Пульс · Документы · Венгрия · Суды Венгрии — анонимизированные решения

Федеральный районный суд Будапешта: одностороннее изменение общих условий договора оператором

Fővárosi Ítélőtábla — Pf.20121/2026/8

судебное решение дата не указана 31 600 знаков Интеллектуальная собственность в цифровой среде
Скачать На сайте источника
Действующая редакция. Последнее изменение зафиксировано 2026-11-10.

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 4.Pf.20.121/2026/8.

A felperes: Az Ügyész

A felperes képviselője: Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség 1055 Budapest, Markó utca 27.

Az alperes: alperes alperes címe

Az alperes képviselője: ügyvéd1 ügyvéd ügyvéd1 címe

A per tárgya: általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása

Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 5.P.20.394/2025/10.

A fellebbezést benyújtó fél: felperes

Í t é l e t

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését megváltoztatja, az elsőfokú ítéletben meghatározottakon túl az alábbi általános szerződési feltételek érvénytelenségét is megállapítja az alperessel szerződő valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal:

„A alperes fenntartja a jogot arra, hogy az általános szerződési feltételeket egyoldalúan módosítsa.” (ÁSZF „Az általános szerződési feltételek hatályba lépése és módosítása” címében),

„Az általános szerződési feltételek módosítása keretében a alperes a program1 visszavonásáról, és így a kedvezmények megszüntetéséről is jogosult dönteni.” (ÁSZF „Időközben változhatnak-e a kedvezmények?” címében).

Az elsőfokú ítéletnek az érvénytelenség hatályát meghatározó rendelkezését akként változtatja meg, hogy az érvénytelenség azokat a szerződéseket nem érinti, amelyeket 2025. május 12. napjáig már teljesítettek.

Kötelezi az alperest, hogy az elsőfokú ítéletben meghatározott határidőben és módon tegye közzé az elsőfokú ítéletben meghatározott közleményt azzal, hogy annak szövege az érvénytelenség hatálya tekintetében 2025. május 12. napját tartalmazza, és abban a következő szövegrészt is feltünteti:

„A alperes fenntartja a jogot arra, hogy az általános szerződési feltételeket egyoldalúan módosítsa.” (ÁSZF „Az általános szerződési feltételek hatályba lépése és módosítása” címében).

A kikötés azért tisztességtelen, mert lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan módosítsa, anélkül, hogy a szerződésben az egyoldalú szerződésmódosítás okait meghatározná.

„Az általános szerződési feltételek módosítása keretében a alperes a program1 visszavonásáról, és így a kedvezmények megszüntetéséről is jogosult dönteni.” (ÁSZF „Időközben változhatnak-e a kedvezmények?” címében).

A kikötés azért tisztességtelen, mert lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan az ott írt program visszavonása és a kedvezmények megszüntetése körében módosítsa, anélkül, hogy a szerződésben az egyoldalú szerződésmódosítás okait meghatározná.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s [1] Az alperesi gazdasági társaság főtevékenységként illatszer, kozmetikai cikk, tisztálkodószer kiskereskedelmét végzi, a weboldal internetes oldalon elektronikus kereskedelmi szolgáltatás keretében termékek adásvételére távollevők közötti szerződéseket köt. Az alperes internetes oldalán teszi közzé webáruháza általános szerződési feltételeit (a továbbiakban: ÁSZF), melynek elfogadása a honlapon történő regisztráció (saját fiók létrehozásának) feltétele.

[2] Az ÁSZF – a felperes keresetével támadott további kikötései mellett – „Az általános szerződési feltételek hatályba lépése és módosítása” cím alatt tartalmazza:

„A alperes fenntartja a jogot arra, hogy az általános szerződési feltételeket egyoldalúan módosítsa. Módosítás esetén a megváltozott szabályokat a alperes honlapján közzéteszi, és a vásárlókat a saját fiókjukban megadott e-mail címre, illetve mobiltelefonszámra kiküldött levélben, illetve SMS-ben külön is tájékoztatja.”

Az „Időközben változhatnak-e a kedvezmények?” címében pedig az alábbi kikötést tartalmazza:

„Az általános szerződési feltételek módosítása keretében a alperes a program1 visszavonásáról, és így a kedvezmények megszüntetéséről is jogosult dönteni. A program1 esetleges befejezéséről a alperes vásárlókat legalább 10 nappal korábban értesíti a saját fiókjukban megadott e-mail címükre küldött üzenet, és a honlapon, valamint a alperes üzleteiben elhelyezett tájékoztatók útján.”

[3] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperes „Általános szerződési feltételek”, valamint „Jótállási jegy” elnevezésű általános szerződési feltételeiben foglalt alábbi, fogyasztó és az alperes közötti szerződés részévé váló kikötések érvénytelenségét az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek:

„A alperes fenntartja a jogot arra, hogy az általános szerződési feltételeket egyoldalúan módosítsa…” (ÁSZF „Az általános szerződési feltételek hatályba lépése és módosítása” címében)

„Az általános szerződési feltételek módosítása keretében a alperes, a program1 visszavonásáról, és így a kedvezmények megszüntetéséről is jogosult dönteni…” (ÁSZF „Időközben változhatnak-e a kedvezmények?” címében)

„…bármely okból nem felelnek meg az általános szerződési feltételeknek…” (ÁSZF „A alperes ellenőrzési jogosultságai” címében és „A pelenka előfizetésből történő alperes általi kizárás, a pelenka előfizetés szolgáltatás alperes általi megszüntetése és a szerződési feltételek módosítása” címében)

„…de a alperes az igény teljesüléséért felelősségét nem vállal…” (ÁSZF „Mit kell tudni a hivatal1 által végzett házhozszállításról?” címében)

„…az átvételt követően már megbontott csomagolású termékeknél nincsen mód az indokolás nélküli elállás gyakorlására…” (ÁSZF „Mit tehetsz, ha mégsem kéred a terméket? Mit jelent a fogyasztókat megillető elállási jog?” címében)

„Az itt megjelölt átadás időpontja – a forgalmazó rendszereinek korlátjai miatt – egy vélelmezett időpont (a szerződéskötés időpontja + 3 nap), mely időpontban a tartós fogyasztási cikket a fogyasztó már biztosan megkapta. A forgalmazó valamennyi esetben a jótállási időt ettől a naptól számítja”. (Jótállási jegy 1. lábjegyzete)

Kérte továbbá, hogy a bíróság rendelje el, hogy az alperes a saját költségén gondoskodjon a szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről akként, hogy a bíróság által megállapított szövegű közleményt alperes a weboldal internetes honlapja nyitóoldalán legalább 15 napon keresztül tegye elérhetővé, de a 15 nap leteltét követően is mindaddig, amíg az alperes az érvénytelen feltételek nélküli általános szerződési feltételeit a fogyasztók rendelkezésére nem bocsátja.

A keresettel érvényesített jogként a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:77. § (1) bekezdését, 6:102. § (1) bekezdését, 6:103. § (2) és (3) bekezdését, 6:104. § (1) bekezdés h) pontját, 6:104. § (2) bekezdés d) pontját, 6:105. § (1)-(5) bekezdését, 6:95. §-át és 6:107. § (2) bekezdését jelölte meg. Jogállítása szerint a keresettel támadott kikötések a Ptk. 6:77. §-ának (1) bekezdése alapján általános szerződési feltételnek minősülnek, melyből a fellebbezés tárgyát képező első és második feltétel a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontja és 6:103. § (2) bekezdése alapján is tisztességtelen. A felek a megkötött szerződés tartalmát egyoldalúan akkor módosíthatják, ha erre a felet jogszabály jogosítja fel, vagy e jogosultságot előre közösen kikötötték, ez utóbbi korlátját jelentik az általános szerződési feltételek tisztességtelenségére vonatkozó szabályok. A feltételek tisztességtelensége a Ptk. 6:103. § (2) bekezdése szerinti átláthatóság, valamint a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontjának első fordulata alapján az alapos okok meghatározása hiányában fennáll, mivel a tételes oklista hiánya megbontja a jogok és kötelezettségek egyensúlyát a fogyasztó hátrányára, ahogy a már megszerzett kedvezmények egyoldalú, alapos ok nélküli megvonásának lehetősége is.

[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a támadott feltételek nem tisztességtelenek. A feltételek tisztességtelen jellegének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az alperes a webáruházon keresztül túlnyomórészt napi fogyasztási cikkek értékesítését végzi. Az ÁSZF a webshop használatának és a kedvezményprogramok igénybevételének keretszabályait határozza meg, amely alapján a fogyasztók szabadon dönthetnek, hogy egyedi adásvételi szerződéseket kötnek-e. Az adásvételi szerződések nem hosszútávú, hanem rövid időtartamra szóló jogviszonyt hoznak létre a felek közt. Az ÁSZF módosításai a már létrejött egyedi megállapodások tartalmát nem módosítják, az alperes pedig minden esteben előzetesen tájékoztatja a felhasználókat az ÁSZF módosításról. Amennyiben a módosítással nem értenek egyet, lehetőségük van a regisztráció törlésére, ekként felmondási joguk biztosított. Mindezek okán az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek nem tisztességtelenek, a kifogásolt rendelkezések megfelelnek a jóhiszeműség követelményének, és nem idéznek elő jelentős egyenlőtlenséget a fogyasztó kárára. A 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény és a 2/2014. Polgári jogegységi határozat a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozik, így a jogviszonyok lényeges eltérésére figyelemmel jelen perben nem alkalmazható. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) az ÁSZF-fel szemben nem teszi lehetővé, hogy a fogyasztók által megszerzett kedvezményeket az alperes egyoldalú, indokolatlan döntéssel elvonja.

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes által alkalmazott „Általános Szerződési Feltételek”, valamint „Jótállás” elnevezésű általános szerződési feltételek alábbi rendelkezései az alperessel szerződő valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal érvénytelenek:

„…bármely okból nem felelnek meg az általános szerződési feltételeknek…” (Általános Szerződési Feltételek „A alperes ellenőrzési jogosultságai” címében és „A pelenka előfizetésből történő alperes általi kizárás, a pelenka előfizetési szolgáltatás alperes általi megszüntetése és a szerződési feltételek módosítása” címében)

„… de a alperes az igény teljesüléséért felelősséget nem vállal…” (Általános Szerződési Feltételek „Mit kell tudni a hivatal1 által végzett házhozszállításról?” címében)

„.. az átvételt követően már megbontott csomagolású termékeknél nincsen mód az indokolás nélküli elállás gyakorlására…” (Általános Szerződési Feltételek „Mit tehetsz, ha mégsem kéred a terméket? Mit jelent a fogyasztókat megillető elállási jog? címében)

„Az itt megjelölt átadás időpontja – a Forgalmazó rendszereinek korlátjai miatt – egy vélelmezett időpont (a szerződéskötés időpontja + 3 nap), amely időpontban a Tartós Fogyasztási Cikket a Fogyasztó már biztosan megkapta. A Forgalmazó valamennyi esetben a jótállási időt ettől a naptól számítja.” (Jótállási jegy 1. lábjegyzete)

Megállapította, hogy az érvénytelenség nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket 2025. június 10. napjáig már teljesítettek.

Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a weboldal internetes honlap nyitóoldalán legalább 15 napon keresztül, de a 15 nap letelét követően is mindaddig, amíg az alperes az érvénytelen feltételek nélküli általános szerződési feltételeket a fogyasztók rendelkezésére nem bocsátja, tegye elérhetővé az elsőfokú ítéletben meghatározott tartalmú közleményt. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 31.500 forint feljegyzett eljárási illetéket az elsőfokú ítéletben írt módon.

Ítéletének indokolásában mindenekelőtt rögzítette, nem volt vitatott, hogy a felperes által támadott kikötések a Ptk. 6:77. § (1) bekezdése szerinti általános szerződési feltételnek minősülnek, ezért a keresetet érdemben vizsgálta. Elsőként a fellebbezéssel támadott két – egyoldalú szerződésmódosítási joggal kapcsolatos – szerződéses rendelkezést vizsgálta. Nem találta megalapozottnak azt az alperesi hivatkozást, hogy az egyedi szerződések rövid időtartamra szóló adásvételi szerződéseket hoznak létre, mivel a webshopban történő vásáslással ugyan valóban ilyen szerződések jönnek létre, azonban a regisztrációval létrejövő jogviszony nem egyetlen vásárlásra szól, hanem a fiók fennállásig folyamatosan fennálló jogok és kötelezettségek összességére terjed ki. Ugyanakkor osztotta azt az alperesi hivatkozást, hogy az ÁSZF alkalmazása során létrejövő jogviszony jellegét is vizsgálni kell. A 2/2014. Polgári jogegységi határozat a devizaalapú kölcsönszerződés árfolyamkockázatot fogyasztóra hárító rendelkezésével függ össze, míg a 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény kizárólag a fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik, ahogy a kúriai határozatok is. Ezért a felperes által hivatkozott precedensképes határozatokat, illetve a PK véleményt a perbeli jogvita elbírálása során nem lehet figyelembe venni, ugyanis a napi fogyasztási cikkek piacának jellemzői alapvetően térnek el a felperes által hivatkozott jogviszonyok jellemzőitől. A felhasználói fiók létrehozásával ugyan létrejön egy hosszútávú jogviszony, azonban ebből a fogyasztóra nézve önmagában kötelezettségek nem hárulnak, hanem ennek keretében köt a fogyasztó az alperessel adásvételi szerződéseket. Ez a jogviszony alapvetően különbözik a fogyasztóra rendszeresen visszatérő fizetési kötelezettséget származtató, hosszútávú jogviszonytól. Ezért azt vizsgálta, hogy az ÁSZF-ben rögzített egyoldalú szerződésmódosítási jog ellentétes-e a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontjában rögzítettekkel. Arra a következtetésre jutott, hogy a szerződéses rendelkezés tisztességtelensége megállapításának azon feltétele, miszerint az egyoldalú szerződésmódosítást alapos ok nélkül teszi lehetővé, fennáll, azonban ezzel egyidejűleg biztosítja a fogyasztónak a felmondás jogát is, mivel kifejezetten rendelkezik a saját fiók törlésének lehetőségéről és a megrendelt termékre vonatkozó elállási jogról is. Ebből következően a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontjában írt tisztességtelenség megállapításának feltételei nem állnak fenn, mivel a vállalkozás biztosítja a felmondás vagy az elállás jogát az egyoldalú szerződésmódosítás esetére. Nem osztotta azt a felperesi álláspontot, hogy a felmondási jog gyakorlása nem megfelelő alternatíva, mert a fogyasztó a már megszerzett jogokat elveszíti. A fogyasztó ugyanis dönthet arról, hogy új feltételekkel is kíván-e rendelést leadni, ha pedig a fiókját törli, abból eredően fizetési vagy egyéb kötelezettsége nem származik, azaz ezen jogát korlátozásmentesen tudja gyakorolni. Mindezek okán a fellebbezéssel támadott két kikötés tekintetében a keresetet elutasította.

Ítéletében vizsgálta a fellebbezéssel nem támadott további általános szerződési feltételeket is, azok tisztességtelenségét megállapította, és a Ptk. 6:105. § (2) bekezdése alapján kötelezte az alperest az elsőfokú ítéletben meghatározott szövegű közlemény közzétételére.

[6] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az ÁSZF-ben foglalt alábbi kikötések érvénytelenek az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal, azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, melyeket a megtámadásig már teljesítettek:

„A alperes fenntartja a jogot arra, hogy az általános szerződési feltételeket egyoldalúan módosítsa…” (ÁSZF „Az általános szerződési feltételek hatálybalépése és módosítása” címében),

„Az általános szerződési feltételek módosítása keretében a alperes a program1 visszavonásáról, és így a kedvezmények megszüntetéséről is jogosult dönteni…” (ÁSZF „Időközben változhatnak-e a kedvezmények?” címében).

Kérte annak megállapítását is, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, melyeket 2025. május 12. napjáig már teljesítettek. Kérte a közlemény tartalmának kiegészítését a megváltoztatott ítéleti rendelkezéseknek megfelelően.

Fellebbezése indokolása szerint az elsőfokú ítélet a fellebbezéssel támadott részében helytelen, az ÁSZF támadott rendelkezései a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontja alapján tisztességtelenek, továbbá az elsőfokú ítélet sérti a Ptk. 6:105. § (2) bekezdését az érvénytelenség hatályának megállapítása tekintetében. A 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 3. és 4. cikkének értelmezése kapcsán hangsúlyozta, a szerződési feltételeknek lehetővé kell tenniük, hogy a fogyasztó előre felmérhesse a szerződésből eredő gazdasági következményeket, amely az egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán azt jelenti, hogy a módosítás okai, annak mechanizmusa és hatása előre meghatározott és ellenőrizhető kell legyen. Az Irányelv mellékletének 1. pont j) és l) alpontja idézésével hangsúlyozta, az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos rendelkezéseket a fogyasztókra kedvezőbben implementálja a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontja. A Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.882/2013/4. számú eseti döntésében is rámutatott, hogy a Ptk. 6:104. § (2) bekezdésének d) pontja a fogyasztót két különböző esetkör kapcsán részesíti védelemben. A törvényi tényállás első fordulata szerint a tisztességtelenség abban áll, hogy a vállalkozás egyoldalú szerződésmódosítási jogát az ÁSZF a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül teszi lehetővé, míg a második fordulat szerinti esetkörben a módosítás alapos oka meghatározott ugyan, azonban a fogyasztó ez esetben nem jogosult a szerződéstől elállásra, illetve annak felmondására. Téves ezért az elsőfokú bíróság azon ítéleti megállapítása, hogy ugyan a kikötések valóban nem határozzák meg az egyoldalú szerződésmódosítás alapos okait, azonban biztosított a felmondás joga, ezért a kikötés nem tisztességtelen. A tételes meghatározás követelmények elmulasztása már önmagában is tisztességtelenséget eredményez, ez a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontjának első fordulata szerinti önálló tisztességtelenségi ok, összhangban az Irányelv mellékletének 1. pont j) alpontjával. A felperes keresetében nem arra hivatkozott, hogy a megjelölt PK vélemény és PJE határozat tárgyi hatálya a gyorsan forgó fogyasztási cikkek piacára is kiterjed, hanem arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban abban megfogalmazott követelmények nemcsak a kölcsönszerződésekre vonatkoznak, mivel nem a pénzügyi tárgyi jogszabályokból, hanem a Ptk. rendelkezéseiből következnek. A Kúria Pfv.20.973/2024/5. számú ítéletében is megállapította, hogy a 2/2014. PJE nem a fogyasztói kölcsönszerződésre specializáltan foglalt állást az Irányelv EUB által értelmezett szabályaira tekintettel az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés tisztességtelensége szempontrendszeréről, így az ott írt elvek irányadóak. Így e feltételek tisztességtelenségéhez vezet, ha nem felelnek meg a 2/2012. PK vélemény 6. pontjában felsorolt elveknek. A bírói joggyakorlat teljesen egységes a felperes által kifogásolt kikötések érvénytelenségének megítélése kapcsán. Ugyan nem releváns, azonban a felmondási jog tényleges gyakorlása is korlátozott. Nemcsak a fizetési kötelezettség keletkezése lehet ugyanis a felmondás gyakorlati korlátja, hanem az emiatt már megszerzett jogosultságok (kedvezmények) elvesztése is. A kedvezmények egyoldalú megszüntetése esetén pedig a felmondás már végképp semmilyen alternatívát nem jelent a megváltozott jogi helyzet kiegyenlítésére. Az elsőfokú bíróság ítélete így nemcsak a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontjának rendelkezéseivel ellentétes, hanem a tételes meghatározás követelményének alkalmazása körében irányadó korábbi bírósági joggyakorlattal is.

Az érvénytelenség hatálya körében azzal érvelt, hogy a Ptk. 6:105. § (2) bekezdése szerint az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek. A Ptk. 6:89. § (3) bekezdése szerint a megtámadás módja a bíróság előtti igényérvényesítés, így a megtámadás időpontja jelen esetben a közérdekű kereset indítása. A keresetlevelét 2025. május 12. napján terjesztette elő, ezért az elsőfokú bíróság helytelenül állapította meg az érvénytelenség hatályát.

[7] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Hangsúlyozta, hogy a Ptk. 6:104. § (2) bekezdésében felsorolt szürkelistás esetkörök nem tekinthetők automatikusan tisztességtelennek. E feltételek esetén lehetőség van ellenbizonyításra, és csak azok tisztességtelenek, amelyek az ún. „tisztességtelenségi próbán” elbuknak. Ez annak vizsgálatát követeli meg, hogy a feltétel ellentétes-e a jóhiszeműség követelményével, illetve a felek jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz-e elő a fogyasztó hátrányára. A felperes a mai napig nem folytatta le a tisztességtelenségi próbát megfelelő mélységben, az elsőfokú bíróság azonban ítéletét ennek megfelelően hozta meg. A felperes a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontját feketelistás tényállásként kezeli, holott ez esetben ellenbizonyításnak van lehetősége. A felperes nem veszi figyelembe azokat a jellemzőket és érdemi eltéréseket, amelyek a perbeli ÁSZF által szabályozott tevékenység vonatkozásában lehetetlenné teszik a PK vélemény és a PJE határozat alkalmazását, és egy tételes oklista felállítását. A Kúria Gfv.30.268/2021/5. számú döntése is csak az elvi lehetőségét biztosítja annak, hogy a PK vélemény és a PJE határozat más szerződések esetén is alkalmazandó legyen. A jelen perbeli jogviszony azonban különböző: az ÁSZF egy keretszerződés, annak alapján a vásárlónak nem kötelezettsége egyedi megállapodás megkötése. Az egyedi adásvételi szerződések és a tartós jogviszony időbeli hatálya nem esik egybe. Az ÁSZF módosítással csak a tartós jogviszonyra irányadó keretszabályok módosulnak, a már megkötött egyedi megállapodások nem, és a vásárló szabadon dönthet újabb egyedi megállapodás megkötéséről. A felperes által hivatkozott bírósági döntések azonban egytől egyig olyan jogviszonyra vonatkoznak, ahol az egyedi megállapodások és az általános szerződési feltételek időbeli hatálya megegyezik. Szintén jelentős különbség, hogy a felperes által bemutatott jogviszonyok esetén az ÁSZF módosításával az egyedi megállapodások tartalma is módosul. Ezáltal a hivatkozott jogviszonyokban a fogyasztó kitettsége jóval nagyobb, mint egy regisztrált webáruház vásárlóknak. A PK vélemény, valamint a PJE határozat alkalmazási köre nem terjeszthető ki korlátlanul, valamennyi kereskedelmi szektorban kötelező jelleggel nem alkalmazandó. Bár a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontja valóban nem tartalmazza az Irányelv mellékletének 2. b) pontjában foglalt kivételt, azonban az a tisztességtelenségi próbák során mindenféleképpen iránymutatásként kell szolgáljon, hogy tételes oklista hiányában is sor kerülhessen a szerződési feltételek egyoldalú módosítására. Az elsőfokú bíróság tehát nem a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontját értelmezte tévesen, hanem az alperes ellenkérelmében foglaltakat mérlegelte és vette figyelembe a tisztességtelenségi próba elvégzésekor. Ennek keretében vizsgálta a konkrét jogügylet kereteit, az érintett rendelkezéseket nem kontextusából kiragadva értékelte, és megállapította, hogy a feltétel nem felel meg a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltaknak. Figyelembe vette az Irányelv rendelkezéseit, valamint megfelelően érzékelte, hogy az ÁSZF a keretrendszerre vonatkozó szabályokat érinti, az egyoldalú megállapodást nem, és a fogyasztó szabadon dönthet egyoldalú szerződésmódosítás esetén a regisztráció törléséről és az egyedi szerződés megkötéséről. Így helyesen következtetett arra, hogy bár a rendelkezés nem felel meg a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontjának, de az alperes kimentése sikeres volt. A fogyasztók abban az esetben is vállalnák a feltételeket, ha az ÁSZF-et egy egyedi tárgyalást követően kellene elfogadniuk. A program1 kapcsán előadta, attól, hogy az ÁSZF lehetővé teszi az egyoldalú szerződésmódosítást, és ennek keretében a program megszüntetését, az alperes köteles betartani az Fttv. kógens rendelkezéseit, ami szerint egyoldalú, indokolatlan döntéssel nem vonhatja el a kedvezményeket. Az érvénytelenség hatályával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a perindítás joghatásai a keresetlevél benyújtásával nem állnak be, ezért az ÁSZF rendelkezései ekkor még nem tekinthetők megtámadottnak, a felperes ezzel ellentétes álláspontja téves.

[8] A fellebbezés alapos.

[9] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az ÁSZF-nek „Az általános szerződési feltételek hatályba lépése és módosítása”, valamint az „Időközben változhatnak-e a kedvezmények?” címében szereplő, a kereseti kérelemben megjelölt szövegrészei tekintetében keresete teljesítését, továbbá az érvénytelenség hatálya kezdő időpontjának megváltoztatását kérte. Ezért a Pp. 358. § (5) bekezdése alapján fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett az elsőfokú bíróság ítéletének az ÁSZF további keresettel támadott kikötései tekintetében a keresetnek helyt adó rendelkezése, ide nem értve az érvénytelenség hatálya időpontjának meghatározását, így ezeket a másodfokú bíróság felülbírálata nem érintette.

[10] Az ÁSZF fellebbezéssel támadott részei tekintetében a felperes fellebbezésében helyesen érvelt azzal, hogy az elsőfokú bíróság a Ptk. 6:104. § (2) bekezdésének d) pontját tévesen értelmezte. A Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontja értelmében fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől elállni vagy azt felmondani. E jogszabályi rendelkezés két esetkört különböztet meg: az első, amikor a szerződési feltétel az azt alkalmazó vállalkozásnak lehetővé teszi a szerződés egyoldalú módosítását, annak okait azonban a szerződés nem határozza meg, míg a másik, amikor az egyoldalú szerződésmódosítás okait a szerződés ugyan feltünteti, azonban az elállási vagy felmondási jogot nem biztosítja.

[11] Az elsőfokú bíróság ítéletében e két tisztességtelenségi okot összemosva azért nem állapította meg a támadott feltételek tisztességtelenségét, mert ugyan az egyoldalú szerződésmódosítás okait az ÁSZF nem tartalmazza, de felmondási jogot biztosít a fogyasztónak. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében foglaltakkal szemben tehát az elsőfokú bíróság nem azt állapította meg, hogy az alperes által előadott eltérő szerződési jellemzők miatt a két feltétel a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt vélelemmel szemben nem tisztességtelen, azaz az alperes ellenbizonyítása sikeres volt, hanem kizárólag a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontjában írt feltételeket vizsgálta, és abból a jogszabály téves értelmezése miatt vont le helytelen jogi következtetést. A jogszabály helyes értelmezése szerint ugyanis az egyoldalú szerződésmódosítás alapos okainak meghatározása nélkül a feltétel a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontja értelmében az ellenkező bizonyításáig önmagában már ez okból tisztességtelen, mégpedig függetlenül attól, hogy a felmondás vagy az elállás jogát a vállalkozás biztosítja-e.

[12] Csupán az alperes fellebbezési ellenkérelmében foglaltakra figyelemmel utal az ítélőtábla arra, hogy a jogviszony alperes által hivatkozott speciális jellemzői – így a tartós jogviszony és az egyedi szerződés kettőssége, továbbá, hogy az ÁSZF módosítása a már létrejött egyedi megállapodásokat nem módosítja, annak alapján a fogyasztónak nincs kötelezettsége újabb egyedi szerződést kötni, a tartós jogviszony és az egyedi szerződések időbeli hatálya nem esik egybe – nem jelentik azt, hogy az alperes az egyedi szerződésmódosítások okait ne tudná meghatározni. Az előadott körülmények és az oklista felállításának lehetősége között ugyanis semmilyen összefüggés nincs: abból, hogy az ÁSZF módosítása nem hat ki az egyedi szerződésekre, egyáltalán nem következik, hogy a módosítás okait ne lehetne meghatározni. Ilyen összefüggést egyébiránt az alperes nem is adott elő: nem jelölte meg, hogy a szerződést jellemző állított körülmények mennyiben és mely okból zárják ki tételes oklista meghatározását. Ezért az általa előadottak eleve alkalmatlanok voltak arra, hogy azok alapján a vélelemmel szemben a bíróság azt állapítsa meg, hogy a kikötések a Ptk. 6:102. § (1) bekezdése szerint nem tisztességtelenek. Mindezek okán az ítélőtábla a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontja alapján mindkét fellebbezéssel támadott, egyoldalú szerződésmódosítást levehető tevő kikötés tekintetében megállapította azok tisztességtelenségét.

[13] Az ítélőtábla osztotta a felperes fellebbezésében foglaltakat a tekintetben is, hogy a Kúria 2/214. Polgári jogegységi határozata – ahogy arra a Kúria is rámutatott a Pfv.20.973/2024/5. számú határozatában, melytől az ítélőtábla nem kívánt eltérni – a perbeli ÁSZF-ban rögzített egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek esetén is alkalmazandó, mivel Kúria a jogegységi határozatában nem a fogyasztói kölcsönszerződések speciális jellemzői alapján értelmezte e kikötések tisztességtelenségének szempontrendszerét. Ugyanakkor a 2/2014. Polgári jogegységi határozat, és az annak alapján alkalmazandó 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény 6. pontja alapján is kizárólag a fenti következtetésre lehet jutni: tételes oklista hiányában a kikötés tisztességtelen.

[14] Végezetül a felperes fellebbezésében támadta az érvénytelenség hatályát megállapító ítéleti rendelkezéséket is. E körben helyesen érvelt azzal, hogy az érvénytelenséggel érintett szerződések körének meghatározásakor a keresetlevél előterjesztésének időpontját kell figyelembe venni. A Ptk. 6:105. § (2) bekezdése ugyanis a megtámadáshoz köti az érvénytelenség hatályát, melynek időpontja a Ptk. 6:89. § (3) bekezdése alapján a megtámadás bíróság előtti érvényesítésének, azaz a keresetlevél benyújtásának időpontja. A felperes a keresetlevelet 2025. május 12. napján terjesztette elő, ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítélet e rendelkezéseit is megváltoztatta.

[15] Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, az ÁSZF fellebbezéssel támadott rendelkezései tekintetében helyt adott a felperes keresetének, és a Ptk. 6:105. § (2) bekezdése alapján megállapította a kikötések érvénytelenségét, valamint megváltoztatta az érvénytelenség hatályának időpontját, és mindezeknek megfelelően módosította, illetőleg kiegészítette a közlemény szövegét.

[16] A felperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért a másodfokú bíróság a feljegyzett 48.000 forint fellebbezési illeték megfizetésére a Pp. 102. § (1) bekezdése alapján az alperest kötelezte.

[17] Tájékoztatja az ítélőtábla az alperest, hogy az illeték az Itv. 78. § (4) bekezdése szerint a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés e) pont].

Budapest, 2026. október 6.

Dr. Molnár Ágnes s.k. a tanács elnöke

Dr. Szentpáli Judit s.k. Dr. Merőtey Anikó s.k. előadó bíró bíró

Перевод на русский: GigaChat-2, 10.11.2026. Машинный перевод, вычитывается редакцией.