Орган по защите данных Венгрии: обработка персональных данных при подаче сообщения о правонарушении

Iktatószám: NAIH/2020/610/…. NAIH/2019/3631

Tárgy: Kérelem elutasítása

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a …………………………….. (lakcíme: …………………………) kérelmező (a továbbiakban:

Kérelmező) által 2019. április 15. napján a ………………………. (székhelye: …………………………………) adatkezelővel (a továbbiakban: Kérelmezett) szemben benyújtott, személyes adatai kezelésének jogszerűségét kifogásoló kérelme (a továbbiakban: kérelem) alapján indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza:

I. A Hatóság határozatában a kérelmet e l u t a s í t j a , mivel az az indokolásban kifejtett okokból megalapozatlan. A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS

I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

A Kérelmező a Hatósághoz 2019. április 15. napján érkezett kérelmében előadta, hogy nincs adatvédelmi per folyamatban közte és a Kérelmezett között a kérelem tárgya vonatkozásában. Álláspontja szerint a Kérelmezett jogellenesen kezelte személyes adatait, amikor két szabálysértési feljelentéssel kapcsolatban továbbította azokat kéretlenül a Budaörsi Rendőrkapitányságnak és a Pest Megyei Kormányhivatal Budakeszi Járási Hivatalának. A kérelem mellékletét képező feljelentések alapján a Kérelmezett a Kérelmező azonosító adatait valamint a szabálysértéssel érintett magatartásához kapcsolódó, Kérelmezőhöz köthető információkat írt a feljelentéseiben. Kérelmező álláspontja szerint a fenti adattovábbítás a Kérelmező engedélye nélkül jogellenes volt, valamint valótlan információkat tartalmazott. Az alábbi személyes adatok kerültek továbbításra a közerkölcs megsértése és a garázdaság szabálysértések megállapítására irányuló, illetékes hatóságokhoz benyújtott feljelentésekben: (i) név; (ii) anyja neve; (iii) személyazonosító igazolvány szám; (iv) lakcím; (v) a Kérelmező éveken keresztül a bank ügyfele volt;

(vi) a Kérelmezett …………………….-én felmondta a Kérelmezővel fennálló banki szerződését

…………………. hatállyal;

(vii) a felmondást követően a Kérelmező USD betétjének állítólagos eltűnése miatt panaszokat terjesztett elő a Kérelmezettel szemben, majd a panaszkezelés ellen is panaszt nyújtott be azzal az indokolással, hogy a Kérelmezett folyamatai szakszerűtlenek és alkalmatlanok; a Kérelmezett külön belső vizsgálata szerint a panaszok alaptalanok voltak;

(viii) a Kérelmező szerény becslések szerint is több száz panaszbeadványt terjesztett már elő a Kérelmezettel szemben, amelyek egy idő után jogilag nem tartalmaztak új elemet, ennek ellenére a Kérelmező panaszként kérte őket iktatni, ezzel egyes időszakokban számos banki alkalmazott teljes munkaidejét lekötötte, amely a Kérelmezett panaszkezelési kapacitásának jelentős része;

(ix) éppen a Kérelmező fenti magatartása üresítette ki a panaszkezelési folyamatot azonos tartalmú panaszok folyamatos küldésével arra várva, hogy a Kérelmezett eljárási kérdésben hibázzon, és a Kérelmezettnek sérelmet és leterhelést okozzon; (x) a Kérelmező évek óta folytatja a fenti, normálisnak nem tekinthető kapcsolatát a Kérelmezettel, a panaszjoga és a véleménynyilvánításhoz való joga álcája mögé bújva érdemi cél nélkül tartja folyamatos készenlétben a Kérelmezett panaszkezelési részlegét, miközben időről időre többek között a Kérelmezettet súlyosan sértő kijelentéseket tesz;

(xi) az írásbeli beadványok mellett a Kérelmező a Kérelmezett bankfiókjaiban időről-időre személyesen is megjelenik, és vélt sérelmeinek és álláspontjának ezen helyzetekben is – olykor a társadalmi együttélés szabályaival szembe-helyezkedő módon – hangot ad;

(xii) bár a fiókokban tett látogatásai során a Kérelmezett próbál valamilyen látszat ügyintézési indokot megjelölni, figyelembe véve a provokatív magatartását és a Kérelmezettel való viszonyát egyértelműnek tűnik, hogy látogatásainak célja pusztán a zavarkeltés, különösen hogy a Kérelmezett már több mint két éve megszűntette a szerződéses viszonyát a Kérelmezővel;

(xiii) a Kérelmezett a szabálysértési feljelentést a fenti magatartásokból kiragadott egy konkrét megbotránkoztató magatartása miatt teszi, amely már közerkölcsbe ütközőként értékelhető;

(xiv)

a Kérelmező ……………….-én ………… óra körül megjelent a Kérelmezett ………………………..szám alatti fiókjánál azzal a céllal, hogy ismételten a bankfiók területére lépjen;

(xv) az eljáró személy- és vagyonőr (aki megegyezik azzal a személlyel, aki az előző napon is szolgálatot teljesített) az előző napi rendzavaró magatartása, a fiók működésének és bent tartózkodó ügyfelek zavarásának veszélye miatt megtagadta a Kérelmező belépését a bankfiókba;

(xvi) a Kérelmező nem fogadta el a vagyonőr döntését és kijelentette, hogy ő mindenképpen be fog menni a bankfiókba;

(xvii) a Kérelmező a vita közben indokolatlanul közel lépett a vagyonőrhöz, közben gesztikulált és mutogatott az irányába;

(xviii) a vagyonőr felhívta a Kérelmezőt, hogy lépjen hátrébb, mivel indokolatlan közelsége zavaró és illetéktelen behatolást jelent a privát szférájába, aki ennek nem tett eleget;

(xix) a vagyonőr a biztonságos távolságba kerülés érdekében kinyújtott karjával próbálta jelezni a Kérelmező felé, hogy az legalább karnyújtásnyi távolságra maradjon tőle, eközben a vagyonőr kézfeje a Kérelmező bal vállát érintette;

(xx) a Kérelmező az érintéstől hátrahőkölt, majd hangosan azt kiabálta, hogy a vagyonőr őt megverte és ezért a rendőrséget hívja és elviteti; (xxi) a Kérelmező ezt követően odalépett ismeretlen járókelőkhöz azt kérve tőlük, hogy tanúsítsák, hogy Kérelmezőt megverték; (xxii) a járókelőket a fenti videofelvétel alapján láthatóan zavarta, próbálták őt kikerülni;

(xxiii) amikor a Kérelmező látta, hogy a tanúkutatás nem vezet eredményre, ismét a vagyonőr felé fordult, őt kicselezve folyamatosan próbált behatolni a bankfiókba, ezzel láthatóan megnehezítette az ügyfelek ki és belépését, akik közben próbáltak a bankfiókba látogatni vagy azt elhagyni;

(xxiv) a Budaörsi Rendőrkapitányság járőreinek érkezését követően az intézkedő rendőrök a helyszínen meghallgatták a Kérelmezőt és a vagyonőrt, továbbá kérdezték a Kérelmezőt kíván-e látleletet felvenni az állítólagos bántalmazás igazolására, de ettől a Kérelmező elzárkózott és még egy konkrét ütésre vonatkozó nyilatkozatot sem tudott megfogalmazni;

(xxv) az intézkedés közben a Kérelmező folyamatosan szidalmazta és sértegette a vagyonőrt, ezzel a kommunikációval a rendőri felszólítás ellenére sem volt hajlandó felhagyni; (xxvi) a rendőrök felhívták a vagyonőrt, hogy az őt ért becsületsértés illetve rágalmazás miatt kíváne feljelentést tenni a Kérelmezővel szemben, de ő nem élt ezzel a lehetőséggel. A Kérelmező kérelmében kérte, hogy:

(i) a Hatóság állapítsa meg a 2018. július 26-tól hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 4. § (1) és (2) bekezdésének, 5. § (1a) és (1b) bekezdésének a Kérelmezett által történt megsértését a fenti adatkezeléssel, mely Kérelmező szerint jogellenes és cél nélküli volt a hozzájárulása nélkül;

(ii) a Hatóság állapítsa meg a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679/EU rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 5. cikk (1) bekezdés a), b), c) és f) pontjainak, 5. cikk (2) bekezdésének, továbbá 6. cikk (1) bekezdésének Kérelmezett által történt megsértését a fenti adatkezeléssel, mely Kérelmező szerint jogellenes és cél nélküli volt a hozzájárulása nélkül;

(iii) a Hatóság tiltsa meg a Kérelmezettnek azt, hogy a Kérelmező személyes adatait a jövőben a hozzájárulása nélkül kezeljék, más személyeknek továbbítsák. A Kérelmező kérelme nyomán 2019. április 16. napján adatvédelmi hatósági eljárás indult. A Hatóság megkeresésére a Kérelmezett válaszában azt nyilatkozta, hogy a vitatott szabálysértési feljelentések keretében jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges jogi igény előterjesztése céljából, a szabálysértési feljelentéshez szükséges és arányos mértékben kezelte a Kérelmező személyes adatait. Csak olyan adatokat és információkat írt a feljelentésekbe, amelyek szükségesek azoknak az illetékes hatóságok általi elbírálásához. Ezt támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma által az ítélkezési gyakorlat egységének érdekében kiadott 56/2007 BK vélemény is, amely a szabálysértési eljárásokban is alkalmazandó a szabálysértési eljárásokról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 21. §-ára tekintettel. Ez alapján az elkövető személyi körülményei, korábbi magatartása, motivációi kiemelt jelentőséggel bírnak a hatóságok és bíróságok számára, amelyek kötelesek azokat figyelembe venni a jogkövetkezmények egyéniesítésének körében. A Kérelmezett hivatkozott továbbá a Kérelmezővel szemben a Szegedi Járásbíróság előtt folyamatban volt 23.Sze.5442/2018 ügyszámú szabálysértési eljárásra, amelyben a bíróság a tényállás tisztázása érdekében hasonló információk benyújtását követelte meg a Kérelmezettől.

II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésekre az Infotv-ben foglalt alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni: III-V. és a VI/A. Fejezet, valamint a 3. § 3., 4., 6., 11., 12., 13., 16., 17., 21., 23–24. pontja, a 4. § (5) bekezdés, az 5. § (3)–(5), (7) és (8) bekezdés, a 13. § (2) bekezdés, a 23. §, a 25. §, a 25/G. § (3), (4) és (6) bekezdés, a 25/H. § (2) bekezdés, a 25/M. § (2) bekezdés, a 25/N. §, az 51/A. § (1) bekezdés, az 52–54. §, az 55. § (1)–(2) bekezdés, az 56–60. §, a 60/A. § (1)–(3) és (6) bekezdés, a 61. § (1) bekezdés a) és c) pont, a 61. § (2) és (3) bekezdés, (4) bekezdés b) pont és (6)–(10) bekezdés, a 62–71. §, a 72. §, a 75. § (1)–(5) bekezdés, a 75/A. § és az 1. melléklet. Az Infotv. 2. § (3) bekezdése alapján az Infotv. valamennyi rendelkezését alkalmazni kell a személyes adatok bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célú kezelésére. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel.

Az Ákr. 35. § (1) bekezdése szerint a kérelem az ügyfél olyan írásban vagy személyesen előterjesztett nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az általános adatvédelmi rendelet 6. § (1) bekezdés f) pontja alapján a személyes adatok kezelése jogszerű lehet, amennyiben az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése is jogszerű lehet akkor, az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges, vagy amikor a bíróságok igazságszolgáltatási feladatkörükben járnak el.

Az általános adatvédelmi rendelet (50) preambulumbekezdés utolsó előtti mondata szerint az adatkezelő jogos érdekének tekintendő, ha jelzi a lehetséges bűncselekményeket vagy a közbiztonságot fenyegető veszélyeket, és az ugyanazon bűncselekményhez vagy közbiztonságot fenyegető veszélyhez kapcsolódó releváns személyes adatokat egyedi esetekben vagy több különálló esetben továbbítja az illetékes hatóságnak.

III. Döntés

1. Az Indokolás I. (i) pontja szerinti kérés azért nyilvánvalóan alaptalan, mivel az Infotv. 2. § (2)

bekezdése és 2. § (3) bekezdése alapján az Infotv. 4. § (1) és (2) bekezdését, valamint az Infotv. 5. § (1a) és (1b) bekezdését kizárólag a személyes adatok illetékes hatóságok és bíróságok által történő, bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célú kezelésére kell alkalmazni, így azokat a Kérelmezett nem sérthette meg.

2. Az Indokolás I. (ii) pontja szerinti kérés azért nyilvánvalóan alaptalan, mivel a szabálysértési feljelentésekkel kapcsolatos adatkezelés jogalapja az általános adatvédelmi rendelet (50) preambulumbekezdés utolsó előtti mondatának kifejezett megállapítása szerint a Kérelmezett jogos érdeke volt. Ez alapján főszabály szerint elfogadható jogos érdek (közérdek) a hatóságok, bíróságok felé történő tényleges jogi igényérvényesítéssel kapcsolatos adattovábbítás, és a jelen kérelemmel érintett ügyben nem merült fel olyan körülmény, amely miatt a jelen esetben a jogos érdek fennállása vitatható lenne. Emiatt a Kérelmező hozzájárulása az adott adatkezeléshez nem szükséges és a jogszerűség szempontjából irreleváns. Azt, hogy a bíróságnak, hatóságnak mely információ szükséges és mely szükségtelen a szabálysértési eljárásban, végső soron az eljáró bíróság, hatóság kell megállapítsa, erre főszabály szerint a Hatóság hatásköre nem terjed ki, ha nem egy nyilvánvalóan kirívó esetről van szó, amely kivétel jelen esetben nem áll fenn.

3. Az Indokolás I. (iii) pontja szerinti kérés azért nyilvánvalóan alaptalan, mivel egyrészt nem állapítható meg a jelen ügyben jogsértés, amellyel kapcsolatban az adatkezelés megtiltása jogkövetkezmény alkalmazható lenne, másrészt nem kérhető általános jelleggel olyan határozat a Hatóságtól, amellyel egy adatkezelőt eltilt attól, hogy a jövőben bármely ok felmerülése esetén kizárólag az érintett hozzájárulása jogalappal kezelje egy adott érintett személyes adatait. Különösen – de nem kizárólag – nem tiltható meg többek között a jogszabályon alapuló kötelező adatkezelés.

A fentiek alapján a Hatóság a rendelkező rész szerint elutasította a megalapozatlan kérelmet.

*** Az Infotv. 38. § (2) bekezdése szerint a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. Ugyanezen § (2a) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja. A Hatóság illetékessége az ország egész területére kiterjed. Az Ákr. 112. § (1) és (2) bekezdése, és 116. § (1) bekezdése, illetve az Ákr. 114. § (1) bekezdése alapján a Hatóság által hozott határozattal szemben önálló jogorvoslatnak van helye közigazgatási per útján. A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. Az egyszerűsített perről, illetve a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén és a 124. § (1) bekezdés és (2) bekezdés c) pontján, illetve (5) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Budapest, 2020. február 12. Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár