{"check":null,"uid":"fd2b2931cc63e5d0","title":"Ítélet a NAIH-642-4/2022. sz. ügyben (Fővárosi Törvényszék 106.K.701.995/2022/13.)","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"2022-01-01","summary":"Суд рассмотрел жалобу органа по защите данных Венгрии относительно сбора персональных данных жителей Будапешта через анкетирование с целью поддержки мер борьбы с пандемией COVID-19. Суд установил нарушения требований общего регламента защиты данных ЕС, включая отсутствие надлежащей информированности граждан об источниках и использовании их личных данных, несоблюдение принципа целевого использования данных и недостаточное получение явного согласия. В результате суд отклонил иск заявителя и обязал последнего выплатить штраф за нарушение норм защиты данных.","snippet":"","topics":["Персональные данные","Цифровое здравоохранение"],"status":"ok","error":"","text_len":49948,"versions":1,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/birosagi-jogorvoslatok?download=707:itelet-a-naih-642-4-2022-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-106-k-701-995-2022-13","first_seen":"2026-09-12","last_checked":"2026-09-17 02:24","relevance":"hit","score":219,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":219,"topics":["Персональные данные","Цифровое здравоохранение"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"2016/679","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":328,"ctx":"pest, üllői út 400.)  a felperes képviselője: [i kamarai jogtanácsos  az alperes: nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (1055 budapest, falk miksa utca 9-11.)  az alperes képvise","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":458,"ctx":"ág (1055 budapest, falk miksa utca 9-11.)  az alperes képviselője: enni i]  a per tárgya: adatvédelmi ügyben hozott naih-642-4/2022. számú határozat jogszerűségének vizsgálata  ítélet:  a főv","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személy adat","weak":false,"pos":1323,"ctx":"lból. a budapest xviii. kerületi nagykorú lakosok nevét és lakcímét a felperes a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából szerezte meg. a címzettek nevét és lakcímét a kérdőívek p","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":1517,"ctx":"ek postázásáig kezelte, ezt követően azokat törölte. a felperes nyilatkozata szerint ezen adatkezelés jogalapja a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő véd","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":1568,"ctx":". a felperes nyilatkozata szerint ezen adatkezelés jogalapja a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":1776,"ctx":"rányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679/eu rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdés e) pontja volt. a felperes 54.469 levelet küldött ki, amel","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":2141,"ctx":"ező adatokat gyűjtötte: név, telefonszám, e-mail cím (a továbbiakban: kapcsolati adatok). egészségügyi adatként megadandó beikszelhető válaszként szerepelt a kérdőíven, hogy: , regisztráltam a koronaví","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":2628,"ctx":"s adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti érintetti hozzájárulás. az egészségügyi adatok kezelésének ideje a kérdőív beérkezését követő 1 hét volt, ezt követően az adatok törlésr","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":2784,"ctx":"1 hét volt, ezt követően az adatok törlésre kerültek. a felperes nyilatkozata szerint az egészségügyi adatok kezelésének célja anonim statisztika előállítása volt, amely alapján a felperes önkormány","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":6198,"ctx":"tájékoztatás és érvényes jogalap hiányában, szükségtelenül kezelte a kérdőívvel gyűjtött egészségügyi adatokat, és ezzel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja sz","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":9042,"ctx":"etén pedig milyen információra számítanak az érintettektől. a kapcsolati személyes adatok egészségügyi adatokkal egy lapon történő gyűjtése felveti az általános adatvédelmi rendelet 7. cikk (2) bekezdés","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":10520,"ctx":"k (1) bekezdés a) pontja szerinti jogalapnak, és más jogalap sem áll fenn.  az alperes az egészségügyi adatokkal kapcsolatos jogsértésekre is irányadónak tartotta a [8] és [10] pontokban hivatkozott ind","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":403,"ctx":"184 Budapest, Üllői út 400.)  A felperes képviselője: [I kamarai jogtanácsos  Az alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.)  Az alperes képviselője: ENNI I]  A per tárgya: ad","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":9,"ctx":"Ítélet a NAIH-642-4/2022. sz. ügyben (Fővárosi Törvényszék 106.K.701.995/2022/13.) [1]  A DOKUMENTUMOT","zone":"орган","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"2016/679","weak":false,"pos":1811,"ctx":"adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679/EU rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdés e) pont","zone":"акт","weight":0}],"dropped":[{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":20,"ctx":"[1]  a dokumentumot elektronikus aláírással látta el:  fővárosi törvényszék  5  fővárosi törvényszék  az ügy száma: 106.k.701.995/202","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"}]},"last_changed":"2026-09-12","meta":{"fileId":"707","slug":"itelet-a-naih-642-4-2022-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-106-k-701-995-2022-13","ocr":"tesseract:hun","case":"NAIH-642-4/2022"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/birosagi-jogorvoslatok?download=707:itelet-a-naih-642-4-2022-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-106-k-701-995-2022-13","text":"[1]\n\nA DOKUMENTUMOT\nELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSSAL LÁTTA EL:\n\nFŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK\n\n5\n\nFővárosi Törvényszék\n\nAz ügy száma: 106.K.701.995/2022/13.\n\nA felperes: Budapest Főváros XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata\n(1184 Budapest, Üllői út 400.)\n\nA felperes képviselője: [I kamarai jogtanácsos\n\nAz alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1055 Budapest, Falk\nMiksa utca 9-11.)\n\nAz alperes képviselője: ENNI\nI]\n\nA per tárgya: adatvédelmi ügyben hozott NAIH-642-4/2022. számú határozat jogszerűségének\nvizsgálata\n\nÍtélet:\n\nA Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasítja.\n\nKötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 76.200 (hetvenhatezer-\nkettőszáz) forint perköltséget.\n\nA 30.000 (harmincezer) forint feljegyzett kereseti illeték az állam terhén marad.\n\nAz ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.\n\nIndokolás\n\nAz ítélet alapjául szolgáló tényállás\n\nA felperes 2021 márciusában a , www.bp18.hu/vakcina\"?\" weboldalon kitölthető elektronikus és\npostai úton megküldött papír alapú , vakcina kérdőív\" (a továbbiakban: kérdőív) formájában\nadatgyűjtést \"végzett a Covid19 járványkezelés elősegítése és az ehhez kapcsolódó\nönkormányzati döntések alátámasztása érdekében statisztikai célból. A Budapest XVIII. kerületi\nnagykorú lakosok nevét és lakcímét a felperes a polgárok személyi adatainak és lakcímének\nnyilvántartásából szerezte meg. A címzettek nevét és lakcímét a kérdőívek postázásáig kezelte,\nezt követően azokat törölte. A felperes nyilatkozata szerint ezen adatkezelés jogalapja a\ntermészetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az\nilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről\nszóló 2016/679/EU rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1)\nbekezdés e) pontja volt. A felperes 54.469 levelet küldött ki, amelyre 2021. április 28. napjáig\n4.856 lakos (kevesebb, mint 1090) válaszolt.\n\nx)\n\n[2]\n\n[3]\n\n[4]\n\n[5]\n\n[6]\n\nFővárosi Törvényszék\n106.K.701.995/2022/13. 2\n\nA kérdőíveken a következő adatokat gyűjtötte: név, telefonszám, e-mail cím (a továbbiakban:\nkapcsolati adatok). Egészségügyi adatként megadandó beikszelhető válaszként szerepelt a\nkérdőíven, hogy: , regisztráltam a koronavírus elleni oltásra\", , az első vagy mindkét oltást már\nmegkaptam\", valamint , átestem a koronavírus fertőzésen\". A körülbelül 5 ezer választ adó\nkapcsolati adatát a felperes a közigazgatási eljárás idején továbbra is kezelte, a nyilatkozata\nszerint az adatkezelése jogalapja az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontja\nszerinti érintetti hozzájárulás. Az egészségügyi adatok kezelésének ideje a kérdőív beérkezését\nkövető 1 hét volt, ezt követően az adatok törlésre kerültek. A felperes nyilatkozata szerint az\negészségügyi adatok kezelésének célja anonim statisztika előállítása volt, amely alapján a\nfelperes önkormányzati döntéseket kívánt meghozni a covid-19 világjárvánnyal kapcsolatban.\nEzen adatkezelés jogalapjaként is az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a)\npontja és a 9. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti érintetti hozzájárulást jelölte meg.\n\nA papír alapú kérdőíven az a tájékoztatás szerepelt: , A kérdőívvel kapcsolatos adatkezelés\nrészletei megtalálhatóak az önkormányzat honlapján, az önkormányzat adatkezelési\ntájékoztatójában: www.bp18.hu/kozerdeku/adatvedelmi-informáciok\". A www.bp18.hu/vakcina\nweboldalon elérhető online kérdőív szintén a felperes előbbi általános adatkezelési\ntájékoztatójára utaló hivatkozást tartalmazott, valamint az a tájékoztatás került feltüntetésre,\nhogy a kapcsolati adatokat azon célból kezeli a hozzájárulás visszavonásáig, hogy\n, Információcsere céljából kapcsolatot tartson\". A papír alapú kérdőíven az adatkezelésre\nvonatkozóan sem tájékoztatás, sem hozzájárulás-kérés nem szerepelt, se az adatkezelés célja\nnem került feltüntetésre.\n\nAz alperes közérdekű bejelentés nyomán 2021. április 14-én hivatalból vizsgálatot indított, mely\nsorán felmerült az általános adatvédelmi rendelet több cikke megsértésének közvetlen veszélye.\nA felmerült adatvédelmi kérdések a felperes általános adatkezelési gyakorlatát érintették, nem\negy adott érintetthez voltak köthetőek. Az alperes ezért lezárta az előzmény ügyet, és hivatalból\nmegindította az adatvédelmi hatósági eljárást a felperes kérdőívvel összefüggő adatkezelése\ntárgyában.\n\nA https:/bpl8.hu weboldal adatvédelmi tájékoztatásról szóló aloldalán megjelölt\n, ADATKEZELESI TAJEKOZTATO BPI8 v4 RF 20201125.pdf\" elnevezésű letölthető\ndokumentum 2021. május 7-i állapota szerinti 2.3. pontja rögzítette, hogy a felperes közhatalmi\njogosítvány gyakorlása jogalappal milyen adatkezeléseket valósít meg, felsorolásra kerültek az\nadatkezelési célok. Ez a tájékoztató semmilyen információt nem tartalmazott a jelen eljárás\ntárgyát képező adatkezelésekre vonatkozóan.\n\nA határozat\n\nAz alperes a NAIH-642-4/2022. számú határozatában a , www.bp18.hu/vakcina\"? weboldalon és\npostai úton terjesztett , vakcina kérdőív\" adatkezelésének tárgyában megállapította, hogy a\nfelperes\n\nI. nem adott megfelelő tájékoztatást az érintetteknek a név és lakcím adataik külső forrásból\ntörtént megszerzéséről és felhasználásáról a velük történő első kapcsolatfelvételkor, és ezzel\nmegsértette az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) bekezdése és 14. cikke szerinti\ntájékoztatás nyújtásának kötelezettségét;\n\nII. megfelelő előzetes tájékoztatás, konkrétan meghatározott cél és érvényes jogalap hiányában\nkezelte a kérdőívvel gyűjtött kapcsolati személyes adatokat több ezres nagyságrendű érintett\nvonatkozásában, és ezzel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés\nb) pontja szerinti célhoz kötöttség elvét, az 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti\nadattakarékosság elvét, a 12. cikk (1) bekezdése és a 13. cikke szerinti előzetes tájékoztatás\n\n[71\n\n[8]\n\n[9]\n\nFővárosi Törvényszék\n106.K.701.995/2022/13. 3\n\nnyújtásának kötelezettségét, valamint a fentiek miatt érvényes hozzájárulás hiányában az\náltalános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését és a 7. cikk (2) bekezdését; valamint\nIII. megfelelő előzetes tájékoztatás és érvényes jogalap hiányában, szükségtelenül kezelte a\nkérdőívvel gyűjtött egészségügyi adatokat, és ezzel megsértette az általános adatvédelmi\nrendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvét, a 12. cikk (1)\nbekezdése és 13. cikke szerinti előzetes tájékoztatás nyújtásának kötelezettségét, valamint a\nfentiek miatt érvényes hozzájárulás hiánya miatt az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk\n(1) bekezdését, a 7. cikk (2) bekezdését és 9. cikk (1) bekezdését.\nA fenti jogsértésekért a felperest 3.000.000 forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte.\nA tájékoztatási kötelezettség megsértésére vonatkozó indokolása szerint a felperes a kérdőíven\nsemmilyen érdemi, az érintettek által könnyen hozzáférhető tájékoztatást nem nyújtott az\nadatkezelésről az érintettek részére, abból sem a különböző célok, sem a jogalapok, sem az\nidőtartamok nem derültek ki, és a név és lakcím adatok forrását sem jelölte meg. Az sem derült\nki, hogy a kapcsolati adatok kitöltése opcionális. A papír alapú adatkezelés esetén az érdemi\ntájékoztatás teljes egészében online nyújtása általában nem átlátható és nem könnyen\nhozzáférhető a kérdőívet postán megkapó és azon visszaküldő érintettek számára. Így ez\nönmagában meghiúsította azt, hogy az érintettek érvényes hozzájárulást tudjanak adni. A\nwww.bp18.hu/kozerdeku/adatvedelmi-informáciok webcímen elérhető általános adatkezelési\ntájékoztatás a kérdőívek kiküldése és azok érintettek általi visszaküldése idején semmilyen\ninformációt nem tartalmazott egyik vizsgált adatkezelésről sem. A fenti webcímen a tájékoztatás\ncsak 2021. május 7-ét követően került ki, és az utólag 2.4. és 2.5. pontokkal kiegészített\ntájékoztatás sem tartalmazta az adatok forrását, valamint az alapvető információkat a konkrét\ncélokról; a fájlneve és tartalma, verziószáma sem egyezik a vizsgált adatkezelések idején\nelérhető verzióval.\nA felperesnek az általános adatvédelmi rendelet 14. cikkére tekintettel legkésőbb a kérdőív\nmegküldésekor, azzal együtt kellett volna legalább azon tájékoztatást nyújtania az érintettek\nrészére, hogy honnan származik a név és lakcím adatuk, ezen adatokat pedig már nem kezeli.\nEzen kötelezettségét a felperes nem teljesítette.\nA kapcsolati személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsértés körében kifejtette, hogy jelen\nesetben nem jogszabály, hanem a felperes döntése alapján készült egyedi statisztika, így az\nadatkezelési — cél — pontos — és egyértelmű meghatározása — és más céloktól\nmegkülönböztethetőségének biztosítása a felperes kötelezettsége lett volna, ezt azonban nem\nteljesítette. A kapcsolati adatok kezelésének célja nem lehet egy olyan megfoghatatlan cél, mint\naz általános kapcsolattartás. Valamilyen módon szükséges annak megjelölése, hogy a\nkapcsolattartás konkrétan milyen jellegű információk küldését jelenti, , információcsere\" esetén\npedig milyen információra számítanak az érintettektől. A kapcsolati személyes adatok\negészségügyi adatokkal egy lapon történő gyűjtése felveti az általános adatvédelmi rendelet 7.\ncikk (2) bekezdése szerinti tilalom sérelmét is, amely szerint a hozzájárulás iránti kérelmet más\nügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, különösen akkor, ha azok\nkeverése súlyos adatvédelmi kérdéseket vetne fel. A kapcsolattartás egészének opcionális\njellege, valamint a kapcsolattartás választása esetén az egyes kapcsolati csatornák szabad\nmegválasztási joga egyértelműen és világosan ki kellett volna, hogy derüljön az érintetteknek\nnyújtott tájékoztatásból, azonban erre vonatkozóan a felperes semmilyen érdemi tájékoztatást\nnem nyújtott az érintetteknek. Semmivel sem támasztotta alá azt, hogy mely okból nem elég, ha\nkifejezetten csak egy kapcsolati csatornán tart kapcsolatot az egyes érintettekkel, és mely\ncélokból szükséges ez időkorlátozás nélkül, akár a járvány megszűnését követően is. Az\náltalános adatvédelmi rendelet 4. cikk 11. pontja alapján az érintett hozzájárulása egy konkrét\ncél nélküli, időben indokolatlanul meghatározatlan adatkezeléshez megfelelő tájékoztatás\nhiányában nem érvényes, és a fenti körülmények egyenként is az érintetti hozzájárulás\n\n[10]\n\n[11]\n\n[12]\n\nFővárosi Törvényszék\n106.K.701.995/2022/13. 4\n\nérvénytelenségéhez vezetnének. Érvényes hozzájárulás hiányában az adatkezelés nem felel meg\naz általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti jogalapnak, és más\njogalap sem áll fenn.\n\nAz alperes az egészségügyi adatokkal kapcsolatos jogsértésekre is irányadónak tartotta a [8] és\n[10] pontokban hivatkozott indokolást azzal, hogy ezen adatkezelés esetén volt jogszerű cél, a\njárványügyi statisztika készítése, és ez alapján önkormányzati intézkedések meghozatala,\ntovábbá ezen adatok kezelése már nem történik, azok törlésre kerültek, emiatt a célhoz kötöttség\nelvének sérelme nem állt fenn az egészségügyi adatok tekintetében. Az egészségügyi adatok\nkezelése esetén az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésének egyik jogalapján\nfelül a 9. cikk (2) bekezdés szerinti — 9. cikk (1) bekezdés szerinti általános kezelési tilalom alóli\n— kivételek egyikének is fenn kell állnia. Az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdés\na) pontja szerint azon további feltételnek kell megfelelnie, hogy az érintett kifejezett\nhozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő\nkezeléséhez. Tekintettel arra, hogy megfelelő tájékoztatás nem történt, valamint a szükségesség\nés alkalmasság a cél elérésére a lentebb kifejtett okokból nem áll fenn, ezért ezen feltétel sem\nteljesülhetett. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti\nadattakarékosság gyakorlati megvalósulásának egyik feltétele, hogy az adatkezelés szükséges és\narányos az adott adatkezelési cél eléréséhez, és arra alkalmas is. Az alkalmasság körében a\nfelperes semmivel sem támasztotta alá, hogy pontosan milyen módon tudott kevesebb, mint\n1090-os, nem reprezentatív mintából pontos következtetéseket levonni a kerületi lakosok\negészére. Ezen kívül a statisztika egy időpillanatban készült, az oltási kampány közepén, annak\neredménye hétről hétre jelentősen változhatott. Kis mennyiségű, nem reprezentatív minta esetén\ntöbblet külső — nem anonim — információk felhasználása is szükséges lett volna azokkal\nkapcsolatban, akik a kérdőívet kitöltötték. Ilyen többlet személyes adatok beszerzését a felperes\nnem jelölte meg, és ez az adatvédelmi jogsértés mértékét nem csökkentette, hanem növelte\nvolna. Önmagában azonban az alkalmasság érdemben nem befolyásolná az adatkezelés\njogszerűségét. Az, hogy a kérdéseket nem a kapcsolati azonosító adatoktól elkülönítve tették fel\naz érintetteknek, szükségtelen módon összekötötte őket egy adott érintettel. Egy adott\ntermészetes személyhez nem köthető véletlenszerű iratazonosító számmal biztosítható, hogy egy\nérintett csak egy választ küldjön vissza, így az iratazonosító számok és a címzettek között\nsemmilyen kapcsolat nem lenne szükséges az adatkezelés egyetlen lépésénél sem (elegendő\nannak a biztosítása, hogy egy iratazonosító számot csak egyszer dolgozzanak fel, amelyet a\nlistában jeleznek), és a statisztikát anonim adatokból is elkészíthették volna különleges\nmeg a szükségesség és arányosság kritériumának.\n\nFigyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi\nCXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 61. § (1) bekezdés a) pontjára és a 75/A. §-ára, az\náltalános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdésére és az 58. cikk (2) bekezdésére, valamint\na speciális és a generális prevenció céljára, továbbá arra, hogy az elmarasztalás nem lenne\narányos és visszatartó erejű szankció, az alperes szükségesnek tartotta a bírság kiszabását. A\nbírság mértékének meghatározásánál ismertette, hogy mely tényeket vett figyelembe enyhítő és\nmelyeket súlyosító körülményként.\n\nA kereset és a védirat\n\nA felperes az alperes határozatát keresettel támadta. A 11. sorszámú beadványában kiegészített\nkeresetlevelében elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan a\nbírságkötelezés hatályon kívül helyezését kérte. Perköltségigénnyel is élt az alperessel szemben,\nazonban annak összegét nem számította fel.\n\n[13]\n\n[14]\n\n[15]\n\n[16]\n\n[17]\n\nFővárosi Törvényszék\n106.K.701.995/2022/13. 5\n\nHivatkozása szerint az alperes tévesen értelmezte a kapcsolati személyes adatok vonatkozásában\naz általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglalt célhoz kötöttség\nelvét. A kérdőíven található, a kapcsolattartási adatok kezelésének célját azonosító\n, információcsere céljából kapcsolatot tartson\" fordulat megfelelő és konkrét meghatározását\nadja az adatkezelési célnak. Az , információcsere céljából kapcsolatot tart\" szöveg tartalma\negyértelmű, és megfelel az általános adatvédelmi rendelet 39. és 42. preambulumbekezdésében,\nvalamint az 5. cikk (1) bekezdés 5) pontjában foglaltaknak. Az adatalanyok információs\nönrendelkezési jogának önkényes hatósági korlátozása az, amikor azt a célt, amelyet\nmegismerve az érintettek az önkéntes hozzájárulásukat adták az alperes , megfoghatatlannak\"\nminősíti. Az alperes az érintettek akaratának a célra és adatkezelési időtartamra is kiterjedő\nnyilatkozatát önkényesen annulálja, így az adatalanyok információs önrendelkezési jogát\nhatósági gyakorlatával jogellenesen korlátozza., Mivel a cél meghatározását a kérdőíven\nhivatkozott, az önkormányzati honlapon szereplő tájékoztatás tartalmazta, jogsértés nem történt.\nA kormányzati vakcinainfo portál adatkezelésével kapcsolatban folytatott vizsgálat során,\nazonos tényállás kapcsán (az adatalanyok hozzájárulása ott is a , későbbi kapcsolattartásra\"\nvonatkozott, a kapcsolattartás tartalmának meghatározása nélkül) az alperes is elegendőnek\nismerte el a , későbbi kapcsolattartás\" célmegjelölést, és kifejezetten tartózkodott attól, hogy\nezen célmegjelölés kapcsán a kapcsolattartás során küldött üzenetek tartalmát vizsgálja. Jelen\nügyben azonban kiterjesztette a vizsgálatát a kapcsolattartás tartalmára.\n\nAz alperes tévesen értelmezte a kapcsolati személyes adatok vonatkozásában az általános\nadatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontjában foglalt adattakarékosság elvét is. Mivel\naz adatkezelés célja kapcsolattartás, ezért az elérhetőségi adatok (külön vagy együttes) kezelése\nezen cél szempontjából releváns, illetőleg azok — mivel adott esetben az elérhetőségi adatokat az\nérintett információs önrendelkezési jogával élve saját maga adja meg, a saját preferenciái szerint\n— a szükségesre korlátozottak. Az adattakarékosság elvéből nem következik az, hogy az érintett\nne adhatna meg egyszerre több elérhetőségi adatot, illetőleg alperes az érintett információs\nönrendelkezési jogán alapuló ilyen választását önkényesen jogsértőnek tekinthetné. Mivel az\negész kérdőív kitöltése önkéntes és nem kötelező volt, az érintettek nem következtethettek arra,\nhogy mindegyik kapcsolattartási adatuk megadása kötelező. Az alperes ezért legfeljebb a\ntájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban állapíthatott volna meg jogsértést.\n\nA határozat III.4. pontja nem alapozza meg azt az alperesi következtetést, hogy a kapcsolati\nszemélyes adatok kezelése során az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) bekezdését és a\n13. cikkét megsértette. Ha az alperes a cél meghatározását illető álláspontjából vezeti le a\ntájékoztatási kötelezettség vélt megsértését, akkor mivel a cél meghatározása megfelelő volt, az\narról történő tájékoztatás is megfelelt az általános adatvédelmi rendelet szabályainak.\n\nA cél megfelelősége okán az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 11. pontja szerinti\nhozzájárulás is rendelkezésre állt, ezért a határozat megsértette az általános adatvédelmi rendelet\n6. cikk (1) bekezdését. A határozat III.4.3. pontjába foglalt — az általános adatvédelmi rendelet\n7. cikk (2) bekezdésének megsértésére vonatkozó — része nehezen értelmezhető; aggályos egy\nhatósági kötelezést arra alapozni, hogy valami , felveti\" egy jogszabály sérelmét. Mivel a\nkapcsolati adatok megadása opcionális volt, az érintett megtehette azt, hogy csak egészségügyi\nadatokat szolgáltat a kapcsolati adatok megadása nélkül; a két adatkezelési cél elkülönítése tehát\nbiztosított volt.\n\nAz egészségügyi adatok kezelése kapcsán az adattakarékosság elvének sérelme körében\nkifogásolta a felperes, hogy az alperes nem személyes (hanem statisztikai) adatok kezelésével\nkapcsolatban tett megállapításokat. Az pedig, hogy a szóban forgó statisztika alkalmas-e\nönkormányzati döntések előkészítésére, az alperes hatáskörén kívül eső szakkérdés. Szakértő\nkirendelésére pedig e körben nem került sor, az alperes e körben bizonyítást nem folytatott le,\nígy az alperes a döntés érdemére kiható módon megsértette az általános közigazgatási\n\n[18]\n\n[192]\n\n[20]\n\n[21]\n\n[22]\n\nFővárosi Törvényszék\n106.K.701.995/2022/13. 6\n\nrendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. §-ában foglalt tényállás\ntisztázási kötelezettségét, valamint a hatáskörét túllépte, ami az Ákr. 123. § (1) bekezdés a)\npontja alapján a határozata semmisségét eredményezi. Az elkészített statisztika egyébként\nalkalmas volt a cél elérésére, az az önkormányzati döntések meghozatalában szerepet játszott.\nAz alperes jogsértő módon állapította meg az adatkezelési jogalap hiányát az egészségügyi\nadatok vonatkozásában a megfelelő tájékoztatás vélt hiánya miatt. Érvényes adatkezelési jogalap\nfennállhat úgy is, hogy az általános adatvédelmi rendelet 13. cikkében írt tájékoztatást az\nadatkezelő nem adja meg teljes körben; a jogalap meglétét a tájékoztatás esetleges hiányosságai\nnem érintik. Az alperes is elismerte, hogy az egészségügyi adatok kezelése tekintetében az\náltalános adatvédelmi rendelet szerinti jogszerű cél fennállt.\n\nAz alperes az adatvédelmi bírság kiszabása során nem mérlegelte az általános adatvédelmi\nrendelet 83. cikk (2) bekezdésében foglalt szempontokat; egyes szempontokat figyelmen kívül\nhagyott; egyéb esetekben a mérlegelt szempontok nem voltak okszerűek. Az alperes jogsértő\nmódon vett figyelembe súlyosbító körülményeket a bírság mértékének meghatározásakor. Nem\naz érintettek akaratát figyelembe nem vevő, hanem kifejezetten azok hozzájárulásával végzett\nadatkezelésről van szó. A szükségtelen jelzővel nem ért egyet, mert az adatkezelés (statisztika\nképzése) alkalmas volt az adott célra. Az általános adatvédelmi rendelet 86. cikk (2) bekezdés d)\npontja kifejezetten a 32. cikkel kapcsolatos (adatbiztonsági) esetleges hiányosságokra utal, nem\na tájékoztatással kapcsolatos hiányosságokra.\n\nAz alperes védiratában a határozatban foglaltak fenntartásával a felperes keresetének elutasítását\nkérte. Perköltséget igényelt, melynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi\nköltségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 2. § (1)\nbekezdése alapján, 210.000 forint összegben számította fel a költségjegyzéken, melynek\nalátámasztására megbízási szerződést csatolt. A megbízási szerződés 3.1 pontja szerint a peres\neljárásokban végzett jogi képviseleti tevékenység díjazásának mértéke a per alapjául szolgáló\nmegbízói határozatban kiszabott bírság 290-a vagy 35.000 Ft -- áfa óradíj.\n\nHivatkozása szerint az adatkezelési célra vonatkozó felperesi tájékoztatás a rövidsége ellenére is\nellentmondásos, hiszen a , kapcsolattartás\" egyirányú, a felperestől az érintettek felé irányuló\nadatközlésre utal; az , információcsere\" viszont kétirányú adatkapcsolatra. Így tehát nemcsak az\nkérdéses, hogy az adatkezelés során a felperes milyen jellegű üzeneteket kíván küldeni az\nérintetteknek, hanem az is, hogy kíván-e további adatokat gyűjteni a későbbiekben, és\namennyiben igen, milyen jellegűeket. Az adatgyűjtésre szolgáló kérdőíven egyébként a felperes\nsemmilyen adatkezelési célt nem jelölt meg, a felperesi adatkezelés így önmagában már emiatt\nis jogsértő. Nincs jelentősége az alperes érintettek hozzájárulását figyelmen kívül hagyó\nmagatartására történt hivatkozásának, mivel ez nem indokolja az adatkezelési cél\nmeghatározásának elfogadhatóságát. Szintén nincs jelentősége a vakcinainfo portál\nadatkezelését érintő kifogásának, egyfelől mert ez szintén nem indokolja a felperesi adatkezelés\njogszerűségét, másfelől pedig a vakcinainfo portálon a felperes által idézett résznél lényegesen\nhosszabb adatkezelési tájékoztatás található.\n\nAz adattakarékosság elvének sérelme körében a felperes a kérdőíven nem utalt egyáltalán arra,\nhogy mivel a kapcsolattartáshoz egy elérési adat is elegendő, ezért ezen adatok megadása\nopcionális, azaz az érintettek nemcsak azt dönthetik el, hogy adnak vagy nem adnak elérési\nadatot, hanem azt is, hogy hány és milyen kapcsolattartási adatot szolgáltatnak a felperesnek.\nMivel az adatszolgáltatás opcionális jellegére a kérdőív nem utalt, ezt az érintettek úgy\nértelmezhették, hogy az összes adat megadása szükséges. Egyértelműen ezt erősíti, hogy mind a\nkérdőív, mind annak kísérőlevele is tartalmazza, hogy felperes a , teljes\" kérdőív kitöltését várja,\nazaz minden adat megadása szükséges.\n\n[23]\n\n[24]\n\n[25]\n\n[26]\n\n[271\n\n[28]\n[29]\n\n[30]\n\n[31]\n\n[32]\n\n[33]\n\nFővárosi Törvényszék\n106.K.701.995/2022/13. 7\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) bekezdésének és a 13. cikkének megsértését\nmegalapozó körülmények a határozat III.2. pontjában találhatók, különös figyelemmel a 7. és 8.\npontokra.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésének és a 7. cikk (2) bekezdésének\nmegsértése kapcsán kiemelte, hogy a kérdőív semmilyen formában nem kéri az érintettek\nhozzájárulását, sőt arra sem utal, hogy az adatok megadásával az érintettek ráutaló magatartással\njárulnának hozzá adataik kezeléséhez. Emellett felperes csak állítja, de sem a hatósági\neljárásban, sem a jelen perben eddig nem támasztotta alá azt semmivel, hogy az egészségügyi és\na kapcsolati adatokat elkülönülten kezelte volna; a kérdőív tartalma pedig éppen az ellenkező\nkövetkeztetést alapozza meg.\n\nA felperesi adatkezelés a kapcsolati adatokat és az egészségügyi adatokat nem különítette el\negymástól, ezért megalapozatlan a felperes pusztán statisztikai adatkezelésre történő\nhivatkozása. Az adatkezelő köteles bizonyítani az adatkezelése jogszerűségét. Ezen\nkötelezettségének ugyanakkor felperes nem tett eleget. Ezt a felperes által hivatkozott\ntanulmány nem támasztja alá, más bizonyítást pedig a felperes nem tett. Így az adatkezelés\njogszerűsége nem bizonyított. Erre a megállapításra pedig — mivel ez személyes adatkezelést\nérint — hatáskörrel rendelkezik. A statisztikai célú adatkezeléshez fő szabály szerint egyáltalán\nnincs szükség személyazonosító és kapcsolati adatok kezelésére.\n\nA GDPR [42] preambulumbekezdés szerinti minimális tájékoztatási kötelezettség esetleges\nteljesítéséből még nem következik a hozzájárulások elfogadhatósága, a jogszerű\nhozzájárulásnak ugyanis további, egymással konjunktív kapcsolatban álló tartalmi\nkövetelményei vannak. Ilyen pl. az adatszolgáltatással kapcsolatos választási szabadság, amely a\nkapcsolati és egészségügyi adatok összekapcsolt gyűjtése miatt szintén nem teljesült.\n\nA Kúria Kf.III.37.998/2019/10. számú döntése alapján nem jogsértő önmagában az, hogy nem\nmérlegeli a GDPR 83. cikk (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt összes szempontot. A felperes a\nkeresetében nem jelölt meg olyan körülményt, amelyet nem vett figyelembe.\n\nA törvényszék döntése és jogi indokai\n\nA felperes keresete — az alábbiak szerint — alaptalan.\n\nA Fővárosi Törvényszék a közigazgatási jogvitát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.\névi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (1)-(2) bekezdései, a (3) bekezdés a) pontja és az 5. §\n(1) bekezdése alapján közigazgatási peres eljárásban, a Kp. 77. § (1) bekezdése alapján\ntárgyaláson kívül bírálta el, tekintettel arra, hogy a felek nem kérték tárgyalás tartását és azt a\nbíróság sem tartotta szükségesnek.\n\nA határozat jogszerűségét a Kp. 2. § (4) bekezdése és a 85. § (1) bekezdése értelmében a\nkereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között, a Kp.\n85. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási tevékenység megvalósításának időpontjában fennálló\ntények alapján bírálta el.\n\nA tényállást a Kp. 78. § (2) bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló adatok, valamint a\nfelek előadásának egybevetése alapján, a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelve,\na megelőző közigazgatási eljárásban megállapított tényállással összevetve állapította meg.\nDöntése meghozatala során a Kúria joggyakorlatát figyelembe véve járt el, attól nem tért el.\n\nA bíróság a felperes keresetében előadott hivatkozások alapján elsőként a jogsértések\nmegállapítása, majd az alkalmazott jogkövetkezmény jogszerűségét vizsgálta.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint a személyes adatok\ngyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék\nezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően\nnem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából,\n\n[34]\n\n[35]\n\n[36]\n\nFővárosi Törvényszék\n106.K.701.995/2022/13. 8\n\ntudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés\n(, célhoz kötöttség\"). Az általános adatvédelmi rendelet (39) preambulumbekezdése szerint\n,(-..) A személyes adatkezelés konkrét céljainak mindenekelőtt explicit módon\nmegfogalmazottaknak és jogszerűeknek, továbbá már a személyes adatok gyűjtésének\nidőpontjában meghatározottaknak kell lenniük. (...)\".\n\nA felperes a célhoz kötöttség elvének a sérelme kapcsán iratellenesen és alaptalanul állította,\nhogy a kapcsolattartási adatok kezelésének célja az , információcsere céljából kapcsolatot\ntartson\" fordulat feltüntetésével megfelelő volt, és hogy a cél meghatározását a kérdőíven\nhivatkozott, az önkormányzati honlapon szereplő tájékoztatás tartalmazta. A felperesi\nhivatkozással ellentétben a papír alapú kérdőíven az adatkezelés célja egyáltalán nem került\nfeltüntetésre, azon nem szerepelt az információcsere céljából történő kapcsolattartás megjelölés.\nA https:/bpl8.hu weboldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató sem tartalmazta a kérdőív\nkapcsán az adatkezelés célját, a tájékoztatóban a jelen vizsgálat tárgyát képező adatgyűjtés\nvonatkozásában semmilyen információ nem szerepelt. Azt a felperes sem mutatta be sem a\nközigazgatási eljárás, sem a per során, hogy a weboldalon elérhető tájékoztató mely pontja\ntartalmazta az adatkezelés célját. Annak ellenére, hogy a felperes adatkezelőként felelt az\nadatkezelése jogszerűségéért, az adatkezelése jogszerűségét alátámasztó bizonyítékot a felperes\nsem az eljárásban sem a perben nem mutatott be. A www.bp18.hu/vakcina weboldalon elérhető\nonline kérdőív — a felperes nyilatkozata szerint — szintén a felperes általános adatkezelési\ntájékoztatójára utaló hivatkozást tartalmazott, valamint az a tájékoztatás került feltüntetésre,\nhogy a kapcsolati adatokat azon célból kezeli a hozzájárulás visszavonásáig, hogy\n, információcsere céljából kapcsolatot tartson\". Figyelemmel arra, hogy ezen szövegből nem\nderül ki, hogy a felperes a jövőben milyen célból akar kapcsolatot tartani az érintettekkel, hogy\nmilyen információt akar küldeni, illetve milyen információkat akar kérni az érintett lakosoktól,\naz nyilvánvalóan nem felelt meg az egyértelmű, explicit módon megfogalmazott\ncélmeghatározás követelményének. Helytállóan állapította meg ezért az alperes ezen\ncélmegjelöléssel kapcsolatban, hogy az túl általános, ezért nem elégséges. A felperes e körben\ntévesen hivatkozott az általános adatvédelmi rendelet (42) preambulumbekezdésére, mivel az az\nérintetti hozzájárulás és nem a célmeghatározás megfogalmazására vonatkozik. Az pedig, hogy\naz alperes más ügyben korábban milyen döntést hozott, nem lehet irányadó a jelen perben, mivel\nsem az alperes, sem a bíróság nincsen kötve az alperes másik ügyben hozott határozatához, és a\ntényállás azonossága sem volt a két ügyet illetően megállapítható. A felperes alaptalanul\nállította, hogy az adatalanyok a célt megismerhették és a cél ismeretében adták az önkéntes\nhozzájárulásukat az adatkezeléshez. E körben helytállóan hivatkozott arra az alperes, hogy az\nérintetti hozzájárulás az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti\njogalap körében vizsgálandó. Mindezek alapján az alperes jogszerűen állapította meg, hogy a\nfelperes a kapcsolati személyes adatok kezelésével megsértette az általános adatvédelmi rendelet\n5. cikk (1) bekezdés 5) pontja szerinti célhoz kötöttség elvét.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint a személyes adatok az\nadatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a\nszükségesre kell korlátozódniuk (, adattakarékosság\"). Az általános adatvédelmi rendelet (39)\npreambulumbekezdése szerint ,,(...) A személyes adatoknak a kezelésük céljára alkalmasaknak\nés relevánsaknak kell lenniük, az adatok körét pedig a célhoz szükséges minimumra kell\nkorlátozni. (...)\".\n\nTekintettel arra, hogy a kérdőíven nem szerepelt az az információ, hogy opcionális az, hogy a\nkitöltő személy a több közül melyik kapcsolati adatát vagy adatait adja meg, illetve, hogy\negyáltalán bármelyiket megadja-e, az alperes helytállóan állapította meg, hogy ezzel az\nadatkezelés nem a szükséges mértékre korlátozódott. A kérdőíven az szerepelt, hogy: , Kérjük a\nteljes lapot juttassa vissza!\", , kérjük juttassa vissza kitöltve a teljes lapot\", valamint: , A\n\n[37]\n\n[38]\n\n[39]\n\nFővárosi Törvényszék\n106.K.701.995/2022/13. 9\n\nkitöltött, teljes levelet személyesen is leadhatja. ..\", mindezek egyértelműen arra utaltak, hogy a\nfelperes a teljes kérdőív kitöltését kérte és várta el. Az alperes ezért jogszerűen állapította meg,\nhogy a felperes a kapcsolati személyes adatok kezelésével megsértette az általános adatvédelmi\nrendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvét.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) bekezdése értelmében az adatkezelő megfelelő\nintézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére\nvonatkozó, a 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt és a 15-22. és 34. cikk\nszerinti minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában,\nvilágosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa (...).\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1) bekezdése szerint, ha az érintettre vonatkozó\nszemélyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének\nidőpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:\n\na) az adatkezelőnek és - ha van ilyen - az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;\n\nb) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;\n\nc) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;\n\nd) a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy\nharmadik fél jogos érdekei;\n\ne) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;\n\nf) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet\nrészére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi\nhatározatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1)\nbekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas\ngaranciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az\nazok elérhetőségére való hivatkozás.\n\nA 13. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdésben említett információk mellett az\nadatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a\ntisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő\ninformációkról tájékoztatja:\n\na) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam\nmeghatározásának szempontjairól;\n\nb) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes\nadatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és\ntiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz\nvaló jogáról;\n\nc) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló\nadatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely\nnem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;\n\nd) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;\n\ne) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen\nalapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes\nadatokat \"megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az\nadatszolgáltatás elmaradása;\n\nJ a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a\nprofilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra\nvonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az\nérintettre nézve milyen várható következményekkel bír.\n\nA bíróság megállapította, hogy az alperes a határozat III.4.4. és III.5. pontjaiban is ismertette a\ntájékoztatás hiányára vonatkozó álláspontját, továbbá a III.3. pontban visszahivatkozott a\nhatározat III.2. pontjában kifejtettekre, amely pontban — mintegy alapvetésként — az alperes\n\n[40]\n\n[41]\n\n[42]\n\nFővárosi Törvényszék\n106.K.701.995/2022/13. 10\n\nrészletesen bemutatta és értelmezte a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó követelményeket\nés kifejtette annak indokait, hogy a felperes ennek a kötelezettségének miként nem tett eleget. A\nIII.2. és III.4 pontokban együttesen az alperes kellő részletességű és meggyőző erejű indokát\nadta annak, hogy a felperes azzal, hogy az adatkezelése céljáról, valamint a kapcsolati adatok\nmegadásának opcionális jellegéről, továbbá az általános adatvédelmi rendelet 13. (1) és (2)\nbekezdéseiben foglalt információkról nem tájékoztatta az érintett lakosokat, megsértette az\náltalános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) bekezdését és a 13. cikkében foglaltakat. A fentiek\nalapján a felperes alaptalanul állította azt is, hogy a határozat III.4. pontja nem alapozza meg a\nhatározat III.4.5. (helyesen III.4.6.) pontjában szereplő megállapítást a tájékoztatási\nkötelezettség elmulasztása tekintetében.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a személyes adatok\nkezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:\na) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő\nkezeléséhez.\n\nA kapcsolati adatok kezelésének jogalapjaként a felperes a 6. cikk (1) bekezdés a) pontja\nszerinti érintetti hozzájárulást jelölte meg, és a per során mindvégig azzal érvelt, hogy az\nérintettek az adatkezeléshez hozzájárultak. Ezzel szemben azonban a kérdőíven semmilyen\nérdemi adatkezelői tájékoztatás és érintetti hozzájárulás-kérés sem szerepelt, ezért önmagában\naz, hogy az érintettek a kérdőívet kitöltötték és visszaküldték nem tekinthető úgy, hogy azzal\nhozzájárultak az adataik kezeléséhez. Az általános adatvédelmi rendelet (42)\npreambulumbekezdése szerint ,(...) garanciákkal szükséges biztosítani azt, hogy az érintett\ntisztában legyen azzal a ténnyel, hogy hozzájárulását adta, valamint azzal, hogy ezt milyen\nmértékben tette. (...) az adatkezelő előre megfogalmazott hozzájárulási nyilatkozatról\ngondoskodik, amelyet érthető és könnyen hozzáférhető formában bocsát rendelkezésre,\nnyelvezetének pedig világosnak és egyszerűnek kell lennie (...)\" A felperes csak állította, de\nnem bizonyította azt, hogy az érintettek hozzájárulásukat adták az vizsgált adatkezeléshez, lévén\nazt sem a közigazgatási eljárás során, sem a perben nem támasztotta alá semmilyen\nbizonyítékkal, hogy a kérdőíven kifejezetten kérte volna az érintettek hozzájárulását az\nadatkezeléshez, és azt megelőzően a részükre az adatkezelésre vonatkozóan megfelelő\ntájékoztatást adott. Így a felperes alaptalanul hivatkozott az érintettek önrendelkezési jogának a\nsérelmére. A fentieken túlmenően még ha az érintettek hozzájárulást is adtak volna az\nadatkezeléshez, az akkor se lenne érvényesnek tekinthető az adatkezelés céljáról történő\nmegfelelő tájékoztatás hiányában. Ezt támasztja alá a Kúria Kfv.VI.37.886/2015/5. számú ítélete\nis, mely szerint , [26] (...) A nem kellő tájékoztatás a hozzájárulás hiányához vezet. Az\nadatkezelés célja nem egy elhanyagolható információ, (...). Az érintettek csak az adatkezelés\nreleváns körülményei tudatában minősülnek kellően tájékozottnak, csak ekkor mondható ki,\nhogy adatuk kezeléséhez (...) hozzájárulás fogalmának megfelelően hozzájárultak és azt önként\ntették.\" A Kúria Kfv.II.37.330/2017/5. számú ítéletében is megerősítette, hogy ,[12] (...)\nszemélyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul. (...) a hozzájárulás fogalomnak\nhárom eleme van: az önkéntesség, a határozottság és a tájékozottság. A hozzájárulás kizárólag\nakkor tekinthető jogszerűen elfogadhatónak, ha mind a három tartalmi követelmény teljesül.\n(...) az egyértelmű és részletes tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség már az adatkezeléshez\nszükséges hozzájárulás megadását megelőzően terheli az adatkezelőt. (...) Ezért a felperes\ntájékoztatójának (...) követelményeknek kellett volna megfelelnie, ennek hiányában az érintett\nhozzájárulásáról szó sem lehet.\"\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 7. cikk (2) bekezdése szerint, ha az érintett hozzájárulását\nolyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás\niránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni,\nérthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel. Az érintett\n\n[43]\n\n[44]\n\n[45]\n\n[46]\n\n[47]\n[48]\n\n[49]\n\nFővárosi Törvényszék\n106.K.701.995/2022/13. 11\n\nhozzájárulását tartalmazó ilyen nyilatkozat bármely olyan része, amely sérti e rendeletet,\nkötelező erővel nem bír.\n\nEzen rendelkezés megsértése körében az alperesi határozat megfogalmazása valóban nem ad\nkellő bizonyosságérzetet a , felveti?\" szó használata kapcsán, azonban az alperes a határozata\nIII.4.6. pontjában konkrétan kimondta ezen jogszabályhely megsértését, és a megállapított\ntényállásból az összefüggés fennállása egyértelműen kitűnik. Az alperes ezért megalapozottan\nrótta ezt a jogsértést a felperes terhére, tekintettel arra, hogy a kérdőíven semmilyen\nhozzájárulás-kérés nem szerepelt, így nem valósult meg az sem, hogy a kapcsolati adatokra és\naz egészségügyi adatokra elkülönítetten kért volna az adatkezeléshez hozzájárulást.\n\nAz egészségügyi adatok kezelése kapcsán a felperes az alperes hatáskörének hiányára\nhivatkozva kifogásolta az adattakarékosság elvének a sérelmét. E körben a törvényszék kiemeli,\nhogy az alperes valóban nem értékelhette volna az adatgyűjtés statisztikai szempontú\nfelhasználhatóságát, azonban a jogsértés megállapítását nem is az alkalmasság kritériumának\nnem teljesülésére alapította, hanem az adatkezelés szükségesség és arányosság kritériumoknak\nvaló meg nem felelés miatt, így ez a kérdés nem érintette az ügy érdemét. Önmagában amiatt,\nhogy az alperes az alkalmasság körében állást foglalt az adatgyűjtés statisztikai célokra történő\nfelhasználhatóságáról, nem vonhatja maga után a határozat semmisségét, erre a felperes\nalaptalanul hivatkozott. Az adattakarékosság elve az által sérült, hogy a felperes adatkezelése\nnem felelt meg sem a szükségesség, sem az arányosság kritériumának, mivel a bekért kapcsolati\nadatokat nem különítette el a bekért egészségügyi adatoktól, így a felperes által kezelt személyes\nadatok (különleges személyes adatok) a hivatkozott cél, a statisztikai adatgyűjtés szempontjából\nteljesen szükségtelen módon voltak , összekötve? és kezelve. A kapcsolati adatok és az\negyészségügyi adatok egy adathordozón való gyűjtésének, kezelésének vizsgálata — a személyes\nadat fogalmára is figyelemmel — nyilvánvalóan és egyértelműen az alperes hatáskörét képezte,\nezért annak hiánya nem állt fenn. Az alkalmasság vizsgálata körében ezért az alperes a felperesi\nérveléssel ellentétben nem mulasztotta el a tényállástisztázási kötelezettsége teljesítését, és nem\nkellett szakértőt sem kirendelnie. A felperes olyan érvelést nem adott elő, amely az alperes ezen\nmegállapítása jogszerűségét megdönthette volna.\n\nA törvényszék az egészségügyi adatok jogalapjára vonatkozó felperesi hivatkozások kapcsán\negyrészt visszautal a [41] pontban kifejtettekre, valamint hangsúlyozza, hogy még ha lett is\nvolna kifejezett hozzájárulás-kérés az adatkezeléshez a kérdőíven, megfelelő tájékoztatás\nhiányában eleve nem lehetett volna az érintett hozzájárulását érvényesnek tekinteni. Így\njogszerűen állapította meg az alperes a 6. cikk (1) bekezdésének és a 9. cikk (1) bekezdésének a\nmegsértését e körben is.\n\nA fentiek alapján az alperes jogszerűen állapította meg, hogy a felperes megsértette az általános\nadatvédelmi rendelet megjelölt rendelkezéseit, a felperes érveit a bíróság nem fogadta el.\n\nEzt követően a törvényszék az alkalmazott bírságszankció jogszerűségét vizsgálta.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (1) bekezdés i) pontja szerint a felügyeleti hatóság\nvizsgálati hatáskörében eljárva a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az\nadott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy\nazok helyett. A 83. cikk (2) bekezdése szerint a közigazgatási bírságokat az adott eset\nkörülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)-h) és j) pontjában említett intézkedések\nmellett vagy helyett kell kiszabni. A 83. cikk (2) bekezdése sorolja fel azokat a szempontokat,\namelyeket a bírságkiszabás szükségessége, illetve a bírság összegének meghatározása során\nfigyelembe kell venni.\n\nAz információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.\ntörvény (a továbbiakban: Info tv.) 61. § (4) bekezdés b) pontja alapján a bírság mértéke\nszázezertől húszmillió forintig terjedhet ha az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott\n\n[50]\n\n[51]\n\n152]\n\nFővárosi Törvényszék\n106.K.701.995/2022/13. 12\n\nhatározatban kiszabott bírság megfizetésére kötelezett költségvetési szerv, az általános\nadatvédelmi rendelet 83. cikke szerint kiszabott bírság esetén.\n\nA Kp. 85. § (5) bekezdése értelmében mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási\ncselekmény jogszerűsége körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv\nhatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés\nszempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból\nmegállapíthatóak-e. A Kúria a Kfv.I.35.220/2015/8. számú ítéletében kifejtette, hogy\n, mérlegelés során alapkövetelmény, hogy a szempontok az adott tényállással legyenek adekvát\nkapcsolatban. Ennek következtében mérlegelni csak az adott körben felmerült tényeket lehet,\nnem létező, vagy irreleváns tények figyelembe vételére nem kerülhet sor.\" A\nKf.III.37.998/2019/10. (BH2020. 345.) számú ítélet szerint , [52] A Kúria hangsúlyozza, hogy a\nRendelet 83. cikk (2) bekezdésében felsorolt szempontok közül az alperesnek azokat a\nkörülményeket kellett értékelnie, amelyek az adott ügyben relevánsak voltak. A határozatban\nnem nevesített szempontokat úgy kell tekinteni, hogy azokat az alperes nem tartotta a\nbírságkiszabás körében jelentősnek, azok sem pozitív, sem negatív előjellel nem voltak\nfigyelembe vehetők. Nem jogszabálysértő a mérlegelési jogkörben hozott döntés pusztán azon\naz alapon, hogy a hatóság a Rendeletben felsorolt, ám az adott ügyben jogi jelentőséggel nem\nbíró körülményeket nem sorolta fel azzal, hogy azok nem értékelhetők vagy nem értelmezhetők\naz ügyben. A mérlegelési jogkörben hozott döntés akkor jogszabálysértő, ha a mérlegelés\nfolyamata, a figyelembe vett szempontok súlyozása a határozat indokolásából nem állapítható\nmeg, az egyes szempontokat okszerűtlenül vagy iratellenes mérlegelte, továbbá ha figyelmen\nkívül hagyott olyan elemet, amely az ügy összes körülménye szempontjából valódi jelentőséggel\nbír, illetve, ha olyan körülményt értékelt, amelynek a jogkövetkezmény alapjául szolgáló\njogsértéssel összefüggésben tényleges jogi jelentősége nincs.\"\n\nA bíróság megállapította, hogy a felperes csak állította, hogy az alperes elmulasztotta a Rendelet\n83. cikk (3) (helyesen (2)) bekezdésében írt szempontok mérlegelését, azonban nem jelölt meg\nsemmilyen olyan konkrét körülményt, amelyet az alperes ne vett volna figyelembe. A súlyosító\nkörülmények közül , az érintettek akaratát figyelembe nem vevő\" kitételt kifogásolta, mivel\nálláspontja szerint az adatkezelés kifejezetten az érintettek hozzájárulásával történt. Ugyanakkor\nahogyan azt a törvényszék a [41] pontban kifejtette, az érintetti hozzájárulás megtörténtét a\nfelperes sem a megelőző eljárás során, sem a perben nem igazolta. A , szükségtelen\" adatkezelés\nkapcsán a felperes megismételte az egészségügyi adatok kezelése kapcsán az adattakarékosság\nelvének sérelme körében előadottakat. E körben a törvényszék visszautal a [44] pontban\nfoglaltakra. Mivel az adattakarékosság elvének a sérelmét az alperes nem az alkalmasság\nkritériumának nem teljesülésére alapította, a felperes e vonatkozásban előadott értelése a\nbírságkiszabás körében sem foghatott helyt. A felperesi hivatkozással ellentétben a határozat\nIV.6.(i1) pontjában az alperes az elégtelen adatvédelmi tervezést tekintette súlyosító\nkörülménynek, amely a 32. cikk szerinti adatkezelés biztonsága körébe eső körülmény.\nTekintettel arra, hogy a határozat indokolása valamennyi, a kiszabáskor figyelembe vett releváns\nkörülményt tartalmazza, az alperes eleget tett a Kp. 85. § (5) bekezdésében foglaltaknak. A\nmérlegelésre kapott hatáskörét az alperes nem lépte túl, a határozatából a mérlegelés\nszempontjai és azok okszerűsége is kitűnik. Az alperes az alkalmazandó jogszabályoknak\nmegfelelően járt el a jogkövetkezmények meghatározása körében, mérlegeléssel határozta meg\naz alkalmazandó szankciót; a törvényi szempontokat figyelembe vette, azokat értékelte, a\nhatározatában a szükséges mértékben és részletességgel megjelölte a mérlegelése szempontjait\nés indokait. A mérlegelési jogkörben hozott, okszerű következtetésekből álló, és indokolt döntés\nfelülmérlegelésére a bíróság nem jogosult.\n\n[53]\n\n[54]\n\n[55]\n\n[56]\n\nFővárosi Törvényszék\n106.K.701.995/2022/13. 13\n\nA fentiekre figyelemmel a törvényszék megállapította, hogy az alperes határozata a keresettel\ntámadott körben nem jogszabálysértő, ezért a felperes alaptalan keresetét — a Kp. 88. § (1)\nbekezdés a) pontja alapján — elutasította.\n\nA törvényszék a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló\n2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. § (1) bekezdése alapján a pervesztes\nfelperest kötelezte az alperes perköltségének megtérítésére. A perköltség összegét az IM\nrendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja és a 2. § (2) bekezdése alapján, az előterjesztett\nköltségjegyzékben megjelölt összeghez képest mérsékelt összegben állapította meg, tekintettel\narra, hogy az ügyben tárgyalás tartására nem került sor, az alperesi jogi képviselő a\nperképviselettel felmerült időráfordítást nem jelölte meg, így a törvényszék a megbízási\nszerződésben rögzített, a bírság 290-a szerinti munkadíjat (60.000 Ft -- áfa) tudta elfogadni.\n\nAz illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés Ah)\npontja alapján feljegyzett, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott 30.000 Ft tételes\nkereseti illeték a felperesnek az Itv. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján fennálló személyes\nilletékmentessége folytán a Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.\n\nAz ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (1) bekezdése zárja ki.\n\nBudapest, 2023. július 12.\n\nFintáné dr. Vásárhelyi Julianna s.k. dr. Winklerné dr. Nóvé Ildikó s.k. dr. Váczi Katalin s.k.\na tanács elnöke előadó bíró bíró","changes":[]}