## Ügyszám: NAIH/2019/28/15

## Tárgy: kérelemnek helyt

adó döntés

## H A T Á R O Z A T

## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt [ ] ( .; a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (a továbbiakban:

## Kérelmezett) szemben indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza:

## I. A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad és a) megállapítja, hogy a Kérelmezett nem biztosította a Kérelmező hozzáféréshez való jogát és ezzel

megsértette az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) és (3) bekezdésében foglaltakat, valamint nem tájékoztatta megfelelően a Kérelmezőt személyes adatai kezeléséről, amellyel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontjában és 12. cikkében foglalt átlátható és tisztességes adatkezelés elvét.

## b) kötelezi a Kérelmezettet, hogy jelen határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül

bocsássa a Kérelmező rendelkezésére a Kérelmező személyes adatait képező, 2002. január 01. és 2002. január 31. közötti időszakra vonatkozó „betegéletút” másolatát. II. A Hatóság egyidejűleg hivatalból elrendeli jelen határozat azonosító adatokkal való nyilvánosságra hozatalát a honlapján. Az I. b) pontban előírt intézkedések megtételét a Kötelezettnek az intézkedés megtételétől számított 8 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt – igazolnia a Hatóság felé. A kötelezés nem teljesítése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

## I N D O K O L Á S

## I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

I.1. A Kérelmező a Hatósághoz 2018. december 21. napján érkezett kérelmében előadta, hogy 2018. november 12-én ügyvéd útján a Kérelmezetthez fordult annak érdekében, hogy a Kérelmező 2002. január 23-án a [ ] egészségügyi intézményben vitatottan igénybe vett ellátása során keletkezett ambuláns kezelőlapra vonatkozó adatokat („betegéletút”) kiadja. A Kérelmezett Adatvédelmi és Koordinációs Főosztálya (1139 Budapest, Váci út 73/A.) 2018. december 13-án kelt levelében – NEAK iktatószám: F0221/…/2018 – arról tájékoztatta a Kérelmező képviseletében eljáró ügyvédet, hogy a „Kúria Pfv.IV.20.655/2017/5. számú ítélete, valamint az az alapján meghozott szakpolitikai állásfoglalás szerint a NEAK jelenleg 10 évre visszamenőleg tárolhat TAJ számhoz kapcsoltan egészségügyi adatot. (…) Mindezek alapján ügyfele 2002. 01. 23. napján történt ellátásaira vonatkozóan megkért adatokat nem áll módunkban megküldeni”. A Kérelmező 2018. december 10-én kelt levelében a Kérelmezett Ellátási és Koordinációs Főosztály III. Finanszírozási és Ártámogatási Osztály III.3.-hoz (4400 Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7.) fordult. Megkeresésében a 2002. január 01. és 2002. január 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan kérte betegéletútjának kiadását. A Kérelmezett nyíregyházi szervezeti egysége 2018. december 13-án kelt levelében – NEAK iktatószám: ET0302/…/2018 – arról tájékoztatta Kérelmezőt, hogy a Kérelmezett csak „2008. január 1. napját követő időszakra vonatkozóan szolgáltathat egészségügyi adatot”, valamint felhívta a figyelmet, hogy a 2008. január 1-et követő adatkéréseket teljes bizonyító erejű magánokirati formában lehet benyújtani. Mindezekre tekintettel tájékoztatták a Kérelmezőt, hogy a kérelmében szereplő 2002. 01. 01. és 2002. 01. 31. közötti időszakra vonatkozóan az adatkérés „nem teljesíthető”. A Kérelmező a kérelméhez mellékelte a Kérelmezettnek írt, 2018. december 10-én kelt levelét, valamint a Kérelmezett ET0302/…/2018. és F0221/…/2018. iktatószámú 2018. december 13-án kelt válaszait. A kérelemre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése alapján a NAIH/2018/1189. ügyszámon 2018. december 22. napján adatvédelmi hatósági eljárás indult. I.2. A kérelem nem tartalmazta a Kérelmező azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatai közül a Kérelmező születési helyét és idejét, valamint a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet, ezért a Hatóság NAIH/2019/28/2 iktatószámú, 2019. január 31-én kelt végzésében hiánypótlásra szólította fel a Kérelmezőt. A Kérelmező ennek 2019. február 8-án a Hatósághoz érkezett levelében eleget tett, a hiányzó adatait közölte és kérte, hogy a Hatóság kötelezze a Kérelmezettet a hozzáférési kérelme teljesítésére. I.3. A Hatóság a NAIH/2019/28/4. iktatószámú végzésében az üggyel kapcsolatban tájékoztatást kért a Kérelmezettől a tényállás tisztázása érdekében A Kérelmezett 2019. március 25-én érkezett válaszlevelében arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy a Kérelmező 2002. január 01. és 2002. január 31. közötti időszakra vonatkozó betegéletútjának, ambuláns kezelőlapjainak kiadását a következők miatt tagadta meg. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak) 2007. január 1. napjáig nem rendelkezett az egészségügyi adatok egészségbiztosítási szerv általi kezelhetőségéről. Az akkor hatályos személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 5. § (2) bekezdése szerint a „személyes adatok csak a cél megvalósulásához szükséges ideig kezelhetőek.” „Előbbieken kívül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számviteli tv.) határozta meg, hogy az elszámolási bizonylatokat 10 évig kell megőrizni, mely az egészségbiztosítási szerv esetében a finanszírozás céljából gyűjtött egészségügyi adatokra is alkalmazandó”. A „megjelölt időszak alatt a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) volt hatályban, melynek 12. § (2) bekezdése akként rendelkezett, hogy a kihirdetést megelőző időre nem állapíthat meg jogszabály kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé”. A Kúria Pfv. IV. 20.655/2017/5. számú ítéletének értelmében az Eüak. 22. § (6) bekezdésének mely az egészségügyi adatok egészségbiztosítási szerv általi kezelhetőségéről, a személyazonosításra alkalmas módon történő kezelés időtartamáról rendelkezik – vonatkozásában „irányadó jogi tényként az adatok nyilvántartásba történő bekerülésének időpontját rendelte figyelembe venni, és kötelezte a NEAK-ot, hogy a bekerüléskor hatályos szabályozásnak megfelelően a nyilvántartásban kezelt, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos elszámolási adatokat fossza meg a személyes azonosítás lehetőségétől.” A Kérelmező által igényelt „ambuláns lap szélesebb adattartalommal bír”, mint az egészségügyi szolgáltatók által a Kérelmezett felé teljesített, finanszírozási adatokat tartalmazó jelentések, ezért az ambuláns lapok „teljes körű kezelésére a jogszabály nem ad felhatalmazást a NEAK számára”. A válaszához a Kérelmezett mellékelten csatolta a Kérelmező 2018. december 10-én kelt megkeresését, a Szegedi Törvényszék 23.P.20.216/2016/9. számú ítéletét, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztató Pf.I.20.714/2016/3. számú Szegedi Ítélőtábla ítéletét, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.655/2017/5. – hivatkozott – ítéletét. Ezen túlmenően csatolásra került az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkár által 1965-3/2018/EST. iktatószámon kiadott állásfoglalása a nyilvántartott finanszírozási adatok anonimizálásáról. I.4. A Hatóság ezt követően észlelte, hogy a Kérelmezett nem válaszolt valamennyi, a NAIH/2019/28/4. iktatószámú végzésben feltett kérdésre, ezért ismételt tényállás tisztázó végzést bocsátott ki. A NAIH/2019/28/7. számú végzésben a Hatóság kérte a Kérelmezett tájékoztatását arról, hogy mikor került sor a Kérelmező által kért adatok anonimizálására vagy törlésére, illetve ha erre nem került sor, akkor kérte ezek megküldését a Hatóság részére. Ezen túlmenően a Hatóság tájékoztatást kért a Kérelmező egészségügyi adataihoz való hozzáférés módjáról. I.5. A Kérelmezett 2019. május 03-án igazolási és határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet terjesztett elő, melyet a Hatóság elfogadott és meghosszabbította a teljesítésre nyitva álló határidőt. I.6. Ezt követően a Kérelmezett 2019. június 28-án érkezett levelében tájékoztatta a Hatóságot, hogy a Kérelmező által kért időszak vonatkozásában az informatikai rendszer nem ad lehetőséget lekérdezésre. Az informatikai rendszerben „a felhasználók a lekérdezéseiket dátum megadásával tehetik meg, egy –tól –ig intervallum meghatározásával. A programmódosítás eredményeként a kezdő dátum értéke korlátozásra került, így ott nem tud korábbi dátumot megadni, mint amit a jogszabály megenged, így a felhasználóknak sincs lehetősége olyan adatok megtekintésére és kinyerésére, amely a korlátozás alatt álló időszakra vonatkozik, és ezért olyan adatot nem is tud továbbítani senki részére”. Egyben a Kérelmezett hivatkozott arra, hogy a kérdéses adatbázis jogszabályi kötelezettség alapján kezelt és a nemzeti adatvagyon részét is képezi, amely szükséges az egészségbiztosítási feladatai maradéktalan ellátásához. A Kérelmezett tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy emiatt törlésre, anonimizálásra nem kerülhetett sor, az anonimizálás „felelősséggel történő végrehajtása hosszabb időt vesz igénybe”. Egyben tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy „arra való kötelezése esetén az egészségügyi adatokat figyelemmel azok szenzitív jellegére zárt rendszeren keresztül Kérelmező részére közvetlenül megküldjük”, azonban a Hatóság részére ezt nem küldte meg, azaz nem teljesítette a megismételt felszólításban foglaltakat maradéktalanul. I.7. A Kérelmezett végül a postai úton 2019. július 24-én a Hatósághoz beérkezett F022/8-8/2019. iktatószámú dokumentumban teljesítette a NAIH/2019/28/4. számú végzésben előírtakat. A Kérelmezett arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy az informatikai rendszerhez való hozzáférés módját a NEAK/30/2017. számú, az informatikai erőforrásokhoz való hozzáférési jogosultság igényléséről és annak nyilvántartásáról szóló szabályzat határozza meg. Az érintett rendszer vonatkozásában adatgazdának az informatikai főigazgató-helyettes minősül, aki gondoskodik arról, hogy csak az arra jogosultak férjenek hozzá a rendszerben tárolt adatokhoz. Ennek következtében a Kérelmező által megkeresett ügyintézők, területi szervek nem tudták kiadni a kért adatokat. A Kérelmezett egyben megküldte a Kérelmező által igényelt adatokat a Hatóság részére azzal az ismételt megjegyzéssel, hogy a Hatóság kötelezése esetén megküldi azokat a Kérelmező részére is.

## II. Alkalmazandó jogszabályi előírások

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) bekezdése szerint az adatkezelőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt és a 15-22. és 34. cikk szerinti minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa. A 12. cikk (4) bekezdése alapján, ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, akkor tájékoztatnia kell az érintettet az intézkedés elmaradásának ténybeli és jogi indokairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával. Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdése szerint az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;

d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;

f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ; h) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár. Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja, mivel így valósítható meg a személyes adatokhoz történő tényleges és legteljesebb hozzáférés.

Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (4) bekezdése alapján a (3) bekezdésben említett, másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait. Az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít. Az Infotv. 61. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Hatóság elrendelheti határozatának az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő nyilvánosságra hozatalát, ha azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel. Az Ákr. 50. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ügyintézési határidőbe nem számít be – ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli tv.) 2007. január 1-jét megelőzően hatályos szövege szerint az elszámolási bizonylatokat 10 évig kell megőrizni. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 2007. január 1-től 2007. július 25-ig hatályos 22. § (6) bekezdése szerint a társadalombiztosítási igazgatási szervek a részükre továbbított egészségügyi és személyazonosító adatokat „azok felvételétől számított öt évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásnak időpontjáig lehet kezelni. Ezt követően az adatokat meg kell semmisíteni.” 2007. július 25-től a hivatkozott bekezdés a következőképpen módosult: az adatokat „azok felvételétől számított tíz évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásának időpontjáig lehet kezelni. Ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől.” 2009. január 1-től az Eüak. 22. § (6) bekezdése szerint az adatokat „azok felvételétől számított 15 évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásának időpontjáig lehet kezelni. Ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől”, 2015. január 1-től az adatokat „az egészségbiztosítási szerv nyilvántartásába való bekerüléstől számított 30 évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásának időpontjáig lehet kezelni. Ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől.”

## III. A Hatóság döntései

III.1. A Kérelmező hozzáférési joga gyakorlásának biztosítása A hozzáférési jog részjogosítványa a másolat rendelkezésre bocsátáshoz való jog. A Kérelmező 2018. december 10-én benyújtott levelében kérte a Kérelmezettől a 2002. január 01. és 2002. január 31-e közötti időszakra vonatkozó betegéletút adatai megküldését. A Kérelmezett 2018. december 13-án kelt válaszlevelében a Kérelmezőt arról tájékoztatta, hogy az Eüak. 22. § (6) bekezdésében foglaltak alapján 2008. január 1. napját követő időszakra vonatkozóan szolgáltathat adatot, ezért kérése nem teljesíthető.

A Kérelmezett a Kérelmező képviseletében eljáró ügyvédet a szintén 2018. december 13-án kelt válaszlevelében arról tájékoztatta, hogy a 2002. január 23. napján történt ellátásokra vonatkozó adatokat nem áll módjában megküldeni, mert a „NEAK jelenleg 10 évre visszamenően tárolhat TAJ számhoz kapcsoltan egészségügyi adatot”. A személyes adatok kezelésének jogalapjait az általános adatvédelmi rendelet – a hatálya alá tartozó jogviszonyok vonatkozásában – taxatív módon határozza meg a 6. cikk (1) bekezdésében. Ezen jogalapok köre és tartalma a korábbi magyar szabályozástól egyes elemeiben eltér. Ennek egyrészt az a következménye, hogy a tagállami jogalkotó jogalkotási lehetősége tipikusan az ún. kötelező adatkezelések [6. cikk (1) bekezdés c) és e) pont] szabályozására korlátozódik, mely szabályozás tekintetében (a korábbi szabályozáshoz hasonlóan) az Infotv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott elemeket szükséges tartalmaznia a kötelező adatkezelést előíró rendelkezéseknek. A kérelemmel érintett adatkezelésre törvényi felhatalmazás ad jogalapot. A hozzáférési joggal érintett, számviteli bizonylatnak minősülő dokumentum őrzési idejét azok keletkezésekor a Számviteli tv. 169. §-a szabályozta. A dokumentumok keletkezésének időpontjában úgy rendelkezett, hogy azokat (legalább) tíz évig kell megőrizni. Fentiekre tekintettel a törvényben megszabott őrzési idő letelte a 2018. május 25-ét megelőző időszakra esett, ezért ezen adatkezelés vonatkozásában a Hatóság e határozatban nem tesz megállapításokat. Ugyanis a 2018. május 25-ét megelőző adatkezelési időszakban az általános adatvédelmi rendelet még nem volt alkalmazandó és az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése és az Infotv. 60. § (2) bekezdése értelmében annak vonatkozásában a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárása iránti kérelem sem nyújtható be. Ugyanakkor a Kérelmezett tájékoztatása szerint a kérdéses adatbázist jogszabályi kötelezettség alapján kezeli és az egyben a nemzeti adatvagyon részét is képezi, ezért törlésre, anonimizálásra az adatvédelmi hatósági eljárás időpontjáig nem került sor, az informatikai főigazgató-helyettes és felhatalmazása alapján más személy hozzáférhet, így azok rendelkezésre állnak. A Hatóság ezért megállapította, hogy a Kérelmezett nem biztosította a Kérelmező hozzáféréshez való jogát, amikor arról tájékoztatta, hogy a kérdéses adatokat nem áll módjában megküldeni számára. A Kérelmezett tájékoztatása szerint erre azért került sor, mert az adatbázishoz csak az informatikai főigazgató-helyettes és felhatalmazása alapján más személy férhet hozzá, a rendszer egyebekben csak egy korlátozott kezdő dátummal végezhetnek lekérdezést a felhasználók. Ugyanakkor az adatok vonatkozásában a Kérelmezett minősül adatkezelőnek, így az érintetti jogok érvényesítésének vonatkozásában nem megfelelő a Kérelmezett azon gyakorlata, hogy a „felhasználókhoz” érkező kérelmek megválaszolása során nem megfelelő tájékoztatást nyújtanak. Az általános adatvédelmi rendeletben foglalt hozzáféréshez, illetve tájékoztatáshoz való jog vonatkozásában az adatkezelés jogalapja és jogszerűsége nem releváns, amennyiben sor kerül adatkezelésre (tárolásra), úgy az érintetti jogok gyakorlásáról megfelelő tájékoztatást kell adni, amely jelen esetben nem valósult meg, ezért a Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 12. cikkében foglalt átlátható tájékoztatásra vonatkozó előírásait. A Kérelmezett tehát valótlan tájékoztatást adott a Kérelmezőnek személyes adatai kezeléséről, amellyel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) és (3) bekezdését. Az átláthatóságnak az adatkezelés teljes folyamata során érvényesülnie kell. Az átláthatóság elve szerint az érintettek számára átláthatónak kell lennie, hogy mely személyes adataikat, mely adatkezelők, hogyan kezelik. Az erről való meggyőződés egyik módja a hozzáférési jog gyakorlása. Azzal, hogy a Kérelmezett az I. pontban kifejtettek alapján valótlan és megtévesztő tájékoztatást adott a Kérelmezőnek személyes adatai kezeléséről – miszerint törölte azokat, így azokat megküldeni nem tudja –, megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti átlátható és tisztességes adatkezelés elvét.

## III.2. Jogkövetkezmények

A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad és az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján elmarasztalja Kérelmezettet, mert a III.1. pontban rögzítettek alapján megsértette az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (3) bekezdését, mert nem adta ki számára a „betegút” nyilvántartásban szereplő személyes adatait a kért időszakra vonatkozóan és megsértette az 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti átlátható és tisztességes adatkezelés elvét, mert nem megfelelően tájékoztatta a személyes adatainak kezeléséről. A Hatóság ezért utasította a Kérelmezettet, hogy a Kérelmező számára küldje meg a 2002. január 01. és 2002. január 31. közötti időszakra vonatkozóan a „betegéletút” nyilvántartásban szereplő személyes adatait. A Hatóság az Infotv. 61. § (2) bekezdés b) pontja alapján elrendeli a határozat Kötelezett azonosító adatainak közzétételével történő nyilvánosságra hozatalát, mivel a határozatot közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta.

## IV. Egyéb kérdések

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az egész ország területére kiterjed. A határozat az Ákr. 80.-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

*** A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 44/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Ha az előírt kötelezettsége teljesítését a Kérelmezett megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettséget határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 60. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2019. szeptember „ „

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár