Что изменилось

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu

ember arca, képmása személyes adatnak minősül, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig a 4. cikk 2. pontja alapján adatkezelésnek minősül. Tekintettel arra, hogy a kamerák látószögei úgy kerültek kialakításra, hogy azok a megfigyelt helyiségek terén és az ott található vagyontárgyakon kívül a […] alatti épületben tartózkodó munkavállalókat is figyelnek a Hatóságnak megküldött dokumentumok alapján, a munkahelyi kamerás megfigyelésre vonatkozó szabályokat is figyelembe kell venni az ügy jogszerűségének megítélése kapcsán. Ennek megítélése során az alábbi munkajogi szabályok irányadóak. Az Mt. 42. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni. Ezzel összhangban az Mt. 52. § (1) bekezdés b) és c) pontjai a munkavállaló alapvető kötelességeként határozták meg azt, hogy a munkavállaló köteles munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni és munkáját az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni. E törvényi kötelezettségek megtartása végett az Mt. 11/A. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze. Ez a jogosultság szükségszerűen együtt jár személyes adatok kezelésével. A munkáltatói ellenőrzéshez kapcsolódó adatkezelés az Mt. rendelkezéseiből, a munkaviszony természetéből fakadó, a munkavállalói hozzájárulástól független adatkezelés. A hozzájárulással összefüggésben ugyanis meg kell jegyezni, hogy annak az általános adatvédelmi rendelet fogalommeghatározása1 szerint önkéntesnek kell lennie. Az önkéntes hozzájárulás kapcsán

ugyanakkor a már hatályon kívül helyezett adatvédelmi irányelv2 29. cikke szerint létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport3 (a továbbiakban: Adatvédelmi Munkacsoport) több állásfoglalásában is kifejtette, hogy a munkavállaló-munkáltató viszonyában megkérdőjelezhető az önkéntes hozzájárulás lehetősége. A munka világában az érintett hozzájárulása helyett ezért más jogalap, a munkáltató jogos érdekén alapuló adatkezelés alkalmazása indokolt. Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja4 jogos érdek jogalapja értelmében tehát személyes adat kezelhető abban az esetben, ha az adatkezelés az adatkezelő (vagy harmadik fél) jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekeket megelőzi az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő joga. Lényeges, hogy a munkáltatónak, mint adatkezelőnek e jogalapra hivatkozáshoz érdekmérlegelést kell végeznie.5 Az érdekmérlegelés elvégzése egy többlépcsős folyamat, melynek során azonosítani kell az adatkezelő, azaz a munkáltató jogos érdekét, valamint a súlyozás ellenpontját képező adatalanyi, munkavállalói érdeket, érintett alapjogot, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy kezelhető-e személyes adat. Amennyiben az érdekmérlegelés eredményeként megállapítható, hogy a munkáltatói jogszerű érdek megelőzi a munkavállalók személyes adatok védelméhez fűződő jogát, úgy üzemeltethető kamerarendszer. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése szerinti „elszámoltathatóság elvéből” fakadóan azonban a munkáltatónak kell igazolnia azt, hogy az általa alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer összeegyeztethető a célhoz kötött adatkezelés elvével és az érdekmérlegelés kimenetele az adatkezelő jogos érdekének elsőbbrendűségét eredményezte. Ez a követelmény kijelöli annak kereteit, hogy munkahelyen milyen célból lehet elektronikus megfigyelőrendszert üzemeltetni. A Hatóság ehelyütt azt is megjegyzi, hogy a lefolytatott érdekmérlegelés során az Ügyfélnek azt is figyelembe kell vennie, hogy a megfigyelni kívánt, osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan teljes területének megfigyelése miért elengedhetetlenül szükséges a meghatározott cél érdekében.

## 1) A munkahelyi kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelés esetében lényeges

az elektronikus megfigyelőrendszert üzemeltető személyéről (jogi vagy természetes személy pontos megnevezésével) és elérhetőségeiről, az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségéről, amennyiben az adatkezelő nevezett ki ilyen személyt, az egyes kamerák elhelyezéséről és a vonatkozásukban fennálló célról, az általuk megfigyelt területről, tárgyról, illetőleg arról, hogy az adott kamerával közvetlen vagy rögzített megfigyelést végez-e a munkáltató, az adatkezelés jogalapjáról, az adatkezelő jogos érdekének a meghatározásáról, a felvétel tárolásának időtartamáról, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, illetőleg arról, hogy a felvételeket mely személyek, szervek részére, milyen esetben továbbíthatja a munkáltató, a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályokról, illetőleg arról, hogy a felvételeket milyen célból használhatja fel a munkáltató, arról, hogy a munkavállalókat milyen jogok illetik meg az elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggésben és milyen módon tudják gyakorolni a jogaikat, arról, hogy az információs önrendelkezési joguk megsértése esetén milyen jogérvényesítési eszközöket vehetnek igénybe, így többek között a Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár