{"check":null,"uid":"e63e9508bea2e609","title":"Elsőfokú ítélet a NAIH-2853-1/2022. sz. ügyben (Fővárosi Törvényszék 103.K.701.163/2022/16.)","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"2022-01-01","summary":"Суд рассмотрел жалобу гражданина против оператора СМИ за публикацию фотографий, сделанных скрытно без согласия лица, изображенного на них. Было установлено, что оператор нарушил право на конфиденциальность, опубликовав изображения, содержащие личные данные, полученные без разрешения субъекта. Суд подтвердил нарушение норм защиты персональных данных, установленных Венгерским органом по защите данных и Европейской директивой GDPR, и назначил штраф за несоблюдение требований законодательства.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":74740,"versions":1,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/Birosagi-jogorvoslatok?download=679:FT_103_K_701_163-2022_16.pdf","first_seen":"2026-09-12","last_checked":"2026-09-17 02:24","relevance":"hit","score":230,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":230,"topics":["Персональные данные"],"need_body":4,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"GDPR","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"2016/679","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"információs önrendelkezési jogról","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":190,"ctx":"ügy száma: 103.k.701.163/2022/16. a felperes: a felperes képviselője: az alperes: nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság  (1055 budapest, falk miksa utca 9-11.) az alperes képvise","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":349,"ctx":"a utca 9-11.) az alperes képviselője: . e. 0. dr. dudás gábor jános ügyvéd  a per tárgya: adatvédelmi ügyben hozott naih-2833-1/2022. ügyszámú közigazgatási határozat megtámadása  ítélet:  a","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":2118,"ctx":"azokat törölje. hivatkozott a honlapján szereplő közleményre, melyben egyértelműen utal a személyes adatai sérelmére, valamint arra, hogy a sérelmezett adatkezeléshez nem járult hozzá. a felperes","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":2180,"ctx":"melyben egyértelműen utal a személyes adatai sérelmére, valamint arra, hogy a sérelmezett adatkezeléshez nem járult hozzá. a felperes az adatok törlése iránti kérelemnek nem tett eleget.  a kére","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":2347,"ctx":"ek nem tett eleget.  a kérelmező napján kérelmet nyújtott be az alpereshez a jogosulatlan személyes adatkezeléssel kapcsolatban, mely kérelmet napján kiegészített. kérte a hatóság eljárásának lefolytatásá","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":2552,"ctx":", jogsértés megállapítását és bírság kiszabását. hivatkozott a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":275,"ctx":"szék Az ügy száma: 103.K.701.163/2022/16. A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság  (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.) Az alperes képviselője: . e. 0. dr. Dudás Gábor J","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":18,"ctx":"Elsőfokú ítélet a NAIH-2853-1/2022. sz. ügyben (Fővárosi Törvényszék 103.K.701.163/2022/16.) [2]  A DOKUMENTUMOT","zone":"орган","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"GDPR","weak":false,"pos":2843,"ctx":"95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 EU rendelet (a továbbiakban: GDPR) 58. cikk (2) bekezdésének, valamint az információs önrendelkezési jogról és információsz","zone":"акт","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"2016/679","weak":false,"pos":2805,"ctx":"adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 EU rendelet (a továbbiakban: GDPR) 58. cikk (2) bekezdésének, valamint az információs önr","zone":"акт","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"információs önrendelkezési jogról","weak":false,"pos":2888,"ctx":"szóló 2016/679 EU rendelet (a továbbiakban: GDPR) 58. cikk (2) bekezdésének, valamint az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 61. § (","zone":"акт","weight":0}],"dropped":[{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":20,"ctx":"[2]  a dokumentumot elektronikus aláírással látta el:  fővárosi törvényszék fővárosi törvényszék az ügy száma: 103.k.701.163/2022/16.","why":"одиночное упоминание (нужно 4)"}]},"last_changed":"2026-09-12","meta":{"fileId":"679","slug":"FT_103_K_701_163-2022_16.pdf","ocr":"tesseract:hun","case":"NAIH-2833-1/2022"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/Birosagi-jogorvoslatok?download=679:FT_103_K_701_163-2022_16.pdf","text":"[2]\n\nA DOKUMENTUMOT\nELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSSAL LÁTTA EL:\n\nFŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK\nFővárosi Törvényszék\nAz ügy száma: 103.K.701.163/2022/16.\nA felperes:\nA felperes képviselője:\nAz alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság\n\n(1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.)\nAz alperes képviselője: . e. 0.\ndr. Dudás Gábor János ügyvéd\n\nA per tárgya: adatvédelmi ügyben hozott NAIH-2833-1/2022. ügyszámú\nközigazgatási határozat megtámadása\n\nítélet:\n\nA Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasítja.\n\nKötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 245 000\n(kettőszáznegyvenötezer) forint perköltséget.\n\nKötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó-és vámhatóság\nilletékbevételi számlájára 30 000 (harmincezer) forint eljárási illetéket.\n\nA Törvényszék tájékoztatja a felperest, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre\nemelkedését követő 60. napon válik esedékessé.\n\nAz ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.\n\nIndokolás\nAz ítélet alapjául szolgáló tényállás\nA perben nem álló kérelmező : politikus,\nországgyűlési képviselő, ,\nKépviselői mandátumáról mondott le, melyet . nyilvános\nközleményben bejelentett.\nA felperes által szerkesztett nevű napilapban a www. hu oldalon ji\n\nnapján a Politika rovatban ,,\n\" címmel jelent meg a kérelmezőről egy cikk. A cimlapon található\n\nképet, illetve a cikkbe illesztett három képet, melyen a kérelmező a nyaralója\nkertjében, közben látható, a felperes fotósa készítette rejtett módon, a kérelmező\n\ntudta és hozzájárulása nélkül. A cikkbe illesztett negyedik fénykép korábban, a kérelmező\npolitikusi közszereplésével összefüggésben készült az MTI által. A cikk szövegében a\nmagánéleti tevékenységről készített felvételek apropóján leírást tartalmazott a kérelmező\n\nígy\n\n[3]\n\n[4]\n\nÍS]\n\n[6]\n\n103.K.701.163/2022/1 6. 2\n\nkülsejéről, jelenlegi életviteléről, valamint a tartózkodási helyére, annak helyi adottságaira,\njellemzőire nézve.\n\nA kérelmező napján felszólította írásban a felperest, hogy a cikkben róla\nközölt adatokat távolítsa el, azokat törölje. Hivatkozott a honlapján szereplő közleményre,\nmelyben egyértelműen utal a személyes adatai sérelmére, valamint arra, hogy a sérelmezett\nadatkezeléshez nem járult hozzá. A felperes az adatok törlése iránti kérelemnek nem tett\neleget.\n\nA kérelmező napján kérelmet nyújtott be az alpereshez a jogosulatlan\nszemélyes adatkezeléssel kapcsolatban, mely kérelmet napján\nkiegészített. Kérte a hatóság eljárásának lefolytatását, jogsértés megállapítását és bírság\nkiszabását. Hivatkozott a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében\ntörténő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv\nhatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 EU rendelet (a továbbiakban: GDPR) 58. cikk (2)\nbekezdésének, valamint az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról\nszóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 61. § (1) bekezdésének sérelmére. A\nszemélyes adatai jogosulatlan kezelésével sérült az Infotv. 3. § 2. pontja és a GDPR 4. cikk I.\npontja. A kérelmét az Infotv. 60. § (1)-(2) bekezdése, 22. § b) pontja, valamint a GDPR 77.\ncikk (1) bekezdése, 58. cikk (2) bekezdése és 83. cikk (2) bekezdése alapján nyújtotta be.\n\nA kérelmező a képmáshoz való jogának érvényesítése érdekében polgári jogi pert indított,\nmely eljárásban a napján kelt - és elsőfokon jogerőre emelkedett -\n\nszámú ítéletével a Fővárosi Törvényszék megállapította a felperes\nszemélyiségi jogot sértő magatartását, kötelezte az ítéletben foglaltak szerint a kérelmezőt\nábrázoló fényképek eltávolítására és felhívás közzétételére. A felperes .a\npolgári ügyben keletkezett ítéletet követően törölte a kérelmezőről készült sérelmezett fotókat.\n\nAz alperes határozata\n\nAz alperes a 2022. február 10. napján kelt NAIH-2833-1/2022. ügyszámú határozatával a\nkérelmező kérelmének helyt adott és megállapította, hogy a felperes a kérelmezőt magánéleti\ntevékenysége végzése körében ábrázoló képmások rögzítéséhez, valamint a képmások és a\nkérelmező külsejére, életvitelére, életkörülményeire vonatkozó személyi adatok újságcikkben\ntörtént felhasználásához és közzétételéhez kapcsolódó adatkezelésével megsértette a GDPR 5.\ncikk (1) bekezdés a) pontját és 6. cikk (1) bekezdés a) és f) pontját, továbbá azzal, hogy a\nkérelmező törlési kérelmére nem végezte el a kifogásolt képmások törlését, valamint nem tette\nmeg a tőle észszerűen elvárható lépéseket annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat\nkezelő adatkezelőket, megsértette a GDPR 17. cikk (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdését.\nMegállapította, hogy a felperes nem vette figyelembe a kérelmező érintetti joggyakorlásra\nirányuló kérelmét és nem nyújtott tájékoztatást arról, hogy miért nem tesz eleget a törlési\nkérelemnek, ezzel megsértette a GDPR 12. cikk (4) bekezdését. A felperes nem tudta igazolni\naz adatkezelésének jogszerűségét, ezzel megsértette a GDPR 5. cikk (2) bekezdés szerinti, az\nadatkezelés elszámoltathatóságának elvét. Elmulasztotta a kérelmező érintetti tájékoztatását,\nezzel megsértette a GDPR 13. cikkét. Utasította a felperest a GDPR 58. cikk (2) bekezdés d)\npontja alapján, hogy a jogsértő adatkezelését hozza összhangba a GDPR rendelkezéseivel.\nElrendelte a GDPR 58. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján a 19. cikknek megfelelően azt,\nhogy a felperes a fenti tevékenységéről közlemény formájában értesítse azon címzetteket,\nakik vagy amelyek a jogosulatlanul kezelt személyes adatokat megismerhették. A fenti\njogsértések miatt 10 000 000 forint adatvédelmi bírságot szabott ki a felperessel szemben.\n\n[71\n\n103.K.701.163/2022/16. 3\n\nA határozatának indokolásában hivatkozott arra, hogy az újságcikk megjelentetése a GDPR 2.\ncikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik, a felperes\nmint a www. .hu online sajtótermék kiadója a kifogásolt adatkezelés tekintetében\nadatkezelőnek minősül. A közügy-közszereplő kérdésében az Alkotmánybíróság és a\nbíróságok gyakorlatára hivatkozással kifejtette, hogy a véleménynyilvánítással érintett ügy\nközügy jellege az elsődleges szempont a személyiségvédelem csökkentett terjedelmének\nmegállapításakor. A kérelmező . évig volt a hazai közélet aktív szereplője, nem lehet\nkijelenteni, hogy a személye a lemondását követően már nem hozható kapcsolatba a\nlemondását megelőzően folytatott közéleti tevékenységével, azonban a közszerepléstől\nvisszavonult, tehát már nem folytat olyan tevékenységet, amely összefüggésbe hozható lenne\nbármely közérdeklődésre számot tartó társadalmi üggyel. Amennyiben a személyes adatok\nkezelésére a korábbi közfeladataival kapcsolatban kerül sor, az még mindig magasabb tűrési\nkötelezettséget eredményez. A közfeladatot ellátó személyeket a magánszemélyek\nvonatkozásában fennálló védelemnél szükebb mértékben ugyan, de megilleti a magánélet\nvédelméhez való jog. Nem csak az újságcikkben megjelent fényképek minősülnek a\nkérelmező személyes adatainak, hanem a külső megjelenése, életvitele, ingatlana\nvonatkozásában közzétett információk is. A GDPR 6. cikk (1) bekezdés a)-f) pontjai\ntartalmazzák azokat a jogalapokat, amelyek legalább egyike érvényesülése esetén jogszerűnek\nítélhető a személyes adatok kezelése. Ennek körében is a jogszerűség elsődlegesen a\nmegfelelő jogalap létét feltételezi, azaz az adatkezelésnek az érintett hozzájárulásán kell\nalapulnia, vagy valamely egyéb jogalappal kell rendelkezni az adatkezeléshez. A felperes az\nadatkezelések egyike - a képmások készítése, illetve azok felhasználása - tekintetében sem\nkérte a kérelmező hozzájárulását. A négy fényképből három esetében a fényképek\ntartalmának leírása és az ahhoz fűzött magyarázat is tartalmaz a kérelmezőre vonatkozó\nszemélyes adatot, melyek újságcikkben rögzítéséhez szintén nem adta a kérelmező a\nhozzájárulását. Az adatok kizárólag a megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulás esetén\nkezelhetők, hozzájárulás hiányában akkor lenne jogszerű az adatkezelés, ha a felperes által\nelvégzett érdekmérlegelési tesztből levonható következtetés az, hogy a felperes vagy\nharmadik fél jogos érdeke elsőbbséget élvez a kérelmező személyes adatok védelméhez\nfűződő jogával szemben. Az érdekmérlegelés központi kérdése, hogy az érintett közszereplő-\ne, az adatkezelés mennyiben kapcsolódik közügyhöz, vagy csak a nyilvánosság\nkíváncsiságának kielégítését célozza. A fényképek közül három nem a közéleti szereplésről\nkészült, ezeken a fotókon ábrázolt tevékenység nem minősül közügynek, a negyedik, a\nkérelmező közszerepléséről készült képmása annyiban egyeztethető össze az újságcikk\ntartalmával, hogy az alapján a kérelmező személye beazonosítható. Jogalap hiányában, a\nhozzájárulás nélkül rögzítette, használta föl, hozta nyilvánosságra a kérelmezőt\nmagántevékenység végzése közben ábrázoló fényképfelvételeket a felperes, ezzel megsértette\na GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontját. Hozzájárulás hiányában az adatkezelés akkor lenne\njogszerű, ha a felperes által elvégzett érdekmérlegelési tesztből levonható az a következtetés,\nhogy a kérelmező személyes adatok védelméhez fűződő jogával szemben a felperes vagy\nharmadik személy jogos érdeke előbbre való. Ez esetben a központi kérdés, hogy az érintett\nközszereplő-e, illetve az adatkezelés mennyiben kapcsolódik közügyhöz. Az alperes a\nfelperes által megjelölt jogalapokat nem fogadta el. Az újságírási tevékenységhez kapcsolódó\nadatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek, melyet a\nFővárosi Törvényszék 104.K.701.309/2021/15. számú ítélete is megerősített. A\ntájékozódáshoz fűződő joghoz, ezen feladat ellátásához szükséges adatkezelés elengedhetetlen\na sajtó feladatának teljesítéséhez. Az újságírással kapcsolatos valamennyi adatkezelés, amely\nnem hozzájáruláson alapul, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek alapon\ntörténhet. A közéleti szereplő az információs önrendelkezési jogának korlátozását csak a\n\n[8]\n\n103.K.701.163/2022/16. 4\n\nközéleti tevékenységével összefüggésben köteles tűrni. Az alperes utalt arra, hogy az\nAlkotmánybíróság több esetben vizsgálta a szólásszabadság korlátozhatóságának határait,\nközhatalmat gyakorló személyeket és közszereplőket is megillet a személyiségvédelem, ha az\nértékítélet a személyüket nem a közügyek vitatása körében, nem közéleti tevékenységükkel,\nhanem a magán-, vagy családi életükkel kapcsolatban érinti. Több alkotmánybíróság és az\nEurópai Unió Bírósága által hozott döntésre hivatkozott annak vizsgálata során, hogy az\nérdekek ütköztetése megtörtént-e. Kiemelte, hogy fényképfelvétellel és a cikk leíró részével\nérintett ingatlan a kérelmező otthona. Az ingatlan pontos címe valóban nem került\nmegjelölésre a cikkben, azonban az ingatlan elhelyezkedéséről és az egyéb funkciójáról szóló\ninformációknak (jelenleg a kérelmező egyéni vállalkozóként bejelentett székhelycímeként\nfunkcionál) a cégnyilvántartás adataival való összevetését követően bárki számára\nazonosíthatóvá válik a kérelmező pontos lakóhelye. A puszta információs érdek, a\nközvélemény kíváncsisága a kérelmező életvitelére nem nyújt alapot az Alaptörvény VI.\ncikke szerinti személyes adatok védelméhez való alapjog korlátozására, az otthon közéleti\nszereplők esetén is fokozott védelmet élvez. A kérelmező a fényképek készítésekor nem látott\nel közfeladatot, azonban a személye a politikusi tevékenységéhez kapcsolódóan válhat\nközérdeklődés tárgyává. A közzétett fotók és egyéb adatok nem minősülnek közérdekből\nnyilvános személyes adatnak, mert a kérelmező magánéletének egy részét mutatják be, nem\ntekinthetők közérdeklődésre számot tartó tartalomnak. A felperesnek mérlegelnie kellett volna\na véleménynyilvánítás szabadságához fűződő közérdeket és a kérelmező személyes adatai\nvédelméhez való jogát. Három fotóhoz továbbá a cikkben található személyes adatokhoz\nkapcsolódóan végzett adatkezelés nem tartozhatott a sajtószabadság védelme alá, így ez nem\nigazolhatta a GDPR rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti adatkezelői jogos érdeket\nsem, ezeket az adatokat kizárólag a kérelmező hozzájárulásával kezelhette volna a felperes.\nAz adatkezelő akkor jár el tisztességesen, ha megfelelő, részletes tájékoztatás alapján szerzi\nmeg az érintett hozzájárulását az adatkezeléshez. Nem sorolható ebbe a körbe a rejtett módon\nmegvalósult, magáningatlanon belül végzett magántevékenységet rögzítő, az érintetti\nhozzájárulás nélküli adatkezelés. A közéleti tartalomhoz nem köthető, hogy a kérelmező\nmiként tölti mindennapjait, az ingatlan, ahol él, milyen egyedi tulajdonságokkal rendelkezik.\nÖnmagában a köz kíváncsisága, pletykaéhsége nem alapozza meg közszereplő esetében sem a\nmagánéletet bemutató képmás rögzítését, az újságcikk közérdeklődésre számot tartó jellegét.\nA felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a kérelmező közszereplő, ezért szükségtelen volt\naz előzetes tájékoztatáshoz való jogának tiszteletben tartása. Az adatfelvétel lesipuskás jellege\nmiatt a kérelmezőnek a kérelmezetti tájékoztatáson kívül nem lett volna egyéb lehetősége\ninformációkat szerezni az őt érintő adatkezelésről, a felperes ezért az elszámoltathatóság\nGDPR 5. cikk (2) bekezdése szerinti elvébe ütközően járt el, amikor nem nyújtott előzetes\ntájékoztatást a kérelmezőnek a személyes adatai kezelésének részleteiről, ezáltal sértette a\nGDPR 5. cikk (2) bekezdését és 13. cikkét. A kérelmező külön kérelemmel fordult a\nfelpereshez az adatok törlése iránt, erre azonban a felperes nem válaszolt, nem nyújtott\ntájékoztatást a részére. Nem hagyhatta volna figyelmen kívül ezt a kérelmet még abban az\nesetben sem, ha jogszerűen kezeli a kifogásolt személyes adatokat, a válaszadás\nelmulasztásával megsértette a GDPR 12. cikk (4) bekezdését. Megsértette továbbá a GDPR\n17. cikk (1) bekezdés d) pontját, mert a személyes adatok kezelésére jogellenesen került sor,\nígy azok törlésére lett volna köteles, törlés alóli kivételt pedig nem tudott igazolni.\n\nAz alperes a GDPR 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján indokoltnak tartotta\nadatvédelmi bírság kiszabását, mert a megvalósított jogsértések a GDPR 83. cikk (5)\nbekezdés a) és b) pontja szerint a magasabb összegű bírságkategóriába tartozó jogsértéseknek\nminősülnek. Enyhítő körülményként értékelte, hogy az újságcikk nem tartalmaz sem védett\nadatot, sem pedig különleges adatot, továbbá korábban adatvédelmi jogsértés miatt még nem\n\n103.K.701.163/2022/16. 5\n\nállapított meg a felperes terhére jogsértést és nem szabott ki bírságot a felperessel szemben.\nSúlyosító körülményként értékelte azonban azt, hogy a jogsértések súlyosnak minősülnek,\nalapelvi jellegű jogszabálysértést valósított meg a felperes. A képmás rögzítést nem\nkövethette el gondatlanul, rejtett módon készített felvételekről volt szó, a felperes nem\ntanúsított tőle elvárható magatartást, ami a sajtótól fokozottan elvárható lenne. A fotókat csak\na Fővárosi Törvényszék polgári ügyben hozott ítéletének meghozatalát követően törölte.\nSúlyosító körülményként értékelte továbbá, hogy az eljárás során megtévesztő nyilatkozatot\ntett a felperes azzal, hogy az általa felhasznált fényképek nem rejtett módon készültek.\nFigyelembe vette a felperes 2020. évi adózás előtti eredményét, ezért a bírság összegét a\nGDPR 83. § (5) bekezdése alapján a felperes előző pénzügyi évi teljes éves világpiaci\nforgalmának 490-át meg nem haladóan 10000000 forint összegben határozta meg.\nFigyelembe vette azt is, hogy a sérelmezett újságcikkben a közlés teljes tartalma arányait\ntekintve a széleskörű nyilvánosság felé közvetíteni kívánt közérdek kifejtése az érintett\nmagánéletének bemutatásához képest elenyésző részt képviselt. Az alperes általános elvárása\na sajtó felé, hogy a tájékoztatási kötelezettség biztosításával egyidejűleg a magánélet és a\nszemélyiségi jogok védelmét szem előtt tartó egyensúlyt fenntartsa.\n\nA keresetlevél és a védirat\n\nAz alperes határozatával szemben a felperes indított megtámadási pert. Kérte elsődlegesen a\nhatározat megváltoztatását, a kérelmező kérelmének elutasítását vagy az eljárás\nmegszüntetését, a bírság kiszabásától a bíróság tekintsen el azért, mert a magatartása nem volt\njogsértő. Másodlagosan kérte a határozat hatályon kívül helyezését a jogsértő magatartás\nhiányára figyelemmel, ugyanemiatt harmadlagosan a határozat megsemmisítését.\nNegyedleges kereseti kérelme a határozat részbeni megváltoztatására irányult, ennek\nkeretében bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazása vagy a bírság mértékének\n1000000 forintra csökkentése érdekében. Perköltségigényt érvényesített. Az alperes\njogszabálysértően adott helyt a kérelmező kérelmének és állapította meg az adatvédelmi\njogszabálysértéseket a határozatában, a felperesi adatkezelés a GDPR-nek és az Infotv.-nek\nmegfelelt. Nem sértette a határozatban felsorolt jogszabályokat, az alperes eljárása ütközik az\náltalános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. §\n(2) bekezdés b) pontjába. A Fővárosi Törvényszék személyiségi jogi perben hozott ítélete\nnem minősül a jelen közigazgatási per szempontjából ítélt dolognak, ugyanazon ténybeli\nalapból származik, de nem ugyanazon jog vonatkozásában hozott jogerős ítélet, az abban\nfoglaltak a jelen bíróságot nem kötik. A kérelmező Magyarország egyik legjobban képzett\njogásza, így a felperesnek nem kellett a kérelmezői megkeresést kiterjesztően értelmeznie és a\nkérelmezőt laikusnak tekintenie. A kérelmező igényérvényesítése nem a GDPR-en vagy az\nInfotv.-en alapult, ezért az ezen jogszabályhelyek szerinti eljárást az alperes jogszerűen nem\nkérheti a felperesen számon. Vitatta, hogy a kérelmező a GDPR-en, illetve az Infotv.-en\nalapuló kérelmet terjesztett volna elő vele szemben, továbbá a felperesi válaszadási- és\nintézkedési határidőn belül már az alpereshez is fordult. Nincs összefüggés a között, hogy az\nadatkezelő megfelelően tájékoztatja-e az érintettet az érintetti jogairól és hogy az érintett\nmegfelelően gyakorolja-e ezeket a jogokat. Az érintetti joggyakorlás nem attól lesz megfelelő,\nha az érintett az adatkezelés megkezdése előtt megfelelő tájékoztatást kap az adatkezelőtől.\nAz érintettek túlnyomó többsége a valóságban nem olvassa el az adatkezelő által\nrendelkezésre bocsátott adatkezelési tájékoztatót. A kérelmező a törlési kérelme jogalapját a\nPtk.-ra alapította, ezért nem kellett a kérelmét az alperes által megkövetelt vetítési alapra\nhelyeznie a felperesnek, a törlési kérelmet nem kellett a GDPR és az Infotv. alapján\nelőterjesztett törlési kérelemnek tekinteni.\n\n[10]\n\n[11]\n\n103.K.701.163/2022/16. 6\n\nA kérelmező vitán felül közszereplő, de minimálisan is közéletben szereplő személy vagy\nkivételes közszereplő. A közszereplői státusza nem szünt meg azzal, hogy\n\ntisztségéről lemondott, a vele kapcsolatos személyes adatok közzététele kapcsán\n\nmég mindig magasabb a tűrési kötelezettsége. A kérelmező a magyar köz- és politikai élet\n\nszereplői közé tartozott I\n\nA felperes az Alkotmánybíróság több döntésére utalással\nkifejtette, hogy a kérelmező mint közszereplő személyes adatait a GDPR 6. cikk (1) bekezdés\nf) pontja alapján jogszerűen kezelte, nem voltak alkalmazhatóak a GDPR 17. cikk (1)-(2)\nbekezdésében foglaltak, mivel az adatkezelés szükséges volt a véleménynyilvánítás\nszabadságához, a tájékoztatáshoz való jog gyakorlásához. A felperesi adatkezelés a\nsajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a\ntovábbiakban: Smtv.) 13. §-án és a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a\ntovábbiakban: Ptk.) 2:44 §-án és 2:48 §-án alapult. Az adatkezelés jogalapját és jogszerűségét\ntartalmában a megelőző eljárásban megfelelően megjelölte, a kérelmező személyes adatai\negyúttal a közérdekből is nyilvános adatnak minősülnek az Infotv. 3. § 6. pontja alapján.\nMivel a felperes adatkezelése a fenti jogszabályhelyen és nem a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a)\npontján alapult, ezért a kérelmező hozzájárulására az adatkezeléshez nem volt szükség. A\nkérelmező életvitelére vonatkozó információ nyilvánosság elé tárása közérdek volt, a\nszemélyes adatok közlésének volt köze a kérelmező személyéhez kapcsolódó, de azon\nérdemben túlmutató közéleti közszerepléséhez, a magánéletével kapcsolatos információ\nmegosztása a közügyek vitatásához hozzájárult és lehetőséget biztosított a demokratikus vita\nlebonyolítására. A megosztott tartalom a közügyek vitatásával összefüggött, nem volt\nelválasztható a kérelmező személyétől. A véleménynyilvánítás szabadságát kellett előnyben\nrészesíteni, a politikai életre hatással bíró személyek magánélete ugyanis nem zárható ki teljes\nmértékben a közérdeklődésből, az adatkezelés a közéleti vitához hozzájárult és nem sértette a\nkérelmező jóhírnevét, becsületét vagy emberi méltóságát, figyelembe kellett venni a\nközvélemény tájékozódásához való jogát is. Nem a jelen bírósági eljárás az, ahol a\nfelperesnek az érdekmérlegelés jogalapjának teljesülését be kell mutatnia, az érdekmérlegelési\nteszt bemutatását a megelőző eljárásban az alperes egyszer sem kérte. Az érdekmérlegelési\nteszt vonatkozásában jogszabály nem ír elő írásbeliséget, az érdekmérlegelés tartalmilag\nbiztosan megvalósult.\n\nAz elvégzett érdekmérlegelés alapján a felperes helyesen jutott arra a következtetésre, hogy\nönmagában a cikkel érintett közügy igen jelentős tárgyi súlya szükségessé tette a kérelmező\nszemélyes adatai védelmének korlátozását, nem jelentett önkényes beavatkozást az eljárása a\nkérelmező személyiségi jogaiba. Az adatkezelés nem ragadható ki abból a kontextusból,\nközéleti értékvitából, amelybe a kérelmező a saját személyét helyezte, ennek akkor is van\nközéleti jellege, ha azok egy része egyúttal személyes adatnak is minősül és a magánélet egy\nrészét is képezi. A készített képmás hozzájárult ahhoz a közéleti\nértékvitához, amely a kérelmező közéleti, politikai. tevékenységével függ\nössze, így amely a család fogalmával, a családi státuszokkal kapcsolatban, az abban elfoglalt\nszerepekkel összefüggően a kérelmezői részvétellel nem zárul le azzal, hogy a kérelmező\nlemondott közéleti mandátumairól. A képen látható tevékenység ellentétes a közszereplő\nkérelmező , közéleti és politikai tevékenységével, i\n\n. A kérelmező személye köthető aktuális, a\nvisszavonulása utáni időponthoz kapcsolódó társadalmi ügyhöz. A lakhatásával összefüggő\nszemélyes adatok közlése pedig azzal a közéleti kérdéssel és vitával függött össze, amely a\n\n[12]\n\n103.K.701.163/2022/16. 7\n\nközéleti, politikai szereplő vagyoni viszonyaihoz kapcsolódik. Vitatta az alperes pletykaéhség\nkapcsán kifejtett álláspontját, ugyanakkor relevánsnak tartotta a felperesi sajtótermék bulvár\njellegét. Nem valamennyi sajtóorgánum valamennyi közlésével szemben várható el a finom\nrészletezettség. A magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (a továbbiakban:\nMvtv.) 2. § (2) bekezdése alapján a cikk a kérelmező emberi méltóságát nem sértette, a\nszükségesség és arányosság figyelembevételévei került sor annak közzétételére, a\nmagánélethez való jog lényeges tartalmát nem korlátozta. A külső megjelenésre és az\néletvitelre vonatkozó személyes adatok nem valósítanak meg többszöri adatkezelést azáltal,\nhogy a felperes a képekből kitűnő személyes adatokat leírja, így amennyiben jogellenes is\nlenne az adatok kezelése, ebben az esetben sem lehetne azt többször figyelembe venni. Kérte\nmindezt a bírság körében csökkentő tényezőként is értékelni. A cikk nem tartalmazza a\nlakóhely pontos megjelölését, a határozat ezen megállapításai alaptalanok, a cikk alapján a\nkérelmező lakóhelye nem beazonosítható. Valótlan és iratellenes, hogy a cikkben szereplő\nképek és leírás alapján valamennyi cikket olvasó személy számára egyértelmű, hogy hol van a\nkérelmező lakóhelye. Az egyéni vállalkozók székhelyét tartalmazó adatbázist az arra\nelőfizetők köre ugyan elérheti, onnan megismerhető a kérelmező vállalkozói székhelycíme,\nazonban az adatot így megismerők csak egy szűk elfizetői kört jelentenek, ezért a cikkben\nmegemlített székhely nem növelte a kérelmező lakóhelyének megismerhetőségét. A négyből\nhárom adat közhiteles nyilvántartásból megállapítható nyilvános adat, továbbá mindegyik\nmegfelel az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) által felállított tesztnek.\nAz adatkezelésre jogszerűen, tisztességesen és átláthatóan került sor, amelyhez a kérelmező\nhozzájárulására nem volt szükség. A kérelmező személyes adatai az Infotv. 3. § 6. pontja\nalapján közérdekből nyilvános adatok, a tájékoztatáshoz való jog érvényesülésével szemben a\nkérelmező magánszférához való joga nem élvez védelmet és elsőbbséget. Az alperes a\nfelperesnek érdekmérlegelésre vonatkozó kérdést nem tett fel, de a felperesi válaszokból\nkitűnően az érdekmérlegelés tartalmilag megvalósult. Az alperes a tényállást hibásan és\njogszabályba ütközően értékelte, tévesen vont le abból következtetést. A képmások törlését a\nkérelmező törlési kérelmére nem kellett elvégeznie, és mivel a kérelmező nem a GDPR és az\nInfotv. alapján terjesztett elő kérelmet, tájékoztatni sem kellett őt. A Fővárosi Törvényszék\nítélete nyomán megvalósult a képek törlése és a megkívánt tájékoztatás is, a felperes nem\nsértette meg a GDPR 17. cikk (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdését. A felperesnek csak a\nFővárosi Törvényszék ítéletének jogerőre emelkedését követően kellett a képmások törlését\nelvégeznie, tehát nem sértette a GDPR 12. cikk (4) bekezdését. A felperesi adatkezelés\njogszerű volt, ezért nem sérült az elszámoltathatóság elve, a GDPR 5. cikk (2) bekezdése. A\npolgári ítélet rendelkező része szerinti tájékoztatást közzétette, megvalósult az elvárható\ntájékoztatás, így nem sérült a GDPR 13. cikke sem, a felperes a kérelmezőt a fentiekről\nszóban tájékoztatta. A felperes magatartása a GDPR-be nem ütközött, az adatkezelését a\nGDPR 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján nem kellett összhangba hoznia a GDPR\nrendelkezéseivel, jogsértő magatartás hiányában közlemény formájában sem kellett értesítenie\na címzetteket.\n\nAz alperes jogsértően járt el az adatvédelmi bírság kiszabása és annak összege megállapítása\nkapcsán, ezzel sérült az Ákr. 81. § (I) bekezdése és a 2/2015. (XI.23.) KMK véleményben\nfoglaltak, továbbá a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban:\nKp.) 85. § (5) bekezdése. A GDPR 58. § (2) bekezdése mérlegelési jogkört biztosít az\nalperesnek az alkalmazható jogkövetkezmény tekintetében. A határozat csak annyit rögzít,\nhogy a figyelmeztetés nem lenne sem arányos, sem visszatartó erejű, a generális és speciális\nprevencióra való hivatkozás azonban önmagában nem tekinthető jogszerű indokolásnak. A\nbírság alkalmazása indokolatlan és jogszerűtlen, a mértéke aránytalan és nyilvánvalóan\neltúlzott, a figyelmeztetés bőséggel elegendő szankció lett volna. Figyelembe kellett volna\n\n[13]\n\n103.K.701.163/2022/16. \" 8\n\nvenni, hogy korábban jogsértést nem követett el a felperes, még csak figyelmeztetésben sem\nrészesült. A bírság okszerűsége és indokoltsága a határozatból nem állapítható meg. A\nszankció eltúlzott, mert a kialakult joggyakorlat szerint a sérelemdíj összege érdemben alatta\nmarad az alperes által kiszabott bírság mértéknek. A kérelmező sérelemdíj iránti igényt a\nfelperessel szemben nem is érvényesített, ezért sem érthető, hogy miért szabott ki a reálisan\nérvényesíthető — sérelemdíjnál 10-20-szor magasabb összegű bírságot az alperes.\nFigyelmeztetés azért is indokolt lett volna, mert soha nem volt még hasonló tárgyú jogvita\nMagyarországon. Önmagában a figyelmeztetés alkalmas lett volna a preventív célok elérésére\nfigyelemmel arra, hogy a megelőző eljárás a kiadó vállalatok általános üzletmenetét\nnagymértékben meghatározza. A bírságot kiszabó rendelkezés az Infotv. 75/A. §-ába is\nütközik, összegszerűségében rendkívül eltúlzott, a megállapított jogsértéssel nem áll arányban\nés jelentősen eltér az alperes eddigi bírságkiszabási gyakorlatától. Nem állapítható meg a\nhatározatból milyen kalkuláció, számítási szempontrendszer alapján határozta meg a bírság\nösszegét az alperes, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége nem találhatók meg. A\nkorábbi bírságolási gyakorlatától eltért alperes, amikor példátlanul és indokolatlanul magas\nösszegben határozta meg a bírságot, a felperes tényállásszinten és összegszerűségben is utalt\naz alperes gyakorlatából eseti döntésekre, az alperes eddig egy esetben sem alkalmazott\nhasonló összegű bírságot. Az ügy sajátosságait tévesen, logikátlanul és nem a súlyuknak\nmegfelelően értékelte. Az arányosság és az egyenlő elbánás elvébe ütközően, a Kp. 85. § (5)\nbekezdését és az Ákr. 2. § (2) bekezdés b) pontját sértően határozta meg a bírságot. Az\nenyhítő és súlyosító körülményeket logikátlanul, nem a tényleges súlyuknak megfelelően\nértékelte. Nem fordított kellő figyelmet az enyhítő körülményekre, a súlyosítóakat viszont\naránytalanul túlzóan vette figyelembe. A sérelmezett cikk nem tartalmazott különleges adatot,\na kérelmező jóhírnevét, becsületét, emberi méltóságát nem sértette. Nem értékelte kellő\nsúllyal az alperes, hogy korábban adatvédelmi jogsértést nem állapított meg vele szemben. A\nfelperes több évtizedes jogkövető magatartást tanúsított és minden tőle telhetőt megtett a\ntermészetes személyek személyes adatainak védelme érdekében. Aránytalanul nagy súlyt\ntulajdonított az alperes annak, hogy a megállapított jogsértések magasabb összegű\nbírságkategóriába tartoznak, nem vette azonban figyelembe az eljárás során tanúsított végig\negyüttműködő magatartását, azt, hogy az alperes felhívásainak határidőben eleget tett, és a\npolgári ítéletet követően haladéktalanul eltávolította a sérelmes cikket. Nem tett megtévesztő\nnyilatkozatot a rejtett módon készült felvétel kapcsán, ezt a körülményt tévesen értékelte\nsúlyosító körülményként az alperes. A rejtett mód azt jelenti, hogy a kamera egyáltalán nem\nlátható, de azt nem, hogy a felvételt készítő személyt bárki, még a kérelmező is észreveheti,\nvagyis a felvételt készítő újságíró nem bújik el, nem rejtőzik el. Súlyosító körülménynek\nértékelte az alperes, hogy csak a polgári ítélet meghozatalát követően törölte a sérelmezett\nfényképeket. A cikk megjelenése és a törlés között\nmindössze 2,5 hónap telt el, mely nem tekinthető hosszú időtartamnak, meg kívánta várni a\nTörvényszék ítéletét, mely csak részben adott helyt a kérelmezői keresetnek. Az ítélet\nmeghozatala utáni azonnali törlést enyhítő körülménynek kellett volna tekinteni. A\nfényképfelvételek magukban foglalják a határozatban megjelölt kérelmezői személyes\nadatokat, az alperes azonban a képmások és a határozatban megjelölt kérelmezői személyes\nadatok vonatkozásában is bírságot szabott ki, ezzel kétszer alkalmazott bírságot ugyanazon\nadatkezelés miatt. Kérte továbbá a: bírság mértékénél figyelembe venni a jogalap körében\náltala kifejtetteket.\n\nAz alperes a védiratában kérte a keresetnek mint alaptalannak az elutasítását, perköltségigény\nmellett. Fenntartotta a határozatában foglaltakat. Ha a felperes az adatkezelés előtt nem\ntájékoztatja az érintettet a GDPR-nek megfelelő érintetti jogairól, akkor nem várható el, hogy\naz érintett a GDPR-re kifejezetten hivatkozva kérje az adatai törlését. Ilyen esetben a kérelmet\n\n103.K.701.163/2022/16. 9\n\nannak tartalma szerint kell a GDPR-re vetítve értékelni és a szükséges intézkedést megtenni.\nA kérelmező a felperestől az érintett képek törlését kérte, így a GDPR szerinti törlési\nkérelemként kellett volna kezelni a kérelmet. A Fővárosi — Törvényszék\n105.K.700.384/2022/12. számú ítéletében kifejtettek szerint az adatvédelmi szakjogász\nszámára ugyanolyan tartalmú tájékoztatást kel! adni, mint egy laikusnak, tehát a kérelmezői\nvégzettségtől — függetlenül kell megadni a szükséges felvilágosítást. A Kúria\nKfv.III.37.911/2017/8. számú ítélete szerint az adatok minősége független a megismerő\nEurópai Adatvédelmi Testület 1/2022. iránymutatása szerint a hivatkozás jogszabályi\nalapjától függetlenül tartalmilag törlési kérelemnek kell tekinteni a kérelmet GDPR alapon is.\nA felperes által hivatkozott Ptk. és Smtv. jogszabályhelyek nem lehetnek adatkezelési\njogalapok, azokat a GDPR 6. cikke tartalmazza. Jogalap elvileg a 6. cikk (1) bekezdés a) vagy\nf) pontja lehetne, azonban a felperes egyik jogalap teljesülését sem mutatta be. Egyszerre több\njogszabályhelyet is hivatkozott, azonban ez nem lehetséges jogszerűen. Azt sem jelölte meg,\nhogy az egyes jogszabályhelyek mely adatkezelés jogalapjai az álláspontja szerint. Nem\nmutatta be, hogy milyen érdekmérlegelési tesztet végzett el, milyen érdeket mérlegelt és\nhogyan, ennek hiányában nem hivatkozhat a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjára mint\njogalapra. Előzetes érdekmérlegelést a felperes nem végzett, utólag tette ezt meg, de tévesen.\nAz, hogy valamely adat közérdekből nyilvános, nem mentesíti a felperest az alól, hogy az\nadatkezelését a GDPR 6. cikkében található valamely jogalapra helyezze. Nem volt meg a\nmegfelelő jogalapja, így a felperes megsértette a GDPR 6. cikkét, egyedüli jogalap csak a\nGDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja lehetett volna. Az érintett ügyek közügyek abban az\nesetben lehetnek, ha az újságíró célja az említett témák bemutatása és elemzése, valamint\nütköztetése az érintett közéleti megnyilvánulásaival. A cikk e kérdésekkel azonban még csak\nérintőlegesen sem foglalkozott, semmilyen kapcsolatban nem volt a felperes által hivatkozott\nközüggyel. A kérelmező külsejével, házának adottságaival és szokásaival foglalkozott, mely\nkívül esik a közügy kategóriáján, a cikk nem vetett fel közéleti kérdést, pusztán leírta a\nkérelmező ingatlanát. Az ingatlan felismerhetősége kapcsán az alperes kifejtette, hogy bár az\ningatlan pontos címe nem került megjelölésre, azonban az ingatlan elhelyezkedésére, illetve\naz ingatlan egyéb funkciójára vonatkozó információknak (a kérelmező egyéni vállalkozóként\nbejelentett székhelycíme) a cégnyilvántartás adataival való összevetését követően bárki\nszámára könnyen azonosíthatóvá válik a kérelmező pontos lakóhelye. A polgári ügyben\nhozott ítélet ugyan nem ítélt dolog, a jelen ügyben azonban bizonyítékként figyelembe vehető.\nAz alkalmazott szankciót jogszerűen választotta meg, a mérlegelése okszerű volt, okszerűtlen\nmérlegelést a felperes nem bizonyított. A határozat rögzíti az összes mérlegelt körülményt, a\nfigyelmeztetés nem lett volna arányos, illetve visszatartó. A felperes által hivatkozott\neltúlzottság nem értékelhető érdemben. A sérelemdíjjal kapcsolatos összehasonlítás sem\nvehető figyelembe, a bírságnak és a sérelemdíjnak nincs egymással semmilyen kapcsolata, az\negyik egy magánjogi igény, a másik pedig a közérdek érvényesítése. A bírság mértékét illető\nmatematika jellegű levezetést nem lehet számon kérni az alperesen, más ügyben alkalmazott\ngyakorlat sem lehet releváns. Önmagában a jogszabályi kötelezettségnek megfelelő\negyüttműködés nem minősül enyhítő körülménynek, ugyanez igaz a felvételek törlésére is.\nAz, hogy a felperes végrehajtott egy bírósági ítéletet, nem tekinthető enyhítő körülménynek.\nA GDPR 83. cikk (2) bekezdés f) pontja szerint a jogsértés orvoslása érdekében folytatott\negyüttműködést kell figyelembe venni, jelen esetben a felperes együttműködött ugyan, de ez\nnem a fenti jogszabályhely szerinti együttműködés volt. Fenntartotta, hogy a felperes az\neljárás során valótlan nyilatkozatot tett a felvétel készítésének rejtett jellege kapcsán. A\nkorábbi jogsértő magatartás hiányát enyhítő körülményként figyelembe vette. A képek\nfelhasználása és a személyes adatok szövegszerű kezelése külön adatkezelésnek minősül, egy\n\n[16]\n\n[171]\n\n[18]\n\n103.K.701.163/2022/16. 10\n\nbírságot szabott ki az alperes az egész cselekményre, melynek keretében nem szabott ki külön\ntételeket az egyes részcselekményekre.\n\nA bíróság döntése és annak jogi indokai\nA kereset nem alapos.\n\nA bíróságnak a közigazgatási jogvitát a Kp. 2. § (4) bekezdése, 85. § (1)-(2) bekezdése és a\n86. § (1)-(2) bekezdése szerint a közigazgatási tevékenység megvalósításának időpontjában\nfennálló tények alapján, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között\nkell elbírálnia, és a Kp. 78. § (2) bekezdése alapján a bizonyítékokat egyenként és\nösszességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve kell értékelnie.\nA jogszerűség vizsgálata során ezért az alperes által megállapított tényállásnak, és az annak\nalapjaként elfogadott bizonyítékoknak meghatározó szerepe van. A bíróság a bírságkiszabásra\nvonatkozó határozati rendelkezést a Kp. 85. § (5) bekezdése alapján vizsgálta felül.\n\nA felperes az adatkezelés jogszerűségét igyekezett alátámasztani azzal, hogy a\nfényképfelvételek törlését a kérelmező nem kérte kifejezetten a GDPR, illetve az Infotv.\nrendelkezései alapján, ezért a beadványát ilyen irányú kérelemnek tekintenie nem kellett.\n\nA Kúria Kív.III.37.978/2021/10. számú ítélete szerint a GDPR 21. cikk (1) bekezdése\nértelmében az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor\ntiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1) bekezdés e) vagy f) pontja alapján alapuló\nkezelése ellen. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább\nkivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok\nindokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival\nszemben [182. pont]. A GDPR I4. cikke tartalmazza, hogy az adatkezelő az érintettet milyen\ninformációkról köteles tájékoztatni. Az adatkezelőnek tájékoztatnia kell az érintettet azon\njogáról, hogy kérelmezheti a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, annak\nhelyesbítését, illetve törlését. Az érdekmérlegelés értelmében az érintettnek egyedi\ntájékoztatást kell adni a GDPR 14-15. cikkeiben foglaltakról [190-192. pontok]. A GDPR 17.\ncikk (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint az érintett jogosult arra, hogy a kérésére az\nadatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat. Az\nérintett az elhatározása szerint nyújthat be kérelmet az adatok törlése iránt, ugyanakkor\nköteles nyilatkozni arról is, hogy milyen a GDPR-ben foglalt indokok alapján kezdeményezi a\nszemélyes adatai törlését [208-209. pontok]. A bíróság a fenti kúriai gyakorlatot a jelen\nügyben is irányadónak tekintette, az attól való eltérésre indokot nem talált.\n\nA Fővárosi Törvényszék a 105.K.700.384/2022/12. számú ítéletének indokolásában kifejtette,\nhogy a GDPR II. cikk szerinti tájékoztatáshoz való érintetti jog lényege, hogy az adatkezelés\nmegkezdésekor - ekképpen az érintett kérelmétől függetlenül - szükséges az adatkezelőnek az\nérintettet ezen jogszabályi rendelkezés alapján tájékoztatni [30. pont]. A GDPR 14. cikk (5)\nbekezdése szerint a tájékoztatás tekintetében nincs jelentősége annak, hogy az adott ügyben a\nkérelmet benyújtó személy a kérelmet érintő szakterületen milyen jellegű végzettséggel és\ntapasztalattal rendelkezik. A GDPR 14. cikk (5) bekezdés a) pontja szerinti kivétel-szabály\nsem értelmezhető akképp, hogy az adott érintett az adatkezeléssel összefüggő információkkal\nmár azon okból rendelkezik, hogy végzettsége vagy munkatapasztalata alapján adott esetben\nképes a vonatkozó ágazati jogszabályok értelmezésére. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés,\nami attól tenné függővé egy adott közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását és szabná meg\nannak kereteit, hogy a kérelmező az adott szakterületen ismeretekkel rendelkezik [35. pont].\n\n[19]\n\n[20]\n\n[21]\n\n103.K.701.163/2022/16. li\n\nAz alperes a kérelem elbírálása során nem veheti figyelembe a felperes végzettségét, illetve\nszakmai tapasztalatát [40. pont]. A bíróság a 105.K. tanács fenti ítéletének indokolásában\nfoglaltakkal egyetértett, azt a jelen ügyben is alkalmazandónak tartotta.\n\nA fenti bírósági gyakorlatból megállapítható, hogy az adatkezelőt a kérelemtől függetlenül\ntájékoztatási kötelezettség terheli az adatkezeléssel érintett személy irányába a GDPR-ben\nmeghatározott körben. Ebbe beletartozik adott esetben az is - ha a kérelmező nem egyértelmű,\npontos jogszabályhelyre utalással meghatározott kérelmet terjeszt elő az adatkezelőnél -, hogy\naz adatkezelő tájékoztassa a kérelmezőt arra vonatkozóan, miszerint a személyes adatok\ntörlésére csak a GDPR-ben illetve az Infotv.-ben meghatározott megfelelő és pontosan\nmeghatározott jogalapra figyelemmel van lehetőség. Nem mellőzheti tehát az adatkezelő a\nkérelem elbírálását, illetve teljesítését arra hivatkozással, hogy az nem volt kellően konkrét,\nnem tartalmaz kifejezett utalást arra, hogy milyen GDRR, illetve Infotv. jogalapon kéri a\nszemélyes adatai törlését a kérelmező. A fenti bírói gyakorlat alapján egyértelmű az is, hogy a\nkérelmező tájékozottságától, adott szakterületen való jártasságától, végzettségétől függetlenül\nterheli a fenti tájékoztatási kötelezettség az adatkezelőt, ezért nem mellőzheti a kérelmet arra\nhivatkozással, hogy a megfelelő képzettséggel rendelkező kérelmező a kérelmét nem\nfogalmazta meg pontosan. Mindezek alapján a perbeli esetben a felperes nem mentesülhet a\ntörlési kérelem elbírálása és teljesítése alól amiatt, hogy a GDPR, illetve az Infotv. konkrét\nszakaszaira hivatkozva nem jelölte meg pontosan a kérelme jogalapját a kérelmező. A\nkérelmező jogászi végzettségétől függetlenül az adatkezelő felperest tájékoztatási\nkötelezettség terhelte a kérelmező irányába abban a tekintetben, hogy a kérelmét pontosan\nfogalmazza meg, jelölje meg, hogy milyen jogszabályi alapon kéri a jogellenesen kezeltnek\nvélt adatok törlését. Ezt a kielégítő tájékoztatást a felperes a jelen esetben nem adta meg, a\nkérelmező törlési kérelmére nem reagált, a kifogásolt képeket csak a polgári bíróság jogerős\nítéletét követően törölte. Mindezekre figyelemmel a felperes nem menthette ki a jogsértő\nadatkezelését arra hivatkozással, hogy a kérelmező törlési kérelme nem volt kellően pontosan\nmeghatározott, tájékoztatási kötelezettség az irányába nem terhelte.\n\nA felperesi személyes adatkezelés jogszerűsége megítélésénél a kereseti kérelem és a védirat\nkorlátai között alapvetően abban a kérdésben kellett állást foglalnia a bíróságnak, hogy a\ncikkben közölt fényképek és a leírás a kérelmező közszereplői tevékenységével, közüggyel\nkapcsolatosak-e, meghaladják-e a privát szféra kereteit, és ez alapján a közvélemény\ntájékozódásához való joga, avagy a kérelmező magánélet védelméhez való joga az erősebb.\n\nA védett szólásszabadság és a magánélet védelme ütközésénél azt kell vizsgálni, hogy a\nközérdeklődés tárgyát képezte-e a közzétett tartalom, hogy megjelentek-e intim részletek is az\nilletőről és hogy rossz vagy téves színben tünteti-e fel a közzététel az érintett személyt. A\nközszereplők és sztárok is jogosultak a magánéletre, így a magánszférájukba való behatolás\n(például lesifotó) esetén megilleti őket is a védelem, nekik persze fokozottabban tűrniük kell a\nszemélyük iránti érdeklődést (Dudás Dóra Virág: Emberi jogi kézikönyv az EJEB gyakorlata\nalapján 145-146. oldal). Az EJEB a Von Hannover kontra Németország ügyben (40.660/08.\nés 60.641/08. számú egyesített ügyek) arra fektetett hangsúlyt, hogy a médiában megjelenő\ncikk tényeken alapuló vita része-e és annak tartalma túlmegy-e a közvélemény puszta\nkíváncsisága kielégítésének vágyán. Minél nagyobb az információ értéke a közösség számára,\nannál nagyobb értéket kell tulajdonítani a személy közzététellel szembeni védelemhez fűződő\nérdekének és viszont, az olvasók szórakozáshoz fűződő érdeke általában kisebb súllyal esik\nlatba, mint a magánélet védelméhez fűződő érdek. Azt kell vizsgálni, hogy a fénykép a cikkel\nösszefüggésben legalább bizonyos mértékig hozzájárult-e a közérdekű vitához, a fénykép\nkészítése általános zaklatás közepette vagy titokban készült-e. Egyensúlyozni kell a\n\n103.K.701.163/2022/16. 12\n\nnyomtatott sajtó véleménynyilvánításának szabadsága és a kérelmezők magánéletének\ntiszteletben tartásához fűződő joga között. Az Alkotmánybíróság a 7/2014. (III.7.) AB\nhatározatban hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés alapján az alapvető jog\nmás alapvető jog érvényesülése érdekében csak a feltétlenül szükséges mértékben és\narányosan korlátozható. A II. cikk szerint az emberi méltóság sérthetetlen. A VI. cikk (1)\nbekezdése alapján mindenkinek joga van a magán- és családi élet védelméhez. A IX. cikk (1)\nbekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A (2)\nbekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. A (4)\nbekezdés alapján a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások\nemberi méltóságának a megsértésére. Nem önmagában az érintett személy státuszának, hanem\na vélemény közügyekhez kapcsolódó jellegének van meghatározó szerepe az egyes érdekek\nösszemérése kapcsán [31. pont]. A közügyek vitájában tett véleménynyilvánítások fokozott\nvédelmére ezzel összefüggésben pedig a közéleti szereplők tágabb körű bírálhatóságára\nvonatkozó alkotmányjogi érvek a fejlett demokráciák közösen vallott tételei [34. pont]. Az\nemberi méltóság alkotmányos helyéből következik, hogy az még a kitüntetett szereppel bíró\nvéleményszabadságnak is korlátja lehet. Mindezt az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdése\nszövegszerűen is egyértelművé teszi. Nem vitás, hogy a szólásszabadságnak az emberi\nméltósággal szemben adott esetben meg kell hajolnia [43. pont]. A közügyek megvitatása\nkörében elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó védelem fókuszában elsődlegesen\nnem a szólással érintett személyek státusza áll, hanem az, hogy a megszólaló valamely\ntársadalmi, politikai kérdésben fejtette ki nézeteit [47. pont]. Az emberi méltóságból fakadó\nszemélyiségvédelem másoknál szűkebb körben, de a közéleti szereplők esetében is\nkorlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát [55. pont]. A politikai véleményszabadság\nfókuszában elsősorban maguk a közügyek, nem pedig a közszereplők állnak, ezért a\nközügyekre vonatkozó szólások mindegyike fokozott védelem alá tartozik és ezáltal\nkorlátozza az általa érintettek személyiségi jogainak védelmét. A személyiségvédelem\nkorlátozottsága nem csupán a hivatásszerűen közszereplést vállalók esetében érvényesülő\nszabály, hiszen a közügyek vitatása adott esetben a konkrét társadalmi vita erejéig annál\nszélesebb személykört érinthet [57. pont]. A közhatalmat gyakorló személyeket és a\nközszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket\nnem a közügyek vitatása körében, nem a közéleti tevékenységükkel, hanem magán- vagy\ncsaládi életükkel kapcsolatban érinti [62. pont]. A közügyek vitatását szolgáló\nvéleménynyilvánításnak az emberi méltóság védelmére tekintettel megállapítható határait a\njoggyakorlatnak kell kialakítania [63. pont]. A 13/2014. (IV.18.) AB határozat indokolásában\nkifejtettek szerint a közéleti viták elválaszthatatlan részét alkotja a közügyek alakításában\nrésztvevő személyek nyilvános bírálata is. A közügyek szabad vitatása így szükségszerűen\negyütt jár a közügyek formálóinak, vagyis a közszereplők ebbéli tevékenységének, adott\nesetben akár éleshangú vagy túlzó kritikájával. A közügyeket érintő véleménynyilvánítás\nközéppontjában elsősorban a politikai közösség demokratikus működése és nem a szólással,\nbírálattal érintett közszereplő személye áll [26. pont]. Az Alkotmánybíróság a 36/1994.\n(VI.24.) AB határozatban részletesen vizsgálta a közszereplők bírálhatóságát és a bírálhatóság\nhatárait. Különleges védelmet követel akkor a véleményszabadság, amikor a közügyeket és a\nközhatalom gyakorlását, a közfeladatot ellátó, illetve a közéletben szerepet vállaló személyek\ntevékenységét érinti. A közhatalom gyakorlásában résztvevő személyek védelmében a\nvéleménynyilvánítás szabadságának szűkebb körű korlátozása felel meg a demokratikus\njogállamiságból adódó alkotmányos követelményeknek [27. pont]. A kiemelt alkotmányi\nvédelem azonban még a közszereplőket támadó bírálat tekintetében sem lehet korlátlan [28.\npont]. Az emberi méltóságból fakadó becsületvédelem a közügyeket érintő szólás\nalkotmányosan igazolható korlátját jelenti [29. pont]. A közlés megjelenésének módját,\nkörülményeit és a vélemény tárgyát, kontextusát szükséges figyelembe venni a mérlegelésnél.\n\n[22]\n\n103.K.701.163/2022/16. 13\n\nVizsgálni kell a médium típusát, a közlés apropóját adó eseményt, szükséges értékelni a\nkijelentés tartalmát, stílusát, illetve a közlés aktualitását, valamint célját. Amennyiben e\nkörülmények értékelésével az állapítható meg, hogy a közlés a közügyek szabad vitatását\nérinti, úgy a közlés automatikusan a véleménynyilvánítási szabadság nyújtotta magasabb\nszintű oltalmat élvez [39. pont]. A 26/2019. (VII.23.) AB határozat indokolása szerint egy\ntermészetes személy életkörülményei, ideértve azt is, hogy hol nyaral, az Alaptörvény által\nvédett magánéletének részei [28. pont]. A puszta információs érdek (a közvélemény\nkíváncsisága) nem szolgáltathat alapot a korlátozásra, a demokratikus vita lehetőségének\nbiztosítása viszont igen [29. pont]. Az a kérdés, hogy a közlés, a képmás közzététele a\nközügyek vitatásával összefügg-e [30. pont]. A közügyek szabad megvitatásához\nhozzájárulhat olyan személyek magatartása is, akik egyébként közhatalmat nem gyakorolnak\n[31. pont]. Az Alaptörvény II. és VI. cikkének védelmét a kivételes közszereplők is élvezik.\nAz általuk nyilvánosságra nem hozott közügyekkel összefüggést nem mutató tevékenységüket\n(magánéletük védett részét) a média nem hozhatja nyilvánosságra az Alaptörvény IX. cikkére\nhivatkozással. Amennyiben viszont a közéleti vitának épp a magánélet egy szelete a tárgya,\nakkor - szorosan ebben a körben - a véleménynyilvánítás szabadságát kell előnyben\nrészesíteni [33. pontl].\n\nA Kúria a Kfv.III.37.978/2021/10. számú ítéletében kifejtette, hogy a GDPR [4] preambulum\nbekezdése értelmében a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az\narányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell\nfigyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. Tiszteletben kell tartani az egyes\nszemélyiségi jogokat, különösen a magán- és a családi élethez való jogot [159. pont].\nValamennyi adatkezelés az érintett információs önrendelkezés jogára hatással van, az\nAlaptörvényben rögzített jogot vagy szabadságot is érinthet. Mivel egyértelműen hatással\nlehet az érintettek magánszférához való jogára, a családi élet, az otthon tiszteletben tartásához\nvaló jogra, az érdekmérlegelés körében az adatkezelőnek fel kell térképeznie, hogy milyen\nelvárásokat támaszthat az érintett az adatkezeléssel szemben. Ez valósul meg az előzetes\nérdekmérlegelés során [160. pont]. A jogos érdek fennállta esetén annak az adatkezelő általi\nprecíz és indokolt alátámasztása is szükséges [161. pont]. A jogos érdek mint jogalap esetén\naz adatkezelőnek ki kell választania azt, hogy mely célból meddig és milyen adatokat kezel,\nmilyen garanciális intézkedéssel biztosítja, hogy az adatkezelés csak szükséges mértékben és\narányosan korlátozza az érintettek jogait és szabadságát. Az érdekmérlegelés elvégzését az\nadatkezelőnek igazolnia tudnia kell, amely az elszámoltathatóság elvéből IGDPR 5. cikk (2)\nbekezdés] fakad. Ebben az esetben az adatkezelőnek érdekmérlegelést kell elvégeznie, amely\nbemutatja, hogy miért írja felül az adatkezelő jogos érdeke az érintettek jogait [162. pont]. A\nKúria kiemelte, hogy mindig az adott konkrét helyzetre, tevékenységre vonatkozóan kell\nvizsgálni a jogos érdeket és azt, hogy szükséges-e az adatkezelés a cél eléréséhez [163. pont].\nEzt követően történik az érdekek, elvárások felmérése és az érintettekre gyakorolt hatás\nelemzése. Ennek során vizsgálni kell, hogy milyen kedvezőtlen és kedvező hatással jár az\nadatkezeléssel érintettek magánszférájára 1164. pont]. Végezetül meg kell határozni, hogy\nmiért korlátozza arányosan az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdeke az érintettek jogait\n[165. pont]. Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) gyakorlata is azt követi,\nhogy a magánélet tiszteletben tartásához alapvető jog védelme uniós szinten megköveteli,\nhogy a személyes adatok védelme alóli kivételek és a védelem korlátozásai a feltétlenül\nszükséges határokon belül maradjanak [177. pont]. A személyes adatok védelméhez való jog\nmint információs önrendelkezés jog korlátozható, ennek során az Alaptörvény I. cikk (3)\nbekezdése szerinti szabályra kell figyelemmel lenni [178-179. pont]. A fenti kúriai\ngyakorlatot a bíróság a jelen ügyben is irányadónak tekintette, az attól való eltérésre indokot\nnem talált.\n\n[23]\n\n[24]\n\n103.K.701.163/2022/16. 14\n\nA perbeli esetben az nem volt vitatott, hogy a kérelmező közszereplőnek minősül bár az aktív\npolitikai élettől visszavonult már a sérelmezett felperesi cikk megjelenésének időpontjában. A\nfigyelembe vett EJEB, alkotmánybírósági, valamint kúriai gyakorlat alapján az ilyen esetben\nkorlátozható a privátszférához való jog a véleménynyilvánítás szabadsága mint alapvető jog\nérvényesülése érdekében, ez azonban nem lehet határtalan az esetben sem, ha a\nközszereplőnek magasabb a tűrési kötelezettsége, mint az ilyen státusszal nem rendelkező\nmagánszemélynek. Helytállóan következtetett az alperes arra, hogy a kérelmező hozzájárulása\nhiányában érdekmérlegelést kellett volna végezni annak megállapítása érdekében, hogy a\nfelperes által megjelentetett fényképek és ahhoz kapcsolódó szöveges tartalmak a kérelmező\n(volt) közszereplői minőségéből fakadó közüggyel összefüggő, a magánélethez való jogának\nmég arányos korlátozását jelenti-e a közvélemény tájékozódásához való jogának\nérvényesülése érdekében; a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a privát szférához való jog\naz erősebb adott esetben, ennél fogva a kérelmezőről készített fényképek és a róla szóló cikk a\nhozzájárulása nélkül megjelentethető-e, és ekként a felperesi személyes adatkezelés jogszerű-\ne. Ezt az érdekmérlegelést a cikk megjelentetését megelőzően a felperesnek kellett volna\nelvégeznie és erről az érintett kérelmezőt tájékoztatni. A felperes a perben csak állította, hogy\nezt az érdekmérlegelést elvégezte (13. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 3. oldal utolsó\nbekezdés), azonban ezen állítását a perben semmivel nem igazolta. A felperes maga sem\nvitatta, hogy előzetes érdekmérlegelés elvégzéséről a cikk megjelentetése előtt a kérelmezőt\nnem tájékoztatta, ekként az alperes jogszerűen állapította meg a határozatában a GDPR 5.\ncikk (2) bekezdésének és 13. cikkének sérelmét az előzetes tájékoztatás elmulasztása miatt\n(1I/2., indokolás HI.9.). A felperes a jogsértés hiányára sikertelenül hivatkozott, miután az\nEJEB, alkotmánybírósági és kúriai joggyakorlat alapján az előzetes tájékoztatási kötelezettség\naz érdekmérlegelési tevékenység elvégzéséről és annak eredményéről a kérelmező irányába a\nfelperest terhelte, ennek megtörténtét pedig semmilyen értékelhető módon nem tudta\nbemutatni. Az a körülmény, hogy a felperes utóbb elmaradt közügyek megvitatásának a\nszükségességét rendeli az általa közölt tartalmakhoz, felsorakoztatva a jogszerű adatkezelés\nmelletti jogos érdekeit, nem láttatja azok összevetését a kérelmező alapvető jogaival,\nszemélyes adataihoz fűződő jogainak védelmével, ami a mérlegelés lényegét jelenthette\nvolna.\n\nAz alperes vizsgálta az adatkezelés jogszerűséget, amely során az érdekmérlegelést elvégezte.\nA határozatának indokolásában foglaltak szerint összevetette a cikk megjelentetéséhez\nkapcsolódó véleménynyilvánítás szabadságát a kérelmező privátszférához való jogával.\nEnnek során értékelte a cikk megjelenésének módját, körülményeit, a közölt vélemény tárgyát\nés kontextusát, a felperesi sajtóorgánum típusát és a közlés apropóját adó eseményt a\nkérelmező személyiségével összefüggésben. Figyelemmel volt ugyanakkor a közöltek\ntartalmára, stílusára, a közlés aktualitására és céljára is. A felperes által sem vitatottan a\nkérelmezőről készült fényképfelvételek elkészítésére titokban, lesipuskás módon, a kérelmező\ntudta és hozzájárulása nélkül került sor, azok őt a nyaralójának kertjében, házimunka végzése\nközben ábrázolják. A cikk szövegében ez a privát tevékenység került összekapcsolásra a\nkérelmező korábbi közéleti szerepvállalásával és ennek apropóján kerül kiértékelésre, hogy ez\na magánéletben végzett tevékenység - - mennyiben egyeztethető össze a\nközéleti — politikusi tevékenysége során vallott nézettel\n\n. az ezzel kapcsolatos politikai és világnézeti felfogással. Közvetlen vagy\nakár közvetett, áttételes összefüggés kereshető egy korábbi politikus akkori közszereplői\ntevékenysége és jelenlegi magánéleti aktivitása között, azonban a közszereplői magasabb a\ntűrési kötelezettség önmagában nem vezethet az érintett közszereplő magánszférájához, az\notthon nyugalmához való jogának indokolatlan megsértéséhez, a közvélemény\n\n[25]\n\n[26]\n\n103.K.701.163/2022/16. 15\n\ntájékoztatásához való jog érvényesülése nem lehet parttalan. Egyetértett a bíróság az\nalperessel abban, hogy indokolatlan, a privátszférát sértő beavatkozás volt a kérelmezőt a\nmagánlakásában priváttevékenység közben adott módon ábrázoló és rejtett módon készített\nfelvételek közzététele, valamint annak kiértékelése. A kifogásolt tartalmak túlmutattak a\nközügyek megvitatásának igényén, közvélemény tájékoztatásán, sokkal inkább a\nközvélemény kíváncsiságának, pletykaéhségének kielégítését jelentették. A közigazgatási\nperben eljáró bíróságot nem köti a Fővárosi Törvényszék polgári ügyben hozott ítélete és az\nannak indokolása, azonban az abban foglaltak — miután az alperes határozatában az ítélet\náltala relevánsnak tekintett indokolási részeit rögzítette — bizonyítékként figyelembe vehetők,\njóllehet a polgári bíróság a jogsértés polgári jogi következményeit, a közigazgatási bíróság\npedig az alperes által megállapított közigazgatási jogsértések megállapításának jogszerűségét\nvizsgálja. Mindkét jogsérelem közös eredője a felperes által közzétett adattartalom, a\nfényképfelvételek elkészítésének módja. Jelen bíróság is osztotta a személyiségi jogi perben\nhozott és az alperes által figyelembe vett ítélet indokolásában (polgári ítélet 26-27. pontok)\nkifejtetteket, miszerint a fényképek készítésére titokban, rejtett módon került sor. Függetlenül\nattól, hogy azok elkészültét a kérelmező észlelhette, vagy sem, az tény, hogy elkészültükhöz a\nhozzájárulását nem adta, így a felperes eljárása a perben irányadó jogi szabályozást is a\nhatározat szerint megállapított körben a fentebb kifejtettek szerint sérti. A képeken rögzített\ntartalmak semmilyen módon nem kapcsolódtak a kérelmező (volt) közszereplői státuszához,\nvagy valamely közéleti eseményhez. A felperes utólag kísérel meg olyan mögöttes tartalmat\ntulajdonítani a megjelenteknek, amely abból nem kiolvasható. Az átlagos tájékozottságú\nolvasó számára a cikk arról szólt, hogy a kérelmező . botránya után milyen\nluxuséletet él a nagyértékű nyaralójában. A cikkben kifejtettek a kérelmező\nkülsejéről szólnak, háza adottságáról, elhelyezkedéséről, továbbá a helybéliektől\nhallott információkat tartalmazza, nem valamely közügy megvitatására ösztönöz, sokkal\ninkább a cikket olvasók pletykaéhségét kívánta kiszolgálni. A képek közzététele semmilyen\nközügy megvitatásához nem járult hozzá, egyértelműen a kérelmező magánéletével\nkapcsolatos adatok és a magántevékenységéhez kapcsolódtak. A kérelmezőt a közügyek\nszabad megvitatásának körén kívül eső fénykép-felhasználással kapcsolatosan a nem\nközszereplővel azonos védelem illeti meg.\n\nOkszerűen fejtette ki a határozatának indokolásában (III.6., 24. oldal utolsó bekezdés) az\nalperes, hogy a kérelmezői ingatlan pontos címe valóban nem került megjelölésre a cikkben,\nazonban az ingatlan elhelyezkedésére és az egyéb funkciójára vonatkozó információk -\nmiszerint a kérelmező egyéni vállalkozóként bejelentett székhely címe is az ingatlan -\ncégnyilvántartás adataival való összevetése után bárki számára könnyen azonosítható lehet az\ningatlan elhelyezkedése és címe. A felperes nem vitatta annak lehetőségét, hogy az egyéni\nvállalkozói székhely mint közhiteles adatbázisból beszerezhető információ és a cikk\nösszevetése alapján fennáll annak lehetősége, hogy az ingatlan így pontosan beazonosítható,\nezért az alperes jogszerűen állapította meg ezen okból is a felperesi adatvédelmi\njogszabálysértést. Nem tudta ezt kimenteni a felperes arra való hivatkozással sem, hogy az\ningatlan csak a vállalkozói székhelyet tartalmazó közhiteles nyilvántartáshoz hozzáférő\nszemélyek részére, tehát csak szűk körben válhat ismertté, hiszen a lehetőség - az érintetti\nkörtől függetlenül — fennáll, és alaptalanul állította, hogy a cikkben foglaltak nem járultak\nhozzá az ingatlan megismerhetőségének növeléséhez.\n\nAz érdekmérlegelés elvégzését követően az alperes okszerűen jutott arra a következtetésre,\nmiszerint a felperesi adatkezelés még a közszereplőnek minősülő kérelmező esetében is\nszükségtelen módon korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése\nérdekében a kérelmezőnek a magán- és családi élethez való alapvető jogát. A felperesi\n\n[27]\n\n[28]\n\n[29]\n\n[30]\n\n103.K.701.163/2022/16. 16\n\nadatkezelés a közszereplő kérelmező magasabb szintű tűrési kötelezettségén is túlmutatott, és\nolyan beavatkozást jelentett a privátszférájába, amely a felperesi adatkezelést mindenképp\njogsértővé tette. Mindennek megítélésénél alapvetően nem a kérelmező személyiségének,\nhanem az érintett közügynek volt jelentősége, tehát annak, hogy a felperesi cikkben közölt\nfényképek és ott kifejtettek a kérelmező személyén keresztül mennyiben kapcsolódnak a\nkorábbi közszereplői aktív tevékenységével kapcsolatos közügy megvitatásához, vagy csak a\nközvélemény kíváncsiságának kielégítését szolgálják és ekként a közvélemény\ntájékozódásához való jog vagy a kérelmezői magánszférához való jog az erősebb. Mindezek\nalapján a felperes jogsértő módon járt el, egyrészt azért, mert az előzetes érdekmérlegelést\nnem végezte el, illetve annak eredményéről a kérelmezőt nem tájékoztatta, másrészt az\nérdekmérlegelés alapján a cikk megjelentetése a kérelmezőre nézve személyiségi jogsértő\nvolt, a felperesi adatkezelés ilyen értelemben is jogszabálysértő.\n\nA kérelmező személyes adatainak kezelésével kapcsolatban az előzetes érdekmérlegelés\nelvégzése és arról való kérelmezői tájékoztatás a kifejtett bírói gyakorlat alapján egyértelmű\nkövetelmény a felperesi adatkezelővel szemben, ezt nem mentheti ki a felperes arra\nhivatkozással, hogy az alperes az eljárásában ilyen teszt elvégését tőle nem kérte, a GDPR,\nilletve az Infotv. nem ír elő írásbeliséget ennek elvégzése kapcsán és az érdekmérlegelés\ntartalmilag egyébként is megvalósult. Az érdekmérlegelés elvégzését, az arról történt\nkérelmezői tájékoztatást és az érdekmérlegelés felperes által állított helyességét, miszerint a\ncikket a kérelmező személyiségi jogainak megsértése nélkül a véleménynyilvánítás\nszabadsága érdekében nyilvánosságra hozhatta, a felperesnek kellett volna bizonyítania, ilyet\nazonban nem tett.\n\nAz alperes jogszerűen állapította meg a határozatában a felperes adatvédelmi\njogszabálysértéseit, mely egyrészről azzal valósult meg, hogy a kérelmező törlési kérelmét\nnem vette figyelembe, arról a szükséges tájékoztatást a kérelmezőnek nem adta meg, a\nkérelemre nem törölte a fényképeket és a cikket, másrészről pedig az előzetes\nérdekmérlegelés elvégzésének és az arról való kérelmezői tájékoztatásnak az elmulasztásával,\ntovábbá a cikk kérelmezői személyiségi jogokat sértő megjelentetésével is adatvédelmi\njogszabálysértést valósított meg. A megállapított adatvédelmi jogszabálysértésekre\nfigyelemmel jogszerű a határozatban alkalmazott kötelezés a felperesi adatkezelés GDPR-el\nvaló összhangba hozására és a közlemény formájában való értesítésre. A felperes a\nkeresetében foglaltakkal a határozatban írtakat megdönteni és az adatkezelésének jogsértő\njellegét kimenteni nem tudta.\n\nA felperes a keresetében hivatkozott az adatvédelmi jogszabálysértés kapcsán arra, hogy az\nalperes megsértette az Ákr. 2. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt alapelvi előírást\n(keresetlevél 5. oldal (2) bekezdés). A fent részletezettek alapján az alperes a tételes jogi\njogszabálysértést helytállóan állapította meg, a felperesnek kellett volna olyan\ntöbblettényállási elemet előadnia és igazolnia, ami az Ákr. alapelvi jelentőségű szabályainak\nmegsértését jelenti (Kúria Kf.I.39.035/2022/9.). Az alapelvi jogszabályhely megjelölésén túl\nazonban ilyen részletes előadást a felperes nem tett, többlettényállást nem igazolt. Mindezek\nalapján nem vezethetett eredményre az alapelvi jellegű jogszabálysértésre való felperesi\nhivatkozás sem.\n\nA közigazgatási bírságkiszabás bírósági felülvizsgálata során kialakult bírói gyakorlat (Kúria\nKfv.III.37.083/2016/4., Kfv.III.37.599/2017/6.) alapján a bíróságnak nincs jogszerű\nlehetősége a kiszabott bírságösszeg felülmérlegelésére, csak akkor, ha megállapítható, hogy\naz alperes valamely releváns körülményt okszerűtlenül nem mérlegelt, vagy a mérlegelése\n\n[31]\n\n[32]\n\n[33]\n\n103.K.701.163/2022/16. 17\n\ntárgyává tett szempontokat az okszerű mérlegelés elvárásával ellentétesen vette figyelembe. A\nfenti kúriai gyakorlatot a bíróság a jelen ügyben is irányadónak tartotta, figyelembe vette,\nattól eltérni nem kívánt.\n\nAz alperes az adatvédelmi jogszabálysértések jogkövetkezményeinek megválasztásánál is\nmérlegelési jogkörben járt el. A figyelmeztetés szankció helyett a bírságot azért választotta,\nmert a megvalósított jogsértések a GDPR 83. cikk (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti\nmagasabb összegű bírságkategóriába tartozó jogsértéseknek minősülnek. Indokát adta annak,\nhogy figyelmeztetés helyett miért alkalmazott bírságot a felperessel szemben, a generális és\nspeciális prevenció tekintetében miért szükséges a bírság alkalmazása. A határozat fenti\nindokolása mellett súlytalan volt a felperes arra történt hivatkozása, hogy korábban jogsértést\nnem követett el, figyelmeztetésben sem részesült. Az adott ügy konkrét körülményeit kellett\nfigyelembe venni, ezért nem vezethetett eredményre az a hivatkozása sem, hogy korábban\nmég nem volt hasonló jogvita Magyarországon. Az alperes által értékelt súlyosító körülmény\nönmagában alapot adott arra, hogy a bírság szankciót alkalmazza, nem lehetett eredményes\nezért a felperes arra való hivatkozása, hogy a figyelmeztetés is elegendő a preventív célok\nelérésére a kiadóvállalatok általános üzletmenetének nagymértékű meghatározása miatt.\nMindezek alapján okszerűen döntött az alperes jogkövetkezményként a bírság szankció\nalkalmazása mellett.\n\nA határozat IV. pontja a mérlegelési szempontokat tartalmazza, az ügy egyedi jellegére a\nbírság mértékének meghatározása során az alperes figyelemmel volt, érvényesítette az\narányosság követelményét. Felsorolta a felperes javára és terhére figyelembe vett\nkörülményeket, kellő terjedelemben indokát adta annak, hogy az egyes szempontokat miként\nértékelte.\n\nA bírság összegszerűsége körében a felperes csak állította, hogy az eltúlzottan került\nmeghatározásra, az alperes által felsorakoztatott súlyosító és enyhítő körülmények\nokszerűtlenségét azonban alátámasztani nem tudta. A bírság összegének megállapításánál az\nadott ügy egyedi körülményeit kellett figyelembe vennie az alperesnek. Nem volt jelentősége\nannak, hogy polgári ügyben a sérelemdíj hasonló esetben milyen összegben kerül\nmeghatározásra, ahhoz nem arányosítható a közigazgatási szankció, és a bírság összege sem.\nA garanciális, alapelvi jelentőségű adatvédelmi jogszabályhelyeket is sértő felperesi\nmagatartást az alperes okszerűen értékelte súlyos jogsértésnek, melynek súlyát csak növelte a\nlesipuskás módon történt fényképfelvétel elkészítés és az, hogy a fényképeket kérelmezői\nkérésre nem, csak a polgári bíróság ítéletének meghozatalát követően törölte. Mindezek miatt\nnem érvelhetett alappal a keresetében a felperes azzal sem, hogy a jogsértés súlyához képest\naránytalanul eltúlzott a bírság összege. Az adott ügy egyedi körülményeit figyelembe véve\nkellett a bírság összegét meghatározni, más ügyben kiszabott bírságra, annak\nösszegszerűségére az alperesnek nem kellett tekintettel lenni (Kúria Kfv.III.37.147/2021/13.).\nAz alperes a súlyosító és enyhítő körülményeket mérlegre tette, a jogszabályi bírsághatárok\nközött ezek mérlegelésével határozta meg a bírság konkrét összegét, emellett olyan\nkötelezettsége nem volt, hogy matematikai művelettel, számszaki levezetéssel igazolja a\nbírság jogszerűségét (Kúria Kfv.VI.37.026/2022/8.). A felperes csupán állította a keresetében\n[53. pont], hogy a felsorolt enyhítő és súlyosító körülményeket okszerűtlenül értékelte az\nalperes, ezek a szempontok a határozatban valóban szerepelnek, azonban annak nem adta\nindokát a felperes, hogy a súlyosító körülményt miért értékelte okszerűtlenül nagyobb súllyal,\naz enyhítő körülményeknek pedig miért nem adott nagyobb nyomatékot az alperes. A\nhatósággal való együttműködés a felperes jogszabályi kötelezettsége, ezért önmagában az\nenyhítő körülményként nem vehető figyelembe, hogy az alperes felhívásainak az eljárása\n\n[34]\n\n[35]\n\n[36]\n\n103.K.701.163/2022/16. 18\n\nsorán határidőben eleget tett, a felperesnek kellett volna igazolni olyan körülményt, ami a\njogszabályi kötelezettségeken túlmenően a hatósággal való együttműködő magatartásként\nfigyelembe jöhet, ilyet azonban nem tett. Az a körülmény, hogy a polgári ügyben született\nítélet meghozatalát követően az ítélet hatására eleget tett a törlési kérelemnek, illetve\nkötelezettségnek, nem értékelhető a hatósággal való együttműködés körében, hiszen az\negyrészt jogerős ítéleti kötelezés teljesítése, másrészt azt, hogy a felperes a jogsértő\nadatkezelését korábban nem, csak jogerős ítélet kötelezése hatására szüntette meg, okszerűen\nértékelte az alperes súlyosító körülményként.\n\nA felperes a közigazgatási perben nem vitatta, hogy a fényképfelvételek rejtett módon\nkészültek, azzal érvelt, hogy az nem azonosítható a lesipuskás módon (a felvételt készítő nem\nrejtőzik, tényszerűen fotót készít) történt felvétel készítésével. Azzal érvelt, hogy utóbbit nem\ntagadta, így alaptalan volt súlyosító körülményként értékelni ezt a körülményt. A bíróság\nezzel szemben okszerűen értékelte, hogy súlyosító körülményként vette figyelembe az alperes\na rejtett módon történt felvétel készítését, miután az ennek kapcsán tett felperesi megtévesztő\nnyilatkozatot, azzal összefüggésben értékelte, hogy a kérelmező ahhoz hozzájárulását nem\nadta, tudta és beleegyezése nélkül készültek a felvételek. A törlési kötelezettség tekintetében\nadatvédelmi szempontból a közigazgatási jogszabálysértés megvalósítása bírt jelentőséggel, a\nfelperes a fényképfelvételek és a cikk hozzájárulás nélküli megjelentetésével megvalósította\naz adatvédelmi jogszabálysértéseket. A kérelmező kérelmére a fényképeket és a cikket\ntörölnie kellett volna, ezért nem volt relevanciája annak, hogy a polgári ítélet hatására azt\nkésőbb megtette, ez enyhítő körülmény nem lehet, éppen súlyosító körülményként kell azt\nértékelni, hogy a cikk megjelenését követően több hónappal később csak a polgári ügyben\nszületett ítélet hatására tett eleget törlési kötelezettségének a felperes. A fényképek és az\nazokról szóló cikk megjelentetése együttesen adták ki azokat a jogszabálysértéseket, amiket a\nhatározatában az alperes megállapított mind a tájékoztatási kötelezettség, mind pedig az\nérdekmérlegelés tekintetében. Ezeknek a jogszabálysértéseknek volt jelentősége a jogsértések\nsúlyának és a bírság összegének mérlegelésénél, az alperes a bírság összege körében nem tett\nolyan indokolást, hogy a bírságot a fényképfelvételek és az azokról szóló cikk megjelentetése\nmiatt külön-külön szabta ki. Erre figyelemmel nem vezethetett eredményre a felperes azon\nérvelése sem, hogy a képek megjelentetését és a kérelmező életvitelére vonatkozó személyes\nadatokat, lényegében tehát a fotók közlését és azok cikkbeli kielemzését az alperes többes\nadatkezelésként vette figyelembe, az alperes mérlegelése a kétszeres értékelés tilalmába nem\nütközött.\n\nA bírság összegének felülvizsgálata során az adatvédelmi jogszabálysértések — tehát a bírság\njogalapja - körében kifejtettek figyelembe nem vehetők (Kúria Kf.VI.39.065/2020/5.), ezért\nalaptalanul kérte a felperes a jogalapra vonatkozó kereseti kérelménél ismertetett érveinek\nfigyelembevételét a bírság körében.\n\nMindezekre tekintettel a felperes a keresetében nem hozott fel olyan indokot, mely alapján az\nalperesi mérlegelés okszerűtlensége megállapítható lett volna. Nem jelölt meg a felperes\nolyan konkrét szempontot a fentieken kívül, amit az alperes a bírság kiszabásánál\nokszerűtlenül vett volna figyelembe, vagy az okszerűség követelményét sértve nem vett volna\nfigyelembe. Az alperes a határozatát a bírság összege tekintetében a mérlegelési jogkörben\nhozott határozatokra vonatkozó Kp. 85. § (5) bekezdése szerint indokolta, határozatából\nmegállapíthatóak a mérlegelés szempontjai és azok okszerüsége. Mindezek alapján a bírságot\ntámadó kereset sem vezethetett eredményre.\n\n[137]\n\n[38]\n\n[39]\n\n[40]\n\n[41]\n\n103.K.701.163/2022/16. 19\n\nAz alperes mérlegelése a bírság összege körében nem sértette az arányosság követelményét és\na Kp. 85. § (5) bekezdését, tételes jogszabálysértés hiányában itt is a felperesnek kellett volna\nelőadnia, illetve igazolnia olyan többlettényállási elemet (Kúria Kf.I.39.035/2022/9.),\namellyel az egyenlő elbánás elvének Ákr. 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szabálya sérült.\nIlyet azonban a felperes nem adott elő, ezért az alapelvi jellegű jogszabálysértésre hivatkozása\nis eredménytelen maradt.\n\nMindezekre tekintettel a bíróság a keresetet mint alaptalant a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja\nalapján elutasította.\n\nA bíróság a pervesztes felperest a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény\n(továbbiakban: Pp.) 83. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes ügyvédi képviselettel\nfelmerült perköltségének viselésére. Az ügyvédi munkadíj összegét a bírósági eljárásban\nmegállapítható ügyvédi költségekről szól 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés a)\npontja alapján megbízási megállapodásra figyelemmel az alperes által felszámítottal egyező\nösszegben állapította meg, miután azt nem tartotta eltúlzottnak.\n\nA bíróság a pervesztes felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban:\n[tv.) 45/A. § (1) bekezdése szerinti tételes kereseti illeték viselésére a Pp. 83. § (1) bekezdése\nalapján kötelezte. A Kúria Kfv.III.37.978/2021/10. számú ítéletének [2211] pontjában foglalt\nindokolást figyelembe véve a jelen per nem tartozik az Itv. 57. § (1) bekezdés 0) pontja\nszerinti illetékmentes perek körébe, mert annak tárgya közvetlenül nem a személyes adatok\nvédelme, hanem a felperesi adatkezelés jogszerűtlenségét megállapító és bírságot kiszabó\nközigazgatási határozat jogszerűségi felülvizsgálata. Tájékoztatja a felperest, hogy az illetéket\na Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi\nszámlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel\nkell tüntetni a Fővárosi Törvényszék megnevezését, a törvényszéki ügyszámot, valamint a\nfizetésre kötelezett adóazonosító számát. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének\nnapja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által\nmódosított Itv. 78. § (4) bekezdése irányadó.\n\nAz ítélet elleni fellebbezését lehetőségét a Kp. 99. § (1)-(2) bekezdése zárja ki.\nZáró rész\n\nBudapest, 2023. február 28.\n\ndr. Sára Katalin s.k. dr. Bíró Péters.k. —— dr. Szilágyi-Horváth Eszter s.k.\na tanács elnöke előadó bíró bíró","changes":[]}