Орган по защите данных Венгрии (NAIH): обязательное ношение бейджей с полным именем и должностью сотрудниками аптек

(…)

1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu

H A T Á R O Z A T

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt […] (a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi

Intézettel (cím: 1051 Budapest, Zrínyi utca 3.; a továbbiakban: Kérelmezett) szemben a személyes adatok védelméhez való jog sérelme tárgyában indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntést hozza:

a kérelmet elutasítja. Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

I.1. Kérelem

A Kérelmező 2021. szeptember 22. napján beadványt nyújtott be a Hatósághoz, melyben adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatását kezdeményezte. A Kérelmező beadványában előadta, hogy a Kérelmezett hatóság az OGYÉI/49422-1/2021. iktatószámú, 2021. augusztus 16. napján kelt határozatában arra kötelezte a Kérelmezőt – mint a […] (a továbbiakban: Patika) működtetőjét –, hogy azonnali hatállyal kötelezze a gyógyszertár szakdolgozóit a teljes nevüket és beosztásukat feltűntető kitűző viselésére. A Kérelmező egyben a Patika személyi jogos gyógyszerésze, így kitűző viselésére kötelezett, érintett. A Kérelmező álláspontja szerint a szakdolgozók teljes nevére vonatkozó kötelezés sérti a Patikában dolgozó magánszemélyek személyes adatai védelméhez fűződő alapjogát. A Kérelmező kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése alapján NAIH-7339/2021. ügyszámon adatvédelmi hatósági eljárás indult. A Kérelmező beadványához mellékelte a Kérelmezett OGYÉI/49422-1/2021. iktatószámú határozatát. A Kérelmezett határozatában figyelmeztetésben részesíti a Patikát, tekintettel arra, Iktatószám: Előzmény: Ügyintéző:

NAIH-962-1/2022 NAIH-7339/2021 […]

Tárgy: kérelmet elutasító határozat hogy a szakdolgozók nem viselték a nevüket és beosztásukat ismertető kitűzőt, továbbá azonnali hatállyal kötelezte a jogszabálysértés megszűntetésére. A határozat indokolásában a Kérelmezett kifejti, hogy a Kérelmezett a Patika által a […] szám alatt működtetett közforgalmú gyógyszertárban 2021. július 7. napján tartott helyszíni ellenőrzés során az alábbi jogszabályhelyek megsértését állapította meg:

− A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 21/A. §-a alapján a gyógyszertár működtetőjének biztosítania kell az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 13. § (6) bekezdésében foglaltakat.

− Az Eütv. 13. § (6) bekezdése alapján a betegnek joga van megismerni az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.

− Az Eütv. 112. § (4a) alapján az egészségügyi dolgozó hivatásának gyakorlásakor a) a saját családi nevét és utónevét vagy születési nevét, b) amennyiben erre jogszabály alapján jogosultságot szerzett a doktori címét és c) az egészségügyi szakképesítésre utaló megnevezést használja. Ennek keretében az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt nevét köteles megjeleníteni a névtábláján, valamint az orvosok, fogorvosok az orvosi bélyegzőjükön és az orvosi vényen is használják. A Kérelmezett álláspontja szerint azzal, hogy az ellenőrzés időpontjában az ott dolgozó szakszemélyzet nem viselt a nevét, szakképesítését és beosztását megjelölő névtáblát, a Patika megsértette a Rendelet 21/A. §-ának előírását. A Kérelmező beadványában előadott álláspontja szerint a teljes nevet feltűntető kitűző viselésének előírása aránytalanul és jelentősen sérti a Patikában dolgozó magánszemélyek személyes adatai védelméhez fűződő jogát:

− A Kérelmezett döntésének alapjául szolgáló tényállásból nem vezethető le az Eütv. 13. § (6)

bekezdésének sérelme, mivel a beteg tájékozódáshoz való joga a teljes nevet feltűntető kitűző viselésétől függetlenül érvényesül. A beteg eddig is megismerhette az ellátásában közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását, melyeket a Patika munkatársai szóban vagy írásban a rendelkezésére bocsátanak.

− A Kérelmezett határozatában hivatkozik az Eütv. 112. § (4a) bekezdésére, azonban arra a határozat alapján megsértett Rendelet 21/A. §-a nem utal. A Kérelmezett indokolásában nem fejti ki, hogy miért tekinti alkalmazandónak az Eütv. 112. § (4a) bekezdését.

− Amennyiben a Kérelmezett az Eütv. 112. § (4a) bekezdésére alapozva rendeli el a kitűzőviselési kötelezettséget, annak alkalmazása aránytalan és jogsértő. Az Eütv. 112. § (4a) bekezdése szerint az egészségügyi dolgozó nevét köteles megjeleníteni a névtábláján, melyből azonban nem következik kitűző-viselési kötelezettség. A törvény ezen értelmezése túlzó és aránytalanul korlátozza a szakdolgozók információs önrendelkezési jogát.

− Ha nem a beteg jelenik meg személyesen a gyógyszertárban, a kitűző semmilyen mértékben nem szolgálja a tájékozódáshoz való jogát. Sok esetben nem a beteg, hanem képviselője veszi át a gyógyszert, így a gyógyszertári látogatás során nem létesül közvetlen kapcsolat magával a beteggel.

− A kitűző viselése aránytalan, mivel a szakdolgozók személyes adatai nagy mennyiségben illetéktelen személyek tudomására jutna. Egy névtábla minden gyógyszertárban tartózkodó személy, így illetéktelen személyek által is olvasható. A teljes név alapján az érintettek lekereshetőek, ami nemkívánatos kontaktlétesítésnek, zaklatásnak és további veszélynek teheti ki őket. Mivel a gyógyszertár több gyógyszerkiadó hellyel rendelkezik, a szakdolgozó által kiszolgált személyeken kívül a más gyógyszerkiadó helyeken ellátott személyek is láthatják a kitűzőt. A beteg tájékoztatáshoz való joga az adatvédelemhez való jog korlátozásával arányos, az illetéktelen személyeknek való kiszolgáltatottság ugyanakkor nem egyeztethető össze az emberi méltósághoz való alapjoggal.

− A kitűző használata szükségtelen, mivel nem elengedhetetlen feltétele annak, hogy a beteg tudomást szerezzen az őt ellátó személy adatairól. E cél megvalósításához számtalan egyéb, diszkrétebb megoldás létezik. A gyógyszertári szakdolgozó a gyógyszerkiadó tevékenységet csak e-személyi igazolvány használatával végezhet, így tevékenységük visszakereshető és ellenőrizhető. A kiadó szakdolgozó neve továbbá feltűnik az általa kiállított számlán is.

− A Kérelmezett jogértelmezése aránytalan, alapjogsértő és a beteg tájékoztatásához nem szükséges. A „névtáblán való megjelenítés” arányosan értelmezendő, így nem jelentheti a nevek feltüntetését egy bárki által látogatható helységben. A névtábla viselésére nincs konkrét kötelezettség, így az aránytalanul sértené a gyógyszertári szakdolgozók személyes adatai védelméhez fűződő alapjogát. A Kérelmező a Hatóság eljárását kérte az ügyben: állapítsa meg, hogy a Kérelmezett jogértelmezése, valamint a Kérelmezett határozatába foglalt kitűző-viselési kényszer sérti a gyógyszertári szakdolgozók személyes adatai védelméhez fűződő alapjogát; továbbá tegye meg hatáskörében a megfelelő intézkedést. I.2. A Kérelmezett nyilatkozata

A Hatóság 2021. október 26. napján a NAIH-7339-3/2021. iktatószámon tényállást tisztázó végzést bocsátott ki, melyben a Kérelmezettet nyilatkozattételre hívta fel az alábbiakban:

1. Kérem, indokolja meg a határozatban előírt, a gyógyszertár szakdolgozóit névkitűző viselésére kötelező adatkezelést.

2. Mi indokolja, hogy a szakdolgozók teljes neve és beosztása megismerhető legyen olyanok számára is, akik nem minősülnek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § a) pontja alapján betegnek?

3. Az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy tájékozódáshoz, megismeréshez való joga nem biztosítható egyéb módon (ami nem jár a szakdolgozók teljes nevének és beosztásának bárki általi megismerhetőségével)?

4. A határozatban hivatkozott Eütv. 112. § (4a) bekezdése milyen okból alkalmazandó a gyógyszertárban munkát végző szakdolgozókra?

A Kérelmezett 2021. november 10. napján az alábbiakról tájékoztatta a Hatóságot:

− Válaszában elsősorban felsorolta a vonatkozó, illetve alkalmazott jogszabályi rendelkezéseket.

− A Hatóság végzésének első pontját illetően úgy nyilatkozott, hogy a hivatkozott fogalommeghatározásokból és jogszabályi rendelkezésekből egyértelműen kitűnik, hogy a gyógyszertárak olyan egészségügyi intézmények, amelyek gyógyító, megelőző és felvilágosító tevékenységük okán megkerülhetetlen szereplői az egészségügyi ellátórendszernek. Mivel a gyógyszerellátás az egészségügy nélkülözhetetlen eleme, a gyógyszertári egészségügyi dolgozó a közfeladatok professzionális alrendszerében az egészségügyi ellátórendszer részeként végzi a tevékenységét. Ő az utolsó, illetve sok esetben a legelső láncszem az egészségügyi ellátásban, aki a gyógyítás, a megelőzés és a felvilágosítás folyamatában még befolyásolhatja a beteget, illetve vásárlót. Megerősítheti a bizalmat a gyógyszerben, tápszerben, gyógyászati segédeszközben vagy a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékben, így a beteg gyógyulásában is.

− Ezen összefüggések okán az egészségügyi ellátórendszer és az egészségügyi ellátás a közfeladatok olyan területe, ahol kiemelt közérdek teszi szükségessé, hogy a beteg akadálytalanul jusson hozzá az őt ellátó személyek bizonyos adataihoz. A betegnek nyújtandó információ terjedelméről, valamint az akadálytalan elérés módjáról az Eütv. 13. § (6) bekezdése, valamint a 112. § (4a) bekezdés c) pontja rendelkezik.

− A második ponttal kapcsolatban előadta, hogy a tájékoztatáshoz való jog gyakorlása előfeltétele az önrendelkezési jog érvényesülésének. Az Eütv. a beteg alapvető jogává teszi, hogy egészségi állapotáról folyamatos tájokaztást kapjon. A beteget az egyes beavatkozások megkezdése előtt minden lényeges körülményről tájékoztatni kell, mert a megfelelő tájékozottság képezi az alapját a beteg állapotával kapcsolatos döntéseinek. A tájékoztatásnak teljeskörűnek kell lennie, ki kell terjednie az állapotával és a javasolt kezeléssel kapcsolatos minden körülményre, így a betegnek, illetve vásárlónak joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását is.

− Az érdekelt személytől (beteg) függetlenül a környezetét is be kell vonni a tájékoztatás folyamatába – főleg akkor, ha a beteg gyermek, gondozásra szoruló időskorú –, különösképp gyógyszerkiadás területén. A környezet tájékoztatásának szintje attól függ, hogy milyen a beteg egészségi állapota, képes-e önálló döntések meghozatalára. A gyógyszerészeti gondozás jellemzője a beteg, illetve vásárló egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, a megfelelő gyógyszerhasználat szakmai segítése, együttműködő készségének növelése és az életminőségének javítása.

− A gyógyszertárak homlokzatai jól látható felirattal és nemzetközileg ismert jelzéssel vannak ellátva. Ebből kifolyólag a gyógyszertárba tudatosan azzal a szándékkal lép be a beteg, illetve vásárló, hogy az egészségügyi ellátórendszer egyik alapszolgáltatását vegye igénybe, függetlenül az egészségügyi állapotától. Ennek okán joga van ahhoz, hogy akadálytalanul megismerje az őt ellátó egészségügyi dolgozók közérdekből nyilvános személyes adatait.

− A gyógyszertári egészségügyi dolgozó tevékenysége kiemelt közfeladat, így a neve, szakképesítése és beosztása közérdekből nyilvános adat, melyek nyilvánosságát az Eütv. 13. § (6) bekezdése, a 112. § (4a) bekezdés c) pontja, illetve a Rendelet 21/A. §-a írja elő.

− A Kérelmezett hivatkozott továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 12. pont f) alpontjára, amely alapján közfeladatot ellátó személy az egészségügyi dolgozó, az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy és a betegjogi képviselő az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben.

− A fentiek alapján a gyógyszertárba érkező betegek, illetve vásárlók egyforma jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, függetlenül egészségügyi állapotuktól.

− A harmadik pont vonatkozásában kifejtette, hogy az előző kérdésekre adott válaszokból következően, más módon nem biztosítható a beteg, illetve vásárló tájékoztatáshoz való jogosultsága keretében, hogy akadálytalanul jusson hozzá az egészségügyi dolgozóval összefüggő információkhoz.

− A Hatósági döntésben előírt névkitűző viselésre kötelező hatósági döntés nem csupán a tájékoztatáshoz való jogosultságból ered, hanem az egészségügyi dolgozók, illetve a gyógyszertárat működtetők azon kötelezettségéből, hogy az egészségügyi dolgozó köteles az egészségügyi tevékenysége során a nevét megjeleníteni a névtábláján az Eütv. 112. § (4a) bekezdése alapján, továbbá a gyógyszertár működtetőjének biztosítania kell az Eütv. 13. § (6) bekezdésében előírtakat a Rendelet 21/A. §-a alapján.

− A negyedik pontra vonatkozóan előadta, hogy a gyógyszertári szakdolgozó az Eütv. 3. § d)

pontja alapján egészségügyi dolgozónak minősül, így vonatkozik rá az Eütv. 112. § (4a) bekezdése. Az egészségügyi dolgozó továbbá köteles tevékenységének gyakorlása során használt nevét megjelenítenie névtábláján, mellyel összefüggésben a gyógyszertár működtetőjének biztosítania kell az Eütv. 13. § (6) bekezdésében foglaltakat.

II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részlehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésekre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelöl rendelkezésekben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális, szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján személyes adat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjthető, és ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon nem kezelhető („célhoz kötöttség”). Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése értelmében az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet. Az Infotv. 2. § (2) bekezdése alapján személyes adatoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) hatálya alá tartozó kezelésére az általános adatvédelmi rendeletet a III-V. és a VI/A. Fejezetben, valamint a 3. § 3., 4., 6., 11., 12., 13., 16., 17., 21., 23-24., pontjában, a 4. § (5) bekezdésében, az 5. § (3)-(5), (7) és (8) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 23. §-ban, a 25. §-ban, a 25/G. § (3), (4) és (6) bekezdésében, a 25/H. § (2) bekezdésében, a 25/M. § (2) bekezdésében, a 25/N. §-ban, az 51/A. § (1) bekezdésében, az 52-54. §-ban, az 55. § (1)-(2) bekezdésében, az 56-60. §-ban, a 60/A. § (1)- (3) és (6) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)-(10) bekezdésében, a 62-71. §-ban, a 72. §-ban, a 75. § (1)-(5) bekezdésében, a 75/A. §-ban és az 1. mellékletben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 3. § 6. pontja alapján közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladatés hatáskörében eljárós személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az 1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak. Az Infotv. 38. § (2) bekezdése értelmében a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. A Hatóság feladatait és hatáskörét az általános adatvédelmi rendelet 57. cikk (1) bekezdése, 58. cikk (1)-(3) bekezdései és az Infotv. 38. § (2)-(4) bekezdései határozzák meg részletesen. Az Infotv. 60. § (1) és (2) bekezdése értelmében a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel. Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Eszerint a Hatóság korrekciós hatáskörében eljárva:

a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezet adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit; b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték; h) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését. Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adtok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslára iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. Az Ákr. 17. §-a értelmében a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.

Az Eütv. 3. § a) pontja alapján beteg az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy. Az Eütv. 3. § c) pontja alapján egészségügyi ellátás a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összessége. Az Eütv. 3. § e) pontja alapján egészségügyi szolgáltatás az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában vagy – törvényben meghatározott esetben – az egészségügyi államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel alapján végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is. Az Eütv. 3. § d) pontja alapján egészségügyi dolgozó az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy. Az Eütv. 13. § (6) bekezdése alapján a betegnek joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását. Az Eütv. 102. § alapján az egészségügyi ellátás része a gyógyszerellátás, amelynek célja – a külön törvényben foglaltak szerint – biztosítani a gyógyító és megelőző tevékenységhez a gyógyszerek hivatalos jegyzékében szereplő megfelelő minőségű, biztonságos, hatásos és költséghatékony gyógyszereket. Az Eütv. 112. § (4) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó hivatásának gyakorlásakor a) a saját családi nevét és utónevét vagy a születési nevét, b) amennyiben erre jogszabály alapján jogosultságot szerzett a doktori címét és c) az egészségügyi szakképesítésre utaló megnevezést használja. Ennek keretében az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt nevét köteles megjeleníteni a névtábláján, valamint az orvosok, fogorvosok az orvosi bélyegzőjükön és az orvosi vényen is használják. Az Eütv. 139. § alapján az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenysége során, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy ezen jogviszony alapján végzett, a betegellátással és a betegirányítással közvetlenül összefüggő feladatai tekintetében a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 3. § 16. pontja alapján közforgalmú gyógyszertár a teljes körű közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosító egészségügyi intézmény. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. § 1. pontja alapján gyógyszer: bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek meg, vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatáskor kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmazhatók.

A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pont f) alpontja alapján közfeladatot ellátó személy az egészségügyi dolgozó, az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy és a betegjogi képviselő az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben. A Rendelet 2/A. § alapján az egyének egészségük iránti felelősségének erősítése és az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátítása érdekében a gyógyszertár közreműködik a részben vagy egészben állami pénzügyi forrásból biztosított népegészségügyi tevékenységek megvalósításában. A Rendelet 13/A. § (1) bekezdése alapján a közforgalmú gyógyszertár működtetője a) heti 40 órát meg nem haladó nyitvatartása esetén legalább 1 gyógyszerészből, b) heti 40 órát meghaladó, de heti 48 órát meg nem haladó nyitva tartás esetén legalább 1 gyógyszerészből és 1 gyógyszertári szakasszisztensből, c) heti 48 órát meghaladó, de heti 60 órát meg nem haladó nyitva tartás esetén legalább 2 gyógyszerészből és 1 szakasszisztensből, d) heti 60 órát meghaladó, de heti 70 órát meg nem haladó nyitva tartás esetén legalább 3 gyógyszerészből és 3 asszisztensből – amelyből legalább 2 gyógyszertári szakasszisztens -, e) heti 70 órát meghaladó nyitva tartás esetén legalább 4 gyógyszerészből és 4 asszisztensből

– amelyből legalább 2 gyógyszertári szakasszisztens -, álló személyzetet köteles foglalkoztatni. A Rendelet 21/A. § alapján a gyógyszertár működtetőjének biztosítania kell az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. § (6) bekezdésében foglaltakat.

III. A Hatóság döntése

Jelen ügyben a Hatóság rendelkezésére álló valamennyi tény ismeretében annak eldöntése volt szükséges, hogy:

1. a gyógyszertári szakdolgozók neve és beosztása közérdekből nyilvános adatnak minősül-e?

2. a Kérelmezett által előírt adatkezelés sérti-e a célhoz kötött adatkezelés, valamint az adattakarékosság elvét, illetve az arányos-e?

A Hatóság az eljárásban a Kérelmezett hatósági határozatában megállapított adatkezelés jogszerűségét vizsgálta anyagi jogi szempontból. A Kérelmezett adatkezelői minőségét megalapozta, hogy az általa előírt kötelezettség a jogszabályban meghatározott nyilvánosság követelményét hivatott megvalósítani, mint adatkezelési célt, a kitűzőviselés előírásával pedig az adatkezelés eszközét is meghatározta. Ez alapján a vizsgált adatkezelés az érintettek adatainak hozzáférhetővé tétele, nyilvánosságra hozatala. III.1. A gyógyszertári szakdolgozók közérdekből nyilvános adatai

Az Infotv. 3. § 6. pontja alapján közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A jogszabályi definíció alapján ahhoz, hogy egy adat közérdekből nyilvánosnak minősüljön, egy formai követelménynek kell érvényesülnie: az adat nyilvánosságát törvényi szinten kell elrendelnie a jogalkotónak, ezzel biztosítva azt, hogy a megismerhetőséggel okozott alapjogkorlátozás megfeleljen az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt ún. szükségességi-arányossági tesztnek. Ennek megfelelően az adatok nyilvánosságához fűződő közérdeknek szükségesnek és indokoltnak, továbbá a konkuráló alapjog korlátozásával arányosnak kell lennie. Amennyiben tehát a jogalkotó meghatározott személyes adatokat közérdekből nyilvános adatnak minősít, úgy egyben elvégzi a szükségességi-arányossági tesztet is, és a nyilvánossághoz fűződő közérdeket priorizálja a személyes adatok védelmének rovására. A törvény ezen felül további kritériumot nem határoz meg, így a nyilvánosságot elrendelő normának nem kell expressis verbis rendelkeznie arról, hogy meghatározott adatot közérdekből nyilvánosnak minősít, elegendő, ha elrendeli annak megismerhetőségét vagy nyilvánosságra hozatalát.

III.1.1. A beteg tájékoztatáshoz való joga

Az Eütv. 3. § a) pontja alapján beteg az egészégügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy. Az Eütv. Kommentárjának vonatkozó része szerint régi terminológiai vita, hogy az egészségügyi szolgáltatás általános alanyát miként nevezzék. E tekintetben felmerült a páciens, az igénybe vevő, illetve az ügyfél fogalma is. A beteg kifejezés hétköznapi értelmében nem minden esetben írja le megfelelően az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával érintett alanyt, mivel az lehet akár teljesen egészséges személy is, illetve olyan is, aki adott élethelyzetéből, állapotából kifolyólag lesz egészségügyi szolgáltatás alanya, például várandósság esetén. Ugyanakkor a hagyományok, valamint a definíció hétköznapi jelentéstartalmának kiterjesztő volta alapján a beteg terminus alatt értendőek e további, nem feltétlenül valamely betegségben szenvedő, egészségügyi szolgáltatásban részesülő, azt igénybe vevő személyeket is. A Hatóság álláspontja szerint a fentiekre tekintettel, továbbá az egészségügyi szolgáltatás Eütv. 3. § e) pontjában meghatározott – későbbiekben ismertetett – definíciója, valamint az Eütv. 102. §-a alapján – amely kimondja, hogy a gyógyszerellátás az egészségügyi ellátás része –, a gyógyszertár szolgáltatásait igénybe vevő személyek is az Eütv. kiterjesztett értelmezése szerinti „beteg” fogalma alá tartoznak, így az alábbi jogszabályi rendelkezés esetükben is alkalmazandó, őket is a tájékoztatáshoz való jog jogosultjává teszi. Az Eütv. 13. § (6) bekezdése alapján a betegnek joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását. Az Eütv. 3. § d) pontja alapján egészségügyi dolgozó az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő szakképesítéssel nem rendelkező személy. Az Eütv. 112. § (4a) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó hivatásának gyakorlásakor a saját családi nevét és utónevét vagy a születési nevét, amennyiben erre jogszabály alapján jogosultságot szerzett doktori címét és az egészségügyi szakképesítésére utaló megnevezést használja. Ennek keretében az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt nevét köteles megjeleníteni a névtábláján, valamint az orvosok, fogorvosok az orvosi bélyegzőjükön és az orvosi vényen is használják. Az Eütv. hivatkozott rendelkezései alapján megállapítható, hogy a gyógyszerészek, illetve a gyógyszertári szakdolgozók egészségügyi dolgozók, így rájuk is vonatkozik az Eütv. 13. § (6) bekezdése, valamint a 112. § (4) bekezdése. Ennek megfelelően a gyógyszerész, illetve a gyógyszertári szakdolgozó neve, szakképesítése és beosztása közérdekből nyilvános adat, törvény rendeli el ezen adatok betegek általi megismerhetőségét. Ezen felül a gyógyszertári szakdolgozó mint egészségügyi dolgozó – nevének nyilvánosságát a törvény specifikálja, és elrendeli annak megjelenítését az egészségügyi dolgozó névtábláján, ezzel biztosítva annak korlátozás nélküli megismerhetőségét. Gyógyszerészek esetében továbbá megemlítendő, hogy a kötelező kamarai tagság is együtt jár bizonyos adataik nyilvánosságával, így az Országos Kórházi Főigazgatóság honlapján (lásd: https://kereso.enkk.hu/) kereshetőek, lekérdezhetőek a gyógyszerészek meghatározott személyes adatai. III.1.2. Az egészségügyi dolgozó, mint közfeladatot ellátó személy

A Hatóság álláspontja szerint a gyógyszertári szakdolgozók nevének és beosztásának nyilvánosságát az Eütv., mint ágazati jogszabályon kívül az Infotv. vonatkozó rendelkezése is alátámasztja, tekintettel az általuk ellátott közfeladatra. Az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladatés hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.

Az Infotv. és a vonatkozó jogszabályok nem definiálják a közfeladat fogalmát, illetve azt, hogy mely szervek és személyek látnak el közfeladatot. Általánosságban elmondható, hogy a közfeladat fogalma tágan értelmezendő, abba beletartozik a köz érdekében végzett különböző állami és önkormányzati tevékenységek széles köre. A közfeladat meghatározásával összefüggésben két megközelítés érvényesül: a feladatorientált és a vagyonalapú megközelítés. A Hatóság a gyógyszertárak, illetve gyógyszertári szakdolgozók által ellátott feladat minősítése során az előbbi, feladatorientált megközelítést alkalmazta. Az Eütv. 3. § e) pontja alapján egészségügyi szolgáltatás az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában vagy – törvényben meghatározott esetben – az egészségügyi államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel alapján végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerésre, megállapítása, gyógykezelése, életveszélye elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos különös jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, tovább a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, – ideértve az ehhez kapcsolódó – a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységet is. A Gyftv. 3. § 16. pontja alapján közforgalmú gyógyszertár a teljes körű közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosító egészségügyi intézmény. A Rendelet 2/A. § alapján az egyének egészségük iránti felelősségének erősítése és az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátítása érdekében a gyógyszertár közreműködik részben vagy egészben állami pénzügyi forrásból biztosított népegészségügyi tevékenységek megvalósításában. A fenti jogszabályi rendelkezésekből egyértelműen kitűnik, hogy a gyógyszertárak, illetve az ott foglalkoztatott gyógyszertári szakdolgozók közfeladatot látnak el, tevékenységük esszenciális eleme a közegészségügynek – mint az állam által ellátandó egyik legfontosabb közfeladatnak –, a betegek gyógyulásának. A gyógyszertárak egészségügyben betöltött kiemelt szerepe teszi indokolttá, hogy tevékenységüket jogszabályok részletesen szabályozzák: a gyógyszertárak létesítése és működtetése állami szerv által kiadott engedélyhez kötött, a működtetés személyi feltételei is rendeleti szinten vannak meghatározva, mely számszerűleg meghatározza az ott foglalkoztatandó, képesítéssel rendelkező szakszemélyzet számát. Függetlenül attól, hogy a gyógyszertárak többsége, így a Kérelmezett hatósági határozatában kötelezett közforgalmú gyógyszertár is piaci körülmények között működik és profitorientált, az általuk ellátott tevékenység biztosítása, folyamatossága és szabályozottsága a köz elemi érdeke. Azt, hogy a gyógyszertári szakdolgozók közfeladatot látnak el, tovább erősíti az Eütv. 139. §-a is, amely alapján az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenységvégzése során, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy ezen jogviszony alapján végzett, a betegellátással és a betegirányítással közvetlenül összefüggő feladatai tekintetében a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül. Mindezek alapján megállapítható, hogy a gyógyszertári szakdolgozók az Infotv. 26. § (2) bekezdésének hatálya alá tartoznak. A Hatóság a fentiekre tekintettel megállapítja, hogy az eljárást tárgyát képező adatok – a gyógyszertári szakdolgozó, mint egészségügyi dolgozó neve és beosztása – közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.

III.2. A célhoz kötöttség és az adattakarékosság elve, arányosság

Az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján a közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”). Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján a személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”). A Hatóságnak a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve arról kellett döntenie, hogy a Kérelmezett hatóság határozatába foglalt adatkezelés, azaz gyógyszertári szakdolgozók közérdekből nyilvános személyes adatainak – teljes nevük és beosztásuk – kitűzőn való viselése megfelel-e a célhoz kötött adatkezelés, illetve az adattakarékossá elvének, továbbá az a meghatározott cél tekintetében arányosan korlátozza-e az érintettek személyes adatai védelméhez való jogát. Az Eütv. kommentárja a 13. §-al kapcsolatban kimondja, a betegnek joga van ahhoz, hogy megismerje az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását, melyre szolgálhat a munkaruházaton hordott kitűző, ami ezeket az adatokat feltünteti. A hatósági eljárás tárgyát képező adatkezelés célja az Eütv.-ben meghatározott betegjog, a tájékoztatáshoz való jog érvényesülése, vagyis hogy a beteg akadálytalanul jusson hozzá az őt törvény alapján megillető információhoz. A beteg tájékoztatáshoz való joga garanciális jelentőségű a tekintetben, hogy a beteg felelős, átgondolt döntést tudjon hozni az általa igénybe vett szolgáltatások, kezelések, termékek tekintetében. Ezen cél megvalósulásához elengedhetetlen a megfelelő bizalmi kapcsolat kialakítása: hogy a beteg tisztában legyen azzal, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során kivel kerül kapcsolatba, és ő milyen képesítéssel rendelkezik. A szakdolgozók által hordott, a teljes nevüket és beosztásukat tartalmazó kitűző viselése e cél megvalósulásának legkézenfekvőbb, a mindennapokban is alkalmazott, rendszeresített eszköze. A Hatóság álláspontja szerint fontos, hogy a beteg korlátozás nélkül hozzájuthasson az őt jogszabály alapján megillető információkhoz, különös tekintettel arra, hogy a gyógyszertári szakdolgozók sok esetben – vényköteles gyógyszer kiadása esetén mindenképpen – az ő személyes, azon belül is különleges adatait kezelik. Az így keletkező információs aszimmetriát csökkenti, ha a beteg erre irányuló külön kérelem nélkül megismerheti az ellátásában közreműködő személyek nevét és beosztását. A Kérelmező érvelése – tartalmilag – felvetette az adattakarékosság vizsgálatának szükségességét is. A Hatóság álláspontja szerint a fent meghatározott adatkezelési cél tekintetében az adatkezeléssel érintett személyes adatok köre – teljes név és beosztás – releváns és a szükségesre korlátozódik. Míg a teljes név a megfelelő bizalmi viszony kialakításához és a beteg általi későbbi azonosíthatósághoz, addig a beosztás ismerete a nyújtott ellátás, információ hitelességének alátámasztásához szükséges. Professzionális, képzettséget igénylő szolgáltatás nyújtása esetén a szolgáltatás nyújtójának számolnia kell azzal, hogy a szolgáltatás igénybe vevője pontos és részletes tájékoztatást kíván kapni a szolgáltatás egészét illetően. A Hatóság nem találta megalapozottnak a Kérelmező azon kifogását, miszerint az előírt kitűző viselési kötelezettség aránytalanul korlátozná az érintettek személyes adatai védelméhez való jogát, tekintettel arra, hogy így a teljes nevük és beosztásuk megismerhető bárki számára, aki belép a gyógyszertár területére, függetlenül attól, hogy az betegnek minősül-e vagy sem. A Hatóság álláspontja szerint a gyógyszertárat rendszerint célzottan, gyógyszer vagy gyógyhatású termék vásárlása, illetve azzal kapcsolatos tanácsadás okán keresik fel az emberek. Ebből kifolyólag nem lenne ésszerű különbséget tenni az alapján, hogy ki, milyen szándékkal lép be a gyógyszertár területére, ennek gyakorlati kivitelezése is aggályos lenne. A Kérelmező ezzel kapcsolatosan kifogásolta, hogy a teljes név bárki általi megismerhetősége visszaélésre ad lehetőséget, a gyógyszertári szakdolgozók ezáltal zaklatás áldozatai lehetnek. A Hatóság jogértelmezése a gyógyszer Gytv. 1. § 1. pontjában meghatározott definíciója, valamint az egészségügyi szolgáltatás Eütv. 3. § e) pontjában meghatározott definíciója alapján az, hogy egy gyógyszer, gyógyhatású készítmény megvásárlásával – függetlenül attól, hogy az vényköteles-e vagy sem – a vásárló egészségügyi ellátást vesz igénybe, így az Eütv. 3. § a) pontjában meghatározott beteg státuszba kerül, aminek következtében jogosulttá válik megismerni az egészségügyi dolgozó nevét és beosztását kitűző hiányában is. Önmagában az, hogy egy további lépés – ti. a gyógyszer megvásárlása – lenne szükséges a teljes név és beosztás megismeréséhez, nem zárná ki a visszaélés lehetőségét, ellenben korlátozná a beteg tájékoztatáshoz való jogát. A fentiekre tekintettel a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett által hatósági határozatban előírt adatkezelés nem sérti az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célhoz kötött adatkezelés elvét, valamint az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adattakarékosság elvét, továbbá, hogy az adatkezelés arányos korlátozását jelenti az érintettek személyes adatai védelméhez való jogának.

IV. Eljárási szabályok

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. A Hatóság jelen határozatot a Kérelmezők mellett a Kérelmezettnek, mint panaszolt adatkezelő részére is megküldi.

Jelen döntés az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapszik. A határozat és a végzés az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésükkel véglegessé válnak. Az Ákr. 112. §-a, és 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak. A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Főváros Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A Hatóság döntésével szembeni keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és a 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Budapest, 2022. január

Üdvözlettel:

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár