{"check":null,"uid":"f22fc26c665c795f","title":"Ítélet a NAIH-3414-12/2021 sz ügyben (Fővárosi Törvényszék 105.K.700.232/2022/10.)","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"2021-01-01","summary":"Суд рассмотрел жалобу гражданина на решение органа по защите данных Венгрии о наложении штрафа за нарушение правил защиты персональных данных. Суд отменил штраф, поскольку установил, что орган неправильно применил нормы законодательства при оценке нарушения. Решение суда изменяет практику применения норм GDPR органом по защите данных.","snippet":"","topics":["Персональные данные","Цифровое здравоохранение"],"status":"ok","error":"","text_len":19728,"versions":1,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/birosagi-jogorvoslatok?download=627:itelet-a-naih-3414-12-2021-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-105-k-700-232-2022-10","first_seen":"2026-09-12","last_checked":"2026-09-17 02:24","relevance":"hit","score":67,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":67,"topics":["Персональные данные","Цифровое здравоохранение"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"GDPR","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"2016/679","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":241,"ctx":"2/10. a felperes: t ( ) a felperes képviselője: \" kamarai jogtanácsos az alperes: nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (1055 budapest, falk miksa utca 9-1 1.) az alperes képvise","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":450,"ctx":"a zavodnyik ügyvédi iroda (1036 budapest, lajos utca 66., eljáró ügyvéd kgn a per tárgya: adatvédelmi tárgyú közigazgatasi jogvid  (naih-3414/2/2021.) elbírálása  ítélet  a bíróság az alperes","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":631,"ctx":"az alperes naih-3414/2/2021. számú határozatának a felperest 600.000 (hatszázezer) forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelező viii. pontját megsemmisíti, és e részben az alperest új elj","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":3707,"ctx":"kérelmező az alpereshez intézett 2021. március 10-i kérelmében (a továbbiakban: kérelem) adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatását kérte. sérelmezte egyebek mellett, hogy a kdb előtt a felp","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":4331,"ctx":"elem teljesítésének megtagadása miatt a felperes megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":4530,"ctx":"5/46/ek. rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 eu rendelet (a továbbiakban: gdpr) 12. cikk (4) bekezdését és a 15. cikk (83) bekezdését, továbbá a 14. cikkét azzal, hogy","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":3828,"ctx":"folytatását kérte. sérelmezte egyebek mellett, hogy a kdb előtt a felperes olyan, a saját egészségügyi adatát tartalmazó belső iratokat is felhasznált, amelynek létezéséről tájékoztatást a felperestő","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":5412,"ctx":"gészségi állapotára vonatkozó következtetések levonása volt, ezért a felperes a kérelmező egészségügyi adatait kezelte, amelyekkel kapcsolatosan 2020. március 24-ét követően a 14. cikk szerinti tájéko","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":7474,"ctx":", és az alperes új eljárásra kötelezését kérte, perköltséget felszámított.  előadta, hogy egészségügyi adatot nem kezelt, mert a leírások a gdpr (53) preambulumbekezdése folytán releváns, az egészség","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":9224,"ctx":"elyre alapította.  az alperes a kereset elutasítását kérte, perköltséget felszámított. az egészségügyi adat értelmezése tárgyában határozatának indokait fenntartotta azzal, hogy e körben irreleváns","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":11241,"ctx":"áson kívül bírálta el.  a jogvita nagyobb részben jogkérdéseket érintett, melyek közül az egészségügyi adatok minősítése tárgyában a bíróság az alperes értelmezését ítélte jogszerűnek.  a gdpr 4. cik","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":11376,"ctx":"róság az alperes értelmezését ítélte jogszerűnek.  a gdpr 4. cikk 15. pontja értelmében , egészségügyi adat\": egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":316,"ctx":".232/2022/10. A felperes: t ( ) A felperes képviselője: \" kamarai jogtanácsos Az alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-1 1.) Az alperes képviselője: Dudás Hargita Zavodnyik Ü","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":9,"ctx":"Ítélet a NAIH-3414-12/2021 sz ügyben (Fővárosi Törvényszék 105.K.700.232/2022/10.) El. utedlum  [1]  [2","zone":"орган","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"GDPR","weak":false,"pos":4613,"ctx":"5/46/EK. rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 EU rendelet (a továbbiakban: GDPR) 12. cikk (4) bekezdését és a 15. cikk (83) bekezdését, továbbá a 14. cikkét azzal, hogy","zone":"акт","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"2016/679","weak":false,"pos":4575,"ctx":"datok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK. rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 EU rendelet (a továbbiakban: GDPR) 12. cikk (4) bekezdését és a 15. cikk (83) bekezdését,","zone":"акт","weight":0}],"dropped":[{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":43,"ctx":"el. utedlum  [1]  [2]  [3]  a dokumentumot elektronikus aláírással látta el:  fővárosi törvényszék fővárosi törvényszék az ügy száma: 105.k.700.232/2022/10.","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"},{"topic":"Искусственный интеллект","term":"mesterséges intelligencia","weak":false,"pos":1561,"ctx":"tett tanúbizonyságot, azt fejtegette a nagykövetségi kollégáknak, hogy a koronavírus egy mesterséges intelligencia által működtetett globális támadás és mindannyian veszélyben vagyunk.\" 2020. március 26-a","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"}]},"last_changed":"2026-09-12","meta":{"fileId":"627","slug":"itelet-a-naih-3414-12-2021-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-105-k-700-232-2022-10","ocr":"tesseract:hun","case":"NAIH-3414-2/2021"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/birosagi-jogorvoslatok?download=627:itelet-a-naih-3414-12-2021-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-105-k-700-232-2022-10","text":"El. utedlum\n\n[1]\n\n[2]\n\n[3]\n\nA DOKUMENTUMOT\nELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSSAL LÁTTA EL:\n\nFŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK\nFővárosi Törvényszék\nAz ügy száma: 105.K.700.232/2022/10.\nA felperes: t\n( )\nA felperes képviselője: \" kamarai jogtanácsos\nAz alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság\nHatóság\n(1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-1 1.)\nAz alperes képviselője: Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Iroda\n(1036 Budapest, Lajos utca 66.,\neljáró ügyvéd KGN\nA per tárgya: adatvédelmi tárgyú közigazgatasi Jogvid\n\n(NAIH-3414/2/2021.) elbírálása\n\nÍTÉLET\n\nA bíróság az alperes NAIH-3414/2/2021. számú határozatának a felperest 600.000\n(hatszázezer) forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelező VIII. pontját megsemmisíti, és\ne részben az alperest új eljárásra kötelezi. Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.\n\ngy\n\nA felek költségeiket maguk viselik. SAH\n\n9.\n\nIktatószám\n\nAz ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.\nIktatás dátuma\n\n2022 JÚL 13.\n\nIndokolás — kizá öz sgt zgs szesztásátoztl\n\nElőzmény\n\nVALH- EMU] em\n\nTERET TT Melléklet:\nA döntés alapjául szolgáló tényállás EGYEK ; j\n\nA felperes kormánytisztviselőt (a továbbiakban: kérelmező) ba\nhelyezte ki . attassé munkakörbe 2018-ban. A fogadó állam csak a felperes\nelőzetes írásos engedélyével volt elhagyható.\n\nMagyarország Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője 2020. március 24-én\ntáviratban (a továbbiakban: Távirat) jelezte a felperesnek, hogy a kérelmező 2020. március\n23-án délutánra , már furcsa mentális zavarodottságról tett tanúbizonyságot, azt fejtegette a\nnagykövetségi kollégáknak, hogy a koronavírus egy mesterséges intelligencia által\nműködtetett globális támadás és mindannyian veszélyben vagyunk.\" 2020. március 26-a után\nmindezt az ügyvivő telefonon is elmondta a Berendelési dokumentumot (ismertetve alább)\nkészítő személynek.\n\nA kérelmező ideiglenes berendelését kérte, de a döntés bevárása nélkül, 2020. március 23-án\nállomáshelyét már elhagyta, hazaérkezését követően értesült arról, hogy az ideiglenes\nberendelés iránti kérelmét nem hagyták jóvá. A felperes a kérelmező kormányzati\n\n[4]\n\n[51\n\n[6]\n\n[71\n\n[8]\n\n[2]\n\n[10]\n\nFővárosi Törvényszék\n105.K.700.232/2022/10. 2\n\njogviszonyát 2020. március 24-i hatállyal megszüntette, mely döntéssel szemben a kérelmező\njogvitát kezdeményezett a Közszolgálati Döntőbizottságnál (a továbbiakban: KDB).\n\nA felperesnél 2020. március 31-én ,. j berendelési ügye\" címmel belső\nirat készült (a továbbiakban: Berendelési dokumentum), amelyben az irat készítője más\nmellett , utalt a Távirat tartalmára, az ideiglenes ügyvivővel folytatott fenti\ntelefonbeszélgetésre, három személytől származó e-mailre (a továbbiakban: E-mail) mint a\nkormányzati szolgálati viszony megszüntetését megelőző, a hivatalvezetés által hozott\ndöntésre —, valamint arra, hogy a szolgálati viszony megszüntetését telefonon maga közölte a\nkérelmezővel, aki többek között jelezte: tisztában van azzal, hogy , Szüksége van egy\npszichológus ember segítségére\",\n\nA kérelmező a KDB eljárása során tudomást szerzett a Berendelési dokumentum létezéséről\nés kis részben annak tartalmáról is, ezért 2020. szeptember 2-án és szeptember 11-én a\nBerendelési dokumentum teljes, valamint az ideiglenes hazarendelés tárgyában Írt kérelem és\naz arra adott hivatalos válasz megküldését kérte a felperestől (a továbbiakban együtt:\nhozzáférési kérelem). A felperes a hozzáférési kérelmet a folyamatban lévő jogvitára és a\nkormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) egyes rendelkezéseire\nhivatkozással megtagadta.\n\nA KDB eljárást követő közszolgálati perben a bíróság kötelezése alapján a kérelmező a\nBerendelési dokumentum tartalmát megismerte.\n\nA kérelmező az alpereshez intézett 2021. március 10-i kérelmében (a továbbiakban: kérelem)\nadatvédelmi hatósági eljárás lefolytatását kérte. Sérelmezte egyebek mellett, hogy a KDB\nelőtt a felperes olyan, a saját egészségügyi adatát tartalmazó belső iratokat is felhasznált,\namelynek létezéséről tájékoztatást a felperestől nem kapott, és az irat kiadását is megfelelő\nindok nélkül tagadták meg tőle.\n\nAz alperes határozata\n\nAz alperes a felperes nyilatkozatának beszerzését követően hozott 2021. december 17-én kelt\nNAIH-3414-12/2021. számú határozatában a kérelemnek részben helyt adva megállapította,\nhogy a hozzáférési kérelem teljesítésének megtagadása miatt a felperes megsértette a\ntermészetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az\nilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK. rendelet hatályon kívül helyezéséről\nszóló 2016/679 EU rendelet (a továbbiakban: GDPR) 12. cikk (4) bekezdését és a 15. cikk (83)\nbekezdését, továbbá a 14. cikkét azzal, hogy nem adott a jogviszony megszűnésével\nkapcsolatban teljeskörű tájékoztatást; mindezek miatt a felperest tartalmában a jogsértő\nállapot megszüntetésére utasította, és 600.000 forint adatvédelmi bírság megfizetésére\nkötelezte, a keresettel nem érintett kérelemrészeket elutasította.\n\nIndokolásában a jogvita szempontjából lényeges körben a GDPR 4. cikk 15. pontját és a (35)\npreambulumbekezdést, az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban; EUB) C-101/01. sz.\nítéletét, valamint az Adatvédelmi Munkacsoport javaslatát és 3/2019. iránymutatását\nhivatkozva megállapította, hogy a kérelmező zavarodottságára, mentális állapotára tett\nleírásokkal (a továbbiakban: Leírások) az adatkezelés célja a kérelmező egészségi állapotára\nvonatkozó következtetések levonása volt, ezért a felperes a kérelmező egészségügyi adatait\nkezelte, amelyekkel kapcsolatosan 2020. március 24-ét követően a 14. cikk szerinti\ntájékoztatást kellett volna megadnia kérelmező részére a Berendelési dokumentum, az abban\nhivatkozott Távirat, és az E-mail vonatkozásában; ennek elmaradása miatt a kérelmező az\nadatkezelésről csak a KDB eljárásából, véletlenül értesült.\n\nMegállapította, hogy a hozzáférési kérelmet a felperes az adatkezelés jogalapjának\nértékelésétől (mely a megelőző eljárásnak nem volt tárgya) és a 14. cikk (5) bekezdésétől\nfüggetlenül köteles volt teljesíteni, a hozzáférés pertaktikai érvre alapított korlátozása, mint\n\n[11]\n\n[12]\n\n[13]\n\n[14]\n\n[15]\n\n[16]\n\n[17]\n[18]\n\nFővárosi Törvényszék\n105.K.700.232/2022/10. a\n\nsaját érdek pedig nem elfogadható, mert az adatkezelő különösen a munkavégzésre irányuló\njogviszonyban nem alakíthat ki saját előnyszerzés érdekében olyan helyzetet, amelyben a\nhozzáférést korlátozza. Megjegyezte, hogy a közszolgálati per eljárási szabályaiból sem\nvezethető le a hozzáférési kérelem megtagadásához adott felperesi érvelés megalapozottsága.\n\nAz adatvédelmi bírság kiszabása során a GDPR 83. cikk (5) bekezdésének b) pontjára és —\nelírás folytán 61.§ (4) bekezdés helyett — az információs önrendelkezési jogról és az\ninformációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60.§ (4)\nbekezdésére utalt, a mérlegelés során bírságnövelő- és csökkentő, valamint az egyéb\nszempontokat vett figyelembe. A GDPR 83. cikk (2) bekezdés c) pontjára tekintettel\nbírságnövelő körülményként értékelte más mellett azt, hogy az adatkezelés kihatással volt\nkérelmező jogviszonyának megszüntetésére, valamint azt is, hogy az adatkezelést a felperes a\njogvitás eljárásban a kérelmező ellenében használta.\n\nA kereset és a védirat\n\nA felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatásával a kérelem teljes\nelutasítását, másodlagosan megváltoztatással a bírság összegének mérséklését, harmadlagosan\naz alperes határozatának megsemmisítését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte,\nperköltséget felszámított.\n\nElőadta, hogy egészségügyi adatot nem kezelt, mert a Leírások a GDPR (53)\npreambulumbekezdése folytán releváns, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény\n(Eütv.) 3.§-ának hatálya alá nem tartoznak, a felperes munkavállalóinak egészségügyi\nállapotára vonatkozó adatokat kezelni csak a foglalkozás-egészségügyi orvos jogosult, de a\nkérelmező jogviszonyának megszüntetése szempontjából a Leírásoknak jelentősége sem volt.\nA kérelmező irányába tájékoztatási kötelezettsége a GDPR 14. cikk (5) bekezdése szerint nem\nvolt, mert a kérelmező nyilvánvalóan rendelkezett a saját maga által szerkesztett irattal, a\nBerendelési dokumentumot pedig legkésőbb a közszolgálati perben megismerte.\n\nA hozzáférés megtagadását illetően a GDPR. 23. cikk (1) bekezdés j) pontját és a 34/1994.\n(VI.24.) AB határozatot hangsúlyozta azzal, hogy nem volt köteles a saját számára hátrányos,\na közszolgálati jogviták bizonyítási eljárását kiüresítő helyzetet teremteni azzal, hogy a\nkérelmező rendelkezésére bocsát olyan bizalmas belső háttéranyagot, amelyet a kérelmező\nnem ellenőrizhető módon fel is használhat.\n\nA bírságkiszabást — az annak jogalapját vitató érvelésen túl — összegszerűségében is\njogszabálysértőnek tartotta, mert a kérelmező jogviszonyának megszüntetésében nem\nfeltétlenül a háttéranyagnak, hanem a szolgálati hely idő előtti elhagyásának volt jelentősége.\nA védiratra tekintettel iratellenességre is utalva hangsúlyozta: a jogvitás eljárásban jogszerűen\nhasznált fel és továbbított adatokat a kérelmezővel szemben, melynek célja a saját érdekeinek\nvédelme és az érdemi védekezéshez való joga volt.\n\nSérelmezte, hogy az alperes a bírság összegét téves, nem létező jogszabályhelyre alapította.\n\nAz alperes a kereset elutasítását kérte, perköltséget felszámított. Az egészségügyi adat\nértelmezése tárgyában határozatának indokait fenntartotta azzal, hogy e körben irreleváns a\nkérelmező jogviszonyának megszüntetését eredményező döntő ok mibenléte. Álláspontja\nszerint a GDPR 14. cikk (5) bekezdés a) pontját a felperes tévesen értelmezte, mert a\ntájékoztatás nem akkor mellőzhető, ha az érintett az adatkezelő által ismert adatokkal\nrendelkezik, hanem akkor, ha a 14. cikk (1)-(2) bekezdései szerinti adatokról van tudomása; a\nkonkrét ügyben pedig éppen ez utóbbi nem teljesült. Előadta, hogy a GDPR 23. cikk (1)\nbekezdésének címzettje — figyelemmel a (73) preambulumbekezdésre is — nem az adatkezelő,\nhanem a jogalkotó, de a GDPR (63) preambulumbekezdésére és a bírói gyakorlatra is\ntekintettel a saját érdekre alapított hozzáférés megatagadása sem lehetett jogszerű a perbeli\n\n[19]\n[20]\n\n[21]\n\n[221\n\n[23]\n\n[24]\n\nFővárosi Törvényszék\n105.K.700.232/2022/10. 4\n\nesetben. A felperes által kiemelt AB határozatot tárgyánál fogva tartotta irrelevánsnak.\nKifejtette, hogy a bírságkiszabás terén mérlegelési jogkörét a GDPR 83. cikkével, a Kp. 85.§\n(5) bekezdésével, és bírói gyakorlattal összhangban gyakorolta; fenntartotta, hogy az\nadatkezelés a kérelmezői jogviszony megszűnésére kihatással volt, az ugyanakkor nem\nlényeges, hogy a felperesnek joga volt-e a jogvitás eljárásban a kérelmező ellen adatokat\nfelhasználni. Hangsúlyozta, a bírság összegének alapját helyesen jelölte meg, mert az Infotv.\n61.§ (4) bekezdés b) pontja a határozat indokolásában idézve is szerepel,\n\nA bíróság döntése és jogi indokai\n\nA kereset az alábbiak szerint részben alapos.\n\nA bíróság az alperes határozatának jogszerűségét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.\névi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése és a 85. § (1)-(2) bekezdései szerint az\nalperes határozathozatalának időpontjában fennálló tények alapján, a felek nyilatkozatainak\nkeretei között, a Kp. 77.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.\n\nA jogvita nagyobb részben jogkérdéseket érintett, melyek közül az egészségügyi adatok\nminősítése tárgyában a bíróság az alperes értelmezését ítélte jogszerűnek.\n\nA GDPR 4. cikk 15. pontja értelmében , egészségügyi adat\": egy természetes személy testi\nvagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes\nszemély számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely\ninformációt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról.\n\nA bíróság megállapította, hogy a GDPR kiemelt fogalommeghatározásának nyelvtani\nértelmezésével nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy egészségügyi adatnak kizárólag az\negészségügyi ellátórendszeren belül keletkező adat minősül; utóbbit csak a jogi definíció\nmásodik tagmondata foglalja magában. Az (53) preambulumbekezdés és az Eütv. 3.§-a között\npedig nincsen lényeges megfeleltetési kapcsolat, mert az Eütv. 3.§-a egy nem kifejezetten\nadatvédelmi céllal megalkotott jogszabály értelmező rendelkezése (figyelemmel az Eütv.\npreambulumára). Az alperes által kiemelt jogforrások — az Adatvédelmi Munkacsoport\njavaslata és irányelve, az EUB C-101/01 ítélete — is azt támasztják alá, hogy a GDPR 4. cikk\n15. pontjának tartalmi keretét nem lehet a norma szövegében nem szereplő kritériumok\nmentén szűkíteni. Az alperes határozatában kifejtett megközelítés (mely az adatkezelés célját\naz egészségi állapotra vonatkozó következtetéshez rendeli) nem eredményezi az egészségügyi\nadatok körének parttalan kiszélesítését sem. A Leírás folytán a Távirat és a Berendelési\ndokumentum is egyértelműen a kérelmező egészségi állapotára vonatkozó véleményt\ntartalmazott, melynek célja — a szóban forgó dokumentumok tartalmára és keletkezésének\nkörülményeire tekintettel — a kérelmező egészségi (szellemi) állapotára vonatkozó\nkövetkeztetés levonása volt, függetlenül attól, hogy ez nem az egészségügyi ellátórendszer\nkeretein belül és nem orvos által történt, valamint attól is függetlenül, hogy a kérelmezői\njogviszony megszüntetésének okát a felperes mennyiben azonosította más ténnyel\n(állomáshely engedély nélküli elhagyása). Megjegyzi a bíróság, hogy a Berendelési\ndokumentum tanúsága szerint a kérelmező mentális helyzete és az állomáshely engedély\nnélküli elhagyása között közvetlen összefüggés volt.\n\nAz alperes a perben nem vitatott tények helyes értékelésével állapította meg a felperes\ntájékoztatási kötelezettségét, -és annak megsértését. Azt a felperes sem vitatta, hogy az\nérintettől különböző forrásból származó személyes adatok kezelése esetén a GDPR 14. cikkét\nalkalmazni kell. A GDPR. 14. cikk (5) bekezdésének a) pontja azonban — ahogyan arra a\nvédirat helytállóan utalt — nem az adatkezelő által kezelt adatokra, hanem kifejezetten a 14.\ncikk (1)-(2) bekezdéseiben írt információkra vonatkozik. Amennyiben az érintett nem is tudja,\n\n[25]\n\n[26]\n\n[271]\n\n[28]\n\n[29]\n\nFővárosi Törvényszék\n105.K.700.232/2022/10. 5)\n\nhogy az adatkezelő a személyes adatait kezeli, úgy fogalmilag kizárt, hogy az érintett ezen\nadatkezeléssel összefüggően a 14. cikk (1)-(2) bekezdéseiben foglalt bármilyen információval\nrendelkezzen, A felperes a tájékoztatási kötelezettség megsértését tekintve szükségtelenül\nhivatkozott arra, hogy a kérelmező a saját maga által szerkesztett iratot (ideiglenes berendelési\nkérelem) ismerte, hiszen az alperes a tájékoztatási kötelezettség megsértését nem erre az\niratra, hanem a Berendelési dokumentumra, a Táviratra, és az E-mailre vonatkoztatva\nállapította meg (határozat 23. oldal 2. bekezdés). Kétségtelen, hogy a kérelmező a Berendelési\ndokumentumot a közszolgálati perben megismerte, e körülményre ugyanakkor felperes a\nmegelőző eljárásban nem hivatkozott, de ha hivatkoz(hatjott (is) volna, mindez — az\nadatkezelés kezdetétől annak kérelmező általi megismeréséig eltelt időtartamra figyelemmel —\na jogsértés megállapítását nem zárhatta ki.\n\nAz alperes helytállóan rögzítette azt is, hogy a hozzáférési kérelem teljesítése független a\nGDRPR I4. cikk szerinti tájékoztatási kötelezettségtől, és ez utóbbi alóli - a jelen jogvitában\nfentiek szerint nem releváns — mentesüléstől. A hozzáférési kérelem elutasításának okát a\nfelperes a jogviszony megszüntetése miatt keletkezett jogvita eredményességéhez fűződő\nérdekében jelölte meg. Ilyen ok miatt azonban az érintett GDPR 15. cikk (3) bekezdése csak\nakkor korlátozható, ha ezt a tagállami jog a 23. cikk a felperes által hivatkozott j) pontján\nkeresztül kifejezetten előírja. Tekintettel arra, hogy a GDPR utóbbi rendelkezésének címzettje\na jogalkotó, a közszolgálati jogviták eljárási rendjét leíró jogszabályok pedig a perbeli\njogvitára vonatkoztatható korlátozó rendelkezéseket nem tartalmaznak (attól függetlenül sem,\nhogy az adatkezelés belső iratokkal történik-e), a felperes a kérelmező hozzáférési kérelmét\njogellenesen tagadta meg. A felperes kétségtelenül nem köteles a maga számára előnytelen\neljárásjogi cselekményeket tenni a közszolgálati jogvitában, azonban erre hivatkozva\nadatkezelőként az érintett felé teljesítendő jogszabályban előírt kötelezettségét sem hagyhatja\nfigyelmen kívül, A felperes a 34/1994, (VI.24.) AB határozatra annak a GDPR megalkotását\névtizedekkel megelőző keletkezése miatt eleve szükségtelenül hivatkozott, az AB határozat\ntárgya ugyanakkor alapjaiban is eltér a megelőző eljárás tárgyától.\n\nA Kp. 85.§ (5) bekezdése szerint mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási\ncselekmény jogszerűsége körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv\nhatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés\nszempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból\nmegállapíthatóak-e.\n\nA bíróság megállapította, hogy alperes az adatkezelés kérelmezői jogviszony megszüntetésére\nvaló hatását logikusan értékelte bírságnövelő tényezőként, hiszen a felperes által\nhangsúlyozott másik ok (állomáshely elhagyása) is közvetlen összefüggésben állt a kérelmező\negészségügyi adatainak kezelésével.\n\nA felperes helytállóan adta elő, hogy a határozat 28. oldalán az Infotv. 60.§ (4) bekezdése\ntéves hivatkozás, azonban éppen amiatt, mert ilyen jogszabályhely nincsen, a határozat 17.\noldalán citált 61.§ (4) bekezdés b) pont ugyanakkor adekvát volt, a nyilvánvaló elírás az ügy\nérdemével összefüggésbe hozható jogszabálysértés nem lehetett.\n\nA kereset abban volt alapos, hogy az alperes okszerűtlenül értékelte bírságnövelő\nszempontként azt, hogy felperes az adatkezelést a jogvitás eljárásban a kérelmező ellenében\nhasználta, mert e tény a jogvítás eljárás természetéből, és a szabad bizonyítás elvéből\nszükségképpen következik, a GDPR 83. cikk (2) bekezdésének c) pontjára vonatkoztatható\nsúlyosító szempontként (kárenyhítés elmaradásaként) pedig semmiképp nem értékelhető. E\nkörülmény bírságnövelő szempont okszerűen amiatt sem lehetett, mert az adatkezelés\njogalapjának vizsgálata a megelőző eljárás tárgyát nem képezte (határozat 21. oldal 2.\nbekezdése).\n\n[30]\n\n[31]\n\n[32]\n\n[33]\n\n[34]\n\nFővárosi Törvényszék\n105.K.700.232/2022/10. 6\n\nÖsszefoglalva, az alperes határozata jogszerű volt a felperes terhére megállapított jogsértések\ntekintetében, így a bírságkiszabás jogalapja fennáll. A. mérlegelési jogkörét ugyanakkor\nalperes részben, de az ügy érdemére kihatóan nem a Kp. 85.§ (5) bekezdésének megfelelően\ngyakorolta.\n\nA bíróság az alperes határozatának megváltoztatására nem jogosult, ezért annak az\nadatvédelmi bírság összegét és annak fizetésre kötelezését tartalmazó rendelkezését a Kp.\n89.§ (1) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette, és e körben az alperest új eljárásra\nkötelezte, ezt meghaladóan az alaptalan keresetet a Kp. 88.§ (1) bekezdés a) pontja szerint\nelutasította.\n\nA megismételt eljárásban az alperesnek a bírságkiszabásról az ügy összes körülményét\nokszerűen mérlegelve kell ismét döntenie, azzal, hogy az adatkezelés jogvitában való\nfelhasználása a felperes terhére súlyosító (bírságnövelő) tényezőként nem vehető figyelembe.\nA megismételt eljárásban alkalmazandó adatvédelmi bírság összege nem érheti el a 600.000\nforintot.\n\nAz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény (Itv.) 57.§ (1) bekezdés 0) pontja\nalapján illetékmentes. Az azonos arányban pernyertes és pervesztes felek költségeinek\nviseléséről a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (2)\nbekezdésének alkalmazásával rendelkezett.\n\nAz ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (1) bekezdése zárja ki.\n\nZáró rész\n\nBudapest, 2022. június 3.\n\ndr. Barsi-Fodor Bea s. k. dr. Huber Gábor s. k. dr. Nagy Péter s. k.\na tanács elnöke előadó bíró bíró","changes":[]}