{"check":null,"uid":"de1b6cc7d3cdd193","title":"Fővárosi Törvényszék P.20455/2026/14","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Национальная база анонимизированных судебных решений Венгрии (birosag.hu)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"2026-07-10","summary":"Заявителю присудили копию договора, по которому управляющая компания в косвенной государственной собственности продала организации программы работников-совладельцев (MRP) 16 126 481 акцию банка — 5% капитала — за 42,1 млрд форинтов. Ссылку на коммерческую тайну суд отклонил: компания распоряжается государственным имуществом и публичными деньгами и сама выступает органом, выполняющим публичные задачи. Договор со всеми приложениями выдаётся за 15 дней по электронной почте с обезличиванием имён, адресов, подписей и росчерков представителей MRP-организации. Расходы — 1 968 500 форинтов с ответчика и 254 000 с вступившего в дело банка.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":102523,"versions":1,"url":"https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozat-pdf/?birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi%20T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=P.20455/2026/14&azonosito=fb57f730-fc49-4d74-b6c9-181266d0ca7f","first_seen":"2026-08-19","last_checked":"2026-09-17 02:39","relevance":"hit","score":14,"query":"","source_key":"birosag_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":14,"topics":["Персональные данные"],"need_body":6,"authorities":[],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":11470,"ctx":"agyonravonatkozó adatok közérdekű adatok. tehát ezt a speciális adatkört - függetlenül az adatkezelő személyétől, azaz attól, hogy adott esetben milyenszervtípusbatartozik,milyenjogiformában","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":13129,"ctx":"katilletőena nyilvánosság-elvfőszabálykéntvalóérvényesüléséhezszükséges,hogyazarraköteles adatkezelő a közérdekű adatok megismerését – proaktív módon, illetve adatigénylés alapján biztosítsa","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":18204,"ctx":"átozásánakminősül.a védett ismeret nyilvánosságra hozatala csak akkor korlátozható, ha az adatkezelő bizonyítja a döntésénekjogszerűségétésakorlátozásindokoltságát,szükségességétésazarányoss","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":18334,"ctx":"rűségétésakorlátozásindokoltságát,szükségességétésazarányosságot. abban az esetben, ha az adatkezelő nem tárja a bíróság elé, hogy az üzleti titok védelme, mint megtagadásiokkonkrétanmelyada","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":20513,"ctx":"ződés3.számú mellékletének,valamintazaláírásképeknekésaszerződőfeleketképviselőiszemélyek személyes adatainak a felismerhetetlenné tételét.  [30] előadtaazalperes,hogyálláspontjaszerintafelpereskeres","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":37264,"ctx":"ailcímekfelismerhetetlennétételétis,mertálláspontjaszerint ezek közérdekből nem nyilvános személyes adatoknak minősülnek.  [57] kértetovábbáazalperesa3.számúmellékletfelismerhetetlennétételétisarra h","zone":"текст","weight":1}],"dropped":[]},"last_changed":"2026-08-19","meta":{"birosag":"Fővárosi Törvényszék","ugyszam":"P.20455/2026/14"},"source_url":"https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozat-pdf/?birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi%20T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=P.20455/2026/14&azonosito=fb57f730-fc49-4d74-b6c9-181266d0ca7f","text":"5.P.20.455/2026/14.\n\nA Fővárosi Törvényszék a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, eljáró ügyvéd dr. Frank Evelyn) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek a Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, eljáró ügyvéd: dr. Takács Éva ügyvéd) által képviselt\n\n## Vagyonkezelő Zrt. (alperes címe) alperes ellen\n\nközérdekű adat kiadása iránt indított perében, amelyben az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Dr. Bátonyi Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe eljáró ügyvéd dr. Bátonyi Richárd) által képviselt beavatkozó (beavatkozó címe) beavatkozó beavatkozott, meghozta az alábbi\n\nÍTÉLETET:\n\nA bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperes részére az emailcím1 elektronikus levélcímre az alábbi adatokat, a beavatkozó Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet képviseletében eljárt személyek neveinek, e-mail címeinek, aláírásainak és kézjegyeinek a felismerhetetlenné tételével:\n\na beavatkozó Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) Szervezet és a Vagyonkezelő Zrt. között létrejött, a beavatkozó 5 %-os tulajdonrészét megtestesítő, összesen 16.126.481 darab részvény megvásárlására irányuló részvényadásvételi megállapodás és annak mellékletei, függelékei, kiegészítései, stb., valamint ezek bármelyikének a módosítása.\n\nA bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.968.500,- (egymillió-kilencszázhatvannyolcezer-ötszáz) forint perköltséget.\n\nA bíróság kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 254.000,- (kétszázötvennégyezer) forint perköltséget.\n\nAz ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.\n\nA másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.\n\nA másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, ha a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti.\n\nA felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. § és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.\n\n## I n d o k o l á s\n\n[1] A bíróság a perben rendelkezésre álló okiratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:\n\n[2] A Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság alperest (rövidített elnevezése: Vagyonkezelő Zrt.) a cégbíróság Cg.1 cégjegyzékszámon 2024. november 11-én jegyezte be a cégjegyzékbe. A társaság főtevékenysége, egyúttal az egyetlen tevékenysége vagyonkezelés (holding). Az alperes egyedüli részvényese a Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövidített nevén: Befektetési Zrt..), amit a cégbíróság Cg.2 cégjegyzékszám alatt 1997. november 3-án jegyzett be a cégjegyzékbe. A Befektetési Zrt.. főtevékenysége is vagyonkezelés (holding) és az egyedüli részvényese a Magyar Állam.\n\n[3] A Befektetési Zrt.. alapszabálya szerint annak részvényese, alapítója a Magyar Állam, akit megillető tulajdonosi jogokat a Nemzetgazdasági Minisztérium gyakorolja. Az alapszabály szerint a tulajdonosi jogok gyakorlója érvényre juttatja a tulajdonos jogait, továbbá vizsgálja a társaság gazdálkodásának célszerűségét, jövedelmezőségét és szakszerűségét. A társaságnak egy részvényese van, ezért az egyszemélyes társaságként működik. A társaság fő tevékenysége vagyonkezelés. A Befektetési Zrt.. alapszabályának 6.1. pontja szerint a társaság egyszemélyes részvénytársaság, ahol közgyűlés nem működik. A közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli részvényes alapítói határozattal dönt és gyakorolja a közgyűlés jogait. Az alapító a határozatairól a társaság igazgatóságát értesíteni köteles. Az alapszabály 6.2. pontja szerint az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik - többek között - a társaság stratégiájának és éves üzleti tervének a meghatározása és elfogadása, gazdálkodó szervezet alapítása vagy megszüntetése, gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása, ideértve a tőkeemelésről szóló döntéshozatalt, valamint a társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben történő részesedés átruházását, továbbá döntés minden olyan befektetésről, szerződéskötésről vagy kötelezettségvállalásról, amelyek nem közvetlenül gazdasági társaságban történő részesedésszerzéshez, illetve átruházáshoz kapcsolódnak, vagy amelyek nem a társaság főtevékenységéhez, vagy nem a társaság napi működéséhez kapcsolódnak, és amelyeknél az ügylet – azaz a befektetés, szerződéskötés vagy kötelezettségvállalás - értéke a nettó 100 millió forintot eléri vagy meghaladja. Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik a társaság vonatkozásában bármely mérlegen kívüli ügylet megkötése, amennyiben az eléri, vagy meghaladja a nettó 500 millió forintot, valamint döntés minden olyan szerződéskötésről, illetve kötelezettségvállalásról, amely a társaság fő tevékenységéhez vagy a társaság napi működéséhez kapcsolódik, és amelynél az ügylet azaz a szerződéskötés vagy kötelezettségvállalás – értéke a nettó 3 milliárd forintot eléri vagy meghaladja.\n\n[4] Az alperesi beavatkozó, a beavatkozó 2025. november 17-én közleményt tett közzé a honlapján arról, hogy átalakítja a vezetői teljesítményjavadalmazási rendszerét, amelynek keretében közgyűlési döntés alapján részvényalapú ösztönzési programot indított. A megújított programok intézményi célkitűzések teljesítéséhez kötöttek és beavatkozó törzsrészvényeket tartalmaznak, ezáltal is erősítik a részvényesi és menedzsment érdekek összehangolását. Ennek érdekében a beavatkozó Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete megállapodást kötött a Vagyonkezelő Zrt.-vel a bank 5 %-os tulajdonrészét megtestesítő részvények megvásárlására vonatkozóan.\n\n[5] A közlemény tartalmazta, hogy a részvényalapú programok megvalósítása érdekében a beavatkozó Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) Szervezet és a Vagyonkezelő Zrt. részvényadásvételi megállapodást kötött. A tőzsdén kívüli (OTC) ügylet keretében a beavatkozó MRP szervezete a bank által kibocsátott, 5 %-os tulajdonrészt megtestesítő összesen 16.126.481 darab részvényt vásárolt a közvetett állami tulajdonú társaságtól. A 42,1 milliárd forintos vételár egy független, nemzetközi pénzügyi tanácsadó, a cég1 vállalatok egyikének értékelése alapján került meghatározásra.\n\n[6] Tartalmazta a közlemény azt is, hogy a megállapodás vételárkompenzációs mechanizmust is tartalmaz, amelynek értelmében - bizonyos feltételek fennállása esetén - a Vagyonkezelő Zrt. egyszeri kiegészítő vételár kifizetésére lehet jogosult a későbbiekben.\n\n[7] A közlemény megjelenésének napján, 2025. november 17-én létre is jött a részvényadásvételi szerződés az alperes mint eladó és az beavatkozó Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet mint vevő között 16.126.481 darab részvény megvásárlására több mint 42,1 milliárd forintos vételáron. A szerződéshez több melléklet tartozik.\n\n[8] A felperes 2025. december 18-án elektronikus úton közérdekű adat kiadás iránti kérelemmel fordult az alpereshez, kérve, hogy az emailcím1 email címre küldje meg neki az alperes 15 napon belül a beavatkozó Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) Szervezet és a Vagyonkezelő Zrt. között létrejött a beavatkozó 5 %-os tulajdonrészét megtestesítő, összesen 16.126.481 darab részvény megvásárlására irányuló részvényadásvételi megállapodást és annak a mellékleteit, függelékeit, kiegészítéseit, stb., valamint ezek bármelyikének a módosítását, valamint azon független, nemzetközi pénzügyi tanácsadó, a cég1 vállalatok egyike által készített értékelést, illetve az ezen értékelést tartalmazó iratot, amely alapján meghatározásra került a beavatkozó MRP szervezete által a Vagyonkezelő Vagyonkezelő Zrt.- től megvásárolt 16.126.481 darab részvény 42,1 milliárd forintos vételára.\n\n[9] Az alperes a válaszadási határidő utolsó napján, 2026. január 2-án az adatigénylés teljesítésének a határidejét az Infotv. 29. § (2) bekezdésére hivatkozva 15 nappal meghosszabbította, majd pedig a 2026. február 4-én kelt válaszában arról tájékoztatta a felperest, hogy az általa kért dokumentumok üzleti titkot képeznek, azokat a Vagyonkezelő Zrt. az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésére figyelemmel üzleti titokként, ebből kifolyólag nem nyilvános adatként kezeli.\n\n[10] Az elutasító döntés ellen a felperes 2026. február 13-án keresetet nyújtott be, amelyben kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg részére az emailcím1 elektronikus levélcímre a beavatkozó Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) Szervezet és a Vagyonkezelő Zrt. között létrejött a beavatkozó 5 %-os tulajdonrészét megtestesítő, összesen 16.126.481 darab részvény megvásárlására irányuló részvényadásvételi megállapodást és annak a mellékleteit, függelékeit, kiegészítéseit, stb., valamint ezek bármelyikének a módosítását, valamint azon független, nemzetközi pénzügyi tanácsadó, a cég1 vállalatok egyike által készített értékelést, illetve az ezen értékelést tartalmazó iratot, amely alapján meghatározásra került a beavatkozó MRP szervezete által a Vagyonkezelő Vagyonkezelő Zrt.- től megvásárolt 16.126.481 darab részvény 42,1 milliárd forintos vételára. Kérte továbbá az alperes perköltségben marasztalását.\n\n[11] Keresete jogalapjaként az Infotv. 3. § 5. pontját, az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdését és a 39. cikk (2) bekezdését, az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését és az Infotv. 26. § (1) bekezdését és a 28. § (1) bekezdését jelölte meg. Előadta, hogy 2025. december 18án elektronikus úton a kereseti kérelmével egyező tartalommal közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez, aki a teljesítésre nyitva álló határidőt az Infotv. 29. § (2) bekezdése alapján 2026. január 2. napján 15 nappal meghosszabbította, de az így meghosszabbított határidőben sem teljesítette az adatkérését. Az alperesnek az adatkérést a meghosszabbított határidő szerint 2026. január 17-éig lett volna lehetősége teljesíteni, de csak a 2026. február 4én kelt levelében válaszolt a felperes közérdekű adat kiadás iránti kérelmére, annak teljesítését megtagadva, arra hivatkozva, hogy a megismerni kért közérdekű adatok az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti üzleti titoknak minősülnek és az alperes azokat üzleti titokként kezeli.\n\n[12] Előadta, hogy az adatigénylést megelőzően, 2025. november 17. napján a beavatkozó a honlapján közzétette azt a tájékoztatást, miszerint a beavatkozó MRP szervezete a bank által kibocsátott 5 %-os tulajdonrészt megtestesítő, összesen 16.125.481 darab részvényt vásárolt a közvetett állami tulajdonú alperesi társaságtól. A 42,1 milliárd forintos vételár egy független nemzetközi pénzügyi tanácsadó, a cég1 vállalatok egyikének az értékelése alapján került meghatározásra.\n\n[13] Kiemelte a felperes, hogy az alperesnek az egyedüli részvényese a Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, amelynek kizárólagos tulajdonosa a Magyar Állam. Hivatkozott a 8/2016. (IV. 6.) AB határozatra, amelyben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Alaptörvény a 39. cikk (2) bekezdésében a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásra vonatkozóan konkrétan rögzíti a nyilvánosság előtti elszámolás, illetve az átláthatóság és a közélet tisztaságának az elvét, és ennek garanciájaként az Alaptörvény konkrétan kimondja azt is, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Tehát ezt a speciális adatkört - függetlenül az adatkezelő személyétől, azaz attól, hogy adott esetben milyen szervtípusba tartozik, milyen jogi formában működik, vagy milyen tevékenységet folytat -, maga az Alaptörvény minősíti közérdekű adatnak.\n\n[14] Hivatkozott a 21/2013. (VII. 19.) AB határozatra is, amely szerint egy demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály és ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának a korlátozását kivételnek kell tekinteni. A nyilvánosság korlátozása a közérdekű adatok vonatkozásában csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi. A korlátozást érintő ezen tartalmi követelmény egyik indoka az is, hogy ennek révén lehetővé váljon a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslat lehetősége, amelynek ki kell terjednie a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára is.\n\n[15] Hivatkozott az Alkotmánybíróság 3177/2022. (IV. 22.) határozatára is, amely szerint az információszabadság és az azon alapuló alapjogi jogviszony tartalma kötelezettséget teremt a közfeladatot ellátó szervek és személyek számára, hogy bizonyos a közfeladataikkal összefüggésbe hozható, illetve azt jellemző adatokat proaktív módon nyilvánosságra hozzanak, vagy igény esetén hozzáférhetővé tegyenek. Másrészről pedig a közösség minden tagját megilleti a jog ezen adatok megismerésére és terjesztésére. Mindezek mögött alapvetően két egymással összefüggő indok áll: egyrészt a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése. A közérdekű adatokat illetően a nyilvánosság-elv főszabályként való érvényesüléséhez szükséges, hogy az arra köteles adatkezelő a közérdekű adatok megismerését – proaktív módon, illetve adatigénylés alapján biztosítsa.\n\n[16] Hivatkozott a Tromsoi Egyezményre is, amely szerint a közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés iránti igényekkel haladéktalanul foglalkozni kell, és az ezzel kapcsolatos döntést a lehető leggyorsabban, vagy egy előre meghatározott, ésszerű határidőn belül kell meghozni, közölni és végrehajtani, és hasonlóan rendelkezik az Infotv. 29. § (1) és (2) bekezdése is.\n\n[17] Hivatkozott a felperes a 4/2015. (II. 13.) AB határozatra is, amely szerint amennyiben a közérdekű adat megismerése megakadályozható egy nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozással, úgy, hogy a korlátozás tartalmi indokoltságának tényleges fennállása kétségtelen módon nem bizonyított, akkor ez a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alaptalan és így szükségtelen korlátozásának minősül.\n\n[18] Előadta, hogy az alperes nem tagadta, hogy az általa kért adatok közérdekű adatok, és azt sem tagadta, hogy azok kezelője, illetve hogy azok a birtokában vannak, hiszen az elutasító döntését kizárólag arra alapozta, hogy a kért adatok üzleti titkot képeznek, és azért nem adja ki azokat.\n\n[19] Előadta, hogy az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdéséből egyértelműen következik az, hogy a közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat, a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti ugyanis az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol. Ezt mondta ki a 3026/2015 (II. 9.) AB határozat is.\n\n[20] Előadta, hogy az alperesnek egyedüli részvényese a Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Befektetési Zrt..), a Befektetési Zrt..-nek pedig az egyedüli részvényese a Magyar Állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium.\n\n[21] Az alperes tehát egy olyan zártkörűen működő részvénytársaság, ami a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 1. § (2) bekezdésének c) pontja szerint, figyelemmel a 3. § 8. és 17. pontjára, a nemzeti vagyon körébe tartozik. Továbbá az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) 1. § (2) bekezdésének c) pontja szerint állami tulajdonban álló zártkörűen működő gazdasági társaság az alperes, amelynek egyedüli részvényese a Befektetési Zrt.., amely felett a tulajdonosi jogok gyakorlója az Nvtv. 7/A § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a Vagyontörvény 3. § (2a) bekezdése alapján az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2022. (V. 26.) GFM rendelet 1. §-a szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium.\n\n[22] Az alperes tehát az állam közvetett tulajdonában álló, állami, egyúttal nemzeti vagyon és így a kezelésében lévő adatok az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése alapján közérdekű adatok, továbbá tekintettel arra, hogy az Nvtv. 7. § (1) bekezdése értelmében a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, az alperes tevékenysége is csak közfeladat ellátására irányulhat, ezzel összhangban az alperes az 5. § (1) és (2) bekezdése szerint is közfeladatot ellátó jogi személynek minősül.\n\n[23] Az alperesnek tehát minden a feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenysége, így a nemzeti vagyonból származó tulajdona elidegenítése is a közfeladat ellátása körében értelmezendő kizárólagosan. Minthogy a per tárgyát képező tranzakcióval a nemzeti vagyonból származó tulajdonát idegenítette el az alperes az erre vonatkozó adatok is közérdekű adatok.\n\n[24] Az alperes üzleti titokra hivatkozásával kapcsolatban a felperes az Infotv. 27. § (3) bekezdésére, a Kúria Pfv.IV.21.454/2013/3. és Pfv.20.180/2024/8 számú határozataira, valamint az Alkotmánybíróság 3233/2023. (VI. 2.) számú határozatára hivatkozott és előadta, hogy a közérdekű adatokat főszabály szerint nem lehet üzleti titoknak minősíteni. Ez alól kivételt képeznek azok az adatok, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, de ezek az adatok sem tartoznak az adatnyilvánosság alóli kivételek közé, ha azok kiadásának megtagadása a közérdekből nyilvános adatok megismerésének képezi akadályát.\n\n[25] Az Infotv. 27. § (3) bekezdése értelmében a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja, és az Infotv. 27. § (3) bekezdése szerinti adatok olyan közérdekből nyilvános adatok, amelyek akkor is nyilvánosak, ha egyébként az üzleti titokról szóló törvény 1. § szerinti üzleti titoknak minősülnek. A fenti szűken értendő kivételt az Infotv. 27. § (3) bekezdés utolsó mondata alapján egyrészt a védett ismeret (know-how), másrészt - a know-how-n kívül - azon üzleti titoknak minősülő adatok képezhetik, amelyek esetében alapos vizsgálat alapján a fokozott érdeksérelem megállapítható.\n\n[26] Minden alkalommal esetről esetre kell mérlegelni az információk megismeréséhez fűződő és az azt kizáró közérdek súlyát. Továbbá üzleti titokra nem elegendő általánosságban, konkrétumok nélkül hivatkozni, ugyanis a nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozás a korlátozás tartalmi indokoltságának kétségtelen bizonyítása nélkül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptalan és így szükségtelen korlátozásának minősül. A védett ismeret nyilvánosságra hozatala csak akkor korlátozható, ha az adatkezelő bizonyítja a döntésének jogszerűségét és a korlátozás indokoltságát, szükségességét és az arányosságot. Abban az esetben, ha az adatkezelő nem tárja a bíróság elé, hogy az üzleti titok védelme, mint megtagadási ok konkrétan mely adattal összefüggésben áll fenn, és ezen adat nyilvánosságra kerülése miként okozna a titokgazdának az üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet, ez az érdekmérlegelés nem végezhető el, ezért az Infotv. 27. § (3) bekezdésére történő hivatkozás nem lehet eredményes.\n\n[27] A teljes dokumentum nem zárható el csak azért, mert abban olyan adat szerepel, amelyek vonatkozásában a nyilvánosságkorlátozás szükségessége fennáll. Az iratelv formai és automatikus alkalmazása tiltott és a közérdekű adatok megismerése szempontjából irányadó adatelv lényege az, hogy a korlátozás tartalmi igazoltságának a konkrét adat - nem pedig az azt tároló eszköz, tehát az irat - tekintetében kell fennállnia. Tehát főszabály szerint az adatkezelő a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozása érdekében csak aránytalan sérelem esetén hivatkozhat az Infotv. 27. § (3) bekezdésére.\n\n[28] Előadta a felperes, hogy az alperes a válaszlevelében nem adta elő, hogy milyen az üzleti tevékenységéhez fűződő pontosan miben megnyilvánuló aránytalan sérelme valósulna meg a kért adatok kiadása esetén, valamint az adatkérést generálisan valamennyi kért adat tekintetében tagadta meg, pedig, hogy ha bizonyos adatok esetén mégis megállapítható lenne, hogy az alperes azok nyilvánossága mellett aránytalan sérelmet szenvedne, akkor még ezen körülmény sem eredményezheti az üzleti titoktól független adatok kiadása megtagadásának jogszerűségét, vagyis az iratelv alkalmazását. Tehát a felperesi álláspont szerint az alperes az adatigénylést csak formális indoklással, az iratelv alkalmazásával jogellenesen tagadta meg.\n\n[29] Az alperes kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását. Elsődlegesen a teljes kereset elutasítását kérte, másodlagosan a vételár alapjául szolgáló értékelés kiadására irányuló kereseti kérelem elutasítását kérte, a többi kereseti kérelem tekintetében pedig kérte az ellenkérelmében meghatározott adatok felismerhetetlenné tételének lehetővé tételét és e körben a felperes keresetének az elutasítását. A másodlagos ellenkérelme körében kérte a részvényadásvételi szerződés előzmények D. pont i. alpontjának, az előzmények F. pontjának, a részvényadásvételi szerződés 3. számú mellékletének, valamint az aláírásképeknek és a szerződő feleket képviselői személyek személyes adatainak a felismerhetetlenné tételét.\n\n[30] Előadta az alperes, hogy álláspontja szerint a felperes kereseti kérelme nem kellően határozott, ugyanis a kereseti kérelmét a felperes akként terjesztette elő, hogy a részvényadásvételi megállapodás „valamennyi mellékletét, kiegészítését, függelékét, stb.-t” adja ki részére az alperes és a „stb.” álláspontja szerint nem kellően pontos, mert ez alapján nem állapítható meg, hogy ténylegesen milyen adatok, iratok kiadására lenne köteles az alperes a kereset teljesítése esetén.\n\n[31] E körben hivatkozott az alperes a Kúria Pfv.IV.20.425/2024/6., Pfv.21.190/2018/6., Pfv.21.269/2025/6. számú határozataira, amelyek szerint a közérdekű adatigénylés tartalmával szemben törvényi követelmény, hogy az kellően pontos legyen, abból egyértelműen meghatározható legyen, hogy az igénylő mely adatot szeretné megismerni, az adatkérésnek a végrehajthatóságra is kiterjedő konkrétságot kell tartalmaznia a kiadni kiért adatok tekintetében, valamint hogy ha a keresettel igényelt adatok köre egyértelműen nem határozható meg, akkor nincsen jogszabályi lehetőség arra, hogy azt az eljáró bíróság a keresettől eltérően maga határozza meg.\n\n[32] Az alperes vitatta azt, hogy a felperes által kért valamennyi adattal rendelkezik, illetve hogy a kiadni kért adatok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok. Azt is vitatta, hogy az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szervnek minősül, illetve hogy állami, nemzeti vagyont, közpénzt kezel, illetve álláspontja szerint a kért adatokat az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján azok üzleti titok jellege folytán nem köteles kiadni.\n\n[33] Nem vitatta az alperes, hogy a felperes 2025. december 18. napján közérdekű adatigénylés iránti kérelmet nyújtott be, amelyre a válaszát elkésetten, 2026. február 4-én küldte meg az alperes. Azt sem vitatta, hogy a pert megelőző eljárás során mindössze arra hivatkozott, hogy a kért adatokat azok üzleti titok jellege miatt nem adja ki, de álláspontja szerint a jelen perben a pert megelőző adatkiadás iránti eljárás során közölt megtagadási okokon kívüli okokra is lehet hivatkozni.\n\n[34] Előadta, hogy a felperes által kért értékelés nincs a birtokában, hiszen az csak a vevő részére készült a vételi ajánlat meghatározása céljából, az alperes számára az nem lett átadva, azt ő nem kezeli, nincs a birtokában, azzal csak a beavatkozó és a beavatkozó Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet rendelkezik.\n\n[35] Álláspontja szerint a tárgyi ügyben az alperesi oldalon sem közpénz kezelése, sem közfeladat ellátása nem állapítható meg.\n\n[36] Azt nem vitatta, hogy az alperes vagyonkezelési, holding tevékenységet lát el, tehát más társaságok részvényeinek, üzletrészeinek a tulajdonlása, birtoklása, stratégiai irányítás a feladata, a főtevékenysége, azonban álláspontja szerint nem gazdálkodik közpénzzel. E körben hivatkozott az Alaptörvény 39. cikk (3) bekezdésére, amely szerint közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése, valamint az Alkotmánybíróság 3258/2022. (VI. 3.) határozatára, amely szerint valamely fogalomnak az Alaptörvényben meghatározása felülír minden más, korábbi alkotmánybírósági határozatban megjelent értelmezést arról, hogy a fogalom mit jelent - hasonlóan az Alaptörvény kilencedik módosítása (az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdéssel való kiegészítése) felülírja az Alkotmánybíróság gyakorlatában eddig megjelent közpénz-értelmezéseket. Az Alaptörvény 39. cikk (3) bekezdése szerint a közpénz fogalmánál nem a juttatott vagyon forrása, vagyis nem az eredete a döntő. A jogi fogalom elválhat a közbeszédben használt jelentéstartalomtól. A közpénz-fogalom központi elemévé az állam bevétele, kiadása, követelése vált. Az Alaptörvény az állam bevételét, kiadását egyértelműen az állami bevételeknek és a kiadásoknak a kimutatásához, a bevételek beszedéséhez, a kiadások teljesítéséhez, vagyis a költségvetéshez köti. Tekintettel arra, hogy az alperes a költségvetésben nincsen nevesítve, ezért az alperesi álláspont szerint nem kezel közpénzt.\n\n[37] Előadta, hogy az Alaptörvény 39. cikkét 2020. december 23-ai hatállyal egészítették ki a fent hivatkozott (3) bekezdéssel, a felperes által hivatkozott alkotmánybírósági határozatok pedig még az Alkotmánybíróságnak a fent említett, az Alaptörvény 39. cikk (3) bekezdését magyarázó 3258/2022. (VI. 3.) határozatát megelőzően születtek, így álláspontja szerint azok nem irányadóak a jelen ügyben. Álláspontja szerint a felperes az adatigényléssel érintett adatokkal kapcsolatban nem vezette le, hogy azok költségvetést érintő állami bevételek, kiadások, vagyis közpénzt érintő adatok lennének.\n\n[38] Előadta, hogy nem kezel közpénzt, mert gazdálkodása a költségvetést nem érinti, így meg kell vizsgálni, hogy közfeladatot lát-e el.\n\n[39] E körben hivatkozott az alperes az államháztartásról szóló 2011 évi. CXCV. törvény 3/A § (1) – (3) bekezdéseire, amelyek szerint közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amelyek ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet, illetve a közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját, és egyidejűleg rendelkezni kell az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. Előadta, hogy a felperes nem jelölt meg olyan jogszabályt, amely az alperes számára közfeladatot határozna meg. Előadta, hogy az alperes a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (Takarékos tv.) hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Önmagában azonban abból a körülményből, hogy köztulajdonban áll, nem következik az, hogy egyúttal közfeladatot is ellátna vagy közpénzzel gazdálkodna. Álláspontja szerint a jogalkotói szándék az alpereshez hasonló társaságok esetén az volt, hogy az Infotv. rendelkezései ne legyenek alkalmazandóak. Előadta, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény ismeri a közvetett tulajdon fogalmát, de álláspontja szerint minden olyan esetben, amikor a Nvtv.-t úgy kell értelmezni, hogy a rendelkezés a közvetett tulajdonra is irányadó, akkor az kifejezetten megjelenik a jogszabály szövegében, ebből következően hogy ha az egyes rendelkezések nem tartalmaznak közvetett tulajdonra való utalást, akkor azok a közvetett állami tulajdonú társaságokra nem alkalmazhatóak. Így álláspontja szerint a Nvtv. 3. § 8. és 17. pontjából nem következik az, hogy az alperes vagy az alperes tulajdona nemzeti vagyon lenne a Nvtv. 1 § (2) bekezdés c) pontja alapján.\n\n[40] Álláspontja szerint a Vagyontörvény 5. § (2) bekezdésére is tévesen hivatkozik a felperes, hiszen a Vagyontörvény 1. § (2) bekezdése taxatíve meghatározza, hogy mi minősül állami vagyonnak, amelynek a c) pontja értelmében állami vagyonnak minősül az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az állam tulajdonában lévő egyéb társasági részesedés, azonban sem az alperes maga, sem pedig az alperes tulajdonába tartozó társasági részesedések nem az állam közvetlen tulajdonában állnak, erre figyelemmel álláspontja szerint nem minősülnek állami vagyonnak. Álláspontja szerint az ezzel ellentétes értelmezés szembe helyezkedne a társasági jog egyik alapelvével, a tulajdoni elkülönülés elvével. Mivel az alperes tulajdonában álló társasági részesedések nem tartoznak az állami vagyon körébe, így az Nvtv. 1. § (2) bekezdésében foglalt taxatív felsorolásra figyelemmel nemzeti vagyonnak sem minősülnek.\n\n[41] Előadta, hogy önmagában az a körülmény, hogy az alperes tulajdonosa a Magyar Állam tulajdonában áll az alperes által kezelt vagyontömeget nem teszi állami vagy nemzeti vagyonná. A kiadni kért szerződés tárgya nem minősül a felperes által hivatkozott jogszabályhelyek szerinti állam tulajdonában lévő egyéb társasági részesedésnek, mert ezek a részesedések az alperes és nem a Magyar Állam tulajdonában állnak.\n\n[42] Álláspontja szerint a Vagyontörvény 1. § (2) bekezdés c) pontjának 2024. január 1-jei módosításához fűzött miniszteri indoklás egyértelműen kifejezi azt, hogy a Vagyontörvény hatálya kizárólag arra a vagyonkörre terjed ki, amelynek ténylegesen és közvetlenül a Magyar Állam a tulajdonosa. Tehát az alperes nem gazdálkodik állami vagyonnal, mert sem az alperesben fennálló társasági részesedések, sem az alperes tulajdonában álló társasági részesedések nem állnak az állam közvetlen tulajdonában, és így a Vagyontörvény 5. § (2) bekezdése nem alkalmazható, az alperes nem minősül az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szervnek.\n\n[43] Tehát az alperes nem kezel közpénzt, nem lát el közfeladatot és nem gazdálkodik állami vagyonnal. Hivatkozott az alperes a 3077/2017. (IV. 28.) AB határozatra, amely szerint kizárólag azok az adatok tartoznak z Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatok körébe, amelyek az Infotv. hatálya alá tartozó szervek tevékenységére vonatkoznak, az adat a közfeladatuk ellátásával összefüggésben keletkezik és megismerésük biztosítja a közügyek átláthatóságát. A közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kiadásának kötelezettségét ugyanis az Infotv. 1. §-ában meghatározott cél, a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek alapozza meg.\n\n[44] Hivatkozott a Kúria Pfv.21.057/2016/3. számú határozatára is, amely szerint az önállóan működő központi költségvetési szerv által a közfeladatától elkülönült vállalkozási tevékenységével összefüggésben kezelt adat nem minősül közérdekű adatnak, ezért annak kiadására nem köteles. Alperesi álláspont szerint a tárgyi ügyben kiadni kért szerződés alperes vállalkozási tevékenységével összefüggésben keletkezett, és így ezen adatok kiadására nem köteles.\n\n[45] Előadta továbbá az alperes, hogy az Alaptörvény 39. § (2) bekezdése, minthogy az nem alapjogokat érintő rendelkezés, közvetlen horizontális hatállyal nem bír, így magánjogi jogviszonyban közvetlenül nem hivatkozható, arra ítélet nem alapítható, hanem azt csak az alkalmazandó jogszabály értelmezésekor kell figyelembe venni.\n\n[46] Előadta, hogy az alperes egy nyereségorientált, üzletszerű tevékenységet folytató gazdasági társaság, ami a felperes által megjelölt jogszabályok szerint nem lát el közfeladatot, ebből következően nem birtokol közérdekű adatot, és így közérdekű adatszolgáltatási kötelezettsége sem áll fenn.\n\n[47] Az alperes arra az esetre, hogy ha a bíróság a fent kifejtett álláspontjával nem azonosulna a kereset elutasítását kérte a kiadni kért adatok üzleti titok jellege miatt. E körben előadta, hogy a felperes által kiadni kért adatok az Infotv. 26. § (1) bekezdésében hivatkozott kivételi körbe tartoznak, ugyanis a saját üzleti titkát, valamint a szerződő partnere (beavatkozó Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) Szervezet) üzleti titkát és a céltársaság (beavatkozó) üzleti titkát sértené ezeknek az adatoknak a kiadása.\n\n[48] Hivatkozott a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 159. § (2) bekezdésére, valamint az Infotv. 27. § (3) bekezdésére és előadta, hogy az Infotv. 27. § (3) bekezdése pontosan és taxatíve meghatározza azokat az ügyleteket, amelyek esetén az információk nyilvánosságához fűződő közérdek megelőzi az üzleti titokhoz fűződő érdeket, és ezért közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, tárgyi ügyben kiadni kért szerződés azonban a központi költségvetést nem érinti, nem kapcsolódik európai uniós támogatás felhasználásához, nem érint költségvetési juttatást, kedvezményt és állami vagyonnal sem kapcsolatos, és a törvény egyéb okból sem rendelte el a megismerését vagy a nyilvánosságra hozatalát.\n\n[49] Előadja, hogy feltéve, de meg nem engedve, hogy a fentebb kifejtettek ellenére megállapítható lenne, hogy az Infotv. 27. § (3) bekezdésére figyelemmel közérdekű nyilvános adatként a szerződés adatait megismerhetővé kellene tenni, úgy arra hivatkozik, hogy az Infotv. 27. § (3) bekezdése szerint a nyilvánosságra hozatal nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a védett ismerethez - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Az alperest is megilleti az üzleti tevékenységének védelme a versenytársak indokolatlan előnyhöz jutásával szemben.\n\n[50] Hivatkozott az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvénynek az üzleti titok fogalmát meghatározó 1. § (1) bekezdésére és előadta, hogy valamennyi szerződés - a felek minősítése szerint - üzleti titoknak minősül, és mivel a szerződő partnertől és a céltársaságoktól az alperes nem kapott hozzájárulást, így a szerződésben foglalt kötelezettségére figyelemmel a szerződések tartalmát - erre vonatkozó kötelezés hiányában nem hozhatja nyilvánosságra.\n\n[51] Hivatkozott a Takarékos törvény 7/I. § (2) bekezdésére is, amely szerint nem ismerhető meg a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz, valamint a Takarékos törvény 7/I. § (3) bekezdésére is, amely szerint aránytalan a sérelem akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná. Előadta, hogy a szerződések teljes terjedelemben történő nyilvánosságra hozatala a versenytársainak információt szolgáltatna arról, hogy milyen feltételrendszer mellett köti meg a portfólióját érintő megállapodásokat, ezáltal a versenytársak lépéselőnyben lennének a potenciális tranzakciók létesítése során, továbbá az aláírt megállapodás a szerződő partnerek, azaz az alperes, a beavatkozó MRP Szervezet és a beavatkozó működésével összefüggő adatokat is tartalmaz.\n\n[52] Előadta, hogy az üzletben érintett beavatkozó MRP a piacon működő, versenytársakkal versengő, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett gazdasági társaság, amelyben nincs a Magyar Államnak vagy a Magyar Állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak közvetlen irányítást biztosító befolyása, nem tartozik sem a Takarékos törvény, sem a Vagyontörvény hatálya alá, és így üzleti titkai esetében az Infotv. nyilvánosságot biztosító rendelkezései nem alkalmazandók.\n\n[53] Előadta, hogy a szerződés adatainak más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala mind a saját, mind pedig a szerződésben érintett egyéb feleknek az üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna, mert a kért adatok nyilvánosságra hozatala az alperes, a szerződésben érintett másik fél, valamint a céltársaság versenytársait indokolatlan előnyhöz juttatná.\n\n[54] Előadta, hogy harmadlagosan, arra az esetre, hogy ha úgy ítélné meg a bíróság, hogy a szerződések közpénzt, állami vagyont érintenek, továbbá az üzleti titok körében kifejtett alperesi érvek ellenére az adatok kiadását indokoltnak tartaná a bíróság, erre az esetre kérte, hogy a bíróság tegye felismerhetetlenné az ellenkérelemben meghatározott adatokat, azaz a részvényadásvételi szerződésből az Előzmények D. pont (i.) alpontját, azaz a javadalmazási politikának a kötelezően közzétett információkat meghaladó részét, ami a beavatkozó belső ösztönzőrendszerére, javadalmazási logikájára, teljesítményértékelési módszertanára, valamint a vezetői és kulcsszemélyi állomány megtartását szolgáló megoldásokra vonatkozó nem nyilvános és gazdasági értékkel bíró információkat tartalmazhat, amely adatok megismerése a beavatkozó üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, mivel azok megszerzése, hasznosítása vagy nyilvánosságra hozatala a versenytársakat vagy üzleti tárgyalópartnereket indokolatlan előnyhöz juttathatná, különösen azáltal, hogy lehetővé tenni a beavatkozó javadalmazási és megtakarítási stratégiájának, belső ösztönzési súlypontjainak és vezetői érdekeltségi rendszerének a feltérképezését, ami a beavatkozó munkaerő piaci és szerződéses pozícióját hátrányosan befolyásolhatja.\n\n[55] Kérte az Előzmények F. pontjának a felismerhetetlenné tételét is, ami a tulajdonosi és szerződéses struktúrára, kontroll- és befolyási viszonyokra, a részvényesi joggyakorlás rendjére, az elővásárlási, együttértékesítési, kiszorítási, vételi, eladási és egyéb átruházási mechanizmusokra vonatkozó információkat tartalmaz, e körben előadta, hogy ezek az adatok nem nyilvános, gazdasági értékkel bíró információkat tartalmaznak, amelyeknek a megismerése aránytalan sérelmet okozna a beavatkozó, illetve az érintett felek üzleti tevékenységének a végzése szempontjából és indokolatlan előnyhöz juttathatná az üzleti vagy tárgyalópartnereket, versenytársakat. Az itt szereplő adatok azért is üzleti titoknak minősülnek, mert megmutatják a kontroll és befolyási viszonyokat, meg lehetne ismerni a jogosultak köréből, hogy mely személyek vagy társaságok vannak stratégiai pozícióban, egy részvény átruházás során kik rendelkeznek reális lehetőséggel arra, hogy az üzletbe elsődlegesen belépjenek, annak feltételeit befolyásolják, vagy annak kimenetelére érdemi hatást gyakoroljanak. Ez pedig a társaság és az ügylet hatalmi szerkezetére vonatkozó, nem nyilvános és üzletileg értékes információ, amelynek a nyilvánosságra kerülése a beavatkozó és érintett felek üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna és indokolatlan előnyhöz juttathatná a versenytársakat vagy üzleti tárgyaló partnereket, és ez a jövőbeli tárgyalásokban, tulajdonosi egyeztetésekben, tranzakciókban az alkupozíció gyengüléséhez és kedvezőtlenebb feltételek kialakulásához vezethet. Továbbá befolyásolhatják ezek az adatok az ügylet sikerének esélyét és az alkuerőt, hiszen, hogy ha ismert, hogy kik a vételi elsőbbségre jogosultak, abból már a piac vagy más szereplők következhetnek arra, hogy mennyire biztos a tranzakció megvalósulása, ki képes elsődlegesen belépni az ügyletbe, ki teremtett versenyhelyzetet, ki befolyásolhatja az árat. Ezen adatok megismerése is aránytalan sérelmet okozna az érintett felek üzleti tevékenységének a végzése szempontjából, mivel indokolatlan előnyhöz juttathatná a versenytársakat, illetve az üzleti partnereket.\n\n[56] Az alperes kérte a szerződés 16.3.1. pontjában szereplő e-mail címek és a 16.3.2. pontban szereplő nevek és e-mail címek felismerhetetlenné tételét is, mert álláspontja szerint ezek közérdekből nem nyilvános személyes adatoknak minősülnek.\n\n[57] Kérte továbbá az alperes a 3. számú melléklet felismerhetetlenné tételét is arra hivatkozva, hogy egy ilyen melléklet nem kötelező eleme egy részvényadásvételi szerződésnek, így már önmagában az a tény, hogy ilyen egyáltalán létrejött is már üzleti titok. Álláspontja szerint az egész 3. számú melléklet üzleti titoknak minősül, mert megmutatja a tranzakció kockázati, finanszírozási és bizalmi viszonyait. A megállapodás tartalmából, de már önmagában abból a tényből, hogy ilyen megállapodás megkötésére sor került, megismerhető, hogy milyen módon ítélték meg a felek az MRP Szervezet teljesítőképességét, milyen többletbiztosítékot tartottak szükségesnek a részvények vételárának megfizetéséhez, továbbá mely szereplők vállaltak az üzlet sikeres teljesítéséhez kapcsolódóan tényleges pénzügyi vagy gazdasági kockázatot; ez az alperes és az ügylet kockázati, finanszírozási és alkuhelyzetére vonatkozó, nem nyilvános és üzletileg értékes információ, amely információk nyilvánosságra kerülése az érintett felek üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, mivel nyilvánosságra kerülésük a versenytársakat vagy üzleti tárgyaló partnereket indokolatlan előnyhöz juttatná azáltal, hogy feltárná az ügylet mögötti kockázatkezelési és biztosítéki struktúrát, a felek egymás közötti bizalmi viszonyát, valamint azt, hogy a tranzakció megvalósulásához milyen külső pénzügyi megerősítés vagy garanciális háttér volt szükséges, ez pedig a jövőbeli tárgyalásokban, hasonló tranzakciók előkészítése során vagy finanszírozási egyeztetésekben az alkupozíció gyengüléséhez és kedvezőtlenebb feltételek kialakulásához vezethet. Ezért az álláspontja szerint a 3. számú melléklet megnevezése és teljes tartalma üzleti titok.\n\n[58] Az ellenkérelme további részében a 3. számú melléklet egyes részeivel kapcsolatban a fent kifejtettek szerint tételesen is előadta az alperes, hogy azokat miért tekinti üzleti titoknak.\n\n[59] Több kúriai és alkotmánybírósági határozatra is hivatkozott az alperes, amelyek szerint esetről esetre kell mérlegelni az információk megismeréséhez fűződő és az azt kizáró közérdeknek a súlyát.\n\n[60] Az alperesi álláspont szerint személyes adatként nem tartoznak az Infotv. 3. § 5. pontjának a hatálya alá az oldalak alján és az aláírási oldalon látható aláírások, mert a bírói gyakorlat szerint az aláíró személyek aláírása, kézjegye nem minősül közlendő közérdekű adatnak. Előadta, hogy az Infotv. 3. § 5. pontjában meghatározott közérdekű adat fogalom a személyes adat fogalmának körébe tartozó adatokra nem terjed ki és a kézjegyek vagy aláírások személyes adatnak minősülnek az Infotv. 3. § (2) bekezdése értelmében, mint az érintettre vonatkozó információ. Erre tekintettel kérte a szerződésben szereplő aláírások kitakarását előadva, hogy a személyes adatok az Infotv. 3. § 5. pontja szerint nem minősülnek közérdekű adatnak, és nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak sem.\n\n[61] Az alperesi beavatkozó is kérte a vételár alapjául szolgáló értékelés kiadására irányuló kereseti kérelem elutasítását, valamint a felperes egyéb kereseti kérelmeinek a részvényadásvételi szerződés Előzmények D pont (i) alpontja, F pontja, 3. számú melléklete, valamint az aláírásképek, a szerződő felek képviselőinek és kapcsolattartóinak a személyes adatai felismerhetetlenné tételével való teljesítését. Kérte továbbá a felperes perköltségben marasztalását.\n\n[62] Előadta, hogy a vételár alapjául szolgáló értékelésnek az alperes nem kezelője, ez a dokumentum ugyanis a beavatkozó MRP Szervezete és a beavatkozó részére készült a vételi ajánlat megtétele céljából és az alperesnek nem lett átadva.\n\n[63] Előadta, hogy a részvény adásvételi szerződéssel kapcsolatos alapvető adatok (a szerződés tárgyát képező részvények, vételár, kiegészítő vételár fizetési kötelezettség feltételei és kiszámításának módja, kiegészítő vételár megfizetése) nyilvánosan elérhetőek a beavatkozó honlapján az MNB Közzétételei és a BÉT rendkívüli tájékoztatásai között, de a részvény adásvételi szerződés és mellékletei tartalmaznak olyan üzleti garanciákat és korlátozásokat, illetve információkat, amelyek ismerete egy jövőbeni üzleti tárgyalás során gyengíti a szerződő felek, valamint a beavatkozó alkupozícióját, ezért a teljes dokumentumok megismerése üzleti titkot érint, mivel a benne foglalt adatok megismerése alkalmas arra, hogy a bank részvényeinek piaci értékét, vételárát és árfolyamát befolyásolja. Előadta, hogy a részvénypiacon minden a kibocsátóra, a tulajdonosi viszonyokra, a tranzakció feltételeire vagy a felek gazdasági pozíciójára vonatkozó információ hat a befektetői döntésekre, ezáltal pedig az árfolyam alakulására is. Az ilyen adatok nyilvánosára kerülése ezért tényleges piaci hatás kiváltására alkalmas és az érintett gazdasági szereplők üzleti érdekeit közvetlenül sérti.\n\n[64] Előadta, hogy a vételár, a kiegészítő vételár és a vételár kalkuláció nyilvános adatok, ezért az ügylet ellenértékének a meghatározására vonatkozó lényegi információk az adatkérő számára e körben már hozzáférhetők, és ilyen körülmények között a háttérben készült értékelési anyag megismerése az adatkérés céljának teljesítéséhez nem szükséges, annak feltárása többlet információt érdemben nem szolgáltat, ugyanakkor üzleti titkot érint.\n\n[65] Előadta, hogy a részvények értékesítési ára befolyásmentesen, a piac által került meghatározásra. Az MNB által jóváhagyott egyszerűsített tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel keretében történt értékesítési folyamat garantálta, hogy az eljárás keretében a részvények értékesítési ára befolyásmentesen a piac által került meghatározásra. Előadta, hogy az utólagos vételár kiegészítés mechanizmusa biztosította, hogy az államot a részvények tényleges piaci értékének megfelelő ellenérték illesse meg és így a cégértékelés megismerése az adatkérés célja szempontjából nem hordoz olyan többlet relevanciát, amely az üzleti titok sérelmét indokolttá tenné.\n\n[66] Az alperesi beavatkozó is hivatkozott a Hpt. 159. § (2) bekezdésére, amely szerint a pénzügyi vállalkozás alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani, és előadta, hogy az alperes, mint a pénzügyi intézmény tulajdonosa köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani, és így a bankkal, mint pénzügyi intézménnyel kapcsolatban kapott valamennyi adat, információ és dokumentum tekintetében fennáll az alperes titoktartási kötelezettsége.\n\n[67] Hivatkozott az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésére is és előadta, hogy a kért adatigénylés tárgyát képező adatok olyan tartalmakat is magukban foglalnak, amelyek a beavatkozó üzleti stratégiájára, pénzügyi terveire, értékelési szempontjaira, valamint szerződéses pozíciójára vonatkozó különösen érzékeny és bizalmas információkat tartalmaznak, a kiadással érintett információk olyan a bank tevékenységével összefüggő, nem közismert tényeket foglalnak magukban, amelyek titokban maradásához a banknak méltányolható gazdasági érdeke fűződik, azok üzleti titoknak minősülnek.\n\n[68] A 3. számú melléklet kapcsán előadta az alperesi beavatkozó, hogy az nem a részvény adásvételi szerződés melléklete, hanem az egy a részvény adásvételi szerződéstől elkülönülő, önálló jogviszonyt megtestesítő dokumentum, de üzleti titoknak minősül, mert megmutatja a tranzakciók kockázati, finanszírozási és bizalmi viszonyait. A 3. számú melléklet tartalmából, illetve már önmagában abból a tényből is, hogy a részvény adásvételi ügylet biztosítására ilyen konstrukciót alkalmaztak, megismerhető, hogy a felek milyen módon ítélték meg a szervezet teljesítőképességét, milyen többletbiztosítékot tartottak szükségesnek a részvények vételárának a megfizetéséhez, továbbá mely szereplők vállaltak az ügylet sikeres teljesítéséhez kapcsolódóan tényleges pénzügyi vagy gazdasági kockázatot. Ez az alperes és az ügylet kockázati, finanszírozási és alkuhelyzetére vonatkozó, nem nyilvános és üzletileg értékes információ, amely adatok megismerése a beavatkozó, illetve az érintett felek üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelmet okoz, mivel a nyilvánosságra kerülésük a versenytársakat vagy üzleti tárgyalópartnereket indokolatlan előnyhöz juttatja azáltal, hogy feltárja az ügylet mögötti kockázatkezelési és biztosítéki struktúrát, a felek egymás közötti bizalmi viszonyát, valamint azt, hogy a tranzakció megvalósulásához milyen külső pénzügyi megerősítés vagy garanciális háttér volt szükséges, ez pedig a jövőbeli tárgyalásokban, hasonló tranzakciók előkészítése során vagy finanszírozási egyeztetésekben az alkupozíció gyengüléséhez és kedvezőtlenebb feltételek kialakulásához vezet.\n\n[69] Az alperes által a szerződés egyes adataival kapcsolatosan előadottakhoz az alperesi beavatkozó is csatlakozott.\n\n[70] A felperes még a perfelvétel lezárása előtt elállt a vételár meghatározásának az alapjául szolgáló, a cég1 vállalatok egyike által készített értékelés kiadása iránti kereseti kérelmétől, amely tekintetben a bíróság a pert a 14-I. számú végzésével megszüntette.\n\n[71] Módosított keresetében a felperes a perköltség igénye keretében az alperest kérte 1.550.000,-forint +ÁFA ügyvédi munkadíj viselésére kötelezni, az alperest és az alperesi beavatkozót pedig egyetemlegesen kérte 200.000,- forint + ÁFA ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezni.\n\n[72] A kereset alapos.\n\n[73] Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. § bekezdése szerint e törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint az adatok szabad áramlása, illetve a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. [74] Az Infotv. 3. § 2. pontja szerint e törvény alkalmazása során személyes adat: az érintettre vonatkozó bármely információ.\n\n[75] Az Infotv. 3. § 5. pontja szerint közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy azt átvevő szerv, szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.\n\n[76] Az Infotv. 3. § 6. pontja szerint közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.\n\n[77] Az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.\n\n[78] Az Infotv. 26. § (2) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az 1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak.\n\n[79] Az Infotv. 27. § (3) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.\n\n[80] Az Infotv. 27. § (3a) bekezdése szerint az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan – erre irányuló igény esetén – bárki számára tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatalával vagy a korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozott adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is teljesíthető.\n\n[81] Az Infotv. 28. § (1) bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.\n\n[82] Az Infotv. 28. § (3) bekezdése szerint ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő legfeljebb 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénylőt az igény pontosítására. A pontosításra való felhívás megtételétől az erre adott válasznak az adatkezelőhöz való beérkezéséig terjedő időtartam az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.\n\n[83] Az Infotv. 29. § (1) bekezdése szerint a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.\n\n[84] Az Infotv. 29. § (2) bekezdés szerint ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az (1) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell.\n\n[85] Az Infotv. 30. § (1) bekezdése szerint ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.\n\n[86] Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint az adatigénylésnek közérthető formában és amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni.\n\n[87] Az Infotv. 30. § (2a) bekezdése szerint az adatigénylésnek a közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az igény teljesítése a) a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében nem lévő – így különösen az irányítása vagy felügyelete alatt álló közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő – adat beszerzését, begyűjtését, vagy b) a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében lévő közérdekű adatok vagy közérdekből nyilvános adatok összevetése útján a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítását tenné szükségessé.\n\n[88] Az Infotv. 30. § (3) bekezdése szerint az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylőt e törvény alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, az igény beérkezését követő 15 napon belül írásban vagy – ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte – elektronikus levélben értesíteni kell az igénylőt. Az elutasított kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól az adatkezelő nyilvántartást vezet.\n\n[89] Az Infotv. 31. § (1) bekezdése szerint az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat (az ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: per) azzal, hogy a perben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.\n\n[90] Az Infotv. 31. § (2) bekezdése szerint a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania.\n\n[91] Az Infotv. 31. § (3) bekezdése szerint a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen.\n\n[92] Az Alaptörvénye VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.\n\n[93] Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése szerint az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.\n\n[94] Az Alaptörvény 38. cikkéhez fűzött indokolás szerint:\n\n[95] Az Alaptörvény a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonát nemzeti vagyonként határozza meg, és ezzel összhangban állapítja meg az azzal való gazdálkodás célját. Ennek megfelelően a nemzeti vagyon kezelése nem szolgálhat magánérdekeket, hanem azt a közösség javára kell használni, kiemelt figyelmet fordítva a végességükre tekintettel védelemre szoruló természeti erőforrásokra, valamint arra, hogy a nemzeti vagyon a jövendő generációk számára is szükségleteik kielégítéséhez szükséges mértékben rendelkezésre álljon. A törvény sarkalatos törvényben rendeli el megállapítani ezen vagyongazdálkodás módját és a nemzeti vagyon védelmét, megőrzését szolgáló intézkedéseket. A fenti, nevesített követelmények szükségessé tehetik, hogy az állam bizonyos vagyonelemek tulajdonát és egyes tevékenységek végzését kizárólagosan önmagának tartsa fenn, továbbá hogy a nemzeti vagyon egy részét fokozottabb védelem alá helyezze. Ennek részletes szabályozása ugyancsak sarkalatos törvényben történik.\n\n[96] A nemzeti vagyon körébe tartoznak az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló, a gazdasági életben részt vevő szervezetek is, amelyek gazdálkodására az Alaptörvény a költségvetés végrehajtására vonatkozó elvekkel azonos – törvényi szinten részletezendő követelményeket ír elő.\n\n[97] Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.\n\n[98] Az Alaptörvény ezen cikkéhez fűzött indokolás szerint: [99] Mind a nemzeti vagyonra, mind a közpénzekre kiterjedően rögzíti az átlátható gazdálkodás követelményét, alaptörvényi szinten biztosítva a nyilvánosság általi megismerhetőséget azzal is, hogy az ezekre vonatkozó adatokat közérdekű adatoknak minősíti.\n\n[100] Az Alaptörvény 39. cikk (3) bekezdése szerint közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.\n\n[101] A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) preambuluma szerint az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása és a fenntartható vagyongazdálkodás megteremtése szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása, a nemzeti vagyon átruházása szabályainak, valamint a célszerű és eredményes nemzeti vagyongazdálkodás kereteinek megállapítása érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja meg.\n\n[102] A Nvtv. 1. § (1) bekezdése szerint e törvény szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit.\n\n[103] A Nvtv. 1. § (2) bekezdése szerint a nemzeti vagyonba tartozik: a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog, c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések, d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít.\n\n[104] A Nvtv. 3. § (4) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek, illetve ezen gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, a helyi önkormányzat vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik – a Ptk., az üzletrészeknek a társaság által történő megszerzésére, valamint a Ptk. saját részvények megszerzésével kapcsolatos korlátozásra vonatkozó szabályozása szerinti – üzletrésszel vagy részvénnyel.\n\n[105] A Nvtv. 7. § (1) bekezdése szerint a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.\n\n[106] A Nvtv. 7. § (2) bekezdése szerint a nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon megőrzése, értékének és állagának védelme, rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése, azzal, hogy a nemzeti vagyon megőrzése érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állag védelmi kötelezettség megszegésének. A kiemelt kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok – kulturális és természeti értékek jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében történő – érvényesítésének nem akadálya a vagyon értékváltozása.\n\n[107] Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) 1. § (1) bekezdése szerint e törvény szabályozza az állam tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal való gazdálkodást.\n\n[108] A Vagyontv. 1. § (2) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:\n\na) az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti, c) az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az állam tulajdonában lévő egyéb társasági részesedés, d) az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, e) az állam tulajdonában álló a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti pénzügyi eszköz,\n\n[109] A Vagyontv. 3. § (1) bekezdése szerint a rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként – ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja. [110] A Vagyontv. 5. § (1) bekezdése szerint közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja.\n\n[111] A Vagyontv. 5. § (2) bekezdése szerint az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.\n\n[112] A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (Takarékos tv.) 1. § a) pontja szerint köztulajdonban álló gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik.\n\n[113] A Takarékos tv. 1. § b) pontja szerint többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával – közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül – rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A befolyás számításánál nem kell figyelembe venni a huszonöt százalékot el nem érő közvetett befolyást,\n\n[114] A Takarékos tv. 7/I. § (2) bekezdése szerint nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz.\n\n[115] A Takarékos tv. 7/I. § (3) bekezdése szerint aránytalan a sérelem akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.\n\n[116] A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 159. § (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.\n\n[117] A Hpt. 159. § (2) bekezdése szerint a pénzügyi intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás (ideértve a közvetítőt is) tulajdonosa, a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani.\n\n[118] A Hpt. 166. §-a szerint nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.\n\n[119] Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (Ütv.)1. § (1) bekezdése szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.\n\n[120] Az Ütv. 5. § (3) bekezdése szerint nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének ha az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény írja elő, vagy teszi lehetővé.\n\n[121] Az Infotv. 32. §-a szerint a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.\n\n[122] Az Infotv. 33. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni (a továbbiakban: elektronikus közzététel). A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthető.\n\n[123] Az Infotv. 33. § (2) bekezdése felsorolja azokat a szerveket, akik a 37. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adataikat saját honlapjukon kötelesek közzé tenni.\n\n[124] Az Infotv. 33. § (3) bekezdése szerint a (2) bekezdésben nem szereplő közfeladatot ellátó szervek a 37. § szerinti elektronikus közzétételi kötelezettségüknek választásuk szerint saját vagy társulásaik által közösen működtetett, illetve a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által fenntartott, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon való közzététellel is eleget tehetnek.\n\n[125] A közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 33. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervekre (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szervek) terjed ki, kivéve azon országos vagy térségi feladatot ellátó közoktatási intézményeket, amelyek az Infotv. szerinti közzétételi kötelezettségüknek az Infotv. 33. § (4) bekezdésével foglalt módon tesznek eleget.\n\n[126] A 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet 1. § (2) bekezdése szerint a rendelet meghatározza a közzétételi listák szerinti adatok közzétételének szerkezetére és az összefüggő tárgyú közzétett adatokat egybefoglaló tartalmi egységekre (továbbiakban: közzétételi egység) vonatkozó előírásokat.\n\n[127] A 18/2005 (XII. 27.) IHM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a közzétételre szolgáló honlap megnyitásakor megjelenő oldalon az adatközlő köteles elhelyezni a közzétételi listák által előírt adatokat tartalmazó jegyzékre vagy felületre (a továbbiakban: jegyzékre) mutató hivatkozást. A hivatkozást jól látható módon kell elhelyezni „Közérdekű adatok” elnevezéssel, továbbá fel kell tüntetni az egységes közadatkereső rendszerre, a központi elektronikus jegyzékre mutató hivatkozást is.\n\n[128] Tekintettel arra, hogy a felperes a per során elállt a 2. számú, azaz a per tárgyát képező részvény adásvételi megállapodásban meghatározott vételár alapjául szolgáló, a cég1 vállalatok egyike által készített értékelés kiadása iránti keresetétől, amely elálláshoz az alperes és az alperesi beavatkozó hozzájárult, így a bíróság a pert e tekintetben megszüntette, a bíróságnak a jelen ítéletével csak a felperes 1. számú kereseti kérelméről kellett döntenie.\n\n[129] Az 1. számú kereseti kérelmében a felperes azt kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest arra, hogy 15 napon belül küldje meg a részére az emailcím1 elektronikus levél címre a beavatkozó Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet képviseletében eljárt személyek neveinek, e-mail címeinek, aláírásainak és kézjegyeinek a felismerhetetlenné tételével a beavatkozó Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) Szervezet és a Vagyonkezelő Zrt. között létrejött a beavatkozó 5 %-os tulajdonrészét megtestesítő, összesen 16.126.481 darab részvény megvásárlására irányuló részvény adásvételi megállapodás és annak mellékletei, függelékei, kiegészítései, stb., valamint ezek bármelyikének a módosítása. Kérte továbbá az alperes és az alperesi beavatkozó perköltség viselésre kötelezését is.\n\n[130] Az alperes kérte a kereset elutasítását elsősorban azért, mert szerinte a felperesi kereseti kérelem nem kellően határozott, ugyanis az tartalmazza a „stb.” szót, azaz a részvény adásvételi megállapodás valamennyi melléklete, kiegészítése, függeléke mellett a „stb.” szó is szerepel, amely fogalom nem kellően pontos, mivel ez alapján nem lehet megállapítani, hogy egy esetleges a kereseti kérelemmel egyező marasztalás esetén ténylegesen milyen adatok, iratok kiadására lenne köteles az alperes.\n\n[131] A bíróság nem értett egyet az alperes ezen álláspontjával, a bíróság álláspontja szerint ugyanis teljesen egyértelmű, hogy mit kér a felperes. A felperes a kereseti kérelmével érintett részvény adásvételi megállapodáshoz kapcsolódó valamennyi dokumentumban foglalt adatnak a kiadását kérte, azaz a részvény adásvételi megállapodás valamennyi mellékletének, kiegészítésének, függelékének és bárminek nevezett csatolmányának a kiadására kérte kötelezni az alperest.\n\n[132] A felek között információs aszimmetria van, azaz a felperes nem tudja azt, hogy minek nevezi az alperes ennek a kiadni kért részvény adásvételi megállapodásnak a mellékleteit, azt mellékletnek nevezi-e, függeléknek, kiegészítésnek, csatolmánynak, vagy minek. Nem tudja ezen csatolmányoknak sem az elnevezését, sem pedig a számát, nem tudja, hogy a kiadni kért részvény adásvételi megállapodáshoz hány melléklet tartozik. Ezért jelölte meg így a közérdekű adat kiadás iránti kérelmét és azzal egyezően a kereseti kérelmét is. Ennél pontosabb megjelölés nem várható el a felperestől, viszont a kérelme ilyen formában való megjelölése nem befolyásolja annak az érthetőségét, egyértelműségét. A „stb.” szó használata nem válik a felperesi kereseti kérelem érthetőségének a rovására, ugyanis egyértelmű az, hogy keresetében a részvény adásvételi megállapodáshoz tartozó valamennyi kiegészítő megállapodást, mellékletet kérte kiadni.\n\n[133] Megjegyzi a bíróság, hogy a jelen per megindítását megelőzően közérdekű adat kiadás iránti kérelemmel fordult a felperes az alpereshez, amelyben pontosan ugyanazokat az adatokat kérte kiadni, mint a jelen perbeli keresetében, és ezen előzetes eljárás során az alperes a „stb.” szót nem kifogásolta, nem tartotta nem érthetőnek, pontatlannak a felperes kérelmét, hiszen nem hívta fel a felperest arra, hogy egyértelműsítse, hogy milyen adatok kiadását kéri, mert nem érti a kérelmet.\n\n[134] E körben rámutat a bíróság az alperes Infotv. 28. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségére, amely szerint ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő legfeljebb 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénylőt az igény pontosítására. Ha tehát az alperes nem értette volna azt, hogy a felperes mit kér pontosan, milyen adatok kiadását szeretné, akkor az Infotv. 28. § (3) bekezdése alapján fel kellett volna hívnia a felperest arra, hogy jelölje meg pontosabban azt, hogy milyen adatokat kér, mert nem érti a kérelmét.\n\n[135] Az alperes azonban ezzel a lehetőséggel, illetve jogszabályi kötelezettséggel nem élt, amiből az következik, hogy pontosan értette a felperes kérelmét, mint ahogyan azt a bíróság is pontosan érti. A felperesi kereset tehát kellően határozott, a kiadni kért adatok köré abból egyértelműen meghatározható – a tárgyi részvény adásvételi szerződés és annak valamennyi melléklete, illetve ezek módosításai -, így a kereset elutasítása ezen okból nem indokolt.\n\n[136] Az 1. számú kereseti kérelem, azaz az elállás folytán megmaradt kereseti kérelem tekintetében az alperes nem vitatta, hogy a kiadni kért adatokkal rendelkezik. Azt vitatta, hogy ezek az adatok közérdekű adatok vagy közérdekből nyilvános adatok lennének, illetve, hogy ő közfeladatot ellátó szervnek minősülne, illetve állami vagyont, nemzeti vagyont, közpénzt kezelő szervnek minősülne. Továbbá vitatta azt, hogy ezeket az adatokat köteles lenne kiadni és hivatkozott a kiadni kért adatok üzleti titok jellegére is.\n\n[137] Megjegyzi a bíróság, hogy a jóhiszeműség és a tisztességesség elvével és követelményével ellentétesen az alperes a pert megelőző eljárás során az üzleti titok kivételével a jelen perben előadott többi elutasítási okra nem hivatkozott. Egyedül az üzleti titokra hivatkozással utasította el a felperes közérdekű adat kiadás iránti kérelmét. A közérdekű adat kiadás iránti eljárás során felhozott elutasítási okon kívüli elutasítási okokra hivatkozás a peres eljárás során nem tilos ugyan, de a tisztességesség és a jóhiszeműség követelményével ellentétes. Mind a pert megelőző közérdekű adat kiadás iránti eljárásra, mind pedig a közérdekű adat kiadás iránti peres eljárásra rendkívül rövid határidők vonatkoznak pont azért, hogy minél gyorsabban eldőljön az, hogy ki kell-e adni a kért adatot vagy nem, és jogos igény esetén az adatigénylő minél gyorsabban hozzájuthasson a megismerni kívánt közérdekű adathoz. Ehhez képest a bíróság álláspontja az, hogy súlyosan tisztességtelen az, hogy ha a pert megelőző adatkiadás iránti eljárásban nem tárja fel valamennyi elutasítási okot az adatkezelő, hanem csak a perben ad elő újabb elutasítási okokat, hiszen így a felperest elzárja a megfelelő jogi érveket tartalmazó keresetlevél előterjesztésétől, és ezáltal a peres eljárás elhúzódását okozza és a pert tárgyát képező közérdekű adatok megismerését késlelteti. Az adatkiadás megtagadásának a pert megelőző eljárás során fel nem tárt okainak a peres eljárás során történő előterjesztése azt a helyzetet eredményezi, hogy az alperesi ellenkérelem előterjesztése után tud csak a felperes azokra reagálni, ami indokolatlanul növeli a peres eljárás időtartamát és késlelteti a közérdekű adatok megismerését.\n\n[138] Az alperes azt állította az ellenkérelmében, hogy nem lát el közfeladatot, nem kezel állami vagyont, nemzeti vagyont, nem kezel közpénzt, ezért a részvény adásvételi megállapodásban foglalt adatok nem közérdekű adatok.\n\n[139] Ezzel kapcsolatban a bíróság álláspontja a következő:\n\n[140] Nem vitatott a perben és a rendelkezésre álló cégkivonatok által is bizonyított az, hogy az alperesi társaságnak, a Vagyonkezelő Zrt.-nek az egyetlen tagja a Befektetési Zrt., a Befektetési Zrt.-nek pedig a kizárólagos tulajdonosa, azaz az egyedüli részvényese a Magyar Állam. Tehát az alperesi társaságnak az egyszemélyes tulajdonosa a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló Befektetési Zrt.\n\n[141] Az alperesi társaság tehát közvetett állami tulajdonban álló gazdasági társaság, amelynek az egyetlen tevékenysége, ami egyúttal a főtevékenysége is a vagyonkezelés (holding), ebből pedig az Nvtv. 1. § (2) bekezdésének c) és d) pontjára és a 2. § (4) bekezdésére figyelemmel az következik, hogy az alperes által kezelt vagyon nemzeti vagyon. A Vagyontörvény 1. § (2) bekezdésének c), d) és e) pontjából is az következik, hogy az alperes állami vagyont kezel, az értékesített részvények ellenértéke pedig állami bevételt képez, tehát a közpénz fogalma alá tartozik.\n\n[142] Az Alkotmány 39. cikk (3) bekezdése szerinti közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. A közvetett állami tulajdonban álló alperesi társaság részvényeiért kapott ellenérték az állam bevétele, követelése, hiszen az alperesi társaság részvényeinek a kizárólagos tulajdonosa – a Befektetési Zrt.-n keresztül – a Magyar Állam. Mindezek mellett a Vagyontörvény 5. § (2) bekezdésére figyelemmel megállapítható az is, hogy az alperes minthogy állami vagyonnal gazdálkodik – közfeladatot ellátó szervnek minősül, ezen minőségét a Vagyontörvény 5. § (2) bekezdése kifejezetten kimondja.\n\n[143] A bíróság álláspontja szerint az alperes tehát egyértelműen nemzeti vagyont, állami vagyont kezel, közpénzt kezel és közfeladatot lát el, így az ezen tevékenységével – azaz az állami vagyon kezelésével - kapcsolatos adatok az Infotv. 3. § 5. pontjára, 27. § (3) bekezdésére, az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdésére és a 39. cikk (2) bekezdésére, a Vagyontörvény 5. § (1) bekezdésére figyelemmel közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, amelyeknek a kiadására az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése és az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján az alperes köteles.\n\n[144] A bíróság rámutat arra, hogy az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése szerint a nemzeti vagyonnal felelősen kell gazdálkodni, az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése pedig kifejezetten rögzíti, hogy a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának az elve szerint kell kezelni, valamint, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. Továbbá a Nvtv. 7. § (1) bekezdése és a (2) bekezdése is rögzíti, hogy a nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni és hogy a nemzeti vagyont átláthatóan, hatékonyan és költségtakarékosan kell működtetni, használni, hasznosítani.\n\n[145] A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog alapjog: az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalához kiemelt közérdek fűződik, hiszen az állami, nemzeti vagyon egyrészt az állampolgárok befizetéseiből tevődik össze, másrészt a társadalom közös szükségletei kielégítésének a forrását jelenti, ezért a társadalom tagjainak joguk van ahhoz, hogy megtudják azt, hogy hogyan gazdálkodik az állam a vagyonával, mire költi az adófizetői pénzét, vajon tényleg takarékosan, célszerűen, hatékonyan, a társadalom javát szolgálva gazdálkodik-e. Az állami vagyonnal való gazdálkodás figyelemmel kíséréséhez tehát kiemelt társadalmi érdek, közérdek fűződik, az állami vagyon kezelésével kapcsolatos közérdekű adatok megismerésének a joga alkotmányos alapjog, ezen adatok nyilvánossága egy demokratikus jogállam alapvető követelménye.\n\n[146] Az, hogy az alperes egy önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság nem jelenthet kibúvót az elszámoltathatóság és a nyilvánosság elve alól, nem adhat felmentést számára az általa kezelt közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala alól. Az alperes egyetlenegy tevékenysége a vagyongazdálkodás, az egyszemélyes tulajdonosa a kizárólag a Magyar Állam tulajdonában álló részvénytársaság, a Befektetési Zrt., azaz az alperes a kizárólagosan állami tulajdonban álló Befektetési Zrt.. vagyonát kezeli, azaz állami vagyonkezelőként közfeladatot lát el, állami tulajdont, állami vagyont, közpénzt kezel, amellyel kapcsolatos adatkezelését pedig nyilvánosságra kell hoznia. Ez alól a kötelezettsége alól gazdasági társaságok láncolatának a létrehozásával sem bújhat ki, hiszen ha ezt megtehetné, akkor ez a közérdekű adatok megismerhetőségéhez fűződő alapjog kiüresítéséhez vezetne, akkor ugyanis bármely nyilvánosságra hozni nem akart közérdekű adat esetén az állam alapíthatna egy gazdasági társaságot, és akkor annak önálló jogi személyiségére hivatkozva előadhatná, hogy már nem is állami vagyont kezel és így kibújhatna a közérdekű adat kiadási kötelezettsége alól, valamint az átlátható, elszámoltatható gazdálkodási kötelezettsége alól. Ez visszaéléseknek lehetne a melegágya és a közérdekű adat megismerhetőségéhez való alkotmányos alapjognak az ellehetetlenítését, kiüresítését okozná.\n\n[147] Minthogy az alperes állami vagyont, nemzeti vagyont kezel, így a Vagyontörvény 5. § (2) bekezdése szerint közfeladatot ellátó szervnek minősül, így az általa eladott részvények ellenértéke is állami bevételt képez, államot illető követelésnek minősül, tehát közpénzt is kezel, ezért az általa kezelt adatok közérdekű adatok, amelyeknek a kiadására köteles. Hivatkozott az alperes a Kúria Pfv.21.057/2016/3. számú határozatára is abból a szempontból, hogy az önállóan működő központi költségvetési szerv által a közfeladatától elkülönült vállalkozási tevékenységével összefüggésben kezelt adat nem minősül közérdekű adatnak, ezért annak kiadására nem köteles, és előadta, hogy a tárgyi ügyben kiadni kért szerződés az alperes vállalkozási tevékenységével összefüggésben keletkezett és így annak a kiadására nem köteles.\n\n[148] A bíróság az alperes fenti hivatkozásával kapcsolatban rámutat arra, hogy az alperes nem központi költségvetési szerv, hanem mint azt az ellenkérelmének más részében maga is írja egy nyereségorientált gazdasági társaság, amelyet kifejezetten az állami vagyon kezelésére hoztak létre, így fel sem vetődhet az, hogy a jelen esetben egy központi költségvetési szerv vállalkozási tevékenységével összefüggésben kezelt adatról van szó, hiszen nem központi költségvetési szerv az alperes, és nem egy központi költségvetési szervnek a közfeladatától elkülönült vállalkozási tevékenységével kapcsolatos szerződés képezi a jelen per tárgyát, hanem a jelen per tárgyát az alperes, mint közfeladatot ellátó, kifejezetten állami vagyonnal való gazdálkodásra létrehozott szerv által a közfeladata körében, azaz az állami vagyonnal való gazdálkodás körében kötött adásvételi szerződés képezi, így a Kúriának ez az alperes által hivatkozott Pfv.21.057/2016/3. számú határozata a jelen perben az annak alapjául szolgáló ügy eltérő tényállása folytán nem irányadó.\n\n[149] A fent kifejtettek alapján tehát megállapítható, hogy az alperes állami, nemzeti vagyont kezel, kizárólagos állami tulajdonban álló vagyon kezelésére hozták létre, tehát közfeladatot ellátó szerv, a tárgyi adásvételi szerződést e feladatkörében eljárva kötötte, így a közvetett állami tulajdonú alperes eladott részvényeiért kapott ellenérték az állam bevételét képezi, állami követelés, így közpénz, az alperes ezért közpénzt is kezelő szervezet, a perbeli részvény adásvételi megállapodással kapcsolatos adatok így közérdekű adatok, amelyeknek a kiadására az alperes köteles.\n\n[150] Az alperes ezt követően arra hivatkozott, hogy a részvény adásvételi megállapodás üzleti titkot képez. E körben hivatkozott a Hpt. 159. § (2) bekezdésére is, amely szerint a pénzügyi intézmény tulajdonosa és alkalmazottja a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – köteles megtartani.\n\n[151] A bíróság ezzel kapcsolatos álláspontja az, hogy az alperes nem pénzügyi intézmény, hanem csak az alperesi beavatkozó az és az Infotv. 27. § (3a) bekezdése szerint az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel, pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan – erre irányuló igény esetén – bárki számára tájékoztatást adni. Továbbá az Infotv. 27. § (3) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és helyi önkormányzati költségvetés, illetve európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.\n\n[152] Az Infotv. 27. § (3) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy üzleti titokra csak kivételesen lehet hivatkozni, és össze kell mérni az üzleti titoknak minősülő adat titokban maradásához fűződő érdeket a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő érdekkel. Az Infotv. 27. § (3) bekezdése kifejezetten kimondja azt, hogy üzleti titokra csak a körben lehet hivatkozni, illetve csak akkor foghat helyt az üzleti titokra való hivatkozás a közérdekű adatok nyilvánosságával szemben, hogy ha a nyilvánosságra hozatal az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, de még itt is azt írja az Infotv., hogy feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.\n\n[153] Amikor tehát a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjog kerül szembe az üzleti titok védelméhez való joggal, akkor egyedileg kell vizsgálni a körülményeket, egyedileg kell mérlegelni az adott ügy tényállását, és e mérlegelés során a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jog mint alapjog mindig elsőbbséget élvez az üzleti titok megőrzéséhez fűződő joggal szemben, azaz a főszabály a közérdekű adatok nyilvánossága, és ehhez képest az üzleti titokra hivatkozás csak kivételes lehet, és csak nagyon indokolt esetben lehet annak helye.\n\n[154] A bíróság hangsúlyozza, hogy aki állami szervvel üzletel, illetve állami vagyonnal kapcsolatban létesít üzletet, állami vagyonra vonatkozóan köt szerződést, annak tisztában kell azzal lennie, hogy ezzel a szerződésével kapcsolatos adatokat nyilvánosságra kell hoznia. Nem kötelező az állammal szerződni, nem kötelező állami vagyonra vonatkozó szerződést kötni, de ha valaki úgy dönt, hogy állami vagyonra vonatkozóan köt szerződést, az állammal üzletel, akkor ezt annak a kockázatával teszi, hogy az állami vagyont érintő megállapodását, szerződését nyilvánosságra kell hoznia, az abban szereplő adatok ugyanis mint állami vagyont érintő adatok közérdekű adatoknak minősülnek. Ennek a kockázatát tehát az állammal szerződő félnek vállalnia kell. Ehhez képest nagyon kivételes esetben lehet üzleti titokra hivatkozással a közérdekű adatok megismerhetőségéhez való jogot korlátozni és a közérdekű adatok kiadását megtagadni.\n\n[155] Jelen esetben sem az alperes, sem az alperesi beavatkozó nem adott elő olyan aránytalan sérelmet, ami akár az alperes, akár az alperesi beavatkozó, akár a beavatkozó MRP Szervezete üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Az általuk előadott sérelmek jövőbeni hipotetikus sérelmek, jellemzően a versenyelőny lehetséges elvesztésének a kockázata, a versenytársak előnyösebb helyzetbe kerülésének a lehetősége, az adott társaság részvényei árfolyamának lehetséges csökkenése, jövőbeli tárgyalásokban az alkupozíció esetleges gyengülése, lehetséges kedvezőtlenebb feltételek kialakulása, amely hipotetikus jövőbeli eshetőleges kockázatok egyik érintett fél üzleti tevékenysége végzése szempontjából sem tekinthetők aránytalan sérelemnek, hiszen az ügyletben résztvevő valamennyi érintett fél tudta, hogy az alperes állami vagyonnal gazdálkodik, így számolniuk kellett azzal, hogy ha az alperessel üzleti kapcsolatba lépnek, pl. ha az alperes által megvételre kínált részvényeket megvásárolják, az ezzel kapcsolatos adatokat mint közérdekű adatokat nyilvánosságra kell hozniuk.\n\n[156] A nyilvánosságra hozatali kötelezettséggel tehát minden érintett félnek számolnia kellett, az érintett adatok közérdekű adat voltával a fent kifejtetekre figyelemmel – tekintettel arra, hogy az alperes kizárólagos állami tulajdont kezel – tisztában kellett lenniük, számolniuk kellett azzal, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságához képest az üzleti titokra hivatkozás csak kivételesen, nagyon indokolt esetben, szűk körben foghat helyt, ehhez képest egyik érintett fél üzleti tevékenysége végzése szempontjából sem volt aránytalan sérelem megállapítható. Az érintett közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése az állami tulajdont érintő szerződés velejárója, amely üzleti kockázattal a feleknek számolniuk kellett.\n\n[157] Az alperes által hivatkozott Takarékos tv. 7/I. § (3) bekezdése is csak aránytalan sérelem esetén teszi lehetővé a közérdekű adatok kiadásának a megtagadását, aránytalan sérelemnek pedig azt tekinti a Takarékos tv., hogy ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná. Ez pedig a jelen perbeli esetben a fent kifejtettekre figyelemmel sem a szerződés egésze, sem annak egyes részei tekintetében nem állapítható meg.\n\n[158] Hivatkozott az alperes a Hpt. 159. § (2) bekezdésére is, amely szerint a pénzügyi intézmény tulajdonosa, alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. A Hpt. 166. § szerint azonban nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén, azaz a Hpt. 166. §-ára figyelemmel nem hivatkozhat megalapozottan a Hpt. 159. § (2) bekezdésére sem az alperes, sem az alperesi beavatkozó a jelen per tárgyát képező közérdekű adatok kiadása megtagadása okaként.\n\n[159] Ugyanígy az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 5. § (3) bekezdésének c) pontja is kimondja, hogy nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének ha az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény írja elő vagy teszi lehetővé, azaz az üzleti titokra vonatkozó törvény szerint is van helye az üzleti titok megtartásához fűződő jog alóli kivételnek, márpedig az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében rögzített és az Infotv. 26. § (1) bekezdésében részletezett közérdekű adatok megismerhetőségéhez fűződő jog ilyen kivétel.\n\n[160] Kérte az alperes és az alperesi beavatkozó az ügyletben eljárt személyek személyes adatainak a kitakarását és a kereset ily módon való teljesítését. A felperes a végső keresetében maga is kérte a beavatkozó MRP Szervezete nevében eljáró személyek neveinek, e-mail címeinek, aláírásainak és kézjegyeinek a felismerhetetlenné tételét, azonban az alperes nevében eljáró személyek személyes adatainak a felismerhetetlenné tételét ellenezte, előadva, hogy azok az Infotv. 26. § (2) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek, hiszen az Infotv. 26. § (2) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szerv feladatés hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.\n\n[161] A bíróság a felperesi állásponttal egyetértve az Infotv. 26. § (2) bekezdésére és az Infotv. 3. § 2. pontjára figyelemmel csak a beavatkozó Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet képviseletében eljárt személyek neveinek, e-mail címeinek, aláírásainak és kézjegyeinek a felismerhetetlenné tételét rendelte el az ítéletében.\n\n[162] A bíróság megjegyzi, hogy az alperes a per során végig azt állította, hogy nem lát el közfeladatot, nem kezel közérdekű adatot, nem kezel állami vagyont, nemzeti vagyont, közpénzt. Ehhez képest a honlapján közérdekű fület működtet és a 18/2005 (XII. 27.) IHM rendeletre hivatkozva tesz közzé közérdekű adatokat.\n\n[163] A 18/2005. (XII.27.) IHM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint ez a rendelet az Infotv. 33. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervekre a (továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szervek) terjed ki, tehát az alperes maga hivatkozik a honlapján a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendeletre, amely rendelet a közfeladatot ellátó szervekre terjed ki. Az alperes tehát nem hivatkozhat alappal arra, hogy nem lát el közfeladatot, amikor saját magát a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti és az abban hivatkozott Infotv. 33. § (3) bekezdése szerinti közfeladatot ellátó szervnek tekinti, és ennek megfelelően a jogszabály által elrendelt közérdekű adatokat az internetes honlapján nyilvánosságra is hozza. Erre figyelemmel is súlytalan az alperesnek az arra való hivatkozása, hogy nem lát el közfeladatot és nem kezel közérdekű adatot.\n\n[164] Mindezek alapján arra is figyelemmel, hogy a felperes által megjelölt adatkiadási módot az alperes nem ellenezte, a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.\n\n[165] Az alperes által indítványozott tanúk meghallgatását mint szükségtelent a bíróság mellőzte, hiszen a 2. számú kereseti kérelmétől a felperes elállt, e tekintetben a bíróság a pert meg is szüntette, az alperes tanúbizonyítási indítványai pedig e kereseti kérelemmel voltak kapcsolatosak.\n\n[166] A felperes 100 %-ban pernyertes lett. A felperes perfelvétel lezárása előtti kereset módosítását a perben előadottak indokolták, hiszen a peres eljárást megelőző adatkiadás iránti eljárás során az üzleti titkon kívüli egyéb megtagadási okokra az alperes nem hivatkozott, csak a jelen peres eljárás során derült az ki, hogy a 2. számú kereseti kérelemmel érintett adatokkal (a cég1 vállalatok egyike által készített értékelés) nem rendelkezik az alperes, ezért elállt a 2. számú kereseti kérelmétől a felperes, e tekintetben is tehát a perre az alperes okot adott. A beavatkozó MRP Szervezet képviseletében eljáró személyek személyi adatainak a kitakarását a módosított keresetében a felperes maga is kérte.\n\n[167] Tekintettel arra, hogy a felperes pernyertes lett, a felperes perköltségeinek a viselésére a bíróság az alperest és az alperesi beavatkozót kötelezte.\n\n[168] A jelen per az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (l) bekezdésének o) pontja alapján tárgyi illetékmentes, ezért az illetékviselésről a bíróságnak döntenie nem kellett.\n\n[169] A felperesi jogi képviselő az ügyvédi munkadíj iránti igényét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 19.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján igényelte a keresetleveléhez csatolt megbízási szerződés szerint azzal, hogy ÁFA körbe tartozik.\n\n[170] A felperes a keresetlevélhez 1/F/2. sorszám alatt csatolta az ügyvédi megbízási szerződést, amely szerint a jogi képviselőjének a megbízási díja óránként 50.000,- forint + ÁFA és a 14. sorszám alatti jegyzőkönyv 10. oldal 2. bekezdésében, valamint a 13. oldal 4. bekezdésében levezette azt, hogy a perben benyújtott beadványokra való felkészüléssel, valamint azok elkészítésével, továbbá a tárgyalásokra való felkészüléssel, illetve a tárgyalásokon való részvétellel mennyi időt töltött, így összességében 1.750.000,- forint + ÁFA ügyvédi munkadíj iránti igényt érvényesített, amelyből 200.000,- forint + ÁFA ügyvédi munkadíj megtérítésére kérte kötelezni az alperest és az alperesi beavatkozót egyetemlegesen, 1.550.000,- forint +ÁFA perköltség viselésére pedig kizárólag az alperest kérte kötelezni.\n\n[171] A bíróság a felperesi jogi képviselő által megjelölt ügyvédi munkadíj iránti igényt nem találta eltúlzottnak, illetve annak mérséklését sem az alperes, sem az alperesi beavatkozó nem kérte, így azt a bíróság megítélte. A perköltség viselésére a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bekezdése alapján 1.550.000,-forint + ÁFA, azaz összesen 1.968.500,- forint erejéig az alperest kötelezte, 200.000,- forint + ÁFA, azaz összesen 254.000,- forint, mint az alperesi beavatkozó miatt felmerült perköltségrész viselésére pedig a Pp. 90. § (2) bekezdése alapján az alperesi beavatkozót kötelezte.\n\n[172] Az ítélet elleni fellebbezési jog a Pp. 365. § (2) bekezdésének a) pontján alapul.\n\nBudapest, 2026. április 8.\n\nFejes Gáborné dr. Takács Eszter s.k.\n\nb í r ó","changes":[]}