…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………... 1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 naih.hu/adatkezelesi-tajekoztatok Falk Miksa utca 9-11. KR ID: 429616918 ugyfelszolgalat@naih.hu

Ügyiratszám:NAIH-131-1/2024 Tárgy: határozat és eljárást Előzmény ügyiratszám: NAIH-837/2023; NAIH-8328/2022 megszüntető végzés Ügyintéző:

## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […] kérelmező (a továbbiakban: Kérelmező) által a […] (a továbbiakban: Kérelmezett) által folytatott

kamerás adatkezelés tárgyában 2022. november 3-án elektronikus úton benyújtott kérelme nyomán indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza: A Hatóság határozatában a Kérelmező kérelmének részben helyt ad és

## I. elmarasztalja a Kérelmezettet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése

tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR) 6. cikk (1) bekezdésének megsértéséért a GDPR 58. cikk (2) bekezdésének b)

pontja alapján, mert a Kérelmezett a […] szám alatti ingatlanra (a továbbiakban: Ingatlan) felszerelt két kamerával megfelelő jogalap nélkül figyelte meg a közös tulajdonban lévő Ingatlant és a közterületet.

II. A Hatóság határozatában a Kérelmezőnek a bírság kiszabására, valamint a Kérelmezettnek a jogsértéstől történő eltiltására irányuló kérelmeit elutasítja.

III. A Hatóság végzésében az adatvédelmi hatósági eljárást a Kérelmezőnek a kamerák leszereltetésére irányuló kérelme vonatkozásában megszünteti. A határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan1, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A végzéssel szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A végzéssel szembeni perben a bíróság egyszerűsített perben, tárgyaláson kívül jár el. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál: NAIH_K01 űrlap (2019.09.16.) Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap az alábbi linkről érhető el: https://www.naih.hu/kozig-hatarozat-birosagi-felulvizsgalata

IN D OK OLÁ S

## I. Az eljárás menete

(1) A Kérelmező 2022. november 3-án terjesztette elő az adatvédelmi hatósági eljárás megindítására irányuló kérelmet, amelyet a Hatóság a NAIH-8328-1/2022 ügyiratszámon iktatott. A Hatóság a NAIH- 8328-2/2022 ügyiratszámú végzésében a kérelem hiányainak pótlására hívta fel a Kérelmezőt, amely felhívásnak a Kérelmező a Hatóság által a NAIH-837-2/2023 ügyiratszámon iktatott nyilatkozatával tett eleget. (2) A Hatóság ezt követően a NAIH-837-3/2023 ügyiratszámú végzésében a tényállás tisztázása céljából nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet, amely felhívásra a Kérelmezett a Hatóság által a NAIH- 837-4/2023 és NAIH-837-5/2023 ügyiratszámon iktatott elektronikus leveleivel válaszolt. (3) A Kérelmező a Hatóság által a NAIH-837-5/2023 ügyiratszámon iktatott nyilatkozatában iratbetekintési kérelmet terjesztett elő a Hatóság felé, amely kérelemnek a Hatóság a NAIH-837- 13/2023 ügyiratszámú végzésben adott helyt és mellékletként csatolta ezen végzéshez az addig a Kérelmezett által előterjesztett valamennyi irat egyszerű másolatát. (4) A Hatóság a megfelelő formájú nyilatkozattétel érdekében a NAIH-837-6/2023 ügyiratszámú végzésében ismételten nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet, amely felhívásra a Kérelmezett a Hatóság által a NAIH-837-7/2023, NAIH-837-8/2023 és NAIH-837-9/2023 ügyiratszámon iktatott nyilatkozataival válaszolt. (5) A Hatóság a tényállás további tisztázása céljából ismételten nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezett a NAIH-837-10/2023 ügyiratszámú végzésében, amely felhívásra a Kérelmezett a Hatóság által a NAIH-837-11/2023 és NAIH-837-12/2023 ügyiratszámon iktatott nyilatkozataival válaszolt.

(6) A Hatóság ezt követően a NAIH-837-14/2023 ügyiratszámú végzésében eljárási bírságot szabott ki a Kérelmezettre, valamint ismételten nyilatkozattételre hívta fel a tényállás megfelelő tisztázása céljából. A Kérelmezett a nyilatkozattételi felhívásnak a Hatóság által a NAIH-837-15/2023 ügyiratszámon iktatott nyilatkozatával tett eleget, a kiszabott eljárási bírságot pedig 2023. október 29én befizette. (7) A Hatóság a tényállás tisztázása céljából megkereste […] jegyzőjét (a továbbiakban: Jegyző), hogy folytasson le helyszíni szemlét az Ingatlanon. A Jegyző 2023. október 20-án tett eleget a Hatóság megkeresésének, amit a Hatóság által a NAIH-837-18/2023 ügyiratszámon iktatott nyilatkozatával és annak mellékleteivel igazolt. (8) A Hatóság a NAIH-837-19/2023 és a NAIH-837-20/2023 ügyiratszámú végzéseiben tájékoztatta az ügyfeleket a bizonyítási eljárás befejezéséről, valamint a végzések rendelkező részeiben foglaltak szerint felhívta őket iratbetekintési kérelmeik, bizonyítási indítványaik, valamint nyilatkozataik előterjesztésére. A Kérelmező a NAIH-837-19/2023 ügyiratszámú végzést a második értesítést követően rendelkezésre álló ötödik munkanapon belül sem vette át; az erre vonatkozó meghiúsulási igazolás 2023. december 23-án került kiállításra. A Kérelmezett a NAIH-837-20/2023 ügyiratszámú végzést 2023. december 7-én átvette. Az ügyfelek ezt követően további nyilatkozatokat nem terjesztettek elő az adatvédelmi hatósági eljárás folyamán.

## II. A tényállás tisztázása

(9) A Kérelmező 2022. november 3-án kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, amelyben előadta, hogy a Kérelmezett kamerákat szerelt fel az Ingatlan területére. A Kérelmező szerint az ő és az Ingatlan többi tulajdonostársa tiltakozása ellenére is megfigyeli a Kérelmezett a kamerákkal a közös tulajdonban álló Ingatlant, valamint a közterületet is.

(10) A Kérelmező arra kérte a Hatóságot, hogy állapítsa meg a Kérelmezett jogsértő magatartásának a tényét, kötelezze a Kérelmezettet a kamerák leszereltetésére, a jogsértéstől történő eltiltásra, valamint szabjon ki bírságot a Kérelmezettre. (11) A Kérelmezett nyilatkozataiban rögzítette, hogy két darab kamerát üzemeltet az Ingatlanon a korábban az Ingatlan területén történt rongálások miatt. Az egyik kamera az Ingatlan előtti közterületen található járdát, a másik kamera pedig az Ingatlan udvarát figyeli meg, amit a Kérelmezett fényképfelvételek csatolásával támasztott alá. A kamerák felvételeinek rögzítése során a Kérelmezett maszkolást alkalmaz. A Kérelmezett nyilatkozatához csatolt fényképfelvételek alapján az Ingatlan udvarát megfigyelő kamera esetében a kerítés feletti rész és a kerítés felületének nagy része; az Ingatlan homlokzatára felszerelt kamera esetében a járdán túli közút nagyobb része került kitakarásra maszkolás keretében. A Kérelmezett nyilatkozatai szerint a kamerák felvételeit nem továbbítja harmadik személyek részére. (12) A Kérelmezett későbbi nyilatkozataiban rögzítette, hogy a kamerák használata okafogyottá vált és a

Kérelmező bejárata másik utcáról nyílik, így a kamerás adatkezelés nem érintette a Kérelmezőt. A Kérelmezett ezt követően elküldte a Hatóság részére az Ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést, valamint ismételten előadta, hogy megszüntette a kamerarendszer működtetését. (13) A Hatóság a NAIH-837-16/2023 ügyiratszámú végzésében megkereste a Jegyzőt, hogy folytasson le helyszíni szemlét az Ingatlanon. A Jegyző a Hatóság felhívásának 2023. október 20-án tett eleget. A Kérelmezett a helyszíni szemle idején nem tartózkodott az Ingatlanban, ugyanakkor a Kérelmező és […] albérlő igen, akik arról nyilatkoztak, hogy a rendszer szétkapcsolásával megszüntették a kamera működtetését, a Kérelmezett pedig magukat a kamerákat is leszerelte. A Jegyző 2023. október 27ére beidézte a Kérelmezettet nyilatkozattételre, amely során a Kérelmezett megerősítette, hogy a kamerák működtetése a virágai és az Ingatlan védelme miatt volt indokolt. A Kérelmezettnek már nincs szüksége a kamerákra, ezért a beltéri egységet az Ingatlan albérlői 2023. július 1. után szétkapcsolták, 2023. október 9-én pedig a kamerarendszer külső része is eltávolításra került. A Jegyző a helyszíni szemlén szintén megállapította, hogy az Ingatlanon már nem találhatóak kamerák, csak kamerás adatkezelésre figyelmeztető piktogramok. A Jegyző a Hatóság által a NAIH-837- 18/2023 ügyiratszámon iktatott levelével, valamint az ahhoz csatolt 05/2222-2/2023 és 05/2222- 4/2023 ügyiratszámú jegyzőkönyvekkel és fényképfelvételekkel támasztotta alá ezen nyilatkozatát. (14) A rendelkezésre álló bizonyítékok (az ügyfelek nyilatkozatai, valamint az adatvédelmi hatósági eljárás folyamán bemutatott adásvételi szerződések) alapján az Ingatlan a Kérelmező, a Kérelmezett, valamint további személyek közös tulajdonában van.

## II I . A lka lmazo tt jo gszabályi rendelke zések

(15) Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján e rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. (16) Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint az általános adatvédelmi rendelet nem alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, ha azt természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik. (17) Az általános adatvédelmi rendelet (18) preambulumbekezdése szerint a GDPR nem alkalmazandó a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, amely így semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe. Személyes vagy otthoni tevékenységnek minősül például a levelezés, a címtárolás, valamint az említett személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon törté ő kapcsolattartás és online tevékenységek. A GDPR-t kell alkalmazni azonban azokra az adatkezelőkre és adatfeldolgozókra, akik a személyes adatok ilyen személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezeléséhez az eszközöket biztosítják. (18) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. (19) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja szerint adatkezelésnek minősül a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés. (20) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján adatkezelőnek minősül az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja. (21) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre. (22) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 2. § (2) bekezdése alapján személyes adatoknak a GDPR hatálya alá tartozó kezelésére az általános adatvédelmi rendeletet az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (23) Az Infotv. 60. § (1)-(2) bekezdései szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be. (24) Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése alapján az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet. (25) Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel. (26) Az Ákr. 47. § (1) bekezdés c) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha az eljárás okafogyottá vált. (27) Az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja alapján ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, akkor az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. (28) Az Infotv. 60/A. § (1) bekezdése szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő százötven nap, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. (29) Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja (30) Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit. (31) Az Infotv. 38. § (2) bekezdése alapján a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. (32) Az Infotv. 60/A. § (1) bekezdése értelmében az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő százötven nap, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

## IV. D öntés

## IV.1. Az adatkezelő személye

(33) A GDPR 4. cikk 1. pontja alapján az érintett képmása személyes adatnak, az az alapján azonosított vagy azonosítható személy érintettnek minősül, valamint a GDPR 4. cikk 2. pontja szerinti adatkezelésnek tekinthető ezen felvételek készítése. Ebből következően a Kérelmező érintettnek minősíthető az adatkezelés során, mivel a róla készült, Ingatlanra felszerelt két kamera által rögzített felvételeken azonosíthatóvá válhat a képmása alapján.

(34) A GDPR 4. cikk 7. pontja alapján a kamerával felvételeket készítő személy adatkezelőnek minősül. A kamerák felszereléséről a Kérelmezett önállóan döntött annak céljait és eszközeit meghatározva, emellett a felszerelést és a működtetést is önállóan eszközölte a Kérelmezett, így ő minősíthető adatkezelőnek jelen ügyben.

## IV.2. A kamerás adatkezelésről általánosságban

(35) A kamerák/kamerarendszerek alkalmazása – azok elhelyezése és látószögük beállítása alapján alkalmasak lehetnek arra, hogy más magánterületét, vagy a közterületet is megfigyeljék, más ingatlanához kapcsolódó felvételeket készítsenek, mely sértheti a kamerával megfigyelt személyek személyhez fűződő jogait, magánszféráját. (36) Magánszemély által üzemeltetett kamera/kamerarendszer által folytatott adatkezelés akkor tartozik a

GDPR hatálya alá, ha nem minősül háztartási adatkezelésnek, azaz, ha az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdés c) pontjában foglalt kivétel nem alkalmazható rá. Az ebben a jogszabályi rendelkezésben hivatkozott személyes vagy otthoni tevékenységre a (18) preambulumbekezdés szolgáltat példákat, így ilyennek minősül a levelezés, a címtárolás, személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon történő kapcsolattartás, és más online tevékenységek. Fontos azonban kiemelni, hogy – amint azt az Európai Unió Bírósága az úgynevezett Rynes-ítéletben2 megállapította - a magáncélú adatkezelésekre vonatkozó kivételszabályt szűken kell értelmezni. Ezen ítélet értelmében a kamerás megfigyelés – abban a részében, amennyiben az a tulajdonán kívül eső területen tartózkodó személyekre is kiterjed – nem esik az említett kitétel alá. (37) Ezt a gyakorlatot tartotta fenn az Európai Adatvédelmi Testület által kiadott 3/2019-es iránymutatás is. Ezen iránymutatás 3.1.2. fejezetének 27. bekezdése amellett, hogy megállapítja, hogy általánosságban a saját tulajdonú terület megfigyelése céljából kialakított kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása a terület határáig terjedhet, elismeri, hogy kivételes esetben felmerülhet olyan helyzet, hogy a kamerás megfigyelés terjedelme nem szűkíthető le a saját tulajdonú területen belülre, mivel ilyen módon az nem biztosítana kellően hatékony védelmet. Megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések (például a megfigyelés céljának szempontjából nem releváns terület kitakarása vagy a megfigyelt rész informatikai eszközökkel történő szűrése) alkalmazása mellett az adatkezelő kivételesen jogosult lehet kiterjeszteni a kamerás megfigyelést minimális mértékben a saját tulajdonú terület közvetlen környezetére is. (38) Ugyanakkor abban az esetben, ha a magánszemély nem alkalmaz a közterületet vagy a kamera látóterébe eső más magánterületét kitakaró megoldásokat, vagy aki célirányosan a közterületet, vagy más magánterületét megfigyelő kamerarendszert üzemeltet, már adatkezelővé válik, továbbá tevékenysége nem minősül magáncélú adatkezelésnek, így tehát alkalmaznia kell az általános adatvédelmi rendelet adatkezelők számára meghatározott valamennyi előírását. Maszkolás alkalmazásával tehát szűkíthető a kamera által megfigyelt terület arra a területre, amely az adatkezelő birtokában van. Amennyiben azonban a kamerák látószöge a kamerás megfigyelőrendszerrel adatkezelést végző személy magánszféráján kívülre – például közterületre, társasház közös tulajdonában álló területre, vagy más harmadik személy tulajdonában álló területre – irányul, úgy nem tekinthető a fenti kivétel alá tartozó „személyes, illetve otthoni” tevékenységnek. Emiatt az adott adatkezelési tevékenység az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik, amelyhez így többek között – érvényesülniük kell az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk szerinti alapelveknek, és amelyhez az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke szerinti, megfelelő jogalap szükséges.

## IV.3. A Hatóság döntése az adatkezelés jogszerűségéről

2 C 212/13. számú ügy - http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=160561&doclang=HU (39) A magánszemélyek által üzemeltetett kamera megfelelő jogalap hiányában tehát kizárólag a saját tulajdonban álló területet figyelheti meg, így annak látószöge nem irányulhat más tulajdonában álló magánterületre és a közterületre. A kamera látószögének beállításánál törekedni kell arra, hogy az ne terjedjen túl a saját használatú terület határain, illetve arra, hogy az ott elhaladók magánszférája ne sérüljön. Amennyiben a látószöget nem lehet teljes mértékben a saját használatú területre irányítani és az túlnyúlik más magánterületére vagy közterületre, a kamerát maszkolási funkcióval kell ellátni és a kérdéses területet ki kell takarni, vagy megfelelő jogalap alkalmazásával meg kell teremteni a jogszerű adatkezelés feltételeit. (40) A felderített tényállás alapján a Kérelmezett az Ingatlan utca felőli homlokzatára felszerelt kamerával megfigyelte a közterületet, így ez a kamerás adatkezelés csak megfelelő jogalap fennálltával lenne jogszerű az előbbiek okán. A Hatóság emellett megállapította, hogy a másik kamera pedig az Ingatlan udvarát figyelte, amely a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján közös tulajdonban áll, így ezt az adatkezelést szintén csak megfelelő jogalap megléte esetén lehet jogszerűen folytatni. (41) A jelen ügyben bemutatott kamerás adatkezelésre jellemzően a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek szolgáltathat megfelelő jogalapot. Ennek keretében érdekmérlegelést kell végeznie az adatkezelőnek annak igazolására, hogy az adatkezelő érdekei elsőbbséget élveznek az érintettek érdekeivel, jogaival szemben. A Kérelmezett által megjelölt cél elérésére potenciálisan alkalmas lehet a kamerás megfigyelés; ugyanakkor figyelembe kell venni ezen adatkezelés szükségességét és arányosságát is, amellyel összefüggésben a Hatóság nem a közterületre és az Ingatlan közös tulajdonban álló területére irányulóan folytatott kamerás adatkezelést tartja az egyetlen alkalmas eszköznek az Ingatlanon található vagyon megvédésére. Emellett a Hatóság az arányosság követelményének szempontjából sem tartja megfelelőnek az adatkezelést a két kamera vonatkozásában. Ilyen módon megvalósuló állandó, mindenkire korlátozás nélkül kiterjedő adatkezelés aránytalan az Ingatlanon jelen lévő, a kamerák látóterébe belépő tulajdonostársak és további érintettek, valamint a járdán, mint közterületen elhaladó érintettek személyes adatainak védelméhez fűződő érdekével összevetve. (42) A felvételek alapján megállapítható, hogy a Kérelmezett ugyan alkalmazott maszkolást mindkét kamera felvételén, azonban nem megfelelő módon/mértékben, ugyanis ezen megoldással nem került kitakarásra valamennyi, megfelelő jogalap nélkül jogszerűen meg nem figyelhető terület, mivel az Ingatlan udvarát és a közterületen elhelyezkedő járdát továbbra is megfigyelték a kamerák. (43) A fentebb kifejtettekből következően a Kérelmező kérelmére megállapította a Hatóság határozatában, hogy a Kérelmezett a közös tulajdonban levő Ingatlannak és a közterületnek a megfigyelésével megsértette a GDPR 6. cikk (1) bekezdését, ugyanis a Kérelmező és a közterületen tartózkodó érintettek személyes adatait megfelelő jogalap nélkül kezelte.

## IV.4. A Hatóság döntése a jogsértéstől történő eltiltásra vonatkozó kérelemről

(44) A Kérelmező kérelmében arra kérte a Hatóságot, hogy kötelezze a Kérelmezettet a jogsértéstől való eltiltásra. (45) A személyes adatok kezelésének jövőre vonatkozó megtiltása vonatkozásában a Hatóság megállapította, hogy az egy bizonytalan jövőbeli eseményre irányuló kérelem, amely vonatkozásában sem a jövőben kezelni kívánt adatok köre, sem azok jogalapja nem határozható meg, így nem zárható ki az sem, hogy azok kezelésére megfelelő jogalappal, jogszerűen kerülne sor, mint ahogy nem mondható ki, hogy arra jogsértő módon, jogalap nélkül kerülne sor. Ezért ennek megtiltása nem képezheti hatósági eljárás tárgyát, erre vonatkozóan nem hozható megalapozott döntés. (46) Fentiekre tekintettel a Hatóság a Kérelmező ezen kérelmét elutasította határozatában.

## IV.5. A Hatóság döntése a bírság kiszabására irányuló kérelemről

(47) A Kérelmező a kérelmében bírság kiszabását is kérte a Kérelmezettre jogsértő adatkezelése okán.

(48) A bírság kiszabása a Kérelmező jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem érinti, számára a Hatóság ilyen döntése jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztet, ebből kifolyólag ezen – a közérdek érvényesítésének körébe eső - jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében a Kérelmező nem minősül ügyfélnek az Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján. Mivel ez a kérelem továbbá az Ákr. 35. § (1) bekezdésének sem felel meg, e vonatkozásban kérelem benyújtásának nincs helye, a beadvány ezen része kérelemként nem értelmezhető. (49) A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezett jogsértése miatt adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság a GDPR 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv.75/A. §-a alapján hivatalból mérlegelte az ügy összes körülményét és megállapította, hogy a jelen eljárásban bírság kiszabása nem szükséges a Kérelmezett első alkalommal történt jogsértése okán. (50) Mindezek alapján a Hatóság elutasította a Kérelmezőnek a bírság kiszabására vonatkozó kérelmét határozatában.

## IV.6. A Hatóság döntése a kamerák leszereltetésére irányuló kérelemről

(51) A Kérelmező kérelmében arra kérte a Hatóságot, hogy szereltesse le a vizsgált kamerákat.

(52) A Kérelmezett nyilatkozatai, valamint a Jegyző által lefolytatott helyszíni szemle iratanyaga alapján a

Hatóság megállapította, hogy az Ingatlan területén már nem üzemelnek kamerák, azok leszerelésre kerültek és az azt működtető központi egység is szét lett kapcsolva. (53) Az előbbiekből következően az adatvédelmi hatósági eljárás okafogyottá vált a Kérelmező ezen kérelme vonatkozásában, ezért a Hatóság azt végzésében megszüntette e kérelem tekintetében az Ákr. 47. § (1) bekezdés c) pontja alapján.

## V. Jogkövetkezmények

(54) A Kérelmező kérelmére megállapította a Hatóság, hogy a Kérelmezett az Ingatlan udvarának és a közterület megfigyelésével megsértette a GDPR 6. cikk (1) bekezdését, ugyanis a Kérelmező és a közterületen tartózkodó érintettek személyes adatait megfelelő jogalap nélkül kezelte, a GDPR 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján pedig elmarasztalta a Hatóság a Kérelmezettet. (55) A Hatóság határozatában a Kérelmezőnek a bírság kiszabására, valamint a jogsértéstől történő eltiltásra irányuló kérelmeit elutasította. (56) A Hatóság végzésében az adatvédelmi hatósági eljárást a kamerák leszereltetésére irányuló kérelem vonatkozásában az Ákr. 47. § (1) bekezdés c) pontja alapján megszüntette.

## VI. Egyéb kérdések

(57) A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. (58) Az Ákr. 112. § (1) bekezdése, a 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak. (59) Az Ákr. 112. § (2) bekezdés d) pontja, a 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a végzéssel szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

(60) A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pontjának aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. (61) A Kp. 124. § (2) bekezdés c) pontja alapján a bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el az eljárást megszüntető döntésével kapcsolatos perben. A Kp. 124. § (5) bekezdése szerint az egyszerűsített pert a bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. (62) A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelező a jogi képviselet a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozó perben. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. (63) A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. (64) A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. (65) A Hatóság túllépte az Infotv. 60/A.§ (1) bekezdése szerinti ügyintézési határidőt, ezért 10.000 Ft, azaz tízezer forint illeti meg a Kérelmezőt – választása szerint – bankszámlára utalással vagy postai utalvánnyal az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

Kelt: Budapest, az elektronikus aláírás és időbélyeg szerint

Dr. habil. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár