Что изменилось

1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_KO1 elnevezésű űrlap szolgál: NAIH KO1 űrlap (2019.09.16) Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki.

Az Ákr 46. § (1) bekezdés alapján a hatóság a kérelmet visszautasítja, ha a) az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz. Az Ákr 47. § (1) bekezdés alapján a hatóság az eljárást megszünteti, ha a) a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására.

IV.4.1. Kérelmező érintteti joga 2021. november 10. napján, tehát a GDPR-ban előírt 1 hónapos határidőn túl, teljesítette volna a Kérelmezett a Kérelmező érintetti kérelmét, azonban a Kérelmező akkor megtagadta a hanganyag átvételét, mert egy olyan átvételi elismervényt kellett volna aláírnia, amivel a hanganyag felhasználását korlátozták volna, ugyanis arra kellett volna kötelezettséget vállalnia, hogy a jogi képviselőjén kívül senkinek sem „mutatja” meg a felvételt. A Kérelmező továbbá amiatt sem vette át a hanganyag másolatát, mivel állítása szerint nem győződhetett meg arról, hogy valóban azt adják-e át a részére. Az érintetti kérelem teljesítésének megtagadására az adatkezelőnek a GDPR 12. cikk (2) és (5) bekezdéseiben írt esetekben van lehetősége. A GDPR 12. cikk (2) bekezdése előírja a Kérelmezettnek, hogy segítse elő az érintetti jogok gyakorlását. Ezen rendelkezés szerint az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg az érintetti jog gyakorlására irányuló kérelem teljesítését, ha bizonyítja, hogy az érintettet nem áll módjában azonosítani. A GDPR rendelkezései szerint tehát az érintetti kérelem teljesítését – a személyazonosításon kívül - nem lehet különféle feltételek teljesítéséhez kötni, tehát ez alapján nem lehet arra kényszeríteni, hogy az átvétel tényét bizonyító irat aláírásán kívül bármivel kapcsolatos nyilatkozatot tegyen. Az pedig, hogy a személyes adatokat tartalmazó másolat nem használható fel például hatósági eljárás kezdeményezésére, vagy esetlegesen bírósági eljárásban, ellentétes nem csak a GDPR rendelkezéseivel, hanem hatósági és bírósági eljárási szabályokkal, tehát az Ákr és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény bizonyítással kapcsolatos rendelkezéseivel is. Azon információk, melyekkel kapcsolatban az érintett a hozzáférési jogát gyakorolhatja, így például a banki ügyintézővel folytatott telefonbeszélgetése nem minősülhetnek üzleti titoknak tekintettel arra, hogy azokat az érintettek, így a Kérelmező már megismerte, mivel vele folyt a beszélgetés, továbbá utólag az általános adatvédelmi rendelet szerint jogosult másolatban beszerezni a Kérelmezettől, márpedig a Üzleti titok tv. 1. § (1) bekezdés alapján üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. A GDPR 15. cikk (4) bekezdés tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy a hozzáférési kérelem úgy teljesíthető, hogy az mások jogait és szabadságait ne érintse hátrányosan. A Kérelmezett azonban nem igazolta azt, hogy ez az eset e jelen esetben fennállna. Az nem is képzelhető el, hogy ügyfeleknek ügyintézésre fenntartott telefonszámot tárcsázva a Kérelmezett az üzleti titkait osztja meg az érintettekkel, a banki ügyfelekkel. Jelen esetben sem ez történt, mivel a Kérelmező számlaügyintézéssel kapcsolatban folytatott telefonbeszélgetést a Kérelmezett ügyintézőjével. A beszélgetés a Kérelmező személyes adatait is tartalmazza (hang+elhangzottak), mely felett a Kérelmezett nem bír korlátlan rendelkezési joggal. A Kérelmezett Hatóságnak írt válaszában az szerepel, hogy a hangfelvételen szereplő adatok tartalmától függően bank- vagy értékpapír titoknak minősülnek, azonban mivel ezek a Kérelmező banktitkai, a Kérelmezővel szemben azokat nem kell védeni. A GDPR 12. cikk (5) bekezdése szerinti esetben csak akkor lehet megtagadni az érintetti kérelem teljesítését, ha egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó. A megalapozatlan vagy túlzó jelleg bizonyítása az adatkezelőt terheli. A jelen ügyben a Kérelmezett erre nem hivatkozott, és nem is támasztotta alá, hogy ez az eset állna fenn. Jelen esetben ugyan 2021. november 10. napján nem ez volt az elsődleges akadálya az érintetti kérelem teljesítésének, a Hatóság ugyanakkor kiemeli azt, hogy az érintett ragaszkodhat annak ellenőrzéséhez, hogy valóban azt a hanganyagot kapja-e meg, amellyel kapcsolatban az átvételi elismervényt aláírja, tehát ezt lehetővé kell tennie az adatkezelőnek. Amennyiben ezt nem teszi lehetővé, akkor az átvételi elismervény aláírását nem kérheti az érintettől. A Kérelmezett végül a hanganyag korlátozott felhasználhatóságáról szóló nyilatkozat aláírása nélkül 2021. november 22-én postai úton küldte meg a Kérelmező részére a hanganyagot. A Hatóság nem ért egyet a Kérelmezett azon álláspontjával sem, hogy az átvételi elismervénnyel elérhette azt a célt, hogy „hanganyagot nem hozhatja nyilvánosságra és a felvételt kizárólag az adatkezelővel folytatott jogvita rendezése során használhatja fel.”, ugyanis egyrészt ilyen nyilatkozat a GDPR szerint nem követelhető az érintettől, másrészt az átvételi elismervény nem így volt megfogalmazva, mivel úgy szólt, hogy csak az érintett „jogi képviselői” ismerhetik meg azokat, tehát az alapján még a hatóságok és a bíróságok sem. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a Kérelmezett azzal, hogy a hanganyag kiadását annak a jelen ügyben foglalt tartalommal történő, felhasználását korlátozó nyilatkozat megtételétől tette függővé, megállapítható, hogy nem tett eleget a GDPR 12. cikk (2) bekezdés szerinti kötelezettségének, tehát megsértette azt. IV.4.2. Érintetti jog alapján benyújtott kérelmek teljesítésével kapcsolatos gyakorlat vizsgálata és arra vonatkozó kérelmek

## IV.5. Bírság kiszabására vonatkozó kérelem