II. rendű vádlott mobiltelefonjában több olyan (így a 2018. július 20., 2018. július 30. és 2018. december 12. napi) WhatsApp üzenetváltás is megtalálható volt, amelyekben I. rendű vádlott az üzenetek kitörlését említi, a 2018. július 30. napi üzenetben konkrétan az üzenetek kezdetektől való megsemmisítésére hívja fel II. rendű vádlottat, aki bár ígéretet tett rá, végül ugye nem tette meg. Mindez bizonyítja, hogy I. rendű vádlott mobiltelefonjában miért nem volt megtalálható minden, más vádlott mobiltelefonjában megtalált üzenet. [419] Összefoglalva a II. rendű vádlott mobiltelefonjában megtalált nagy mennyiségű, többször még értelmezést sem igénylő, egyértelmű üzenetek és egyéb elektronikus adatok bizonyítják, hogy II. rendű vádlottnak az általa elismertnél jóval nagyobb szerepe volt a korrupciós kapcsolatokban, azok aktív oldali szereplőit és azok igényét ő vezette fel I. rendű vádlottnak, a korrupció kapcsán I. rendű vádlott elvárásainak, rendelkezéseinek megfelelően egyeztetett, találkozókat szervezett (akár az I. és II. vádpont szerinti két külön korrupciós kapcsolatban párhuzamosan is), I. rendű vádlott részére a jogtalan előnyöket átvette, hozzá eljuttatta, a korrupciós kapcsolat fenntartása, további lehetősége kérdésében együtt mérlegelt I. rendű vádlottal, sőt ilyet ő maga vetett fel, továbbá rendelkezett a jogellenesen szerzett iratok megsemmisítéséről. Az üzenetek alapján kétségtelen, hogy kettejük kapcsolatában I. rendű vádlott volt a vezető, a dominánsabb, II. rendű vádlott nemhogy az általa állított passzív, pusztán I. rendű vádlott akaratával sodródó személyként viselkedett. Ezen körülmények, valamint azon tények alapján, melyek szerint II. rendű vádlott kezdeményezőként éveken keresztül folyamatosan újabb és újabb jogellenes igényeket közvetített vagy fejezett ki I. rendű vádlott felé, megalapozott ténybeli következtetést lehet vonni a tényállás bevezető részében rögzített megállapodásra, valamint – I. rendű vádlott nyilvánvaló haszonszerzésre törekedése mellett – II. rendű vádlott céljának ténybeli alapjára is, miszerint az ügyvédi pályán kezdőként saját ügyfélkapcsolatok kialakítására és azok erősítésére törekedett (utóbbira egyébként I. és II. rendű vádlott is utalt a vallomásában). [420] A IV.r.vádlotttól lefoglalt elektronikus adatok az azokról készített feljegyzésben részletezetten ugyancsak bizonyítják a II. vádpontban foglaltakat II.r.vádlott II. rendű vádlott beismerő vallomásával és IV.r.vádlott beismerésével összhangban. IV.r.vádlott mobiltelefonjában megtalálhatók voltak ugyanazon, közte és a II. rendű vádlott között váltott SMS és Viber üzenetek, amelyek II. rendű vádlott mobiltelefonjában is szerepeltek és már ismertetésre kerültek. Ezen felül megtalálható volt egy olyan, 2018. június 26. napján (vagyis épp a II. vádpontba foglalt tényállásban rögzítettek szerint a NAV bűnügyről való tudomásszerzését megelőző időpontban) egy ismerőse által IV.r.vádlottnak küldött Viber üzenet, amelyben ismerőse arról érdeklődött nála, hogy a II. vádpontban megjelölt NAV bűnügyben gyanúsított, költségvetési csalásban érintett gyanúsított nevű személlyel nála is gond van-e. [421] A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézete 2022. augusztus 08. napi keltezéssel igazságügyi pszichiátriai szakvéleményt, 2022. november 14. napi keltezéssel külön igazságügyi pszichológus szakértői szakvéleményt is előterjesztett. Az igazságügyi pszichiátriai szakvélemény szerint (dr. Bokor János igazságügyi orvosszakértő és dr. Kristóf Andrea igazságügyi pszichiáter szakértő) I.r.vádlott a vizsgálat és a rendelkezésre álló adatok szerint nem kóros elmeállapotú és nem volt az a terhére rótt cselekmény elkövetésének időszakában sem. Így különösen nem szenved elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, valamint mind jelen vizsgálatnál, mind a terhére rótt cselekménykor tudatzavara kizárható. Az orvosi dokumentációk járóbetegkénti időszakos pszichiátriai ellátását támasztják alá, melynek értelmében nevezett 2006-tól 2018-ig időszakosan magánrendelésen pszichiátriai kezelésben részesült. A vádlott kevert személyiségzavar tüneteiben szenved, jellemzően érzelmi labilitásra való hajlammal, hisztrionikus és nárcisztikus vonásokkal, testi tünetképzésre való hajlammal. A vádlott a terhére rótt cselekmény idején cselekménye veszélyességének felismerésére és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására képes volt, a jelen vizsgálat idején is a megfelelő felismerésre és magatartás tanúsítására képes. Összegezve I.r.vádlott a terhére rótt cselekmény időszakában, 2016 márciusa és 2020 márciusa között kóros elmeállapotban nem szenvedett, nála kevert személyiségzavar állapítható meg, illetve időszakosan depressziós tünetek miatt állt kezelés alatt. Sem a kevert személyiségzavar, sem az időszakosan jelentkező depressziós tünetek kóros elmeállapottal nem egyenértékü mentális zavarok. [422] A szakvélemény jelzése alapján szükségessé vált pszichológiai szakvélemény előterjesztése is. [423] A szakvélemény szerint (dr. Agárdi Tamás igazságügyi pszichológus) I.r.vádlott ambivalensen viszonyult a megalapozott gyanú szerint elkövetett cselekményekhez, az általa verbalizált motivációs bázisban részben fenyegetettségére, megzsarolására utaló mozzanatokat említ, de a háttérben meghúzódó „politikai mozgatórugóra”, ,Jogi értelemben vett összeesküvésre” is hivatkozik. Negálja, hogy az adott időben olyan adóssága lett volna, amelynek a nyomása közrejátszott volna a cselekmény elkövetésében. Az explorációban megjelentek olyan mozzanatok is, mint munkahelyi, életútbeli, karrier problémák. I.r.vádlottnek — pszichológiai értelemben — a viselkedéses fékrendszere nagy egészében megfelel az átlagnak: Realitásfunkciói átlagosak, a lelki élet egyensúlyozó és szabályozó működése, a magatartási fék, a konvenciók betartása többnyire átlagos szinten van. Alkalmazkodása, a közgondolkodással, az adott kultúrkör konvencionális képzeteivel való érzelmi és intellektuális azonosulása esetenként eltúlzott is lehet, konformizmusa önmaga feladásával járhat, önérvényesítésének a gátja lehet. Beszabályozott, fékezett személyiség, akinél azonban érzelmileg átszínezett, valamint indulatteli helyzetekben a mentális fékek működésére romló színvonal a jellemző, emocionális hatások csökkentik a mentális erőfeszítések színvonalát. [424] Dr. Molnár Miklós igazságügyi orvosszakértő tárgyalási szakban előterjeszett szakvélménye szerint I.r.vádlott Autóimmun pajzsmirigy gyulladás, térdízületi megbetegedés, májkárosodás, korábbi váll- és gyomorműtét miatt rendszeres orvosi ellenőrzése és gyógyszeres kezelése alatt áll, ezen kórállapotok jellemzően idült megbetegedések, heveny megbetegedés fennállása nem igazolható, és életveszélyes kórképfennállása nemjelölhető meg. A kórképek alapján akut panaszok és tünetek jelentkezésének hiányában — szakorvosi járóbeteg ellátás keretei között 6 havonta előre szervezetten szakértőileg indokolt kontroll vizsgálatok elvégzése. A vádlott életet közvetlenül, de közvetetten sem veszélyeztetik a konkrét egészségügyi problémái, a börtöntűrő képességét nem zárják ki, és érdemben nem is korlátozzák, azok szakorvosi javallat alapján — a BV. keretei között kezelhetőek, illetve gondozhatóak. Amennyiben BV eü. szolgálati kompetencia egy adott kórtünet/kórkép esetében nem állna fenn, a BV eü. szolgálat - orvos-szakmailag kompetens külső intézeti keretek között köteles biztosítani a szakma szabályainak megfelelő kivizsgálást és ellátást, és e körben objektív felelőssége van. [425] Dr. Lászik András igazságügyi orvosszakértő tárgyalási szakban előterjesztett szakvéleménye szerint II.r.vádlott II.r. vádlott magasvérnyomás, reflux, pangásos szívelégtelenség, csípőízületi betegség és enyhe autóimmun betegség miatt rendszeres orvosi és gyógyszeres kezelést alatt áll. [426] Összefoglalva a bíróság a fentiekben az egyes vallomásoknál kifejtett okokból és logika mentén fogadta el az egyes bizonyítékokat és azok bizonyító erejét. Ismételten utal arra, hogy I.r. vádlott részleges tagadása – a saját vallomásának belső következetlensége, ellentmondásán túl – azért sem fogadható el, mert logikátlan az a vádlotti tagadás, hogy gyakorlatilag az általa elkövetett szabálytalanságokat, a bűnös együttműködés szinte teljes körét elismeri, bizonyos részletkérdéseket azonban tagadni kezd, a korrupciós pénzek mennyiségét vitatja. Utóbbi esetében a bíróság a tagadással szemben II., és III., r. vádlottak vallomását, a hivatkozott tanúvallomásokat és okirati bizonyítékokat fogadta el. Ugyanígy nem fogadta el a II.r. vádlott részleges tagadását sem. A bíróság álláspontja szerint a II.r. vádlott az érzései nyomán igyekezett szerepét csökkenteni, felelősségét minimalizálni. Ez azonban a bemutatott okirati bizonyítékok alapján egyértelműen cáfolatot nyert. [427] Az V. vádpont kapcsán II.r.vádlott II.r. vádlott teljeskörű, bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tett, cselekményét elismerte. E körben a tényállást így a bíróság a vádlott beismerő vallomása és az ismertetett okirati bizonyítékok, valamint felolvasott tanúvallomások alapján állapította meg. Jogi indokolás: [428] A bíróság a fentiekre tekintettel bűnösnek mondta ki [429] I.r.vádlott I.r. vádlottat - 2 rendbeli, a Btk. 294.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése a) pontjának ac) alpontja és b) pontja szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében (I. és II. tényállás), - 3 rendbeli, a Btk. 299. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) és c) pontja szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (I. tényállás), - a Btk. 299. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (I. tényállás), - a Btk. 294. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pontjának ac) alpontja és b) pontja szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében (III. tényállás), - 8 rendbeli, a Btk. 219. § (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő személyes adattal visszaélés bűntettében (I. tényállás), - 2 rendbeli, a Btk. 219. § (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettében (I. és II tényállás), - a Btk. 346. § (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő magánokirattal visszaélés vétségében (II. tényállás), - a Btk. 305. § c) pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében (IV. tényállás). [430] II.r.vádlott II.r. vádlottat - 2 rendbeli, a Btk. 294. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése a) pontjának ac) alpontja és b) pontja szerint minősülő bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében (I. és II. tényállás), - a Btk. 294. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése a) pontjának ac) alpontja és b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében (III. tényállás), - a Btk. 305. §-ának c) pontjába ütköző felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében(IV. tényállás, - a Btk. 372. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettében (egyesített ügy tényállása). [431] III.r.vádlott III.r vádlottat - 4 rendbeli, a Btk. 293. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (I. tényállás), - a Btk. 298. §-ának (1) bekezdés a) pontjába ütköző folytatólagosan elkövetett befolyás vásárlása bűntettében (I. tényállás), - 8 rendbeli, a Btk. 219. §-ának (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő bűnsegédként elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettében (I. tényállás), - a Btk. 219. §-ának (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettében (I. tényállás). [432] Btk. 293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. [433] A Btk. 294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, aki a) a jogtalan előnyért aa) hivatali kötelességét megszegi, ab) hatáskörét túllépi, vagy ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetveb) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. [434] Az ún. aktív hivatali vesztegetés bűncselekmény jogi tárgya a közélet tisztaságához, a hivatalos személyek szabályszerű, befolyásolástól mentes működésébe vetett bizalom megóvásához fűződő társadalmi érdek védelme. [435] A bűncselekménynek elkövetési tárgya alapvetően bármi lehet, így vagyoni (ebben az esetben beszélhetünk tényleges elkövetési tárgyról) és személyes (erkölcsi) jellegű is, a lényege, hogy az elkövetőt vagy rá tekintettel mást a korábbinál kedvezőbb helyzetbe juttasson. Jelen ügyben egyértelműen pénzbeli juttatásról van szó (,,tiszteletdíj”) [436] A bűncselekmény elkövetési magatartása a Btk. 293. § (1) és a (2) bekezdés esetén az előny adása vagy ígérése. Ennek alkalmasnak kell lennie a hivatalos személy befolyásolására, és a hivatalos személy működésével kapcsolatban kell adni vagy ígérni. A vagyoni előnyt, illetve az ígéretét vagy a hivatalos személynek, vagy rá tekintettel másnak kell adni. (Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja) [437] Az előnynek a hivatalos személy működésével kapcsolatban kell állnia, és alkalmasnak kell lennie a működés befolyásolására. Működés alatt általánosságban a jogszerű hivatali tevékenységi kört kell érteni, amelyben a hivatalos személy maga fejt ki ügyintézői tevékenységet, ebbe beleértve az ügyintézésre való utasítás adását is. A befolyásolásra törekvés révén az elkövető megpróbál a hivatalos személy döntése hozatalába olyan motívumokat is belevinni, amelyek az ügy érdemét illetően irrelevánsak. Az előny és a hivatalos személy működése közötti kapcsolat egyértelmű, ha valamilyen aktuális tevékenységhez kötődik, vagyis akkor részesül a hivatalos személy az előnyben, amikor az előny adójának az ügyében éppen eljár, vagy a megindítandó ügyében várhatóan el fog járni (BJD 6018., BH1998. 414.), illetve akkor is, amikor a hivatalos személy és az elkövető között az előbbi beosztása folytán állandó hivatalos kapcsolat létezik. [438] A bűncselekmény a Btk. 293. § (1) és a (2) bekezdés esetén a célzatra tekintettel csakis egyenes szándékkal, a (4) bekezdést illetően egyenes vagy eshetőleges szándékkal, az (5) bekezdésben foglaltakat illetően pedig gondatlanul valósítható meg. Az (1) bekezdésben írt cél a hivatalos személy – működésével kapcsolatos – befolyásolása, jóindulatának elnyerése. Az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy a passzív oldalon álló személy hivatalos személy, akinek e minőségben való működésére tekintettel adja vagy ígéri neki vagy rá tekintettel másnak az előnyt, amely a társadalmi megítélés alapján alkalmas a hivatalos személy befolyásolására, illetve a harmadik személy (a „más”) és a hivatalos személy közötti egyetértés potenciálisan fennáll. Az 1978. évi IV. törvényhez képest a hatályos büntető törvény a befolyásolni törekvés mint célzat törvényi tényállási elemmé tételével a bűnösséget szűkebb körben határozza meg, minthogy az 1978-as Btk. 253. § (1) bekezdése szerinti vesztegetés célzat hiányában eshetőleges szándék esetén is megállapítható volt. Ez felveti az új törvény visszaható hatályú alkalmazásának [Btk. 2. § (2) bek.] a lehetőségét. A (2) bekezdés háromirányú célzatot tartalmaz. A hivatali kötelesség megszegését, a hatáskör túllépését vagy a hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélést. Kötelességszegés alatt az adott szervezetre vonatkozó jogszabályokban és belső normákban előírt lényeges, az ügy érdemére kihatással lévő szabályok megszegését kell érteni, ami történhet nem a normának megfelelő cselekvéssel, vagy a normának megfelelő cselekvés elmulasztásával is. Bűncselekménnyé csak akkor válik, ha az az eljárás vagy rendelkezés lényegére kihatással van. Nem jelent kötelességszegést olyan belső vagy más ügyviteli jellegű szabályok megsértése, amelyek jogilag nem szabályozottak, vagy szabályszerű teljesítésükhöz csak a szervezet belső érdeke fűződik. A norma jelentkezhet szakmai gyakorlatként, bevett szokásként, azok megszegése azonban általában legfeljebb a hivatali helyzettel való egyéb módon visszaélés elkövetési magatartását merítheti ki. [439] A Btk. 294. § szerinti hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette tekintetében (a passzív hivatali vesztegetés) körében az előzőekben tett megállapítások is irányadóak. [440] A bűncselekmény jogi tárgya a közélet tisztaságához, a hivatalos személyek szabályszerű, befolyásolástól mentes működésébe vetett bizalom megóvásához fűződő társadalmi érdek védelme. [441] A bűncselekmény elkövetési tárgya a jogtalan „előny” Az előny bármi lehet, így vagyoni (ebben az esetben beszélhetünk tényleges elkövetési tárgyról) itt pénzbeli volt. Az előnynek a hivatalos személy működésével kapcsolatban kell állnia, és alkalmasnak kell lennie a működés befolyásolására. Működés alatt általánosságban a jogszerű hivatali tevékenységi kört kell érteni, amelyben a hivatalos személy maga fejt ki ügyintézői tevékenységet, ebbe beleértve az ügyintézésre való utasítás adását is. Az előny és a hivatalos személy működése közötti kapcsolat egyértelmű, ha valamilyen aktuális tevékenységhez kötődik, vagyis akkor részesül a hivatalos személy az előnyben, amikor az előny adójának az ügyében éppen eljár, vagy a megindítandó ügyében várhatóan el fog járni (BJD 6018., BH1998. 414.), illetve akkor is, amikor a hivatalos személy és az elkövető között az előbbi beosztása folytán állandó hivatalos kapcsolat létezik. [442] A passzív hivatali vesztegetés elkövetési magatartásai az előny kérése, az előnynek vagy az ígéretének elfogadása, illetve az előny vagy ígéretének kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés. Az előny elfogadása a birtokviszonyok változásával, a dolog átvételével, a szolgáltatás igénybe vételével, az előny ígéretének elfogadása pedig az átvételre irányuló beleegyező nyilatkozat kinyilvánításával valósul meg. A kérés és az elfogadás történhet nyíltan, vagy leplezetten, ráutaló magatartással is. Az előny vagy ígéretének kérőjével vagy elfogadójával egyetértés az, amikor az elkövető kifejezetten vagy hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy egy harmadik személy kérjen vagy kapjon rá tekintettel valamilyen előnyt, illetve annak ígéretét. [443] A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának ki kell terjednie az előny vagy annak ígérete és a hivatali működése közötti kapcsolatra. Az előny elfogadása esetén a szándék hiánya a passzív vesztegető részéről csak akkor állapítható meg, ha az aktív vesztegető leleplezése érdekében a hatóságokkal való együttműködés keretében került sor az elfogadásra. Célzatot csak egyes minősített esetek kívánnak meg. [444] Btk. 299. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ​ (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget, b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el. [445] A befolyással üzérkedés jogi tárgya a közélet tisztaságához, a hivatalos személyek és a gazdálkodó szervezetek részére vagy érdekében tevékenységet végző személyek befolyástól mentes döntésébe vetett közbizalom. [446] Az elkövetési tárgyat és a vagyoni előnyre nézbe irányadóak az aktív és passzív vesztegetés körében kifejtettek. [447] A Btk. 299. § (1) és (2) bekezdése a hivatalos személyekkel [Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont] kapcsolatban elkövethető hivatali befolyással üzérkedést, míg a 299. § (3) és (4) bekezdése a gazdasági befolyással üzérkedést szabályozza. A hivatali befolyással üzérkedést a 299. § (5) bekezdése a külföldi hivatalos személlyel [Btk. 459. § (1) bekezdés 13. pont] kapcsolatos elkövetésre is kiterjeszti. [448] A bűncselekmény elkövetési magatartása kettős. Egyfelől a jogtalan előny kérése, a jogtalan előnynek vagy az ígéretének elfogadása, vagy az előny vagy ígéretének kérőjével vagy elfogadójával egyetértés tekinthető elkövetési magatartásnak. (A törvény ugyan csak 2015. július 1. napjától kezdődő hatállyal rögzíti, hogy az előnynek jogtalannak kell lennie, ez a változás azonban nem teremti meg a törvény visszaható hatályának az alkalmazását, tekintettel arra, hogy az előnynek ezen időpontot megelőzően is minden esetben jogtalannak kellett lennie.) Az előny kérése az előny adására vonatkozó óhaj kifejezését, a korrupciós kapcsolat kezdeményezését jelenti. Az előny elfogadása a birtokviszonyok változásával, a dolog átvételével, a szolgáltatás igénybevételével, az előny ígéretének elfogadása pedig az átvételre irányuló beleegyező nyilatkozat kinyilvánításával valósul meg. Nem minősül elfogadásnak a befolyással üzérkedés leleplezése érdekében történő átvétel. A kérés és az elfogadás történhet nyíltan, vagy leplezetten, ráutaló magatartással is, és történhet akár az elkövetőnek saját maga, akár más számára. Az előny vagy ígéretének kérőjével vagy elfogadójával egyetértés az, amikor az elkövető kifejezetten vagy hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy egy harmadik személy kérjen vagy kapjon rá tekintettel valamilyen előnyt, vagy annak ígéretét. A harmadik személy bárki lehet, kivéve az ügyben eljáró azon hivatalos személy, akivel egyetértésben jár el az elkövető. Ebben az esetben ugyanis nem e bűncselekmény tettese, hanem a passzív hivatali vesztegetés bűnsegéde lesz. Ugyanakkor, ha az előny vagy ígéretének kérése, elfogadása nem a hivatalos személy egyetértésével valósult meg, de az elkövető azt állította, vagy azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyt megveszteget, akkor a befolyással üzérkedés minősített esete valósul meg. Ha pedig az általa kapott előnyből a hivatalos személynek ad, akkor a befolyásolással üzérkedéssel halmazatban elköveti az aktív hivatali vesztegetést is. Az itt említett elkövetési magatartás mellett realizálódik egy másik elkövetési magatartásnak tekinthető cselekmény, mégpedig a befolyásolásra hivatkozás megtétele. [449] A befolyásolásra hivatkozás a megvesztegetés kivételével valamilyen ráhatás kilátásba helyezését jelenti annak érdekében, hogy az ügydöntő személy ne kizárólag a jogi előírások és az adott ügyben megállapítható tényállás alapján járjon el, hanem a befolyásoló személyre, illetve az ügyfélre tekintettel más, a döntés meghozatalakor egyébként nem érvényesíthető szempontok alapján is, és az ügyfél javára döntsön. A befolyásolás lehet közvetlen és közvetett is, amikor olyan személyre irányul, akinek tényleges és közvetlen ráhatása van a döntést hozóra. A befolyásolásra hivatkozásnak nem kell feltétlenül kifejezettnek lennie, de a körülményekből félreérthetetlennek kell lennie. Így megvalósul például, amikor konkrétan nem közli ugyan a befolyásolásra hivatkozó az ügy elintézésének a módját, de olyan ígéretet tesz, amelyet a körülményekből megállapíthatóan kizárólag hivatalos személy befolyásolásával lehet elérni (BH1997. 569.). A befolyás lehet akár valóságos, akár színlelt is. A befolyásolásra hivatkozás történhet úgy, hogy az elkövető a hivatalos személyre saját ráhatását ajánlja fel, és úgy is, hogy egy másik olyan személyre vonatkozó befolyását ajánlja fel, aki már közvetlenül a hivatalos személyre tud hatni. Ha ezen harmadik személyhez az elkövető csak „kiközvetíti” az ügyfelet, csak összeismerteti vele, de ő maga nem hivatkozik befolyása érvényesítésére, akkor a cselekménye nem tényállásszerű. [450] A bűncselekmény szándékos, de nem célzatos bűncselekmény (BJD 6025.). Az elkövető tudatának ki kell arra terjednie, hogy az előnyt vagy annak ígéretét a befolyása érvényesítésének ellenértékeként kéri vagy fogadja el ő, vagy rá tekintettel más. [451] A befolyással üzérkedés befejezetté válik bármelyik elkövetési magatartás megvalósításával, így az előny kérésével, vagy az előny, illetve az ígérete elfogadására vonatkozó nyilatkozat megtételével, illetve a tényleges helyzet realizálásával. Az előny tényleges megszerzése nem szükséges a befejezettséghez. Az „egyetértéssel” megvalósuló elkövetési magatartás esetén a bűncselekmény akkor befejezett, ha a harmadik személy az előnyt ténylegesen kéri vagy elfogadja. Addig az elkövetők közötti erre vonatkozó előzetes megállapodással csak a bűncselekmény nem büntetendő előkészülete valósul meg. Kísérlete fogalmilag nem kizárt. A bűncselekmény megvalósulásához nem szükséges, hogy a befolyásolási képességét állító elkövető a befolyását ténylegesen érvényesítse, vagy megkísérelje azt érvényesíteni. [452] A bűncselekmény tettese bárki lehet, kivéve, aki az adott ügyben eljáró hivatalos személy. Ő ugyanis ilyen esetben passzív hivatali vesztegetést valósít meg. Mivel a tényleges befolyásolás vagy akár annak lehetőségének megléte nem tényállási elem, tettes lehet az is, aki a hivatalos személlyel nem is áll kapcsolatban. Felbujtó lehet az ügyfelek körén kívül álló olyan harmadik személy, aki az elkövetőt a cselekményre rábírja. Nem lehet azonban felbujtó az, aki a befolyásolás állításának a hatására – de nem a hivatalos személy megvesztegetése céljából – maga kínálja fel az előnyt az elkövetőnek. Az ügyfél cselekménye soha nem minősülhet a befolyással üzérkedés részesi magatartásának, vagy a befolyás vásárlása (Btk. 298. §), vagy vesztegetés (Btk. 290. §), illetve hivatalai vesztegetés (Btk. 293. §) tetteseként felel. [453] A Btk. 299. § (2) bekezdése ún. hivatali befolyással üzérkedés minősített eseteit tartalmazza. A megvesztegetés állítása kifejezett tényközlést jelent (BH1999. 248.), a látszatának keltése esetén pedig célzásokkal, utalásokkal kelt olyan látszatot, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni, vagy a körülményekből (a kért összeg nagyságából, az ügy jellegéből stb.) következtethet az ügyfél arra, hogy az előnyből a hivatalos személy is részesedni fog. Az, aki másnak azért ad előnyt, hogy ügyének kedvező elintézése céljából azt az eljáró hivatalos személynek juttassa, az hivatali vesztegetés miatt vonható felelősségre akkor is, ha az előny átvevője csupán állította, illetve csupán azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni. Ebben az esetben az átvevő cselekménye a – hivatali – befolyással üzérkedés bűntettének minősül. A b) pont szerinti minősített esetben azt a látszatot kelti az „ügyféllel” szemben, hogy ő a hivatalos személy. Erre általában akkor kerül sor, ha az elkövető így kívánja alátámasztani a hivatalos személy befolyásolására való képességét. A bűncselekményt az üzletszerű [Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pont] elkövetés is minősíti. [454] A Btk. 298. § (1) Aki ​ a) olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy b) olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [455] Az aktív és a lehetséges passzív vesztegetők közé gyakran beékelődik egy harmadik személy, aki a maga részére szerzett előnyért cserébe azt ígéri, hogy befolyásolja az ügyintézőt az ügyfél érdekében a döntéshozatalt megelőzően. A Büntetőjogi Egyezmény a Korrupcióról (Az Európa Tanács Korrupció Elleni Büntetőjogi Egyezménye) (kihirdette: 2002. évi XLIX. törvény az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről) 12. Cikkének való megfelelőség érdekében a törvény külön tényállásban rendeli büntetni az aktív befolyással üzérkedést. [456] A bűncselekmény jogi tárgya a közélet tisztaságához, a hivatalos személy és a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy befolyástól mentes döntéshez fűződő társadalmi érdek védelme. [457] Elkövetési tárgya tényállási elemként nincs megfogalmazva, csak esetlegesen van, amennyiben a tényállásban szereplő jogtalan „előny” materializálódott vagyoni jellegű. (A törvény ugyan csak 2015. július 1. napjától kezdődő hatállyal rögzíti, hogy az előnynek jogtalannak kell lennie, ez a változás azonban nem teremti meg a törvény visszaható hatályának az alkalmazását, tekintettel arra, hogy az előnynek ezen időpontot megelőzően is minden esetben jogtalannak kellett lennie.) Az előny ugyanis bármi lehet, így vagyoni (ebben az esetben beszélhetünk tényleges elkövetési tárgyról) és személyes (erkölcsi) jellegű is, a lényege, hogy az elkövetőt vagy rá tekintettel mást a korábbinál kedvezőbb helyzetbe juttasson. A vagyoni jellegű előny leggyakrabban pénzbeli, illetve pénzértéket képviselő dologi juttatás (ami lehet szolgáltatás is). Megvalósulhat visszterhes ügyletként is, így például kamatmentes hitelként, vagy önmagában a kölcsön nyújtásával, amikor annak a feltételei egyébként nem állnának fenn (BH1994. 62.). Személyes (erkölcsi) jellegű, ha az csak eszmei, erkölcsi tartalommal bír, vagyonival nem. Ilyen lehet például kereseti lehetőség biztosítása, szexuális kapcsolat ígérete. A vagyoni előny sorsát illetően lásd a Btk. 293. §-ához írt magyarázatot. [458] A bűncselekmény elkövetési magatartása a jogtalan előny adása vagy ígérete. Az előny ígérete a konkrét előny jövőbeli adásának szóbeli, írásbeli vagy ráutaló magatartással történő kilátásba helyezését jelenti. Önmagában nem minősül annak a minden konkrét tartalmat nélkülöző ígéret, mint például az, hogy „nem leszek hálátlan” (BH2007. 76.). Mindkét elkövetési magatartás megvalósulhat nyíltan, az előny kifejezett nyújtásával, illetve leplezetten, ráutaló magatartással. [459] Az előny adása vagy ígérete vagy olyan személy felé irányul, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt [Btk. 298. § (1) bekezdés a) pont], külföldi hivatalos személyt [Btk. 298. § (3) bekezdés], vagy gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személyt [Btk. 298. § (2) bekezdés] befolyásol, vagy egy ilyenre hivatkozó személyre tekintettel egy harmadik, egy „más” személy felé [Btk. 298. § (1) bekezdés b) pont], illetve 2015. július 1. napjától kezdődő hatállyal – a cselekmény passzív oldalának, a befolyással üzérkedés súlyosabban minősülő esetének való megfeleltetés érdekében – olyan felé, aki magát hivatalos személynek adja ki, vagy ilyen személyre tekintettel más felé [Btk. 298. § (1a) bekezdés]. A hivatalos személy fogalmi körébe tartozókat a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontjában találjuk meg, amely személyi kört a Btk. 298. § (3) bekezdése kiterjeszt a külföldi hivatalos személyekre is, akiket a Btk. 459. § (1) bekezdés 13. pontja sorol fel. Az előnyt a befolyásolásra hivatkozó személyre tekintettel másnak is lehet adni. Ez a „más” személy csak olyan lehet, akit az elkövető a befolyásolásra hivatkozó személyhez fűződő ismert vagy feltételezett, rendszerint szoros személyes kapcsolata folytán képesnek tart arra, hogy a befolyásolásra hivatkozó személyre ráhatása van (például a barátja, a szerelme). [460] A befolyásolásra hivatkozás – a megvesztegetés kivételével – valamilyen ráhatás kilátásba helyezését jelenti annak érdekében, hogy az ügydöntő személy ne kizárólag a jogi előírások és az adott ügyben megállapítható tényállás alapján járjon el, hanem a befolyásoló személyre, illetve az ügyfélre tekintettel más, a döntés meghozatalakor egyébként nem érvényesíthető szempontok alapján is, és az ügyfél javára döntsön. A befolyásolás lehet közvetlen és közvetett is, amikor olyan személyre irányul, akinek tényleges és közvetlen ráhatása van a döntést hozóra. [461] A befolyásolásra hivatkozásnak nem kell feltétlenül kifejezettnek lennie, de a körülményekből félreérthetetlennek kell lennie. Így megvalósul például akkor, amikor konkrétan nem közli ugyan a befolyásolásra hivatkozó az ügy elintézésének a módját, de olyan ígéretet tesz, amelyet a körülményekből megállapíthatóan kizárólag hivatalos személy befolyásolásával lehet elérni (BH1997. 569.) A befolyás lehet akár valóságos, akár színlelt is, a lényeg, hogy az elkövető azt valóságosnak higgye, és annak érvényesítése végett adja vagy ígérje az előnyt. [462] A bűncselekmény kizárólag egyenes szándékkal követhető el. Az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy az előnyt vagy az ígéretét hivatalos, külföldi hivatalos, illetve gazdálkodó szervezet vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban, annak a harmadik személy általi befolyásolása végett adja a befolyásolásra hivatkozónak, vagy rá tekintettel másnak. [463] A bűncselekmény befejezett az elkövetési magatartás kifejtésével. Az előny ígérete esetén, amikor az ajánlat a befolyásolásra hivatkozó személy, vagy az ilyenre tekintettel „más” személy tudomására jut. Annak elfogadása nem tartozik a törvényi tényállásba, visszautasítás esetén is teljes egészében megvalósult a bűncselekmény. Az előny adása esetén pedig akkor befejezett a bűncselekmény, amikor az elkövető létrehozza azt az objektív helyzetet, hogy a befolyásolásra hivatkozó személy, vagy rá tekintettel a „más” személy az előnyt birtokba vehesse. A bűncselekmény tettese bárki lehet. [464] A Btk. 219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva ​ ​ a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével az érintett hozzáféréshez való jogának gyakorlása érdekében szükséges tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti. (3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra vagy bűnügyi személyes adatra követik el. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. [465] A bűncselekmény jogi tárgya az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében deklarált személyes adatok védelméhez való jog. A törvényi tényállás keretdiszpozíció, háttérjogszabálya a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete (a továbbiakban: GDPR), valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.). Főszabály szerint minden személyes adat kezelésére kiterjed, akár automatikus, akár ember által kezelt nyilvántartási rendszerben történik. A büntetőjogi felelősség szempontjából relevanciája elsősorban az utóbbinak lehet. [466] A bűncselekménynek sem passzív alanya, sem elkövetési tárgya nincs. Az e körben érintett személyes adat eszmei kategória (annak tárgyiasult, rögzített formájában is). A személyes adat fogalmát a GDPR 4. cikk 1. pontja és az Infotv. 3. § 2. pontja határozza meg. A bűncselekmény sértettje e személyes adat által érintett természetes személy. A bűncselekmény három tényállási alakzatból épül fel. A Btk. 219. § (1) bekezdés a) pont szerinti fordulat elkövetési magatartása a jogosulatlan vagy céltól eltérő adatkezelés, amely aktív magatartást jelent. Az adatkezelés fogalmát a GDPR 4. cikk 2. pontja és az Infotv. 3. § 10. pontja határozza meg. Az adatkezelés jogalapját a GDPR 6. cikk (1) bekezdése és az Infotv. 5. § (1) bekezdés határozza meg, e jogalapok hiányában történő adatkezelés jogtalannak minősül, és ezáltal tényállásszerű. Az adatkezelés mindenkor célhoz kötött (a célhoz kötöttség elvéhez és szabályaihoz lásd GDPR 6. cikk és Infotv. 4. §), így az egyébként megfelelő jogalappal történő adatkezelés is tényállásszerű lesz, ha az a céljától eltérően történik. [467] A magatartásoknak vagy jelentős érdeksérelmet kell okozniuk, vagy – érdeksérelem hiányában – haszonszerzési célból kell azokat kifejteni. A jelentős érdeksérelemhez mint eredményhez lásd a kényszerítéshez írtakat (Btk. 195. §; ilyen lehet például a munkahelyi vagy társadalmi kapcsolatok, a családi élet elnehezülése, vagy például önkormányzati választások során a képviselőjelölt bűnügyi személyes adatainak nyilvánosságra hozatalával történő lejáratása – BH2015. 119.). A haszonszerzési célzat lehet például az anyagi előnyért történő adattovábbítás, amely még nem feltételezi a jelentős érdeksérelem bekövetkezését. [468] A bűncselekmény stádiumainak vizsgálata e két fordulat elemzését teszi szükségessé. A bűncselekmény materiális alakzata kísérleti szakban marad mindaddig, amíg a jelentős érdeksérelem nem következik be. Ez azonban csak akkor igaz, ha a tettest nem vezérli egyúttal haszonszerzési cél is, mert akkor már a jelentős érdeksérelem bekövetkezése nélkül is befejezett a bűncselekmény. [469] A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az Btk. 219. § (1) bekezdés a) pont szerinti alakzat esetében a tettes tudatának mind a személyes adatoknak minősülő életbeli tényekre (de nem azok minősítésére), mind pedig a jogosulatlanságra ki kell terjednie. A büntetendőséghez elegendő az eshetőleges szándék, a haszonszerzési céllal megvalósuló fordulat e részében egyenes szándékot feltételez, de például a jogosulatlansággal kapcsolatban ilyen esetben is elegendő a belenyugvás. [470] A bűncselekmény Btk. 219. § (1) bekezdés a) pont szerinti, első alakzata közönséges bűncselekmény, tettese bárki lehet (1/2012. Büntető jogegységi határozat; az EBH2003. 926. eseti döntés elavult), ez a korábbi jogértelmezés irányadó marad a GDPR hatálybalépését követően is. A további alakzatok tettese csak a jogszerű adatkezelő lehet, hiszen aki a személyes adatot nem jogszerűen kezeli, a Btk. 219. § (1) bekezdés a) pontja szerint lesz büntetendő ( [471] A bűncselekmény – valamennyi fordulathoz kapcsolódó – minősített esete valósul meg, ha azt különleges személyes adatra vagy bűnügyi személyes adatra követik el [ezek definíciójához lásd GDPR 9. cikk (1) bekezdés, 10. cikk és Infotv. 3. § 3. és 4. pont; a kezelési jogalaphoz lásd GDPR 9. cikk (2) bekezdés, 10. cikk és 5. § (2)–(4) bekezdés]. A tettesi kvalifikáció körében még súlyosabban büntetendő minősítő körülmény, ha a bűncselekményt hivatalos személyként [Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont] vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. A hivatalos személyként elkövetett személyes adattal visszaélés speciális tényállás a hivatali visszaéléshez képest (3/2007. Büntető jogegységi határozat és BH2008. 322.; a BH2005. 338. eseti döntés elavult). Ha azonban a hivatalos személy a személyes adattal nem jogtalan haszonszerzés végett (vagy nem jelentős érdeksérelmet eredményezve) él vissza, hanem ettől eltérő előnyszerzési vagy hátrányokozási célzat vezérli, úgy a személyes adattal visszaélés – ezen tényállási elemek hiányában – nem valósulhat meg, viszont a hivatali visszaélés (Btk. 305. §) szerinti bűncselekmény igen (BH2013. 146., BH2015. 296.). [472] A bűncselekmény rendbelisége az érintettek száma szerint alakul, kivéve a Btk. 219. § (2) bekezdés szerinti alakzatot, amely több sértett esetén is törvényi egységet alkot. [473] A Btk. 305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen ​ a) hivatali kötelességét megszegi, b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy c) hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [474] A bűncselekmény jogi tárgya az állami szervek, a hivatalos személyek jogszerű működésébe vetett bizalom. Elkövetési tárgy, passzív alany az lehet, akinek a hivatalos személy cselekménye valamilyen jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti. [475] A bűncselekménynek három, egymással alternatív viszonyban álló elkövetési magatartása van. A kötelességszegés körében kiemelendő, hogy a hivatalos személy kötelességét a rá vonatkozó szabályok összessége határozza meg. Ide elsősorban jogszabályok tartoznak, de nem csak azok, hanem munkaköri leírások, parancsok stb. is tartozhatnak. Tehát a hivatalos személy kötelességét a rá vonatkozó előírások összessége határozza meg. Bármilyen előírás megszegése megvalósíthatja a bűncselekményt, amennyiben az egyéb tényállási elemek is megállapíthatóak. A hivatali kötelesség megszegése tevéssel és mulasztással is megvalósítható (pl. kötelessége lenne dönteni az adott ügyben, de a célzat miatt nem teszi meg). [476] A hivatali visszaélés célzatos cselekmény. Az elkövetési magatartásnak jogtalan hátrány okozására vagy jogtalan előny szerzésére kell irányulnia. A jogtalan hátrány az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó olyan következmény, amikor a bűncselekménnyel okozati összefüggésben, az elkövetőn kívül bárki más, valamilyen szempontból kedvezőtlenebb helyzetbe kerül, mint amiben a bűncselekmény elkövetése előtt volt. Ezzel szemben a jogtalan előny a cselekmény után, akár az elkövetőnél, akár másnál megjelenő kedvezőbb helyzet a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben. Mindkettő lehet vagyoni és nem vagyoni (pl. személyes, erkölcsi), mindkettő jogtalan kell hogy legyen, és az előny nem lehet az elkövetési magatartás „ellenértéke”, hiszen akkor vesztegetés valósulna meg. A cselekmény csak szándékosan követhető el, sőt a célzatra figyelemmel csak egyenes szándékkal. [477] A Btk. 346. § (1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, ​ a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez, b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy c) mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha más bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot átad vagy átvesz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [478] A bűncselekmény jogi tárgya a közbizalom, azon belül az okiratok jogszerű birtoklásához, az okiratok épségéhez, s mindezeken keresztül az okiratok bizonyító erejének az érvényesíthetőségéhez fűződő társadalmi érdek. [479] Elkövetési tárgya az olyan valódi közokirat, illetve magánokirat, amely az elkövetőnek nem, vagy nem kizárólag a sajátja. A „sajátja” fogalom alatt az okirat tulajdonához kapcsolódó viszonyt kell érteni, annak nincs jelentősége, hogy kinek a jogára, jogviszonyára vonatkozóan igazol tényeket, vagy hogy kinek a birtokában van az okirat. A bűncselekmény elkövetési tárgya csak olyan okirat lehet, amely még létező joggal, jogviszonnyal kapcsolatban bizonyítékul szolgálhat. Ebből következően nem követhető el a bűncselekmény hamis vagy hamisított okiratra, okiratnak nem tekinthető iratra (például levélre), vagy olyan okiratra, amely nem büntetőjogi, hanem csak történelmi, jogtörténeti szempontból tekinthető okiratnak. Ezen bűncselekmény elkövetési tárgya nem lehet olyan okirat, amely a Btk. 383. § a) pontja alapján dolognak minősül (BH2016. 166.). A Btk. 346. § (1) bekezdése a közokiratokra, míg a (3) bekezdése a magánokiratokra vonatkozó elkövetésre vonatkozik. [480] A bűncselekmény elkövetési magatartásai a megszerzés, megsemmisítés, megrongálás, elvétel, eltitkolás, átadás, átvétel. Az átadással és átvétellel megvalósuló bűncselekmények elkövetési tárgya csak közokirat lehet, míg a többi cselekmény magánokiratra is elkövethető. A megszerzés a hosszabb időre szóló tényleges birtokbavételt, rendelkezési jogot jelenti (BH1985. 373.). Történhet elvétellel vagy megtévesztéssel is. Csak akkor lesz tényállásszerű, ha mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul történik. Mástól akkor szerzi meg az elkövető az okiratot, ha azt közvetlenül a másik személy birtokából veszi el a tartós birtoklás szándékával. Az közömbös, hogy a más személy az okirat tulajdonosa vagy birtokosa, mint ahogy az is, hogy a birtoklása jogszerű-e vagy jogellenes. [481] Az okirattal visszaélés magánokiratra nézve csak akkor követhető el, ha annak célja jogtalan előnyszerzés vagy jogtalan hátrány okozása, s az elkövetési magatartás a jogtalan megszerzés, megsemmisítés, megrongálás, elvétel vagy eltitkolás [Btk. 346. § (3) bekezdés]. Az előny vagy a hátrány lehet személyes és vagyoni jellegű is, és jelentkezhet az elkövetőnél, vagy harmadik személynél is. A lényege, hogy az elkövetőt vagy mást a korábbinál kedvezőbb, illetve hátrányosabb helyzetbe juttasson. Akkor jogtalan, ha nincs jogi alapja, vagy a feltételei, okai nem állnak fenn. Az előny vagy a hátrány bekövetkezése nem feltétele a bűncselekmény megállapíthatóságának. [482] A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A közokirattal visszaélésnek a Btk. 346. § (1) bekezdésében meghatározott esetei megvalósulhatnak egyenes és eshetőleges (BH2008. 113.) szándékkal, míg a (2) bekezdésben meghatározott esete, valamint a magánokirattal visszaélés [a Btk. 346. § (3) bekezdés] célzatos bűncselekmény (jogtalan haszonszerzés, illetve jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása végett kerül sor az elkövetésére), ezért csak egyenes szándékkal követhető el. Az elkövető tudatának a Btk. 346. § (1) bekezdése és a (3) bekezdése esetén ki kell terjednie arra, hogy az adott okirat nem, vagy nem kizárólag az övé, s hogy a kifejtett elkövetési magatartás jogtalan, illetve a Btk. 346. § (2) bekezdése esetén arra, hogy az elkövetés tárgya közokirat. [483] Az okirattal visszaélés az elkövetési magatartás teljes kifejtésével lesz befejezett. Kísérlet az elkövetési magatartás megkezdésével valósul meg, a verbális jellegű eltitkolás esetén azonban kizárt. [484] A Btk. 372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. ​ [485] (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást jelentős értékre követik el. [486] A bíróság a jogi minősítés kapcsán – elfogadva a vádiratban – az alábbiakat emeli ki. [487] I.r.vádlott I. rendű vádlott vonatkozásában a passzív hivatali vesztegetés rendbelisége a korrupciós kapcsolatok számához igazodik. Két ilyen kapcsolatban, azaz III.r.vádlott III. rendű vádlottal és IV.r.vádlottral egyaránt egy-egy megállapodás alapján állt huzamosabb ideig, folyamatos korrupciós kapcsolatban, rendszeres haszonszerzésre törekedve – azaz üzletszerűen – folyamatosan fogadta el tőlük a jogellenes adatszerzésért a jogtalan előnyöket, míg könyvelőól egyetlen ügy kapcsán, egy esetben. [488] A Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pontja alapján üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. A megállapított tényállás alapján ezen minősító körülmény a vádlottak cselekvősége körében egyértelműen megállapítható. [489] Az I.r. vádlott a II.r.vádlott II. rendű vádlottal való előzetes megállapodás alapján, az ő folyamatos segítő közreműködésével járt el, ekként a bűnszövetségben történt elkövetés is megállapítható. A Btk. 459. § 2. pontja szerint bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. A bíróság a vádlottak védekezésére figyelemmel kiemeli: a IV. számú Büntető Elvi Döntés 4. pontja szerint a megállapodás formáját illetően a törvény nem tartalmaz, de nem is tartalmazhat taxatív felsorolást. A konkrét eseteket tekintve a leggyakoribb a szóbeli (vagyis a kifejezett) megállapodás. De megállapodás a hallgatólagos, a félreérthetetlenül a bűnözésre irányuló akarategység is. Ilyen megállapodásra általában az olyan cselekményeknél lehet következtetni, ahol az elkövetők ismétlődően, az azonos vagy a hasonló alkalmat keresték, vagy használták fel a bűncselekmények megvalósításához. Amikor tehát az elkövetők ráutaló magatartásából egyértelműen ismerhető fel a bűnözésre irányuló következetesség, tervszerűség és akarategyezőség, akkor valósul meg a hallgatólagos megállapodás. Jelen ügyben az I. és II. r. vádlott együttműködésének ilyen jellege egyértelműen kiismerhető [490] A jogtalan előnyök nem konkrét hivatali kötelesség megszegését, hanem általánosságban a hivatali helyzettel történő visszaélést szolgálták. [491] A két folyamatos korrupciós kapcsolat körében az azonos sértett sérelmére történő elkövetésen kívül a folytatólagosság valamennyi kritériuma (így az ugyanolyan bűncselekményeknek egységes elhatározásból való rövid időközönkénti elkövetése is) megállapítható, mind az I. rendű vádlott és a neki ebben segítséget nyújtó II. rendű vádlott passzív oldali, mind pedig a III. rendű vádlott (és korábban IV.r.vádlott) aktív oldali cselekményei körében. (Btk. 6. § (2) bekezdés: Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el.) A vonatkozó Kúriai joggyakorlat, így a 4/2004. BJE határozatban, a 36. BK véleményben, valamint a 2008/319. BH és 2023/176. BH eseti döntésekben kifejtettek alapján sértett hiányában is lehetséges a folytatólagos elkövetés, amennyiben a folytatólagosság egyéb kritériumai megállapíthatók. [492] I.r.vádlott I. rendű vádlott továbbá ezektől térben és időben elkülönülő hivatkozásokkal III.r.vádlott III. rendű vádlottól 3 különböző NAV-os hivatalos személy vesztegetését állítva, majd újabb elkülönülő hivatkozásokkal ügyészségi kapcsolatainak puszta befolyásolását állítva is kért és kapott folyamatosan korrupciós pénzt, ugyancsak rendszeres haszonszerzésre törekedve. Az I. rendű vádlott befolyással üzérkedése ennek megfelelően összesen 4 rendbeli, 3 esetben vesztegetést állítva. III.r.vádlott III. rendű vádlott az I. rendű vádlottnak ügyészkénti vesztegetésén túl a 3 hivatkozott NAV-os vesztegetésére is adott folyamatosan pénzt, így esetében az aktív hivatali vesztegetés 4 rendbeli, míg az ügyészségi kapcsolatokra tekintettel csak az arra már ügyvédként hivatkozó I. rendű vádlott részére fizetetett rendszeresen, így e körben csak 1 rendbeli befolyás vásárlása állapítható meg. A folytatólagosság a már kifejtettek alapján ezek körében is megállapítható. [493] I.r.vádlott I. rendű vádlott egy esetben – személy14ék részére és érdekében, jogellenes célú tájékoztatásuk érdekében – II.r.vádlott II. rendű vádlott külön felhívása alapján kért le és adott ki bűnügyi adatokat, e körben jogtalan előny adása-elfogadása nem merült fel, így ezen cselekmény nem korrupciós, hanem hivatali bűncselekményként minősül, melynek lényege ugyancsak nem a kötelességszegés, hanem a hivatali helyzet kihasználása, azaz a hivatali helyzettel visszaélés volt. [494] A korrupciós bűncselekményekhez kapcsolódóan további, azokkal valóságos anyagi halmazatban megállapítható, eltérő jogtárgyat sértő bűncselekmények is megvalósultak. [495] I.r.vádlott I. rendű vádlott III.r.vádlott III. rendű vádlott és IV.r.vádlott részére olyan természetes személyek adataival végzett bűnügyi nyilvántartásokban kereséseket, lekérdezéseket, ekként a személyes adatokkal jogosulatlanul adatkezelési műveleteket végrehajtva, akik ehhez neki hozzájárulást nem adtak, tette mindezt a korrupciós kapcsolatok keretében a rendszeres haszonszerzés céljából. Ennek rendbelisége a sértettek, azaz a jogosulatlan adatkezeléssel érintett személyek számához igazodik: az I. vádpontban ekként (III.r.vádlott III. rendű vádlottat nem számítva) 8 személy esetében eseti lekérdezés, míg 1 személy esetében – az azonos sértett sérelmére történt elkövetéssel együtt – folytatólagos elkövetés állapítható meg, ahogyan utóbbi a II. vádpontban (a IV.r.vádlotton kívüli) 1 érintett személy esetében is. III.r.vádlott III. rendű vádlott az I. vádpontban bűncselekményként értékelhető jogellenes adatlekérdezésekhez segítséget nyújtott akként, hogy az egyes személyek adatait I. rendű vádlott rendelkezésére bocsátotta. Végül a II. vádpontban szereplő konkrét bűnügyi iratok NetZsaruból kinyomtatásával, vagyis azok jogtalan megszerzésével I.r.vádlott I. rendű vádlott okirattal visszaélést is megvalósított, mely a törvényi tényállás alapján a megszerzett okiratok számától függetlenül 1 rendbeli; továbbá ezen okiratok bár bűnügyi hatósági iratok, csak magánokiratként értékelhetők, mivel a közokirat alaki kellékeivel nem rendelkeznek. [496] Elkövetési idő: 2015. szeptember 8 -2020. március. II.r. vádlott tekintetében továbbá 2022. június 10. [497] A joghátrány tekintetében a bíróság az alábbiak szerint járt el. [498] A Btk. 79. §-ában írtak alapján a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A Btk. 80. § (1) bekezdése kimondja, hogy a büntetést a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. [499] A bíróság az alkalmazandó joghátrány mértékének meghatározása során figyelemmel van a bűncselekmény tárgyi súlyára, a bűnösség fokára, az elkövető társadalomra veszélyességére, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekre. Az 56. BK vélemény szerint a bíróság által megállapított minősítéshez kapcsolódó büntetési keret — figyelembe véve a Btk. Általános Része rendelkezéseit is — büntetést meghatározó alapvető tényező. Ez jelöli ki azokat a határokat, amelyek között a súlyosító és enyhítő (összefoglalóan a büntetést befolyásoló) körülmények a büntetést alakíthatják. A büntetést befolyásoló körülményeket nem elvont általánosságban, nem mechanikusan, hanem a konkrét ügy tényeire vonatkoztatva, egymással egybevetve, összefüggésükben kell értékelni, és a határozatban megindokolni. Nem az enyhítő és súlyosító körülmények száma, hanem az adott esetben meglévő hatásuk a döntő a büntetés meghatározásánál. [500] A bíróság az alkalmazandó joghátrány meghatározásakor az alábbi körülményeket értékelte: [501] A bíróság a fentebb meghatározott büntetési tételkeretekre figyelemmel kellett eljárnia. [502] A határozott idejű szabadságvesztés tartamának meghatározásakor a bíróságnak a Btk. 80. § (2) bekezdése szerint a középmértékből kell kiindulnia, amely I.r.vádlott I. r. vádlott esetében (a büntetési tételkeret a halmazati szabályokra (Btk. 81. § (1), (2), (3) bekezdés) figyelemmel 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés) a középmérték 7 év szabadságvesztés. II.r.vádlott II. r. vádlott esetében (a büntetési tételkeret a halmazati szabályokra (Btk. 81. § (1), (2), (3) bekezdés) figyelemmel 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés) a középmérték 7 év szabadságvesztés. III.r.vádlott III. rendű vádlott esetében (a büntetési tételkeret a halmazati szabályokra (Btk. 81. § (1), (2), (3) bekezdés) figyelemmel 1 évtől 7 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés, így a középmérték 4 év 3 hónap szabadságvesztés. [503] A bíróság az enyhítő körülmények között értékelte valamennyi vádlott esetében az időmúlást, amely esetükben nem róható fel. Figyelemmel a 2/2017. (11.10.) AB határozatban és az 56. BK vélemény III.10. pontjában foglaltakra — a büntetőeljárás vádlottaknak fel nem róható elhúzódását, több mint öt éves tartamát enyhítő körülményként kell értékelni. Figyelembe kell azt is venni, hogy az I.r. vádlott a büntetőeljárás egy részét előzetes fogvatartásban töltötte. [504] A büntetlen előélet. Az 56. BK vélemény II.1. pontjában foglaltak szerint ,,A büntetlen előélet enyhítő körülmény, kivéve, ha az elkövető fiatalkorú vagy a fiatalkort néhány évvel meghaladott, ún. fiatal felnőtt. A hivatalos személy javára ez csak akkor értékelhető, ha e minőségével a bűncselekmény nincs összefüggésben. Nem értékelhető annak a javára, aki a bűncselekményt olyan beosztás felhasználásával követte el, amelyben a büntetlen előélet alkalmazási feltétel. Alig van jelentősége olyan esetben, amikor a büntetlen személy hosszabb időn át sorozatosan követett el bűncselekményeket. Ugyanez érvényesül a legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek esetében, amikor a bűnre indító motívumok végletes túlsúlyára lehet következtetni.” [505] Mindezekre tekintettel ezen enyhítő körülmény az I.r. vádlott esetében nem, II.r. vádlott esetében kisebb súllyal (sorozatos elkövetés) vehető figyelembe. III.r. vádlott esetében a büntetett előélet súlyosít. [506] Az 56. BK vélemény II.2. pontjában foglaltak szerint ,,Ha az elkövető az ellene folyamatban levő büntetőeljárás hatálya alatt, erről tudva követi el a bűncselekményt, és ebből az előző eljárás eredményétől függetlenül a személyének fokozott veszélyességére lehet következtetni, a büntetőeljárás hatálya alatt történt bűnelkövetés súlyosító körülmény.” II.r.vádlott II.r.vádlott II.r. vádlott az V. tényállási pont szerinti cselekményt büntetőeljárás alatt követte el, melyet figyelembe kell venni. [507] Az 56. BK vélemény II.4. pontjában foglaltak szerint enyhítő körülmény, ha az elkövetőnek tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói vannak, ez azonban nem vehető figyelembe annak javára, aki gondoskodási kötelességét nem teljesíti. Mindhárom vádlott tekintetében ezt az enyhítő körülményt figyelembe kell venni: I.r. vádlott beteg édesanyját gondozza, II.-III.r. vádlottak gyermekeiket tartják el és gondozzák. [508] Az 56. BK vélemény II.5. pontjában foglaltak szerint köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység vagy szolgáltatás (jótékony célú munkavégzés, alapítvány létesítése, ajándék, adomány stb.) enyhítő körülmény lehet. Ezt a bíróság II.r. vádlott tekintetében enyhítő körülményként értékelte. [509] Az 56. BK vélemény II.8. pontjában foglaltak szerint a vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás súlyosító körülmény, ha annak felhasználásával vagy azzal összefüggésben történt a bűncselekmény elkövetése. Vezetői beosztásban levőnek a ténylegesen irányító tevékenységet végző személyt kell tekinteni. Az elkövető kezdeményező, vezető, másokat bűnelkövetésbe vivő szerepe súlyosító körülmény. Büntetést enyhítő hatása van annak, ha valaki más személy ráhatására vagy befolyása alatt követte el a bűncselekményt. Különös nyomatéka lehet akkor, ha katona az elöljárója vagy ráhatására, vagy parancsára cselekedett. Ha a bűncselekményt több személy együttesen követi el, akkor az elkövetők egymás szándékát és önbizalmát kölcsönösen erősíthetik, végre tudnak hajtani olyan cselekményt is, amelyre külön-külön nem lennének képesek, és több elkövetővel szemben védekezni is nehezebb. A társas elkövetés a bűnelkövetésnek általában veszélyesebb formája, ezért a társtettességben, a fizikai bűnsegédekkel együtt történő, és – ahol ez nem minősítő körülmény – a csoportos elkövetés általában súlyosító körülmény; különös a nyomatéka az erőszakos bűncselekmények esetében. Súlyosító körülmény, ha az elkövető olyan bűncselekményt vitt véghez, amit meg kellett volna akadályoznia. Különös nyomatéka van annak, ha a bűnüldöző hatóság tagja igazságszolgáltatás elleni, a közélet tisztaságát sértő vagy más korrupciós jellegű, vagy olyan bűncselekményt követ el, amely a bűnüldöző szerv érdekeit is sérti. [510] I.r. vádlott esetében a bíróság álláspontja szerint az, hogy a vádlott szakmai képzettségét bűncselekmények véghezvitelére használta fel, kifejezetten bizalmi beosztás felhasználásával követte el a bűncselekményeket (annak tudatában, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a legkiemeltebb, legsúlyosabb korrupciós cselekményeket üldöző hatóság, az ott dolgozó ügyészek kiemelt bizalmat élveznek, és korrupciót üldöző hatóság tagjaként, nyomozó ügyészként éppen olyan korrupciós bűncselekményeket követett el, amelyeket hivatása szerint meg kellett volna akadályoznia, továbbá vezető szerepét az elkövetésben súlyosító körülményként kell értékelni. [511] A bíróság álláspontja szerint II.r vádlott esetében kisebb súllyal enyhít, hogy II.r. vádlott részben más személy (I.r. vádlott) ráhatására vagy befolyása alatt követte el a bűncselekményt. [512] Az 56. BK vélemény II.11. pontjában foglaltak szerint az elkövető önfeljelentése enyhítő körülmény. Különös a nyomatéka, ha ennek folytán vált lehetővé a bűncselekmény felderítése, vagy azt jelentős mértékben elősegítette. Enyhítő hatású az is, ha az elkövető közreműködött a bűncselekmény felderítésében, és ennek szerepe volt a felderítés eredményességében. A bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás enyhítő körülmény és a részbeni beismerés is az lehet. Nagyobb a nyomatéka, ha az felderítő jellegű; ilyen esetben a cselekmény egészére kiterjedő beismerésnek a bűnösség részbeni tagadása mellett is enyhítő hatása van. Tettenérés esetén csak a bűnösség elismerésének és a megbánásnak van jelentősége. Az elkövető megbánó magatartása, az eredmény elhárítására irányuló tevékenysége, a cselekmény megbánását kifejező komoly öngyilkossági kísérlete enyhítő; a cselekmény után tanúsított elvetemült magatartása súlyosító körülmény. [513] Az I.r. vádlottnál a részbeni beismerés, az erre vonatkozó megbánás kisebb súllyal, II.r. vádlottnál a majdnem teljeskörű beismerés nagyobb súllyal (az V. tényállánál a beismerés teljeskörű, a kárt a vádlott megtérítette), III.r. vádlottnál az önfeljelentés, a bűncselekmény felderítésében, bizonyíthatóságában játszott kiemelkedő szerepe, megbánó magatartása nyomatékos súllyal figyelembe veendő enyhítő körülmény. [514] A bíróság enyhítő körülményként értékelte az I.r és II.r. vádlott betegségeit, egészségügyi állapotát: az elkövető betegsége, jelentős mérvű rokkantsága vagy egyéb olyan körülmény, amely a büntetés elviselését megnehezíti, enyhítő hatású, és akkor is értékelendő, ha a bűncselekmény elkövetése után állott elő. (56. BK vélemény II.12. pontja) [515] Az 56. BK vélemény III.2. pontjában foglaltak szerint ,,Az az elkövetési mód, amit a törvény az egyes bűncselekményeknél minősítő körülményként értékel, más bűncselekményeknél általában súlyosító körülmény. A kitartó, a fondorlatos, a gátlástalan, a garázda, az orvul való vagy egyébként veszélyes elkövetési mód súlyosító körülmény…” [516] A bíróság álláspontja szerint I.r. vádlott tekintetében ,,a kitartó, a fondorlatos, a gátlástalan” elkövetési mód, II.és III. r. vádlott esetében a kitartó elkövetési mód súlyosít. [517] Az 56. BK vélemény III.5. pontjában foglaltak szerint a bűnsegédnek általában kisebb a szerepe a bűncselekményben, mint a tettesnek, ezért a bűnsegédi minőség általában enyhítő körülmény. [518] A bűncselekmény kétszeres vagy többszörös minősülése súlyosító körülmény. [519] Az I.r. és II.r. vádlott esetében a kétszeres minősülés súlyosít, II. és III.r. vádlott tekintetében a bűnsegédi minőség enyhítő körülmény. [520] Az 56. BK vélemény III.5. pontjában foglaltak szerint a folytatólagosságnak büntetést súlyosító hatása van, s az annál nagyobb, minél több cselekményt foglal magában. A bűnhalmazatnak a büntetési tételkeret felső határát emelő hatása van [Btk. 81. § (3) bekezdés], ezért súlyosító körülményként nem értékelhető (kétszeres értékelés tilalma). A kettőnél több bűncselekmény halmazata azonban már értékelhető súlyosítóként. [521] Mindhárom vádlott tekintetében a részbeni folytatólagosság, valamint a kettőnél több bűncselekmény elkövetése súlyosít. [522] A súlyosító körülmények körében az elszaporodottságot tárta fel és értékelte a bíróság. Az 56. BK vélemény III/11. pontja szerint a bűncselekmények elszaporodottsága súlyosító körülmény akkor, ha a köztudomás szerint az ügyben elbírált vagy az ahhoz hasonló bűncselekmények száma (az elkövetéskor) a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedést mutat, vagy ha a számuk az adott területen lényegesen magasabb volt az átlagosnál. Az iránymutatás nem várja el a kriminálstatisztikai adatok felsorakoztatását, elegendő, ha a köztudomás kiterjed az adott bűncselekmény elszaporodottságára. Budapesten korrupciós és korrupcióval összefüggésben elkövetett bűncselekmények magasabb számban fordulnak elő, mint az ország többi részén. Erre figyelemmel a bíróság az ilyen bűncselekmények elszaporodottságát súlyosító körülményként értékeli. [523] A bíróság álláspontja szerint a büntetés kiszabásának elveire, a bűncselekmények tényleges és valós tárgyi súlyára, a bűnösség fokára, az elkövetők személyiségére, társadalomra veszélyességére, valamint a fentiekben kifejtett büntetéskiszabási körülményekre figyelemmel, a joghátrány személyre szabott egyéniesítésével kellett eljárni a büntetés kiszabása során. [524] Összegezve tény, abból kellett kiindulni, hogy valamennyi vádlottal szemben a Btk. 33. § (1) bekezdés a) pontja, 36. §-a szerinti szabadságvesztés az egyedüli büntetési nem, amely megfelel a fenti elveknek. [525] Azonban bíróság a szabadságveszés büntetésének mértékét a Btk. 80. § (2) bekezdése alapján számított középmértéknél I.r. vádlottnál súlyosabban, míg II. és III. r. vádlott tekintetében enyhébben állapította meg. [526] A szabadágvesztés végrehajtási fokozat a Btk. 37. § (2) bekezdés a. pontja alapján börtön. A Btk. 38. § (1) és (2) bekezdés a) pontja alapján rendelkezett a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. (II. és III. r. vádlottaknál a szabadságvesztés végrehajtásának esetén) [527] A bíróság az I.r. vádlottat a Btk. 61. § (1) bekezdése szerint közügyektől eltiltásra ítélte. [528] A Btk. 50. § (2) bekezdés alapján a II. és III.r vádlottat pénzbüntetésre ítélte, mert akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. A Btk. 50. § (1) és (3) bekezdés szerint rendelkezett a pénzbüntetés napi tételéről és összegéről. Az I.r. vádlott megfelelő jövedelemmel, vagyonnal nem rendelkezik. [529] A bíróság a Btk. 92. § (1), (2), (3) bekezdése a pont, (4) bekezdés alapján az I.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt. [530] A Btk. 74. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján – figyelemmel a Btk. 75. §-a (1) bekezdésének a) pontjára – I.r.vádlott I. rendű vádlott vonatkozásában az általa jogtalan előnyként átvett 63.500.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [531] A Btk. 33. § (1) bekezdés e) pontja alapján és 52. § (1) bekezdése szerint a foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. A Btk. 54. § szerint ezen alcím alkalmazásában foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a) gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője. A Btk. ezen büntetés alkalmazását lehetőségként határozza meg. [532] A Ptk. 3:22. (4) bekezdése szerint nem lehet jogi személy vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, a Ptk. 3:22. (5) bekezdése pedig azt is tartalmazza, hogy e foglalkozásától jogerősen eltiltott sem lehet vezető tisztségviselő, illetve a Ptk.3.26. (2) bekezdése alapján felügyelő bizottság tagja sem. [533] A Törvényszék az ügy jellegét, az elkövetés módját, időtartamát is figyelembe véve úgy ítélte meg, hogy a Btk. által lehetőségként megfogalmazott joghátrány alkalmazása mindhárom vádlott tekintetében indokolt. [534] A Btk. 53. § (1) A foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. (2) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan. [535] A bíróság úgy ítélte meg, hogy az I. és II.r. vádlottak cselekménye, azok jellege, jelentősége és a fentiekben részletesen kifejtett súlyosító körülmények nyomán arra kellett következtetni, hogy ők a jogászi szakma gyakorlására véglegesen méltatlanná váltak. Ismételten ki kell hangsúlyozni: a jogászi végzettséghez kötött professziók, így az ügyészi és ügyvédi tevékenység gyakorlása során nem csupán szakmai szabályok követésének, hanem etikai, társadalmi normák betartásának is kiemelt jelentősége van. Ezen normák is biztosítják, hogy az ügyészi és ügyvédi munka során az azzal szemben támasztott felelősség és bizalom nyomán a társadalom tagjai annak tudatában viszonyulhassanak a jogászi professzói gyakorlóihoz, hogy a társadalmi együttélés szabályai a jog uralma alatt mindenki számára egyformán biztosítva legyenek, az ennek fenntartására és őrzésére hivatott (és esküt tett személyek) ennek megfelelően dolgoznak. A vádlottak cselekménye nem csupán a tényállásban foglalt szabálytalanságokat valósították meg, a jogellenes eljárásaik azon messze túlmutatva alkalmasak voltak a közbizalom, a jog és jogállami intézmények működéséhez fűződő bizalom lerontására. [536] A III.r. vádlott a vállalkozásához, annak érdekében, cégei képviseletében eljárva vett részt a korrupciós cselekmények elkövetésében, így vele szemben is indokolt a foglalkozástól eltílts alkalmazása. [537] Az Alkotmánybíróság a 8/2015. (IV.17.) AB határozatában megállapította, hogy a Btk. 102. § (1) bekezdése alkalmazásakor az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén hivatalból vizsgálja az előzetes bírósági mentesítés lehetőségét, és arról az ítéletben rendelkezzen. [538] A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés valóban egy kivételes, mérlegelésen alapuló, rendkívüli jellegű intézkedés, ráadásul a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése feltételeinek fennállása nem jelenti automatikusan az érdemesség meglétét. Az érdemesség megítélésénél az elbírált bűncselekmény tárgyi súlyát és jellegét, az elkövetés körülményeit és indítóokát, a bűnösség fokát (BH 1983.221), az elkövető személyiségét, társadalomra veszélyessége fokát, életvitelét, eddigi életvezetését együttesen kell értékelni (BJD 9986., BH 1983.221.). Mindez nem jelenti azt, hogy az érdemesség megállapításánál olyan többletként jelentkező új körülmények megléte is szükséges lenne, amelyeket enyhítő körülményként vagy releváns egyéb tényezőként a bíróság a büntetés neméről és mértékéről, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztéséről való döntése során még nem vett figyelembe (BJD 8779., BH 1984.480.). A már értékelt körülményeknek az érdemesség vizsgálata során történő ismételt figyelembevétele tehát a kétszeres értékelés tilalmát nem sérti. [539] Jelen ügyben a II. és III. r. vádlott terhére megállapított bűncselekmények alapvetőn jelentősebb tárgyi súlyúak. Azonban mindkét vádlott büntetlen előéletű, ezen túlmenően az érdemességükre utal a kedvező személyi és családi körülményeik (családdal, rendezett egzisztenciával rendelkeznek). Továbbá nekik fel nem róhatóan — jelentős idő óta állnak büntetőeljárás hatálya alatt. Mindkét vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, megbánta. A bűncselekményekhez való pszichikai viszonyulásában pozitív elem megállapítható. Korrupciós bűncselekmények elkövetésénél ezzel együtt alapvetően nem lenni indokolt előzetes mentesítés. II.r. vádlottal szemben ezen kívül a büntetőeljárás során újabb olyan eljárás indult, amely a foglalkozása gyakorlásával összefüggő. A III.r. vádlott esetében ellenben az enyhítő körülmények jelentősége, súlya miatt, e körülményeket összeségében értékelve a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a III.r. vádlott érdemes a Btk. 102. (1) bekezdése alapján történő előzetes mentesítésre. [540] A Központi Nyomozó Főügyészségen 1. Nyom 540/2022. számon 7-21. és 25-37. sorszám alatt lefoglalt és Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál ügyszám számon 1-6. és 8. sorszám alatt kezelt bűnjelek lefoglalását megszünteti és azok iratok között történő kezelését rendelte el a Be. 320. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. [541] A Központi Nyomozó Főügyészségen 1. Nyom 540/2022. számon 22-23. sorszám alatt lefoglalt és a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál ügyszám1 számon kezelt rendszám forgalmi rendszámú személygépkocsi és törzskönyv számú törzskönyv előzetes értékesítéséből befolyt és a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatal Bírói Letéti Csoportjánál ügyszám2 számon kezelt 5.176.000.- forint lefoglalását megszüntette és I.r.vádlott I. r. vádlott részére kiadni rendelte azzal, hogy a vele szemben megállapított vagyonelkobzás vagy bűnügyi költség biztosítására visszatartotta a Be. 320. §-a (1) bekezdésének a) pontja és 321. § (1) bekezdés, 323. § (1) bekezdés alapján. [542] A Központi Nyomozó Főügyészségen 1. Nyom 540/2022. számon 7. sorszám alatt lefoglalt és a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál ügyszám számon 7. sorszám alatt kezelt DELL Latitude 5580 típusú laptop lefoglalását megszüntette és I.r.vádlott I. r. vádlott részére kiadni rendelte azzal, hogy a vele szemben megállapított vagyonelkobzás vagy bűnügyi költség biztosítására visszatartotta, illetve az ezen laptopon található „c:\Users\I.r.vádlott\Documents\” mappa és „I.r.vádlott munka”, „munka KNYH” és „Kingston” megnevezésű almappáinak elektronikus adattartalmát elkobozta visszatartotta a Be. 320. §-a (1) bekezdésének a) pontja és 321. § (1) bekezdés, 323. § (1) bekezdés és 2011. évi CLXIII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésére és 36. §-ának (1)-(3) bekezdései alapján. [543] A bíróság a Be. 574. § (1) bekezdése alapján kötelezte a vádlottakat, hogy a felmerült bűnügyi költségből a Magyar Állam javára I.r.vádlott I. r. vádlott 508.682.- forintot, és II.r.vádlott II. r. vádlott 243.655.- forintot fizessen meg. Budapest, 2025. november 6. dr. Györkös Zoltán bíró