Что изменилось

Közös Nevező 2018 párt és dr. Gődény György aláírásgyűjtéshez kapcsolódó adatkezelésének jogszerűsége · редакция 1 → 2 · зафиксировано 2026-09-17 02:24 · +6 −6 строк

… 52 строк без изменений …

………………………………………………………………………………………………………… 1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu

9. A Hatóság a) az Ügyfél1-et

## 3.000.000 Ft, azaz hárommillió forint adatvédelmi bírság b) azÜgyfél2-t

## 3.000.000 Ft, azaz hárommillió forint adatvédelmi bírság b) az Ügyfél2-t

… 17 строк без изменений …

## 3.000.000 Ft, azaz hárommillió forint adatvédelmi bírság

Az aláírók megadott adatait „egyelőre” sehol nem használják, és azok nem elérhetőek senki számára és nem publikusak. Az adatkezelési tájékoztatóban az adatkezelés jogalapjai megjelölésnél „az Önnel való kapcsolattartás rendszeressége esetén […]” és „az Önnel való nem rendszeres kapcsolattartás esetén […]” kifejezésekkel kapcsolatban előadta, hogy rendszeres kapcsolattartáson a gyakoribb telefonos vagy e-mailes érintkezést érti, míg a nem rendszeresen azt, ha ritkán vagy egyáltalán nem történik kapcsolattartás, illetve, ha erre külön kérés, utalás vagy kikötés is van. Az adatok tárolásával és az adatbázissal kapcsolatosan a Hatóság által kért formátummal, illetve struktúrával nem rendelkeznek, mivel „a működtető intézi és kezeli ezeket az online technikákat.” Az adattárolás ideje az adatvédelmi tájékoztatóban leírtak szerint történik, általában a hozzájárulás visszavonásáig, míg a tiltó lista adatait a hozzájárulás visszavonásától számított 5 évig kell az esetleges jogi problémák felmerülése miatt megtartani. Az adatkezelési tevékenység nyilvántartásait az adatkezelő vezeti, erről ”nekünk” nincs nyilvántartásunk. Az aláírásgyűjtés során történő adatfeldolgozók igénybevételével kapcsolatosan előadta, hogy „azt az adatkezelő intézi, amiről nekünk nincs információnk.” Az aláírásgyűjtés időtartamával kapcsolatosan előadta, hogy az egyelőre nincs határidőhöz kötve. „Az aláírók kérelmének teljesítésére vonatkozó ügyintézés a működtető illetve az adatkezelő végzi, ehhez kapcsolódó nem rendelkezünk dokumentummal.” I.4.3. A Hatóság a tényállás további tisztázása érdekében – az Ügyfél1 székhelyére, dr. Gődény György, mint az Ügyfél1 párt törvényes képviselőjének a lakcímére és az aláírásgyűjtő íven feltüntetett postafiók címre postázással – újabb megkeresést küldött, amelyben tájékoztatást kért többek között arról, hogy kit ért a korábbi válaszlevelében hivatkozott „adatkezelő”, „üzemeltető adatkezelője” alatt, mivel ezekre a személyekre mint az Ügyfél1-től eltérő személyre, illetve szervezetre utal. A Hatóság tájékoztatást kért továbbá arról is, hogy kit ért az adatbázis „működtetője” alatt. A Hatóság valamennyi címre küldött megkeresése „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. I.4.4. Az Ügyfél2 az adatvédelmi hatósági eljárás keretében a Hatóság megkereséseiben foglalt kérdésekre mint az Ügyfél1-től független személy nyilatkozott, a válaszlevelet is feladóként a neve és lakcíme feltüntetésével küldte, ellentétben a vizsgálati eljárás során küldött válaszlevelével, amelyen feladóként az Ügyfél1 volt feltüntetve. Ezen válaszlevelében az Ügyfél2 akként nyilatkozott, hogy Ügyfél1 működésképtelen, az Ügyfél1 ügyvezetéséről már korábban lemondott, csak szívességből végez, illetve végzett el feladatokat, amelyek a Hatóság által feltett kérdésekhez nem kapcsolódnak. Ezért a Hatóság által feltett kérdésekkel kapcsolatban információkkal nem rendelkezik azon kívül, hogy a nyíregyházi postafiók cím az Ügyfél1-hez köthető, mivel az a részére lett megnyitva. Az Ügyfél2 a nyilatkozata szerint aláírást nem gyűjtött, és az aláírásgyűjtésben nem végzett semmilyen tevékenységet, ezért nem tárol ehhez kapcsolódóan semmit. I.4.5. Az Ügyfél2 – már az Ügyfél1-től független személyként és a válaszlevél borítékján az Ügyfél2 neve és lakcíme „feladóként” történő feltüntetésével – a 2021. július 15-én kelt válaszlevelében előadta továbbá, hogy Ügyfél1 azért is működésképtelen, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága 2019. november 18-án kelt 5339328442 ügyszámú határozatával az adószám törléséről rendelkezett. Ügyfél2 a válaszleveléhez mellékelte az adóhatóság hivatkozott határozata első oldalának másolatát, továbbá egy 2018. április 27-én kelt lemondó nyilatkozatot, amelyben foglaltak szerint lemond a Közös Nevező 2018. szervezet ügyvezetői megbízásáról, és kéri a szervezet tagságától az utódja kijelölését és ennek érdekében egy határozatképes közgyűlés mielőbbi összehívását. Ügyfél2 a Hatóságnak küldött 2021. július 15-én kelt válaszlevelében ehhez kapcsolódóan előadta, hogy mivel határozatképes közgyűlést csak nemrég sikerült összehívni, így lemondása hivatalosan is megtörtént, arra azonban nincs ráhatása, hogy a bíróság a változást mikor fogja átvezetni. Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatosan előadta, hogy azt önkéntesek végezték és szervezték, ebben a tagság nem vett tevőlegesen részt, csak a nevét adta hozzá a szervezet, hogy annak komolyabb súlya legyen. Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban semmilyen döntést nem hoztak, adatokat nem gyűjtöttek és nem is tároltak, és a postafiók megnyitásán kívül másban nem vettek részt. A postafiókhoz hozzáférése feltehetően annak van, akinél a kulcsa van, de ezen személyről nincs információja. Előadta, hogy a Hatóság kérdéseire mást elmondani nem tud, mivel nincsenek információi a gyűjtésről, továbbá „én nem gyűjtöttem aláírást, és az aláírásgyűjtésben sem végeztem semmilyen konkrét tevékenységet, ezért ha újra felteszik a kérdéseiket, akkor sem tudok mást mondani a korábbiakhoz képest.” I.4.6. Figyelemmel arra, hogy az aláírásgyűjtés adatvédelmi tájékoztatójában adatkezelőként megnevezett Ügyfél1 a Hatóság megkereséseiben foglalt felhívás ellenére nem válaszolt, továbbá mivel a Hatóság észlelte, hogy az Ügyfél1 bírósági nyilvántartásban bejegyzett adatai (szervezet megnevezése, székhelye, képviselője) változtak, a Hatóság a döntéshozatalhoz szükségesnek tartotta a tényállás további tisztázását, ezért NAIH-4769-11/2021. számú végzésében kérdésekkel fordult az adatok alapján megváltozott Ügyfél1-hez. Az Ügyfél1 új székhelyére küldött fenti számú végzés 2021. november 11-én „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a Hatósághoz. A Hatóság ezzel egyidejűleg NAIH-4769-12/2021. számú végzésében megkereste az Ügyfél1 nyilvántartását vezető törvényszéket, hogy küldje meg a Hatóság részére az Ügyfél1 2021. szeptember 28. napján nyilvántartásba bejegyzett változásai alapjául szolgáló, a változásbejegyzési eljárás során benyújtott, illetve becsatolt valamennyi dokumentum másolatát, továbbá küldje meg az Ügyfél1 2019. és 2020. évre benyújtott beszámolója másolatát. A Fővárosi Törvényszék a 2021. november 21-én kelt végzésének mellékleteként megküldte a Hatóság részére a változásbejegyzési eljárás alapjául szolgáló dokumentumokat, továbbá tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy sem a 2019. évre, sem a 2020. évre vonatkozóan nem található az Ügyfél1 által benyújtott beszámoló a közhiteles nyilvántartásban. I.4.7. Tekintettel arra, hogy a Hatóság korábbi végzéseiben foglalt kérdésekkel kapcsolatban mind az Ügyfél2, mind az Ügyfél1 hiányosan, illetve egyáltalán nem válaszolt, ezért a Hatóság szükségesnek tartotta a tényállás személyes meghallgatás útján történő tisztázását. A Hatóság ezért 2022. január 6. napjára személyes meghallgatásra idézte Ügyfél2-t, […], mint az Ügyfél1 tagjait, valamint […] az Ügyfél1 jelenlegi képviselőjét. A Hatóság előtt személyes meghallgatáson az idézett személyek közül 2022. január 6. napján […], az Ügyfél1 tagja jelent meg. A meghallgatás során előadta, hogy Ügyfél1-nek jelenleg nem tagja, tagságáról 2021. őszén lemondott. Ennek igazolására a Hatósághoz 2022. január 19. napján érkezett levele mellékleteként másolatban csatolt egy 2021. október 9-én kelt nyilatkozatot, amelyben rögzítettek szerint az Ügyfél1-ben való tagságáról személyes okok miatt lemond. Nyilatkozata szerint az Ügyfél1 támogatói közösségeket gyűjtött, tevékenységet azonban már nem végez. Elmondása szerint Ügyfél1 párt a 2018-as választásokkor indult, tevékenysége az volt, hogy az embereket naponta politikai üzenetekkel próbálták elérni. A választásokat követően Ügyfél1 már nem volt aktív, politikai aktivitását a 2018. évi országgyűlési választásokat követő fél évig folytatta. Ügyfél1 pártnak van egy kb. 40.000 tagú Facebook csoportja, amely még jelenleg is működik, azonban Ügyfél1 számottevő tevékenységet már nem végez. Jelenleg a koronavírussal kapcsolatban folytatnak aktivitást, amely nem kifejezetten politikai jellegű aktivitás, a szimpatizánsi kör kicserélődött, más néven fut, de ugyanúgy Ügyfél2 nevéhez köthető. […] nyilatkozata szerint ő volt a 2018-as választásokkor az alapítója és ügyvezetője az Ügyfél1nek, majd annak vezetését körülbelül 2018 januárjában átengedte Ügyfél2-nek, így ezt követően Ügyfél2 lett a párt ügyvezetője, pénzügyi vezetője, és ő intézte az adminisztrációs tevékenységeket is. […] az aláírásgyűjtéssel kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy arról nem is értesült, nem tudja, hogy elindult-e. Elmondása szerint korábban jelezte a támogatóknak, hogy az aláírásgyűjtés során feltett kérdés olyan kérdés, amely választási eljárási szempontból nem megfelelő. A kapcsolattartás a tagok, támogatói közösségek tagjai között az Ügyfél2 nevéhez köthető Facebook csoportokban zajlik, ezen csoportokban fejezte ki a kérdéssel kapcsolatos ellenvetését. Nyilatkozata szerint az aláírásgyűjtő íveket nem ismeri, az aláírásgyűjtésben nem vett részt, az aláírásgyűjtésről semmilyen formában nem tudott. A Hatóság idézéséből szerzett tudomást arról, hogy aláírásgyűjtés folyamatban van. Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatosan, arról, hogy annak lebonyolítása hogyan zajlott, önkéntesek részt vettek-e, valószínűleg az Ügyfél2 tud beszámolni. Az Ügyfél1 tudomása szerint nem működik, továbbá nincs információja arról, hogy miért lett átnevezve a Közös Nevező 2018 egyesület, miközben a tényleges tevékenységek már a Normális Élet Pártja mögött zajlanak. Az aláírásgyűjtő íven visszaküldési címként megjelölt címről információja nincs, továbbá arról sem, hogy papír alapon érkezett-e bármi a megjelölt címre. Nincs információja, hogy az adatkezelés hogyan zajlik, hogyan használják fel a gyűjtött adatokat, illetve azokhoz ki fér hozzá. Hogy milyen személy, könyvelő, adminisztrátor vesz részt az aláírásgyűjtésben, a szervereknek ki a működtetője, az informatikai háttér biztosításában milyen személyek vesznek részt, arról Ügyfél2-nek lehetnek információi. Az Ügyfél1 levelezési címe, székhelye annak alapításakor […] lakcíme volt, az Ügyfél1 alapításával kapcsolatos iratokat – hivatalos iratok, működéssel kapcsolatos iratok – tartották ezen a címen. Ezen iratokat […] nyilatkozata szerint később a szervezet vezetésével együtt átadta Ügyfél2-nek, ezt követően az Ügyfél2, illetve könyvelője intézte a működéssel kapcsolatos dolgokat. Az Ügyfél1 jelenlegi székhelye elmondása szerint valószínűleg […] lakhelye, arról azonban, hogy […]-nak milyen szerepe van az Ügyfél1 tevékenységében, nincs információja. […] elmondta, hogy az „Egyetértek azzal, hogy védőoltásra senkit ne lehessen kötelezni, és annak hiánya miatt senkit ne lehessen büntetni vagy korlátozni” kérdést korábban népszavazásra javasolták, és az benyújtásra került a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A Hatóság a Nemzeti Választási Iroda weboldalán a megjelölt kérdéssel azonos kérdésben egy népszavazásra történő kezdeményezés benyújtását találta (kezdeményező a Civil Mozgalom Egyesület, székhelye: 1144 Budapest, Füredi utca 60-62. fsz./6.), amely kezdeményezés tárgyában a Nemzeti Választási Bizottság 2020. szeptember 21-én 52/2020. számon hozott határozatot, amelyben a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését elutasította.

I.4.8. A Hatóság figyelemmel arra, hogy […], […] és az Ügyfél2 a Hatóság idézését a kézbesítés két alkalommal történő megkísérlése ellenére sem vették át és a személyes meghallgatáson nem jelentek meg, szükségesnek ítélte eljárási bírság kiszabását. Erre tekintettel a Hatóság a NAIH- 175-5./2022., NAIH-175-6/2022. és NAIH-175-7/2022. számú végzéseiben az Ügyfél2-t 200.000 Ft, azaz kettőszázezer forint eljárási bírság; […] az Ügyfél1 képviselőjét 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint eljárási bírság; és […], az Ügyfél1 tagját 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint eljárási bírság megfizetésére kötelezte. I.4.9. A Hatóság sajtóhírekből értesült arról, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: KRNNI) rémhírterjesztés gyanúja miatt az Ügyfél2-nél házkutatást tartott, amelynek során lefoglalták az Ügyfél2 számítógépét. Erre tekintettel a Hatóság a NAIH-4769- 19/2021. számú végzésében megkereste a KRNNI-t, hogy tájékoztatást kérjen arról, hogy az Ügyfél2-nél lefolytatott házkutatás során lefoglalt számítógépen, illetve a lefoglalt anyagok között voltak-e az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos anyagok, illetve foglalt-e le a KRNNI olyan adatbázist, iratokat, amelyek az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos információkat tartalmaznak. A KRNNI megkeresésre adott tájékoztatása szerint az eszközök elemzése során a rémhírterjesztés bűncselekmény bizonyításához felhasználható adatokat kerestek, ezért nem tudják, hogy a vizsgált adatkezeléssel kapcsolatosan vannak-e anyagok, azonban egy olyan dokumentumot meg tudtak küldeni, amely az Ügyfél2 aláírásgyűjtő tevékenységével hozható összefüggésbe. A dokumentumban három, az aláírásgyűjtő tevékenység során feltett kérdés volt olvasható, köztük a jelen eljárás során vizsgált aláírásgyűjtés kérdése is. I.4.10. A Hatóság a tényállás tisztázása keretében 2022. január 6-án teszt adatok megadásával vizsgálta az aláírásgyűjtés https://alairasgyujtes.onlineoldalát. Ennek során a Hatóság az alábbiakat észlelte: Az aláírásgyűjtés online támogatásakor kötelezően megadandó adatok: név, irányítószám, település, közterület neve, házszám, em./ajtó, e-mail cím, míg nem kötelezően megadandó adat a telefonszám. A kezdeményezés támogatásához ki kell pipálni az „Elolvastam és tudomásul vettem az Adatvédelmi Tájékoztatót” nyilatkozat előtti checkboxot, továbbá ki kell tölteni a reCAPTCHA tesztet. Az oldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató továbbra is Ügyfél1-et jelöli meg adatkezelőként, illetve a letölthető és papír alapon kitölthető aláírásgyűjtő íven is az Ügyfél1 rövidített nevét tartalmazó embléma van feltüntetve. Az adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint „A Közös Nevező e körben személyes adat kezelésére vonatkozó hozzájárulást kizárólag a következő formákban kér:

I.4.8. A Hatóság figyelemmel arra, hogy […], […] és az Ügyfél2 a Hatóság idézését a kézbesítés két alkalommal történő megkísérlése ellenére sem vették át és a személyes meghallgatáson nem jelentek meg, szükségesnek ítélte eljárási bírság kiszabását. Erre tekintettel a Hatóság a NAIH- 175-5./2022., NAIH-175-6/2022. és NAIH-175-7/2022. számú végzéseiben az Ügyfél2-t 200.000 Ft, azaz kettőszázezer forint eljárási bírság; […] az Ügyfél1 képviselőjét 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint eljárási bírság; és […], az Ügyfél1 tagját 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint eljárási bírság megfizetésére kötelezte. I.4.9. A Hatóság sajtóhírekből értesült arról, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: KRNNI) rémhírterjesztés gyanúja miatt az Ügyfél2-nél házkutatást tartott, amelynek során lefoglalták az Ügyfél2 számítógépét. Erre tekintettel a Hatóság a NAIH-4769- 19/2021. számú végzésében megkereste a KRNNI-t, hogy tájékoztatást kérjen arról, hogy az Ügyfél2-nél lefolytatott házkutatás során lefoglalt számítógépen, illetve a lefoglalt anyagok között voltak-e az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos anyagok, illetve foglalt-e le a KRNNI olyan adatbázist, iratokat, amelyek az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos információkat tartalmaznak. A KRNNI megkeresésre adott tájékoztatása szerint az eszközök elemzése során a rémhírterjesztés bűncselekmény bizonyításához felhasználható adatokat kerestek, ezért nem tudják, hogy a vizsgált adatkezeléssel kapcsolatosan vannak-e anyagok, azonban egy olyan dokumentumot meg tudtak küldeni, amely az Ügyfél2 aláírásgyűjtő tevékenységével hozható összefüggésbe. A dokumentumban három, az aláírásgyűjtő tevékenység során feltett kérdés volt olvasható, köztük a jelen eljárás során vizsgált aláírásgyűjtés kérdése is. I.4.10. A Hatóság a tényállás tisztázása keretében 2022. január 6-án teszt adatok megadásával vizsgálta az aláírásgyűjtés https://alairasgyujtes.online oldalát. Ennek során a Hatóság az alábbiakat észlelte: Az aláírásgyűjtés online támogatásakor kötelezően megadandó adatok: név, irányítószám, település, közterület neve, házszám, em./ajtó, e-mail cím, míg nem kötelezően megadandó adat a telefonszám. A kezdeményezés támogatásához ki kell pipálni az „Elolvastam és tudomásul vettem az Adatvédelmi Tájékoztatót” nyilatkozat előtti checkboxot, továbbá ki kell tölteni a reCAPTCHA tesztet. Az oldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató továbbra is Ügyfél1-et jelöli meg adatkezelőként, illetve a letölthető és papír alapon kitölthető aláírásgyűjtő íven is az Ügyfél1 rövidített nevét tartalmazó embléma van feltüntetve. Az adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint „A Közös Nevező e körben személyes adat kezelésére vonatkozó hozzájárulást kizárólag a következő formákban kér:

… 5 строк без изменений …

a) […] b) elektronikusan, amelynek keretében a hozzájáruló nyilatkozat megtételét a Közös Nevező az Ön által megadott e-mail címre küldött üzenettel visszaigazolja, majd ezt követően Önnek a visszaigazoló üzenetre adott válaszban kell megerősítenie a hozzájárulási szándékát.” Ezzel szemben visszaigazolást kérő e-mail üzenet nem érkezett az támogatáskor megadott e-mail címre.

Az általános adatvédelmi rendelet (39) preambulumbekezdés: Az átláthatóság elve megköveteli, hogy a személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatás, illetve kommunikáció könnyen hozzáférhető és közérthető legyen, valamint, hogy azt világosan és egyszerű nyelvezettel fogalmazzák meg. Ez az elv vonatkozik különösen az érintetteknek az adatkezelő kilétéről és az adatkezelés céljáról való tájékoztatására, valamint az azt célzó további tájékoztatásra, hogy biztosított legyen az érintett személyes adatainak tisztességes és átlátható kezelése, továbbá arra a tájékoztatásra, hogy az érintetteknek jogukban áll megerősítést és tájékoztatást kapni a róluk kezelt adatokról. Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdése értelmében a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, ha azt:

a) az uniós jog hatályán kívül eső tevékenységek során végzik; b) a tagállamok az EUSZ V. címe 2. fejezetének hatálya alá tartozó tevékenységek során végzik; c) természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik; d) az illetékes hatóságok bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzik, ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint „személyes adat: az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.” Ugyanezen cikk 2. pontja szerint „adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.” Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontjának értelmében „adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.” Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 11.pontja szerint „az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerint a személyes adatok: a) kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”); b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”); c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”); d) pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”); e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”); f) kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”). A (2) bekezdés szerint az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”). Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének értelmében a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre. Az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (1) bekezdése szerint „a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos.” Ugyanezen § (2) bekezdése a) pontja szerint az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez, kivéve, ha az uniós vagy tagállami jog úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben említett tilalom nem oldható fel az érintett hozzájárulásával. Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1) és (2) bekezdése határozza meg azokat az információkat, amelyeket a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére kell bocsátani, ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik. Az (1) bekezdés szerint az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét: a) az adatkezelőnek és - ha van ilyen - az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen; c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja; d) a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei; e) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen; f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás. A (2) bekezdés szerint az adatkezelő a következő kiegészítő információkról tájékoztatja az érintettet a személyes adatok megszerzésének időpontjában: a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól; b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról; c) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; f) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Az Infotv. 61. § (2) bekezdése szerint a Hatóság elrendelheti határozatának – az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha a határozat személyek széles körét érinti, azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta, vagy a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja. Infotv. 75/A. §: A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó - jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott - előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt - az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban - elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. GDPR 58. cikk (2) bekezdés b), d), i), f) és g) pont: A felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit - adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül - hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték. Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (1) bekezdése alapján valamennyi felügyeleti hatóság biztosítja, hogy e rendeletnek a (4), (5), (6) bekezdésben említett megsértése miatt az e cikk alapján kiszabott közigazgatási bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése szerinta közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdésének a)h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket:

a) az uniós jog hatályán kívül eső tevékenységek során végzik; b) a tagállamok az EUSZ V. címe 2. fejezetének hatálya alá tartozó tevékenységek során végzik; c) természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik; d) az illetékes hatóságok bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzik, ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint „személyes adat: az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.” Ugyanezen cikk 2. pontja szerint „adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.” Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontjának értelmében „adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.” Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 11.pontja szerint „az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerint a személyes adatok: a) kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”); b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”); c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”); d) pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”); e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”); f) kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”). A (2) bekezdés szerint az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”). Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének értelmében a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre. Az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (1) bekezdése szerint „a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos.” Ugyanezen § (2) bekezdése a) pontja szerint az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez, kivéve, ha az uniós vagy tagállami jog úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben említett tilalom nem oldható fel az érintett hozzájárulásával. Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1) és (2) bekezdése határozza meg azokat az információkat, amelyeket a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére kell bocsátani, ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik. Az (1) bekezdés szerint az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét: a) az adatkezelőnek és - ha van ilyen - az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen; c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja; d) a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei; e) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen; f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás. A (2) bekezdés szerint az adatkezelő a következő kiegészítő információkról tájékoztatja az érintettet a személyes adatok megszerzésének időpontjában: a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól; b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról; c) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; f) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Az Infotv. 61. § (2) bekezdése szerint a Hatóság elrendelheti határozatának – az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha a határozat személyek széles körét érinti, azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta, vagy a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja. Infotv. 75/A. §: A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó - jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott - előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt - az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban - elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. GDPR 58. cikk (2) bekezdés b), d), i), f) és g) pont: A felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit - adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül - hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték. Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (1) bekezdése alapján valamennyi felügyeleti hatóság biztosítja, hogy e rendeletnek a (4), (5), (6) bekezdésben említett megsértése miatt az e cikk alapján kiszabott közigazgatási bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése szerint a közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdésének a)h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket:

a) a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke; b) a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege; c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés; d) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa az általános adatvédelmi rendelet 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket; e) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések; f) a felügyeleti hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke; g) a jogsértés által érintett személyes adatok kategóriái; h) az, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel; i) ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a tárgyban – elrendelték az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés; j) az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát az általános adatvédelmi rendelet 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy az általános adatvédelmi rendelet 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint k) az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség. Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdése szerintaz alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

a) a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke; b) a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege; c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés; d) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa az általános adatvédelmi rendelet 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket; e) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések; f) a felügyeleti hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke; g) a jogsértés által érintett személyes adatok kategóriái; h) az, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel; i) ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a tárgyban – elrendelték az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés; j) az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát az általános adatvédelmi rendelet 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy az általános adatvédelmi rendelet 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint k) az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség. Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdése szerint az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

… 17 строк без изменений …

a) az adatkezelés elvei – ideértve a hozzájárulás feltételeit – az általános adatvédelmi rendelet 5., 6., 7. és 9. cikknek megfelelően;

iii. Az Ügyfél2 több alkalommal propagálta az aláírásgyűjtést, pl. a „Doktor Gődény” elnevezésű Facebook oldalán 2020. október 13. napján tett bejegyzésében tájékoztat arról, hogy „A mai napon egy fontos országos kezdeményezést indítunk el […] Ezért a Közös Nevező mozgalom (http://kozosnevezo.hu) a közéleti jellegéből és lehetőségeiből adódóan népi kezdeményezéssel ORSZÁGOS ALÁÍRÁSGYŰJTÉST szervez a társadalmi nyomásgyakorlás jegyében, az emberek beleszólása és A NÉPAKARAT ÉRVÉNYESÜLÉSE ÉRDEKÉBEN! Erről itt tudhattok meg mindent: https://alairasgyujtes.online”, majd ezt követően több bejegyzésében is a kezdeményezés támogatására buzdítja az embereket. Bejegyzéseiben mindvégig többesszámot használ, ezáltal magát is kezdeményezőként nevezte meg, illetve kimondta, hogy az aláírásgyűjtés elindításában ő maga is szerepet vállalt. iv. A https://444.hu/2020/10/20/godeny-probaljuk-a-tomegbazist-osszeszedni 2020. október 20-án megjelent cikk szerint az Ügyfél2 az interjú során neki feltett kérdésekre akként nyilatkozott, hogy ténylegesen ő illetve az Ügyfél1 – amelynek 2021. szeptember 28. napjáig ő volt az ügyvezetője – áll az aláírásgyűjtés mögött, továbbá elmondta, hogy az aláírásgyűjtés egyik fő célja, hogy megpróbáljanak „tömegbázist összeszedni”. Az újságíró a cikkben azt írta, hogy „Miután felhívtam Gődény Györgyöt, ő egy rakás kérdést megválaszolt. […] Gődény egy pillanatig sem titkolta, hogy az egyik fő céljuk az egésszel, hogy megpróbáljanak „tömegbázist összeszedni”. Az Ügyfél2 tehát maga nyilatkozta, hogy ő és az Ügyfél1 áll az aláírásgyűjtés, vagyis a jelen ügyben vizsgált adatkezelés mögött. Az Ügyfél2 pedig magát nem az Ügyfél1 elnökeként emelte ki, hanem az Ügyfél1 mellett, attól különválasztva említette önmagát, ezáltal is elismerte, hogy ő, mint magánszemély is adatkezelő.

Az interjúból, illetve az annak során elhangzott nyilatkozatokból is látható, hogy az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos érdemi kérdéseket Ügyfél2 tudott megválaszolni, ő jelent meg az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos kompetens személyként. Az Ügyfél2 láthatóan a köztudatban is úgy jelenik meg, mint akinek személy szerint meghatározó, befolyásoló szerepe volt és van az aláírásgyűjtésben. Megállapítható tehát, hogy az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos lényeges információkkal az Ügyfél2 rendelkezik, így arról, hogy például az aláírásgyűjtés hogyan folyjon, meddig tartson, így az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos részdöntések is az Ügyfél2-höz köthetőek. v. Az Ügyfél2 az előzőekben megjelölt közösségi oldalain még 2021. júniusában is számos, az aláírásgyűjtést népszerűsítő, arra buzdító bejegyzést tett közzé, az Ügyfél1-re azonban ezen bejegyzéseiben már nem utalt. Az Ügyfél2 a bejegyzéseket saját nevében tette. Például a 2021. június 10-i bejegyzésében egy június 20-i parlament előtti megmozdulásra hívta követőit, egyúttal az aláírásgyűjtésre is buzdított. A 2021. június 11-i bejegyzésében ugyancsak a kezdeményezés támogatását kéri, kiemelve a kezdeményezés támogatására szolgáló weboldal elérhetőségét. vi. […], az Ügyfél1 tagja a Hatóság előtt tanúként adott nyilatkozatában továbbá azt a tájékoztatást adta, hogy az Ügyfél1-nek van egy kb. 40.000 tagú Facebook csoportja, amely csoport még jelenleg is működik, ugyan abban az egyesület számottevő tevékenységet már nem végez, illetve az Ügyfél1 már semmilyen tevékenységet nem végez, eleve nem tagjai vannak, hanem támogatói, akik egy része Facebook-csoportokban kapcsolódik. A csoporton belül és egyáltalán az Ügyfél1-gyel kapcsolatban a szimpatizánsi kör a kezdeti összetételhez képest kicserélődött, jelenleg a koronavírussal kapcsolatban folyik aktivitás. Mind a korábbi, mind a jelenlegi tevékenység az Ügyfél2 nevéhez köthető, ő tudna a Hatóság kérdéseire érdemi választ adni a tanú szerint. A tanúvallomás is azt erősíti meg, hogy az Ügyfél2 az aláírásgyűjtés meghatározó szereplője, ő az, aki mind az aláírásgyűjtésnek, mind a kérdéssel kapcsolatos kampánynak az arca, szervezője, központi személye. III.1.3. A fentieket összegezve a Hatóság megállapította, hogy az aláírásgyűjtés az Ügyfél1 neve alatt, nevéhez kapcsoltan történik, annak egyik célja az Ügyfél1 szervezet szimpatizánsaival való további kapcsolattartás, és részükre tájékoztatás nyújtása. Ennek megfelelően az aláírásgyűjtés weboldalán és a papír alapú aláírásgyűjtő íven is az Ügyfél1 van feltüntetve, továbbá a weboldalon elérhető adatkezelési tájékoztató is az adatkezelés adatkezelőjeként kifejezetten az Ügyfél1-et jelöli meg. Ebből következően adatkezelőként Ügyfél1 van nevesítve és az adatkezelés céljával Ügyfél1 összefüggésbe hozható, ezért a Hatóság e tekintetben az Ügyfél1-et adatkezelőnek tekintette. Fentieken túl a Hatóság megállapította, hogy Ügyfél2 az aláírásgyűjtés technikai hátterének biztosításában, lebonyolításában kiemelkedő szerepet vállalt, az aláírásgyűjtést saját nevében népszerűsítette, az aláírásgyűjtés kérdéséhez kapcsolódó témakör aktivistájaként, kulcsfigurájaként lépett fel. Ezek egyértelműen alátámasztják az Ügyfél2 aláírásgyűjtésben, illetve az aláírásgyűjtéssel összefüggésben megvalósuló adatkezelésben betöltött meghatározó szerepét, amely meghatározó szerep az adatkezeléssel kapcsolatos döntésekre is ki kellett terjedjen, vagyis döntéseket is Ügyfél2 hozott meg. Ez a szerep nem pusztán az aláírásgyűjtésben való részvételt, egyes adatkezelési műveletek végzését jelentette, hanem az Ügyfél2, mint magánszemély adatkezelői minőségét és ezzel együtt fennálló felelősségét is. Ezt az adatkezelői felelősséget a fenti szempontok közül különösen az támasztja alá, hogy Ügyfél2-nek meghatározó befolyása volt az adatkezelésről való döntésre, az adatkezelés céljának meghatározására, hogy neki volt hozzáférése az aláírásgyűjtés során megjelölt postafiók-címhez, saját maga nyilatkozott arról, hogy ő áll az aláírásgyűjtés mögött, továbbá ezt támasztotta alá a tanú vallomása is. Ezért a Hatóság a vizsgált adatkezelés tekintetében megállapítja az Ügyfél2adatkezelői minőségét is.

… 9 строк без изменений …

III.1.4. A Hatóság álláspontja szerint nem lehet valamely – valójában nem is működő – szervezet neve felhasználásával, illetve annak nevében adatkezelést végezni úgy, hogy a tényleges adatkezelést leplezzék és a személyi viszonyok tisztázatlanok. Ahogy azt a Hatóság a politikai pártoknak szóló ajánlása I. részében1 is kihangsúlyozta, nem elfogadható helyzet, hogy egy adatkezelésért senki ne viselje a felelősséget – különösen egy országos aláírásgyűjtés során, amely ráadásul az online térben is, és jelenleg is tart –, illetve a felelősséget megpróbálják azzal a hivatkozással elhárítani, hogy a szervezet nem működik, az adatkezelésről nem tudnak és nem csinálnak semmit. Ezen nyilatkozatoknak ugyanis ellentmond különösen az, hogy az aláírásgyűjtés jelenleg is folyamatban van. A Hatóság szerint megengedhetetlen, hogy az adatkezelői felelősség alól ily módon mentesüljenek az adatkezelést végzők, és felelőtlenül, következmények nélkül személyes adatokat gyűjtsenek, azokat felhasználják. Továbbá az, hogy az Ügyfél1-et „mozgalom”-nak nevezik, akként tekintenek rá, nem jelenti azt, hogy egy jogi személyt „mozgalom”-ként felfogva, a résztvevők meghatározhatatlansága folytán a felelősség alól ki lehetne bújni, a jogi személy és a „mozgalom” felelősségétől és a jogszabályoknak való megfelelőségétől el lehetne tekinteni.

## III.2.3. A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy az adatkezelők nem nyújtanak az érintetteknek egyértelmű, megfelelő és valós tájékoztatást sem a papír alapon történő aláírásgyűjtés, sem a weboldalon keresztül történő aláírásgyűjtéssel összefüggésben megvalósuló adatkezelés valamennyi lényeges körülményéről, továbbá nem határozzák meg egyértelműen az adatkezelés célját, ezáltal megsértik az általános adatvédelmi rendelet

5. cikk (1) bekezdés a) és b) pontját és a 13. cikk (1)-(2) bekezdéseit. III.3. Az online történő adatgyűjtés III.3.1. Az online adatgyűjtés jogalapja Az aláírásgyűjtés a papír alapú adatgyűjtés mellett párhuzamosan a https://alairasgyujtes.online weboldalon is zajlik. A kezdeményezés támogatására online úton az érintettek alábbi személyes adatait gyűjtik: név, irányítószám, település, közterület neve, házszám, emelet/ajtó, e-mail cím, telefonszám. Ezen adatok közül a telefonszám megadása opcionális, amely a kitöltő felületen külön jelezve is van, míg a többi adat megadása kötelező. A kezdeményezés online támogatásának sikerességéhez, azaz ahhoz, hogy azt a rendszer fogadja, be kell jelölni az „Elolvastam és tudomásul vettem az Adatvédelmi Tájékoztatót.” szöveg előtti checkboxot. Az adatkezelési tájékoztató ebbe a szövegbe ágyazott hiperlinken keresztül érhető el. Az Ügyfél2 a Hatóság felhívása ellenére az adatkezelés jogalapját konkrétan nem jelölte meg, az Ügyfél1 képviselőjeként tett nyilatkozata szerint az aláírásgyűjtés során az érintettek személyes adataikat önként adják meg. Az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltak szerint az adatkezelés jogalapja egyrészt az, hogy az adatkezelés az érintettel való kapcsolattartás rendszeressége esetén a megfelelő garanciák mellett végzett jogszerű tevékenység keretében történik, a tájékoztató emellett megjelölte a GDPR 9. cikk (2) bekezdés d) pontját. Az adatkezelés jogalapja továbbá az érintettel való nem rendszeres kapcsolattartás esetén az érintett által az adatok rögzítését megelőzően tett kifejezett hozzájáruló nyilatkozat, azaz a GDPR 9. cikk (2) bekezdés a) pontja. Az adatvédelmi tájékoztatóban részletezettek szerint a hozzájáruló nyilatkozat megtételét az Ügyfél1 az érintett által megadott e-mail címre küldött üzenettel visszaigazolja, majd ezt követően az érintettnek a visszaigazoló üzenetre adott válaszban kell megerősítenie a hozzájárulási szándékát. A Hatóság hangsúlyozza, hogy a https://alairasgyujtes.onlineoldal tesztelése során észlelte, hogy az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakkal ellentétben az aláírásgyűjtés online támogatása során megadott e-mail elérhetőségre az adatkezelő nem küld a hozzájárulás megerősítésére lehetőséget biztosító e-mailt. Az adatvédelmi tájékoztató tehát a fentiek szerint az érintettektől gyűjtött személyes adatokat különleges kategóriájú személyes adatként kezeli. A GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében a személyes adatok kezelése jogszerű, ha az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez.

5. cikk (1) bekezdés a) és b) pontját és a 13. cikk (1)-(2) bekezdéseit. III.3. Az online történő adatgyűjtés III.3.1. Az online adatgyűjtés jogalapja Az aláírásgyűjtés a papír alapú adatgyűjtés mellett párhuzamosan a https://alairasgyujtes.online weboldalon is zajlik. A kezdeményezés támogatására online úton az érintettek alábbi személyes adatait gyűjtik: név, irányítószám, település, közterület neve, házszám, emelet/ajtó, e-mail cím, telefonszám. Ezen adatok közül a telefonszám megadása opcionális, amely a kitöltő felületen külön jelezve is van, míg a többi adat megadása kötelező. A kezdeményezés online támogatásának sikerességéhez, azaz ahhoz, hogy azt a rendszer fogadja, be kell jelölni az „Elolvastam és tudomásul vettem az Adatvédelmi Tájékoztatót.” szöveg előtti checkboxot. Az adatkezelési tájékoztató ebbe a szövegbe ágyazott hiperlinken keresztül érhető el. Az Ügyfél2 a Hatóság felhívása ellenére az adatkezelés jogalapját konkrétan nem jelölte meg, az Ügyfél1 képviselőjeként tett nyilatkozata szerint az aláírásgyűjtés során az érintettek személyes adataikat önként adják meg. Az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltak szerint az adatkezelés jogalapja egyrészt az, hogy az adatkezelés az érintettel való kapcsolattartás rendszeressége esetén a megfelelő garanciák mellett végzett jogszerű tevékenység keretében történik, a tájékoztató emellett megjelölte a GDPR 9. cikk (2) bekezdés d) pontját. Az adatkezelés jogalapja továbbá az érintettel való nem rendszeres kapcsolattartás esetén az érintett által az adatok rögzítését megelőzően tett kifejezett hozzájáruló nyilatkozat, azaz a GDPR 9. cikk (2) bekezdés a) pontja. Az adatvédelmi tájékoztatóban részletezettek szerint a hozzájáruló nyilatkozat megtételét az Ügyfél1 az érintett által megadott e-mail címre küldött üzenettel visszaigazolja, majd ezt követően az érintettnek a visszaigazoló üzenetre adott válaszban kell megerősítenie a hozzájárulási szándékát. A Hatóság hangsúlyozza, hogy a https://alairasgyujtes.online oldal tesztelése során észlelte, hogy az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakkal ellentétben az aláírásgyűjtés online támogatása során megadott e-mail elérhetőségre az adatkezelő nem küld a hozzájárulás megerősítésére lehetőséget biztosító e-mailt. Az adatvédelmi tájékoztató tehát a fentiek szerint az érintettektől gyűjtött személyes adatokat különleges kategóriájú személyes adatként kezeli. A GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében a személyes adatok kezelése jogszerű, ha az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez.

… 42 строк без изменений …

Valamely politikai szervezet kezdeményezésének támogatása céljából megadott személyes adatok azonban nem minősülnek egyúttal különleges kategóriájú személyes adatnak. Amennyiben azonban az érintett a petíciós cél mellett kifejezetten olyan célból történő adatkezeléshez is hozzájárulását adja, hogy őt, mint szimpatizánst a későbbiekben a politikai szervezet tájékoztathassa a tevékenységéről, politikai tevékenységéhez kapcsolódóan kapcsolatba lépjen vele, az érintettek által megadott személyes adatok közül az ezen további kapcsolattartáshoz szükséges személyes adatok, mint pártszimpátiára utaló adatok különleges kategóriájú személyes adatnak is minősülnek. Az adatvédelmi tájékoztató szerint az adatkezelés célja az aláírásgyűjtés támogatása mellett az Ügyfél1-nek az érintettel, mint szimpatizánssal való kapcsolattartása, az érintett tájékoztatása tevékenységéről és rendezvényeiről, illetve felhívások küldése az Ügyfél1 kampányaihoz való csatlakozásra. A politikai kapcsolattartás céljából is kezelt személyes adatok tehát ennek megfelelően az érintettek politikai véleményére utaló információknak, és mint ilyen, az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (1) bekezdése értelmében különleges kategóriájú személyes adatoknak is minősülnek. A különleges kategóriájú személyes adatok kezelését a rendelet főszabályként tiltja, illetve szigorú feltételekhez köti. Ezen különleges kategóriájú személyes adatok többek között a GDPR 9. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint abban az esetben kezelhetőek, ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta azok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez. Ahhoz, hogy az adatkezelő a hozzájárulás jogalapjára jogszerűen hivatkozhasson, a hozzájárulás valamennyi fogalmi elemének meg kell felelnie a rá vonatkozó követelményeknek. Az Európai Adatvédelmi Testület hozzájárulásról szóló 5/2020. számú iránymutatása, valamint annak előzményeként kiadott, az Adatvédelmi Irányelv 29. cikke alapján létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport hozzájárulásról szóló WP259 számú iránymutatásában kifejtettek is megerősítik, hogy a nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet a szabályos hozzájárulás előfeltétele. Az iránymutatás kimondja, hogy „kifejezett hozzájárulásra” van szükség bizonyos olyan helyzetekben, amelyekben komoly adatvédelmi kockázat merül fel. Az általános adatvédelmi rendelet értelmében a „kifejezett hozzájárulás” fontos szerepet tölt be a személyes adatok különleges kategóriáinak kezeléséről szóló 9. cikkben, így többek között a politikai kapcsolattartási célból kezelt személyes adatok kezelése esetén is. A „kifejezett” szó ebben az esetben arra utal, hogy az érintett milyen módon nyilvánítja ki a hozzájárulását. Ez azt jelenti, hogy az érintettnek konkrét hozzájárulásról szóló nyilatkozatot kell tennie. A hozzájárulás „kifejezett” voltáról való meggyőződés nyilvánvaló módja a hozzájárulás írásbeli nyilatkozatban történő egyértelmű megerősítése lenne. Amint azt a Hatóság a politikai pártoknak szóló ajánlása II. részében is kifejtette, jó gyakorlatnak tekinti az Európai Adatvédelmi Testület hozzájárulásról szóló 5/2020. számú iránymutatásában, valamint annak előzményeként kiadott, az Adatvédelmi Irányelv 29. cikke alapján létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport hozzájárulásról szóló WP259 számú iránymutatásában kifejtett, a hozzájárulás kétlépcsős ellenőrzésének módszerét, amelynek értelmében a megerősítést az adatkezelő úgy szerzi meg, hogy az érintett által megadott elektronikus elérhetőségre elektronikus levél útján értesítést küld arról, hogy az érintett adott személyes adatait szándékozik kezelni, amelyhez válaszlevélben a hozzájárulásának megerősítését kéri. Az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltak szerint az adatkezelő a hozzájárulás megerősítésére alkalmazza az előbbiekben ismertetett kétlépcsős ellenőrzés módszerét, a tényleges gyakorlatban azonban ezzel ellentétben a hozzájárulás megerősítésének ezen módszere nem alkalmazott. Ahhoz, hogy az érintett az akaratát konkrétan kinyilváníthassa az szükséges tehát, hogy az adatkezelő az adatkezelési tevékenységekhez kapcsolódó hozzájárulás megszerzésével összefüggő információkat egyértelműen elkülönítse a más kérdésekre vonatkozó információktól. Az általános adatvédelmi rendelet (42) preambulumbekezdése is kimondja, hogy az adatkezelőnek előre megfogalmazott hozzájárulási nyilatkozatról kell gondoskodnia, melyet érthető és könnyen hozzáférhető formában kell rendelkezésre bocsátania, nyelvezetének pedig világosnak és egyértelműnek kell lennie, és nem tartalmazhat tisztességtelen feltételeket.

* * * A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §-a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Ha az előírt kötelezettsége teljesítését a Kérelmezett megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettséget határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 60. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2022. március 2. Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár