Lex Digitales Мониторинг трендов регулирования цифровой экономики

← к документу

Что изменилось

Törléshez való jog megsértése, jogalap nélküli adatkezelés, célhoz kötöttség, adattakarékosság és átláthatóság elvének megsértése · редакция 1 → 2 · зафиксировано 2026-09-17 02:25 · +3 −3 строк

Ügyiratszám: NAIH/2019/4424/15. Tárgy: kérelmet elutasító, hivatalból jogsértést és bírságfizetési kötelezettséget megállapító határozat
b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit;
c)utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét;
c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét;
i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett.
III.1. A Kérelmezők adattörlési kérelme
A Kötelezettnek és a Kérelmezettnek nincs törvényi felhatalmazása a Kérelmezők telefonszám adatainak kezelésére. A Kérelmezők telefonszám adatai kezelésének jogalapja a Kötelezett és a Kérelmezett számára a Kérelmezők 2012.augusztus 15. és a 2014. április 02. napján adott hozzájárulása volt, ezt a Kötelezett és a Kérelmezett is elismerte. Az információs önrendelkezési jog természetéből adódóan az érintetteknek joguk van ahhoz, hogy a hozzájárulásukkal kezelt adatok törlését kérjék. A Kérelmezők 2018.10.10. napján kelt levelükben az kérték, hogy a Kérelmezett a nyilvántartott telefonszámaikat törölje, tehát a telefonszámaik kezeléséhez adott hozzájárulásaikat visszavonták. III.2. Kérelmezett döntési jogosultsága a telefonszámadat kezelése tekintetében A Kötelezett és a Kérelmezett Hatósághoz küldött nyilatkozataik szerint közös adatkezelési tevékenységet folytattak a Kérelmezők által kifogásolt adatkezelés tekintetében. A kérelemmel érintett ügyben a kifogásolt adatkezelés időszakában, tehát a Kérelmezők által benyújtott érintetti kérelem alapján hozott adatkezelői döntés időpontjában a Hatósághoz másolatban továbbított „Közös Adatkezelői Szerződés” még nem létezett, mivel az 2019. január 02. napján kelt. Ennek ellenére a Kötelezett és a Kérelmezett nyilatkozata szerint a szerződés a létrejötte előtti adatkezelési gyakorlatukat tükrözi. A szerződés 6.4. pontja szerint a Kérelmezettnek kötelessége a Kötelezett részére továbbítani az érintetti kérelmeket, csak a Kötelezett írásos hozzájárulása esetén adhat választ a megkeresésre. Az általános adatvédelemi rendelet 26. cikk (3) bekezdés alapján a közös adatkezelői szerződésre vonatkozó megállapodás feltételeitől függetlenül mindegyik adatkezelő vonatkozásában és mindegyik adatkezelővel szemben gyakorolhatja az általános adatvédelmi rendelet szerinti jogait. A Kérelmezett és a Kötelezett nyilatkozatai egyértelműen azt a tényt támasztják alá, hogy Kérelmezők kérelméről nem közösen döntöttek. A Kérelmezett nem rendelkezik jogosultsággal arra vonatkozóan, hogy a közösen használt úgynevezett […] követeléskezelő rendszerből adatokat töröljön, az adattörlésre irányuló érintetti kérelmekről döntsön, illetve a döntéshozatalban részt vegyen. Mindezek alapján az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja szerinti fogalommeghatározás alapján a Kötelezett és a Kérelmezett nem minősülnek együttes/párhuzamos - adatkezelőnek, hanem a Kérelmezett adatfeldolgozó. A Hatóság nem állapított meg olyan,a Kérelmezett által adatfeldolgozóként elkövetett jogsértést, mely az általános adatvédelmi rendeletbe ütközne.
A Kötelezettnek és a Kérelmezettnek nincs törvényi felhatalmazása a Kérelmezők telefonszám adatainak kezelésére. A Kérelmezők telefonszám adatai kezelésének jogalapja a Kötelezett és a Kérelmezett számára a Kérelmezők 2012.augusztus 15. és a 2014. április 02. napján adott hozzájárulása volt, ezt a Kötelezett és a Kérelmezett is elismerte. Az információs önrendelkezési jog természetéből adódóan az érintetteknek joguk van ahhoz, hogy a hozzájárulásukkal kezelt adatok törlését kérjék. A Kérelmezők 2018.10.10. napján kelt levelükben az kérték, hogy a Kérelmezett a nyilvántartott telefonszámaikat törölje, tehát a telefonszámaik kezeléséhez adott hozzájárulásaikat visszavonták. III.2. Kérelmezett döntési jogosultsága a telefonszámadat kezelése tekintetében A Kötelezett és a Kérelmezett Hatósághoz küldött nyilatkozataik szerint közös adatkezelési tevékenységet folytattak a Kérelmezők által kifogásolt adatkezelés tekintetében. A kérelemmel érintett ügyben a kifogásolt adatkezelés időszakában, tehát a Kérelmezők által benyújtott érintetti kérelem alapján hozott adatkezelői döntés időpontjában a Hatósághoz másolatban továbbított „Közös Adatkezelői Szerződés” még nem létezett, mivel az 2019. január 02. napján kelt. Ennek ellenére a Kötelezett és a Kérelmezett nyilatkozata szerint a szerződés a létrejötte előtti adatkezelési gyakorlatukat tükrözi. A szerződés 6.4. pontja szerint a Kérelmezettnek kötelessége a Kötelezett részére továbbítani az érintetti kérelmeket, csak a Kötelezett írásos hozzájárulása esetén adhat választ a megkeresésre. Az általános adatvédelemi rendelet 26. cikk (3) bekezdés alapján a közös adatkezelői szerződésre vonatkozó megállapodás feltételeitől függetlenül mindegyik adatkezelő vonatkozásában és mindegyik adatkezelővel szemben gyakorolhatja az általános adatvédelmi rendelet szerinti jogait. A Kérelmezett és a Kötelezett nyilatkozatai egyértelműen azt a tényt támasztják alá, hogy Kérelmezők kérelméről nem közösen döntöttek. A Kérelmezett nem rendelkezik jogosultsággal arra vonatkozóan, hogy a közösen használt úgynevezett […] követeléskezelő rendszerből adatokat töröljön, az adattörlésre irányuló érintetti kérelmekről döntsön, illetve a döntéshozatalban részt vegyen. Mindezek alapján az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja szerinti fogalommeghatározás alapján a Kötelezett és a Kérelmezett nem minősülnek együttes/párhuzamos - adatkezelőnek, hanem a Kérelmezett adatfeldolgozó. A Hatóság nem állapított meg olyan, a Kérelmezett által adatfeldolgozóként elkövetett jogsértést, mely az általános adatvédelmi rendeletbe ütközne.
A fentiek miatt a Hatóság elutasította a Kérelmezők arra vonatkozó kérelmét, hogy állapítsa meg a Kérelmezett jogellenes adatkezelését és utasítsa a törlési kérelem teljesítésére. III.3.A Kérelmezők érintetti kérelmére küldött válaszlevél és az átláthatóság elve A Kötelezett a Kérelmezetthez érkezett érintetti kérelmet megválaszolta, mely alapján a Kérelmezők telefonszám törlési kérelmét elutasító, 2018. november 08. napján kelt válaszlevelében a Kérelmezőkkel közölte, hogy az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés e) pontjára hivatkozással nem teljesíti a törlési kérelmet, mivel a személyes adatok kezelése jogi igények előterjesztése, érvényesítése, illetve védelme érdekében szükséges, továbbá a Kötelezett az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (4) bekezdésének megfelelően a törlés iránti kérelem elutasítása elleni bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről is adott tájékoztatást.
III.4.2.2. A Hatóság álláspontja szerint az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti jogalap – a szerződéskötést megelőző egyes lépések kivételével – csak akkor alkalmazható, ha az a szerződés teljesítéséhez szükséges, tehát nem lehet kiterjeszteni ezt a jogalapot olyan adatkezelésekre, amelyekre a szerződés érintett általi nemteljesítése miatt előidézett helyzet orvoslása érdekében a szerződő felek rendes együttműködési kötelezettségből fakadó lépéseken túlmutató cselekmények megtételéhez van szükség. A szerződés teljesítése körébe eshetnek még azok a lépések, amikor az adatkezelő, aki a szerződést megkötötte az érintettel tehát aki a szerződésben a másik fél – teljesítési késedelem esetén felszólítja az érintettet a teljesítésre. Azonban az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződéses jogalap már nem vonatkoztatható arra az esetre, ha az engedményes az elmaradt teljesítés miatt az érintettel szembeni követelése végrehajtása érdekében végrehajtási eljárást kezdeményez.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényindokolása szerint a követelések átruházására a tulajdonjog átruházásával azonos logika alapján kerül sor, tehát az engedményezés tulajdonképpen nem más, mint a követelés tulajdonjogának átruházása. Az engedményezéssel a követelés elválik az eredeti jogviszonytól, amelyből az származik, és az engedményes kizárólag a követelés és nem pedig az alapjogviszony vonatkozásában lép az engedményező helyébe. Azáltal, hogy az engedményezéssel a követelés elválik az alapjogviszonytól és az engedményes a követelés jogosultjává válik, a követelés engedményes általi érvényesítése, illetve az ahhoz kapcsolódó adatkezelés, többé már nem azon szerződés teljesítése érdekében történik, amelyből a követelés eredetileg származott, mivel ebben az esetben az engedményesnek nem a saját, hanem az engedményező javára kellene érvényesíteni az engedményezés útján megszerzett követelést. Az engedményezéssel, amennyiben az ellenérték fejében történik, az engedményező kötelezettel szembeni követelése a vételár függvényében teljesen vagy részben megtérül. Az engedményező az ügyféllel szemben fennálló követelésének eladása érdekében más harmadik felet, például követeléskezeléssel foglalkozó céget keres meg, és az ennek érdekében végzett adattovábbítás az engedményező jogos érdekét, nem pedig az alapul fekvő szerződés teljesítését szolgálja, mivel a követelés az engedményezéssel függetlenné válik a szerződéstől.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény indokolása szerint a követelések átruházására a tulajdonjog átruházásával azonos logika alapján kerül sor, tehát az engedményezés tulajdonképpen nem más, mint a követelés tulajdonjogának átruházása. Az engedményezéssel a követelés elválik az eredeti jogviszonytól, amelyből az származik, és az engedményes kizárólag a követelés és nem pedig az alapjogviszony vonatkozásában lép az engedményező helyébe. Azáltal, hogy az engedményezéssel a követelés elválik az alapjogviszonytól és az engedményes a követelés jogosultjává válik, a követelés engedményes általi érvényesítése, illetve az ahhoz kapcsolódó adatkezelés, többé már nem azon szerződés teljesítése érdekében történik, amelyből a követelés eredetileg származott, mivel ebben az esetben az engedményesnek nem a saját, hanem az engedményező javára kellene érvényesíteni az engedményezés útján megszerzett követelést. Az engedményezéssel, amennyiben az ellenérték fejében történik, az engedményező kötelezettel szembeni követelése a vételár függvényében teljesen vagy részben megtérül. Az engedményező az ügyféllel szemben fennálló követelésének eladása érdekében más harmadik felet, például követeléskezeléssel foglalkozó céget keres meg, és az ennek érdekében végzett adattovábbítás az engedményező jogos érdekét, nem pedig az alapul fekvő szerződés teljesítését szolgálja, mivel a követelés az engedményezéssel függetlenné válik a szerződéstől.
A fentiek miatt a Kötelezett által hivatkozott általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja sem fogadható el a Kérelmezők telefonszámadata kezelésének jogalapjaként.
Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár