Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.079/2026/7/II. A felperes: Felperes1 (cím3) A felperes képviselője: dr. Sebestyén Boglárka ügyvéd (cím6) Az alperes: Alperes1 (cím1; kézbesítési címe: Cím5.) Az alperes képviselője: Szür Ügyvédi Iroda (cím8.; ügyintéző: dr. Szür Zoltán ügyvéd) A per tárgya: szerződés nem létezése, érvénytelensége Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Szombathelyi Törvényszék 24.P.20.171/2025/3. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: felperes, 4. sorszám Í t é l e t Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet azzal hagyja helyben, hogy az állam terhén maradó kereseti illeték összege helyesen 36.000,- (harminchatezer) forint. A feljegyzett 48.000,- (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s I. [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 38. § (1) bekezdése alapján a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló úgynevezett képviseleti kereset megindítására feljogosított jogi személy. Az alperes az vállalatcsoport1 vállalatcsoport tagjaként a https://wwwvideómegosztó1.com. címen elérthető videómegosztó1 megnevezésű szolgáltatást nyújtja az Európai Gazdasági Térségben (EGT) és ország1-ben tartózkodó felhasználók számára. A videómegosztó1 egy olyan több mint 2,7 milliárd felhasználóval rendelkező videómegosztó platform – lényegét tekintve nyílt tárhelyszolgáltatás –, amelynek segítségével a felhasználók különféle témakörökben feltöltött videókat tekinthetnek meg, zenét hallgathatnak, valamint informálódhatnak a napi hírekről és a közéleti történesekről. A felhasználók 80 különböző nyelven navigálhatnak az alkalmazáson belül. A videómegosztó1 alapvetően magánszemély felhasználók számára készült, azonban létezik vállalati, üzleti és reklámcélú használata is. Az elérni kívánt célcsoport széleskörű közönség, beleértve a felnőtteket, tinédzsereket, gyermeket és az idősebb generációt. [2] A videómegosztó1 szolgáltatás használata előtt a fogyasztóknak el kell fogadniuk a videómegosztó1 által meghatározott Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban ÁSZF) szolgáltatásspecifikus rendelkezéseit, illetve az ebben foglalt egyéb, a szolgáltatásra vonatkozó irányelveket. Az alperes által használt ÁSZF angol nyelvű és magyar nyelvű, jelenleg használt változata egyaránt 2023. május 10. napján lépett hatályba. A fogyasztók a videómegosztó1 szolgáltatást vagy a Google fiókjukba való bejelentkezést követően, vagy pedig a bejelentkezést mellőzve is használhatják. Amennyiben a videómegosztó1 használata előtt a fogyasztó nem kíván belépni a felhasználó fiók1jába, akkor a videómegosztó1 felületére érve egy „felugró ablak” fogadja, amelyen keresztül kiválaszthatja a nyelvi beállításokat. Ezt követően minden szerződési feltétel és kapcsolódó irányelv a választott nyelven jelenik meg a fogyasztó számára. A felhasználó fiók1kal bejelentkező fogyasztók a profiljukra kattintva választhatják ki a preferált nyelvet, és ezt követően a választott nyelven érhetik el a szerződési feltételeket és a kapcsolódó irányelveket az alábbiak szerint. Amennyiben a fogyasztó elmulasztja a kívánt nyelvet beállítani a szolgáltatás megnyitását követően a fentebb kifejtettek szerint, ebben az esetben az ÁSZF angol változata jelenik meg a képernyőképen, azonban a magyar IP címmel bejelentkező fogyasztók a https://wwwvideómegosztó1.com/t/...1 oldal felső részén egy linket találnak, amely közvetlenül a magyar nyelvű változatra irányítja át őket. Amennyiben elvégzik ezt a beállítást, úgy a kapcsolódó tájékoztató dokumentumok szintén a kiválasztott nyelven jelennek meg. [3] Az ÁSZF a videómegosztó1 felületén belül a https://wwwvideómegosztó1.com/t/...1. weboldalon érhető el. Amennyiben a fogyasztó a felhasználó fiók1jába való bejelentkezés nélkül lép be a videómegosztó1 felületére, egy felugró ablak a videómegosztó1 használata előtt erre az oldalra – valamint az „Adatvédelmi Irányelvek” oldalára – irányítja a fogyasztót. A felhasználó fiók1kal bejelentkező fogyasztót az alkalmazás megnyitásakor nem fogadja ez a felugró ablak, figyelemmel arra, hogy a felhasználó fiók1 létrehozásának feltétele az ÁSZF elfogadása, így tehát a felhasználó fiók1kal bejelentkező fogasztó az ÁSZF tartalmát már korábban megismerte és elfogadta. A felhasználó fiók1kal bejelentkező fogyasztó a saját profilján belül nyithatja meg az ÁSZF-et tartalmazó weboldalt. [4] A https://wwwvideómegosztó1.com/t/...1 oldalon a videómegosztó1 a keresettel támadott „Alkalmazandó Feltételek” bekezdésében rögzíti, miszerint a kínált szolgáltatás használatát az ÁSZF, a videómegosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvekkel, biztonsággal és szerzői jogokkal kapcsolatos irányelvek szabályozzák. A fogyasztók számára releváns fenti dokumentumok a https://wwwvideómegosztó1.com/t/...1. oldalon belül különböző beágyazott, kattintással megnyitható linkeken keresztül érhetők el. Ilyen például a videómegosztó1 működését fogyasztóbarát módon elmagyarázó „Súgóközpont”, ami elérhető a https://...2.com/videómegosztó1. címről, illetve a többek között a vonatkozó irányelvekről tájékoztatást nyújtó „videómegosztó1 működése” oldal, ami a https://wwwvideómegosztó1.com/...3. címről nyitható meg. [5] A videómegosztó1 az ajánlórendszeréről három felület tartalmaz információkat. Ezen oldalak mindegyike kattintással megnyitható az ÁSZF főoldaláról, illetve az egyes aloldalakon belül a felmerülő információkkal kapcsolatos speciális weboldalakra szintén beágyazott link irányítja át a fogyasztót. Ezek az alábbiak: [6] az „Átláthatósági Központ” oldal „Elszámolthatóság” aloldalon belül a https://transparency.google.intl/hu/accountability. link [7] a „Súgóközpont” oldal „Ajánlások és keresési eredmények kezelése” aloldalon belül a https://...2.com/videómegosztó1/...4 link [8] a „videómegosztó1 működése” oldal „Ajánlott videók” aloldalon belül a https://wwwvideómegosztó1.com/...5. link II. [9] A felperes elsődleges keresetében azt kérte, hogy - a Fgytv. 38/C. § (1) bekezdése a) pontjára figyelemmel - állapítsa meg a bíróság a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:103. § (2) bekezdése alapján, hogy az alperes videómegosztó1 Általános Szerződési Feltételei keresetben megjelölt „Alkalmazandó Feltételek” (a továbbiakban AFR) alpontban szereplő alábbi rendelkezés tisztességtelen, ezért a Ptk. 6:103. § (3) bekezdése értelmében semmis: [10] „A Szolgáltatás Ön általi használatára ezek a feltételek, a videómegosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvek, a biztonsági és szerzői jogi irányelvek (együttesen a „Szerződés”) vonatkoznak. A velünk kötött Szerződése a videómegosztó1-on való hirdetésre vonatkozó irányelveket is tartalmazza, ha Ön reklámot vagy szponzorálást biztosít a Szolgáltatásnak, vagy fizetett promóciókat épít be tartalmába.” [11] Az Európai Unió Tanácsa fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazandó tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelve (UCTD Irányelv) 5. cikke értelmében a fogyasztóknak ajánlott valamennyi feltétel, ami írásban szerepel, világos és érthető kell, hogy legyen. A Ptk. 6:103. § (2) bekezdése értelmében a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltételek és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű. A Kúria 2/2012. (XII.10.) számú - a fogyasztói kölcsönszerződésekben a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló - PK véleménye arra alapítottan védi a fogyasztó szerződéskötési pozícióját, hogy nem rendelkezik különleges szakismeretekkel és szakértelemmel. [12] Az alperes ellenkérelmében foglaltakkal szemben rámutatott, hogy a videómegosztó1 ÁSZF AFR alcíme szerinti rendelkezés határozza meg azt, hogy milyen feltételek vonatkoznak az alperes szolgáltatására. Ezáltal az jogokat és kötelezettségeket állapít meg, aminek a tisztességtelensége vizsgálható. Az AFR amiatt tisztességtelen, mert a tényállás szerinti három link abban nem szerepel. [13] A linkek által elérhető valamennyi dokumentum – az alperes által sem vitatottan - a Ptk. rendszerében általános szerződési feltételnek, a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK Irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2022. október 19-ei (EU) 2022/2065. számú (Digital Services Act) rendelete (a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a továbbiakban DSA rendelet) szerint szerződési feltételnek minősül. A DSA rendelet 27. cikke (1) bekezdése azt írja elő, hogy az (alpereshez hasonló) online platformot üzemeltető olyan szolgáltatóknak, amelyek ajánlórendszereket használnak, világos és közérthető nyelvezettel a szerződési feltételeikben kell meghatározniuk az ajánlórendszerükben használt fő paramétereket, valamint a szolgáltatás igénybe vevői számára az e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket. [14] Az alperes a DSA rendelet 27. cikke (1) bekezdése értelmében a szolgáltatásra vonatkozó szerződési feltételeket videómegosztó1 Általános Szerződési Feltételei között, de minimum az AFR által meghivatkozott helyeken kellett volna rögzítenie. A három hivatkozás (link), bár ott lenne a helye, nem szerepel a fenti helyeken. A keresettel támadott AFR szerint az alperes által nyújtott szolgáltatásra az ott megjelölt szerződési feltételek vonatkoznak. Az AFR meghatározása hiányos, amivel azt a hamis látszatot kelti, hogy az alperesi szolgáltatására csak és kizárólag az AFR-ben megjelöltek vonatkoznak. Emiatt nem egyértelmű, nem világos az felhasználók számára a videómegosztó1 szolgáltatásra ténylegesen alkalmazandó szerződési feltételek és videómegosztó1 szolgáltatás ajánlórendszerében szereplő fő paraméterek köre, s az ezek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló - az említett linkeken elérhető – lehetőségek léte és tartalma. Az alperes által teremtett helyzet ellentmondásos, megtévesztő a fogyasztók számára, a nem világos, a nem egyértelmű meghatározás miatt az AFR tisztességtelen, a Ptk. értelmében semmis. [15] Az EUB gyakorlata szerint a feltételnek nemcsak nyelvtani szempontból kell érthetőnek lenni a fogyasztó számára, hanem átlátható jelleggel fel kell tüntetnie az érintett feltételben meghatározott szabályokat is. {EUB C-26/13. számú ügy ítélete [75] pontja} Átláthatóan fel kell tüntetnie azon mechanizmus konkrét működését is, melyre az érintett feltétel utal. {EUB C-96/14. számú ítélet [50] pont; Kúria Pfv.20.152/2020/7. számú precedensképes ítélet [48] pontja} Ezzel szemben az alperesi feltételek mechanizmusai közötti viszony egyáltalán nem állapítható meg, nem tisztázott, hogy a felek jogviszonyára pontosan milyen szabályokat kell alkalmazni, nem világos a jogviszony alapvető tartalma sem. [16] A fenti PK véleményben elvártakkal szemben az alperes általános szerződési feltételei nem jelennek meg a fogyasztó számára áttekinthető szerkezetben. A fogyasztó nem tájékozódhat azokról, mert valószínűleg tudomása sincs a https://wwwvideómegosztó1.com/t/...1 weboldalról. Önmagában is tisztességtelen a szerződési feltétel, ha a fogyasztónak nincst tényleges lehetősége a kikötés alapos megismerésére a szerződés megkötése előtt a világos és érthető szerkesztés és megszövegezés hiányában. A videómegosztó1 általános szerződési feltételei a https://wwwvideómegosztó1.com/t/...1 weboldalon érhetők el, angol nyelven. Az AFR rendelkezés elrejtése önmagában tisztességtelen. Ha a fogyasztó meg is találná azt, úgy az az anyanyelvén nem érhető el, ami az UCTD Irányelv 5. cikke és a Ptk. 6:103. § (2) bekezdése alapján szintén megvalósítja a feltétel érthetetlen, nem egyértelmű jellegét. [17] Másodlagos keresetében – arra az esetre, ha az AFR nem tiszteségtelen és a DSA 27. cikke (1) bekezdése szerinti feltételek nem szerződési feltételek, így nem az ÁSZF fejezetben, azon belül az AFR-ben van a helyük és emiatt az AFR mégis egyértelmű - az Fgytv. 38/C. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan annak megállapítását kérte, hogy az alperes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja értelmében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként (Fttv. 3. §) tilalmazott az a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat [Fttv. 7. § (1) bekezdés a) pont], amely – figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait – az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és [az Fttv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerint] ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. [18] Az Fttv. 3. §-a szerinti tájékoztatási követelményekben előírt információk az Fttv. 7. § (1) bekezdése szerinti jelentős információnak minősülnek. Ezeket az alperes – az elsődleges kereset szerinti elkövetési magatartásával - elrejtette, homályos, érthetetlen, félreérthető módon bocsátotta a felhasználók rendelkezésére. Ha az általa hiányolt rendelkezések nem minősülnek sem az elsődleges kereset hatálya alá eső, a Ptk. szerinti szerződési feltételnek, sem a DSA rendelet 27. cikke szerinti szerződési feltételnek, ezáltal az alperes szolgáltatására csak a videómegosztó1 AFR vonatkozik, abban az esetben az alperes jogsértése abban áll, hogy az alperes által elhallgatásra, elrejtésre került a fogyasztók tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információhalmaz. [19] Harmadlagos keresetében – ugyancsak az Fgytv. 38/C. § (1) bekezdés a) pontja alapján - arra az esetre, ha az AFR nem semmis [azaz a hivatkozott feltételek nem a Ptk. szerinti általános szerződési feltételek, s így a tisztességtelenségük nem állapítható meg, de a DSA 27. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó szerződési feltételnek minősülnek, s ez alapján a videómegosztó1 ÁSZF-ben lenne a helyük] annak megállapítását kérte, hogy a felperes megsértette a DSA rendelet 27. cikk (1) bekezdését azzal, hogy nem a videómegosztó1 ÁSZF-ben rögzítette a videómegosztó1 ajánlórendszerére vonatkozó fő paramétereket, s e paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket. [20] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, perköltséget nem igényelt. Arra hivatkozott, hogy azzal, hogy nem kifejezetten a videómegosztó1 ÁSZF-ben rögzítette a videómegosztó1 ajánlórendszerére vonatkozó fogyasztói információkat a kereset szerinti egyik jogi alapon nem sértette meg a keresetben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. [21] Az AFR valóban nem tartalmazza (az ajánlórendszerre vonatkozó dokumentumként) a felperes által hiányolt három hiperhivatkozást, azonban ez a technika nem alapozza meg az elsődleges keresetet, nem minősül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak és nem sérti a DSA rendelet 27. cikk (1) bekezdését. A három hiperhivatkozás alkalmazása az Európai Bizottság korábbi (a P2B rendeletre vonatkozó) iránymutatása és az Európai Fogyasztói Szervezet által kidolgozott (úgynevezett BEUC ajánlás szerinti) „többrétegű tájékoztatási módszernek” felel meg. Éppen annak érdekében ilyen, hogy elősegítse, hogy az információk a fogyasztók számára átláthatóak legyenek. Ha valamennyi szerződési feltételt és tájékoztatást egy dokumentumban (a videómegosztó1 ÁSZF-ben) jelenített volna meg, az veszélyeztetné az információk olvashatóságát. [22] A felperes tévesen azonosította a Ptk. szerinti általános szerződési feltételeket a DSA rendelet 27. cikke szerinti szerződési feltétellel. A DSA rendelet 3. cikk u) pontja szerinti „szerződéses feltétel” fogalom tágabb, mint a Ptk. szerinti általános „szerződési feltétel”. A DSA rendelet értelmében ugyanis minden olyan kikötés szerződési feltételnek minősül, amely a közvetítő szolgáltató és a szolgáltatások igénybe vevője közötti szerződéses kapcsolatot szabályozza. Ezzel szemben a Ptk. szerinti általános szerződési feltétel csak a kifejezetten jogokat és kötelezettségeket megállapító rendelkezés lehet. A Ptk. és a DSA rendelet eltérő fogalomhasználata azonban nem zárja ki, hogy eljárása megfeleljen a Ptk., az Fttv. és a DSA rendelet rendelkezéseinek. [23] Az elsődleges kereset tárgya (az „AFR”) csupán kulcsfontosságú navigációs funkciót tölt be, azon dokumentumokat sorolja fel, melyek a Ptk. szerinti szűkebb értelemben vett jogokat és kötelezettségeket megállapító szerződési feltételek. Olyan irányelvekre utal, melyek az ÁSZF részét képezik. Az AFR csupán strukturális és iránymutató funkcióval bír. Csak azonosítja azon dokumentumokat, melyek együttesen alkotják a szerződést, de annak anyagi tartalmát nem állapítja meg. Mivel az AFR szerződésből eredő jogokat és kötelezettséget nem állapít meg, így utaló rendelkezésként a Ptk. szerinti tisztességtelensége sem állapítható meg. A rendelkezés eltávolítása sem változtatna a felek jogain, kötelezettségein. Kúriai döntésekre hivatkozott, alátámasztandó azt, hogy az Általános Szerződési Feltétel tisztességtelensége csak akkor vizsgálható, ha az szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket állapít meg. Az „Alkalmazandó Feltételek” cím önmagában nem teszi az azzal érintett bekezdést szerződési feltétellé, mert egy szerződéses rendelkezés nem elnevezése alapján minősül általános szerződési feltételnek. [24] A videómegosztó1 ÁSZF (és annak része az AFR) magyar nyelven könnyen elérhető, és egyértelműen meghatározza, hogy a videómegosztó1-ra milyen általános szerződési feltételek alkalmazandók. Képernyőfotók csatolásával levezette, hogy a videómegosztó1 felületén a fogyasztó miként férhet hozzá a nyelvi beállításokhoz és az ÁSZF-hez. Rámutatott, hogy a felperes is csak azért nem találta meg a videómegosztó1 magyar nyelvű oldalát, mert a szolgáltatás nyelvét nem állította be megfelelően. Arra az esetre, ha mégis vizsgálható lenne a kifogásolt feltétel tisztességtelensége, arra hivatkozott, hogy azt a kezdőlapon, központi helyen helyezte el, így a fogyasztók elől nem rejtette el. [25] Az Fttv. 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt konjunktív feltételek teljesülése hiányában nem valósított meg a másodlagos kereset szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. Éppen az átláthatóság érdekében döntött úgy, hogy az ajánlórendszerre vonatkozó hiperhivatkozásokat külön oldalakon teszi közzé. Az a logikus, hogy a laikusok a technikai jellegű tudnivalókat nem az ÁSZF-ben, hanem a videómegosztó1 rendszer működését elmagyarázó oldalon keresik. A kereset adós maradt azzal is, hogy bemutassa, hogy a releváns információk külön oldalon rögzítése miként befolyásolta volna a fogyasztók ügyleti döntését. [26] A harmadlagos kereset szerinti jogsértés sem valósult meg. Az ajánlórendszerrel kapcsolatos tájékoztatása átlátható volt és könnyen elérhető, az megfelelt a DSA rendelet 27. cikke követelményeinek. A DSA rendelet 27. cikke csak egy átláthatósági követelményt fogalmaz meg anélkül, hogy előírná az ajánlórendszerekre vonatkozó információk egyetlen dokumentumba foglalását. Önmagában a DSA 27. cikk (1) bekezdése előírásából nem következik az, hogy magának a videómegosztó1 ÁSZF-nek kellene tartalmazni minden a fogyasztók rendelkezésére bocsátandó információt. Az ajánlórendszerekre vonatkozó információk – függetlenük azok elnevezésétől vagy formájától – különböző dokumentumokban is megadhatók, ez következik az Irányelv 70. preambulum bekezdéséből is. III. [27] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült 30.000,- forint illetéket az állam viseli. [28] Az elsődleges kereset vonatkozásában osztotta az alperes azon érvelését, hogy a videómegosztó1 ÁSZF AFR rendelkezése nem állapít meg jogokat és kötelezettségeket, így a Ptk. 6:102. § (1) bekezdése szerinti ÁSZF fogalomnak sem felel meg, emiatt tisztességtelensége és ezen alapuló semmissége nem vizsgálható. Az AFR alatti felsorolás nem jogokat és kötelezettségeket állapít meg, csupán tájékoztató jelleggel bír. Elfogadta az alperesi ellenkérelem azon alapvetését, hogy a DSA rendelet szerződési feltétel és a Ptk. általános szerződési feltétel koncepcionálisan különböző. A DSA rendelet szerinti általános szerződési feltétel funkcionális, digitális szabályozási értelemben releváns, míg a Ptk. 6:102. § (1) bekezdése szerinti tisztességtelen általános szerződési feltétel esetében a jogalkotó a hangsúlyt a szerződéses egyensúly kontrolljára helyezte. Emiatt a sajátos szabályozási célokhoz igazodó az eltérő szabályozás, és nem normakollízió esete áll fenn. [29] A másodlagos keresetet amiatt találta alaptalannak, mert az alperesi ÁSZF egésze, így a kifogásolt feltétel is elérhető volt a fogyasztók számára magyar nyelven. Az alperes által az ellenkérelemben előadott módon és formában és egyes rendelkezések hiperhivatkozások alatt történt taglalása nem valósít meg tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. A felperes már a kereset tárgyát képező AFR szövegét is eltérő stílusban fogalmazta meg, mint amit az alperes magyar nyelvű általános szerződési feltétele tartalmazott, ami megerősíti az alperes azon feltételezését, hogy a felperes nem találta meg a téves nyelvi beállítás miatt a magyar nyelvű ÁSZF-et és egy gépi fordítást csatolt. [30] Az Európai Bizottság a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU Európai Parlament és Tanácsi Irányelve értelmezésére és alkalmazására vonatkozó iránymutatás is rávilágított arra, hogy terjedelmi szempontokra is figyelemmel előfordulhat, hogy a fogyasztóknak szóló tájékoztatást célszerű nem egyetlen oldalon feltüntetni. Az ÁSZF elfogadásával vállalt előnyök és hátrányok (azaz az elérni kívánt cél) szempontjából hatékonyabb, ha a fogyasztónak nem egy tömény adathalmaz képében egy hosszabb dokumentumban való felsorolás formájában nyújtanak tájékoztatást, hanem a fogyasztó az online felület egyik oldaláról átléphet a másik oldalra. Az alperes által hivatkozott BEUC tanulmány szerint is hasznos az információk priorizálása. Ennek megfelelően nem járt el megtévesztő módon az alperes, amikor azt priorizálta, hogy milyen információkat tüntet fel az egyes oldalakon, azok alpontjaiban. Az alperes éppen azzal tudott eleget tenni a Ptk. szerinti szabályozásnak és a DSA rendelet előírásainak, ha az ajánlórendszerére vonatkozó vitathatatlanul releváns (jelentős) információkat nem az AFR fül alatt tüntette fel. Akkor terhelné felróhatóság az alperest, amennyiben önkényesen válogatott volna a releváns információk feltüntetése között. [31] A DSA rendelet 27. cikkének harmadlagos kereset szerinti megsértése körében rámutatott, hogy a DSA rendelet 3. cikke u) pontjában foglaltakra figyelemmel (mely a szerződési feltételek fogalmát határozza meg) az alperes a kifogásolt módon hatékonyabban tudott eleget tenni a rendelet 27. § (1) bekezdése szerinti azon kötelezettségének, hogy világos és közérthető nyelvezettel határozza meg az ajánlórendszerében használt fő paramétereket, valamint a szolgáltatás igénybevevői számára e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket. Emiatt nem sérült DSA rendelet 27. cikke azáltal, hogy nem az ÁSZF elnevezésű dokumentumban, hanem a három hiperhivatkozás oldalain nyújtott az ajánlórendszerekkel kapcsolatos tájékoztatást. IV. [32] Az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében a felperes az elsőfokú ítélet részbeni, elsősorban az elsődleges, másodsorban a másodlagos keresete szerinti megváltoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság elsődleges és másodlagos keresetét a Ptk., az Fttv., az ahhoz kapcsolódó felsőbírósági joggyakorlat téves értelmezésével és a fogyasztóvédelmi jogviszonyok alapvető garanciális szabályainak figyelmen kívül hagyásával utasította el. Az alperes általános szerződési feltételeit egy átláthatatlan hiperhivatkozásokból álló hálóvá silányította, valódi tartalmát és működési mechanizmusát az ÁSZF-ből kiemelve elrejtve tette közzé. Emiatt nem mentesülhet a Ptk. tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó kógens szabályai és az Fttv. megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot tiltó rendelkezései alól. [33] Az elsődleges kereset vonatkozásában az elsőfokú bíróság indokolatlanul szűkítő, így jogszabálysértő - az EUB, illetve a Kúria töretlen gyakorlatával ellentétes - jogértelmezéssel állapította meg, hogy a videómegosztó1 ÁSZF AFR rendelkezése önmagában nem állapít meg jogokat és kötelezettségeket, így tisztességtelensége sem vizsgálható. Az AFR csupán hiperhivatkozásokkal utalt külső irányelvekre és tudatosan kihagyott a szolgáltatás működése szempontjából kritikus fontosságú információkat. E fragmentált („kattintások mögé rejtett”) szerkezet megakadályozza azt, hogy a fogyasztó a jogviszony teljes tartalmát megismerhesse. Nem felel meg az általános szerződési feltételek áttekinthető szerkezetben történő megjelenítésének követelményét kimondó, a Kúria 2/2012. (XII.10.) PK véleményében rögzített szempontoknak. A PK vélemény szerint sérti az egyértelmű és érthető megfogalmazás követelményét és önmagában tisztességtelen az általános szerződési feltétel szerkezeti kialakítása, amennyiben az nem áttekinthető, követhetetlen, szükségtelenül bonyolult, például éppen a másutt elhelyezett dokumentumokra utalás miatt. A kérdéses rendelkezés az ajánló rendszerek konkrét működési mechanizmusa viszonyrendszerének elrejtése miatt is tisztességtelen (EUB C-26/13., EUB C-96/14. számú ítéletek). Azáltal, hogy a lényegi mechanizmusok kimaradtak az ÁSZF-ből, a fogyasztó számára lehetetlen átlátni a jogviszony alapvető tartalmát, így a feltétel az egyértelműség követelményébe ütközik tisztességtelen, és emiatt semmis. [34] A másodlagos kereset vonatkozásában az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a fenti több rétegű hivatkozást alkalmazó tájékoztatás nem megtévesztő, sőt az kifejezetten a fogyasztó érdekét szolgálja. E döntéssel az elsőfokú bíróság szentesítette a jelentős információk elrejtését. A DSA rendelet 27. cikkének (1) bekezdése kötelezővé teszi az online platformot üzemeltető és ajánló rendszert használó szolgáltatók számára, hogy az ajánlórendszerükben használt fő paramétereket a szerződési feltételeikben rögzítsék. Az ekként jelentős információ hiperhivatkozások aloldalakra száműzése (homályos és elrejtett módon történő közlése) kimeríti az Fttv. 7. § (3) bekezdése szerinti jelentős információval összefüggésben elkövetett, a Fttv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megtévesztő mulasztás fogalmát. [35] Értékelendő, hogy a videómegosztó1 célcsoportja rendkívül széles, magában foglalja a kiskorúakat is. Az Fttv. a kiskorú fogyasztók és a felelősséggel tartozó szülők, gyámok esetén szigorúbb tájékoztatási kötelezettséget követel meg, melynek az alperesi gyakorlat a szöges ellentéte. Az információs csatornák szétszórt elhelyezése önmagában is érzékelhetően rontja a fogyasztók tájékozott döntéshozatalának lehetőségét [Fttv. 7. § (1) bekezdés b) pont]. Ha egy szülő vagy a kiskorú fogyasztó elfogadja az ÁSZF-t, azt abban a hiszemben teszi, hogy a dokumentum a szolgáltatás legfontosabb paramétereit tartalmazza. Ha ezeket az információkat az alperes nem rejtette volna el, úgy az ügyleti döntés is eltérően alakulhat. [36] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes csupán korábbi érveit ismételte meg fellebbezésében, de konkrét eljárási hibát, vagy anyagi jogszabálysértést nem jelölt meg. [37] Rámutatott, hogy a Pp. 371. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel az elsőfokú ítélet harmadlagos keresetet elutasító rendelkezése a másodfokú eljárás során már nem vizsgálható felül. A harmadlagos kereset vonatkozásában érvényesülő fellebbezési korlát kihat az elsődleges és másodlagos kereset vonatkozásában előterjesztett fellebbezés érdemi elbírálására is. A felperes ugyanis úgy nyilatkozott, hogy elsődleges kereset tárgyát képező rendelkezés (AFR) semmisségének alapja is a DSA rendelet megsértése. Másodlagos keresetét is arra alpította, hogy a DSA rendelet 27. cikke kötelezi az alperest az ajánló rendszerében használt fő paraméterek általános szerződési feltételek között történő megjelenítésére. Ebből következően elsődleges és másodlagos keresete anyagi jogi alapja közvetlenül a DSA rendelet 27. cikke megsértése volt. Az elsőfokú ítélet harmadlagos keresetet elutasító rendelkezése szerint tájékoztatási gyakorlata megfelelt a DSA rendelet 27. cikkében foglaltaknak. Ez a jelen másodfokú eljárásban már felül nem bírálható megfelelőség feloldhatatlan ellentmondásba került az elsődleges és másodlagos fellebbezési kérelemmel. [38] Megismételte azon korábbi érvelését, hogy az elsődleges keresetben kifogásolt feltétel (AFR) tisztességtelensége – mivel az nem a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket állapít meg – a Ptk. 6:102. § (1) bekezdése alapján nem vizsgálható. Az csupán egy strukturális iránymutató felsorolás. Emiatt a jelen ügy elbírálása szempontjából az EUB C-26/13. számú ítélete sem releváns. A tisztességtelenség okaként a felperes által hivatkozott „szerkezeti átláthatatlanságot” éppen a kifogásolt rendelkezés oldja fel. A modern digitális térben nem minősülhet sem elrejtésnek, sem szerkezeti átláthatatlanságnak az, hogy a kifogásolt rendelkezésben hivatkozott oldalak mindegyike kattintással megnyitható az ÁSZF főoldaláról. Helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság, hogy egy tömény adathalmazzal szemben az információ strukturált, külön aloldalakon történő megjelenítése hatékonyabb tájékoztatást eredményez. A Ptk. 6:103. § (3) bekezdése értelmében a tisztességtelen általános szerződési feltétel semmisségére a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. A fogyasztóknak objektíve nem fűződhet érdekük egy tisztán tájékoztató jellegű rendelkezés semmissé nyilvánításához. A felperes is adós maradt azzal, hogy a kifogásolt rendelkezés törlése miként szolgálná a fogyasztó tényleges érdekeit. A kifogásolt rendelkezés érdemi vizsgálata esetén sem állapítható meg annak tisztességtelensége. A felperes által feltételezett „önellentmondás” nem létezik, a fogyasztók számára teljesen világos, hogy a videómegosztó1 szolgáltatások igénybevételére mely szerződési feltételek az irányadóak. [39] A fellebbezés másodlagos keresetre vonatkozó részével összefüggésben arra hivatkozott, hogy a felperes sem az elsőfokú eljárás során, sem a fellebbezésében nem kifogásolta a tájékoztatás tartalmát, csak annak elhelyezését. A felperes érvelése azon téves jogi feltételezésén alapul, hogy a DSA rendelet 27. cikke arra kötelezi őt, hogy szükségképpen a videómegosztó1 Általános Szerződési Feltételein belül rögzítse a videómegosztó1 ajánlórendszerére vonatkozó információkat is. Az információk jelentős jellege [Fttv. 7. § (3) bekezdés] a perben nem volt vitás. Az általa alkalmazott „több rétegű tájékoztatási módszer” nem megtévesztő, az kifejezetten a fogyasztók érdekeit szolgálta. Ezt az elsőfokú bíróság is rögzítette ítéletében. [Elsőfokú ítélet (65) bekezdés]. Az Fttv. 7. § (1) bekezdésének megsértése fel sem merülhet a fogyasztó javát szolgáló módszer, az információk logikus, navigálható priorizálása esetén. [40] Az elsőfokú ítélet [68] bekezdése szerint a DSA rendelet 27. cikke szerinti tájékoztatási kötelezettségének az alkalmazott módon maradéktalanul eleget tett azzal, hogy dedikált aloldalakon nyújtott az ajánlórendszerekkel kapcsolatosan tájékoztatást. Az elsőfokú ítélet [10]-[11] és [62] bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a videómegosztó1 Általános Szerződési Feltételei és a kapcsolódó irányelvek könnyen elérhetők az ÁSZF főoldaláról, illetve – beágyazott linkek útján – az egyes aloldalakon belül felmerülő információkkal kapcsolatos speciális weboldalakon. E módszer nem rejti el az információkat, az megfelel az Európai Bizottság iránymutatásainak és a BEUC ajánlásnak. Csupán annyi történt, hogy az információk rétegezésével a videómegosztó1 ajánlórendszerére vonatkozó specifikus technikai információkat nem a videómegosztó1 általános szerződési feltételeiben, hanem a szolgáltatás működését részletező a videómegosztó1 működése oldalon és a videómegosztó1 súgóközpontban tette közzé. Logikusan a fogyasztók is ezeken az oldalakon keresik a működéssel kapcsolatos tudnivalókat. [41] A másodlagos kereset amiatt is alaptalan, mert az Fttv. 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja konjunktív feltétel. Az információkat azzal az eljárással nem rejtette el, hogy azokat nem a videómegosztó1 ÁSZF-ben rögzítette (erre a DSA rendelet sem kötelezte) hanem a videómegosztó1 ÁSZF-ből közvetlenül elérhető aloldalakon helyezte el. A felperes nem igazolta, hogy a tematikus aloldalakon történő megjelenítés miért lenne alkalmas a fogyasztó ügyleti akaratának torzítására. Az csak egy bizonyítatlan feltételezés, hogy ha ezen információk a videómegosztó1 ÁSZF-nél kerültek volna rögzítésre, úgy a fogyasztók a szolgáltatást nem biztos, hogy igénybe vették volna. [42] Az alperesi gyakorlat kapcsán a kiskorúak és szülők megtévesztésére, mint szigorúbb tájékoztatási kötelezettséget megalapozó körülményre történő hivatkozás a másodfokú eljárásban meg nem engedett tényállítás [Pp. 373. § (1) bekezdés]. A kiskorúakért a szülők és a gyámok felelősek, a döntést ők hozzák meg, rájuk is az átlagfogyasztóra irányadó általános tájékoztatási kötelezettség vonatkozik. V. [43] A felperes fellebbezése nem alapos. [44] Mindenekelőtt arra mutat rá az ítélőtábla, hogy a fellebbezés nem terjedt ki a harmadlagos keresetet elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezésre, ezért az ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 370. § (1) bekezdése és a Pp. 371. § (1) bekezdés a) pontja szerinti korlátokra figyelemmel kizárólag az elsődleges és másodlagos keresetet elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést bírálta felül, azt is a Pp. 371. § (1) bekezdés b) és d) pontja korlátai között. Az alperes Pf. 6. számú, a Pp. 372.§ (2) bekezdése szerinti határidőn túl előterjesztett, hatálytalan beadványának értékelésére nem volt mód. [45] Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból érdemben helytállóan következtetett arra, hogy az alperes szerződési feltételei közül az elsődleges kereset tárgyát képező AFR nem tekinthető általános szerződési feltételnek, s így a Ptk. 6:103. § (2) bekezdése alapján nem minősülhet tisztességtelennek és erre figyelemmel a Ptk. 6:103. § (3) bekezdése alapján semmisnek. Helytálló jogkövetkeztetéssel állapította meg azt is, hogy az alperes nem valósított meg az Fttv. 7. § (1) bekezdése szerinti megtévesztő mulasztással tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot azzal, hogy az ajánlórendszer egyes paramétereit nem a videómegosztó1 szolgáltatás ÁSZF-ben, hanem tematikus tagolással, hiperhivatkozás útján tette a fogyasztók számára elérhetővé. Erre tekintettel- az alábbiakban részletesen is kifejtettek szerint – az ítélőtábla nem látott lehetőséget a fellebbezés alapján az elsőfokú ítéltet megváltoztatására. VI. [46] A felperes elsődleges kereset szerinti alapvető aggálya az volt, hogy az alperes nem az ÁSZF rendelkezései között, s azon belül nem az AFR-ben helyezte el az ajánlórendszerek működési mechanizmusára vonatkozó tájékoztatását, nem itt került megjelenítésre a kereset alapját képező három hiperhivatkozás, melyben az ajánlórendszer fő paraméterei, ezek módosítása és befolyásolása lehetőségei szerepeltek. [47] Az elsődleges kereset több okból is alaptalan, egyrészt amiatt, mert annak tényleges tartalma szerinti kereset előterjesztésére a felperes kereshetőségi joggal sem bírt, másrészt a támadott rendelkezés (AFR) nem olyan jellegű – a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket megállapító - általános szerződési feltétel, aminek a Ptk. szerinti tisztességtelensége vizsgálható. [48] Az elsődleges keresetben sérelmezettek valamely általános szerződési feltétel szerződéses tartalommá válása és nem az adott rendelkezés érvénytelenséget megalapozó tisztességtelensége körében értelmezhetőek. Közérdekű kereset viszont csak az általános szerződési feltétel Ptk. 6:105. § (1) bekezdése szerinti érvénytelensége megállapítása iránt indítható. Ha a tisztességtelenség megállapításának előkérdése a támadott ügyleti feltétel szerződéses tartalommá válása, úgy a szerződéses „tartalommá válás módja tisztességtelenségének” megállapítása iránti keresetre a felperes már nem rendelkezik kereshetőségi joggal. A Ptk 6:78. § (1) bekezdése kimondja, hogy az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje és ha azt a másik fél elfogadta. A Ptk. 6:78. § (2) bekezdése értelmében külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. A Ptk. 6:78. § (3) bekezdése szerint a (2) bekezdésben leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. A szolgáltatást igénybe vevők számára a szolgáltatás alapvető paramétereinek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket szabályozó (általános szerződési feltételnek minősülő) rendelkezéseket valóban nem az ÁSZF fejezetben, s azon belül az AFR-ben tüntette fel az alperes, azok csak a tényállásban részletezett hiperhivatkozásokra kattintással voltak elérhetőek. Az a kérdés, hogy a fogyasztó tájékoztatása és ez alapján a szerződéses nyilatkozata megfelel-e a Ptk. 6:78. § (2)-(3) bekezdéseiben előírtaknak, nem az adott kikötés érvényességére hat ki, hanem azt befolyásolhatja, hogy általános szerződési feltétel a szerződés tartalmává válik-e. Ha a tartalommá válás feltételei nem teljesülnek, az nem az érvénytelenség jogkövetkezményét váltja ki, hanem azt, hogy az adott szerződési feltétel nem válik a szerződés részévé (Kúria Pfv.21.270/2017/9.). [49] A Ptk. 6:77. § (1) bekezdése szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Ebből a szempontból az elsődleges keresettel érintett AFR is általános szerződési feltétel. Önmagában azonban abból, hogy - a DSA rendelet 27. cikkéből következően - az ajánlórendszerekkel kapcsolatos tájékoztatás helye is az általános szerződési feltételek között van, nem következik az, hogy maga az elsődleges keresettel támadott AFR rendelkezés egyúttal olyan általános szerződési feltétel lenne, ami a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit szabályozza és amely tisztességtelenségének a Ptk. 6:102. § (1) bekezdése szerinti fogalmi elemei is vizsgálhatóak. [50] Helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság, hogy az AFR nem szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket állapított meg, csupán szolgáltatás igénybevételeinek feltételeire vonatkozó szabályok tekintetében adott útmutatást. Csupán útmutató, mely az alkalmazni kívánt általános szerződési feltételek elérhetőségét, helyét mutatja be. A Ptk. 6:77. § (1) bekezdése által definiált általános szerződési feltétel, de nem olyan általános szerződési feltétel, melynek tartalmi tisztességtelensége is vizsgálható. Az AFR nem állapít meg szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket, így a tisztességtelenséget megalapozó indokolatlan és egyoldalú előny az ilyen kikötés vonatkozásában nem értelmezhető, a Ptk. 6:103. § (2) bekezdése szerinti okból fennálló tisztességtelensége nem vizsgálható. Emiatt a Kúria 2/2012.(XII.10.) PK vélemény 6. pontja szerinti egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének sem volt az elsődleges kereset vonatkozásában jelentősége. Az ilyen (technikai) rendelkezés vonatkozásában az egyértelműség hiánya sem vezethet a tisztességtelenség megállapítására. Emiatt nem bír jelentőséggel az sem, hogy az AFR az alperesi ajánlórendszer mechanizmusának működését megfelelően tárta-e fel. E rendelkezésnek nem ez volt a funkciója. Annak sincs jelentősége, hogy az AFR teljeskörűen, vagy hiányosan ugyan, de a kizárólagosság látszatával utalt az alperes szolgáltatására vonatkozó szerződési feltételek körére, ahogy annak sem, hogy nem itt került megjelenítésre a kereset alapját képező három hiperhivatkozás, melyben az ajánlórendszer fő paraméterei, ezek módosításának és befolyásolásának lehetőségei szerepeltek. [51] Mivel az elsődleges kereset tárgyát képező rendelkezés vonatkozásában az általános szerződési feltétel tisztességtelensége nem volt értelmezhető, így nincs jelentősége annak az alperesi hivatkozásnak, hogy a feltétel semmisségére a Ptk. 6:103. § (3) bekezdése értelmében egyébként is csak a fogyasztó érdekében lehetne hivatkozni. VII. [52] Az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy a másodlagos kereset is alaptalan. A DSA rendelet 27. cikke (1) bekezdése értelmében az online platformot üzemeltető azon szolgáltatók, amelyek ajánlórendszereket használnak, szerződési feltételeikben - világos és közérthető nyelvezettel - meghatározzák az ajánlórendszerükben használt fő paramétereket, valamint a szolgáltatás igénybe vevői számára az e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket. A DSA rendelet 3. cikk s) pontja határozza meg az ajánlórendszer fogalmát. A DSA 27. cikk (2) bekezdése értelmében az ajánlórendszerek fő paramétereinek magyarázatot kell adnia arra, hogy miért ajánlják az adott információkat a szolgáltatás igénybe vevője számára, kitérve azon kritériumokra, hogy a szolgáltatás igénybe vevője számára ajánlott információk meghatározása szempontjából mely paraméterek a legjelentősebbek, és e paraméterek viszonylagos fontosságának okára is, illetve amennyiben ez opcionálisan megoldott könnyű hozzáférést kell biztosítani ahhoz a funkcióhoz ami az igénybe vevő számára lehetővé teszi az előnyben részesített opció kiválasztását és módosítását. [53] Az alperesnek a fentiekből következően világos és közérthető nyelvezettel kellett meghatároznia az ajánlórendszere fő paramétereit, azon belül e fő paraméterek módosítására, vagy befolyásolására a szolgáltatás igénybe vevője számára rendelkezésre álló lehetőségeket. [54] A harmadlagos kereset jogerős elutasítására tekintettel a felperes fellebbezésében már nem vitathatta azt, hogy az alperes az ajánlórendszerével összefüggésben a DSA rendelet 27. cikkében foglaltaknak megfelelően járt el. Fellebbezés hiányában az ítélőtáblának sem kellett és lehetett állást foglalni ebben a kérdésben. [55] Ettől függetlenül – kizárólag a teljesség kedvéért – mutat rá az ítélőtábla arra, hogy már az elsőfokú eljárás során sem volt vitás a DSA rendelet 27. cikke (1) bekezdése szerinti rendelkezések tartalmi megfelelősége, illetve az, hogy e rendelkezések az ott elérhető nyelveken világos és közérthető nyelvezettel bírnak, csupán azok technikai elérhetősége és a magyar nyelv alkalmazásának hiánya volt kifogásolt. [56] Helyesen utalt arra az elsőfokú bíróság – és fellebbezési ellenkérelmében az alperes – hogy a másodlagos kereset alapjaként megjelölt, az Fttv. 7. § (1) bekezdése szerinti „megtévesztő mulasztás” törvényi tényállásának konjunktív feltételei nem állnak fenn. [57] Az Fttv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint értékelendő körülmény hiányára helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság. A kérdéses általános szerződési feltételek elérhetőek voltak magyar nyelven, azok világos és közérthető nyelvezettel határozták meg az ajánlórendszer fő paramétereit és a fogyasztó lehetőségeit. A kommunikáció eszközének korlátaira és az ebből fakadó terjedelmi szempontokra is figyelemmel a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és jelentős információ átadása szempontjából – figyelemmel az Európai Bizottság elsőfokú ítéletben megjelölt iránymutatására, és a BEUC tanulmányban foglaltakra - nem volt feltárható az alperes gyakorlatában olyan tájékoztatási hiba, ami egyúttal alkalmas lett volna a szolgáltatás igénybevétele, vagy elutasítása kérdésében a fogyasztói döntés irányának befolyásolására (megtévesztő mulasztás). [58] Az információk „Elszámoltathatóság”, a „Súgóközpont”, az „Ajánlások és keresési eredmények kezelése” aloldalon és egy termékelemző oldalon (azaz a videómegosztó1 működését elmagyarázó oldalakon) történt elhelyezése nem valósította meg az Fttv. 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat. A kérdéses információk videómegosztó1 Általános Szerződési Feltételei között történő nagy terjedelmű, ömlesztett felsorolása azok érthetősége ellen hatott volna. Az alperes által alkalmazott módszer a fogyasztók tájékozott döntéshozatala szempontjából nem kedvezőtlenebb (sőt kedvezőbb), mint ezen információk Általános Szerződési Feltételek fejezetben történő halmozása. [59] A felperes keresetét nem alapozta a DSA rendelet 28. cikkére, vagy az alperes kiskorúak online védelme érdekében meghozott intézkedéseinek hiányára, ezért a másodlagos fellebbezés körében a felperes által ezzel összefüggésben előadottak nem voltak értékelhetőek. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a kiskorú és a szülő vonatkozásában az Fttv. az általánostól eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz. [60] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) perindítás időpontjában hatályos 39. § (3) bekezdés b) pontja és 42. § (1) bekezdés a) pontja szerint a felperes személyes illetékmentessége folytán meg nem fizetett és pervesztessége folytán az állam terhén maradó illeték helyes összege 36.000 forint. [61] Az eredménytelenül fellebbező felperes a másodfokú perköltségét a Pp. 83. § (5) bekezdése alapján maga viseli. Az alperes másodfokú perköltségét nem számította fel, így erről az ítélőtáblának a Pp. 81. § (1) bekezdése, és 82. § (3) bekezdése alapján határoznia nem kellett. A fellebbezési illeték a Pp. 102.§ (6) bekezdése alapján az állam terhén marad. Győr, 2026. szeptember 3. Dr.Szalaí Róbert s.k. Dr.Mészáros Zsolt s.k. Dr.Kovács Zsolt s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró