Что изменилось

1 https://www. Cikk link (…)

Az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 17.) AB határozatában kifejtettek alapján abból a szempontból, hogy valaki közéleti szereplőnek minősül-e, nem elsődlegesen a személy státuszát kell vizsgálni, hanem azt, hogy az adott személy valamilyen módon közüggyel, közéleti kérdéssel kapcsolatba hozható-e, miután a politikai véleménynyilvánítás középpontjában elsősorban maguk az ügyek, és nem az érintett személyek állnak. {7/2014. (III. 17.) AB [46] – [50], [57]} A Von Hannover-esetben2 az EJEB úgy határozott, hogy a kérelmező, a monacói hercegnő engedélye nélkül róla készített felvételek közzétételével sérültek a 8. cikk által védett jogai, mivel azok nem tartalmaznak közérdekű információkat. A fényképek a hercegnőt magánélete különböző tevékenységei közben ábrázolták, amilyen a vásárlás, lovaglás, síelés, és így kizárólag privát szféráját érintették. A hercegnő nem töltött be semmilyen köztisztséget, ilyen értelemben magánszemély volt, akit nem lehetett „a jelenkori társadalmi nyilvánosság ’par excellence’ szereplőjeként” meghatározni (ahogyan a német bíróságok tették). A közönségnek nem fűződik törvényes érdeke ahhoz, hogy tudja, miként viselkedik magánszférájában a hercegnő, de még ha lenne is ilyen érdeke, „annak meg kellene hajolnia a kérelmező magánélete hatékony védelméhez fűzőző joga előtt”. Noha a bíróság elismerte a német nemzeti bíróságok által gyakorolt tagállami mozgástér létét, úgy vélte, nem sikerült megtalálniuk a helyes egyensúlyt a versengő érdekek között.3 A fentiek alapján, miután a Kérelmező közel 30 évig volt a hazai közélet aktív szereplője (országgyűlési képviselő, EU-parlamenti képviselő), nem lehet kijelenteni azt, hogy személye a lemondását követően már nem hozható kapcsolatba a lemondását megelőzően folytatott közéleti tevékenységével.

2 EJEB 59320/00. sz. 3 ERIC BARENDT: A KIFEJEZÉS SZABADSÁGÁNAK ÉS A MAGÁNSZFÉRA VÉDELMÉNEK EGYENSÚLYA A STRASBOURGI BÍRÓSÁG ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATÁBAN http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20103sz/06.pdf 4 https://www.... https://... https://.... https://...

A Hatóság hangsúlyozza, amennyiben a Kérelmezőre vonatkozó személyes adatok kezelésére a korábban ellátott közfeladataival kapcsolatban, a közügyek megvitatásával összefüggésben kerülne sor, úgy a Kérelmezőnek e körben még mindig magasabb a tűrési kötelezettsége. Mindemellett a Hatóság kiemeli, hogy a közfeladatot ellátó személyeket is – a magánszemélyek vonatkozásában fennálló védelemnél szűkebb mértékben – megilleti a magánélet védelméhez való jog. III.3. A kezelt személyes adatok köre

A Kérelmezett az eljárás során tett további nyilatkozata szerint „a Kérelmezőnek bizonyára tudomása lehetett a fényképek elkészültéről”, és következetesen fenntartotta azon álláspontját, mely szerint a fényképek a Kérelmező közszereplői minőségéhez kapcsolódóan készültek, így nem volt szükség az adatkezeléshez a Kérelmező hozzájárulására.

Jelen esetben a Kérelmezett fent idézett nyilatkozatán túl nem tudta igazolni azt, hogy a Kérelmező rendelkezett volna információval a személyes adatait érintő adatkezelésről. A Hatóság a Kérelmezett nyilatkozataiból megállapította, hogy a Kérelmezett a vizsgált adatkezelési folyamat során az általános adatvédelmi rendelet elszámoltathatóság elvébe [általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdés] ütközően járt el, amikor sem a Kérelmező magánéletét ábrázoló 6 Magyarázat a GDPR-ról, szerk.: Péterfalvi, Révész, Buzás, Wolters Kluwer Hungary, 2019 Budapest 172.-173.oldal 7 A 29. cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoport WP 260. iránymutatása az átláthatóságról - https://www.naih.hu/files/wp260rev01_hu.pdf fényképfelvétel készítésekor, sem a fényképek újságcikkben történő felhasználása előtt nem nyújtott előzetes tájékoztatást a Kérelmezőnek a személyes adatai kezelésének részleteiről. Ezért a Hatóság megállapította az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdés és 13. cikk sérelmét. III.10. Az érintetti joggyakorlás és a személyes adatok törlése iránti jog biztosítása

megállapításához kapcsolódóan – miután a Kérelmező kérelme alapján a Kérelmezett nem törölte kifogásolt fényképeket – a Hatóság a Kérelmezett adatkezelése tekintetében megállapítja továbbá az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdés d) pontjának a sérelmét, figyelemmel arra, hogy a fentiek szerint a Kérelmezett a Kérelmező személyes adatainak érvényes jogalapját nem tudta megjelölni és igazolni, a fent megállapított körben a Kérelmező személyes adatainak kezelésére jogellenesen és jogalap nélkül került sor, így azok törlésére lett volna köteles, a törlés alóli kivételt pedig a Kérelmezett igazolni nem tudott, a Kérelmező státuszára vonatkozó Kérelmezetti álláspont pedig, és ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás és tájékozódáshoz való joggal való összefüggés megítélése részéről a fentiek szerint téves volt.

A Fővárosi Törvényszék […] számú ítéletében kötelezte a Kérelmezettet a Kérelmezőt magánéleti tevékenysége végzése közben ábrázoló három darab képmás törlésére. E tekintetben a Hatóság megállapítja, hogy a sérelmezett újságcikk leíró részében továbbra is bárki számára megismerhetőek a Kérelmezőhöz köthető – a törölt fényképek tartalmát leíró – személyes adatok (a világhálón továbbra is számos találat jelenik meg az átvett cikktartalom miatt) . A jelenleg is fennálló jogosulatlan adatkezelés megszüntetése érdekében a Hatóság a Kérelmezettet az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés d) és g) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak elvégzésére kötelezte a közügyhöz nem kapcsolódó személyes adatok tekintetében.

A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével 8 https://naih.hu/index.php/hatarozatok-vegzesek/category/tag?tagid=27 szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.