{"check":null,"uid":"b4a2d7b1a9c993ed","title":"Kúria — Pfv.20372/2026/5","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Суды Венгрии — анонимизированные решения","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Суд рассмотрел дело о нарушении личных прав и защиты персональных данных гражданина, чьи интимные изображения были размещены без согласия на интернет-портале знакомств. Суд установил, что ответчик разместил фотографии истца с нарушением его права на защиту личной жизни и конфиденциальности, нарушив также нормы законодательства о защите персональных данных. В результате истец получил компенсацию за моральный ущерб и судебные издержки, а ответчику предписано оплатить штраф и судебные расходы.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":33975,"versions":1,"url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=K%C3%BAria&ugyszam=Pfv.20372%2F2026%2F5&azonosito=639703a0-c2da-4c22-b1fd-8c29a773c9da","first_seen":"2026-11-04","last_checked":"2026-11-16 03:11","relevance":"hit","score":19,"query":"","source_key":"birosag_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":19,"topics":["Персональные данные"],"need_body":3,"authorities":[],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":3225,"ctx":"16-án jogerőre emelkedett b.112/2022/11. számú határozatában az alperes ellen különleges személyes adattal visszaélés miatt indult eljárást 1 év időtartamra feltételesen felfüggesztette. a határoz","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":3651,"ctx":"ahol a felvételek a weboldal valamennyi látogatója számára elérhetők voltak, a különleges személyes adattal visszaélés vétségét követte el. az elsőfokú bíróság tényként megállapította, hogy a felpe","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":3965,"ctx":"[2] a felperes keresetében a magánélethez, a becsülethez, a jóhírnévhez, a képmáshoz és a személyes adatok védelméhez fűződő joga megsértése miatt 3.100.000 ft sérelemdíj és 2021. október 16. napj","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":8242,"ctx":"ament és a tanács 2016. április 27-i (eu) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":8413,"ctx":"ad áramlásáról, valamint a 95/46/ek irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: gdpr) 4. cikk 1. pontja és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szól","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":8582,"ctx":"abadságról szóló 2011. évi cxii. törvény (a továbbiakban: infotv.) 3. § 2. pontja szerint személyes adat, az infotv. 3. § 3. pontja szerint különleges adat. mivel a felvételek feltöltése a gdpr","zone":"текст","weight":1}],"dropped":[]},"last_changed":"2026-11-04","meta":{"full_text_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=K%C3%BAria&ugyszam=Pfv.20372%2F2026%2F5&azonosito=639703a0-c2da-4c22-b1fd-8c29a773c9da"},"source_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=K%C3%BAria&ugyszam=Pfv.20372%2F2026%2F5&azonosito=639703a0-c2da-4c22-b1fd-8c29a773c9da","text":"A Kúria\nmint felülvizsgálati bíróság\nítélete\n\nAz ügy száma: Pfv.IV.20.372/2026/5.\n\nA tanács tagjai:\nBöszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke\nSzolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró\nDr. Dzsula Marianna bíró\nDr. Stark Marianna bíró\nVéghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró\nA felperes:\nnév (cím)\nA felperes képviselője:\nVarga Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Varga Hildegard ügyvéd)\nAz alperes:\nnév1 (cím2, tartózkodási hely: cím3)\nAz alperes képviselője:\nDr. Bicsák Zsófia ügyvéd (cím4)\nA per tárgya:\nSérelemdíj megfizetése\nA felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:\nAz alperes\nA másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:\nZalaegerszegi Törvényszék 2.Pf.20.465/2025/8.\nAz elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:\nLenti Járásbíróság 3.P.20.151/2023/27.\n\nRendelkező rész\n\nA Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.\n\nKötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 400.000 (négyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.\n\nA Kúria kötelezi az alperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 160.000 (százhatvanezer) forint meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.\n\nAz ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.\nIndokolás\n\nA felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás\n\n[1] Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felek házasok voltak, házasságuk alatt az alperes országban dolgozott, két hetente járt haza. Tartós távollétei miatt a felperes szexuális tartalmú videókat és fényképeket küldött telefonon az alperesnek. Ugyanezen okból megegyeztek abban is, hogy az alperes a portál partnerkereső oldalon a korábban már létrehozott profilján keresztül férfi szexpartnereket keres a felperesnek. A felperes beleegyezett, hogy 2019. november 10. napján az alperes társkereső fotót tegyen róla közzé az oldalon, tisztában volt azzal, hogy az oldal látogatói felismerhetik. Az oldalon jelentkező férfiak közül legalább két férfival szexuális kapcsolatot létesített, az egyik folytatott szexuális együttlétéről készült felvételt pedig elküldte az alperesnek. A felek között az érzelmi közösség 2021. október 2. napján megszűnt, a felperes külön szobába költözött. A házasság megromlása és a felperes külső kapcsolata miatt feldúlttá vált alperes 2021. október 16-án, 2021. november 22-én és 2022. január 29-én egy-egy, összesen három videofelvételt, 2021. november 7-én pedig három fényképet töltött fel a felperesről a portál weboldalra. A felvételek szexuális tartalmúak, azokon a felperes meztelenül szerepel, az arca azonban nem látható, nem felismerhető. Az alperes a 2021. október 16-án feltöltött videóhoz „szereti a faszt nagyon”, a 2021. november 22-én feltöltött videóhoz „szeretem a”, a 2022. január 29-én feltöltött videóhoz pedig „szeretem a vastag faszt” szöveget fűzte. A felperes 2022. április 3-án Messengeren egy név2 nevű személytől, 2022. szeptember 20-án egy név3 nevű személytől üzenetet kapott, akik a felperest a portál oldalon látták. A Lenti Járási Ügyészség a 2022. december 16-án jogerőre emelkedett B.112/2022/11. számú határozatában az alperes ellen különleges személyes adattal visszaélés miatt indult eljárást 1 év időtartamra feltételesen felfüggesztette. A határozatban megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a felperes tudta és beleegyezése nélkül, bosszúból róla 3-3, a felperest meztelenül ábrázoló, pornográf tartalmú videót és fényképet töltött fel egy szexpartnerkereső weboldalra, ahol a felvételek a weboldal valamennyi látogatója számára elérhetők voltak, a különleges személyes adattal visszaélés vétségét követte el. Az elsőfokú bíróság tényként megállapította, hogy a felperest rosszul érintette a felvételek weboldalon történő közzététele.\n\nA felperes keresete és az alperes ellenkérelme\n\n[2] A felperes keresetében a magánélethez, a becsülethez, a jóhírnévhez, a képmáshoz és a személyes adatok védelméhez fűződő joga megsértése miatt 3.100.000 Ft sérelemdíj és 2021. október 16. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.\n[3] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.\n\nAz első- és másodfokú bíróság ítélete\n\n[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 400.000 forint sérelemdíjat, valamint ezen összeg után 2021. október 16. napjától a kifizetés napjáig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.\n[5] Az elsőfokú bíróság bizonyítottnak találta, hogy az alperes az életközösségük megszakadása után a felperes beleegyezése nélkül tett fel szexuális tartalmú felvételeket a felperesről a szexpartnerkereső weboldalra, amely a felperes személyiségi jogait sérti még abban az esetben is, ha korábban a fotója feltételéhez hozzájárulását adta. A sérelemdíj mértéke megállapítása során értékelte, hogy a felperes szavahihetősége megdőlt: a korábbi előadásával ellentétben a perfelvételi tárgyaláson elismerte, miszerint tisztában volt azzal, hogy a szexpartnerkereső weboldalon szerepel és volt is szexuális kapcsolata ott jelentkező személlyel. Nem vette figyelembe, hogy az eset óta a felperes elmagányosodott, lehajtott fejjel jár, szégyelli magát, mindezt ugyanis nem bizonyította. Nem igazolta azt sem, hogy az eset miatt folyamatosan nyugatót kényszerül szedni, ilyen gyógyszert ugyanis a háziorvosa csak egy alkalommal írt fel, még azt megelőzően, hogy az esetről tudomást szerzett. Mivel a bíróságnak a jogsértést „úgymond beáraznia” kellett, nem tudott eltekinteni az erkölcsi normák figyelembevételétől, így értékelte, hogy a felperes nem „szigorú erkölcsű” és nem „egy világ dőlt össze benne”, amikor a felvételek feltöltéséről tudomást szerzett. A házasság alatt legalább két személlyel külső kapcsolatot létesített, a szexuális tartalmú felvételen történő szereplés, annak megosztása nem okozott számára nehézséget. Ebből arra következtetett, hogy a felperes szexuális élete nem volt szokványosnak mondható. Mindezen körülményeket értékelve a Ptk. 2:52. § (1)-(3) bekezdései alapján 2021. október 16. napjától fizetendő törvényes késedelmi kamattal 400.000 Ft sérelemdíjat ítélt meg a felperes javára.\n[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel nem támadott részében nem érintette, a fellebbezett részében részben megváltoztatta, a sérelemdíj összegét 2.000.000 forintra felemelte. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.\n[7] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a fellebbezés a sérelemdíjban marasztaló döntés jogalapját nem, csak a sérelemdíj mértékét támadta, a Ptk. 2:52. § (3) bekezdésére figyelemmel a sérelemdíj mértékére azonban a személyiségi jogsértés súlya, több személyiségi jog megsértése kihatással van. A fellebbezés elbírálása során a másodfokú bíróságnak észlelte: az elsőfokú bíróság nem foglalt állást abban, hogy az alperes magatartása a felperes kereset tárgyává tett mely személyiségi jogát sértette meg.\n[8] A másodfokú bíróság megítélése szerint a személyiségi jogsértés megítélése szempontjából az ügyben annak volt jelentősége, hogy az alperes szexuális tartalmú videókat és fotókat töltött fel egy szexpartnerkereső weboldalra a felperesről, és ezt a hozzájárulása nélkül tette. A felvételeken a felperes szerepelt és a megtekintők számára azonosítható volt, mert az egyik fotón látszott az arca. Tény az is, hogy az alperes ez utóbbi fotót is a felperes engedélye nélkül töltötte fel. Ebben a körben a másodfokú bíróság megalapozottnak találta a fellebbezést, az alperes ugyanis – bár az ő érdekében állt – nem bizonyította, hogy a felperes e fénykép feltöltéséhez hozzájárult.\n[9] Mivel a felvételeken a felperes látható és a felvételek felhasználásához a felperes nem járult hozzá, a másodfokú bíróság megállapította, hogy a feltöltés a felperes Ptk. 2:48. § (1) bekezdése szerinti képmáshoz való jogát sérti.\n[10] A felvételek a felperes szexuális életére vonatkozó információt hordoznak, amely az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: GDPR) 4. cikk 1. pontja és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 2. pontja szerint személyes adat, az Infotv. 3. § 3. pontja szerint különleges adat. Mivel a felvételek feltöltése a GDPR 4. cikk 2. pontja szerinti adatkezelésnek minősül, amelynek jogszerűségéhez a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a felperes hozzájárulására lett volna szükség, a másodfokú bíróság megítélése szerint az alperes megsértette a felperes Ptk. 2:43. § e) pontja szerinti személyes adatok védelméhez való jogát is (Kúria Pfv.IV.20.524/2024/10.).\n[11] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes jóhírnévhez való joga nem sérült, mert a felvételek és az azokhoz fűzött bejegyzések a felperesről valótlan tényt nem közöltek, ellenben sérült a felperes Ptk. 2:45. § (1) bekezdése szerinti becsülethez való joga, mert a feltöltött tartalom és különösen az azokhoz fűzött szöveg a felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas és kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás volt.\n[12] E személyiségi jogok megsértése pedig egyben jelenti a felperes magánélethez fűződő joga megsértését is. A Ptk. 2:42. § (1) bekezdésében és 2:43. § b) pontjában deklarált magánélethez való jog a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mavétv.) 8. § (1)-(2) bekezdései értelmében magában foglalja a képmáshoz, a személyes adatok védelméhez és a becsülethez való jogot (Kúria Pfv.IV.20.342/2023/5. [99]-[101] bekezdései).\n[13] Mindezek alapján a másodfokú bíróság rögzítette, hogy az alperes sérelmezett cselekménye a felperes magánélethez, azon belül a képmáshoz, a személyes adatok védelméhez és a becsülethez való jogát sértette meg.\n[14] A sérelemdíj mértékének meghatározása során – a Ptk. 2:52. § (3) bekezdését szem előtt tartva – a jogsértés súlya körében értékelte, hogy az alperes a felperes személyiségét több vonatkozásban, többféle nem vagyoni sérelmet okozva sértette meg. A jogsértés súlyához tartozott annak értékelése is, hogy a felvételek a felperest olyan intim helyzetekben mutatták, amely az általánosan elfogadott társadalmi szemlélet szerint a magánélet legzártabb részéhez tartozik, és amelynek nyilvánosságra kerülése valóban mély szégyenérzet kiváltására alkalmas. Ahogy arra a fellebbezés helytállóan hivatkozott, figyelembe kellett venni a jogsértés ismétlődő jellegét, az alperes felróhatóságát, e tekintetben azt, hogy a cselekményét szándékosan, bosszúból tette.\n[15] A jogsértések felperesre gyakorolt hatását illetően alappal állapította meg az elsőfokú bíróság, miszerint a felperes nem szolgáltatott arra bizonyítékot, hogy az eset következményeként párkapcsolatot nem tud létesíteni és az életvitele visszahúzódó lett. Az általa felajánlott tanúvallomás ezt ugyanis nem támasztotta alá. A tanúvallomás alapján az volt megállapítható, hogy a történtek a felperest megrázták, szégyent váltottak ki belőle és a hangulatát tartósan rombolták.\n[16] A másodfokú bíróság rámutatott: az elsőfokú bíróság tévesen értékelte az „erkölcsi normákat” a sérelemdíj mértékének meghatározása során. A Ptk. 2:51. § (1) bekezdése alapján a személyiségi jogvédelem mindenkit megillet, személyiségi jogvédelemben az egyének nem aszerint részesülnek, hogy a magánéletüket milyen elvek mentén élik (Kúria Pfv.IV.20.524/2024/10.).\n[17] Egyetértett a másodfokú bíróság a fellebbezéssel abban is, hogy az adott esetben a sérelemdíj szankciós jellegének is meg kellett jelennie annak mértékében. A sérelemdíj elsődlegesen a nem vagyoni sérelmek kompenzációja, másodlagosan, indokolt esetben azonban a jogsértés szankciója is. Az alperes motivációja (bosszú), felróhatósága foka és jogsértése ismétlődő jellege olyan összegű sérelemdíj megállapítását indokolta, amely egyben szankció is.\n[18] Mindezeket értékelve a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy az elsőfokú bíróság részben téves, részben hiányos mérlegelés eredményeként okszerűtlenül alacsony sérelemdíjat állapított meg. Az ügy összes körülményéhez mérten és arra is figyelemmel, hogy a sérelemdíjat a 2021. évi ár- és értékviszonyok alapján kellett meghatározni, a másodfokú bíróság 2.000.000 Ft összegű sérelemdíjat tartott a sérelmek kompenzálására alkalmasnak.\n\nA felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem\n\n[19] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta, amelynek során hagyja helyben az elsőfokú bíróság ítéletét. Egyúttal a felülvizsgálati kérelem befogadása iránti kérelmet is előterjesztett.\n[20] Az alperes érvelése szerint téves a másodfokú bíróság megállapítása, amely szerint megsértette a felperes magánélethez, azon belül képmáshoz, a személyes adatok védelméhez és becsülethez való jogát, és ennek következtében a sérelemdíj mértékét 2.000.000 forintban állapította meg, mivel a Ptk. 2:43.§-a külön nevesíti ezeket a személyiségi jogokat. Kifogásolta, hogy a jogerős ítélet nem tartalmazza: milyen súllyal értékelte a másodfokú bíróság az egyes jogsértéseket.\n[21] Megítélése szerint az elsőfokú ítélet helytállóan rögzítette, hogy az eljárás során a felperes szavahihetősége lényeges ténykérdésekben megdőlt. A felperes a perfelvételi tárgyaláson korábbi előadásával ellentétben utóbb elismerte, hogy szexpartner kereső weboldalon szerepel és elismerte azt is, hogy onnan több személlyel szexuális kapcsolatot létesített. Valótlanul állította, hogy lelkileg összeomlott, ami miatt állítólag Frontint kellett szednie. Bizonyítást nyert továbbá, hogy valójában nem is viselte meg a felperest a privát tartalmú felvételeknek a weboldalon regisztrálók előtti közzététele, hiszen ugyanúgy éli a társasági életét, ahogy korábban.\n[22] A felperes vitatta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást annyiban, hogy nem egyezett bele az arcát mutató fotó feltöltésébe. Azonban miután a perfelvételi tárgyaláson felperes elismerte, hogy – hazudott abban, hogy tudott-e arról, hogy szexpartner kereső oldalon szerepelt, nem hihető, hogy nem egyezett bele az arcát ábrázoló fotó feltöltésébe.\n[23] Tényszerű az is, hogy a felperes a meglévő profilját nem töröltette, és semmit sem tett azért, hogy a profilt megszüntesse, ami szintén lényeges körülmény, ezért vizsgálandó. Ez arra enged következtetni, hogy számára ez az állapot egyáltalán nem okozott sérelmet.\n[24] Az alperes álláspontja szerint a felperes maga is felróhatóan hozzájárult a „jogsértéshez” azzal, hogy a szexpartner kereső oldalon önszántából szerepel és az ott jelentkező férfival konszenzuálisan létesített szexuális kapcsolatot. A keletkezett esetleges hátrányok a felperes saját felróható magatartására vezethetők vissza, hiszen a felperes volt az, aki a házastársán kívül más személyeket vett igénybe szexuális igényeinek kielégítésére és az aktusokról még felvételt is készített.\n[25] A személyiségi jogvédelem mindenkit megillet, személyiségi jogvédelemben az egyének nem aszerint részesülnek, hogy a magánéletüket milyen elvek mentén élik. Tény, hogy az általánosan elfogadott társadalmi szemlélet szerint a szexuális élet a magánélet legzártabb részéhez tartozik, Ebből kifolyólag – egyetértve az elsőfokú ítéletben foglaltakkal – a jogsértés „beárazása” során nem hagyható figyelmen kívül felperes életvitele, erkölcsi elvei, amelyek szerint élte az életét.\n[26] Bizonyítást nyert ugyanis az elsőfokú eljárás során, hogy felperes nem szokványos szexuális életet élt, nem szokványos kapcsolati formákat létesített. Nem okozott számára erkölcsi dilemmát, hogy egy szexoldalon szerepeljen a házassága alatt, és szexpartner kereső oldalról válogasson magának alkalmi partnereket, továbbá, hogy szexvideón szerepeljen idegen férfival, és az sem, hogy a szexvideót megossza. Egy ilyen elveket valló személynek a személyiségi joga nem egyenrangú a másodfokú ítéletben hivatkozott kúriai döntésben (Kúria Pfv.IV.20.524/2024/10.) szereplő sértettel, aki egy város polgármestere, és tudta nélkül készült róla szexuális együttlét közben videófelvétel.\n[27] Nem vitásan az átlagemberben szégyenérzetet vált ki, ha róla ilyen felvételeket tesznek közzé, de jelen esetre ez nem igaz, mert a felperes laza erkölcsű, nem nevezhető átlagos értékrenddel bíró személynek, másrészt pedig azért, mert a felvételeket csak az oldalra regisztráló felhasználók láthatták.\n[28] A felperes intim szférája nem egyenlő egy átlagos feleség intim szférájával, ezáltal a jogsértés súlya sem egyező egy átlagos nővel szemben elkövetett hasonló jogsértés mértékével. Úgy gondolom, hogy jelen esetben vizsgálni kell a felperes személyiségét, előéletét, laza erkölcsét, azaz az adott személyre egyediesítve kell megállapítani az általa elszenvedett sérelem mértékét.\n[29] A fentiekből következően az elsőfokon eljárt bíróság kellő súllyal értékelte és megfelelően szankcionálta az alperes magatartását, tekintettel volt a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a felperesre gyakorolt hatására is, mindemellett még a kamatkövetelésnek is helyt adott.\n[30] Az alperes véleménye szerint a másodfokú bíróság ítélete téves atekintetben, hogy mindenkit ugyanolyan mértékben illet meg a személyiségi jogsértés miatt elszenvedett sérelem kompenzációja. A bizonyítékok értékelése ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival, figyelemmel arra, hogy az elsőfokon eljárt bíróság hiánytalanul feltárta a felek előéletét, amelyből kiderült, hogy a felperes szexuális élete, erkölcsi meggyőződése lényegesen lazább, hiszen hozzájárult ahhoz, és számára teljesen elfogadott volt az, hogy a szexpartner kereső oldal szerepeljen és aktívan keressen magának szexuális aktusokhoz partnereket.\n[31] A fentiekben kifejtettek alapján a másodfokú ítélet sérti a Ptk. 2:43. § b) d) e) g) pontjaiban, a Ptk. 2:48. § (1) bekezdése, a Ptk. 2:51. § (1) és (3) bekezdései, a Ptk. 2:52. § (3) bekezdése, a Pp. 263. § (1) bekezdése, a Pp. 279. § (3) bekezdése rendelkezéseiben foglaltakat.\n[32] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.\nA Kúria döntése és annak jogi indokai\n\n[33] Az alperes felülvizsgálati kérelmével egyidejűleg felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett. A Kúria kiemeli, hogy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 153-161. §-ai módosították a Pp.-nek a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó egyes rendelkezéseit. A Módtv. 243. § (4) bekezdése szerint a módosított tartalmú szabályok 2026. január 1-jén léptek hatályba. Átmeneti rendelkezés hiányában, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (2) bekezdés b) pontja alapján a 2025. december 31-én vagy azt megelőzően meghozott jogerős határozatok felülvizsgálatára a módosítás előtti rendelkezések alkalmazandók (Kúria Pfv.I.20.089/2026/4.). Mivel pedig a másodfokú bíróság az alperes által felülvizsgálni kért jogerős ítéletét 2026. január 20-án hozta meg, ezért az adott esetben a megváltozott szabályozás alapulvételével kellett dönteni a felülvizsgálat engedélyezéséről. Miután irányuló igénnyel összefüggésben indított perben a Pp.406.§ (3) bekezdése b) pontja alapján személyiségi jog érvényesítése iránt indított perben felülvizsgálatnak van helye, felülvizsgálati kérelem engedélyezésének előterjesztése szükségtelen, ezért a Kúria mellőzte a Pp.406. § (1) bekezdésének és a 409.§ (1) bekezdésének vizsgálatát.\nA felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálata körében a Kúria megállapította, hogy az megalapozatlan.\n[34] A Kúria kiemeli, hogy a Pp.423.§ (1) bekezdése alapján a szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát.\n[35] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja, a megjelölt jogszabálysértés miért hatott ki az ügy érdemi elbírálására. Ezeknek az együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. A Kúria érdemben csak azokat a hivatkozásokat vizsgálhatja, amelyek tartalmazzák a megsértett jogszabályhely megjelölését és a jogszabálysértés körülírását is (Kúria Pfv.I.20.174/2024/13., Gfv.III.30.084/2024/4., Pfv.V.21.139/2023/7.). Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásnak rendelkeznie kell a Pp. 413. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel [Kúria Gfv.VII.30.577/2016/6.).\n[36] Az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése szerint az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. A (2) bekezdés szerint Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. A VI. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.\n[37] Ezzel összhangban a Ptk. 2:42. § (1) bekezdése a személyiségi jogok védelmének általános szabályaként rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A (2) bekezdés szerint az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.\n[38] A Ptk.2:43. § szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a magánélet (b) pont), a személyes adatok védelméhez való jog (e) pont), a továbbá a becsület (d) pont), és a képmáshoz való jog (g) pont).\n[39] Az Alkotmánybíróság 32/2013.(XI.22.) AB határozatban kifejtette, hogy a magánszféra lényegi fogalmi eleme, hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, illetőleg be se tekinthessenek [Indokolás (83)].\n[40] A Mavétv. 1. §-a értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását (a továbbiakban együtt: magánélethez való jog) tiszteletben tartsák. A 8. § (1) bekezdése alapján a magánélet tiszteletben tartásához való jog célja, különösen a névviseléshez való jog, a személyes adatok, a magántitok, a képmás és hangfelvétel, a becsület és a jó hírnév védelme. A (2) bekezdés szerint a magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértését jelentheti az egyén által különösen a magánélettel kapcsolatban megőrizni kívánt személyes adattal, titokkal, képmással, hangfelvétellel való visszaélés, vagy a becsület és a jó hírnév megsértése.\n[41] Mindezek alapján a Kúria Pfv.IV.20.342/2023/5. számú határozatában kimondta: a jogszabály megszövegezéséből egyértelműen megállapítható, hogy a magánélethez való jogszorosan összekapcsolódik a Ptk.-ban védett személyiségi jogokkal.\n[42] A Ptk. 2:48. § (1) bekezdése szerint képmás, vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez, és az elkészített felvétel felhasználásához, tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. Nyilvánvaló, hogy jelen esetben a korlátozás egyetlen esete sem merült fel. Az is megállapítható, hogy a felperes nem járult hozzá a felvétel feltöltéséhez. Ilyen körülmények között a képmáshoz fűződő jog megsértését megalapozottan állapította meg a másodfokú bíróság. A képmás a fél személyes adata is egyben, ezért az alperes magatartása sérti a felperes személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát is.\n[43] A Ptk. 2:45. § (1) bekezdése alapján a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.\n[44] A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg a felperes becsületének megsértését a felvételek feltöltése és az azokhoz fűzött megjegyzések miatt, mivel azok alkalmasak a felperesek társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására és kifejezésmódjukban indokolatlanul bántóak, megalázóak. Ezt a megállapítást az alperes alappal nem tudta támadni felülvizsgálati kérelmében. A Ptk. 2:42. §-ában megfogalmazott személyiségvédelmi generálklauzula szerint mindenkit megillet a személyiségi jogok védelme, ezért a felperes korábbi életvitele sem ad alapot sem a felvételek feltöltésére, sem az ilyen jellegű kifejezések használatára, az sérti a személyiségi jogait.\n[45] Mindezek alapján a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg a felperes személyiségi jogainak megsértését.\n[46] Az alperes vitatta a másodfokú bíróság által megítélt sérelemdíj összegét is. A Kúria azonban nem találta jogsértőnek a sérelemdíj összegének megállapítását, mivel a jelen esetben súlyos és többszörös jogsértés történt.\n[47] A Ptk. 2:52. § (1) bekezdése szerint, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A (2) bekezdése alapján a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A (3) bekezdés értelmében a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg. A sérelemdíj funkciója kettős: egyik funkciója az okozott hátrány kompenzációja, másrészről magánjogi büntetés a hasonló jogsértések megelőzése érdekében (Kúria Pfv.IV.20.464/2018/8., Pfv.IV.20.432/2019/5., Pfv.IV.20.930/2023/5.).\n[48] Az alperes nem jelölt meg olyan jogszabályt, amely előírja, hogy a felperesnek a sérelemdíj iránti igényt a megsértett személyiségi jogok mentén tételesen elő kellett volna adnia, a bíróságoknak pedig ennek megfelelően kellett volna elbírálnia. Erre tekintettel a fentiekben kifejtettek alapján az alperes ezen érvelése a felülvizsgálati eljárásban nem volt érdemben vizsgálható.\n[49] A Ptk. 2:52. § (3) bekezdése ugyan nem taxatív módon, de felsorolja azokat a szempontokat, amelyeket a sérelemdíj megállapítása során a bíróságnak értékelni kell, ugyanakkor ezek felülmérlegelésére a Kúriának csak abban az esetben van lehetősége, ha a rendelkezésre álló bizonyítékokból csak egyfajta, a jogerős ítéletben kifejtett állásponttal ellentétes következtetésre lehet jutni. Ez azonban az adott esetben nem volt megállapítható.\n[50] A Kúria nem kíván eltérni jogkérdésben a töretlen és egységes ítélkezési gyakorlattól abban a jogkérdésben, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének és mérlegelésének nincs helye, ezért önmagában nem állapítható meg a jogszabálysértés, ha a kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A jogszabálysértést a mérlegelési hiba akkor valósítja meg, felülmérlegelésre csak akkor van lehetőség, ha a korábbi mérlegelés kirívóan okszerűtlen nyilvánvalóan iratellenes, vagy ellentétes a logika alapvető szabályaival (Pfv.V.20.430/2022/6., Pfv.IV.21.281/2022/5., Pfv.V.20.810/2022/5.). Lényeges, hogy a felülvizsgálati eljárás nem ad alapot a bizonyítékok felülmérlegelésére, ha az egyes bizonyítékokból eltérő következtetés is levonható lett volna (Kúria Pfv.I.21.474/2011/10., megjelent: BH2013.119.), az minősíthető okszerűtlen következtetésnek, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni (Kúria Pfv.V.20.796/20221/6., Pfv.I.20.507/2022/5., Pfv.IV.20.848/2022/5., Pfv.I.21.474/2011/10., megjelent: BH2013.119.).\n[51] A sérelemdíj összegét meghatározó jogerős ítélet akkor sérti a Ptk. 2:52. § (3) bekezdését és a Pp. 279. § (3) bekezdését, ha a másodfokú bíróság nem mérlegeli az eset összes körülményét, vagy mérlegelése nem felel meg a logika követelményeinek (Kúria Pfv.III.20.296/2020/6.). Önmagában nem támadható a sérelemdíj összegszerűsége, ha a mérlegelés nem okszerűtlen, és nem ellentétes a logika szabályaival (Kúria Pfv.IV.21.993/2018/7.). A sérelemdíj összegének felülmérlegeléssel történő módosítására csak a mérlegelés körében irányadó körülmények jogszabálysértést megvalósító okszerűtlen értékelése ad alapot (Kúria Gfv.VII.30.284/2020/3., Pfv.20.991/2022/4.). A sérelemdíj összegét érintő felülvizsgálati támadás esetén azt is vizsgálni kell, hogy a másodfokú bíróság a felperest ért nem vagyoni hátrányokat teljeskörűen feltárta-e, azokat a sérelemdíj mértékének meghatározásakor kellő súllyal értékelte-e, ennek során figyelemmel volt-e a sérelem bekövetkeztekori értékviszonyokra és a hasonló tényállású ügyekben kialakult bírói gyakorlatra (Kúria Pfv.III.21.191/2021/3., Pfv.III.21.133/2020/10.).\n[52] Az alperes felülvizsgálati kérelmében nem állította, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 2:52. § (3) bekezdésében példálózó jelleggel nevesített körülmények valamelyikének figyelmen kívül hagyásával vagy nem megfelelő értékelésével határozta meg a felperes javára megítélt sérelemdíj összegét. A másodfokú bíróság a sérelemdíj magánjogi büntetés funkciójára is tekintettel volt, és az alapvetően azzal kapcsolatot mutató körülményként a jogsértés súlyát és a felróhatóság fokát kiemelten értékelte.\n[53] A Kúria kiemeli, hogy a felperes nem köteles eltűrni azt, hogy az őt szexuális együttlét közben felismerhető módon ábrázoló felvételt hozzájárulása nélkül közzé tegyék. Az egyén maga jogosult eldönteni, hogy ilyen tartalmú felvételt nyilvánosságra akar-e hozni, vagy sem. Az érintett személy legintimebb személyes adatát hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozni komoly hátránnyal jár, ezért megállapítható, hogy a jogsértés súlya jelentős. Emellett megállapítható volt az is, hogy a jogsértés többszörös, az alperes szándékos, bosszúból tanúsított magatartása a felperes több személyiségi jogát is megsértette.\n[54] A nagyobb összegű sérelemdíjnak a reparáció mellett az is a rendeltetése, hogy a további hasonló jogsértésektől akár az alperest, akár másokat visszatartson.\n[55] A jogerős ítélet tehát nem sértette a Pp.263. §-át és a Pp. 279. § (1) bekezdését. A másodfokú bíróság a tényállás szabad megállapítása elvének megfelelően járt el, a tényállás megállapítására alkalmas bizonyítékokat felhasználta döntése meghozatalához.\n[56] A másodfokú bíróság a felperest megillető sérelemdíj mértékét a Pp.279. § (3) bekezdésének megsértése nélkül állapította meg.\n[57] Mivel a jogerős ítélet a bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyesen állapította meg, hogy a felperesek nem vagyoni hátránya az alperes magatartásával ok-okozati összefüggésben következett be, és a Ptk. 2:52. § (3) bekezdésében írt körülmények helyes mérlegelésével határozta meg a sérelemdíj összegét, így a jogerős ítéletben foglaltak felülmérlegelése a felülvizsgálati eljárásban nem volt lehetséges.\n[58] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság ítélete nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.\n\nA döntés elvi tartalma\n\n[59] A bíróságnak a sérelemdíj mértékének meghatározásakor az irányadó bírói gyakorlatot és a felmerült nem vagyoni hátrányokat a Pp. 279. § (3) bekezdése szerinti mérlegelési tevékenysége során kell értékelnie.\n\nZáró rész\n\n[60] A Kúria a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte a felperes által a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselő munkadíjaként felszámított, a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint meghatározott mértékű eljárási költségének megfizetésére.\n[61] A Kúria a pervesztes alperest kötelezte a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illeték megfizetésére. Ennek összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. § (1) bekezdése alapján állapította meg. Tájékoztatja a Kúria az alperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie; megfizetése során közleményként fel kell tüntetni: a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának számát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát\n[62] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. § (1) bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el.\n[63] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.\n\nBudapest, 2026. október 7.\n\nBöszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró\n\nA kiadmány hiteléül:\n\ntisztviselő","changes":[]}