{"check":null,"uid":"f94a14d6a7975953","title":"Ítélet a NAIH/3977-4/2023 sz. ügyben (Fővárosi Törvényszék 103.K.701.783/2023/17)","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"2023-01-01","summary":"Суд рассмотрел жалобу гражданина против органа по защите данных Венгрии относительно публикации двух статей с персональными данными заявительницы, включая ее фото и информацию о профессиональной деятельности. Суд установил нарушение норм венгерского законодательства и Директивы 95/46/EC (GDPR) о защите персональных данных, признав неправомерным распространение информации без согласия заявительницы. Суд назначил штраф гражданину за нарушение правил защиты данных и обязал удалить персональные данные из публикаций.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":81783,"versions":1,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/Birosagi-jogorvoslatok?download=923:ft_103_k_701_783_2023_17.pdf","first_seen":"2026-09-12","last_checked":"2026-09-17 02:24","relevance":"hit","score":359,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":359,"topics":["Персональные данные"],"need_body":5,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":218,"ctx":"eres: ( kn ) a felperes képviselője: dr. nagy jános ügyvédi iroda ( ) az alperes: nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (1055 budapest, falk miksa utca 9-11.) az alperes képvisel","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":483,"ctx":"az alperesi érdekelt képviselője: dr. nehéz-posony katinka ügyvéd ( ko. j ) a per tárgya: adatvédelmi ügyben hozott naih-3977-4/2023. számú  közigazgatási határozat megtámadása ítélet: a fővá","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":1347,"ctx":"melyben a felperes sajtóterméke (www. hu) által megjelentetett két cikkben megvalósított adatkezeléseket kifogásolta. az első cikkben (a továbbiakban: cikki1.) a felperes egy nyilvános, bárki  s","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":3083,"ctx":"kkal.  az alperesi érdekelt 2021. december 15-én a felpereshez fordult a számára sérelmes adatkezelés miatt több kérelmet tartalmazó beadvánnyal, melyet a felperes azzal utasított el, hogy jo","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":3191,"ctx":"több kérelmet tartalmazó beadvánnyal, melyet a felperes azzal utasított el, hogy jogtalan adatkezelés nem történt.  az alperes eljárása során tett, 1. sorszámú nyilatkozatában a felperes hiva","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":5114,"ctx":"esi érdekelt jelen határozat (81) bekezdésében megjelölt  [10]  103.k.701.783/2023/17. 3  személyes adatait a https:// és a https:// .  i . linkeken közölt hírcikkekben, ezzel megsértette a termész","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":292,"ctx":". A felperes: ( KN ) A felperes képviselője: Dr. Nagy János Ügyvédi Iroda ( ) Az alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.) Az alperes képviselője: Dudás Hargita Zavodnyik Ug","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":9,"ctx":"Ítélet a NAIH/3977-4/2023 sz. ügyben (Fővárosi Törvényszék 103.K.701.783/2023/17) ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSS","zone":"орган","weight":0}],"dropped":[{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":0,"ctx":"elektronikus aláírással látta el: ai] fővárosi törvényszék ue  fővárosi törvényszék  az ügy száma: 103.k.701.783/","why":"одиночное упоминание (нужно 5)"}]},"last_changed":"2026-09-12","meta":{"fileId":"923","slug":"ft_103_k_701_783_2023_17.pdf","ocr":"tesseract:hun","case":"NAIH-3977-4/2023"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/Birosagi-jogorvoslatok?download=923:ft_103_k_701_783_2023_17.pdf","text":"ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSSAL LÁTTA EL: AI]\nFŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK ue\n\nFővárosi Törvényszék\n\nAz ügy száma: 103.K.701.783/2023/17.\nA felperes:\n( KN )\nA felperes képviselője: Dr. Nagy János Ügyvédi Iroda\n( )\nAz alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság\n(1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.)\nAz alperes képviselője: Dudás Hargita Zavodnyik Ugyvédi Iroda\nAz alperesi érdekelt: li\n( : )\nAz alperesi érdekelt képviselője: dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd\n( ko. j )\nA per tárgya: adatvédelmi ügyben hozott NAIH-3977-4/2023. számú\n\nközigazgatási határozat megtámadása\nítélet:\nA Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasítja.\n\nKötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizéssen meg az alperesnek 300 000 (háromszázezer)\nforint, az alperesi érdekeltnek 100 000 (százezer) forint perköltséget.\n\nKötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal\nilletékbevételi számlájára 30 000 (harmincezer) forint kereseti illetéket.\n\nA Törvényszék tájékoztatja a felperest, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését\nkövető 60. napon válik esedékessé.\n\nAz ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.\n\nIndokolás\nAz ítélet alapjául szolgáló tényállás\nAz alperesi érdekelt 2022. február 9-én e-papíron nyújtott be kérelmet, melyben a felperes\nsajtóterméke (www. hu) által megjelentetett két cikkben megvalósított adatkezeléseket\nkifogásolta. Az első Cikkben (a továbbiakban: Cikki1.) a felperes egy nyilvános, bárki\n\nszámára hozzáférhető közösségi oldalon, egy ismert gyerekorvos által, 2019. február 24-én\ntett bejegyzésből, és az alperesi érdekelt 2019. január 4-én bíróság előtt tett tanúvallomásából\n\nnyilvánosságra került információkat megismételve, valamint a .hu-n elérhető cikk\n(hitps://. hé i 7 to\n\n2019. február 22.) belinkelésével közölt adatokat, az\nalperesi érdekelt szülésznői tevékenységével kapcsolatban. A Cikkl. címe: ,,\n\n[2]\n\n[3]\n\n[4]\n\n[8]\n\n103.K.701.783/2023/17. 2\n\nú \" A Cikkl. 2019. február 25. óta módosított tartalommal jelenleg is\nelérhető.\n\nA Cikkl.-el kapcsolatosan kifogásolt képmás tartalma a következő volt: az alperesi érdekelt\ncivil ruhában, egy hálószoba-jellegű helyiségben, egy színes huzatú franciaágy mellett ült,\nugyanakkor a fal és padló csempézett.\n\nAz alperesi érdekelt által kifogásolt második Cikk (a továbbiakban: Cikk2.) a 2021. augusztus\n10. napján, illetve korábban megjelent sajtóhírek utánközlése. Az alperes a Cikk2. forrásaként\na — következő belinkelt cikkeket tekintette: [. \" - — 2021.08.10. — —-—\nhttps://www.\n, két olyan csecsemő\" - 2019.02.07. — https://www.\n, hét hetes volt? - 2019/02\n— https:// / Hi L KGN I\nvot \" . 2021.08.10. — https:/www.\n. ]. A Cikk2. jelenleg is elérhető\na felperes felületén. A Cikk2. címe: ,, 17 i a\ni \" A Cikk2., az alperesi érdekeltnek, egy csecsemőhalállal\nösszefüggésben indult büntetőeljárásban tett tanúvallomása kapcsán értékeli a szakmai\nműködését, az újszülött halálát eredményező állítólagos felelősségét firtatva, összehozva a\ntörténteket más csecsemőhalál tragédiákkal.\n\nAz alperesi érdekelt 2021. december 15-én a felpereshez fordult a számára sérelmes\nadatkezelés miatt több kérelmet tartalmazó beadvánnyal, melyet a felperes azzal utasított el,\nhogy jogtalan adatkezelés nem történt.\n\nAz alperes eljárása során tett, 1. sorszámú Nyilatkozatában a felperes hivatkozott arra, hogy a\nkifogásolt Cikkben nyilvánosságra hozott adatokat a szerkesztőségük, mint sajtószerv,\nnapjaink egy széles körben érdeklődésre számot tartó, kiemelt súlyú, közéleti vitájában,\nvéleményformálásra használta fel annak érdekében, hogy a közvéleményt a tájékoztatás és a\nvéleménynyilvánítás szabadsága keretében, megfelelő tájékoztatásban részesítse. A 2.\nsorszámú Nyilatkozatában a felperes állította, hogy az általa hivatkozott közéleti vita, a\nkifogásolt Cikkek megjelenésekor is még aktuális volt.\n\nAz alperesi érdekel, a Cikk1.-ben megjelent képmása vonatkozásában előadta, hogy olyan\nfényképfelvételt használt fel a felperes, amely az alperesi érdekeltről eredetileg, a\n\n; Magazin magyar nyelvű oldalán, 2018.01.21. napján, az alperesi érdekelttel\nkészített interjú illusztrációjaként jelentet meg hozzájárulásával. A szülésznői praxisával\nkapcsolatban ellene sosem folyt sem büntető, sem egyéb bírósági eljárás, nem volt olyan\nhivatalos ügye, amelyben az ő szakmai felelősségét vitatták, vagy vizsgálták volna.\n\nA felperes a közigazgatási eljárás során tett 4. sorszámú Nyilatkozatában előadta, hogy az\nalperesi érdekelt aktív közéleti politikai szerepet vállalt, amikor az elmúlt időszakban\nkampányolt politikus férje mellett. Ezen aktív közéleti szereplés miatt, az alperesi érdekelt\nszemélyes és egyéb tevékenysége is közérdeklődésre tart számot. Az 5. számú\nNyilatkozatában hivatkozott az alperesi érdekelt közéleti és politikai szerepvállalását és\nközszereplői státuszát megalapozó cikkekre.\n\nAz alperes a keresettel támadott NAIH-3977-4/2023. számú határozatával az alperesi érdekelt\nkérelmének részben helyt adott és megállapította, hogy a felperes megfelelő jogalap nélkül\nhozta nyilvánosságra az alperesi érdekelt jelen határozat (81) bekezdésében megjelölt\n\n[10]\n\n103.K.701.783/2023/17. 3\n\nszemélyes adatait a https://\nés a https:// .\n\nI . linkeken közölt hírcikkekben, ezzel megsértette a természetes\nszemélyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok\nszabad áramlásáról, valamint a 95/46. EK Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló\n2016/679. EU Rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdését;\nazzal, hogy az alperesi érdekelt érintetti kérelmére adott válaszában csak általánosan, a saját\nérdekeit hangsúlyozva, az alperesi érdekelt személyes jogának figyelmen kívül hagyásával\nvégezte el a jogos érdekét alátámasztó érdekmérlegelést, és ebből fakadóan nem törölte az\nalperesi érdekelt jogellenesen kezelt személyes adatait, megsértette a GDPR. 17. cikk (1) és\n(3), valamint a 21. cikk (1) bekezdését;\nazzal, hogy az alperesi érdekelt érintetti kérelmére adott válaszában nem nyújtott tájékoztatást\na panaszolt cikkekhez kapcsolódóan végzett adatkezeléséről, valamint az általa az alperesi\nérdekelt vonatkozásában kezelt adatokról, megsértette a GDPR. 14. cikk (2), 15. cikk (1) és\n(3) bekezdését.\n\nA Hatóság hivatalból megállapította, hogy a felperes a határozat (81) pontjában megjelölt\nszemélyes adatok nyilvánosságra hozatalával, a GDPR. 5. cikk (1) bekezdés a), b) és c)\npontját, valamint az 5. cikk (2) bekezdéséti is megsértette.\n\nMinderre tekintettel a felperest 10 000 000 forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte.\nTovábbá elrendelte a jogosulatlanul kezelt személyes adatok Cikk1.-ből és Cikk2.-ből történő\nazonnali törlését, valamint azt, hogy a felperes a Cikk1.-ben és Cikk2.-ben közölt személyes\nadatok elérését, mint adatkezelést, ideiglenes intézkedésként átmenetileg korlátozza,\nmindezek megtörténtének tényét pedig 15 napon belül igazolja. Egyebekben az alperesi\nérdekelt kérelmét elutasította.\n\nAz alperes döntésében az alperesi érdekelt közszereplői minősége kapcsán hivatkozva a\n3145/2018.(V.7.) AB határozatban foglaltakra, valamint a Fővárosi Ítélőtábla\n2.Pf.20.757/2020/6. számú ítéletére kifejtette, hogy az alperesi érdekelt annak ellenére sem\ntekinthető a jelen ügyben vizsgált hírcikkekhez kapcsolódóan közszereplőnek, sem közéleti\nszereplőnek, hogy kiemelt társadalmi érdeklődés fűződött a Cikkekben tárgyalt bírósági\neljárással érintett ügyhöz, mivel az alperesi érdekelt a Cikkekben tárgyalt eljárásokban\nkizárólag szakmai tevékenysége okán, szülésznői feladatokat ellátó személyként, a\nbüntetőeljárás tanújaként vett részt. Az alperesi érdekelt bizonyos közéleti, politikai\nkérdésekben történő megnyilvánulása okán lehet ugyan közszereplő, ugyanakkor ehhez nem\nelegendő, hogy az alperesi érdekelt házastársa polgármesterként közfeladatot ellátó személy\nés politikusként közszereplő.\n\nAz alperes nem fogadta el a felperes érvelését, miszerint az alperesi érdekelt aktív közéleti\npolitikai szerepet vállalt, amikor az elmúlt időszakban részt vett politikus férje kampányában\nés szórólapozott, ugyanis az alperesi érdekelt hozzátartozóként, családtagként segítette férje\npolitikai kampánytevékenységét, ezáltal azonban nem vált automatikusan sem közszereplővé,\nsem közéleti szereplővé.\n\nAz alperes határozatában rögzítette, hogy a felperesa ———— .hu online sajtótermék kiadójaként\na kifogásolt adatkezelés tekintetében, adatkezelőnek minősül. A sérelmezett személyes adatok\nvonatkozásában hivatkozott arra, hogy az alperesi érdekelttel kapcsolatba hozható szöveges\nkijelentések, leíró információk közül, az alperesi érdekelt büntetőeljárási szerepe, ott tett\nnyilatkozatai, képzettsége, szakmai ismeretei, az alperesi érdekelt személyes, és különleges\nadatainak minősülnek. A panaszolt Cikkekben az alperesi érdekeltre vonatkozó személyes\nadatokként azonosítható: az alperesi érdekelt neve, ideértve a cikkek kereső címkéit is; a\nbüntetőeljárásban betöltött szerepére vonatkozó adat (tanúkénti minősége); szülésznői\ntevékenységére vonatkozó adat, valamint a képmása (81. pont).\n\n[12]\n\n[13]\n\n[14]\n\n[15]\n\n103.K.701.783/2023/17. 4\n\nAz alperesi érdekelt neve egyértelműen személyes adat, annak feltüntetése a Cikkekben, és\nazok kereső címkéiben a hozzájárulása, illetve közzétételt megalapozó kényszerítő jogos\nérdek igazolása hiányában, jogosulatlan adatkezelésnek minősül.\n\nAz, hogy az alperesi érdekelt tanúként szerepel egy büntetőeljárásban, az információs\nönrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a\ntovábbiakban: Infotv.) 3. § 4. pontja értelmében különleges, bűnügyi személyes adat,\namelynek a felperes által történt nyilvánosságra hozatala szintén a GDPR. hatálya alá tartozó\nadatkezelés. A Cikk1.-ben a tanúi pozíció , egyelőre\" jelzővel történő minősítése, a közzététel\nfelperes által megjelölt céljával, vagyis a közlemény hiteles tájékoztatásával össze nem\negyeztethető adatkezelésként értékelendő.\n\nAz alperesi érdekelt szülésznői szakképzettséggel rendelkezik, egészségügyi\nszakdolgozóként, 2011. november 4-től 2021. november 4-ig érvényes működési engedéllyel\nrendelkezett. Emellett 2016-ban megszerezte a szülészeti ellátás szakmacsoport szakdolgozói\npontszámait elméleti és gyakorlati területen is. Ezen adatok, az Infotv. 26. § (2) bekezdése\nalapján közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, melyek a célhoz kötött adatkezelés\nelvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A célhoz kötött terjesztés jelen esetben\nszervesen kapcsolódott volna a tisztességes adatkezeléshez, de a felperes ezzel ellentétesen, a\nvitatott Cikkekben éppen azt hangsúlyozta, hogy az alperesi érdekelt nem rendelkezett a\nszakmai tevékenysége végzéséhez szükséges képesítéssel, engedéllyel.\n\nA képmás, mint személyes adat nyilvánosságra hozatalát illetően hivatkozott az alperes arra,\nhogy a Cikkl.-ben eredetileg közölt képmás vonatkozásában megállapítható, a képmás képi\nmegjelenítése és a Cikk1. tartalma közötti kapcsolati összefüggés, tekintettel arra, hogy a\nbüntetőeljárásban tanúként érintett alperesi érdekelt, központi személyként látható a fotón, a\nhátteret pedig, az intézeten kívüli szüléshez köthető környezet adja. Ugyanakkor az Emberi\nJogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) 931/13. számú döntése alapján\nmegállapítható, hogy önmagában az a tény, hogy valamely információ hozzáférhető a köz\nszámára, nem feltétlenül vonja ki azt az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke\nszerinti védelem alól. Az Egyezmény 8. cikkében benne foglaltatik az információs\nönrendelkezéshez való jog egy bizonyos formája, melynek értelmében, a magánszemélyek\nfelléphetnek — akár a semleges, értékítélettel nem párosuló, de jogaikat mégis érintő - adataik\ngyűjtése, feldolgozása és közzététele ellen. Jelen esetben a semleges, értékítélettel nem\npárosuló kritérium nem teljesült a Cikkekre és a kapcsolódó képre. Így nem teszi jogszerűvé a\nfelperes adatkezelését az a tény, hogy az eredeti közléshez engedélyével készített képmás, az\nalperesi érdekelt hozzájárulásával került korábban nyilvánosságra. A felperes az alperesi\nérdekelt hozzájárulása nélkül használta fel az alperesi érdekeltet ábrázoló képmást a Cikkl.-\nben, ezzel megsértette a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat.\n\nAz adatkezelés jogalapjának vizsgálatakor az alperes megállapította, hogy a felperes, a jelen\nügyben tett nyilatkozataiban az általa végzett adatkezelés jogszerűsége tárgyában kizárólag az\nAlaptörvényre, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló\n2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 10. §-ára hivatkozott, egyetlen esetben sem\njelölt meg a GDPR 6. cikke szerinti jogalapot. A felhívásokra adott válaszok alapján\nmegállapítható volt, hogy a felperes az alperesi érdekelt személyes adatait\nérdekmérlegelésként értékelhető indoka szerint napjainkban, egyik széles körben érdeklődésre\nszámottartó, kiemelt tárgyú közéleti vitában, véleményformálás céljából, a közvélemény\ntájékoztatása érdekében hozta nyilvánosságra. A közéleti vita tárgyaként határozta meg a\ncsecsemőkorú gyermekek halálával járó családi tragédiákat és az ezeket követő\nbüntetőeljárásokat, hivatkozva az alperesi érdekelt aktív politikai szerepvállalására.\nUgyanakkor a felperes nem tért ki nyilatkozatában arra, hogy az alperesi érdekelt személyes\n\n[16]\n\n[171\n\n[18]\n\n[19]\n\n103.K.701.783/2023/17. 5\n\nadatainak kezelése, azok nyilvánosságra hozatala, mennyiben szükséges a megjelölt cél\nelérése érdekében. Ha egy sajtószerv leközöl, , átvesz? személyes adatokat tartalmazó cikket,\nnem mentesül az alól a kötelezettség alól, hogy egyedileg megvizsgálja, hogy valóban\njogszerűen közölte-e az azonos tartalommal átvett cikk információit. Mind a forrás, mind\npedig az utánközlő sajtószerv önálló adatkezelőnek minősül az általuk végzett adatkezelési\ntevékenységgel kapcsolatban, önállóan hozzák meg az adatkezelői döntéseket, így ezekért\nkülön-külön tartoznak felelősséggel. A felperes a panaszolt Cikkben, megfelelő jogalap nélkül\nhozta nyilvánosságra az alperesi érdekeltnek a határozat (81) bekezdésében megjelölt\nszemélyes adatait, megsértve a GDPR 6. cikk (1) bekezdését.\n\nA jogos érdek, érdekmérlegelés vizsgálata során az alperes kifejtette, hogy a jogos érdek\njogalapjának alkalmazásakor, az érintett személy adatainak kezelése hozzájárulása nélkül\ntörténik, ezért garanciális jelentőségű, hogy az adatkezelő alaposan feltérképezze, hogy a\ntervezett adatkezelés az érintett információs önrendelkezés jogára milyen kihatással lesz. Az\nérdekmérlegelést el kell végezni, a tervezett adatkezelés megkezdése előtt.\n\nAz alperesi érdekelt hozzáférési jog gyakorlása és tiltakozás adatkezelés ellen, törlési kérelem\ntárgyú megkereséssel fordult a felpereshez 2021. december 15-én. A felperes a megküldött\nválaszlevelében, kizárólag jogszabályhelyekre való hivatkozással indokolta az alperesi\nérdekelt adatainak nyilvánosságra hozatalát. Levélben kihangsúlyozta álláspontját, mely\nszerint a kifogásolt Cikkekben széles körben érdeklődésre számot tartó, kiemelt tárgyi súlyú\nközéleti vitában való véleményformálás volt a közzétételi cél, melynek során jogtalan\nadatkezelés nem történt. Az alperesi eljárás során a felperes nem tett nyilatkozatot az\nérdekmérlegelésről. A kötelező érdekmérlegelés során a felperesnek valamennyi, a\nmérlegelést befolyásoló tényezőt figyelembe kellett volna vennie, ennek körében a saját\nérdekei mellett, az alperesi érdekelt kérelmében megjelölt okokat is. Hivatkozott e\ntevékenység végrehajtásakor figyelembe veendő szempontokat illetően saját gyakorlatára és a\nKúria Kfv.III.37.978/2021/10. számú ítéletére. A felperes az alperesi érdekelt kérelmére adott\nválaszában nem részletezte, hogy a közvélemény véleménynyilvánítás szabadsága körében\ntörtént tájékoztatása során megvalósított, az alperesi érdekelt személyes adatait érintő\nadatkezelés, miért korlátozza arányosan az alperesi érdekelt információs önrendelkezési jogát.\nAzt is elmulasztotta kifejteni, hogy az alperesi érdekelt személyes adatainak kezelése, azok\nnyilvánosságra hozatala, mennyiben volt szükséges a megjelölt cél elérése érdekében. Nem\nfejtette ki azt sem, hogy a panaszolt közlésnek mi volt a konkrét tárgya. Önmagában az, hogy\naz alperesi érdekelt közzétett személyes adatai, korábban már nyilvánosságra kerültek, nem\nmentesíti a felperesi adatkezelőt azon kötelezettsége alól, hogy ezen személyes adatok\nkezelése kapcsán pontos, és részletes érdekmérlegelést végezzen.\n\nAz adatkezelés jogalapjához és céljához kapcsolódó nyilatkozatokban (Nyilatkozat 4.,\nNyilatkozat 5.) kifejtett felperesi álláspontot az alperes nem fogadta el a jogos érdeket\nalátámasztó egyedi mérlegelésként, mivel a felperes kizárólag a saját érdekeit vette\nfigyelembe. Az alperesi érdekelt érdekeire is kiterjedő, és azokat értékelő érdekmérlegelést\nnem végzett. Abban az esetben nehezen lehet társadalmi vitában véleményformáló\ntájékoztatásra hivatkozni, amikor a hírcikkek tartalma és megfogalmazása az egyéni\nvéleményalkotási lehetőséget kizárva, egyoldalú álláspontot sugall. Minderre tekintettel, a\nfelperes nem megfelelően végezte el a jogos érdeket alátámasztó érdekösszemérést, és azzal,\nhogy nem törölte az alperesi érdekelt jogellenesen kezelt személyes adatait megsértette a\nGDPR 17. cikk (1) és (3) bekezdését, valamint a 21. cikk (1) bekezdését.\n\nA célhoz kötöttség, az adattakarékosság elvének megvalósulását vizsgálva az alperes\nfigyelembe vette, hogy az adatkezelés céljaként a közvélemény tájékoztatását jelölte meg a\nfelperes, amellyel sajtószervként hozzájárul a kiemelt tárgyi súlyú, közéleti vita érdemi\n\n[20]\n\n[21]\n\n[22]\n\n[23]\n\n103.K.701.783/2023/17. 6\n\nmegítéléséhez, elősegítve ezzel a társadalmi véleményformálást. A panaszolt Cikkek\ntekintetében azonban egyértelmű, hogy azokban nem az otthonszülés közéleti kérdéséhez\nkapcsolódva fejtette ki az újság pro és kontra érveit, mellyel valóban elősegíthette volna a\ntársadalmi véleményformálást. A panaszolt Cikkek kizárólag az alperesi érdekelt\nbüntetőeljárásban tett tanúvallomásáról, valamint a széleskörű nyilvánosságot kapott családi\ntragédiákról szólnak, melyeknél az otthonszüléshez köthető az alperesi érdekelt személye. A\nközlés fő célja, a közvélemény által már ismert büntetőeljárásban tanúként szereplő alperesi\nérdekelttel kapcsolatos, korábban nyilvánosságra hozott más forrásból származó információk,\nismételt közlése volt. A sérelmezett Cikkek, és az azokhoz vezető kereső szavak, az alperesi\nérdekelt politikus férjét is megnevezik, egyértelműen utalva az aktuálpolitikai helyzetre, és az\nelőválasztásra.\n\nAmennyiben valóban közérdeklődésre tart számot egy büntetőeljárás, az azzal kapcsolatos\nsajtószerv általi tájékoztatásban, mindenképpen törekedni kell a személyes adatoknak, csak\nszükséges mértékben történő kezelésére, az adattakarékosság elvének betartására. Ez\nkiváltképp vonatkozik arra, ha az érintett az eljárás mellékszereplője (pl. tanú, szakértő). A\nfelperes jelen ügyben nem tudta meggyőzően bizonyítani a nyilvánosságra hozott személyes\nadatok kezelésének jogszerű célját, megsértve ezzel a GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pontját,\nvalamint az 5. cikk (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat.\n\nA tisztességes adatkezelés elve is sérült. Az alperes hivatkozott arra, hogy az alperesi érdekelt\nszemélyes adatainak a megnevezett csecsemő halálesetekkel egy Cikkben való szerepeltetése\nmegalapozza a tisztességtelen adatkezelés alapelvi sérelmét. A Cikkek központjában nem a\ncsecsemő halálesetek vagy a büntetőeljárásról szóló tájékoztatás áll, hanem az alperesi\nérdekelt személye. Tisztességtelen adatkezelésként értékelte az alperes, hogy a felperes\nkizárólag az alperesi érdekeltet nevezte meg és állította a tragédiával kapcsolatos panaszolt\nCikkek középpontjába annak ellenére, hogy közismert volt az adott büntetőeljárásban betöltött\nmásodlagos szerepe és ismertté vált a büntetőeljárás - más személyek büntetőjogi felelősségét\nmegállapító - eredménye is. Mindezzel a felperes megsértette a GDPR 5. cikk (1) bekezdés a)\npontját.\n\nAz átlátható adatkezelés elve vizsgálatakor kiemelte, hogy az átláthatóság követelménye\nszervesen kapcsolódik a jogszerű adatkezeléshez. Egyértelműen megfogalmazott elvárás,\nhogy az adatkezelés folyamata, dokumentáltsága, megismerhető legyen a külvilág, de\nleginkább az érintett számára. A felperes rendelkezik részletes adatvédelmi tájékoztatóval,\nazonban a tényállás tisztázása során kiderült, hogy ennek tartalmát vagy nem ismerte, vagy\nfigyelmen kívül hagyta. Az általa közölt Cikkek megjelenésének időpontja nehezen\nmeghatározható, mivel a felperes hírfelületén, a Cikkek vonatkozásában, sem pontos\nmegjelenési dátum, sem a Cikk szerzője nem került feltüntetésre. Az alperes csak a Cikkek\nelérési útjából tudta beazonosítani a közzétételére vonatkozó évet, és hónapot. Mindezzel a\nfelperes megsértette a GDPR 5. cikk (2) bekezdését.\n\nAz érintetti jogok érvényesülése kapcsán az alperes hivatkozott arra, hogy több esetben kérte\na felperes nyilatkozatát arról, hogy hogyan biztosította az alperesi érdekelt érintetti jogainak\ngyakorlását, a sérelmezett adatkezelés tekintetében. A felperes e kérdéseket illetően nem tett\nnyilatkozatot. A. korábbiakban hivatkozottak szerint az alperesi érdekelt hozzáférési jog\ngyakorlása és tiltakozás adatkezelés ellen, törlési kérelem tárgyú beadvánnyal fordult a\nfelpereshez, aki formailag ugyan eleget tett az alperesi érdekelt kérelmére történő\ntájékoztatási kötelezettségének, mivel arra 30 napon belül választ adott. A válaszában\nazonban nem nyújtott tájékoztatást az általa az alperesi érdekeltről kezelt személyes adatok\ntekintetében, sem az adatkezelés jogalapjáról, sem időtartamáról és azok forrásáról. Nem\nközölt információkat arról, miként tett eleget a GDPR. 14. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti\n\n[241\n\n[271\n\n[28]\n\n103.K,701.783/2023/17. 7\n\nérdekmérlegelésnek sem. Ezáltal nem biztosította az alperesi érdekelt azon jogát, hogy\nmeggyőződhessen a felperes által végzett személyes adatait érintő adatkezelési folyamatról,\nezáltal az adatkezelés általános adatvédelmi rendelet szerinti alapelvének való megfelelésről\n(átláthatóság). A felperes csak a hatóság megkeresésére adott nyilatkozatában (Nyilatkozat2.)\nmondta ki azt, hogy nem kezel az alperesi érdekelt vonatkozásában semmilyen személyes\nadatot a Cikkekben felhasznált személyes adatokon kívül. Minderre tekintettel a felperes\nmegsértette a GDPR 14. cikk (2) bekezdését és 15. cikk (1) és (3) bekezdésében foglaltakat.\n\nA fentiekre tekintettel, az alperes megállapította, hogy a felperes adatvédelmi jogsértést\nvalósított meg, melyre figyelemmel, a GDPR 83. cikk (2) bekezdésére és az Infotv. 75/A. §-\nában foglaltakra vele szemben szankcióként bírságot alkalmazott, tekintettel arra, hogy a\nfeltárt jogsértések esetében a figyelmeztetést nem tartotta elégségesnek. A bírság kiszabása\nsorán súlyosító körülményként értékelte, hogy az alperesi érdekelt személyes adatait\ntartalmazó Cikkek, azok nyilvánosságra hozatalától kezdődően, folyamatosan és módosított\ntartalommal jelenleg is elérhetőek.\n\nSúlyosító körülményként értékelte az adatkezelés szándékos voltát, tekintettel arra, hogy\nannak ellenére, hogy a felperes ismerte a büntetőeljárást érintő bírósági sajtóközleményt,\nannak kiadását követő közlésben nem az aktuális adatokat hozta nyilvánosságra az alperesi\nérdekelt vonatkozásában. Kizárólag a tragédiával végződő eseteket, és a büntetőeljárás\nalperesi érdekeltet érintő részleteit helyezte a Cikkek középpontjába. Súlyosító\nkörülményként értékelte, hogy adatvédelmi hatósági eljárás keretében, 2022. évben, már\nszemélyes adatok jogellenes kezelése miatt adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a\nfelperest.\n\nEnyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a felperes mindkét panaszolt Cikk tartalmát\nmódosította, elismerte, hogy a Cikk2.-ben közzétett tartalommal megsértette az alperesi\nérdekelt személyiségi jogát, valamint megfelelő jogalap, és kényszerítő erejű jogos érdek\nnélkül, a tisztességes adatkezelés, a célhoz kötöttség, és a pontosság alapelveit megsértve\nkezelte az alperesi érdekelt szakmai működésével, szakmai ismereteivel, a büntetőeljárásban\ntett tanúvallomásával összefüggő, személyes adatait, illetve képmását.\n\nA bírság összegének meghatározása során figyelembe vette, hogy a jogsértések a GDPR 83.\ncikk (5) bekezdés a) pontja szerinti, magasabb összegű bírságkategóriába tartozó jogsértésnek\nminősülnek. Ezek alapján, a kiszabható maximum 20 000000 EUR, illetve vállalkozások\nesetében, az előző pénzügyi év, teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 496-át kitevő\nösszeg. Rögzítette, hogy a felperes médiavállalatként működő vállalatcsoport, és meghatározó\nbefolyást gyakorol. Az értékesítés nettó árbevétele, a 2021. évi adatok szerint, 47 790 082\nforint volt. Erre tekintettel, a jogsértések súlyát, és a GDPR-ban meghatározott\nbírságmaximumot alapul véve, a mérlegadatokra tekintettel állapította meg a bírság összegét.\n\nA felperes keresete, az alperes védirata és az alperesi érdekelt nyilatkozata\n\nA felperes a határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetlevelében, elsődlegesen a\nhatározat megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy a felperes nem sértette meg a\nGDPR rendelkezéseit, másodlagosan az alperesi határozat megsemmisítését, harmadlagosan\nannak hatályon kívül helyezését, negyedlegesen annak megváltoztatását és a bírság\nösszegének 1 000000 forintban való megállapítását. Hivatkozott arra, hogy az alperesi\nérdekelt a férje politikai tevékenységétől kezdődően, azaz 2010. óta végez maga is közéleti,\npolitikai tevékenységet. Sajtóban tett nyilatkozatai alapján nem csupán egyéni segítőnek,\naktivistának minősül, hanem önálló közéleti szereplőnek. Hivatkozott dr. Juhász Imre\nalkotmánybírónak a 7/2014. (III.7.) AB határozathoz fűzött külön véleményére.\n\n[291\n\n[30]\n\n[31]\n\n132]\n\n133]\n\n103.K.701.783/2023/17. 8\n\nKifejtette, hogy amennyiben az alperesi érdekelt, bármilyen okból, a kifogásolt Cikkek\nvonatkozásában nem minősül közszereplőnek, abban az esetben is korlátozható személyes\nadatai védelméhez való joga, figyelemmel a 7/2014. (III.7.) AB határozatban foglaltakra. Az\nAlkotmánybíróság értelmezése alapján ugyanis, a véleménynyilvánítás joga és a magánszféra\nkonfliktusa során a közügy jelentős tárgyi súlya, a közvélemény tájékoztatása szükségessé\nteheti a nem közszereplő személyes adatai védelmének korlátozását.\n\nA vizsgált ügy, nagy közérdeklődésre tart számot, jelentős társadalmi vitát közvetít, így a\nvéleménynyilvánítás szabadságának legmagasabb szintű védelme előtérbe kerül az egyéni\nszemélyiségi jogokkal szemben. A közvélemény tájékoztatása adott esetben szükségessé\nteheti a nem közszereplő személyes adatai védelmének korlátozását is akkor, ha nem\nközszereplő magánszférájába tartozó adat, illetve információ nyilvánosságra hozatala olyan\nújdonsággal, hírértékkel szolgál, amely feltétlenül szükséges, elengedhetetlen a közvélemény\ntájékoztatásához.\n\nA felperesi álláspont szerint, ezen feltétel a jelen esetben teljesült, mivel a Cikkekben szereplő\nadatok hozzájárultak a közvélemény tájékoztatásához, jelentős hírértékkel bírtak egy, a\nközérdeklődésre számottartó ügyben. A képmás, mint személyes adat nyilvánosságra hozatala\nkapcsán kifejtette, hogy az alperesi érdekeltet ábrázoló fénykép készítéséhez az alperesi\nérdekelt hozzájárult, a kifogásolt fénykép közérdekű társadalmi vitához járult hozzá azzal,\nhogy bemutatott egy olyan személyt, aki ezen társadalmi vita közvetlen érintettje, szereplője.\nA közölt felvétel egyértelműen olyan információt tartalmaz, amely hozzájárul a kialakult\ntársadalmi vitához. A fényképfelvétel az alperesi érdekelt hozzájárulása nélkül is\nfelhasználható volt, figyelemmel a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a\ntovábbiakban: Ptk.) 2:44. §-ára. Az alperesi érdekelt képmásának felhasználásához, a\nfelperesnek nem volt szükséges engedélyre, így a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja nem\nsérült.\n\nA sajtószabadság GDPR. alapján történő, adott esetben szükségessé váló korlátozásakor, a\nszólás- és sajtószabadság alkotmányos jelentőségére figyelemmel keli eljárni, tekintettel a\n3/2015. (II.2.)) AB határozatban foglaltakra. Az alperesi határozat, a felperesi adatkezelés\njogalapja vonatkozásában ellentmondásos, és nem tartalmazza egyértelműen, hogy a felperes\nmiért megfelelő jogalap nélkül hozta nyilvánosságra az alperesi érdekelt személyes adatait.\nBár a határozat tartalmazza, hogy a felperes adatvédelmi tájékoztatója, az adatkezelés\njogalapjaként a véleménynyilvánítás szabadságát, a nyilvánosság tájékoztatását, mint jogos\nérdeket jelölte meg és az alperes felhívásaira adott válaszaiban kifejtette, hogy a panaszolt\nCikkekben, az alperesi érdekelt személyes adatait, napjaink egyik széles körben érdeklődésre\nszámot tartó, kiemelt tárgyú súlyú közéleti vitában, véleményformálás céljából, a\nközvélemény tájékoztatása érdekében hozta nyilvánosságra, így a felperes által hivatkozott\njogalap, egyezik mind az alperes eddigi következetes álláspontjával, és a bírói gyakorlattal is,\nugyanakkor az indokolás a megfelelő jogalap hiányára utal, érdemi indokolás nélkül.\n\nA jogos érdek és az érdekmérlegelés kapcsán kiemelte, hogy a felperes válaszolt az alperesi\nérdekelt megkeresésére, amiben a jogszabályok pontos megjelölésével tájékoztatta őt, hogy\nálláspontja szerint miért nem történt részéről jogtalan adatkezelés. A felperes az\nérdekmérlegelés alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperesi érdekelt közismert\nszemély, a kifejtettek szerint közszereplőnek minősül személyével kapcsolatos büntetőeljárás\nszéleskörű sajtófigyelmet kapott különböző sajtótermékekben. Az alperesi érdekelt neve,\nképmása, foglalkozása, korábban is nyilvános és ismert volt. Mindebből következően pedig az\nalapjogok ütközése során az alperesi érdekelt személyes adatok kezeléséhez fűződő joga nem\n\n[35]\n\n[36]\n\n[37]\n\n[38]\n\n[39]\n\n103.K.701.783/2023/17. 9\n\nelőzi meg a felperes véleménynyilvánításhoz, tájékoztatáshoz való jogát. Így a felperes\nmegfelelően végezte el az érdekösszemérést, és jogszerűen nem törölte az alperesi érdekelt\nszemélyes adatait. Így nem sértette meg a GDPR 17. cikk (1) és (3) bekezdését, valamint a 21.\ncikk (1) bekezdését.\n\nA célhoz kötöttség és az adattakarékosság elve kapcsán hangsúlyozta, hogy az alperesi\nérdekelt — közszereplőnek — minősül, — fokozott tűrési kötelezettség terheli, a\nvéleménynyilvánítási- és a sajtószabadsággal szemben. A felperes sajtószervként ezt a\nvéleménynyilvánítási szabadságot gyakorolta, különös tekintettel a tájékoztatáshoz való jogra.\nAz adatkezelés célja, a felperesnek a sajtószabadsághoz fűződő joga, valamint a\nvéleménynyilvánítási jog érvényesítése. A Cikkekben szereplő személyes adatok, nem sértik a\nfelperes szükségszerű és célhoz kötött adatkezelését, ugyanis az ügy komplexitásából és\nsúlyosságából fakadóan, a megismeréshez fűződő közérdek meghaladja, az alperesi érdekelt\njogvédelemhez fűződő érdekét. A felperes által kezelt, mindössze négy személyes adat\nmegfelelt az adattakarékosság elvének, ugyanis az csekély számú adatnak minősül, továbbá a\nfelperes csak olyan adatokat kezelt, amelyek a cél eléréséhez alkalmasak és\nnélkülözhetetlenek voltak. Az adatkezelés célja nem lett volna teljesíthető, amennyiben a\nfelperes az alperesi érdekelt nevét és szülésznői minőségét nem tüntette volna fel a Cikkben.\n\nA Cikkekben hivatkozott büntetőeljárással kapcsolatos, széles körben érdeklődésre\nszámottartó közéleti vitában való hozzászólásokhoz, véleménynyilvánításokhoz hozzátartozik\na közéleti vitában érintett közszereplő, személyes adatainak közlése is. Így a felperes nem\nsértette meg a GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) és c) pontjait.\n\nA tisztességes adatkezelés elve sem sérült. Az alperesi határozat indokolásával ellentétben az\nalperesi érdekelt személyes adatainak a megnevezett csecsemőhalál esetekkel egy Cikkben\nvaló szerepeltetése nem alapozza meg a tisztességtelen adatkezelés alapelvi sérelmét, mivel a\nCikkek egyértelműen tartalmazzák, hogy az alperesi érdekelt milyen okból kapcsolódik a\nCikkekben szereplő büntetőeljárásokhoz, illetve az adatkezelés célja és jogalapja is jogszerű\nvolt. A felperes, a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok és az alapelvek\nbetartása érdekében úgy ítélte meg, hogy nem jogosult közzétenni az érintett szülők\nszemélyes adatait, csupán anonim módon utalhat rájuk a Cikkekben. Az alperesi érdekelt\nazonban közszereplő, akinek neve és személye közismert, így ezen adatok említése nem\ntisztességtelen.\n\neF.\n\n, egyelőre\" jelzővel történtő minősítése nem egyeztethető össze, a közvélemény teljes\ntájékoztatásával. Azonban az EJEB felfogása szerint, amennyiben egy tényállás\nigazságtartalma legalább részben ellenőrizhető, igazolható, akkor tényállításról van szó\n(13/2014. (IV.18.) AB határozat). Ennek alapján, alperes hibás következtetésre jutott,\ntekintettel arra, hogy az , egyelőre tanúként\" kifejezés valós tartalmú tényállításnak minősül.\nMindezek alapján a felperes nem sértette meg a GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pontját sem.\n\nAz átlátható adatkezelés elve kapcsán kifejtette, hogy a felperes válaszolt az alperesi érdekelt\nmegkeresésére, amiben a jogszabályok pontos megjelölésével tájékoztatta, hogy álláspontja\nszerint, miért nem történt részéről jogtalan adatkezelés. A felperes adatvédelmi tájékoztatója\nvilágos, egyszerű nyelvezetű, közérthető, könnyen hozzáférhető, úgyszintén a felperes által\nküldött válaszlevél is világos, egyszerű nyelvezetű és közérthető volt. Így a felperes nem\nsértette meg a GDPR 5. cikk (2) bekezdését.\n\nAz érintetti jogok érvényesülése kapcsán kiemelte, hogy az alperesi érdekelt tiltakozott\nszemélyes adatainak kezelése ellen, amelyhez a GDPR 21. cikke alapján joga volt. A 21. cikk\n(1) bekezdése azonban azt is rögzíti, hogy az adatkezelő a tiltakozás ellenére tovább kezelheti\n\n[41]\n\n[42]\n\n103.K.701.783/2023/17. 10\n\na személyes adatokat, amennyiben az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok\nindokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival\nszemben. A véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság pedig olyan jogok, melyek\nkorlátozhatják az érintettek jogait, főként akkor, hogyha az érintett közszereplőnek minősül,\nés közérdekű ügyről van szó.\n\nAz adatvédelmi bírság kapcsán hivatkozott arra, hogy a határozat bírság megfizetésére\nkötelező része jogszabálysértő, az alperes a bírság kiszabása során a mérlegelés szempontjait,\nilletve az eset releváns körülményeit tévesen értékelte, a bírság mértéke, a jogsértéssel nem áll\narányban. A felperes, mint az online sajtótermékek kiadója, tájékoztatási kötelezettségének\ntett eleget tevékenységének gyakorlása során, a jogsértés nem volt súlyos, mivel az alperesi\nérdekelt személyes adatai már más internetes oldalakon is közzétételre kerültek. Az\nadatkezelés nem volt szándékos, mivel az alperesi érdekelt adatai már korábban\nnyilvánosságra kerültek, és az alperesi érdekeltnek, mint közéleti szereplőnek, a személyes\nadatok védelméhez fűződő jogát, a közügyek szabad vitatását biztosító alapjog gyakorlása\nszükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. Az alperes\naz enyhítő körülményeket nem kellő súllyal vette figyelembe, hogy a jogsértéssel érintett\nszemélyek köre mindössze egy fő, aki nem tartozik a sérülékeny csoportba, valamint nem\nértékelte azt, hogy az érintett személy közéleti szereplő. Nem értékelte enyhítő\nkörülményként, hogy az ügyben érintett személyes adatok száma alacsony volt, az alperesi\nérdekeltnek mindössze négy adata szerepelt a Cikkekben, melyek közül a neve közismert, a\nközzétett kép több internetes oldalon is elérhető volt, valamint az alperesi érdekelt szülésznői\nminősítésével kapcsolatos információ az egészségügyi dolgozók nyilvántartásában\nnyilvánosan elérhető. Az alperes nem adta indokát, hogy a bírság maximum összegét,\nvalamint a felperes 2021. évi nettó árbevételét, milyen módon és mennyiben vette figyelembe\na bírság összegének meghatározása körében.\n\nAz alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte a határozatban hivatkozott\nindokok alapján. Hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.757/2020/6. számú\nítéletében, az alperesi érdekelt személyével kapcsolatban kimondta, hogy .,A saját\nvállalkozásában szülésznőként dolgozó felperes, nyilvánvalóan nem minősül közszereplőnek;\nbüntetőeljárásban tett tanúvallomás tétele nem közszereplés.\" Az alperesi érdekelt, annak\nellenére sem tekinthető a jelen ügyben közszereplőnek, sem közéleti szereplőnek, hogy\nkiemelt társadalmi érdeklődés. fűződött a Cikkekben tárgyalt bírósági eljárással érintett\nügyhöz, mivel az alperesi érdekelt a Cikkekben tárgyalt eljárásban kizárólag szakmai\ntevékenysége okán, szülésznői feladatokat ellátó személyként, a büntetőeljárás tanújaként vett\nrészt.\n\nHivatkozott a Kúria Pfv.IV.20.842/2022/5. számú ítéletére, melynek alapján egy politikai\nközszereplővel fennálló rokoni, családi kapcsolat ténye, önmagában nem alapozza meg a\nközszereplői minősítést. Kiemelte, hogy a Kúria Kfv.V.37.365/2022/10. számú ítéletében\nmegállapította, hogy a sajtó tájékoztatási feladata általában véve nem alapoz meg közérdekű\nfeladatellátási tevékenységet, a sajtó nem lát el közérdekű feladatot, a sajtó adatkezelésének\njogalapjaként a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja fogadható el. Így, a felperes által\nmegvalósított adatkezelés jogalapja, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja, amely feltételezi\na jogos érdek fennálltának adatkezelő általi precíz, és indokolt alátámasztását,\nérdekmérlegelési teszt elvégzését, és annak igazolását. A felperes nem közszerepléssel\nösszefüggésben tette közzé az alperesi érdekelt képmását. Az alperesi érdekelt közéleti\nszereplői minősége nem áll fenn, így a Ptk. felperes által hivatkozott, 2:44. §-a nem\nalkalmazandó.\n\n[45]\n\n[46]\n\n[47]\n\n103.K.701.783/2023/17. 11\n\nHivatkozott, a 3019/2021. (V.28.) AB határozat indokolására, valamint arra, hogy miután az\nalperesi érdekelt nem minősül közszereplőnek, a képmása nincs összefüggésben valamiféle\nközszereplésével, nem köteles eltűrni képmásának felhasználását. A képes megjelenítéséhez\nszükséges hozzájárulásnak konkrétnak, célhoz kötöttnek, kifejezettnek kell lenni, azt a\njogosult terhére kiterjesztően értelmezni nem lehet. A jelen esetben a hozzájárulás kizárólag\naz eredeti megjelenítésre vonatkozott. A felperes nyilatkozataiban egyetlen esetben sem\njelölte meg a GDPR. 6. cikke szerinti jogalapot. Az alperesi érdekelt hozzájárulása nélkül\nhasználta fel a felperes a képfelvételét. A felperes a GDPR szerinti érdekmérlegelést nem\nvégezte el, annak elvégzését nem igazolta. A felperes által az adatkezelés céljával\nösszefüggésben előadott kiindulópont téves, az alperesi érdekelt nem minősül közszereplőnek,\nvalamint önmagában a köz kíváncsisága, pletykaéhsége nem alapozza meg egy kérdés\nközérdeklődésre számottartó jellegét. (3214/2020.(VI.19.) AB határozat). A közlések fő célja\na közvélemény által már ismert, büntetőeljárásban tanúként szereplő alperesi érdekelttel\nkapcsolatos, korábban nyilvánosságra hozott, más forrásból származó információk ismételt\nközlése volt. Hivatkozott a Fővárosi Törvényszék 105.K.701.428/2022/13. számú ítéletében\nfoglaltakra, valamint arra, hogy az alperes nem vitatja, hogy a felperes rendelkezik\nadatvédelmi tájékoztatóval, azonban a joggyakorlat szerint a honlapon közzétett általános\nadatkezelési tájékoztató az egyéni tájékoztatás mellett akkor vehető figyelembe, ha az\nadatkezelő arra igazolhatóan felhívja az érintettek figyelmét, ami a jelen esetben nem történt\nmeg.\n\nAz adatvédelmi bírság körében hangsúlyozta, hogy annak összegének meghatározása az\nalperes mérlegelési tevékenysége. A határozatban alperes számot adott az alkalmazott\nszankció indokairól bemutatva, hogy miért tartja indokoltnak a bírság kiszabását, részletesen\nkifejtette a bírság mértékének megállapításakor figyelembe vett enyhítő és súlyosító\nkörülményeket. A jogsértés alapeseteként az egy személy egyetlen adatának megsértése\ntekinthető, ezért az egy személy néhány személyes adatának érintettsége, nem minősülhet\nenyhítő körülménynek. A bírság összegének meghatározását az alperesi határozat (143) és\n(144) pontja tartalmazza.\n\nAz alperesi érdekelt nyilatkozatában, az alperes álláspontjához csatlakozva hangsúlyozta,\nhogy az adatkezelő felperesnek azt kellett volna kimutatnia, hogy a GDPR 6. cikk (1)\nbekezdés f) pontja szerinti jogos érdek a sajtószabadsággal kapcsolatos érvekkel igazolt. A\nGDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek fogalmába nem tartozik bele a\ntudatosan hamis tartalmú információk megosztását jelentő adatkezelés. Az adatvédelmi\nhatóság eljárása nem a Ptk. által védett személyiségi jogok érvényesítését értékelő eljárás,\nhanem a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokat tartalmazó rendelet értelmezése\nés alkalmazása. A tiltakozás gyakorlása keretében kellő részletességgel kifejtésre került a\ntiltakozás indokaként, hogy az adatkezelés valótlan információk nyilvánosan elérhetővé\ntételét jelenti, és ez kihatással van az alperesi érdekelt szakmai megítélésére. A felperes ezzel\nszemben csak általánosságban hivatkozott a sajtószabadságra és a közélet ügyeiről szóló\nhiteles, és pontos tájékoztatás követelményére.\n\nA bíróság döntése és jogi indokai\nA felperes keresete — az alábbiak szerint — nem alapos.\n\nA bíróságnak a közigazgatási jogvitát, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I.\ntörvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése, 85. § (1), (2) bekezdése és 86. § (1), (2)\nbekezdése szerint, a közigazgatási tevékenység megvalósításának időpontjában fennálló\ntények alapján, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között kell\nelbírálnia, és a Kp. 78. § (2) bekezdése alapján, a bizonyítékokat egyenként és\n\n[48]\n\n[49]\n\n[50]\n\n[52]\n\n[53]\n\n103.K.701.783/2023/17. 12\n\nösszességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve kell értékelnie.\nA jogszerűség vizsgálata során ezért az alperes által megállapított tényállásnak, és az annak\nalapjaként elfogadott bizonyítékoknak meghatározó szerepe van. A bíróság a bírság\nkiszabására vonatkozó határozat rendelkezéseit, a Kp. 85. § (5) bekezdése alapján vizsgálja\nfelül.\n\nA bíróság az ügyet a Kp. 77. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.\n\nA bíróság először az alperesi érdekelt közszereplői minőségét vizsgálta, miután a felperes a\nhatározati megállapítások többségét ebből a kiinduló pontból támadta.\n\nAz alperes határozatának (71)-(75) pontjában vizsgálta az alperesi érdekelt ebbéli státuszát\nmércéül a 3145/2018.(V.7.) AB határozat [50] pontjában meghatározott szempontokat\nfogadva el. Idézte a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.757/2020/6. számú ítéletének [56] pontját,\nahol a Fővárosi Ítélőtábla a személyiségi jog megsértése iránti perben kimondta, hogy: ,A\nsaját \"vonatkozásában szülésznőként dolgozó felperes nyilvánvalóan nem minősült\nközszereplőnek; büntetőeljárásban tett tanúvallomástétele nem közszereplés, ahogy ezt az\nalperes sem állította a perben.\" Ezt a megállapítást az AB határozat fényében az alpereshez\nhasonlóan a bíróság is elfogadta.\n\nAz alperesi érdekelt a kifogásolt Cikkekben, kizárólag szakmai tevékenysége okán, szülésznői\nfeladatokat ellátó személyként jelent meg. A büntetőeljárásban tanúként hallgatták meg. Az\nalperesi érdekelt, a közszereplői minőség feltételeinek nem felelt meg, tekintettel arra, hogy\nszereplésének indoka kizárólag szakmai tevékenysége volt. A Kúria Pfv.IV.20.981/2022/6.\nszámú ítélete szerint a közszereplő fogalmát tágabban kell értelmezni a politikai szereplők\nkörénél, azonban az, hogy az alperesi érdekelt közszereplőnek minősülő férje kampányában\nrészt vett, akár szórólap osztogatással, vagy más módon önmagában, saját közszereplői voltát,\na közügyekben való közvetlen érintettségét, nem alapozza meg. , A támogató házastárs ebbéli\nszerepe folytán azzal, hogy kiáll hozzátartozója politikai szerepvállalása mellett\nautomatikusan nem válik közszereplővé. A politikai közszereplővel fennálló rokoni, családi\nkapcsolat ténye önmagában nem alapoz meg közszereplői minősítést\" (Kúria\nPfv.IV.20.842/2022/5. számú ítélet). A felperesnek a keresetlevelében hivatkozott, a 2022.\névben zajló kampánybeli házastársi támogatás előbbi kereteket nem haladja meg és nem\nigazolja a cikkekben bemutatott időben évekkel korábbi szakmai tevékenységgel\nösszefüggően az alperesi érdekelt közszereplői státuszát. Miután az alperesi érdekelt nem\nközszereplő, a bíróság a közszereplőket megillető személyiségvédelem kérdésére nem tért ki,\nmert az alperes sem azt vizsgálta.\n\nNem közszereplő személyes adatainak védelméhez való jog is korlátozható, erre a felperes\nhelytállóan hivatkozott. Ennek vizsgálatát végezte el az alperes, mégpedig úgy, hogy a\nkérelem nyomán és hivatalból hatáskörében eljárva azt ellenőrizte, hogy a felperes\nadatkezelése a GDPR előírásainak megfelelt-e. Ennek során nem maga végzett\nérdekmérlegelést, hanem azt tisztázta, kellett volna-e a felperesnek érdekmérlegelést\nelvégeznie, azt megtette-e, ha igen, az helyes volt-e. Az erre vonatkozó döntését pedig\nmegindokolta.\n\nA GDPR 4. cikk 1. pontja alapján , személyes adat\": azonosított vagy azonosítható\ntermészetes személyre (, érintett\") vonatkozó bármely információ; azonosítható az a\ntermészetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító,\npéldául név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi,\nfiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó\n\n155]\n\n103.K.701.783/2023/17. 13\n\negy vagy több tényező alapján azonosítható. A GDPR 4. cikk 2. pontja szerint , adatkezelés\":\na személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon\nvégzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés,\ntagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés\ntovábbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás\nvagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés. A GDPR 4. cikk 7. pontja\nértelmében: , adatkezelő\": az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség\nvagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit\nönállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós\nvagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó\nkülönös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.\n\nA felperes a : hu online sajtótermékek kiadójaként, a felek által nem vitatottan, az\nalperesi érdekelt személyes adatai tekintetében, a kifogásolt Cikkek vonatkozásában,\nadatkezelőnek minősült, a panaszolt Cikkekben, az alperesi érdekelt személyes adatai közül a\nhatározat (81) pontja szerinti adatokat kezelte.\n\nA GDPR 6. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy: személyes adat kizárólag akkor és annyiban\nkezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:\n\na) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő\nkezeléséhez;\n\nf) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez\nszükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei\nvagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé,\nkülönösen, ha az érintett gyermek.\n\nA GDPR idézett rendelkezései a személyes adat jogszerű kezelésének perben releváns\nfeltételeit határozzák meg. Konkrét hozzájárulás hiányában, személyes adat kezelésére, az\nadatkezelő jogszerűen akkor jogosult, ha a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt\nfeltételek fennállnak. A felperesnek az alperesi érdekelt személyes adatai tekintetében\nfennálló adatkezelői minősége, illetőleg az adatkezelés jogszerűsége, a GDPR 6. cikk (1)\nbekezdés f) pontjában foglaltak alapján feltételezi a felperes részéről a jogos érdek fennálltát,\nilletőleg annak precíz és indokolt alátámasztását, érdekmérlegelési teszt elvégzését, és ennek\nigazolását is.\n\nAz alperesi érdekelt neve, képmása, büntetőeljárásban való részvétele, valamint az arra\nvonatkozó adat, hogy nem volt érvényes működési engedélye, valamint ÁNTSZ engedélye\nszülészeti tevékenységre személyes adatnak minősül, melyek jogszerű kezelése hozzájárulás\nhiányában, meg kell, hogy feleljen a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt\nfeltételeknek. Bár az alperesi érdekelt szülésznői minőségéhez kapcsolódó engedélyek\nmegléte, az egészségügyi dolgozók nyilvántartásában ellenőrizhető, azonban azzal, hogy a\nfelperes ezen engedélyek vonatkozásában azok érvényességének hiányát tüntette fel, vétett a\nszemélyes adatok kezelése során, a tisztességes adatkezeléshez fűződő követelmények\nmegtartásával szemben. A rendelkezésre álló adatokból ugyanis megállapítható volt, hogy az\nalperesi érdekelt egészségügyi. szakdolgozóként 2011. november 4-től 2021. november 4-ig\nérvényes működési engedéllyel (szülésznői szakképesítés) rendelkezett, emellett 2016-ban\nmegszerezte a szülészeti ellátás szakmacsoport szakdolgozói pontszámait elméleti és\ngyakorlati területen is. Az adatkezelőnek az adatkezelés során az adatokat valós módon, azok\ncélhoz kötöttségével kellett volna terjesztenie, azonban a felperes adatkezelése ennek a\n\n[52]\n\n[60]\n\n[61]\n\n162]\n\n103.K.701.783/2023/17. 14\n\nkövetelménynek nem tett eleget. Erre az alperesi határozat (85) pontjában helyesen\nhivatkozott.\n\nAz alperesi érdekelt képmásának megjelenítése az alperesi érdekelt hozzájárulása nélkül\ntörtént. Az, hogy egy korábbi, vele készült, szakmájához kapcsolódó cikk során, az alperesi\nérdekelt, a róla készült fényképfelvétel megjelenítéséhez hozzájárult, nem helyettesíti azt,\nhogy ezen képfelvétel ismételt felhasználását a felperes vele ne egyeztesse, ahhoz tőle\nengedélyt ne kérjen. A közügyek szabad vitatására, a szükséges és arányos korlátozásra a\nfelperes sikerrel nem hivatkozhat. Az alperes a határozat (86)-(91) pontjaiban részletesen\nkifejtette, hogy hozzájárulás hiányában milyen feltételeknek kell teljesülnie, ezek hiányát a\nkereseti sommás állítás nem cáfolja.\n\nA Kúria a Pfv.IV.21.138/2021/7. számú ítéletének [35] pontjában rögzítette, hogy: ,.AZ\nÍtélőtábla — helytállóan idézte a — Legfelsőbb Bíróság korábbi határozatait\n(Pfv.IV.20.125/2008/5., Pfv.IV.21.261/2011/4.) abban a körben, hogy a képmással való\nrendelkezés joga kizárólagos, a jogosultnak a személyhez fűződő jogok sérelmének\nmegállapítását kizáró hozzájárulását nem lehet kiterjesztően értelmezni. A nyilvánosságra\nhozatal körében a képmás megjelenítéséhez szükséges hozzájárulásnak konkrétnak és célhoz\nkötöttnek kell lennie. Mindkét ítéletben kiemelte a Legfelsőbb Bíróság azt, hogy a\nhozzájárulásnak kifejezettnek kell lennie, azt a jogosult terhére kiterjesztően értelmezni nem\nlehet.\"\n\nA cikkéhez készített fényképfelvételt, és annak az alperesi érdekelt\nrészéről való felhasználáshoz adott hozzájárulását, nem lehet akként értelmezni, mintha az\nalperesi érdekelt, a korábbi . cikkhez felhasznált fényképfelvétel kapcsán,\nfelhasználási jogosultságot általánosan adott volna a sajtó részére, és a felperes által készített\nCikk1. vonatkozásában is megadta volna, egy korábban készült fényképfelvétel\nfelhasználásához való jogot.\n\nA 3019/2021. (V.28.) AB határozat indokolása, az Alkotmánybíróság gyakorlatát\nösszefoglalva rögzítette azt, hogy a közhatalmat nem gyakorló személyek fényképfelvétele,\nhozzájárulásuk nélkül alkotmányosan csak akkor tehető közzé, ha az tárgyi összefüggésben\nvan a közszerepléssel. A Cikk1.-ben a felperes a fényképfelvételt egyértelműen az alperesi\nérdekelt szakmai működésével, szülésznői tevékenységével, valamint ahhoz kapcsoltan egy\nbüntetőeljárással és az alperesi érdekelt ennek során tett tanúvallomásával, tanúkénti\nmeghallgatásával hozta összefüggésbe. Az alperesi érdekelt nem közszereplő, a Cikkek, nem\nközéleti szereplésével, nem közszereplői minőségével, hanem kifejezetten szakmai\ntevékenységével kapcsolatosak. Így a felperes e körben alappal, a Ptk. 2:44. §-ának\nrendelkezéseire, a fényképfelhasználás jogszerűsége körében, nem hivatkozhat. Ezek alapján\negyértelműen megállapíthatóan azzal, hogy a felperes egy korábban, az alperesi érdekelt\nrészéről hozzájárulásával készített fényképfelvételt, a Cikk1. kapcsán, külön hozzájárulás\nnélkül, ismételten felhasznált, megsértette a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt\nrendelkezéseket, ezt az alperes helyesen állapította meg.\n\nAz adatkezelés jogalapja megjelölése érdekében a felperest az alperes több alkalommal\nnyilatkoztatta. E körben, az adatkezelés jogszerűségének alátámasztásaként a felperes\nkizárólag az Alaptörvényre, valamint az Smtv. 10. §-ára hivatkozott, a GDPR 6. cikke szerinti\njogalapot egyetlen egy nyilatkozatában sem jelölt meg. Az újságírói tevékenységhez\nkapcsolódó adatkezelés jogalapja, - önkéntes hozzájárulás hiányában, amely jelen perben fel\nsem merült- kizárólag a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek lehet. Az\nSmtv. 10. §-a egyértelműen rögzíti, a közvéleménynek a tájékozódáshoz való jogát. Az\n\n[64]\n\nI65]\n\n[66]\n\n103.K.701.783/2023/17. 15\n\nújságírói tevékenységhez kapcsolódik az Alaptörvényben meghatározott tájékoztatáshoz\nfűződő alapjog, a sajtó feladata tehát, az Alaptörvényben védett alkotmányos alapjogok\nbiztosításához szükséges, és védelemre szorul. Feladatainak ellátásához elengedhetetlenül\nszükséges az adatkezelés. Azonban nyilvánvalóan a sajtó feladatainak ellátása során, az általa\nvégzett adatkezelés alkalmával, a GDPR 6. cikkében foglalt követelményeknek, az\nadatkezelés jogalapjának, jelen esetben a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt, a\njogszerű adatkezelést megalapozó feltételeknek, meg kell, hogy feleljen.\n\nFelperes közérdekű célként, az alperesi érdekelt személyes adatainak nyilvánosságra\nhozatalaként azt jelölte meg, hogy egy napjainkban széleskörben érdeklődésre számottartó,\nkiemelt tárgyi súlyú közéleti vitában, véleményformálás céljából, a közvélemény\ntájékoztatása érdekében került sor, az alperesi érdekelt személyes adatainak nyilvánosságra\nhozatalára. A. közzétételi vita tárgyaként, a csecsemőkorú gyermekek halálával járó családi\ntragédiákat, és az ezeket követő büntetőeljárásokat határozta meg. Ugyanakkor nem fejtette\nki, hogy az alperesi érdekelt személyes adatainak kezelése, illetőleg azok nyilvánosságra\nhozatala mennyiben szükséges a megjelölt cél elérése érdekében, mennyiben szükséges egy\ntársadalmi vita elindításához, a közvélemény formálásához, az alperesi érdekelt személyes\nadatainak ismerete.\n\nA célhoz kötöttség az adatkezelés jogalapja körében, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f)\npontjában foglalt feltételeknek való megfelelés, mint követelmény, a felperest akkor is terheli,\nha egyébként azonos tartalommal már közölt cikkeket vesz át. Ugyanis mind az eredeti forrás,\nmind pedig az utánközlő sajtószerv önálló adatkezelőnek minősül, és az adatkezelés\nvonatkozásában önállóan hozzák meg döntéseiket. Mind a forrás vonatkozásában, mind az\nutánközlő vonatkozásában fennállnak tehát a GDPR 6. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt\nkövetelményeknek való megfelelés vizsgálatának kötelezettsége. A rendelkezésre álló\nadatokból megállapíthatóan, a felperes a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt\nfeltételek fennálltát, a személyes adatok nyilvánosságra hozatala körében nem vizsgálta,\nmegfelelő jogalap nélkül hozta nyilvánosságra az alperesi érdekelt személyes adatait. Az\nalperes helyesen hivatkozott védiratában erre, utalva a határozatának (96)-(97) pontjaira.\n\nA 3/2015. (II.2.) AB határozatban kifejtettek szerint: , a közéleti véleménynyilvánítás fokozott\nvédelme nemcsak a közügyekben megfogalmazott értékítéletekre, hanem a közügyek körébe\ntartozó tényállításokra is vonatkozik. A közügyekkel kapcsolatos tények, információk\nközlésének fokozott védelme, kiváltképp vonatkozik a sajtó működésére, mivel a sajtónak\nalkotmányos küldetése, hogy a közügyek alakulására befolyással lévő történéseket,\nkörülményeket, összefüggéseket feltárja, és a nyilvánosság tudomására hozza. A média\nszabad tájékoztató tevékenysége a modern demokratikus nyilvánosság legfontosabb\nalkotóeleme, ezért központi jelentősége van annak, hogy a sajtó bizonytalanság, megalkuvás\nés félelem nélkül láthassa el ezt a feladatát. Ez nem jelenti, hogy a sajtó tájékoztató\ntevékenységére ne vonatkoztathatnánk törvényi előírásokat — ilyen előírásokat az\nAlkotmánybíróság már több esetben alkotmányosnak találta (Id.1/2007.(I.18.) AB határozat,\nilletve a 3096/2014. (IV.11.) AB határozat) —, de ezek megalkotásakor és értelmezésekor\nmindig úgy kell eljárni, hogy a sajtó alkotmányos küldetésének teljesítését, a közérdekre\nszámottartó információk közzétételét ne akadályozzák vagy hátráltassák.\"\n\nA Kúria szerint a jogos érdek, mint jogalap az információk közzétételét nem akadályozza\nvagy hátráltatja, ellenben a véleménynyilvánításhoz és tájékoztatáshoz való jog mellett\nmegjelenő személyes adatok védelmét garanciálisan biztosítja (Kúria Kfv.III.37.978/2021/10.\nszámú ítélet). A Kúria álláspontja tehát megerősíti, hogy a sajtószabadság, a közélet\ntájékoztatásához fűződő alkotmányos követelmény mellett, az adatkezelés során, az\nadatkezelés jogcímének megjelölése kiemelten fontos, hiszen a sajtó garanciális feladatainak\n\n[67]\n\n[68]\n\n169]\n\n[70]\n\n103.K.701.783/2023/17. 16\n\nellátása során szükséges az általa kezelt személyes adatok védelmének biztosítása is.\nMindezeknek a követelményeknek pedig azzal, hogy a felperes az adatkezelés jogalapját\ntöbbszöri felhívás ellenére nem jelölte meg, nem tett eleget, megsértve a GDPR 6. cikk (1)\nbekezdésében foglalt követelményeket.\n\nA felperes utalt ugyan arra, hogy érdekmérlegelés alapján döntött arról, hogy a\nvéleménynyilvánítás, a tájékoztatáshoz való jog megelőzi az alperesi érdekelt személyes\nadatok kezeléséhez fűződő jogát, de ennek megtörténtét az alperes eljárása során nem\nigazolta. A GDPR 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az\nadatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az\nadatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan\nkésedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:\na) — a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat\ngyűjtötték vagy más módon kezelték;\nb) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk\n(2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező\nhozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;\nc) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen,\nés nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a\n21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen;\nd) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;\ne) — a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami\njogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;\nf) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett,\ninformációs — társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával\nkapcsolatosan került sor.\n\nA GDPR 17. cikk (3) bekezdése a) pontja szerint, az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó,\namennyiben az adatkezelés szükséges: a véleménynyilvánítás szabadságához és a\ntájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából.\n\nA GDPR 21. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy: az érintett jogosult arra, hogy a saját\nhelyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1)\nbekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezésen\nalapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti\ntovábbá, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű\njogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és\nszabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy\nvédelméhez kapcsolódnak.\n\nAmennyiben az adatkezelésre a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor, az\nérintett személy, személyes adatainak kezelése hozzájárulása nélkül történik. Ezért az\nadatkezelés e körben garanciális jelentőségű. Az adatkezelőnek utána kell járnia, fel kell\ntérképeznie, hogy az adatkezelés jogszerűségének követelményei fennállnak-e, az adatkezelő,\nvagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez ténylegesen szükség van-e az\nadatkezelésre, illetve ütköztetnie kell, az érintett személyes adatainak védelméhez fűződő\njogát, az adatkezelő, illetőleg harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez fűződő joggal.\nEnnek az ütköztetésnek az elvégzése történik az érdekmérlegelési teszt során.\n\n[73]\n\n[741\n\n103.K.701.783/2023/17. 17\n\nA felperes az alperes felhívása ellenére, az eljárás során az érdekmérlegelési teszt elkészítését\nilletően nem tett nyilatkozatot, annak tényét nem igazolta. Kizárólag az adatkezelése során\nnyilvánosságra hozott személyes adatok vonatkozásában az Alaptörvényt, illetőleg az Smtv.\n10. §-át jelölte meg, illetőleg arra hivatkozott, hogy adatkezelésének, a személyes adatok\nnyilvánosságra hozatalának a célja, a közérdekű tájékoztatás követelményének a sajtó részéről\nvaló teljesítése volt. Azonban a felperes elmulasztotta mérlegelni adatkezelése során, a GDPR\n6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti követelmények meglétét, kizárólag saját érdekeit\nfigyelembe véve jelenítette meg a Cikkl.-ben és Cikk2.-ben foglalt alperesi érdekelti\nszemélyes adatokat. Az alperesi érdekelt személyes adatainak védelméhez való jogát, annak\nellenére nem vette figyelembe, hogy az alperesi érdekelt , hozzáférési jog gyakorlása és\ntiltakozás adatkezelés ellen, törlési kérelem\" tárgyú megkereséssel fordult a felpereshez 2021.\ndecember 15. napján megjelölve azt, hogy számára személyes adatainak felperes részéről való\nkezelése miért sérelmes.\n\nA felperes a megkeresésre 2022. január 10-én küldött válaszlevelében azonban, kizárólag\njogszabályhelyekre való hivatkozással indokolta az alperesi érdekelt adatainak nyilvánosságra\nhozatalát, kihangsúlyozva, hogy a Cikkekben széleskörben érdeklődésre számottartó, kiemelt\ntárgyi súlyú közéleti vitában való véleményformálás volt a cél, így jogtalan adatkezelés nem\ntörtént. Ugyanakkor nem részletezte, hogy az alperesi érdekelt személyes adatait érintő\nadatkezelés, miért arányosan korlátozza az alperesi érdekelt információs önrendelkezési jogát,\nnem fejtette ki, hogy az alperesi érdekelt személyes adatainak kezelése, azok nyilvánosságra\nhozatala mennyiben szükséges a megjelölt cél elérése érdekében. Önmagában annak ténye,\nhogy az alperesi érdekelt több személyes adata korábban már nyilvánosságra került, nem\nmentesíti a felperest azon kötelezettsége alól, hogy a személyes adatok kezelése kapcsán\nérdekmérlegelést , végezzen. Azt, hogy a felperes a Hatóság megkeresésére tett\nnyilatkozatában, az adatkezelés jogalapjaként, kifejezetten a véleményformálást, a közérdek\ntájékoztatását, a sajtónyilvánossághoz kapcsolódó alkotmányos alapjog érvényesülését jelölte\nmeg konkrét, a Cikkekkel összefüggő helyzetre vonatkozó érveinek bemutatása nélkül,\nérdekmérlegelési tesztként elfogadni nem lehet. Az alperes a határozat (110)-(112) pontjaiban\na Cikkek tartalmához igazodva mutatja be miként látta igazoltnak az érdekmérlegelés\nelvégzésének hiányát, a felperes keresetében ennek konkrét cáfolatát adni nem tudta.\n\nAz érdekmérlegelés lényege az adatkezelő jogos érdekérvényesítéséhez fűződő jogának,\nvalamint az adatkezeléssel érintett személy, személyes adataihoz kapcsolódó önrendelkezési\njognak az egymással való konkurálása, az ehhez kapcsolódó érdekmérlegelési teszt elvégzése.\nMely joghoz fűződik nagyobb érdek, mely jog korlátozásához fűződik kisebb hátrány. Ezt az\nérdekmérlegelést, a felperes egyértelműen megállapíthatóan nem végezte el, kizárólag saját\nérdekeit tartotta szem előtt, amikor az alperesi érdekelt személyes adatait a vitatott Cikkekben\nnyilvánosságra hozta. A véleményformáló tájékoztatás, mint cél, akkor lehet releváns, ha a\ntájékoztatás kiegyensúlyozott, aktuális, minden oldalt bemutat és a társadalom számára egy\nolyan vitát kíván generálni, amelyben pro és kontra érvek hangozhatnak el, és a társadalom\nkülönböző álláspontot képviselő csoportjai, elmondhatják az adott vitás kérdésben az\nellenérveiket. A felperes részéről a tájékoztatás, az alperesi érdekelt személyére, az ő\nszülésznői működésének megítélésére, és az ezzel kapcsolatos büntetőeljárásra korlátozódott,\nezért — csecsemő-halálesetekhez — kapcsolódó közérdeklődéssel összefüggően állított\nadatkezelési elsőbbségét igazolni nem tudta. A társadalmi vita indítása, mint az\nérdekmérlegelést alátámasztó cél nem körvonalazódott. Az alperes a határozat (113)\npontjában helyesen állapította meg, hogy a felperes megsértette a GDPR 17. cikk (1) és (3)\nbekezdését, valamint a 21. cikk (1) bekezdésében foglaltakat.\n\nA célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvének megvalósulását illető érveit a felperes az\nalperesi érdekelt közszereplői minőségére alapozta, amely téves kiindulás.\n\n[75]\n\n[76]\n\n[771\n\n[78]\n\n103.K.701.783/2023/17. 18\n\nA GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pontja értelmében személyes adat csak meghatározott,\negyértelmű és jogszerű célból gyűjthető, és ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon\nnem kezelhető (, célhoz kötöttség\"),\n\na c) pontja alapján a személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és\nrelevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk (, adattakarékosság\"\".\n\nA bíróság a már kifejtettek szerint osztotta az alperes álláspontját a tekintetben, hogy az\nalperesi érdekelt nem minősül közszereplőnek. Az alperes határozatának (114)-(121)\npontjaiban bemutatta, mely indokok vezettek a jogsértés megállapításához. Utalt az\nAlkotmánybíróság döntésére is, a testület több határozatában hangsúlyozta, hogy önmagában\na köz kíváncsisága, pletyka éhsége nem alapozza meg egy kérdés közérdeklődésre\nszámottartó jellegét (3213/2020.(VI.19.) AB határozat, 3214/2020.(VI.19.) AB határozat,\n3215/2020. (VI.19.) AB határozat). A felperes a közügy jelleget nem tudta igazolni. A Cikkek\ntartalmából megállapíthatóan, a közlések fő célja a közvélemény által már ismert\nbüntetőeljárásban tanúként szereplő alperesi érdekelttel kapcsolatos, korábban már\nnyilvánosságra hozott, más forrásból származó információk ismételt közlése volt. A Cikkek\npusztán régi információkat újból megosztva, korábbi sajtóinformációkat megismételve\njelentek meg, annak ellenére, hogy a büntetőeljárás eredményét ekkor már a felperes ismerte.\nA felperes által megjelenített Cikkek, nem tartalmaztak semmilyen olyan többletinformációt,\na korábbihoz képest új tényközlést, amely közérdeklődésre külön számot tartó lehetett volna.\nMindezek alapján megállapíthatóan tehát, az adatok kezelésének célhoz kötöttsége és az\nadattakarékosság elve sérült. A felperes kereseti érvei a határozati megállapítások ellenében\naz alperesi érdekelt fokozott tűrési kötelezettségétől indultak ki, amelyek közszereplői\nminőség hiányában megalapozatlanok.\n\nA tisztességes adatkezelés elvét az alperes a határozat (122)-(126) pontja szerint vizsgálta. A\nGDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint, a személyes adatok kezelését jogszerűen és\ntisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni (, jogszerűség,\ntisztességes eljárás és átláthatóság\").\n\nA hivatkozott Cikkek tartalmából megállapíthatóan, azok középpontjában nem a csecsemő\nhalálesetek, vagy a büntetőeljárásról szóló tájékoztatás állt, hanem az alperesi érdekelt\nszemélye. Azok tartalmában a felperes kizárólag az alperesi érdekeltet nevezte meg, és hozta\na tragédiákkal közvetlen összefüggésbe, ő állt a gyermek halálozásokkal kapcsolatos\ntragédiák középpontjában, annak ellenére, hogy a büntetőeljárásban betöltött, tanúkénti\nszerepe, az alperesi érdekeltnek ismert volt, sőt a büntetőeljárás során ismertté vált, a\nbüntetőjogi felelősséggel rendelkező személyek kiléte is, és a büntetőeljárás eredménye is. A\npanaszolt Cikkek alkalmasak voltak arra, hogy az alperesi érdekelttel szemben, a tisztességes\nadatkezelés elvében foglalt követelményektől eltérően, egy kizárólag az alperesi érdekelt\ncsecsemőhalálozásban betöltött szerepét hangsúlyozó, felvetést sugalljanak. A felperes\nkeresetében kizárólag azzal cáfolta a jogsértést, hogy a Cikkek egyértelműen tartalmazzák,\nhogy az alperesi érdekelt milyen okból kapcsolódik a Cikkek szerinti büntető eljárásokhoz.\nKétségtelen azonban, hogy a tanúi pozíció ,egyelőre? jelzővel történő ellátása, a\n, csecsemőhalál\", — , engedélynélküli — otthonszülés\"? belinkelt Cikkekben fellelhető\nszókapcsolatok és a büntetőeljárás és az alperesi érdekelt adatainak egyhelyen kezelése az\nalperesi értelmezést támasztják alá. Mindezzel sértve a GDPR 5. cikk (1) bekezdés a)\npontjában foglaltakat.\n\n[81]\n\n[82]\n\n[83]\n\n103.K.701.783/2023/17. 19\n\nAz átlátható adatkezelés, az érintett jogok érvényesülése sérelmének hiányára a felperes azért\nhivatkozott, mert rendelkezik bárki számára hozzáférhető adatvédelmi tájékoztatóval, továbbá\nválaszolt az alperesi érdekelt kifogásaira.\n\nA GDPR 5. cikk (2) bekezdése alapján, az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való\nmegfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására (, elszámoltathatóság\").\nA GDPR általános követelménye, alapelvi szintű elvárás az adatkezelés során annak\nátláthatósága, dokumentáltságának megismerhetősége, mind a külvilág, mind pedig az érintett\nszámára. A felperes rendelkezett részletes adatvédelmi tájékoztatóval, azonban ennek\nmegismerésére az alperesi érdekeltet nem hívta fel, így annak létére a jogsértés ellenében nem\nhivatkozhat sikerrel. A GDPR (60) preambulum bekezdésével ellentétben, a tisztességes és\nátlátható adatkezelés elvével szemben, az alperesi érdekeltet nem tájékoztatta az adatkezelés\ntényéről és céljáról. Az adatkezelés átláthatósága csorbát szenvedett, hiszen a vitatott Cikkek\nmegjelenéseinek időpontja nehezen volt meghatározható, mivel a felperes hírfelületén, a\nCikkek pontos megjelenési dátuma, szerzője nem került feltüntetésre, mindez sértette az\nátlátható adatkezelés követelményeit. A felperes az általa hivatkozott, az alperesi érdekelt\nmegkeresésére adott válaszlevelében, az adatkezelés átláthatósági követelményeinek nem tett\neleget, mivel a válaszlevél pusztán jogszabályi hivatkozásokat tartalmazott, abból az\nadatkezelés jogalapja, jogszerűsége, az adatkezelés jogszabályi követelményeknek való\nmegfelelése, az adatkezelés célja, valamint egyedi jellege nem volt megállapítható.\n\nAz érintetti jogok érvényesülése kapcsán a bíróság ismételten hangsúlyozza, ahogy korábban\nmár kifejtésre került, hogy a felperes által hivatkozottakkal ellentétben, az alperesi érdekelt\nnem minősül közszereplőnek.\n\nA GDRR 14. cikk (2) bekezdés b) pontja értelmében, az adatkezelő az érintett rendelkezésére\nbocsátja az érintettre nézve tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükséges\nkiegészítő információkat: ha az adatkezelés a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapul, az\nadatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről.\n\nA GDPRR 15. cikk (1) bekezdése szerint, az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől\nvisszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e,\nés ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a\nkövetkező információkhoz hozzáférést kapjon:\n\na) az adatkezelés céljai;\nb) az érintett személyes adatok kategóriái;\nc) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes\n\nadatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket,\nilletve a nemzetközi szervezeteket;\n\nd) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem\nlehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;\ne) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes\n\nadatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes\nadatok kezelése ellen;\n\n19) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;\ng) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető\ninformáció;\n\nh) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a\nprofilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra\n\n[841]\n\n[85]\n\n[86]\n\n[87]\n\n[88]\n\n103.K.701.783/2023/17. 20\n\nvonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az\nérintettre nézve milyen várható következményekkel jár.\n\nA GDPR 15. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy: az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező\nszemélyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további\nmásolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat\nszámíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles\nkörben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett\nmásként kéri.\n\nA felperes a Hatóság többszöri megkeresésére nem nyilatkozott arról, hogy hogyan\nbiztosította az alperesi érdekelt jogainak gyakorlását, a sérelmezett adatkezelés tekintetében.\nAz alperesi érdekelt megkeresésére adott válasz, az érintetti jogok jogszerű érvényesítésének\nalátámasztására nem alkalmas, tekintettel arra, hogy az mindössze egy jogszabályi felsorolás a\nszemélyes adatok nyilvánosságra hozatali céljának megjelölésével, azonban nem tartalmazott\ntájékoztatást az alperesi érdekelt vonatkozásában kezelt személyes adatok tekintetében, sem\naz adatkezelés jogalapjáról, sem időtartamáról, sem az adatok forrásáról. Nem közölt\ninformációkat arról, hogy miként tett eleget a felperes az érdekmérlegelésnek, nem\nbiztosította az alperesi érdekelt azon jogát, hogy meggyőződhessen az adatkezelési\nfolyamatról, és az adatkezelés adatvédelmi rendelet szerinti alapelveinek megfelelőségéről.\nMindezek alapján a GDPR 14. cikk (2) bekezdésének és 15. cikk (1) és (3) bekezdésének\nsérelme megvalósult. Az alperes a határozatának (127)-(136) pontjába részletes indokát adta\ndöntésének, a bíróság azzal egyetért, a felperes kereseti érvei azt kétségessé tenni nem tudták.\n\nAz alperes az adatvédelmi jogszabálysértések jogkövetkezményeinek megválasztásánál\nmérlegelési jogkörében járt el. A figyelmeztetés szankció helyett, a bírságot azért választotta,\nmert a megvalósított jogsértéseket mérlegelve, a GDPR. 83. cikk (2) bekezdésében és az\nInfotv. 75/A. §-ában foglaltakra figyelemmel megállapította, hogy a jelen eljárás során a\nfeltárt jogsértések esetében, a figyelmeztetés nem arányos jogkövetkezmény, nem visszatartó\nerejű szankció, és ezért szükséges a bírság kiszabása.\n\nA közigazgatási bírságkiszabás bírósági felülvizsgálata során kialakult bírói gyakorlat (Kúria\nKfv.III.37.083/2016/4., Kfv.III.37.599/2017/6.) alapján, a bíróságnak nincs jogszerű\nlehetősége a kiszabott bírságösszeg felülmérlegelésére. Jogsértést az esetben állapíthat meg,\nha az alperes valamely releváns körülményt okszerűtlenül nem mérlegelt, vagy a mérlegelése\ntárgyává tett szempontokat az okszerű mérlegelés elvárásával ellentétesen vette figyelembe. A\nfenti kúriai gyakorlatot a bíróság a jelen ügyben is irányadónak tartotta, figyelembe vette,\nattól eltérni nem kívánt.\n\nA szankció megválasztása körében, mindig az adott ügy konkrét körülményeit kell\nfigyelembe venni. A határozat V. pontja tartalmazza a mérlegelési szempontokat. Az ügy\negyedi jellegére a bírság mértékének meghatározása során az alperes figyelemmel volt,\nérvényesítette az arányosság követelményét. Felsorolta a felperes javára és terhére figyelembe\nvett körülményeket, kellő terjedelemben indokát adta annak, hogy az egyes szempontokat\nmiként értékelte. A felperes a keresetében csak állította, hogy az alperes a bírság kiszabása\nsorán a mérlegelés szempontjait, illetve az eset releváns körülményeit tévesen értékelte,\nvalamint, hogy az eset összes releváns körülménye alapján, a bírság mértéke a jogsértéssel\nnem áll arányban, azonban az alperes által felsorakoztatott súlyosító és enyhítő körülmények\nokszerűtlenségét alátámasztani nem tudta.\n\n[90]\n\n[91]\n\n[92]\n\n[93]\n\n[94]\n\n103.K.701.783/2023/17. 21\n\nAz, hogy a felperes, mint online sajtótermék kiadója, feladatkörében tájékoztatási\nkötelezettségének tesz eleget, enyhítő körülményként nem értékelhető, a feladatellátás, a\nsajtószabadság védelme nem ad felmentést egy jogszabályi rendelkezés betartása alól sem,\nígy a GDPR rendelkezései alól sem. Az pedig, hogy a jogsértés azért nem tekinthető\nsúlyosnak, mivel az alperesi érdekelt személyes adatai már más internetes oldalakon\nelérhetőek voltak, nem minősül a felperes vonatkozásában enyhítő körülményként, tekintettel\narra, hogy a személyes adatok megjelenítésével kapcsolatos követelményeket, a GDPR 6.\ncikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltételek fennálltát, minden esetben, a személyes adatot\nmegjelenítőnek kell biztosítania, függetlenül attól, hogy korábban az alperesi érdekelt\ntekintetében milyen személyes adat, hol kerültek megjelenésre. A panasszal érintett két Cikk\nvonatkozásában, a felperesnek kellett a jogszerű adatkezelés feltételeinek fennállását\nbizonyítania.\n\nA jogsértés szándékossága körében előadott felperesi állítást a bíróság nem fogadta el. A\nfelperes annak ismeretében jelentette meg a sérelmezett tartalommal a Cikkeket, hogy már\ntudta, hogy mi a büntetőeljárás eredménye, ismerte a büntetőeljárás eredményeként kiadott\nsajtóközleményt. Ezt, valamint azt, a felperesi nyilatkozatot értékelte az alperes, hogy az\nadatkezelés szándékos volt. Ezt a felperes kereseti állítása, hogy az adatkezelés nem volt\nszándékos önmagában nem cáfolja.\n\nA felperes szintén csak hivatkozott arra, hogy a számára releváns enyhítő körülményeket az\nalperes nem kellő mértékben vette figyelembe, azonban ezt alátámasztani nem tudta. Az, hogy\na jogsértéssel érintett személyek köre mindössze egy fő, enyhítő körülményként nem\nértékelhető, hiszen ez a jogsértés alapesete, és önmagában az, hogy a jogsértés nem több\nszeméllyel szemben valósul meg, nem tekinthető enyhítő körülménynek. A közszereplői\nminőségről a bíróság egyértelműen állást foglalt. A személyes adatok száma vonatkozásában\nkifejtett felperesi álláspontot sem osztotta a bíróság, tekintettel arra, hogy a jogsértés, illetőleg\nannak minősítése, nem a jogszerűtlenül nyilvánosságra hozott személyes adatok\ndarabszámához igazodik, hanem az általa okozott jogsérelem nagyságához.\n\nA bírság összegének megállapításánál az adott ügy egyedi körülményeit kell figyelembe\nvennie az alperesnek. A garanciális alapelvi jelentőségű adatvédelmi szabályokat is sértő\nfelperesi magatartást, az alperes okszerűen értékelte súlyos jogsértésnek, melynek súlyát csak\nnövelte az, hogy két Cikk vonatkozásában kerültek megsértésre az adatvédelmi szabályok,\nilletve, hogy a felperes vonatkozásában több személyes adat került nyilvánosságra hozatalra.\nMindezek miatt nem érvelhetett alappal a keresetben a felperes azzal, hogy a nyilvánosságra\nhozott adatok számához képest, és a jogsértés súlyához viszonyítottan, a bírság összege\neltúlzott volt.\n\nAz adott ügy egyedi körülményeit figyelembe véve kellett a bírság összegét meghatározni. Az\nalperes a súlyosító és enyhítő körülményeket mérlegre tette, a jogszabályi bírsághatárok\nközött, ezek mérlegelésével határozta meg a bírság konkrét összegét, emellett olyan\nkötelezettsége nem volt, hogy matematikai művelettel, szakmai levezetéssel igazolja a bírság\njogszerűségét, feltüntetve, hogy a jogszabályi keretek között, milyen számítás vezetett arra,\nhogy a konkrét összeget meghatározza (Kúria Kfv.VI.37.026/2022/8. számú ítélet).\n\nMindezekre tekintettel, a felperes keresetében nem hozott fel olyan indokot, amely alapján az\nalperesi mérlegelés okszerűtlensége megállapítható lett volna, nem jelölt meg olyan konkrét\nszempontot, a fent kifejtetteken túl, amit az alperes a bírság kiszabásánál okszerűtlenül vett\nvolna figyelembe, vagy az okszerűség követelményét sértve nem vett volna figyelembe. Az\nalperes a határozatát a bírság összege tekintetében a mérlegelési jogkörben hozott határozatra\n\n1951\n\n196]\n\n197]\n\n1981\n\n103.K.701.783/2023/17. 22\n\nvonatkozó, a Kp. 85. § (5) bekezdése szerint indokolta, határozatából megállapíthatóak a\nmérlegelés szempontjai és azok okszerűsége. Mindezek alapján a bírságot támadó kereset sem\nvezethetett eredményre. A törlésre kötelezés sem jogsértő, miután a jogsértés megvalósult, a\nbíróság a sajtószabadság, a szerkesztői szabadság védelme ellenében az alperesnek a jogsértés\nmegállapításáról hozott döntésének jogszerűségét elfogadta.\n\nMindezekre tekintettel a bíróság a keresetet, mint alaptalant a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja\nalapján elutasította.\n\nA bíróság a pervesztes felperest a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a\ntovábbiakban: Pp.) 83. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes és alperesi érdekelt\nperköltségének megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj összegét az alperes és az alperesi\nérdekelt tekintetében a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló\n32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a megbízási\nmegállapodásra figyelemmel, a 3. § (6) bekezdésében foglaltak alapján, a tényleges\nmunkavégzésre, az elkészített beadványok számára tekintettel állapította meg a bíróság,\nfigyelemmel arra, hogy tárgyalás megtartására nem került sor.\n\nA bíróság tájékoztatja a felperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-\n01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni.\nAz illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni a Fővárosi Törvényszéket, a\nbírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Ha a felhívásnak\nhatáridőben nem tesz eleget, az illeték behajtására és megfizetésére az illetékről szóló törvény\nrendelkezéseit és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell\nalkalmazni.\n\nAz ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (1), (2) bekezdése zárja ki.\nZáró rész\nBudapest, 2024. január 30.\n\ndr. Sára Katalin s.k. — dr. Szilágyi-Horváth Eszter s.k. dr. Orbán Fanni Írén s.k.\na tanács elnöke előadó bíró bíró","changes":[]}