Пульс · Документы · Венгрия · Суды Венгрии — анонимизированные решения
Дебреценский окружной суд: фиктивное указание адреса проживания
Debreceni Törvényszék — K.701529/2025/30
A Debreceni Törvényszék
Í t é l e t
Az ügy száma: 8.K.701.529/2025.
A bíró: Dr. Bodnár József
A felperes: név cím1.
A felperes képviselője: név1 ügyvéd cím2.
Az alperes: alperes1 hivatala székhely.
Az alperesi képviselője: név2 kamarai jogtanácsos székhely.
A per tárgya: lakcímfiktiválás
Rendelkező rész
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 35.000.- Ft (azaz harmincötezer forint) perköltséget.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60. napon belül fizessen be 30.000.- Ft (azaz harmincezer forint) eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára.
Az illeték befizetése során közleményként fel kell tüntetni: - az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, - a bírósági ügyszámot és - a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. Ha a felhívásnak a megjelölt határidőben nem tesz eleget, az illeték behajtására és megfizetésére az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit és az adóigazgatási eljárásokra irányuló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Perorvoslati rész
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s Tényállás
[1] A bíróság a felek előadása, az eljárás során meghallgatott tanú1 Tanú (a továbbiakban: tanú), valamint az eljárás során a bíróság rendelkezésére bocsátott iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
[2] Az alperes számú számú határozatával a felperes által előterjesztett, a cím3. szám alatti ingatlan tekintetében a lakcímfiktiválás visszavonása iránti kérelmet elutasította.
[3] A tanú és a felperes dátum. napjától határozatlan időre bérleti szerződést kötött a cím3. szám alatti lakás vonatkozásában. A szerződés dátuma szerint a szerződés megkötésére dátum1. napján került sor. A felperes a tanú részére bérleti díjat fizetett. 2015. körül a felperes és a tanú barátok lettek, és a tanú a felperes bérleti díját elengedte. A becsatolt iratokból megállapíthatóan a tanú dátum2. napján kérelmet terjesztett elő az alperesnél, és kérte a felperes, mint albérlő lakcímének fiktiválását, mivel a felperes lakcímadata nem valós, mert a felperes dátum3. napján a cím5. számú lakásból saját akaratából eltávozott, ingóságait a költözéskor maradéktalanul magával vitte és a felperes tartózkodási helye nem ismert. A kérelmen lakcím fiktiválása vonatkozásában csak és kizárólag a felperes neve volt feltüntetve. Az alperes dátum4. napján kelt számú1. számú határozatával a tanú, mint a cím3. szám alatti ingatlan résztulajdonosa kérelmének helyt adott, és a felperes cím3. szám alatt nyilvántartott lakóhelyét fiktívvé nyilvánította. A határozatot a tanú részére dátum5. napján szabályszerűen kézbesítették, a felperes részére kézbesíteni kívánt határozat tértivevénye a cím4 szám alatti címről, az alperes részére „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. A visszaküldés kelte dátum6. napja.
[4] A fenti előzmények után a felperes dátum7. napján kelt kérelmet terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy kéri a lakcímnyilvántartásban történt téves fiktiválás visszavonását, valamint az érintett időszakban fennálló lakcíme hivatalos helyreállítását. A felperes előadta, hogy dátum8. napján egy másik hivatalos eljárás során szembesült azzal, hogy időtartam. napja között nem rendelkezett bejelentett lakcímmel, mivel a cím6. szám alatti lakcíme fiktiválás okán törlésre került, hivatkozott arra, hogy ő erről semmilyen hivatalos értesítést nem kapott. A felperes hivatkozott arra, hogy időtartam1 között folyamatosan életvitelszerűen élt kezdetben egyetemi hallgatóként, később pedig orvosként dolgozva településen és a közelebbi városokban. A lakcímet bejelentette és érvényes lakcímkártyával rendelkezett, amely az EK letelepedési engedélye alapján került kiállításra. Az ingatlanban személyes tárgyai, könyvek, háztartási gépek, bőröndök a helyszínen voltak és postai küldeményeit – beleértve a leveleket és a csekkeket is – ebben az időszakban oda kapta meg.
[5] A felperes kérte, hogy amennyiben a fiktiválás hivatalosan megtörtént, úgy kérni szeretné annak bemutatását, hogy őt milyen módon értesítették erről, ugyanis ő semmilyen formában nem kapott erről szóló értesítést. A felperes kérte a fiktiválás alapjául szolgáló döntés részére hivatalos formában történő megküldését, kérte a cím6. szám alatti lakcíme időtartamban. napja közötti érvényessége visszaállítását a nyilvántartásban. A felperes hivatkozott a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ára és 6. §-ára, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 88. § (1) bekezdésére.
[6] A tanú dátum9-án kelt előadása szerint, aki a cím3. szám alatti ingatlan volt résztulajdonosa, arról nyilatkozott, hogy a felperes időtartam2. napjáig életvitelszerűen tartózkodott a cím3. szám alatti ingatlanban időtartam3-ig hivatalosan is bejelentett lakcímmel. A tanú arra hivatkozott ezen kérelemben, hogy álláspontja szerint időtartam4. napjáig történt lakcímtörlés nem a tanú szándéka alapján történt. A tanú arra hivatkozott, hogy a kormányablaknál ügyintézés során felhívták a figyelmét arra, hogy több személy lakcíme szerepel az ingatlanban. Ekkor automatikusan a korábbi egyetemi hallgatókra lett hivatkozva, akik még 2010. előtt laktak rövidebb ideig az ingatlanban. Sajnálatos tévedésből azonban a felperes neve is bekerült a törlendő személyek közé annak ellenére, hogy a felperes bejelentett lakcíme és érvényes lakcímkártyája volt a cím3. szám alatti ingatlanban. A tanú ekkor már arra hivatkozott, hogy soha nem állt szándékában a felperes lakcímének a megszüntetése, mivel ténylegesen is ott lakott és bejelentett lakcímként használta az ingatlant.
[7] A tanú a tárgyaláson történt meghallgatása során (8.K.701.529/2025/20. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 6., 7., 8., 9. oldala) azt adta elő, hogy a cím3. szám alatti ingatlannak a résztulajdonosa volt, a másik tulajdonos a nővére. 2019-ben már szerették volna eladni a lakást, végül az eladásra 2021 tavaszán került sor. A felperes a cím3. szám alatti lakásban albérlő volt, ezt követően szívességi lakáshasználati szerződést kötöttek. Miután a felperes elkezdett dolgozni, a felperesnek nem volt szüksége a lakásra, nagyon keveset volt ott, mert elkezdett dolgozni. A feleperes folyamatosan városban, városban1 városban2 dolgozott. Szolgálati lakásokban lakott, gyakorlatilag ezt az életvitelt folytatta, míg végleg el nem költözött. A tanú a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy településen, dátum2. napján kitöltött formanyomtatvány-kérelmet a felperes cím3. szám alatti lakcímének fiktívvé nyilvánításához ő írta alá, azon az ő kézírása szerepel, azt ő töltötte ki, mert ekkor tervezték, hogy szeretne összeköltözni az akkori párjával, tervezték a lakás eladását, ezt jelezték a felperesnek is. A felperes tudott róla, nyugtázta, azonban a lakás eladására nem került sor. A felperes amikor a lakásba visszatért, ott aludhatott, amikor hetente-kéthetente jött. Erre a fiktiválásra azért került sor, mert úgy volt, hogy eladják a lakást. A felperes ezt megelőzően tudott arról, hogy tervezik a lakás eladását. A felperes értesítőjével a tanú a lakcímfiktiválásról nem találkozott. A felperes végül 2020. januárjában vitte el minden egyes dolgát a lakásból.
[8] A tanú a Debreceni Törvényszék 8.K.701.529/2025/20. sorszámú jegyzőkönyv 8. oldalának utolsó bekezdésében úgy nyilatkozott, hogy ő csak azt tudja, hogy a felperes ment dolgozni és máshol volt, nem ebben a lakásban volt. Ahogy elkezdett dolgozni, ez folyamatosan így volt. Az, hogy nem jelezte a felperes részére a tanú, hogy lakcímét fiktiváltatta, az nem volt tudatos. A felperes is mondta, hogy máshová fog költözni. A felperes a tanút 2025. nyarán keresete meg a lakcímfiktiválással kapcsolatban.
[9] A fenti előzmények után került arra sor, hogy az alperes a perbeli számú számú határozattal a felperes cím3. szám alatti ingatlan tekintetében benyújtott kérelmét a lakcímfiktiválás visszavonását elutasította. Az eljárás során megállapításra került, hogy a határozat elírásokat tartalmaz, ezért az alperes számú2 számú határozatával a 2025. dátum18. napján kelt számú számú határozatot módosította.
[10] A módosítást követően az alperes számú3 számú határozatával a dátum10. napján kelt számú4 számú, a cím3. szám alatti ingatlan vonatkozásában a 2019. dátum19. napján rögzített lakcímfiktiválás visszavonása, valamint az eredeti állapot helyreállítása tárgyában hozott módosító határozatot visszavonta.
[11] Az alperes számú5 számú határozatával a felperes kérelmére a 2025. dátum18. napján kelt számú. számú, a felperes cím3. szám alatti ingatlan tárgyában 2019. dátum19. napján rögzített lakcímfiktiválás visszavonásában, valamint az eredeti állapot visszaállításában hozott – határozata rendelkező részének első bekezdését, valamint az indokolási rész első, második, harmadik, negyedik, ötödik és tizenkettedik bekezdését kijavította oly módon, hogy helyesen tüntette fel a felperes nevét.
A felperes keresete, az alperes védiratában foglalt ellenkérelme
[12] A felperes jogi képviselője útján előterjesztett, a kijavított határozatra kiterjesztett kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság elsődlegesen a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (1) bekezdése alapján az alperes kijavított számú. számú határozatát változtassa meg akként, hogy a felperes kérelmének helyt adva a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a felperes lakóhelyeként időtartam4. napjáig cím3. szám kerüljön feltüntetésre.
[13] Másodlagosan – amennyiben az elsődleges kereseti kérelem teljesítésére nincsen mód – az alperes által számú számon kijavított határozatot a Kp. 89. § (1) bekezdés b) pontja alapján semmisítse meg, és kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára.
[14] A felperes kereseti kérelmei a Kp. 38. § (4) bekezdése szerinti, egymással eshetőleges viszonyban álló kereseti kérelmek elbírálásukat a felperes a megjelölt sorrend szerint kérte. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest perköltség megfizetésére, mindösszesen 400.000 forint összegben áfa nélkül.
[15] A felperes tanúk meghallgatását kérte. Kérte tanúként meghallgatni a tanút, továbbá tanúként kérte meghallgatni tanú2t, tanú3et, tanú4, tanú5 (a továbbiakban: további tanúk).
[16] A felperes arra hivatkozott, hogy 2010. szeptembere és 2020. január 30. napja között életvitelszerűen a cím3. szám alatti lakcímen élt. 2020. január 31. napján változtatta meg lakcímét, amikor városre költözött. A felperes, tekintettel arra, hogy több évtizede tanul és él és dolgozik országban, így beadta a magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmet. A felperes ekkor szembesült azzal, hogy 2016. január 1. és 2020. január 30. napja között nem volt bejelentett lakcíme országban a felperes előadása szerint. A lakcím fiktiválása a magyar állampolgársága megszerzését jelentős időre ellehetetleníti. A felperes felvette a kapcsolatot a tanúval, aki biztosított róla, hogy valamilyen adminisztratív hiba okozta lakcímének fiktiválását. A felperes arra hivatkozott, hogy dátum2. napján a tanú által beadott okirat alapján az alperes korábban ugyan jogszerűen döntött lakcíme fiktiválásáról a cím3. szám alatti lakcímmel kapcsolatban, azonban a felperes által becsatolt okiratok és előadott tények alapján egyértelművé vált az alperes számára, hogy időtartamban. napja közötti időszakra meg kell állapítania, hogy a felperes lakcíme cím3.
[17] A felperes hivatkozott arra, hogy az alperesre is vonatkozik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-ában foglalt tényállástisztázási kötelezettség, és az eljárás során felmerült ellentmondások és bizonytalanságok kivizsgálására vonatkozó kötelezettség, amit a felperes álláspontja szerint az alperes nem tartott be, a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem megfelelően értékelte és mérlegelte, ráadásul az indokolási kötelezettségének sem tett maradéktalanul eleget. Indítványozta továbbá az hatóság a dátum14. napján keletkezett, a felperes lakóhelyével kapcsolatban keletkezett iratok beszerzését.
[18] Az alperes védiratában és nyilatkozataiban a kijavított perbeli közigazgatási határozatban foglaltakat változatlanul fenntartotta. Kérte a felperes megalapozatlan keresetének az elutasítását, valamint perköltséget kért. Az alperes arra hivatkozott, hogy a felperes dátum9. napján kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben kérte, hogy a cím3. szám alatti ingatlan vonatkozásában a 2019. dátum19. napján rögzített lakcímfiktiválás kerüljön visszavonásra, valamint a felperes kérte az érintett időszakban fennálló lakcíme hivatalos helyreállítását.
[19] Az alperes arra hivatkozott, hogy korábban dátum2. napján a tanú a cím3. szám alatti ingatlan résztulajdonosa kérelemmel fordult az alpereshez, miszerint a fenti lakcímről fiktiválandó személyként megjelölt felperes ott nyilvántartott lakcímét nyilvánítsa fiktívvé, tekintettel arra, hogy az ingatlanból dátum3. napján saját akaratából a felperes eltávozott, ingóságait a felperes a költözéskor maradéktalanul magával vitte. A tanú, mint kérelmező az általa állított tényeket büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozta, tulajdonjogát földhivatali tulajdoni lappal igazolta.
[20] A személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján az alperes megállapította, hogy a felperes lakóhellyel rendelkezett, a fenti ingatlanban, így feleperes cím3. szám alatti lakóhelyét a 2019. dátum20. napján kelt számú10 számú határozatával, amelyet később kijavított, fiktívvé nyilvánította.
[21] A felperes részére kiküldött számú10 számú határozat postai kézbesítését igazoló tértivevény „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza az alpereshez, a tanú részére kiküldött fenti számú határozatot a tanú dátum5. napján átvette. A számú10 számú határozat ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezés nem érkezett az alperes részére, illetve a kézbesítési vélelem beállt, így a számú10 számú határozat 2019. dátum19. napján jogerőssé vált. A jogerő beálltát követően a fiktiválás ténye a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásban rögzítésre került. Az alperes a rendelkezésére álló számú11 számú ügyirat alapján megállapította, hogy a számú10 számú határozat, amelyben a felperes cím3. szám alatti lakcímének fiktívvé nyilvánításáról döntött a jogszabályi feltételeknek megfelelő, jogszerűen megalapozott döntés volt. A fentiekre tekintettel a felperes kérelmét az alperes 2025. dátum18. napján kelt számú számú határozatával elutasította. A határozatot a felperes 2025. augusztus 4. napján átvette. A felperes jogi képviselője útján a törvényes határidőn belül 2025. szeptember 3. napján kérte a fenti határozat ellen a közigazgatási per lefolytatását.
[22] Az alperes hivatkozott a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 3. § (1) bekezdésére, 26. § (5) bekezdésére, 26. § (5a) bekezdésére, 26. § (5b) bekezdésére, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 35. § (3) bekezdésére, 34. § (3) bekezdésére, 35. § (3a) bekezdésére, Nyvt. 5. § (2) bekezdésére, továbbá hivatkozott az Alkotmánybíróság 46/2003. (X. 16.) AB számú határozatára. Az alperes kifejtette, hogy a bizonyítékként becsatolt csekkek, szerződések, nyilatkozatok nem bizonyítják azt, hogy a felperes ténylegesen az ingatlanban élt, csak azt, hogy a lakcímet használta bizonyos célokra, amennyiben az a mindennapi életben szükségesnek bizonyult. Az alperes álláspontja szerint az akkor hatályos jogszabályok szerint a szállásadó egyértelmű kérelme alapján szabályosan járt el, mikor a lakcímet fiktiválta. A kormányablak ekkor egy regisztratív aktust végzett a tulajdonos kérelme alapján, melynek célja az adatváltozás átvezetése a nyilvántartás hatályosságának fenntartása volt, mely a hatóságoknak az Nyvt. 7. § (1) bekezdésében előírt feladata is egyben. Az alperes hivatkozott arra, hogy a számú10 számú határozata ellen a felperes nem fellebbezett, az jogerőssé vált. A döntés ellen a határidők lejárta okán sem módosításnak, visszavonásnak vagy felügyeleti eljárásnak nincs helye az Ákr. 120. § (1), illetve 121. §-a alapján. A döntés elleni valamennyi közigazgatási úton nyitva álló jogorvoslati lehetőség határideje eltelt, hiszen az Ákr. 97. § (4) bekezdése alapján az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tényét vagy az annak megtagadásáról szóló határozatot az ügyféllel közölték. Mivel az eredeti eljárásban a hatóság nem sértett jogszabályt, a számú számú döntésben helyesen járt el akkor, amikor az alperes elutasító döntést hozott. Az alperes perköltség iránti igényét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségekről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. § (2) bekezdése alapján terjesztette elő.
A bíróság döntése és annak jogi indokai
[23] A Kp. 4. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező (3) bekezdés szerinti cselekmények, vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége.
[24] A Kp. 2. § (4) bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el.
[25] A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
[26] A Kp. 43. § (1) bekezdése szerint a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.
[27] A Kp. 85. § (1) bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja.
[28] A Kp. 85. § (2) bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja.
[29] A Kp. 78. § (4) bekezdése kapcsán a kommentár kifejti: „A Kp. 78. § (4) bekezdése szoros összefüggésben értelmezendő a Kp. 85. § (2) bekezdésével, amely szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja. A bírói gyakorlat szerint a közigazgatási határozat törvényessége csak a meghozatal időpontjában fennálló tényálláshoz viszonyítva volt megítélhető, és e tényállás körébe tartozik az is, amiről a hatóság korábban nem szerzett tudomást. Ennek a szabálynak pozitív hozadéka lehet, hogy a tényállás – felderítés oda került, ahová való: a közigazgatási eljárásba. A Kp. ezen szabályából következően a felperes főszabály szerint csak a megelőző közigazgatási eljárásban már értékelt tényekre, körülményekre hivatkozhat keresetében. A Kúria szerint a bíróság kötelezettsége annak vizsgálata, hogy ezen tények, körülmények értékelése a hatóság részéről jogszerű volt-e vagy sem. A Kúria álláspontja szerint a közigazgatási per, mint bíróság előtti eljárás nem újabb közigazgatási hatósági ügyintézési szint, ezért a feleknek a közigazgatási eljárás során kell mindent megtenniük annak érdekében, hogy a tényállás teljes mértékben tisztázásra kerüljön. Ezt a célt szolgálja a Kp. 78. § (4) bekezdésében annak rögzítése, hogy a megelőző eljárásban nem értékelt tényre főszabályként nem lehet hivatkozni. A közigazgatási szerv részéről a tényállás nem megfelelő tisztázása új bizonyítékokra hivatkozás útján csak szűk körben orvosolható a közigazgatási perben. Egyik ilyen eset az, amikor a félnek az értékelés elmaradása nem róható fel (Kúria Kfv.IV.37.201/2020/6.).
[30] Az Ákr. 5. § (1) bekezdése és az Ákr. 6. § (1) bekezdései alapján az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet. Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Az Ákr. 62. § (1) bekezdése alapján, ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le. Az Ákr. 63. §-a értelmében, ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívja fel.
[31] Az Ákr. ezen rendelkezéséhez fűzött kommentár szerint: „A hatósági döntés ténymegállapítást és jogkövetkeztetést tartalmaz. A ténymegállapítást megelőzi a bizonyítékok vizsgálata és mérlegelésük. A jogkövetkeztetés, jogértelmezés, amely magában foglalja az alkalmazandó jog kiválasztását, a kiválasztott jog alkalmazhatóságának vizsgálatát, valamint a jog alkalmazását a megállapított tényre. A megalapozottság azt jelenti, hogy a tényállás az elbírálás szempontjából lényeges tény vonatkozásában valósághű legyen, és valamennyi lényeges tényre kiterjedő bizonyítás felvétel eredményeként minden olyan lényeges tényt tartalmazzon, aminek következménye a hatóság rendelkezése; megalapozott a hatósági döntés, ha az felderített, iratszerű, hiánytalan és okszerű.”
[32] A bírói gyakorlat következetes álláspontja, hogy a tényállás tisztázása a konkrét jogilag releváns tényeknek, körülményeknek pontos megállapítását, feltárását jelenti. A bizonyítási eljárás célja a döntés szempontjából jelentős tényeknek a megállapítása, vagyis a tényállás tisztázása. A bizonyítási eljárás során a tények megállapítása a hatóság kötelessége, de azok feltárása és bizonyítása a hatóság és az ügyfél együttes tevékenységét igényli. A tényállás tisztázását az eljárási szereplők együttműködési kötelezettségére is alapozza e felfogás. (Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.114/2005/6.).
[33] A tényállás tisztázása és a bizonyítás tehát azokra a tényekre terjed ki, amelyek az adott ügyre vonatkozó közigazgatási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. (Kúria Kfv.II.38.140/2014/8.).
[34] Az Ákr. kommentárja szerint: „A megalapozottság azt jelenti, hogy a tényállás az elbírálás szempontjából lényeges tény vonatkozásában valósághű legyen és valamennyi lényeges tényre kiterjedő bizonyítás felvétel eredményeként minden olyan lényeges tényt tartalmazzon, aminek következménye a hatóság rendelkezése; megalapozott a hatósági döntés, ha az felderített, iratszerű, hiánytalan és okszerű. A megalapozottság tehát a döntés ténybeli alaposságára utal.”
[35] Az Ákr. 81. § (1) bekezdése alapján a döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot, a zártan kezelt és védett adatok kivételével, a rendelkező részt – a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel - , továbbá a teljes eljárásra történő áttérés esetén az áttérés okára, a megismerhetetlenné tett, zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.
[36] Az Ákr. fentebb idézett 81. § (1) bekezdéséhez fűzött kommentár szerint: „A határozat harmadik fő eleme a határozat indokolása. Az indokolás célja az érdemi döntés ténybeli és jogi megalapozása. Abban az esetben azonban, ha az indokolásból nem állapítható meg a döntés jogszerűsége, akkor a határozat nem alkalmas érdemi felülvizsgálatra.” (Kúria Kfv.V.35.706/2013/12.).
[37] Az Ákr. ezen rendelkezéséhez fűzött kommentár értelmében: „Az Ákr.-ben is irányadó a bírói gyakorlat által megfogalmazott azon elvi kiindulópontok, hogy az alakszerű határozatra vonatkozó szabályozás azt hivatott biztosítani, hogy az ügyfél teljes képet kapjon arról, hogy a hatóság eljárása során milyen tényeket tárt fel, melyeket vett figyelembe és mellőzött állásfoglalásának kialakítása során és milyen jogszabályi rendelkezések mentén döntött. A határozat, végzés tartalmi megfelelősége tehát annak a garanciája, hogy az abban foglalt döntés utóbb is ellenőrizhetővé válik, helyessége, jogszerűsége ez alapján elbírálható. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében a közigazgatási határozatok tekintetében megfogalmazott indokolási kötelezettség tehát minimális garancia arra nézve, hogy a tisztességes ügyintézéshez és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülhessen.”
[38] A kommentár szerint: „A hatóságnak olyan határozatot kell hoznia, amely önmagában törvényes, azaz megfelel az anyagi és eljárásjogi szabályoknak, továbbá az ügyfél és a harmadik személy által is közérthető. Az alperes határozatának az indokolása jogsértő, ha a tényállása hiányos, a megállapításai alapját képező tények és bizonyítékok nem találhatóak meg benne, melyből következően nem állapítható meg, hogy a rendelkezésének mi az indoka.”
[39] A Kúria, korábban Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.191/2006/7. szám alatti döntésében kiemelte: Az indokolás alapvető célja, hogy a döntést ténybelileg és jogilag is megalapozza. Az indokolás a hatóság döntésének a magyarázata és érvelése. Szövegezésénél itt is a közérthetőségre, egyszerűségre és mindenki által megérthető módra kell törekedni. Kerülni kell a bürokratikus nyelvezetet. Az indokolás célja az is, hogy informálja, tájékoztassa és meggyőzze az ügyfeleket. Az indokolás akkor jó, ha teljeskörű, és mindenre a döntési folyamat és eljárás minden momentumára kiterjed, és a hatóság érvelésének logikája nyomon követhető.
[40] A Kúria Kfv.II.37.705/2020/4. sorszámú végzésében rámutatott, hogy az Alaptörvény 28. cikke a jogalkalmazó számára kötelezővé teszi, hogy a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék. Az Alaptörvény 28. cikke szerint a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására, vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
[41] A Kúria Kfv.IV.35.480/2014/8. számú eseti döntésében rámutatott arra, hogy az Alaptörvény 28. cikke nem hatalmazza fel a bíróságokat arra, hogy közigazgatási perben úgy helyezzenek hatályon kívül közigazgatási határozatot, hogy konkrét eljárási, vagy anyagi jogszabálysértést nem állapítanak meg, de arra sem, hogy jogszabályi rendelkezés alkalmazását mellőzzék. A bíróságoknak a közigazgatási perek során követniük kell az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b) pontját.
[42] Az Alkotmánybíróság 46/2003. (X. 16.) AB határozatában rámutatott, hogy „A jogok és jogos érdekek hatékony érvényesítése, és ebből következően az igazságszolgáltatás és a közigazgatás kiszámítható működése azt igényli, hogy kivételes esetekben a kézbesítés eredménytelensége esetén is feltételezni lehessen a hivatalos iratok közlését, illetve ezzel kapcsolatban azt, hogy a közölt határozatok jogerőssé válhatnak. Ez pedig nem függhet adott esetben attól, hogy a határozat címzettje képes-e vagy hajlandó-e átvenni a határozatot. A kézbesítés megtörténtétére, megkísérlésére vonatkozó vélelem létét és a lehetséges jogkövetkezmények alkalmazhatóságát a jogbiztonság, illetve az eljárást kezdeményező személyek jogai védelme is megköveteli.”.
[43] A Kp. 78. § (1) bekezdése szerint a bizonyításra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[44] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 266. § (1) bekezdése szerint a bíróság az ellenérdekű fél által beismert, a felek által egyezően előadott, az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatott vagy e törvény értelmében nem vitatottnak tekintendő tényállítást valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.
[45] A felperes keresetében annak második pontjának első bekezdésében úgy nyilatkozott, hogy a dátum2. napján a tanú által beadott okirat alapján az eljáró hatóság, az alperes korábban jogszerűen döntött a felperes lakcímének fiktiválásáról.
[46] A felek között nem volt vitás, hogy a tanú dátum2-ei kérelme alapján az alperes 2019-ben jogszerű döntést hozott a felperes lakcímének fiktiválásáról a tanú által előadottak alapján. A tanú a felperes lakcíménének fiktiválásáról szóló határozatot 2019-ben átvette, így tudomást szerzett arról, hogy kinek a lakcímét fiktiválták, tudomást szerzett arról, hogy a felperes lakcímét fiktiválták. A tanú ezzel kapcsolatban semmilyen intézkedést nem tett, jogorvoslattal nem élt, a felperest erről nem tájékoztatta. A felperes és a tanú egyezően adta elő, hogy a tanú a felperes ingóságait tárolta, ezt követően a perbeli ingatlanban. A felperes különböző helyeken dolgozott és ott szolgálati lakásokban lakott. A bíróság részére becsatolásra került hatóság1 iratai sem igazolják, hogy a felperes lakcímének fiktiválását követően a perbeli ingatlanban lakott életvitelszerűen. A bíróság részére becsatolásra került a felperes és a tanú által a perbeli lakással kapcsolatos jogviszony megszüntető okirat, azonban ez sem igazolja, hogy a felperes a perbeli ingatlanban lakcímének fiktiválását követően életvitelszerűen lakott.
[47] A felperes a keresetben arra hivatkozott, hogy az alperes megsértette a Ket. 50. §-ában foglalt rendelkezéseket.
[48] A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény a Ket. 2017. december 31. napjáig volt hatályban, a perben hivatkozott valamennyi közigazgatási döntés vonatkozásában a Ket. már nem volt hatályban, ezért azt nem sérthette meg az alperes.
[49] A perbeli közigazgatási eljárás a felperes kérelmére indult. A Kp. 78. §-a és a Kp. 79. §-a alapján a felperesnek kellett a jelen perbeli kérelmével kapcsolatban indokait és bizonyítékait előterjesztenie. A perbeli időszakban hatályos Nytv. 3. § (1) bekezdése szerint a nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak az e törvényben meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja.
[50] Az Nytv. 5. § E törvény alkalmazása során:
(2) A polgár lakóhelye: annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.
(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).
[51] Az Nytv. 26. § (1) bekezdése szerint Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles lakóhelyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A tartózkodási hely címe bejelenthető (a lakó-, illetve a tartózkodási hely bejelentése a továbbiakban együtt: lakcím bejelentés), vagy a 26/A. §-ban meghatározottak szerint valamely jogosultság feltételeként bejelentendő. Ha a lakcímbejelentésre költözéssel összefüggésben kerül sor, a bejelentést a beköltözéstől vagy a kiköltözéstől számított 3 munkanapon belül kell megtenni.
[52] Az Nytv. 26. § (5) bekezdése szerint a lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották. [53] Az Nytv. 26. § (5b) bekezdése szerint ellenkező bizonyításig a szállásadó irásbeli nyilatkozata igazolja, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós.
[54] A Korm. rendelet 35. § (3) bekezdése alapján, a szállásadó Nytv. 26. § (5b) bekezdésében meghatározott nyilatkozata esetén – ellenkező okirati bizonyítás hiányában – a jegyző, illetve a járási hivatal a 34. § (3) bekezdése szerint jár el. A jegyző, illetve a járási hivatal a szállásadó tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.
[55] Az Nytv. 3. § (1) bekezdése alapján figyelemmel a Korm. rendeletben foglaltakra az alperes megalapozottan utasította el kijavított határozatával a felperes kérelmét. A felperesnek sem a közigazgatási eljárás során, sem a bírósági eljárás során nem sikerült bizonyítania, hogy a perbeli lakcímen tartózkodott a fiktiválást követően.
[56] A bíróság további tanúk meghallgatásával a bizonyítási eljárás továbbfejlesztését szükségtelennek tartotta figyelemmel arra, hogy a felperes által hivatkozott tanúk a perbeli lakcímen nem tartózkodtak folyamatosan. Az, hogy ott időnként a felperes megjelent nem igazolja, hogy ez volt a lakcíme, figyelemmel a bírósági eljárás során meghallgatott tanú nyilatkozatára, mely szerint a felperes időnként jelent meg a perbeli lakcímen, egyébként más városokban dolgozott és lakott.
[57] Az alperes a perbeli kijavított közigazgatási határozattal egyértelműen, részletesen, világosan és tömören indokolta döntését. A bíróság a fentiekre tekintettel a felperes megalapozatlan keresetét a Kp. 88. § (1) bekezdése alapján elutasította.
Záró rész
[58] A bíróság a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 87. § (2) bekezdésére tekintettel kötelezte a pervesztes felperest perköltség megfizetésére az alperes részére a minimális összegben az IM rendelet 3. § (2) bekezdése alapján figyelemmel Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 69. § (4) bekezdésére.
[59] A bíróság a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előzetesen le nem rótt illeték megfizetésére kötelezte a pervesztes felperest a Pp. 102. § (1) bekezdése alapján, annak összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdésére figyelemmel határozta meg tekintettel az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontjára, az Itv. 59. § (1) bekezdésére, az Itv. 78. § (4) bekezdésére, a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. § (2) bekezdésére.
[60] Ez ellen az ítélet ellen a Kp. 99. § (1) bekezdése szerint – megengedő törvényi felhatalmazás hiányában – fellebbezésnek nincs helye, ezért ez az ítélet a mai napon jogerős.
Debrecen, 2026. október 1.
Dr. Bodnár József s. k. bíró
Перевод на русский: GigaChat-2, 29.10.2026. Машинный перевод, вычитывается редакцией.
Реквизиты
| Страна | Венгрия |
| Орган | Суды Венгрии — анонимизированные решения |
| Вид | судебное решение |
| Язык | hu |
| Дата документа | — |
| Объём | 35 240 знаков |
| Редакций | 1 |
| Впервые увидели | 2026-10-29 |
| Проверен | 2026-11-16 03:10 |
| full_text_url | https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=Debreceni+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=K.701529%2F2025%2F30&azonosito=9de14c01-8d40-4e2d-bcc0-3f72b4e2957c |
Темы
Почему документ в базе
Отбор сработал на этих совпадениях, суммарный вес 6.
-
személy adat
текст
Персональные данные
…özötti érvényessége visszaállítását a nyilvántartásban. a felperes hivatkozott a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi lxvi. törvény 5. §-ára és 6. §-ára, valam…
-
személy adat
текст
Персональные данные
…számú. számú határozatát változtassa meg akként, hogy a felperes kérelmének helyt adva a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a felperes lakóhelyeként időtartam4. napjáig cím3. szám kerülj…
-
személy adat
текст
Персональные данные
…sége tudatában nyilatkozta, tulajdonjogát földhivatali tulajdoni lappal igazolta. [20] a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján az alperes megállapította, hogy a felperes lakóhellyel re…
-
személy adat
текст
Персональные данные
…dátum19. napján jogerőssé vált. a jogerő beálltát követően a fiktiválás ténye a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásban rögzítésre került. az alperes a rendelkezésére álló számú11 sz…
-
személy adat
текст
Персональные данные
…atározat ellen a közigazgatási per lefolytatását. [22] az alperes hivatkozott a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi lxvi. törvény (a továbbiakban: nytv.) 3.…
-
személy adat
текст
Персональные данные
…6. § (5) bekezdésére, 26. § (5a) bekezdésére, 26. § (5b) bekezdésére, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi lxvi. törvény végrehajtásáról szóló 146/1…
Аннотация
Суд рассмотрел иск гражданина о признании недействительным фиктивного указания адреса проживания, установленного оператором недвижимости. Суд установил, что истец не представил достаточных доказательств постоянного проживания по указанному адресу после введения фиктивности. В результате иск отклонен, с истца взысканы судебные издержки и штраф за несвоевременную уплату судебных расходов.
Редакции документа
| Редакция | Загружена | Формат | Объём | |
|---|---|---|---|---|
| Редакция 1 открыта | 2026-10-29 02:21 | docx | 35 240 зн. | txt |